Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-09 / 107. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! i ........ jitomihiwm« V eterántalálkozó Baján nwK> Hága Az MSZMP megyei bizottsága a Magyar Ellenállók Antifasiszták Szövetsége megyében élő tagjai tegnap a bajai városi pártbizottság szákházában ünnepi megemlékezést tartottak a fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából. Az Eötvös József Tanítóképző' Főiskola diákjainak műsorát követően Tér be Dezső, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük Romány Pált, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát és dr. Tihanyi Sándort, a Magyar Ellenállók Antifasiszták Szövetsége szociális bizottságának elnökét.' A megyei pártbizottság titkára beszédében a többi ■ között hangsúlyozta: „Köszöntjük ,a békét, a függetlenséget, a szabadságot, az agresszív fasiszta erők feletti győzelmet. Tisztelettel és kegyelettel hajtjuk meg az emlékezés zászlaját mindazok előtt, akik az emberiség haladásáért küzdve a legdrágábbat, életüket áldozták a fasizmus elleni .harcban.” A következőkben a szovjet nép harcát idézte fel, hangsúlyozva: a nácizmus elleni küzdelemben a legtöbb áldozatot az emberiségért a szovjet nép és a szovjet hadsereg hozta. Beszédét a következő szavakkal fejezte be: „Méltók leszünk a béke, a szabadság, a szocializmus történelmi feladataihoz.” Ezután Gaborják József, a megyei tanács tervosztályvezetője a megye gazdaságpolitikai helyzetéről adott tájékoztatót, majd dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezetője értékelte a szövetség tagjai érdekében végzett munkát. Hozzászólások, vita következett ezután, amelyben felszólalt Romány Pál és dr. Tihanyi Sándor is. Az ünnepi ülés Terbe Dezső zárszavával fejeződött be. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójáról lapunk 5. oldalán közlünk összeállítást. G. G. A tűzoltóság munkája a megyei tanács végrehajtó bizottsága előtt Amint tegnapi lapunkban is jeleztük, szerdán ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, amelynek fő napirendi pontja a megye tűzvédelmi helyzetéről, a tűzoltás és kárelhárítás személyi, tárgyi feltételeiről, s az egyes tűzesetek tanúságairól készült beszámoló megvitatása volt. A témát elsősorban nem a kecskeméti Akadémia körút 20-as lakóházában március 31-én. történt lakástűz tette időszerűvé, de kétségtelen, hogy az eset sürgette, előbbre hozta a téma alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatát. A beszámoló ,— amelynek előadója dr. Lengyel László ezredes, megyei tűzoltóparancsnok volt — megállapítja, hogy a megye tűzvédelmét hat állami, 101 önkéntes és 143 vállalati tűzoltóság látja el, természetesen az üzemek, szövetkezetek, intézmények és a lakosság közreműködésével, segítségével. A megye általános tűzvédelmi helyzete, a megelőzési munka színvonala megfelelő, a munka személyi feltételei kielégí- tőek. A tűzvédelmet alapvetően befolyásolja a megye nagy területe, a mezőgazdasági jelleg, az ipar jelentős növekedése, az ipar jelenléte a mezőgazdaságban, a szétszórt tanyavilág. Az ipari létesítmények tűzvédelme, bár fejlődése megállt, jelenleg megnyugtatónak mondható: Kedvezőtlen tendenciát mutat viszont egy-egy tűz által okozott kár összegének az emelkedése. Amíg például 1975-ben az iparban egy tűzeset átlagosan 190 ezer forint kárt okozott, 1984- ben ez az összeg már meghaladta az 1 millió forintot. Ez nem azt jelenti, hogy riagyobb tüzek voltak, vagy később oltották el azokat, hanem, hogy az iparban sokkal drágább gépekkel, anyagokkal, felszerelésekkel dolgoznak. A mezőgazdasági létesítmények I tűzvédelme — a beszámoló sze- I rint r- stagnál. Az állami szektorban közelít a megfelelő szinthez, a szövetkezetekről sajnos ugyanez nem mondható el. Amíg ugyanis a korábbi években a gáz és a tüzelőolaj elterjedése volt a jellemző, mostanára a szárítóberendezések egy részét üzemen kívül helyezték, s egyre több helyen használnak fát és szenet a gyakran egyedileg gyártott berendezéseknél. Hozzá kell tenni, hogy bár a mezőgazdaságban a tüzek alakulását nagymértékben befolyásolja az időjárás, az ese(Folytatás a 2. oldalon.) ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS A KREMLBEN A szocializmus a béke legyőzhetetlen ereje • Moszkvában a Szovjetunió párt- és állami vezetői a győzelem napja alkalmából koszorút helyeztek el az ismeretlen katona sírján. Mihail Gorbacsov beszéde Moszkvában a Kreml kongresszusi palotájában tegnap ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a szovjet népnek a nagy honvédő háborúban aratott győzelme negyvenedik évfordulójáról. Részt vettek az ünnepségen a négy évtizeddel ezelőtti harcok veteránjai, a szovjet hadsereg, a megszállt területeken kibontakozott ellenállási mozgalom, a partizánosztagok egykori harcosai, a szovjet fővárosnak a szocialista építömunkában kimagasló eredményeket elért dolgozói, a szovjet hadsereg tisztjei és tábornokai. Jelen voltaik a kongresszusi palotában a Moszkvában akkreditált külföldi diplomáciai képviseletek vezetői és a világ mintegy hetven országából az évfordulós ünnepségekre a szovjet fővárosba érkezett delegációk. A Szovjetunió párt- és állami vezetői mellett az ünnepi gyűlés elnökségében foglaltak helyet a szocialista országok párt- és kormányküldöttségeinek vezetői, köztük Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, a magyar delegáció vezetője. Jelen voltak az ünnepségen sok kommunista, munkás-, szocialista, szociáldemokrata és egyéb párt képviselői, neves külföldi állami személyiségek, a nemzetközi demokratikus szervezetek és külföldi társadalmi szervezetek küldöttei. Részt vettek az ünnepségen sok ország veteránjai is. A szovjet himnusz elhangzása után a szovjet hadsereg díszalakulata hozta be a terembe a győzelem zászlaját, amelvet 1945. április 30-án Meliton Kantarija, a Vörös Hadsereg őrmestere tűzött a Reichstag ormára. Ezután Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára emelkedett szólásra. A Szovjetunió történelmébe nagy honvédő háború néven, vonult be a második világháború — mondotta Mihail Gorbacsov. — E küzdelemben a szocialista haza sorsa dőlt el. A halálos veszély ellen az egész ország szent, népi háborúra kelt. A fasiszta Németországgal vívott háború volt a legnagyobb háborús küzdelem, amelyet a szocializmus az imperializmus fő erőivel vívott. A fiatal szovjet államban azokban az években hatalmas társadalmi változások mentek végbe. Békére, és csakis békére volt szükségünk. A kommunista párt és a szovjet kormány mindent megtett a háború megakadályozásáért. Kegyetlen és álnok ellenség tört ránk, amely birtokában volt a leigázott európai országok katonai és gazdasági potenciáljának; ez kétszeresen felülmúlta mindazt, amivel a Szovjetunió rendelkezett. Az ellenségé volt a váratlan támadás előnye is. A hitleri támadás soha nem tapasztalt szenvedést, gyászt és veszteséget hozott népünkre. A legnehezebb időkben sem adtuk fel azonban a győzelembe, az igaz ügy felülkerékedésébe vetett hitünket. A szovjet hadsereg szétzúzta a fasiszta hordákat Moszkva, Sztálingrád és Leningrád alatt, a Kaukázusban, megsemmisítő csapásokat mért rájuk a kurszki ütközetben, Ukrajnában és Belorussziában, majd a Kelet- Európa és Németország területein vívott nagy ütközetekben. Szoros egységben a néppel A győzelem gyökerei a szocializmus természetében, a szovjet rendszerben keresendőik. A szovjet katonára a hazája iránti odaadás, bátorság és nagyfokú harckészség volt jellemző. Hatalmas ütközetekben megmutatkozott hadvezéreink, katonai vezetőink tehetsége. Az ellenség által ideiglenesen megszállt területeken partizánok milliói küzdöttek. A háborúban megmutatkozott a szocialista gazdaság fölénye, hatékonyságának magas szintje; csaknem kétszer annyi haditechnikai eszközt állítottunk elő, mint Németország és az általa megszállt államok, amelyek há- romszor-négyszer annyi acélt és szenet termeltek, mint mi. A fasiszták arra számítottak, hogy a soknemzetiségű Szovjetunió néppel szembefordulnak egymással, ám a valóság keresztülhúzta számításaikat; a háború szoros egységbe forrasztotta országunk valamennyi népét és nemzetiségét. A küzdelem élén a szovjet kommunisták pártja, a párt központi bizottsága, a Joszif Sztálin vezette Állami Honvédelmi Bi(Folytatás a 2. oldalon.) Megemlékezés Budapesten A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából szerdán ünnepi megemlékezést rendezett a Magyar Néphadsereg művelődési házában a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és az Országos Béketanács. Az elnökségben foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Berecz János, Horváth István, a Központi Bizottság titkárai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Kamara János belügyminiszter, Oláh István honvédelmi miniszter, Várkonyi Péter külügyminiszter, Vlagyimir Bazovsz- kij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesitett fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője és Konsztantyin Kocse- tov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka. Az elnökség tagja volt Alekszej Makarov repülő vezérőrnagy, a Szovjetunió Hőse, az ünnepségre hazánkba érkezett szovjet küldöttség vezetője. Részt vett az ünnepségen Jurij Pankov, a szovjet békevédelmi bizottság delegációjának vezetője, Konsztantyin Feoktyisztov űrhajós, a Szovjetunió Hőse, valamint a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője is. A magyar Himnusz elhangzása után Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke mondott megnyitót, Az ünnepségen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott beszédet, amelyben a többi között hangsúlyozta: — E jeles nap évfordulóján a világnak újra és újra szembe kell néznie saját legújabbkori történelmével, s a tanulságokért vissza kell tekintenie arra a korszakra, amelynek eseményei a második világháborúhoz vezettek. Üjra és újra szólni kell erről a korról, hiszen a Föld lakosságának több mint fele már a háború után született és nőtt fel. Ezt követően részletesen szólt a második világháborút kiváltó okokról és a Szovjetunió következetes antifasiszta, háborúellenes politikájáról, majd méltatta az antifasiszta frontba tömörültek, az ellenállási mozgalmakban részt vettek harcát a fasizmus legyőzésében. Ezután a Szovjetuniónak a béke megőrzése, a fegyverkezési verseny megállítása érdekében tett erőfeszítéseiről szólt és rámutatott: — Kezdeményezéseink nagy erkölcsi ereje abban van, hogy azok nem csupán a szocialista országok javát, hanem az egész világét szolgálják. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni: az emberiségnek békére és nyugalomra van szüksége ahhoz, hogy megoldja korunk nagy problémáit. A békés viszonyok teszik lehetővé az országok kapcsolatainak fejlesztését. Az egyenlő jogok, a teljes egyenrangúság alapján kialakuló kapcsolatokban minden érintett fél töretlenül fejlesztheti j gazdaságát, a gazdaságilag elma- ] radottak felzárkózhatnak, az J élenjárók pedig elkerülhetik a társadalmakat megrázó súlyos [ válságokat. Együtt akarunk mű- j ködini bolygónk népeivel és nem j csupán a békéért, hanem ennek birtokában az éhínség, a népbe- { tegségek, az analfabétizmus meg- j szüntetéséért, a természeti kör- j nyezet megóvásáért, az emberi- { ség boldogulásáért, jövőjéért — mondotta Sarlós István, aki be- • szédét a következő szavakkal fe- ' jezte be: — A győzelem napja alkal- I mából tisztelettel és szeretettel j köszöntjük a testvéri szovjet né- * pet, a fasizmus és a militariz- mus elleni küzdelem élharcosát, • a világbéke őrét. Köszöntjük a szocialista országok népeit, ame- j lyekkel együtt haladunk magasz- j tos céljaink, a humánus, békés, j megaláztatástól és a kiszolgálta- í tottságtól mentes világ megte- j remtése felé. Baráti üdvözletün- | két küldjük a világ valamennyi I békeszerető, haladó erőinek. { Hisszük, hogy a népek békevágya j megvalósul, hisszük, hogy gyér- J mekeink és unokáink a háborút j már csak a történelemkönyvek t lapjairól ismerik majd. A ma- I gyár nép teljes nemzeti egység- I ben összefogva küzd ezért ma és ; a jövőben is. Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár [ György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke üd- vözlő táviratot küldött a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi 1 Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának. A távirat a többi között hangsú- I lyozza: a békeszerető emberiség nagy ünnepén, a hitleri fasizmus fe- í lett aratott győzelem 40. évfordulóján tisztelettel köszöntjük Önöket { és a hős szovjet népet. Ojabb kiemelkedő sikereket kívánunk a fej- ! lett szocialista társadalom tökéletesítésében, a világ békéjéért és a ; társadalmi haladásért végzett felelősségteljes tevékenységükhöz. Kiegyensúlyozott az ellátás, bővült a hálózat Feladategyeztető tárgyalás : Bács-Kiskun megye párt- és tanácsi szervei, a szövetkezeti vállalatok, valamint a társadalmi szervezetek nagy felelőssége4, éreznek a lakossá? jó színvonalú ellátásáért a különböző fórumokon. tanácskozásokon megvitatják az időszerű feladatokat, amelyeket meg is valósítanak. A kereskedelmi, az idegenforgalmi belkereskedelem irányítóival fejlesztések a VI. ötéves terv időszakára is reálisak voltak, s hasonló tapasztalható az 1990-ig szóló tervelőkészitésben is. Mindezt korántsem udvariasságból, ha-' nem a valódi helyzet értékeléseként állapította meg dr. Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes és három munkatársa tegnap Kecskeméten, a megyei pártbizottságon megtartott, hagyományos évi feladategyeztető tárgyaláson. Szakolczai Pál, a megyei párt- bizottság titkára a megbeszélés végén az elismerő szavakra is utalva mondotta: állandóan keresni kell a lehetőséget, akár fejlesztésről, akár az áruellátás ja- (Folytatás a 2. oldalon.) KISKUNFÉLEGYHÁZA Felújítják a kórházat, bővítik az iskolákat Pontosan egy hónappal az új testület megválasztása előtt, tegnap délután ülést tartott a kiskunfélegyházi Városi Tanács; Elsőként a tanács tavalyi gazdálkodásáról szoló zárszámadást és az 1984. évi pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámolót hallgatták meg a résztvevők. Mint a vitaindítóban elhangzott, a körülményekhez képest jó évet zártak a félegyháziak. Több olyan, a népesség megtartását szorgalmazó fejlesztést hajtottak végre a városban, amely igazolja ezt az óvatosan fogalmazott megállapítást. 310 millió forinttal gazdálkodott tavaly a tanács, a helyi lakosok, vállalatok, szövetkezetek ezt több mint 100 millió forint értékű társadalmi munkával egészítették ki. A kiadások összesein 294 millióra rúgtak. Legtöbbet az egészségügyi ellátás javítására és a kulturális ágazat fejlesztésére költöttek. Év végéig elkészült a kórház új műtő- és röntgenépülete — csaknem 28 milliós költséggel —. már a belső munkálatok és gépészeti szerelések folynak. A beruházással együtt megkezdődött a főépület teljes felújítása, amelyre tavaly mintegy 20 milliót fordítottak. Befejezték a szociális otthon fűtéskorszerűsítését. Hasonló munkálatokat végeztek az elmúlt évben több általános és középiskolákban is, több mint 17 millió forint értékben. Elkészültek a 608-as Ipari Szakmunkásképző Intézet és a József Attila 'iskola 6—6 teremmel való bővítésének tervei. Az utóbbihoz kapcsolódó több célú nagyterem építését is szeretnék mielőbb -megkezdeni. Folytatódott a lakossági gázprogram is — mintegy félezer lakásba kötötték be tavaly a földgázt —, amelyben különösen sokat segített a helybeliek anyagi és tár- sadaimimunka-hozzájárulása. A pénzügyi ellenőrzések tapasztalatairól szóló beszámoló után — amelyet a testület elfogadott — a törvényesség városi helyzetéről és a tanács művelődésügyi bizottságának tevékenységéről hangzott el tájékoztató. Végül az idei Kiskun Napok előkészítésének feladataival ismerkedtek meg a tanácstagok. Si. K.
