Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-06 / 104. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1885. májas 6. Gazdálkodni vízzel, földdel Beszélgetés dr. Soós Gáborral E<3 SAJTÖPOSTA Mi az igazság a járdaépítés körül? A bugaci Dózsa György utca lakói közül többen is panaszolták az alábbiakat: — Való igaz, rengeteg bosszúságot, kellemetlen­séget okozott eddig a szőkébb lakhelyünkön, hogy nem volt kiépített járda. Ezért fogadtuk örömmel a hírt nemrégen: adottak a feltételek a lakosság ál­tal végzendő járdaépítéshez. Már éppen a szabad időnket egyeztettük, ki és mikor kapcsolódik be a közös munkába, amikor a helyi tanácstól stencile- zett értesítést kaptunk. Abból szerintünk az derült ki, hogy az utca páratlan oldalán húzódik majd a szilárd burkolatú járda, s aki 3 napi munkával se­gíti elkészítését, mentesül a közműfejlesztési hozzá­járulás fizetése alól. Mi, a páros oldal lakói azonnal a kedvünket ve­szítettük. Egyfelől azért, mert a túlsó oldalra kerülő járdát egyébként sem könnyű elérnünk esős időben, amikor a sárral teli úttesten kell átgázolnunk, rá­adásul hiába dolgozunk az építkezők között, nem törlik a fejlesztési hozzájárulásunkat. Vajon mivel érdemeltük ki e hátrányos megkülönböztetést? Olvasóink közérdekű felvetéseit, észrevételeit to­vábbítottuk a Bugaci Nagyközségi Tanács vb-titká- rához, aki így válaszolt: — Sajnálatos tény nálunk, hogy nagyon elhanya­goltak a járdák. Számos utcánk van, ahol még egyik oldalon sem kiépítettek. Minthogy szerény fejlesz­tési alapunkból évről évre alig jut az ilyen beruhá­zásokra, a közelmúltban egyik tanácsülésünkön fel­hívással fordultunk a választópolgárokhoz: akik te­hetik, társadalmi összefogással segítsék a járd ásí­tást. Elénk és támogató visszhangot váltott ki e „moz­gósítás” az emberek körében, akik több utcában is hamar megkezdték a szervezést. Azóta már jelentős szakaszon elkészült a közös burkolású járdatest, s Valójában e munkálatok folytak a múlt hónapban, áprilisban a Dózsa György utcában is. A lakók szor­galmát dicséri a mintegy 400 méternyi hosszúság­ban kiépített járda, melyet könnyedén igénybe ve­hetnek a másik oldalon lakók is, hiszen ha errefelé eső van, a homok gyorsan elnyeli a vizet, tehát lé­nyegében tócsákba lépés nélkül mehetnek át az út­testen. Ami a közműfejlesztési hozzájárulást illeti, annak kivetésével még nem foglalkoztunk. Ha sor is ke­rül rá, mindegyik lakos esetében figyelembe vesz- szük a /társadalmi munkáját, segítségét. Szó sincs hátrányos megkülönböztetésről, sőt az utcabeliek­nek csak köszönettel tartozhatunk, ha időt, fárad­ságot szentelnek a közös gyarapodás érdekében. Társadalmi munkában korszerűsítették a fűtést Bizonyos, hogy keveseknek kell bemutatni dr. Soós Gábort, a MÉM nyugalmazott államtitká­rát, aki, a hivatalától igen, de az aktív munkától máig sem vált meg. Hogy van, mit csinál — er­ről kérdeztem legeiébb jánoshal­mi találkozásunkon, amikor is a műszaki hetek keretében az ag­rárszakembereknek tartott elő­adását befejezte. — Három éve, hogy nyugdíjba mentem, de a társadalmi tevé­kenységgel nem szakítottam. A MTESZ-nek társelnöke vagyok, a TIT-nek elnökhelyettese, a Ma­gyar Agrártudománya Egyesület­nek elnöke, címzetes egyetemi tanárként tartok előadásokat egyetemen, továbbképző intéze­tekben ... — Természetes, hogy igényt tartanak munkájára, hiszen több mint négy évtizede kötődik az agrárágazathoz, s indokolt átad­nia élettapasztalatát. — Nyugdíjas vagyok, azt mond­ják, ráérek... De néha nagyon is sok az elfoglaltságom. Kapcso­latom a mezőgazdasági termelés­sel változatlanul erős. Rendszere­sen meglátogatok mezőgazdasági üzemeket, tájékozódom helyze­tükről. gondjaikról, s eleget te­szek többféle megbízásnak: leg­utóbb a mezőgazdaság ipari hát­teréről és a tennivalókról fejtet­tem ki véleményemet. — Nincsenek könnyű helyzet­ben a mezőgazdasági szakembe­rek. több éve csúfolódik velük az időjárás, próbára teszi találé­konyságukat. ön mit tanácsol most a aazdászoknak? — Tudja, még egyetlen évkez­désre sem mondtuk, hogy köny­nyű. Most az őszi kalászosok jobb képet mutatnak a tavaly ilyenkoránál, a tavasz viszont na­gyon megkésett, mintegy két-háJ rom hetet. Ami a tavaszi mun­kákban való elmaradást illeti, azt már behozták az üzemek. A gond az, hogy biológiai szem­pontból megmaradt a késés, a természet nem „hozta be” a le­maradást. vagyis a vetések ne­hezen kelnek, lassan indul a nedvkeringés a szőlőkben, gyü­mölcsösökben. Es sajnos, nagy baj, 'hogy nincs csapadék. — Semmit sem tehetünk? — Dehogynem! Most aztán igazán pontosain kell végezni minden növényápolási munkát, vegyszerezést. Spórolni sem lehet a műtrágyával, ahol tudnak mik- roelemes levéltrágyát juttassanak ki a növényekre. A szárazság nagy, áprilisban az ország jelen­tősebb részén tíz milliméter alatt volt a csapadék, (Bács-Kiskun- ban öt milliméter), s ezt, vala­mint a télit, vízmegtartó talaj­művelési technológiával őrizzék meg. Ugyanakkor arra buzdítok mindenkit, ha lehetséges, már most kezdjenek hozzá az öntö­zéshez. Ne csak életmentés le­gyen a vízki'juttatás, amikor a senyvedő növényeket már a ki­pusztulástól kell védeni. — Mi a véleménye a terme­lési szerkezetről? — Gond van a kukoricával, az országban kisebb területen vetik el. mint kellene. Szerintem szük­séges. hogy mind a két létfontosi- ságú gabonánk — a búza és ku­korica — azonos nagyságú terü­leten teremjen. Meg kell találni ennek a lehetőségét éppúgy, mint azt az ösztönzőrendszert, amely erre sarkallja a gazdá- szokat. Azt javaslom, hogy a még szabad területeken vessenek az üzemek kukoricát, és ha az idő­járás csapadékosabb lesz, másod­növényként — például borsó után — termesszenek rövid tenyész­idejű hibridkukoricát. Másrészt a melléktermék hasznosítására — e téren is a gazdálkodásra, s nem a veszélyhelyzet előtti kapko­dásra — hívom fel a figyelmet. Tervezzék, és szervezzék már most a mezőgazdasági üzemek a melléktermékek felhasználását. Változatlanul feladat, hogy mi­nél kevesebb legyen a fővetésű zöldtakiarmány, mégpedig úgy, •hogy a gyepek fűhozamának nö­velésével termeljék meg a szük­séges mennyiséget. Cs. I. Külsejét, no meg a belső fel­szereltségét illetően egyáltalán nem titulálható hívalkodénak a kecskeméti Benei úton levő öreg épület, amely hat lakásával évek óta nyújt ideiglenes otthont a rászoruló pedagógusoknak. Vol­taképpen szálló ez, ahol vissza­térő gondot okozott a szilárd anyaggal való tüzelés, mert amel­lett, hogy fáradtságos volt, a Ha­tásfokában sem érte el a kívá­nalmakat. Ezért .merült fel mind gyakrabban a fűtése korszerűsí­tésének igénye. Az alsófokú oktatási intézmé­nyek gondnoksága is jól ismerte e tarthatatlan helyzetet, s úgy határozott, pénzt tartalékol a ha­laszthatatlanul szükséges mun­kára. Végül is összegyűlt az épí­tési anyagok beszerzését fedező összeg, de semmi több. Ekkor Április 1-i rovatunkban adtuk közre a kecskeméti Szamolai László panaszát arról, hogy ez ideig még nem kapta meg a pén­zét, melyet tavaly novemberben postázott részére volt munkahe­lyének budapesti központja. Ápy rilis 9-én szintén a postát érintő gonddal foglalkoztunk, neveze­tesen, hogy a „hírős” város 2-es számú postahivatalában sokszor elromlanák a bélyegadó automa­ták, néha pedig hiányos a bé­lyeggel való feltöltésük. Cikkeinkre a következőket vá­laszolta a Szegedi Postaigazga­tóság helyettes vezetője, dr. Lé- nárd László: Szamolai László korábban He- tényegyházán lakott, csakhogy amikor megérkezett az utalvá­nya Budapestről, már nem tar­tózkodott régi lakóhelyén, az újat pedig nem közölte a helyi postahivatallal, mely visszajut­tatta az összeget a feladónak. A kisközségben dolgozó postásaink szabályosan jártak el, s felhív­ták olvasójuk figyelmét, hogy a porcelángyártól kérje ismételten a pénz kiutalását, ezúttal már az új otthona címére. A kecskeméti 2-es postán min­den reggel ellenőrzik dolgozóink a bélyegadó automaták működé­sét. Tény, hogy gyakori a meg­hibásodásuk, amiről jelzőtáblák tájékoztatják az .ügyfeleket. Mi­érlesiMt a dolgokról László Tibor helyi építőanyag-kereskedő, aki — minthogy víz- és gázszerelő szakmája van — egyedül és in­gyenesen vállalta a kivitelezést. A környéken gazdálkodó Kos­suth Termelőszövetkezet engedé­lyezte, hogy a középnyomású gázhálózatról ágazhasson le a szállóba futó vezeték. E közös gazdaság még különböző szerszá­mokkal és anyagokkal is segítet­te a munkát, mely a napokban sikeresen befejeződött. Most már földgázt használhat­nak e szálló pedagógus lakói, akik nagyon örülnek, hogy telje­sült az álmuk. Es a nyilvánosság előtt köszönik meg a tsz-nek a megértését, támogatását, a kivi­telezést szakszerűen és rövid időn belül elvégző László Tibornak pedig a társadalmi munkáját! vei év elején változott a postai díjtarifa, ennek alapján 4 forin­tos bélyeg kiadására kellett át­állítanunk az ottani készüléke­ket, s e munka befejezéséig nem voltak használhatók. Ami feltöl­tésüket illeti, az folyamatos, hi­szen kellő mennyiségű és név­értékű bélyeg áll a helyi hiva­tal rendelkezésére. Közöttük az 1 forint névértékűek iránt csök­kent lényegesen a kereslet, s ezek többé nem kerülnek az automatákba. Fülöpné Mészáros Mártának, Kiskunfélegyházára: A rokkant­sági állományban levő, de az öregségi nyugellátásra jogosító életkort még be nem töltött sze­mélynek időközönként — általá­ban évente, .esetenként azonban gyakrabban — meg kell jelenniük orvosi bizottság előtt Ha a felül­vizsgálok azt állapítják meg. hogy jelentősen változott az egészségi állapot, annak alapján módosul a rokkantsági csoport, valamint a nyugdíj. Ez utóbbi akkor szűnik meg, ha a munkaképesség-csök­kenés mértéke már nem éri el a 67 százalékot. Végezetül közöljük, hogy a vasutas dolgozókra is ugyanezen jogszabályok vonat­koznak. Gátfalvi Jánosnénak, Madaras­ra: Az üresen álló. vagyis a he­lyi tanács által értékesítendő csa­ládi ház vásárlóját nem illeti meg a szociálpolitikai. kedvezmény. Kaphat viszont OTP-kölcsönt — több gyermek esetén kedvezmé­nyes kamatozásút —, s ha ez nem elegendő, fordulhat hitelért a bankhoz is. Fontos megjegyezni, hogy aki ily módon jut házingat­lan birtokába, mentesül a vagyon­átruházással és a telekkönyve- zéssel kapcsolatos illetékfizetési kötelezettség alól. „Gyalogos” jeligére, Dusnokra: Enyhén szólva felháborító, amit ön látott a minap az 51-es úton, ahol körülbelül 1 méteres távol­ságban követte egymást három személygépkocsi, s a volánnál ülő fiatalok ordítozva társalogtak a nyitott ablakokon át. Miért e szi­gorú vélemény? Mert ezek az autósok bravúroskodásukkal nem­csak önmagukat, s a mellettük el­haladókat veszélyeztették, de dur­ván megsértették a KRESZ-t is, mely világosan leszögezi: jármű­vel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, hogy az elöl haladó mögött — annak VISSZHANG Nézzenek utána... Április 9-én e hasábokon Irtuk meg a két kisgyermekét egyedül neveld egyik édesanya kálváriáját a részére megállapított gyermektartásdij pon­tos, rendszeres folyósításával kapcso­latosan: többször megfordult a bíró­ságon, a munkahelyi bérelszámolók­nál, egyszer rátalált a tartozása elől büjkáló férjére is, de hiába, a kifi­zetetlen díjösszeg elérte a 30 ezer fo­rintot. Cikkünk nyomán Jó néhány anyu­ka megosztotta velünk hasonló gond­ját, s egyikük sorait — mert elgon­dolkodtató és javaslatot is tartalma­zó — Idézzük: Bár minden hónapban kézhez kapom a tartásdíjat, kevésbé va­gyok róla meggyőződve, hogy a számfejtése körül minden rend­ben van. Az a gyanúm, a volt férjemet megillető bérjellegű juttatások egy részéből nem von­ják le a százalékos arányú ösz- szeget. Gondolom, az ügyintézők­nek birtokában van a tartásdíj- luiltást tartalmazó bírósági ha­tározat, így az abban foglaltak végrehajtása nem lehet téves. De ha mégis előfordul, annak em­beri hiba az oka. Hogy ilyesmi ne történhessen meg gyakorta, célszerű lenne a díjlevonások- és -kiutalások ügyintézésének ellen­őrzése. Nézzenek utána az ille­tékesek, hogy a szakbeosztottaik maradéktalanul eleget tesznek-e az ilyen jellegű feladataiknak. Szerintem még a bíróságot is ér­dekelhetné, hogy a tartásdíjak levonásáról szóló ítéletüknek mi a sorsa a munkaadóknál. A másik észrevételem pedig a díjfolyósílás idejét érinti. Általá­ban a hónap közepén, sokszor meg a másik felében jutok hozzá ehhez a pénzhez. Talán egyetlen munkahelyen sem lenne akadá­lya, hogy a hónap eleji fizetések­kel egyidejűleg postázzák a cím­zettekhez a levont tartásdijat.., hirtelen fékezésekor — meg le­hessen állni. Mindezt kiegészítet­te a közúti közlekedés szabályai­ról szóló 2/1984. (I. 29.) KM—BM számú rendelet, miszerint a 3500 kg-ot meghaladó járműnek, la­kott területen kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartania, hogy a két autó kö­zé legalább egy — előzést végre­hajtó — személygépkocsi bizton­ságosan besorolhasson. Harkainénak, Kiskunhalasra: ö,n — mint írta levelében — a gyest követően rövid ideig dol­gozott, majd pár hónap múlva megszülte második gyermekét, s most tart attól, hogy nem kaphat rendszeres anyagi ellátást. Nos. hadd nyugtassuk meg. nincs oka az aggodalomra, hiszen a hatá­lyos rendelet félreérthetetlen: az anyát a hat hónapig tartó szülési szabadság lejárta után a gyermek egyéves koráig gyermekgondozá­si díj (vagyis a táppénznek meg­felelő összeg) illeti meg, ha a ter­hességi-gyermekágyi segélyben annak alapján részesült, hogy a szülést megelőző két éven belül összesen 270 napig volt biztosí­tott. A gyes befejezésével termé­szetesen megkezdődhet a gyer­mekgondozási segély folyósítása. S mivel ön ez utóbbiban már rét- szesült az első gyermeke három­éves koráig, így akkor megszerez­te a jogosultságot az újabb hason­ló ellátás igénybevételéhez. Szerkeszti: Telkei ArpM Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 AKIKEN SOK MÚLIK Sikár Mihály, a kiváló dolgozó- Misi bácsi, a fárafoglaló. Így ismerik Félegyházán a Kiskunsági Cipőgyár aljaüzemének egyik kiváló dolgozó szakemberét, a 49 esztendős Sikár Mihályt. Tizenhét éve állt munkába, nem sokkal azután, ami­kor még csak 250—300 ezer pór cipőt gyártottak évente. Az idei terv viszont már egymillió-hétszáz- hatvanezer pár. Hogy elszaladt azóta az idő! — néz föl néha gépe mellől néhány pillanatra a jókötésű ember. Végig, a szalagok mentén ott látja azokat a fiatalokat, akik tőle tanulták a mesterség fogásait. A közelében dol­gozó Kocsis Antal segédművezető ma is büszkén említi, hogy 15 éve Miska bácsi tanította meg őt a . szakmára. Ha Dénes László főművezető vagy Imrik Béla művezető éppen nincs a helyén, a,gyártósor akkor sem marad figyelő szemek nélkül. Sikár Mihály- ban évek óta kialakult egyfajta tulajdonosi felelős­ségérzet, amellyel ilyen helyzetben is feltalálja ma­gát. Nem várja meg, míg a vezetők visszatérnek, ha­nem ő figyelmezteti egyik-másik szaktársát: Gyön­ge a köztalp, cserélje ki! Magasabb a sarok. Nincs jól kitöltve a cipő hátulja. Szakmai tudására, éberségére számítanak. Amikor néhány éve, az NSZK-beli Remontex-cég és a Kiskunsági Cipőgyár szakembereinek tapaszta­latcsere-látogatása eredményeként, a félegyházi üzem és a Kisgépalkatrész-ellátó Vállalat kifejlesz­tett egy speciális technológiát, Sikár Mihálynak to­vábbi lehetősége nyílt mesterségbeli tudása kama­toztatására. Az új eljárással a fára, azaz a kapta- fára-foglaló már nem bőrcementtel és latexszel ké­szült oldattal vagy Pálmarapiddal ragasztja a köz­talpat a cipőfelsőrészhez, hanem úgynevezett meleg­foglalással. A hőhatáson alapuló műveletekre, újí­tásként, hat gépet használnak az aljaüzemben; ezek­nek egyikét Sikár Mihály kezeli. — A melegfoglalás korszerűbb és megbízhatóbb munkamódszer, mint a ragasztás. Létszámtakarékos. Ez azt jelenti, hogy bevezetésével szalagonként két emberrel kevesebbre volt szükség. Míg azelőtt há­rom kapoccsal vagy szeggel rögzítettük a talpat a fel­sőrészhez, ez most segédanyagok nélkül, gyorsab­ban, a géppel egy mozdulattal elvégezhető. Nőtt a termelékenység is. Régebben ragasztással és kapcso- zással hetvenötön 1050 pár cipőt készítettünk egy műszakban. A korszerű technológiával ez az arány örvendetesen javult. Negyven-negyvenöt ember gyárt nyolc óra alatt 1190 pár lábbelit. S ami ne­künk, dolgozóknak is jó, egészségünket védi a me­legfoglalás. Nem szennyezi a levegőt, mint azelőtt, a mérgező oldatok párolgása. Misi bácsi rövid ismertetőjéhez még annyi hozzá­tartozik, hogy felelősségteljes munkájával havonta 6500—7300 forintot keres. Az anyagi elismerés azé a jól felkészült szakemberé, akinek a helytállásán sok múlik, hogy a gyár. termékeivel exportképes maradhasson a külpiacon. Hasonló női cipőből, mint amilyennek a felsőrészét (képünkön) a kezében tart­ja,' tavaly 300 ezer párat exportáltak a Szovjetunió­ba. K. A. KÖZÜLETEK, MAGÁNOSOK FIGYELEM! A Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat ersenytárgyalást hirdet a következőkben felsorolt épületek bontására: Kecskemét (Széchenyiváros) Irányár Máriahegy 277. anyagáért Mari ah egy 286. 15 000,— Máríahegy 287. . • 5 000,— Máriahegy 288. 5 000,— * 1 Máríahegy 289. 5 000,— Máriahegy 345. 10 000,— Máriahegy 346. . 10 000,— Máríahegy 347, anyagáért Máriahegy 348. BB anyagáért Máriahegy 350. .5 000,— Máríahegy 354. 10 000,— Máriahegy 356. (mellékép. nélkül) 15 000,— Máriahegy 357—350. 20 000.— Máriahegy Mészáros-féle, anyagáért Kiss Sándor-féle, Nagy Akos- féle, Benda-féle, Horváth Béta­féle gazdasági épület A VERSENYTÁRGYALÁS HELYE: Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalat, Kecskemét, Villám I. u. 4. földszinti tárgyalóterme. A VERSENYTÁRGYALÁS IDŐPONTJA: 1985. május 9-én, de. 10 óra Ajánlatot lehet tenni írásban a tárgyalás időpontjáig a BÁCSBER Vállalat Jogi és Igazgatási Osztályán, valamint szóban a versenytárgyaláson. A kikiáltási árat a meghirdetett irányárak és a beérkezett ajánlatok figyelembevételével alakítjuk ki. A versenytárgyaláson a megvásárolt épületekért — az anyagáért elkelt épületek kivételével — óvadékként az el­adási ár 10%-át, de minimum 5000,— Ft-ot azonnal, a to­vábbi összeget a szerződéskötést megelőzően kell befizetni. A szerződést az értesítéstől számított 10 napon belül kell megkötni, ennek elmulasztása jogvesztő hatályú. Bontásra csak azok vállalkozhatnak, akik ugyanolyan nagyságú épület építésére való műszaki felkészültségüket (mesterlevél, építésztechnikusi, mérnöki oklevél) Igazolni tudják. 727 Postai válaszok ÜZENJÜK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents