Petőfi Népe, 1985. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1985-05-21 / 117. szám
1985. május 21. • PETŐFI NÉPE • 3 RÉGI ELNEVEZÉS — ÚJ TARTALOM A Minisztertanács rendelete az elöljáróságokról az 1983. évi választás napján lép hatályba. Az elöljáróságok Meglehet, hogy az idősebb korosztályban ez az elnevezés rosszízű emlékeket ébreszt, hiszen a felszabadulás előtti köz- igazgatás már használta ezt a fogalmat. A jogszabályszerkesztők között éppen emiatt folyt élénk vita e közigazgatási egység elnevezését illetően. Végül is azok bizonyultak erősebbnek, akik mellőzték e fogalomhoz kötődő rossz emlékeket és azt állították, hogy nem az elnevezésen, hanem a társadalompolitikai tartalmon van a hangsúly. Így igaz. Ennek alátámasztására indokolt röviden áttekinteni az elöljáróságok szerepét a tanácsi szervezetben. Helybeni ügyintézés A szocialista társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeként szinte állandó mozgásban, fejlődésben van a közigazgatás struktúrája. A közigazgatás korszerűsítése meghatározott elvek szerint történik, amelyeket politikai és állami döntések tartalmadnak. Ezeknek az elveknek a középpontjában a szocialista demokrácia szélesítése, a népképviseleti testületek munkájának fejlesztése áll. Elengedhetetlen a lakossági ellenőrzés növelése a képviseleti, államigazgatási szervek munkája felett. Ennek a célnak megfelelően ma már ott intézik a lakossági ügyeket, ahol ezek az ügyek keletkeznek. A szocialista társadalom mai fejlettségi fokának megfelelően kialakult a tanácsrendszer, amelyben tekintélyes helyet foglalnak el a községi tanácsok. Ezen belül számottevő a községi közös tanácsok szerepe, ugyanis a községi települések több mint fele tartozik hazánkban e kategóriába. A kép azonban a sajátosságoktól függően megyénként eltérő. így például Borsodban több mint nyolcvan közös tanácsú község van, a mi megyénkben, Bács- Kiskunban jelenleg hét: Bácsbo- kod—Bácsborsód, Gara—Bács- szentgyörgy, Harta—Dunatetét- len, Miske—Drágszél, Solt—Üj- solt, Jánoshalma—Kéleshalom, Kunszentmiklós—Kunpeszér. Fejlődő községhálózat Egy-egy település fejlődése, a .letelepedési kedv fokozódása, az ott lakókról való társadalmi gondoskodás szüksége teljes mértékben indokolttá teszi, hogy az eddig kialakult községhálózatot nem lehet véglegesnek tekinteni. Ellenkezőleg. Az objektív társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően kell továbbfejleszteni'. Ezt igazolja, hogy például Bács- Kiskun megye megalakulása óta, tehát alig több mint harminc év alatt, több mint harminc településből lett önálló község. A nagyközségi jogállás bevezetése óta huszonhárom község nyerte el ezt a rangot. A községi közös tanácsok szervezésével, a társközségekben megszűntek az önálló népképviseleti testületek, a tanácsok és végrehajtó bizottságok. Helyettük tanácstagok képviselik a lakosságot a székhelyközség tanácsában. De a népképviseleti testületek hiányában, helyenként el-, térő erősséggel, közéleti gondok jelentkeztek. A tapasztalatokat értékelve született döntés az elöljáróságok létrehozásáról, amihez megfelelő alkalmat és lehetőséget nyújtanak a június 8-án sorra- kerülő helyi tanácstagi választások. Tanácstagok alkotják Az elöljáróságok alapvető hatásköreit a tanácstörvény, a Minisztertanács rendelete és más jogszabály határozza meg. Nagyon fontos tudni, hogy további hatásköröket is oda utalhatnak — jogszabályi keretek között — a közös tanács döntésével. A jogszabály meghatározza az elöljáróság jellegét, amely összhangban van a szocialista demokrácia, a helyi önállóság erősítésének céljaival. Eszerint az elöljáróság a nem székhely társközség lakosságának népképviseleti, ön- kormányzati testületé, a közös tanács szervezetének része, amely egyes államigazgatási feladatokat is ellát. Ügy jön létre, hogy a közös tanácshoz tartozó riem székhely társközségben megválasztott tanácstagok alkotják a község elöljáróságát. Maguk közül a tennivalók egyeztetésére, irányítására elöljárót választanak. Az elöljáróság jogi személy, amely lehetővé teszi az anyagi eszközei felett való rendelkezés, illetve kötelezettségvállalás, társulásokban való részvétel jogát is. Az elöljáróság legfontosabb joga és kötelessége képviselni az őt megválasztó lakosság érdekeit a közös tanácsban és más szervek előtt. Hogy jogainak és kötelességeinek maradéktalanul eleget tehessen, a jogszabályok döntési jogkört biztosítanak az elöljáróság részére egy sor anyagi természetű, szociális, művelődést érintő kérdésben a helyi ügyeket illetően. Az elöljáróság egyetértése szükséges személyi ügyekben — intézmények vezetőinek kinevezéséhez, felmentéséhez — és sok más közigazgatási intézkedés megtételéhez, amelyek a társközség lakosságát szélesebb körben érintik. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a társközségi érdekek a társadalmi igazságosságnak megfelelően érvényesüljenek. így például ide sorolható az a rendelkezés is, amely szerint a közös tanácsnak, illetve végrehajtó bizottságnak ismételten meg kell tárgyalnia azt a társközséget érintő döntést, amelyet az elöljáróság sérelmesnek tart. A falugyűlésre támaszkodva Ki kell emelni az elöljáróság ellenőrző jogkörét, amely kiterjed a társközségben működő minden tanácsi és lakossági ellátást, szolgáltatást nyújtó nem tanácsi szervre. Ezeknél a szerveknél önállóan is felléphet a a társközség érdekeit képviselve. Az elöljáróságokra fontos feladat hárul a helyi közélet szervezésében. Ezt erősíti az a lehetőség is, hogy az elöljáróság minden lényeges helyi kérdésben kérheti a falugyűlés állásfoglalását. Az elöljáróság sokrétű feladatának akkor tud igazán megfelelni, ha a Hazafias Népfront helyi szerveivel, a tömegszervezetekkel együtt szervezi és irányítja a helyi közösségi életet. Csak együttesen képesek eredménynyel közreműködni a központi állami célok helyi megvalósításában, a lakosság életkörülményeinek javításában. Dr Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára ELEKTRONIKUS VEZÉRLÉSŰ SZÁRÍTÓ 41 5,6 millió forintos költséggel nemrég mikroprocesz- szoros vezérlésű alapanyag* száritöt helyeztek özembe a Szék* és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárában. Segítségé* yet a tőkés exportra készülő tötgyfaszékek gyártását egy év alatt csaknem ötszörösére növelték. MŰTÉT HELYETT Gyógyító testnevelés Köztudomású, hogy egészségünk megőrzésében milyen nagy szerepe van a testedzésnek. Kevésbé ismert, hogy a mozgás egyben az egyik legősibb gyógymód is. Létjogosultságát a mai orvosi gyakorlatban a közelmúlt tudományos eredményei csak megerősítették. A legújabb kutatások szerint a gyógytorna eredményesen alkalmazható szinte minden szakorvosi ágban. A belgyógyászati kezelés, műtéti beavatkozás utáni felépülésben, az idős, hosszú ideje fekvőbeteg emberek kondícióban tartásában döntő szerepe lehet a jó gyógytornásznak. Nem beszélve arról, hogy vannak olyan mozgásszervi betegségek, amelyeket operáció nélkül, speciális mozgásformák folyamatos gyakorlásával is meg lehet gyógyítani. Kórházi rehabilitáció Kecskeméten a Tégi megyei kórház felújításával nyolcvan ágyas rehabilitációs részleg is nyílik, ahová minden osztályról vesznek majd fel betegeket. Az itt folyó munka legfőbb célja az lesz. hogy a kórházi kezelés után olyan utógondozásban részesítsék a pácienséket, amelynek egyiik legfőbb eleme éppen a teljes felépülést segítő gyógytorna. A tervek szerint hat szakembert alkalmaznak erre a feladatra. Hozzáértő orvosok már ma azt mondják: kevés. Ahogy nem elegendő a százezres városnak az a , tizenegy gyógytornász sem. akik jelenleg a megyeszékhely három nagy egészség- ügyi intézményében dolgoznak. Pontosabban: itt állnak alkalmazásban. Tevékenységi körük ugyanis túlterjed a rendelők falain. A tavalyi év végére elvé. gezték — az országban egyelőre csak Bács-Kiskunban működő okos szerkezet segítségével — Kecskemét valamennyi iskolásának gerincszűrését. (Sokezer fény-átvilágítás — a nyugati berendezés árával együtt — nem kerül annyiba, mint egyetlen műtét). Az a több mint félszáz kisgyerek, akinél súlyosabb elváltozást észleltek, hetente háromszor csoportos foglalkozáson vesz részt, amelyet gyógytornász tart a Lánchíd utcai általános iskolában. Most Kiskunfélegyházán van a készülék, ezt követően a bajai gyerekek vesznek részt a vizsgálaton, amely legkorábbi szakaszában is képes kimutatni a gerincferdülést. Ezeken a helyeken mar nehezebben tudják maiid megoldani a mozgásjavító órák tartását —. mert sajnos feltételezhető, hogy itt is szükség lesz ilyenekre —, hiszen városainkban mindössze egy-egy. legfeljebb két gyógytornász működik. Elmaradó képzés Nem egészségügyi szakember, de tulajdonképpen ilyen jellegű munkát végez a gyógy- testnevelő tanár. Elmaradottságunkat tükrözi e tekintetben az a tény. hogy ilyen szak nincs is, a Testnevelési Főiskolán fakultációs tárgyként lehet csak tanulni. (A gyógytornászokat az egészségügyi főiskolai karon képzik.) BelőlüK még kevesebb van a megyében. De ha többen lennének is. a felsőtagozatosak foglalkoztatása mellett aligha jutna idejük a fiatalabb „felmenteb- tekkel” bajlódni. Tudni való: a felmentés — ha nem teljes — mindig csak bizonyos moz- gásfajtákat korlátoz a szervi elváltozásnak megfelelően. Ezeket tanulónként számontarta- ni, részletes gyakorlatrendszert összeállítani szinte lehetetlen. Mégis van megoldás, egyelőre még csak kísérleti szakaszában. Orvosaink felülvizsgálták az óvodai és iskolai testnevelést, s azt tapasztalták, hogy az eredménycentri- kusság miatt szinte .teljesen elsikkad a testi nevelés. Hiányoznak azok a feladatok, amelyek a mozgásszegény életmód, a civilizációs ártalmak következtében passzivitásra kényszerülő izomcsoportokat karbantartanák. Az új megyei kórház ortopédusai olyan gyakorlatsorokat dolgoztak ki. amelyeknek alkalmazása előnyösen befolyásolja a két leggyakoribb és legkorábban kifejlődő betegség a gerincferdülés és a lúdtalp kialakulását. gyógyulását. Kísérlet az óvónőképzőben Az országos kísérlet színhelye a Kecskeméti Óvónőképző Intézet. A leendő óvodapeda- Éji gógusok az idén már a tan- 4* anyagba beépítve sajátítják el jjj az új, mozgásjavító elemeket, jjjl A legkisebbek számára ajánlott feladatsorok — némi vál- Éji toztatással — felhasználhatok H az általános iskolai testneve- 1 lésórákön is. A széles körű elterjesztés, a j nevelési programok és tantervek megreformálása azonban | már nem az orvosok feladata. B Hasznos javaslataik remélhe- I tőleg kedvező fogadtatásra ta- j Iáinak az erre illetékes műve- jjj| lődésügyi berkekben, s a moz- jjjl gásszervi elváltozásokat meg- j előző, gyógyító gyakorlatok S bekerülnek az általános tani- jjj tó- és testnevelő tanárképzők jjjj tankönyveibe is. Ha ez meg- I valósulna, egészen biztos, hogy jjj kevesebb gyerek kérne, kapna | felmentést, és hatalmas teher- |B tői mentesülne kisszámú jjj gyógytornász-gárdánk is. Az j oktatás annyi kísérlete, pró- bálkozása után végre egészsé- j günk megőrzése is indokolhat- H na egy tanügyi reformot. Sz. K. A BNV-N MÁR ELŐJEGYEZHETŐ Bitumenes tetőfedő A Kemikal Építőanyagipari Vállalat budapesti fedéllemezgyára új termékkel, bitumenes zsindellyel bővítette a hazai tetőfedő anyagok választékát. Üveg- és műanyagfátyollal, valamint polietilénfólia-alátéttel megerősített bitumenes lemezből vágják ki a téglalap- vagy méhsejt alakú zsindelyt. Ez a hajlékony és színes — fehér, sárga, bordó — termék különösen előnyös a meredek és a bonyolult formájú tetők befedésére, a zsindely ugyanis nem csúszhat le, mert hozzászögezik az alá épített deszkázathoz. Viharállóságból kitűnőre vizsgáztak a múlt év őszén ilyen zsindellyel befedett kísérleti tetőszerkezetek. A bitumenes zsindely csak hazánkban újdonság, a fejlett országokban régóta állandó eleme a tetőfedőanyagok választékának. A vállalat nagy gondot fordít az új tetőfedő anyag használatának bemutatására, alkalmazási lehetőségeinek ismertetésére. A tavaszi BNV látogatói már megismerkedhetnek a bitumenes zsindellyel, s előjegyezhetik megrendelésüket. A vásárváros mellett, a TÜZÉP Dobi István úti fa- ház-bemutató telepén pedig megtekinthetik a kétféle zsindellyel fedett meredektetős épületet. Az új termék alkalmazásához szükséges minőségellenőrzési, műszaki és tűzvédelmi vizsgálatok sikeres befejezésével, várhatóan egy hónap múlva kezdik meg a bitumenes zsindely forgalmazását. A tervek szerint az idén mintegy 1Ó0 ezer, s a jövő évben már 200—300 ezer négyzetméter zsindelyt készítenek. Második Bács-Kiskun csapata VIT-vágta területi döntő Szombaton rendezték meg Békéscsabán a VIT-vágta területi döntőjét Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye, valamint Budapest fiatal versenyzőinek részvételével. Nagyon szoros, kemény küzdelem volt. Az egésznapos vetélkedő végeredménye: két hét múlva Békés csapata mérkőzik meg a többi területi forduló első helyezettjeivel. Megyénk negyvenfős gárdája ezt már sajnos csak a televízióból követheti figyelemmel. Mégis megérdemlik az elismerést, hiszen az előkelő második helynél alább nem adták! Ez az eredmény négy ilyen vetélytárs ellen még mindig nagyon szép teljesítmény. Akik kiharcolták: Kerekegyháza nagyközség csapata, a kalocsai kórház és a Gábor Áron laktanya együttese, a jánoshalmi Pántlikások, a kiskunfélegyházi Cipőgyár és az Április 4. Gépipari Művek versenyzői, a kecskeméti Honvédkórház, Szabadszállás, Kunszentmiklós és a kiskőrösi Petőfi könyvtár fiataljai. Gratulálunk! bűvészkedés ma már nem kelt izgalmat... —*• húzta el a száját a cir- kuszigazgató. — Manapság már a kutyát sem lehet ezzel előcsalni a kályha mögül! Megtörölte verejtékező homlokát. Az előtte álló fiatalember, kopott nadrágjával, félretaposott szandáljával, mélyen- ülő, csillogó szemeivel, bolyhos szakállával — nem nyer- te meg a tetszését. — Bűvészkedni ma már mindenki tud ... — tette még hozzá. — De ha tudna esetleg valami mást... — Ó, hogyne ... sok mindent ... — mosolyodon el a fiatalember. — Súlyt emelek, a saját súlyom húszszorosát .., Az igazgató legyintett. — Láthatatlanná tudom tenni magamat... — Azt olykor én magam is szeretném ... — nevetett fel az igazgató. A nevetés köhögésre ingerelte. Előregörnyedt, zihálva vette a levegőt. „Átkozott köhögés ... vinné el az ördög ... ezzel a fickóJ\' . . í . Elpasszolt val együtt...!’’ — gondolta magában. A fiatalember azonban melléje lépett, gyengéden megütötte a hátát. — Köszönöm — mondta az igazgató. — Azt hiszem, túl vagyok rajta ... — Igen, azt hiszem... — Ha, mondjuk, maga egy római lenne — nézett rá ismét a cirkusz vezetője — van két oroszlánunk. Senki nem bír velük. Nem kíván megküzdeni két oroszlánnal...? — Miért ne? — csillant fel a szeme. — A magunkfajtának mindenben megvannak a tapasztalataik... — Nincsenek is oroszlánjaink ... — morgott mag elé az igazgató. — És ha lennének is oroszlánjaink, azok felfalnák magát. Szeretné, ha felfalnák az oroszlánok? — Nem sokat számítana — attrakció mondta a fiatalember — sem nekik, sem nekem ... Ez még kevésbé tetszett az igazgatónak. — Kötéltáncos is vagyok ... kötél nélkül — tette hozzá. — Kötél nélkül? — Igen. Kötél nélkül! Az igazgató ismét felnevetett. Aztán valami különös érzés futott át rajta. Várta, hogy ismét rátör a köhögési roham, de nem így történt, és amikor zsebkendőjével a homlokát végigtörölte, észrevette, hogy nem is izzad. — Félre a tréfával! — emelte fel a hangját. — Ha tudna is, nálam az tilos. Kötéltánc, kötél nélkül, az rosszabb, mint az akrobatika háló nélkül. Es most tűnjön el a svindlijével, ha szabad kérnem! — Kár! — mondta u fiatalember. — Ennek ellenére, köszönöm! Azzal megfordult, és kedélyesen elindult, át a cirkusz porondján. Annak a közepén egy kis emelvény állt, olyan, mint az olimpiai dobogó. A bohócoknak kell az ilyesmi, zeneszámaikhoz. Ez sok pénzébe kerülhetett az igazgatónak. A fiatalember fellépett a pulpitusra, aztán onnan tovább, és még tovább, és minden különösebb elővigyázatosság nélkül, lépdelt a levegőben, egyre feljebb és feljebb, majd egyszerűen kilépett a sátor tetején, és mögötte ismét összezárult a ponyva. Az igazgató dühösen kiáltott utána: — Legközelebb keressen magának más bolondot! Maga csaló! Aztán haragosan rászólt az istállófiúra, aki a négy arab mént éppen akkor vezette be. — Mi bámulnivaló van ezen...? Az istállófiú nem értette, és csak hallgatott. Hans Sirecki Fordította: Antalfy István HATÁRIDŐ ELŐTT • Befejezték az Erzsébet- hid felújítását Kicserélték a dilatációs szerkezetet, a sérült pályalemezeket, és új. vastagabb aszfaltot terítettek. A jó időnek köszönhetően a tervezett határidőnél előbb, . már a bét végén megindulhatott a forgalom a híd teljes' szélességén.
