Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-08 / 106. szám

1085. májas 8. szerda • PETŐFI NÉPE • 3 Tűzdráma 1985. március 31-én tűz ütött ki Kecskeméten, az Akadémia körút 20. számú ház egyik lakásában; ennek következtében a 30 lakásos lépcsőház 7 otthona kiégett, és a többi is használhatatlanná vált: a lakókat ki kellett költöztetni. • Bíró Mária életet ment. • Bíró Máriát mentik. A tűzvészről sokan és sokat beszélnek; a Petőfi Népe is több al­kalommal foglalkozott vele. Mai számunkban egyedülálló dokumen­tumokat tudunk közölni: birtokunkba jutottak azok a — túlzás nél­kül: szenzációs — felvételek, amelyek a tűz perceiben készültek. Szerzőjük Dudás Mihály, aki feleségével és két gyermekével a szem­közti házban lakik. Az AGROBER 38 éves gépész tervező j e gyermek­kora óta fényképez, mostanság egy Prakticával. Mint felesége mond­ja, izgatottságában remegett a keze, amikor exponált. (Egy olvasónk arról tájékoztatott, hogy valaki amatőrfilmet is forgatott, örülnénk, ha jelentkezne az illető!) A tűzvész után seregnyi kérdést fogalmaztak meg a szemtanúk, elsősorban Bács-Kiskun legnagyobb lakótelepének lakói. Nagyon fontos a felelősségteljes — más esetek tanulságait is elem­ző — válaszadás. Ennek tudatában ihívták össze a megyei tanács vég­rehajtó bizottságát mára. A megvitatásra javasolt témák között fő súllyal szerepel a tűzoltóság munkájával foglalkozó beszámoló. Az ülésről a Petőfi Népe tudósításban számol be. # A második emeleteit kezdődött... ... és tovább­terjedt a felső szintekre is . a tűz., sA siafsl b m , „Kívánom, Mégy mindenki jól válasszon!” Bailotaszálláson pénteken este hét órakor három helyen tartot­tak tanácstagi jelölőgyűlést. Mi a 17. számú választókerület össze­jövetelén vettünk részt. (Jól vá­lasztottunk, mert tartalmas vitát hallgattunk végig...) itt Komlós Üezsőné, a takarékszövetkezet vezetőije és Novak Mihály, a .Kos­suth Tsz gépszerelője volt a nép­front jelöltje. Mielőtt elkezdődött az összejö­vetel, a tanácselnökkel váltot­tunk néhány szót: milyen tenni­valók akadnak a faluban, s mi­lyen eredményekkel büszkélked­hetnek? Dózsa Benő elmondta, hogy a régebbi tanácstagi beszá­molókon elhangzott kérések, ja­vaslatok jórészt megvalósultak. Fejlődött a kereskedelmi hálózat, folytatták a tanyaviillamosítást. Gyógyszertáruk is van már a ba- lotaiiaknak. 1980-ban még három­százain jártak eff máshová dol­gozni, mostanra visszajöttek az emberek, találnak munkát. Sőt, még velük együtt másokat is „idecsábítottak” a konfekció­üzembe, a lakatos melléküzem- ágba. A tanács évente három- százezer forintot kölit(het) a köz­ség fejlesztésére. A faluban 23 körzetben válasz­tottak tanácstagot április 15-től május 3-ig. Egy esetben hármas­jelöléssel számoltak. Hót óra után néhány perccel már alig fértek be a későin jö­vők. a tanácsterem zsúfolásig megtelt. Lőz József pedagógus, a Hazafias Népfront községi titká­ra ismertette az általános tudni­valókat a 17. számú választóke­rület polgáraival, s a tanácsje­löltekre tett javaslat után élénk vita kezdődött. Miklós Károly, nyugdíjas traktoros a járdáról, a villanyról beszélt. Ábrahám Imre benzinkutas számára is a villany­áram bevezetése a legégetőbb a Petőfi utca végén. Amikor a községfejtlesZtéSi hozzájárulásról kellett dönteni (400 forint), még többen kértek szót. Mire is for­dítható ez az összeg? Javaslatok is elhangzottak, amelyek már nemcsak a szőkébb lakókörzetet érintették, hanem a kétezer lel­ket számláló faluközösséget is. Er így helyes; íbiszen kis'faluban vagyunk... • Miklós Károly, egykori | traktoros a jáí dóról, a villanyról beszélt. (Somos László felvételei) • Komlós Dezsőn« Itt még a je­lenléti Ivet írja alá. A jelöléskor ő kapta a leg­főbb szava­zatot ... A nyílt szavazás során Kom­lómé jelölésére 24-en adták vok- sukat, a fiatal Novak Mihályra húszán, és a harmadik jelöltre — neve időközben merült fel —, Barcsik Balázsra tízen. A négy­százforintos községfejlesztési hoz­zájárulásit egyhangúlag elfogad­ták, . , , A 17. számú választókerület jelölőgyűlésén a majdnem két­órás vita után nem maradt más hátra: a levezetőd nők megkö­szönte az- aktív részvételt, s így biztatta a szedelőzködőket: — Kívánom, hogy június 8-án mindenki jól válasszon! B. T. Nemzetközi Kétnapos nemzetközi történész- konferenaia kezdődött kedden Budapesten a Kossuth Klubban. Az MSZMP KB Párttörténeti In­tézete és a budapesti':. Osztrák Kulturális Intézet által rendezett — az 1918—1925. közötti időszak közép-kel efi-európai munkásmoz­galomtörténetének kérdéseit meg­vitató — szimpozionon mint­egy 30 neves történész: csehszlo­vákiai, jugoszláviai, lengyel, ma­gyar, osztrák és román szakem­ber vés 7, részt. . A tanácskozást Erényi Tibor, a Párttörténeti intézet igazgatóhe­lyettese, Kari Schramek, az Oszt­rák Kulturális intézet igazgatója, valamint Rátkai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettes nyitotta meg. Bábosok /találkozója Kecskeméten, az Erdei Fe­renc Művelődési Központban a napokban rendezték meg a megye úttörö-bábcsoportjad- nak találkozóját. Kilenc cso­port mutatta be műsorát. A bíráló bizottság — a Nép­művelési Intézet munkatársa, Tömöri Márta elnökletével — arany-, ezüst-, és bronzérme­ket ítélt oda I legjobbaknak. A zánkaii országos bemuta­tón az aranyéremmel jutal­mazott marionett-technikával dolgozó homokmégyi Katica­bogár bábcsoport vehet majd részt. Aranyérmet kapott | kiskőrösi Pillangó bábcsoport (őket a bírálók javasolták a zánkaii bemutatón való rész­vételre) és az izsáki Napra­forgó ibábcsoport. Ezüstérmes lett a baljai Gingalló, a kumszentmiklóSi Tulipán és a miskei Csimpi- limpi bábegyültes. A kecske­méti Dörmögő, a tompái Pántlika és a városföldi Csi­ribiri bábcsoport bemutatója bronzérmet érdemelt ki. —S— történészkonferencia DUNATETÉTI.EN: _ Jelöltek q J^ÖZÖS tmáCSbü Beszédeikben egybehangzóan! üdvözölték az egyedülálló, és új­szerű vállalkozást, amelynek so­rán valamennyi érintett ország szakemberei együttesen tekinthe­tik át az Osztrák—Magyar Mo­narchia szétbomlása után önálló életet kezdett társadalmak első időszakát, a korszak munkásmoz­galmát. Hangsúlyozták: a térség országainak mai együttélése szempontjából is fontos, hogy el­fogultságoktól mentesen, a‘ tu­dományos objektivitás igényével vizsgálhassák a szomszédos né­pek történelmét, hiszen, az érin­tett népek évszázados együttélé­se olyan gazdasági, társadalmi és politikai realitásokat alakított ki, melyek az Osztrák—Magyar Mo­narchia összeomlása után is ha­tottak, és hozzájárultak az új A százötven éves szeremlei ta­nácsházat az idők folyamán több­ször korszerűsítették, javítgatták, tatarozták. Mégis mindenki csó- vália a fejét a leromlott állapotú épület láttán. Jellemző, hogy a falu fiataljai inkább Bajára men­nek házasságot kötni, mert ott ünnepélyesebbek a körülmények. Az épület rossz alapozású, helyi­ségei másfél méter magasságig vizesek, omlik a vakolat. Végre lehetőség nyílt — a me­gyei tanács félmillió forintos tá­nemzeti államok arculatának ki­alakításához. Ezen országokban a munkásosztály a monarchia ide­jén nőtt történelemformáló tár­sadalmi erővé, ebben a korban szerveződtek pártjai, szakszerve­zetei, s kezdődtek az egész ha­talmi struktúrát megrázó forra­dalmi mozgalmai. A tanácskozás első napján a résztvevők magyar, osztrák és jugoszilávdai történészek előadá­sait hallgatták és vitatták meg, amelyek egyebek között az 1920-as évek magyarországi mun­káspártjainak tevékenységével, Ausztria 1918—19-es történelmé­vel: valamint a két világhábo­rú közötti időszak jugoszláviai munkásmozgalmával foglalkoz­tak. mogatásával — a teljes felújítás­ra. Szorgos kisiparosok vállalták a munkát. Szigetelik és műanyag-, borítással burkolják a szobák fa­lait. Kicserélik az irodák elkor­hadt padlóit, amelyeket padlósző- nyeggel borítanak, és természete­sen korszerűsítik a meglevő, szemrontó villanyvilágítást is. A falakra remélhetőleg felkerülnek maid a szép szeremlei szőttesek, melyeknek a szövésével sokan foglalkoznak a faluban. (Molnár Amdrásné) A dunatetétleni általános isko­lában rendezték meg a hartai 31. számú választókerület jelölőgyű­lését. Csizmadia László levezető elnök, nyugdíjas tanácsi dolgozó köszöntötte a megjelenteket. Rö­viden felidézte az elmúlt öt év „községtörténetét”: hogyan vál­tozott, gazdagodott a Hartához tartozó társközség az előző vá­lasztások óta. Arról is szólt az el­nök, milyen feladatok várnak majd az új tanácstagokra, akik mint a helyi elöljáróság tagjai tevékenykednek, s így remélhe­tőleg aktívabban segíthetik a község érdekeinek érvényesülé­sét a közös tanácsban. Ezek után az előadó a Hazafias Népfront képviseletében javaslatot tett a tanácstagjelöltekre. Bényei Mi­hály iskolavezető tanár már több évtizede tevékenykedik ilyen megbízatással; társa pedig ifi. Ro- hoska Sándorné óvónő. A javaslat elhangzása után pa­rázs vita alakult ki a hallgató­ság körében a „párosításról”. Ifi. Madácsi Pál — elsősorban az el­ső jelölt életkora miatt — úgy láitta, hogy az nem lenne igazán jó tanácstag. Szerinte a vezető testületekben a jelenleginél na­gyobb teret kell adni a fiatalok­nak, olyanoknak természetesen, akik hatványozott energiákkal küzdenek a lakosság kéréseinek teljesítéséért. A hozzászóló — aki jelenleg Dunaújvárosban dol­gozik — elmondta azt is, hogy kifogásai vannak a tanácstag munkájával kapcsolatban. „Nem állt ki a közösség érdekében, amikor a járás az önálló helyi tanács megszüntetését javasolta, s ez hátrányosan érintette a fa­lut.” Ifj. Madácsi Pál javaslatot tett egy másik jelöltre — Csinta­lanná Baksai Ilona személyében —, aki talán többet tudna tenni és a fiatalok problémáit is job­ban ismeri. Az első hozzászóló egyes állí­tásainak jogosságát — például azt, hogy vegyenek a listára még egy jelöltet — senki sem kifogá­solta a jelenlevők közül. De Bé­nyei Mihály eddigi tényke­déséről már eltért a véleményük. Ifj. Marosi Márton a vélemény hitelét kérdőjelezte meg. Milyen jogon bírál az — mondotta —. aki csak aludni jár a faluba? Honnét tudja, hogy miként véle­kednek az emberek? Egyébként is számos szép siker bizonyítja, hogy az eddigi tanácstag, a je­lenlegi egyik jelölt jól látta el feladatát. Bényei Mihály huszon­nyolc év óta „tanító bácsija” a községnek. A helyi közművelő­dés és sport fáradhatatlan szer­vezője, aki talán mindegyik te- tétleninél jobban ismeri az itt lakókat, s a helyi problémákat. A további hozzászólók: Bé­nyei Lászlóné és Rékási Gábor ifj. Marosi Mártonnal értettek egyet. A jelölőgyűlés végül há­rom személy szavazólistára ke­rülését határozta el. (Másnap Csintalanné Baksai Ilona családi okokra hivatkozva kérte, hogy nevét töröljék a listáról.) A la­kossági fórum befejező részében szóltak a Hazafias Népfront je­löltjei, valamint Gottschall Pé­ter, az MSZMP hartai bizottsá­gának titkára, országgyűlési kép­viselőjelölt, és az időközben egy másik jelölőgyűlésről megérkező hartai tanácselnök, Szokolai Im­re is. Hozzászólásaikból megtud­hattuk: Dunatetétlen a közös ta­nács létrehozása óta nem fejlő­dött kevésbé, > mint korábban. Sőt, a kedvező munkalehetősé­gek, a telekkínálat, valamint a fejlődő közművesítés okán a ha­lódó településből épülő, fiatalo­dó falu lett. Egyre több fiatal költözik, haza, amit a számos új, korszerű, családi ház felépülése bizonyít. F. P. J. Felújítják a szeremlei tanácsházát Két hét múlva nyit a BNV Két hét múlva, május 22-én nyit a tavaszi BNV. A beruházá­si javak szakvásárán a magyar vállalatokon kívül nyolc szocia­lista ország és 19 tőkés állam, valamint Nyugat-Berlin cégei is­mertetik 'termékújdonságaikat. A több mint 1800 hazai és kül­földi kiállító 98 ezer négyzetmé­ternyi fedett és szabad terüle­ten állít ki. A vásárszervezők még a legutóbbi napokban is erő­feszítéseket tettek a kiállítási te­rület növelésére, néhány ra-kterü- letet és belső parkolót átalakítot­tak. A jelek szerint a piac némi élénkülésével párhuzamosan a nemzetközi szakvásárok iránt is megnövekedett az érdeklődés. Mint a HUNGEXPO-nál elmond­ták, nagyon sok hagyományos ki­állító számottevően növeli kiállí­tási területét, így a szovjet, a len­gyel, az osztrák, az NSZK-beli, a kubai, a japán és az amerikai vállalatok. A nagy külföldi ér­deklődés miatt a hazai kiállítók­nak szűkebb helyen kell felállí­tanak standjaikat, a szervezők eleve azt szorgalmazzák, hogy le­hetőleg csak a legújabb termé­keket mutassák be az érdeklődők­nek. Az idei tavaszi BNV-n az ipar­cikkek 14 árucsoportban láthatók, ezek a. következők: energetika, erősáramú ipar, műszeripar, hír­adástechnika, optika, bányászat, vegyipar, fémmegmunkálás, ko­hászat, építőipar, járműipar, víz­gazdálkodás, anyagmozgatás és munkavédelem. A legtöbb látni­való a fémmegmunkálás, az energetikai gépgyártás és az erős­áramú ipar bemutatóin látható majd. A vásárra látogatók figyelmét előre felhívják az ilyenkor már megszokottá vált parkolási gon­dokra. Annak érdekében, hogy a látogatók minél gyorsabban és kényelmesebben megközelíthes­sék a vásárvárost, a Keleti pá­lyaudvarról és a Kelenföldi pá­lyaudvarról vásári vonatokat in­dítanak Kőbányára a BNV idején. A BKV sűríti a vásár bejáratáig közlekedő villamos- és autóbusz- járatokat is. A vidékről érkezők­nek a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményt biztosit. (MTI) A tégla- és cserépipar törleszti a téli lemaradást A rendkívüli tél okozta nehéz­ségek miatt az év első hónapjai­ban 90 millió téglával és 3,2 mil­lió cseréppel maradtak adósak a tégla- és cserépdpair dolgozói. A nagy tartozás felhalmozódásában a hideg március is közrejátszott, mert a hagyományos régi gyáraik, amelyek csupán fagymentes idő­ben dolgozhatnak, csak a szoká­sosnál 2—3 héttel később kezd­hették meg a téglagyártásd idényt. A.z iparág üzemei egyöntetűen vállalták a téli kiesés pótlását. Ennek érdekében módosították a munkarendet, megszervezték a szombat—vasárnapi pótműszakó­kat, és megteremtették az ehhez szükséges tárgyi, műszaki felté­teleket. Áprilisban már az idő­járás is kevesebbet kellemetlen­kedett, sőt az erős szél meggyor­sította a hagyományos gyárak szárítószíneiben tárolt nyers téglák szikkadását. Így áprilisban már az iparág valamennyi üze­me többet termelt, mint a múlt év azonos időszakában, s 9,3 mil­lió téglát és 300 ezer tetőcsere- pfet pótoltak a téli kiesésből. En­nek a „törlesztési ütemnek” né­mi 'növelésével az év végéig tel­jesítik egész idei tervüket. A lakásépítők falazóanyag-el­látását, az építési idény zavarta­lan megkezdését jelenleg tégla­hiány nem akadályozza. A TÜZÉP- és áfész-építőanyag-.te­lepeken bőséges a kínálat, ezen felül a gyárakban mintegy het- venmilliós téglakészlet áll a vá­sárlók rendelkezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents