Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 11. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL LAKATOSOK, DOBOZÜZEM, TŰRŐGYÁR ALMA-ATA Rengésálló épületek Kazahsztán fővárosában, Alma-Atában az elmúlt években több toronyház épült, jóllehet a város olyan övezetben fekszik, ahol gyakoriak a kilences erősr ségű földrengések. Hogyan veszik figyelembe a városnak ezt a sajátosságát a magas' épületek építése során — erről beszélt Tolibaj Zsunuszov, a műszaki tudományok doktora, a köztársaság építészeti Kutatóintézetének igazgatóhelyettese: „Ma mi rendelkezünk az ország legnagyobb teljesítményű vibrációs gépével, amelynek segítségével helyszíni kísérleteket végzünk különböző épületeken és létesítményeken, illetve azok részegységein. A laboratóriumi körülmények között elért tudományos eredmények kiegészítéseként ez lehetővé teszi, hogy közvetlenül hasznosítható javaslatokat tegyünk a földrengésveszélyes körzetekben épülő házak és más létesítmények tervezéséhez. Napjainkban a rengésálló építészet fejlődésének egyik fő irányvonala az úgynevezett aktív rengésbiztonsági rendszerek alkalmazása, ami a rengésálló építészetben. az anyagfelhasználás és a munkaerő-ráfordítások csökkentését célozza. Megbízhatóság, egyszerű szerelés, kis súly, alacsony önköltség — ezek az új szerkezetek előnyei a hasonló, téglából vagy vasbeton elemekből régebben épült létesítményekkel szemben. Az első huszonöt emeletes épület, a Kazahsztán szálloda tervezése az intézetünkben elért eredményeken és az itt kapott adatokon alapult. • Különleges, földrengésálló magasépüet Közép- Ázsiában. Az intézet eredményeinek magas színvonala felkeltette a világ sok országában, a többi között Magyarországon, Csehszlovákiában, Norvégiában, az USA-ban stb. dolgozó tudósok érdeklődését. LENGYEL GAZDASÁG Kemény tél után 1985 a lengyel hároméves terv utolsó esztendeje. A hároméves terv fő feladata volt behozni az 1980—1982-es időszakban keletkezett veszteségeket, legyőzni a további gazdasági nehézségeket és megközelíteni az 1978. év szintjét. A veszteségek igen érzékenyen érintették a népgazdaságot. Így például a nemzeti jövedelem több mint 1 billió zlotyval csökkent —. ez az összeg fedezné kb. 400 OOO lakás felépítését, beleértve a teljes infrastruktúrát is. Ez az egybillió zloty ugyanakkor egyenértékű a legközelebbi évtized oktatási és egészségügyi ráfordításaival. Már ez a két példa is érzékelteti a probléma nagyságát. S itt tegyük hozzá, hogy Lengyelország népessége 1979 óta közel kétmillió fővel gyarapodott. A kialakult helyzetet röviden így lehet összefoglalni: kevesebb az elosztanivaló. több az ember. Jól indult A hároméves terv első, két esztendeje feljogosított az optimizmusra. A tervelőirányzatot, amelyet a realitások figyelembevételével határozták meg. eredményesen végrehajtották. A tervfeladatokat általában túlteljesítették. a termelés hónapról hónapra emelkedett. A gazdasági megélénkülés szembetűnő volt minden szakágban — a bányaiparban éppúgy, mint a feldolgozóiparban. Mindkét esztendő igen előnyös volt a mezőgazdasági termelés szempontjából. A termés- eredmények jók vagy igen jók voltak, s ha lassan is. növekedett a szarvasmarha- és sertésállomány. Ennek köszönhetően egyes élelmicikkekre meg lehetett szüntetni az élelmiszerjegyet. Az 1985-ös év kevésbé kedvezően indult. Ennek elsőrendű oka az időjárás volt. A több egymást követő enyhe tél után igen szigorú, fagyos tél következett. Nagy mennyiségű hó hullt és a nagyon alacsony — több helyütt a mínusz harminc fokot meghaladó hőmérséklet szinte megszakítás nélkül két hónapon át tartott. Ez természetesen nem maradt következmények nélkül. Januárban és februárban fűtési célokra a tér. vezettnél 3,5 millió tonnával több szenet kellett felhasználni. Ezért korlátozni kellett az exportot, ami 180 millió dolláros veszteséget okozott. Az egyéni fogyasztók szükségleteinek biztosítása érdekében elkerülhetetlennek bizonyult az ipari fűtőanyag-ellátás korlátozása. T ermeléskiesések Az eddigi becslések szerint a kemény tél okozta károk, pontosabban termeléskiesések az alapvető termékcsoportokban kb. félmillió torma acél. 200 000 tonna hengerelt termék. 140 000 tonna kén. 1 millió tonna cement. 50 000 tonna műtrágya veszteséget okoztak. A tengeri kikötökben 27 százalékkal kevesebb árut raktak át. 50 százalékkal csökkent a tengeri halászat. Vannak azonban pozitív tényezők is: zavartalan volt a lakosság fűtőanyag.:, gáz- és villa- mosenergia-ellátása, megfelelően funkcionált a szállítás, mindenekelőtt a városi közlekedés. A veszteségek behozása tehát a lengyel üzemekben nem csupán termelési és gazdasági, hanem társadalmi és politikai feladat is. A veszteségek pótlása Hol kereshetők a veszteségek megtérülésének lehetőségei? Milyen tartalékaik vannak? A legnehezebb a feladatuk a folyamatos üzemben dolgozó vállalatoknak. De mindenütt vannak lehetőségek. A szakemberek mindenekelőtt a termelés minőségében rejlő tartalékokat — tágadban a gazdálkodás hatékonyságában rejlőket — hangsúlyozzák. Továbbra is komoly veszteségeket okoz a termelés nem megfelelő minősége: veszteségeket nyersanyagban, anyagban, energiában és az emberi munkában nemkülönben. A minőség javítása lényeges mértékben hozzájárulhatna a tél folyamán szenvedett veszteségek pótlásához. Jelentős tartalékok rejlenek a takarékos és ésszerű gazdálkodásban. Lengyelországban az utóbbi években e téren jelentős volt az előrehaladás. Eredményesen valósítják meg a kormány .takarékossági .programját, nemkülönben a vállalati takarékossági programokat. Mégis ezen a téren is sok még a tennivaló. A műszaki fejlesztés széles körű alkalmazása, a korszerű műszaki és techno, lógiai megoldások bevezetése lehetővé teszi a munka termelékenységének növelését, s ezzel a magasabb hatékonyság elérését, a téli veszteségek behozását, az 1985. évi termelési feladatok eredményes végrehajtását. Tadeusz Frey Kerekegyházi számvetés A 2200 hektárt művelő kerekegyházi Dózsa Termelőszövetkezet nem tartozik a legjobb adottságú gazdaságok közé. Földjeik minősége — és nem utolsósorban az időjárás szeszélyei — nem tették lehetővé mostanában kiemelkedő eredmények elérését. A múlt év sem volt könnyű. — Hogyan lettek úrrá a bajokon? — kérdeztük Ciliné Kovács Klára elnököt. — Földjeink minőségét nem tudtuk — és ezután sem tudjuk — olyan mértékben megjavítani, hogy kikerüljünk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek közül és az időjárásnak sem tudunk paracsolni — mondotta. — Megpróbálkoz- . tunk tehát más módszerekkel, amelyeknek, mint ez azóta bebizonyosodott, több haszna is van. Ezekből csak néhányat: gazdaságunk pénzügyi egyensúlya megszilárdult, a korábbinál jóval több férfinak és nőnek tudunk állandó biztos elfoglaltságot nyújtani és az sem közömbös, hogy több más üzemnek, vállalatnak tudunk segíteni termelési terveik megvalósításában. Tevékenységünk egy részével pedig lakossági igényeket elégítünk ki. — Ez számokkal is érzékeltethető? — Bizonyíthatom az 1981-es elképzeléseink helyességét. Abban az évben létszámunk 189 volt, tavaly pedig már 420-an kapták tőlünk keresetüket. Hozzá kell tenni azt is, hogy ennek összege jelentősen növekedett. 1981-ben 42 ezer 600, tavaly pedig már 48 ezer 900 forint volt az átlagkereset. Árbevételünk 1981- ben 67 millió forint volt, a múlt évben pedig 240 millió futott be a 'közös kasszába, nyereségünk elérte a 4 millió forintot. — Mivel foglalkoznak az alap- tevékenységen kívül? — Több melléküzemágat szerveztünk — néhányat idegenben —, és ezek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Lakatosüzemünk már hosszú évek óta működik, tavaly harmincán 4,6 millió forinttal járultak hozzá árbevételünkhöz. Dobozüzemünkben 1982-ben négyen láttak munkához, jelenleg pedig harmincán dolgoznak 'két műszakban. A Petőfi Nyomda lajosmizsei üzemének tevékenységét 1,2 millió forint értékű különböző — és kiGyengébb talajon okos ötletekkel váló minőségű — dobozzal segítették. Gazdaságunk 1969 óta foglalkozik tejbegyűjtéssel, tizenkilenc községből évente átlag 5—6 millió litert szállítottunk a főváros és Kecskemét ellátására. A múlt év végén elkészült a feldolgozó- üzemünk, ahol megkezdtük az étkezési túró gyártását. A Hírős túró nevű termékünkből azóta naponta 10 mázsa kerül a kecskeméti tejüzembe, s onnan a boltokba. A kerekegyháziaknak napi egy mázsára van szükségük. Most már foglalkozhatunk a választékbővítéssel is. A kezdeti sikereket látva 1983- ban továbbléptünk. Evek óta dolgozott már nagyközségünkben egy szippantógépkocsi, ehhez vásároltunk még kettőt, valamint egy nagy teljesítményű WOMA csatornatisztító gépet. Tizenkét dolgozót foglalkoztató részlegünk helyben, valamint Kecskeméten tavaly 4,5 millió forint értékű munkát végzett el. Ugyanebben az évben létesítettük a környezetvédő — rágcsáló- és rovarirtó — üzemet, amely nemcsak a környéken, hanem az ország egész területén vállal munkát. Mindössze nyolcán dolgoznak, de árbevételük a múlt évben elérte a 4,7 millió forintot. A megyeszékhelyen dolgozik a göngyöleggyártó és -javító részlegünk, 1 millió 250 ezer forinttal zárta a múlt esztendőt. Autómentőnk 362 ezer forintra dolgozott rá. A megye határain túlra is eljutottunk. Nagykőrösön tavaly 4 millió forint értékű munkát végzett iparcikk-csomagoló és -kiszerelő részlegünk, Hypót és desztillált vizet töltve a műanyag flakonokba. Ugyancsak ebben a városban működik á textilfeldolgozó és konfekcionáló részlegünk. Az általuk készített háztartási felmosóruhák, portörlők és más termékek 8 millió forinttal növelték az árbevételt. — Az alaptevékenység nem szorul háttérbe? — A közös földeken és az állat- tenyésztésben mindent elkövetnek jól képzett szakembereink a magasabb eredmények eléréséért. Istállóinkban 435 szarvasmarha • Vörösmarti Lajosné szakmunkás a pasztőrözőgépet kezeli. fogyasztja a takarmányt — és várja a tavaszi legelőre hajtást — közöttük 180 fejőstehén. Az év végéig várhatóan 65 hízott szarvasmarhát értékesítünk. A késői kitavaszodás miatt a szántóföldeken nálunk is van késés, de bízunk abban, hogy szorgalmas munkával behozzuk az időjárás okozta lemaradást. Az utóbbi három évben örvendetesen növekedett a termelési kedv a háztáji gazdaságokban. A tsz-en keresztül értékesített különböző termékek értéke 1981- ben alig érte el a 7,5 millió forintot, tavaly pedig már 45,4. millió forint volt a háztáji gazdák jövedelme. Főleg a sertéstartók jeleskedtek, az 1981. évi 1400 hízó után tavaly 7200-at adtak át a felvásárlóknak. Háztáji gazdáink különböző zöldségék és más növények termesztésével is foglalkoznak, közülük igen jelentős a napraforgó. Mindössze tizenketten kezdtek 1982-ben, a múlt évben pedig már 88-an 65 tonnát termeltek, illetve értékesítettek — hallottuk a kerekegyházi Dózsa Tsz elnökétől. Opauszky László • Az innen kikerülő terméknél nem fordulhat elő sem súlycsonkítás, sem súlytöbblet. Erről gondoskodik Darabos Lászlóné csoportvezető, aki csomagonként megméri a készárut. • Nagy gondot fordítanak a tejüzemben a minőségre. Csupor Lajosné tejipari szakmunkás megvizsgálja a feldolgozásra kerülő tejet a saját mlnl- laboratórlumukban. T öbb vállalati közösség döntött már, hogy államigazgatási felügyelet alatt marad, vállalati tanácsot alakít, vagy a közgyűlési, küldöttgyűlési formát választja. Ma már az iparvállalatok dolgozói is tudják, hogy számukra mit javasolt a minisztérium, s április 30-ig módjukban áll javaslatokat tenni. Egyúttal közölniük is kell, hogy mikor kívánják életbe léptetni az új vezetési formát. A program szerint ugyanis 1986. december 31-ig minden cégnek át kell térnie az új rendre. Hol alakulnak vállalati tanácsok? Beszélgetés Deák Jánossal» az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettesével — Türelmesek vagyunk, hiszen a mostani változások nemcsak jelképesek — mondja Deák János, az Ipari Minisztérium szervezetfejlesztési főosztályvezétő- helyettese. — A vállalatoknak most kell átgondolniuk, hogy ezután mennyire önállóan dolgoztatják a gyárakat, üzemeket. S nem kell feltétlenül darabjaira hullani egy vállalatnak, alapíthatnak leányvállalatot, vagy a belső elszámolásra, a jóval nagyobb önállóságra késztethetik a részlegeket. Nincs tökéletes vállalat, ahol ne lehetne több jogot adni az egységeknek. A mi javaslataink . sem megfellebbezhetetlenek, hiszen az íróasztal mellől nem láthatunk mindent, ezért várjuk a módosító javaslatokat. — Viszont az államigazgatási felügyelet kötelező érvényű 40 vállalat számára. — Valóban, negyven céget államérdek miatt idesoroltunk. A bányákat például azért, mert az országnak gazdasági - stratégiai érdeke, hogy a természeti kincseket az előzetes tervek szerint kiaknázzák. A szénbányászatot fenn kell tartani, nem tehetjük ki a piaci hatásoknak, mint például Angliában. Természetesen azért nem kötjük gúzsba ezeket a vállalatokat sem, csak az állam speciális jogot gyakorol, hogy a bányavállalat elsősorban szenet bányásszon. Foglalkozhat mással is, így például a Tatabányai Szénbányák gépeket is gyárt. Ám az arány nem tolódhat el az utóbbi javára, még akkor sem, ha az kifizetődőbb. Á minisztérium a fejlesztés irányát is meghatározhatja, így például azt, hogy a lézeres frontfejtés a jövő útja. Természetesen ehhez pénzügyi támogatást is nyújt. A szénhez hasonlóan az alumínium is stratégiai terméknek számít és — közüzemi szolgáltatásai miatt — a kőolajjal és földgázzal gazdálkodó OKGT is állami felügyelet mellett dolgozik tovább. Honvédelmi kötelezettségei miatt ugyancsak több vállalatot kellett még idesorolnunk. — Az említett vállalatok így jóval kisebb önállósággal bírnak, s ez megszabja a lehetőségeiket is. , — Az államigazgatási felügyelet nem zárja ki a részlegek fokozottabb anyagi érdekeltségét és önállóságát. Ily módon például a Dorogi Szénbányák brikettüzeme is meglehetősen szabadon gazdálkodhat. A műszaki fejlesztő és karbantartó részlegek pedig maguk is járhatnak munka után, hiszen a szűkös fejlesztési lehetőségek miatt aligha van rájuk mindig szükség. Márpedig, ha önállóan számolnak el, érdekükben áll, hogy mindig legyen munkájuk. Az Április 4. Gépgyár leányvállalatot alapított a műszaki fejlesztő részlegéből. Hasonló megoldáson gondolkodnak a Fákon vezetői is. — A vállalatok zömét valószínűleg vállalati tanácsok irányítják majd, de min múlik, hogy még az idén, vagy csak 1986-ban' csatlakoznak? — Mi fele-fele arányban soroltuk be a vállalatokat, így az idén 197 alakítaná meg a tanácsot. Azóta több megyéből szóltak, hogy ők bizony siettetnék, de a mi besorolásunk szerint csak jövőre következnének. Mindenkinek megmondtuk, hogy nem ragaszkodunk a határidőkhöz. Ha felkészültek, akkor előbbre hozhatjuk. Ám egy szakmailag nem megalapozott döntés később visz- szaüthet. Ha leányvállalatot akarnak alapítani, akkor azt például meg kell várni. A leányvállalat vezetői csak akkor vesznek részt a tanácsüléseken, ha róluk van szó. Ök ugyanis önállóbban dolgoznak, mint mások. S ha egy műszaki fejlesztő részleg és a vidéki gyáregységek viszonylag önállóan dolgoznak, akkor az ottani vezetők ugyancsak tagjai lesznek a tanácsnak. Arról is dönteniük kell az előkészítő bizottságoknak, hogy az üzemeket, gyáregységeket milyen arányban képviseljék, Nincs kötött szabály. Lehet a termelési adatok alapján és lehet a nyereség széfint. Szerintünk az utóbbi a szerencsésebb,, hiszen a magyar gazdaságban egyre inkább azok' a vállalatok élnek meg, amelyek nyereségesek. — Nyilvánvaló, hogy a közgyü- léses forma csak azoknál a cégeknél szerencsés, ahol nincsenek többen ötszáznál, hiszen ott képesek a dolgozók átlátni a gyár dolgait. — Mi is úgy gondoltuk, s bár határt kellett húznunk, nem kívánunk mereven ragaszkodni az ötszázas számhoz. A közgyűlés évente egyszer, vagy akár többször is összehívható, s ahol több vidéki telephely van, ott a küldöttgyűlés is jó megoldásnak látszik. Természetesen a közgyűlés által választott vezetőség évente többször is ülésezhet. Látszólag ez a legdemokratikusabb forma, ám a legnagyobb ellentétekre is itt számíthatunk a munkavállalók és a munkáltatók között. A munkásnak ugyanis arról kell döntenie, hogy a stratégiára szavazzon, vagy ma lehetőleg minél több pénzt kivegyen a kasszából. Nagy dilemma... — A vállalati tanácsok és a közgyűlések mindenképpen csorbítják az igazgatók „hatalmát". Ezért történhetett meg, hogy néhol — a dolgozókat nem kellően tájékoztatva — gyorsan döntöttek. — Valóban, ez a demokrácia próbája is, s ahol manipulálják a választást, ott nem sok haszna lesz. Ám attól egyetlen igazgatónak sem kell tartania, hogy kiszolgáltatott helyzetben lesz, és szakmailag megalapozatlan terveket kell végrehajtania. A jogszabályok szerint a vállalati tanácsok csak stratégiai kérdésekben dönthetnek. Irányokat és arányokat határozhatnak meg, de hogy mit gyártsanak és menynyit, arról az igazgató határoz. Megtörténhet, hogy az igazgatót leszavazzák, és más stratégiát kell követnie,, mint amit jónak lát. Ám, ha menetközben újabb érvei adódnak, összehívhatja a vállalati tanácsot, s újból megvitathatják a követendő irányt. Az igazgatónak sem érdeke, hogy szó nélkül végrehajtsa a mások által javasolt stratégiát, s aztán öt év múlva azt mondja: „Na, ugye megmondtam”. A vállalati tapács elnöke nem utasíthatja az igazgatót, inkább felügyeleti joga van. Az igazgatónak egyébként így nagyobb mozgásszabadsága lesz, mint amikor , a minisztérium gyakorolta ezt a jogot. — A vállalatok elfogadják az önök javaslatait? — Többségük hasonlóan vélekedik. Így például vállalati tanács dönt majd hamarosan a Borsodnádasdi Lemezgyár, a Bonyhádi Zománcárugyár és a Kner Nyomda jövőjéről. Az Öntödei Vállalat megszűnt, s egykori gyárai nem egyforma utat járnak. A Kőbányai Vasöntöde vállalati tanácsot választ, míg a jóval kisebb Komáromi Vasöntöde stratégiájáról valószínűleg közgyűlés határoz majd. Arról is tudunk, hogy két debreceni vállalat még nem döntött, hogy melyik formát válassza. Az lőszergyárnak például a közgyűlést ajánlottuk, de lehet, hogy végülis vállalati tanácsot alakítanak, ök tudják, hogy melyik az üdvözítőbb, az érdekük, hogy jól határozzanak. D. L.
