Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-06 / 104. szám
7 1985. május 6. • PETŐFI NÉPE • 3 ]\T xl •• «1 • INTERJÚ DR. BALÁZS SÁNDORRAL, il cinZvIKOZllcg IS AZ AKADÉMIA LEVELEZŐ TAGJÁVAL jelentős eredmények a kutatásokban Megyénkben is készülnek a békehónapra Ma kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. A csak-1 nem egyhetes rendezvénysorozaton ez alkalommal nemcsak az elmúlt öt esztendőben végzett munkát vitatják meg, hanem újjáválasztják a tisztségviselőket. Titkos szavazással megválasztják az új levelező és rendes tagokat, az akadémia elnökét, a főtitkárt és helyetteseiket, valamint a tizenegy tagú elnökséget. Dr. Balázs Sándorral, a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatójával, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával a jelentős eseményről beszélgettünk. — Mi lesz a közgyűlés programja? — Az első nap az elnöki és a főtitkári beszámolóra kerül sor, majd kedden, szerdán az akadémia osztályai üléseznek. Én az agrártudományok osztályának vágyóik a tagja, nálunk dr. Tamási István elnök tart beszámolót. — Értesüléseink szerint az osztályon belül több bizottság tevékenykedik, s ezek közül a kertészetinek ön az elnökhelyettese. Mi a teendőjük? — A MÉM-mel és a kertészeti kutatóhelyekkel állandó kapcsolatot tartunk, esetenként javaslatokat teszünk egy-egy új eljárás bevezetésére, a munka jobb megszervezésére. Arra törekszünk, hogy a hazai kutatás elérje a nemzetközi mércét. Ez bizony nem könnyű feladat. — Milyen fontosabb konkrét javaslatot tettek a közelmúltban, amelyről érdemes szót ejteni? — A kertészet fejlesztése és a kutatómunka jelentősége volt a fő témája annak az előterjesztésnek, amelyet több fórumnak is elküldtünk. Javaslatainkkal az akadémia elnöksége egyetértett. Továbbították a szakminisztériumnak és a tudománypolitikai bizottságnak. — Kérjük, idézzen, a javaslatokból. — Az előterjesztésben szó van arról,- hogy mennyire fontos a kertészeti ágazatok devizaszerző szerepe. Zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermésünk 40—45 százalékát frissen, vagy feldolgozott formában a külpiacokon értékesítjük. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékkivitelből a rubel- elszámolású piacokon a kertészet részaránya több mint 50 százalék, a nem rubelelszámolású országokban pedig csaknem 10 százalék. A kertészeti export — elsősorban a feldolgozott termékeknél — nem mindig gazdaságos, de tény az is, hogy nem rosszabb a mezőgazdasági és az élelmiszeripari átlagnál. Hangsúlyozzuk a jelentésben, hogy nem szabad belenyugodni a versenyképesség hiányába. A minőség javításával, a jobb áru kínálatával vissza kell szerezni a vásárlókat. — Milyen eredményeket értek el a kertészeti kutatásokban? — Az ideálisnak egyáltalán nem mondható körülmények között az elmúlt évtizedekben jelentős — egyes területeken nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó — eredményeket értek el a MÉM által irányított kutatásokban. A kertészetben — ellentétben a szántóföldi növénytermesztéssel — minimális a fajta, illetve a vetőmagimport aránya. , Sőt, a hazai nemesítésű paradicsomból — amely intézetünk kutatási témája — jelentős meny- nyiségű Vetőmagot exportálunk. — Tagja a tudományos minősítő bizottságnak? — Igen. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy ellenőrizze, vagyis minősítse a kutatómunkát. Segítse elő, hogy a hazai tudományos tevékenység minél színvonalasabb legyen. A bizottság az elnökség hatáskörébe tartozik, felügyeletét pedig a Minisztertanács látja el. — Várható-e megújulás az akadémia munkájában? — A társadalmi megújulással együtt itt is szélesedik a demokrácia, amit bizonyít az is, hogy a jelölőbizottságok mind a kétszáz tag véleményét megkérdezték, figyelembe vették javaslataikat a tisztségviselőkre. A vezetők megbízatása öt esztendőre szól, amit egyszer lehet megújítani. Tehát aki két ciklusban volt már vezetőségi tag, az már a következő időszakban nem maradhat funkcióban. Az osztályoknál a ciklus három évre vonatkozik, amely szintén újabb három évvel meghosszabbítható. A vezetők közül, akiknek már két ciklusban volt megbízatásuk, azok helyett most újakat választanak. A levelező és rendes tagoknál is várható fiatalítás, ugyanis az átlagos életkor 60 év körül vám A javaslatokban szereplők között már vannak jóval fiatalabbak is. Mindez a Magyar Tudományos Akadémia fiatalításra való törekvését tükrözi. Kereskedő Sándor A korábbi Hazafias Népfront megyei MlbfikSdS béke és barátsági 'munkabi- fpottság az idén is elkészítette — az orszáHe- es barátsághónap megyénkbeli I pimjának tel■ Lászlót, a munkabizottság titkárát kértük meg arra, hogy kérdéseinkre válaszolva ismertesse lapunk olvasóival az eseménysorozat lényegét. — Van-e különbség az évenként megrendezett béke- és barátsági hónap tartalmában? — Bár a fő gondolat, a béke ügyének előtérbe állítása változatlan, a sorra kerülő események politikai tartalma — a nemzetközi helyzetben bekövetkezett változások, és egyéb időszerűség miatt is — évről évre más megközelítést tesz szükségessé. Az idén például a hitleri fasizmus feletti győzelem negyvenedik évfordulóján még nagyobb hangsúlyt adunk a második világháborútól oly sokat szenvedett földrészünk helyzetének, az emberi áldozatok, a háborús pusztítások tényszerű- felmutatásának. Szükség van a Szovjetunió és a többi szocialista ország béketörekvéseinek, kezdeményezéseinek széles körű ismertetésére. Arra, hogy a közvélemény elé tárjuk az európai béke és biztonság kérdésének újabb fejleményeit, a békemoz- galmak nagyszerű fellépésétől az űrfegyverkezésre vonatkozó amerikai elképzelések — közel sem egységes — nyugati visszhangjáig. Munkabizottságunk állást foglalt a tekintetben is, hogy a májusi békehónap rendezvényei legyenek segítői, politikai, tudati, érzelmi síkon mintegy alátámasztó! a fontos belpolitikai eseménynek, a tanácstagi és képviselőválasztás előkészületeinek. Hiszen maga a választás is kifejezője népünk békeakaratának. Amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása mondja: „Szabad hazában, békében akarunk élni gyermekeinkkel, unokáinkkal együtt!” Azt is kijelenthetjük tehát, hogy a, magyar békemozgalom — az Országos Béketanács állásfoglalása ez — a 40 éves békés útra, a szocialista alkotó munkára adja a voksát. — Az országos békehónapi rendezvényekről egy sajtótájékoztató nyomán van némi ismeretünk. Ezzel összefüggésben mit tart kiemelésre érdemesnek? — A győzelem napjával kapcsolatos díszünnepségre Budapesten kerül sor. A béke- és barátsági hónap megyei megnyitóját május 9-én, Kecskeméten, a Mezőgép Vállalat szerelőcsarnokában, ünnepi műsorral egybekötve tartjuk. Bekapcsolódunk az úgynevezett „Európai hét” rendezvényeibe, melyek május 8. és 15-e közötti időpontban zajlanak. Megyénkből is többen részt vesznek május 17-én a „Pedagógusok a békéért” mozgalom első országos konferenciáján. a fővárosban. A békemunkában élenjáró szocialista brigádok első országos találkozójára -is sor kerül május második felében. Sajnos — az eredeti tervtől eltérően — nem Kecskeméten, mivel itt nem tudtak szállást biztosítani. Területi jellegű esemény mégis lesz Kecskeméten, az SZMT székházában május 19-én, délelőtt Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye eszperantistái részvételével békegyűlés, amely a me- g gyei szervezet munkáját dicséri. — Milyen előzetes tervekről érkezett még hír Bács-Kiskunból? — A tervek igen vonzóak, s azt jelzik, hogy — bár igen mozgalmas lesz a május — a válasz, tási előkészületek mellett jut idő és erő a békemozgalom színes és változatos programjára is. A hagyományoknak megfelelően a Győzetem, Béke, Barátság, Szabadság nevet viselő szocialista brigádok, szövetkezetek klubok stb. mindenütt ünnepi megemlékezést tartanak május 9-én. De ezen túlmenően is még nagyon sok helyen, például Baján, a Vízügyi Igazgatóságon, a Bácska Bútoripari Vállalatnál és a középiskolákban tartanak békegyűlést. Bácsalmáson, a Kossuth-parkban, Kiskörösön, a» művelődési központban ifjúsági jellegű összejövetel lesz. Számos kiállítás és műsoros program, Kiskunhalason a felszabadulási emlékpark átadása, Soltvadker- ten a szövetkezeti nap keretében rendezett ifjúsági béketalálkozó teszi még vonzóbbá ezeket az alkalmakat. A hagyományoknak megfelelően megyénkben a békehónap Kalocsán, a lidicei emlékmű megkoszorúzásával fejeződik be június 5-én. F. Tóth Pál A HADVEZÉR ÉS KECSKEMÉT Hova kerüljön a Hunyadi-szobor? (I.) Rodin bámulatos tehetségét napjainkban mindenki elismeri. A jellemábrázoiló művészet legmonumentálisabb példájának tekintik Balzac-szobrát. A megrendelő annak idején nem vette át, hosszas küszködés után állították föl Párizsban. A csodálatos Calais-i polgárokat csak elkészülte után egy évtizeddel avatták föl. A leghívebb Petőíi-ábrázolás, Ferenczy Béni remeklése, botrányt kavart. A kecskeméti Kossuth-emlék- mű átformálását követelték felállítása után egy évvel, mert — állítólag — nem „szabályos” a jelképi figura kaszája ... Boldog, diadalmas,' életerőtől duzzadó férfit követeltek a haláláig kudarcokkal küszködő, kölcsönpénzből eltemetett Katona József-szobor alkotójától. A szobroknál talán csak azok í elhelyezése váltott ki nagyobb vitát. Sajtócsata robbant ki a homok metropolisában 1906-ban annak eldöntésére, hogy merre nézzen a homoki városba megrendelt Kossuth. A Városházának. vagy a templomnak — hogyan is mondjam — fordítson hátat. Ady Endre sem állhatta szó nélkül a frázisos vezércikke- zést, és kétszer, is megfricskázta „a boldog kecskemétieket”: „Clyan hatalmas vita indult e probléma fölött Kecskeméten, amilyennel másutt, más országokban világfelfogások birkóznak.” (Budapesti Napló. 1906. május 29.) Többször szakértők és a közvélemény mellőzésével döntöttek képzőművészeti ügyekben. Schaár Erzsébet szép szobrát eltanácsolták a város főteréről. A legkiválóbb hazai szakemberek által különös szerencsével talált helyéről meg egyenesen kitoloncol- tatta Fényes Adolfot méltó környezetéből egy téves döntés. J A Hunyadi-emlékmű azon ke- ' vés szobrok egyikének ígérkezett, amit örömmel, helyesléssel fogad idős és fiatal, diplomás és kevéssé iskolázott, művészétkedve- lő és egykönyvű. Kiss István az Erdei Ferenc Művelődési Központban bemutatta az emlékmű kicsinyített tervezetét. Sok látQ- gató írt köszönő sorokat a vendégkönyvbe. Különösen a hunyadivárosiak örvendeztek, hiszen az ottlakók áldozatkészségéből is gyorsan gyarapodó városrészben egyetlen szobor sincs. Olyan érvek is elhangzottak, hogy a Liszt Ferenc utca és környéke volt hajdan Hunyadi-birtok. Ez tévedés, hiszen Kecskemétet, a város határát sohasem szabdalták jobbágytelkekre, a földesuraknak inkább eszmei jogaik voltak. Hunyadi János neve 1452-ben bukkan föl a homoki településsel kapcsolatban. A korábbi, Erzsébet királyné által 1439-ben elzálogosított koronabirtokot egy országos tanács élén királyi hatalommal kormányzó Hunyadi János Péró Jánosnak adományozta Kecskemétet, s ettől kezdve — mint Hornyik János kutatásaiból tudjuk —. Kecskeméti Péró János héven szerepelt. Az országos sókezelő azonban 5000 arannyal megbukott, és ennek ellenértékeként, az ügy rendezéséig zálogként a volt földesúrnak adta. A hadvezér halála után annak özvegye és fiai Kecskemétet és a hozzátartozó hat pusztát a ház egyik hű barátjának, Lábathlany Jánös Csongrád megyei főispánnak nevére íratta. V. László megerősítő oklevelében fölsorolta a nevezett pusztákat: Juhászegyház, Koldus-egyház, Kolos- egyház. Hetheny-egyház, B állóság és Terechegyház. Mátyás már királyként igazolta az adományozást azzal, hogy „a Pest vármegyében levő Kecskemét a várost és az abban szedetni szokott adóval és a hozzátartozó pusztatemplomokkal együtt adja át Lá- balhlanynak.” Nagykorúságát elérvén, megújította az adományozást. Ki tudja, járt-e Hunyadi Kecskeméten? Két fia biztosan, mert a győztes nándorfehérvári csata után — földesurakként — a város határában, a halasi kapunál fogadták a Temesváron át Budára tartó királyt. 1456 december elején a király itt is megismételte esküjét: nem lesz bántódá- suk a Hunyadi fiúknak Ciliéi főkapitány halála miatt, A történelemből, Petőfi híres verséből tudjuk: az uralkodó megszegte esküjét. Heltai Nándor Lapunk szerkesztősége és a Kecskeméti Városszépítő Egyesület május 8-án, szerdán délután fél 5 órakor, a Sajtóházban, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, Rácz Zoltán építésztervező részvételével ankétot rendez a Hunyadi-szobor elhelyezéséiül. Erre ezúton is hívjuk az érdeklődőket. Sorozatunk ehhez a beszélgetéshez ad információkat. SZABÁLYSÉRTŐK HELIKOPTERBŐL ÉS JÁRŐRKOCSIBÓL NÉZVE (II.) A legjobb trükk is hatástalan • Sikerélmény mindkét félnek: hibátlan az autó. (Straszer András felvételei) Még mindig Félegyházán folytatjuk a közúti ellenőrzést. Az intézkedő rendőr jelzésére az út szélére húzódik az 1600-as Lada, rendszáma: KB 72-96. A büntetés pontosan, s nem körülbelül ötszáz forint. Nem sok, hiszen rossz a világítás, nincs sárvédőgumi, no és a szonda is elszíneződik, 0,3 ezreléket mutat. Holott a kérdésre: szeszes italt fogyasztott-e? — a válasz egyértelmű: nem. Ám miután a bizonyíték kézben van, a vezető is belátja: a reggeli féldeci pálinka, és a déli sör hatása még nem múlt el nyomtalanul. Tulajdonképpen szerencsés, hogy este ellenőrzik ... A „motor” és a „szerelő” — igazoltatáskor. Fék: a négykerék-meghajtás Pálmonostorán kétszer halad el mellettünk a gépkocsi, melynek utasai nem kapcsolták be a biztonsági öveket. Bánhatják, de a helyszíni bírság — amit csekken fizet be a kárvallott — figyelmeztető lesz. A helyi vendéglő előtt több autó várakozik. Ez mindig gyanús. Indulás után megállítjuk az egyik kisbuszt. A szonda szeszes italt nem mutat ki a sofőrnél. De a fékpróba eredménye nem kielégítő. Különösen amikor kézifékkel kell megállni. — Nem is lehet jó, mert a kéziféket nem tudja behúzni az utólag beépített hangfaltól — magyarázza Bálint Imre. — De hiszen megállt! — mondom. — Nagynehezen. Előtte bekapcsolta a négykerékmeghajtást, így aztán a kézifékhez akár hozzá se nyúljon — világít rá a trükkre Gyánti István. S itt a díjazás is trükkös, az fizet, aki bemutatja. Gázbovden a kézben Utunk legrázósabb ügyébe Pe- tőfiszálláson botlunk bele. Gyánti őrmester a hepehupás dűlő- utakon is bizonyítja: ura a kormánynak. S közben még észrevesz valakit. Egy sűrűn hátra- tekintgető fiatalembert a kismotoron, ha ezt egyáltalán motorrrnlí ■nak lehet nevezni. Lámpája nincs, se elöl, se hátul. A tizenhat éves Sallai Tibor egyik kezével a kormányt fogja, a másikkal a gáz- bovdent rángatja, amikor gyorsít. Ez már mutatvány lenne a cirkuszban is! Az ifjonc nyeglén válaszol- gat a kérdésekre. Bálint Imre most is udvarias, de határozott, amikor felhívja a figyelmét arra, hogy ez nem traccsparti, hanem közúti ellenőrzés, s kéri az iratokat. Olyan azonban nincs. Otthon maradt a személyi igazolvány, a jogosítvány, forgalmi engedély pedig nem is volt, mert a „motor” nem az övé. — Anélkül hozták azért, hogy javítsam meg — veti oda félvállról. — Ki? — Nem tudom, valami Tihamér. — És maga ért hozzá? Mivel foglalkozik? — A szakmunkásképzőbe járok Félegyházára. — Ha vezetői engedélye van, akkor tudnia kell, hogy közúton ilyen járművel tilos közlekedni! Feljelentjük! •— Mennyi lesz a büntetés? — Majd a szabálysértési hatóság kiszabja. Most pedig elmegyünk a lakására az adatokat egyeztetni. — Most nem érek rá — hangzik a válasz. Persze ez még csak gya- núsahbá teszi az ügyet. Amikor pedig elismeri, hogy nincs jogosítványa, akkor már indulunk a tanyára. Az udvaron két roncs, ami karosszéria volt valamikor. Egyiknek van papírja, a másiknak nincs. A személyi igazolvány előkerül. — Az iskolában nem írták be, hogy oda járok. — magyarázkodik. Hisszük is, meg nem is. Különösen, hogy a szomszéd szerint Sallaiéknál gyakran cserélődnek a motorok. S a fiú iskola helyett egészen máshová jár. — Amiket elmondott, rövidé-’ sen ellenőrizni fogjuk — zárja le az ellenőrzést a rendőr őrmester. — A motort lefoglaljuk, s amíg az eredetét, tulajdonosát felkutatjuk, a körzeti megbízottnál helyezzük el. Nagyon jó lenne, ha az a Tihamér is előkerülne! Este van már, mire kőrútunkat befejezzük. A hangszórón keresztül még figyelmeztetnek egy kerékpárost, hogy hagyja él az E—5-ös utat. Gyánti István sikerélményről is beszámol: két személygépkocsi végre hibátlan volt. Másnap kora reggeltől az akció folytatódik. Váczi Tamás Gyorsmérleg a kecskeméti rendőrkapitányságtól A két nap során ellenőriztek 2500 személyt — 15 közülük ittasan vezetett —, s több mint 1000 gépjárművet. Műszaki kifogás volt 130 járműnél. A 400 szállításellenőrzésből 60-nál észleltek hiányosságot. 150 esetben elegendő volt a szóbeli figyelmeztetés, munkahelyre küldtek 10 figyelmeztető levelet. Kétszázötvenen fizettek helyszíni bírságot, s csaknem 100 szabálysértési feljelentés készült — gyorshajtásért, ittas vezetésért, elsőbbségi jog megsértéséért, szabálytalan előzésért. Három gépjármű rendszámtábláját bevonták, s egy autótolvajt tetten értek. A környezet- és természetvédelmi előírások megsértése miatt 279 esetben intézkedtek.
