Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-27 / 122. szám
1985. május 27. • PETŐFI NÉPE • 3 kepviselőjelöltek és választók találkoztak Mélykút: három közül melyik az igazi? — Magának melyik jelölt a legszimpatikusabb? — kérdezem a mögöttem ülő asszonytól. Pár perc és megkezdődik a választási gyűlés a mélykúti Univerexpo Ipari Szövetkezet ebédlőjében. — Hát hány van? — kérdez vissza ő, amiből nyilvánvalóvá válik, hogy bizony van szerepük e választási ' összejöveteleknek, melyen ki-ki — magát is megismertetve — fölvázolhatja elkép- zeléseit. Miközben a 12. számú ország- gyűlési választókerület három — Jánoshalmán lakó jelöltje, Dáginé Pólyák Ibolya, dr. Siidi Bertalan és Szarvas László elfoglalja helyét az elnökségi asztalnál, beszélgetőtársam megkocogtatja a vállarn. — Mondja csak — int közelebb —, amelyiket megválasztjuk, ide is költözik? Az elsőként fölszólaló Dáginé Pólyák Ibolya szavaiból az derül ki, hogy erre talán nincs is szükség. A jelölt — jelenleg is képviselő — Jánoshalmán lakik ugyan, de rengeteg mélykúti ügyben járt el. (Utóbb valaki mondja is, itt jobban ismerik, mint Jánoshalmán). Papírról olvassa beszédét. Kicsit izgul. Nem csodálom, végül is nem mindegy, hogy mit mond, hogy mond. Mindenesetre, mikorra az elmúlt négy évtized legeslegfontosabb eredményeinek végére ér, már nyugodt, különösen, hogy azt is bejelentheti: Mély- kúton a településfejlesztési versenyben nyert Nemzeti zászlóhoz másfél millió forint is járt. Hátam mögött enyhe moraj, amiből azt a következtetést szűröm le: sokan tőle, itt és most tudták ezt meg. Bizonyára lesz helye a pénznek, mert tovább kell bővíteni a gázhálózatot, szükség van új tantermekre, óvodára. Nem tudom miért, de nagyobb tömegre számítottam — 137 a jelenlévők száma — persze ide ennél többen alig férnének be. A mozi, az új művelődési ház vagy a tornacsarnok ennél nagyobb létszámot is képes lenne befogadni, bár igaz, hogy így délután 2 óra körül még dolgoznak azok, akik eljöhettek volna, arról már nem is beszélve, 'hogy percre pontosan most ült össze utoljára a tanács. :<•»t>* Dáginé eközben sorra veszi azokat az ügyeket, amelyekben segítséget nyújtott választóinak. Egy példát lejegyzek: közbenjárására szociális otthonban helyeztek el egy 60 éves férfit, aki összedőlt lakása pincéjében nyomorgóit (őszintén szólva azt hittem, hogy azért legalább egy ilyen eset automatikusan működésbe hozza a hivatali apparátust, és nem kell háromszor is országgyűlési képviselőnek interveniálnia). Szerény asszony Dáginé, nekem például egyenesen tetszik, ahogy azt is köntörfalazás nélkül vallja be, hogy néhány ügyben nem sikerült eredményt elérnie. Dr. Südi Bertalan következik. Neki ugyan van papír a kezében, de szabadon beszél, nehogy — őt idézem — »jól fésült, egyeztetett, sztaniolba csomagolt szöveget olvasson fel”. Különösebb bemutatkozásra nincs szüksége — mondja — de azért a biztonság kedvéért hozzáteszi, hogy tizenhat éve a sajtóból, december 5-e óta pedig a televízióból is ismerhetik (ekkor vetítették a sajtólevelező portréfilmjét). Céloz arra, hogy „szerzett néhány1 ellenfelet”, majd a bevezetést azzal zárja: nem tartaná „egzisztenciális emeltyűnek" — ha megválasztanák — a képviselőséget, hanem feladatnak, munkának. Dáginé rábólint e szavakra: ő is a munkája mellett írta és írja a leveleket, ágazatvezető-helyet- tes, ugyanabban a téeszben, ahol dr. Südi Bertalan — főfoglalkozásban — a pártalapszervezet titkára. . Dr. Südi Bertalan ezután ösz- szefoglalja az országgyűlési képviselő teendőit — ezek közül szerinte a kritikamondás a legfontosabb — majd mérleget von: „örömmel tudatom, hogy e feladatot el tudnám látni”. — Azt el is hiszem — mondja egy hang középről. Be kell vallanom, hogy bajban vagyok, ha az egyenlő esélyt — tudósítóként — azzal is meg akarnám adni a három jelöltnek, hogy ugyanannyi sort írok beszédükről: Dráginé tizennégy percbe sűrítette mondanivalóját, dr. Südi Bertalan 31 percen át szónokolt — ha mindent említek, amit ő, neki kedvezek, ha kihagyok valamit, hátrányba hozom, így hát megpróbálom jelszavakká szerkeszteni programját, íme. „Jó kapcsolatot a választói polgárokkal”, „Nagyöbb figyelmet az öregekre” (mert „vannak, ahol felszínesen kezelik őket”), „Nagyobb figyelmet aveszélyeztetett fiatalokra”, „A közéleti fonákságok ellen”, „A vitákban érvek ütközzenek”. Tapsot kap, majd Szarvas Lászlóé a szó, az ‘ ő korántsem lényegtelen feladatokat vállaló programja könnyebben összefoglalható. —i Azt szeretném — néz föl a papírjából —, hogy lehetőség szerint mindannyiunk éléte köny- nyebb és jobb legyen, tehát szeretném, ha mindem utcában ott lenne a vízvezeték, lenne szilárd burkolat és járda, ahol lehet, gáz. Ügy vélem továbbá, hogy e térségben a kistermelők érdekeit fokozottan kell védeni, már csak azért is, mert a primőráruk egy- harmada, a sertés több mint fele háztájiból kerül közfogyasztásra. Tűrhetetlen az az állapot, hogy — például a sertéstenyésztők — kiszolgáltatottak a vállalatnak, amely a szerződéseket egyoldalúan, a felvásárlási árakat tetszés szerint változtathatja. A programbeszédek elhangzása után föladatik a kérdés: ki kér szót? Egy idősebb férfi jelentkezik azonnal, zsebéből gondosan gépelt papírt vesz elő, s dr. Südi Bertalan mellett korteskedik. Ö, Virágh Ferenc volt egyébként az, aki a tsz-párttitkárt jelöltnek ajánlotta', most is mellette kardoskodik. Rauscher Györgyné — két cikluson át volt országgyűlési képviselő — szerint Dáginé Pólyák Ibolya „egészen beletanult” a dolgokba, s „egészen jól csinálta”. Honvédi Béla — az Univerexpo párttitkára — röviden szól: „az elhangzottakból — ha talán nehéz is — hámozzák ki a megvalósítható konkrétumokat" — kéri a mélykúti gyűlés résztvevőit, mert „nem mindegy, ki és hogyan képvisel majd bennünket". Igaza van. Végül is ez a legfontosabb kérdés — nem június 8-án, hanem 8. után, öt hosszú évig. Ki? És — hogyan? Ballal József Voksot érő bemutatkozás Pálmonostorán A 9-es számú választókerületben a kunszállási és a petőfiszállási választási gyűlések után Börcsök András és dr. Horváth László országgyűlési 'képviselőjelöltek pénteken Pálmonostorán találkoztak a helybeli, s a Bugáéról, Gátérról, Tiszaalpárról érkezett lakosokkal. A zsúfolásig megtelt művelődési házban Hegedűs János, a Keleti Fény Termelőszövetkezet elnöke, a választási gyűlés levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a két iképviselőjelölt életútját ismertette. Börcsök András 1931-ben Szegeden született, parasztcsaládban. Elvégezte a 'közgazdasági technikumot, majd mérlegképes könyvelői szakvizsgát tett. A marxista—leninista esti egyetem 'hallgatójaként, bővítette politikai ismereteit. 1961-ben belépett a bugaci szakszövetkezetbe, — az akikor még termelőszövetkezeti csoportba, — amelynek elnöke lett, s azóta is e tisztséget tölti be. A 'nagyközségi tanács és a helyi népfrontbizottság tagja, a tanyacsoport elnöke. Nős, felesége a szakszövetkezet tagja. Három gyermekük van. Dr. Horváth .László Budapesten, 1941-ben született munkáscsaládból az állatorvosi egyetem elvégzése után 1966-tól az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezetben állatorvos-gyakornokiként dolgozott, majd 1968-tól 1976-ig a Bajai Állami Gazdaságban volt kerületi, aztán vezető állatorvos. Ezt követően Tiszaalpárra 'került, ahol a 2-es számú körzet és a Tiszatáj Termelőszövetkezet állatorvosaként dolgozik. 1970 óta párttag, 1980-tól a helyi népfrontbizottság elnöke. Nős, felesége a Kecskemét—Szikrai Állami Gazdaság/ pinceveizetője. Két gyermekük van. A levezető elnök ezután felkérte a képviselőjelölteket, hogy tartsák meg programbeszédüket. „A falvakban, tanyákon élők sorsa szívügyein” ■— Paraszti családból származom, s hosszú évtizedek óta magam is mezőgazdasági munkát végzek — mondta Börcsök András. — Érthető, hogy a falvakban, tanyákon élők sorsa szívügyem, hiszen együtt él,ek velük. Bugac, Gátér, Kunszállás, Pálmonosto- ra, Petőfíszállás, Tiszaalpár mindennapi életében sok a közös vonás. — Először is a hat település társadalma abban hasonlít, hogy az itt élők jelentős része mező- gazdasággal foglalkozik — folytatta a képviselőjelölt. —r Kpzös. vonás az is, hogy valamennyi helyen jelentős a tanyán élők száma. Egyre többen beköltöznek a községekbe, de továbbra is gond a kinn élő idős emberek helyzete. Tiszaalpár kivételével a községek hasonlítanak abban is, hogy az utóbbi negyven esztendőben alakult ki mai arculatuk. Szépen fejlődnek, gazdagodnak a választókerület községei. Minden családhoz eljutott a villany. Sikerült elérni, hogy az iskolákban megszűnt a kétműszakos tanítás. Tavaly gázt kapott Pálmonostora, amit nagyon várnak Gátéron, Bugacon, Kunszálláson is. — Tudom, 'hogy a pálmonosto- riaknak igen nagy szükségük van egyebek között tornacsarnokra. Jogos az a kívánalom is, hogy fejlődjön a kereskedelmi ellátás, valamint az, hogy a község kapjon szociális otthont, ahol a tanyákon egyedül élő, magukra maradt idősekről gondoskodnának. ■ Befejezésként a képviselőjelölt elmondta, hogy nem ígérget, de megválasztása esetén, ha hívják, szívesen elmegy a községekbe és amiben tud, minden igyekezetével segít. „Bármikor rendelkezésükre állok” Ezután dr. Horváth László képviselőjelölt mondta el program- beszédét. — Ismerem az elmúlt évek alatt elért eredményeket, s azt is tudom, hogy még nagyon sok a tennivaló e választókerületben — mondta. — Nagyon lényegesnek tartom, hogy Pálmonostorán egy új, több célra hasznosítható tornacsarnok épüljön. De hasonlóan fontos az öregek napközi otthonának kialakítása is. Egy új, mélyfúrású kút létesítését is szorgalmazni kell, mert a vízhálózatot csak így lehet bővíteni. — A 9-es számú országgyűlési választókerülethez tartozó községekben igen hiányos a lakossági szolgáltatás — folytatta az országgyűlési képviselőjelölt. — Sok kisiparos visszaadja az ipar- engedélyét. Ez igen nagy gond, tehát valamiképpen meg kell oldani. Helytelennek tartom, hogy a szolgáltatási díjak nem azonosak falun és városban. Pálmonostorán is feltétlenül szükség van a kereskedelmi ellátás színvonalának emelésére, egy ABC-áru- iházra. A közeljövőben azt is el kell érni, hogy a lakosság otthonaiba eljusson a földgáz. A gátéri gyerekek oktatásának feltételei hiányosak, ezért új tantermeket, tornatermet kell építeni, s a fűtés korszerűsítését sem lehet tovább halogatni. Betonozásra vár sok 'belterületi út, s napirendre kell tűzni a csapadék elvezetését. Beszédének végén elmondta, 'hogy megválasztása esetén közvetlen kapcsolatot szeretne kialakítani a lakossággal, bármikor rendelkezésükre áll, hogy véleményük, igényük alapján segíthesse a települések fejlődését. Bőven lesz tennivaló A programbeszédek után tízen kértek szót. Cseszkó Pálne pál- monostori óvónő, Zsákovits La- josné, a helyi szövetkezet könyvelője, Czene István tsz-nyugdí- jas, Bori Rudolf nyugdíjas, Fazekas László gátéri brigádvezető, Kocsány János tsz-nyugdíjas, Huszka Sándor tsz-nyugdíjas, Köteles Sémdorné pálmonostori iskolaigazgató, Urbán Istvánná, a gátéri .tanács elnöke, dr. Szobo- nya Csaba állatorvos azoknak a mindennap jelentkező problémáknak a megoldását szorgalmazták, amélyekről a képviselőjelöltek is beszéltek, vagyis a kereskedelmi, ellátás javítását, járható utak építését, jobb közlekedési lehetőséget, a magukra maT radt idősek megfelelő elhelyezését, a diákok oktatási feltételeinek javítását, a 1 földgáz bevezetését kérték. A választási gyűlés levezető elnöke összefoglalójában elmondta, hogy mint az e fórum'':, is kiderült, a június 8-án megválasztandó képviselőnek bőven lesz majd tennivalója a 9-es számú választókerületben. Tárnái László \ GYERMEKNAPI PILLANATOK • A színpad előtt ácsorgók Bőrönd Ödönt és társait ismerhették meg a vidám gyermekműsorból. • Találós kérdésekkel tűzdelt szellemi játékban vehettek részt a nagyobbacskák a gyermekkönyvtár sátránál. VEN DÉG VOLTAM... „Áramszünet” a kecskeméti kereskedelemben Vasárnap délelőtt úgy teszek, mintha idegen, ázaz véndég volnék Kecskeméten. A Felszabadulás féri buszpályaudvar hírlappavilonjánál megkérdezem: — Milyen képeslap van a városról? — Semmilyen — kapom a választ. — A környékben sem talál. Mindegyik dohányüzlet zárva. Bosszantó a kereskedelemben ez a vasárnapi; „áramszünet”. Míg az autóbuszok sorra érkeznek a térre, szinte ontják az utasokat, a közeli Bethlen körúton Budapest, Nagykőrös és Cegléd felől személyautó személyautót ér. Ám, ha valaki kiszállna a ikörút Zsóka souvenir-boltjánál, lehúzott redőny: fogadná. Vasárnap zárva. Dohányáruról, hírlapról, postai cikkekről és ajándékokról csupán olvasni lehet ■— a cégérről. A vasútállomás Ut ásdlátó- pavilonja — végre! — nyitva. Hatféle kecskeméti képeslapot mutat Kiss Sándor né boltvezető. — Mi az, amii még i hírős Városra emlékeztei? — Hamu- és bonbontjarto, s egyfajta kecskeméti pohár. Azelőtt volt nagytemplomos vázánk. Sivár, egyhangú kínálat. A két porcelán- és az egy üvegtárgyon a Cifrapalota unalomig ismert, zöldes-faikó rajza, akárcsak valamilyen bazári árué. És miért csak matyóbaba kapható? A megye népművészeti termékeiről talán nem hallottak az Utasellátó Vállalatnál? Bágyaszitó vasárnap vásárlóként végigmenni a hosszú Rákóczi úton. A Szigma ajándékboltjába, a. mellette levő — korábban vasárnap is árusító — édességüzletbe és a Városi mozi előtti, fehér rácsos trafikba csak bepillanthatok. Vásárolni nem lehet. A Lánchíd utcai Papp . János és a budapesti: Sábli Péter fényképezőgépébe filmet keres. Ehelyett azonbart Zárva-táblával ■„Várja” őket a Konzum Kereskedelmi Vállalat 1708-as Szabadság téri dohányüzlete. A főtéren, a tanácsháza és a (Nagytemplom i között, harsány {vígassággal i tellik j a gyermeknap. L,Vtrágékii|ál ég á világ, Sütik már a rántott 'békát,»Kitűnő a hangulat — és főleg nagy a< tömeg. Külföldiek, hazaiak, felnőttek és gyermekek a téren és a környező utcákban. A Kéttemplom közben javában áll a népművészeti vásár. De milyen furcsa! Erről a Konzum csemegeüzletén kíyül — amelyet a fogyasztók örömére 7 órakor kinyitottak — az Intertourist Hungária Souvenir-üzlete (másképpen: dollárbolt), az Amfora-üzlet, s a Bor szerződéses pezsgő-, és borkóstoló vezetői nem vettek tudomást. Sajnálhatják, hiszen boltjaik emiatt jelentős bevételt veszítettek! A látottak felett már csak azért sem hunyhatunk szemet, mert egyre kirívóbbá válik az ellentmondás, amely Kecskemét városa és növekvő kulturális értékei iránti érdeklődő sok ezer külföldi és hazai látogató — mint fizetőképes kereslet — és a helyi kereskedelem hétvégi (vasárnapi) visszavonulitsága között feszül. Ezt az ellentmondást most már ideje lenne tartósan feloldani. Ha qsgk nem akarjuk, hogy vendegeink {elpártoljanak tőlünk! Kohl Antal t
