Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-23 / 119. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. május 23. ÜJ TERMELÉSI SZERKEZET, JELENTŐS BERUHÁZÁSOK Változások a Városföldi Állami Gazdaságban Sok gonddal küszködött a Városföldi Állami Gazdaság vezetősége az utólblbi másfél évtizedben. A gyakori igazgatóváltás, a gazdaságtalan beruházások, az utóbbi évek árváltozásai, az aszály, az almatermesztési ágazat jelentős vesztesége haltnozta a gondokat. Amikor 1981 novemberében Gödör József került a mező- gazdasági nagyüzem élére, a gazdálkodás mélyponton volt. A vezetést ellentétek zavarták, 1983- ban 14,5 millió forint veszteséggel zártak. A következő esztendőt csaknem 6 millió forint nyereséggel fejezték be. A jelentős fordulatot számos intézkedés előzte meg. Erről és a további elképzelésekről beszélgetünk Gódor Józseffel, akit a vállalati tanács nemrég megerősített tisztségében. — Először is a vezetésben teremtettek rendet. Hogyan? — Rendeztük a személyi kérdéseket, kicserélődött az irányító gárda. 12 önelszámoló egységet alakítottunk ki, ahol minden dolgozónak a nyereségtől függ a jövedelme. A légkör kezdetben elég feszült volt. Jószándékkal igyekeztünk a munkahelyi közérzetet javítani, közben néha tévedtünk is. A legnagyobb gond az volt, hogy a gazdaságban évről évre jelentős alaphiány halmozódott fel. — Ezért kértek pénzügyminisztériumi és MÉM-vizsgálatot?- — Igen, sok segítséget kaptunk nemcsak a két minisztériumtól, hanem az állami gazdaságok azóta megszűnt központjától, valamint a megyei vezetőktől. Végül is állami segítséggel rendeződött áz alaphiány. — Mit tettek a gazdaságosabb termelés érdekében? — Változtattunk a termelési szerkezeten, kiselejteztünk 400 hektár almást, több napraforgót, lucernát termesztünk. A lucernából préselt takarmányt készítünk, amelyből évente mintegy 2 ezer tonna megy exportra. Két sertéstelepet felszámoltunk, mert felújítása nem lett volna gazdaságos. Csökkentettük a létszámot, eddig 88 személlyel. Ugyanakkor munkaalkalmat is teremtettünk, Bugacon az asszonyok, lányok foglalkoztatására varrodát létesítettünk, a Habselyem Kötöttáru- gyár kiskunfélegyházi üzemével közösen. — Tudomásunk szerint más beruházásokhoz is hozzákezdtek. — A tejelő tehenészet rekonstrukcióját fontos feladatnak tartjuk. Sikerült a tehenenkénti tejhozamot két óv alatt 3700 literről 5250 literre növelni. A baromfiiparral megegyeztünk a húshulladék felhasználására, a sertéseket ezzel etetjük. Ennek eredményeként számottevően javult a tenyésztés hatékonysága. A teljesítménnyel összefüggő fakarma nyadagokat számítógéppel határozzuk meg. Mindez nemcsak növelte a gazdálkodás nyereségességét. hanem el tudtuk érni azt is, hogy 42 millió forint hitel kifizetését előrehoztuk, 12 millió forintért pedig a bábolnai Iparszerű Kulkoricatermelési Rendszertől megvásároltuk azokat a gépeket, amelyeket eddig béreltünk. — Ez valóban jelentős fordulat, de bizonyára vannak még gondjaik. — Csak az első lépéseket tettük meg a gazdálkodás javítása útján. A vezetés egységessé vált, de még sokat kell tenhünk a hatékonyabb munka érdekében, s var. is bőven tartalékunk. Egyik tűk meg — mondja Gödör József. gondunk például, hogy gépparkunk 60 százaléka nagyon leromlott állapotban van, nullára értékelődött. A további lépés a folyamatos korszerűsítés minden ágazatban. A tehenészetben 12 millió forintba kerül a 36 fejőállásos A lfa-laival Jberen dezéssel felszerelt tejiház, amely július elejére készül el. Az ötszázas tehenészetet ezerre növeljük. Korszerűsítjük a hűsmarhaágazatot is. Az IKR-rel és a környező termelőszövetkezetekkel összefogva folyékonyműtrágya-készíltő üzemet létesítünk. A Növényolaj- ipari Vállalattal közösen a felszabadult sertéstelepeket raktárrá alakítjuk át. Felújítjuk a húsüzemet. — A távlati tervek? — Többek között új gyümölcsöst telepítünk. Az Észak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalattal közösen öntözötelepet építünk, főként a húsmarhák takarmány- ellátásának javítására. Végül az IKR-rel együttműködve egy nagyobb teljesítményű számítógépet kölcsönzünk, amely megkönnyíti majd a gazdálkodás korszerűbb irányítását. Kereskedő Sándor • Jelenleg i még a Karusszel- . ; rendszerű tejházban j történik a fejes, de már épül a korszerű - , d j te. Genetikai erőforrások megőrzése a Kiskunsági Nemzeti Parkban A Kiskunsági Nemzeti Parkot létrehozó OTVII- elnöki határozat a természeti értékek védelme mellett igen fontos feladatként jelölte meg az őshonos és régen honosul! hazai háziállatok (szürke szarvasmarha, rackajuh, magyar félvérló, mangalica sertés, ősi pásztorkutyák, magyar parlagi baromfifajták stb.), mint géntartalékok megőrzését. A tenyésztés helye — szól a határozat — az eredeti pusztai (tanyai) környezet a hagyományos külterjes tartási körülményekkel. • Magyar szflrkemarha borjával (Bugac). (Béres Ferenc felvétele) Ez azért lényeges — vélték a kutatók —, mert az állatok külterjes tanyai körülmények között tenyésztek hosszú évszázadokon át, és így váltak igénytelen, szívós, edzett szervezetűvé és ezért is váltak kedvelt állataivá a kiskunsági parasztembereknek. Igénytelenek és jó élelemkeresők; táplálékuk nagy részét a szabadban keresik meg. Annak dacára, hogy sok szempontból hasonlítanak azokhoz a vad fajokhoz, amelyektől származtak, ragaszkodnak az emberi gondoskodáshoz. Ha például gondozójukon kívül idegen közeledik feléjük, gyanakvóan viselkednek, sőt ,támadólag lépnek fel. Utódnevelő ösztönük is sokkal erősebb, mint a mai úgynevezett kultúrfajtóké. Ezért jól alkalmazhatók bizonyos tulajdonságok átörökítésére, keresztezésére. Nehezen viselik a zárt tartásformát. Szűk helyen, ólban szervezetük csökötté válik, majd elpusztul. Kétségtelen, hogy szak- kifejezéssel élve: „tiszta vérben” a mai igényeknek már nem felelhetnek meg, de különleges tulajdonságaik miatt a — jövő emberisége hasznára — feltétlén védelemre szorulnak. A hagyományos kiskunsági ta- ínyásgazdálkodásban a háziállatokon kívül olyan haszonnövények is meghonosodtak, amelyek az itlte- ni szélsőséges viszonyokhoz (futóhomok, vakszik, aszály) jól alkalmazkodtak. A nemzeti park megalakulásakor a tanyaudvarokon itt-ott még fellelhető volt ezen állatok valamelyike. A gazdák megszokásból ragaszkodtak a fajtákhoz, így találtunk Szabad- szálláson és FUlöpházán egy-egy udvart, ahol még tiszta vérben volt szőke mangalica sertés. Az ácsteszéri Táncsics Mgtsz- től vásárolt 15 mangalica kocasüldővel és a már említett helyekről származó 2 kansüldővel alapítottuk meg a bugaci mangalicatenyészetet. Még a megalakulásunk évének tavaszán hírt szereztünk arról, hogy az akkori Gyapjűfor- galmi Vállalatnál lévő raakajuh- és kuvaszkutya-tenyészetet felszámolják. Ezt az állományt is megvásároltuk. Kuvasz kennelünket rövidesen komondor fajtával szeretnénk gyarapítani. A nemzeti park természeti adottságai lehetővé teszik, hogy a kiveszőben lévő ősi hazai háziállatainkat — génmegőrzési célból, állami támogatással — a területünkön gazdálkodó nagyüzemek is tenyésszék. További intézkedésünk a gyenge fermőképességű szántók visszagyepesítésének. szorgalmazása. Ennek köszönhetőek az újabb és jobb termőképességű gyepterületek, amelyek a nemzeti park értékes tájképi elemeivé váltak a rajta legelésző rackanyájjal, szürke gulyával, magyar félvér ménessel. A génerózióra tekintettel az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium közösen kutatási programot dolgozott ki a genetikai erőforrások védelméről. Ennek értelmében kijelöltük azokat a területünkön gazdálkodó nagyüzemeket és tanyai gazdaságokat, amelyek a feladat ellátására alkalmasak. A munkában részt vesz a kecskeméti Állattenyésztő Vállalat, a Városföldi Állami Gazdaság és a kiskunfélegyházi Lenin Tsz. Bugac térségében nyolc tanyaudvarban is vannak kihelyezett állatok. A magángazdaságokban azt vizsgáljuk, hogy az állatok — a nagyüzemi körülményekből visszakerülve — mennyire képesek regenerálódni. Eredményeket anyagi érdekeltség nélkül nem tudnánk elérni. Ezért a vállalkozó — a tartásdíjon felül — megfelelő szaporulaton túl szabadon rendelkezik az állatokkal. A nagyüzemek ugyanígy a szaporulatnak megfelelően kapják az állami támogatást. A másik fontos kutatási programunk — a tápiószelei Agrobo- tanikai Központtal közösen — régen termesztett növények kisker- tes szaporítása, felújítása a növényi génfoarik számára. A program célja, hogy a Kiskunságban feltárt és begyűjtött szaporítóanyagot — a szükséges izolációs távolságok betartásával — ugyanolyan éghajlati viszonyok között vessék el újra. Sok esetben ugyanabban a tanyában megtalálhatók a régen termesztett növények és az ősi hazai háziállatok. A Kiskunságban begyűjtött növények az itteni szélsőséges éghajlati viszonyok hatására különlegesnek számítanak. Az itt ‘ termesztett nyolcsoros fehér, simaszemű kukorica például azért adott biztonságos termést, mert amikorra az aszály beköszöntött, beérlelte termését. Ezek mind olyan genetikai tulajdonságok, amelyek az új fajták, vagy új hibridek előállításánál jól felhasználhatók. Nemzeti parkunk az elmúlt tíz év alaitt szerencsére több olyan partnert talált, akikkel együttműködve mi is hozzájárultunk az emberiség számára hasznos génkészlet gyarapításához. Dr. Szabó Tibor KNP igazgatóság mg. felügyelője • öves anyakoca malacaival, Kovács József tanyájának udvarán, a Péteri-tó partján. (Bankovics Attila felvétele) Üzemi gyakorlat Vaskúton A polgári védelem felkészítési és kiképzési terveinek megfelelően április végén üzemi gyakorlatot hajtott végre a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet. Ezt gondos, körültekintő felkészülés előzte meg. Az előkészületeket tervszerűség és előrelátás jellemezte, amely a szövetkezet egész gazdasági munkájának meghatározója. Az első perctől kezdve nyilvánvaló volt a külső szemlélő simára is, hogy a szövetkezet politikai, gazdasági vezetői tisztában vannak a polgári védelem jelentőségével. Felelősséget éreztek a termelőmunka folyamatosságának biztosításában, a közös tulajdon megvédésében. Ezt a jó politikai előkészítés az üzemi polA feltételezés szerint először hagyományos csapás érte a szövetkezet tehenészeti telepét, ahol tűz- és épületkárosodás történt, és több sebesült ellátása is szükségessé vált. A műszaki mentő, a tűzoltó és az egészségügyi rajok a parancsot követően azonnal a helyszínre vonultak, és nagyon fegyelmezetten, gyorsan, szakszerűen és hatékonyan végezték munkájukat. A hagyományos fegyverrel okozott károk felszámolását követően egy feltételezett atomcsapás másodlagos hatásainak felszámolása volt a következő feladat. A sugárfelderítő raj a műszereket, technikai eszközöket szakszerűen, céltudatosan használva tette meg a félte Az önvédelmi erők eligazítása. • Elsősegélynyújtás gyakorlása. gári védelmi szervezet minden egyes tagjával meg tudta értetni és el tudta fogadtatni. Nem csoda. hogy a gyakorlat indításának pillanatát fokozott várakozás, az egészséges „vizsgadrukk” ' jellemezte. A gyakorlat valamennyi résztvevője tisztában volt azzal, hogy a saját szerepe is fontos hazánk védelmében, érthetően fűtötte őket a vágy, hogy a felkészítés során szerzett ismereteiket a gyakorlatban is he tudják mutatni. Igazolni akarták, hogy nem felesleges nyűgnek, hanem megtisztelő kötelezettségnek érzik azt, amit rájuk bíztak. Ilyen körülmények és feltételek mellett kezdődött meg a gyakorlat első napja, amikor az üzemi törzs gondosan előkészített munkaokmányok alapján munkához látott. Az üzemi parancsnok határozott intézkedései, a törzstagok fegyelmezett munkája, katonás magatartása adta meg az alaphangot A második napon került sor a gyakorlati feladatok végrehajtására. derítésről a jelentését. A kijelölt alegységek hajították végre a mentesítési feladatokat, a termelőszövetkezet munkagépeinek fel- használásával. Külön kell szólni arról, hogy a szövetkezet vezetői a polgári védelmi gyakorlatot összekötötték a szövetkezet számára 'hasznos gazdasági tennivalók elvégzésével is, amely több ezer forint megtakarítást eredményezett. A gyakorlat befejezése után dr. Kincses Ferenc, Baja város tanácselnöke minden résztvevőnek elismerését és köszönetét fejezte ki. Külön kiemelte dr. Csanádi László éis dr. Taskovics Lajos állatorvos munkáját és megköszönte Mihálovics Attila községi tanácselnök részvételét. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet dolgozói bebizonyították: a termelőmunka mellett felkészültek és képesek polgári védelmi feladataik ellátására. Zsubory György Változatos tematikával Színvonalas kiképzésre került sor a megyei kitelepítési és befogadási szakszolgálat városi parancsnokai, 'törzsparancsnokai, törzstagjai részére. A foglalkozás túlmutatott a kitelepítés és befogadás szakmai keretein, hozzásegítette a parancsnokokat, hogy megismerjék és elsajátítsák a polgári védelmi tevékenységet átfogó legfontosabb kérdéseket, A jól felkészült előadók szemléletesen iputatták be a polgári védelemmel kapcsolatos jogi szabályozás — a kor követélményeinek megfelelő — fejlődését, amely tekintetbe vette a haditechnika fejlettségét, a népgazdaság színvonalát, teherbíróképességét, továbbá az államigazgatásban bekövetkezett változásokat, amelyek törvényszerűen maguk után vonták a polgári védelmi szervezetek korszerűsítését, fejlesztését. Az előadásokat hallgatva és értékelve a résztvevőkben egyértelműen fogalmazódott meg: A polgári védelem érdekében végzett több évtizedes, eredményes szabályozó tevékenység a további fejlődéshez kellő alapot nyújt. Ez érinti a kitelepítési és befogadási szakszolgálat szervezetét is. Indokoltnak tartjuk a szervezeti módosításokat, különös tekintettel egyes rajok ideiglenes jellegére, egy-egy adott feladat végrehajtására. A jelenlegi szervezet állandóságát tartani több ok miatt nehéz. Az előrelépést és fejlődést ténylegesen az jelentené, ha a kitelepítési és befogadási szak- szolgálat személyi állománya más önvédelmi szervezetekből kerülne ki. Egy-egy kitelepítési-befogadá- si feladat végrehajtása után más további, vagy az eredetileg tervezett munkában vehetnének részt. A szervezet továbbfejlesztése jelentős létszámcsökkenéssel járna, amely nem érintené alkalmazási terveinket. Az említetteken túl érdekes előadást hallgattunk meg a polgári védelmi erők alkalmazásáról hagyományos csapások, továbbá ipari katasztrófák és elemi csapások esetén, ezenkívül az általános katonapolitikai ismereteken belül képet kaptunk a NATO katonai erejét növelő intézkedéseiről is. Dr. Sörös Éva ,
