Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-11 / 84. szám
1985. április 11. • PETŐFI NÉPE • 3 A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS T OKLEVELÉT KAPTA APOSTAG CSÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG NÉLKÜL Aktívabb, operatívabb testület Szó és tett egységben Apostag, ez a 2300 lakosú Duna- parti település eredményes társadalmi munkaakcióival országos hírnevet szerzett. Olyan középületeket adtak át az elmúlt években — nagyrészt éppen az összefogásnak köszönhetően — amelyeknek léte néhány éve még álomnak tűnt. 1983-ban öt hónap alatt épült föl egy új nyolctantermes általános iskola, hasonló „iramban” készült el a honvédelmi nevelést szolgáin főpavilon, és a gázcseretelep. Érdekes sajátosság, hogy nemcsak a helyi lakosság segít az építkezéseknél; más megyékből és a fővárosból is érkeznek ide munkásközösségek. Hogy kik ezek a társadalmi munkás „internacionalisták”? Olyan munkáskollektívák, akik szívügyüknek érzik, hogy ott segítsenek, ahol a legjobban kell, Apostag pedig ilyen falu. Van mit pótolni és felújítani. A település fejlesztésére fordítható kevéske forintot a segítők konkrét munkával toldják meg. A helyi tanács számláját legtöbbször csak az építőanyagok költségei terhelik, de van olyan eset is, hogy az sem. Mára a társadalmi munka fontos, sőt meghatározó tényezője lett a tervezésnek; amire meglevő forintként számíthatnak az építkezések megkezdésekor. — Mi lehet a titka az apqstagi sikereknek? — erről faggattam Bolvári József tanácselnököt. — Ha az emberek látják, hogy érdemes — és tudják azt is, hogy másként nem megy — eljönnek segíteni a szabad idejükben — mondta a fiatal tanácsi vezető. A Budapestről és Kecskemétről érkező „vendég társadalmi munkások” elmondták: őket az aposta- giak szociális gondolkodása, segítőkészsége hatotta meg, s azért jelentkeznek ismét itt munkára. Nincs más titka a sikereinknek. Lényegesnek tartom, hogy szó és tett egységben legyen. Nehogy hiányozzon a közös munkáknál az, aki az akciót szervezte, vagy aki a segítkezőket helytállásra buzdította. Manapság egy kis faluban egy tanácselnöknek nemcsak a jogszabályokhoz, az ügyrendhez, vagy a jelentések fogalmazásához kell értenie. Ezek mellett jó, ha az úttükör elkészítését, a zsaluzást és a festést is irányítani tudja. A legfontosabb persze az, hogy közösségi érdekű, értelmes feladatokhoz kérjük a segítséget. — Milyen feladatokat tűztek maguk elé 1985-re? — Nincs tornatermünk, ezért évekkel ezelőtt hozzákezdtünk egy régi épület átalakításához. Jól is haladt az építkezés, de az iskola- építés elvitt minden energiát és pénzt. Most tehát ezt akarjuk befejezni. Nagy, több évre szóló feladat, hogy az igen értékes XVIII. századi zsinagógánkat megmentsük az összeomlástól, és közösségi célra hasznosítsuk,. 1987 végéig a Dunavecse és Vidéke ÁFÉSZ-szel közösen egy új ABC- áruházat szeretnénk építeni a községünk keleti részén, a legfiatalabb lakótelepünk közelében. Ezt a munkát is elő kell készíteni. A tereprendezés és a közművesítés a legfontosabb feladat. De nemcsak építünk. Ápolni, gondozni szeretnénk a meglevőt. Ide tartozik, hogy parkosítunk és tisztán tartjuk a falut. • Bolvári József: Nincs tornatermünk, de a közösségek segítségével — építünk. • Tavaly ősszel játszóteret kaptak az apostagi óvodások egy kecskeméti munkáskollektívától. (Malinák Árpád felvételei) — A felújítás után mire szeretnék használni a zsinagógát? — Több funkciójú intézmény kap helyet benne. Például egy szép házasságkötő terem. A Nagy Lajos-emlékszoba anyaga és könyvtárunk is oda kerül. Mindkét gyűjtemény megérdemelne már egy méltó helyet. Ha iroda- lombarátok érkeznek hozzánk, Kossuth-díjas írónk, Nagy Lajos „útjait” járva, bizony röstellked- nünk kell a jelenlegi elhelyezés vagy inkább „raktározás” miatt. Ügy tudjuk, hogy erre a jelentős építkezésre központi alapokból is kapunk támogatást. — Ennyi nem fizetett munkaóra után sem lohad az emberek lelkesedése? — Nálunk a társadalmi munka nem akciókhoz kötődik. Segíteni sem csak addig szoktak az apos- tagiak, amíg saját lakóházuk előtt vezetik a csatornát, vagy építik a járdát. Itt ez az aktivitás a mindennapok részévé vált. Elfáradunk,. .de nem fáradunk bele. A földműves sem unja meg a vetést, vagy a kapálást. Tavasszal újra szántja a földet, vet, s majd arat is ... Ha valaki nagyon elfoglalt, elküldi a hozzátartozóját, családtagját, barátját. Nagyon lelkesek a kisközösségek, a kisiparosok, a nyugdíjasklub és a KISZ-klub tagjai is. Szerintem ameddig közösségi célok vannak, nem szűnik az apostagiak igyekezete. Farkas P. József Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata SoltVíldkerti tapasztalatok értelmében kísérletképpen több nagyközségben, üzemben, vállalatnál olyan pártbizottságot választottak, amelyeknek el kell látniuk' a végrehajtó bizottság tennivalóit is. Soltvadkerten is ilyen pártbizottság működik, amelyhez 10 alapszervezet 300 kommunistája tartozik. A változásról, az eddigi tapasztalatokról beszélgettünk Horváth Károllyal, a nagyközségi pártbizottság titkárával. — A korábbi 31 tagú pártbizottság, illetve 9 tagú végrehajtó bizottság helyett a választott irányító testület mindössze, 17 tagot számlál. A kisebb létszám — amelynek jobb az összetétele, vitakészsége, erősebb a politikai érzékenysége — lehetővé tett bizonyos operativitást. A pártbizottság tagjainak aktivitásához, alkalmasságához, a párt politikájának képviseletéhez nem fér kétség. Megvalósult a régi elképzelés: képviselet és alkalmasság egy testületen belül. Más változás is történt. Nem valószínű, hogy ezután a pártbizottság egy-egy tanácskozás alkalmával, a döntés- hozatal előtt teljesen kész anyagot kap. Bővült a választás lehetősége a döntések előtt, azaz több alternatíva közül lehet és kell megtalálni a megoldást. — Az előbbiekből az következik, hogy növekedett a pártbizottság mellett tevékenykedő munkabizottságok, illetve az előterjesztők feladata, felelőssége? — így igaz. Miután több lehetséges megoldás közül kell választani, a különböző bizottságoknak, a témától függően, több lesz a munkájuk, s egyben nagyobb a felelősségük. A pártbizottság mellett három — a pártépítési, a gazdaságpolitikai, az agitációs és propaganda — munkabizottság működik. Például ha községfejlesztési kérdések kerülnek a pártbizottság elé, a gazdaságpolitikai munkabizottságoknak kell elkészíteni az előterjesztést, mégpedig olyan felelősség- teljesen, részletesen, több megoldást javasolva, hogy a testület vitában, esetleg szakértő bevonásával a legjobbnak kínálkozót választhassa. Ehhez azonban rendkívül sok és tartalmas információra van szükségük, nemcsak a munkabizottságoknak, hanem a pártbizottság tagjainak is. — Ügy tudjuk, hogy a legcélravezetőbb az információ oda- és visszaáramoltatása szempontjából az instruktori rendszer. Az új felállásban is? — Igen, ebben nincs változás, sőt... Miután tíz pártalapszer- vezetünk van, a feladatokat úgy osztottuk meg, hogy tíz instruktori, négy munkabizottság-vezetői és három területfelelősi megbízást adtunk a pártbizottság tagjainak. Az instruktorok kettős feladatot látnak el. Egyrészt információval, tényekkel, adatokkal látják el a pártbizottságot, másrészt orientálják az alapszer-, vezeteket. Egy-egy instruktor — ez természetes — érvényesítője a pártbizottság határozatainak, és egyben kapcsolat az alapszervezetekkel. Nemcsak a rájuk bízott alapszervezetet segítik, hanem alkalmat találnak a gazdasági vezetőkkel való konzultációra is. — A pártbizottsági tag instruktorok révén gyors az információáramlás, segítik az alapszervezetek munkáját, egyben a pártbizottság döntéseinek előkészítését. A község egész lakosságát érintő döntések meghozatala előtt elegendő-e az így szerzett információkra támaszkodni? — A lakosság döntő többségét érintő településfejlesztési, oktatási, egészségügyi döntések előtt egyre növekvő ellenőrzés jelentkezik éppen az állampolgárok részéről. Ezért a pártbizottság első ülésén létrehoztunk egy tanácsadó testületet. Ennek tagjai gazdag élettapasztalattal, községismerettel rendelkező, ma már nyugdíjas politikai, társadalmi, gazdasági vezetők. Olyan közéleti emberek, akik nemcsak a pártszervezetekkel, gazdasági vezetőkkel vannak szoros kapcsolatban, hanem a lakossággal is. Ez a tanácsadó testület információt közvetít, ellenőrzést gyakorol a döntések meghozatala előtt. — Hogyan alakul a pártbizottság munkamódszere, milyen új tennivalók jelentkeznek? — A pártbizottság munkamódszere jelentősen megváltozott, hiszen a kisebb testület mozgatása, illetve az instruktori rendszer ki- teljesedése lehetővé teszi, hogy a pártbizottság a helyszínen, a vállalatnál, a gazdasági egységnél tanulmányozza, vitassa meg a gondokat, ott hozzon határozatot a teendőkre. A pártbizottság tagjaival azelőtt évente négy alkalommal találkoztunk, most havonta tartjuk üléseinket, tehát élőbb a kapcsolat. Emellett a havonkénti titkári értekezleteken — amelyen a KISZ-bizottság titkárai is részt vesznek — találkozunk minden alapszervezet titkárával, megbeszélhetjük az esetleges problémákat. Évente egyszer-kétszer összehívjuk a vezetők tanácsát, ahol a község valamennyi politikai, állami, gazdasági vezetője megjelenik, s amelynek az a célja, hogy a község egészét érintő döntésről minden gazdasági egység tudjon, ha szükséges, járuljon hozzá erkölcsileg, anyagilag. — Az alapszervezeti munkában mit tart a legfontosabbnak? — Véleményem szerint a legfontosabb feladat az alapszerve- zetek önállóságának erősítése. Az alapszervezetektől kell összegyűjteni azokat a tapasztalatokat, amelyek megértek arra, hogy különböző pártszervek határozataiban megjelenjenek. Gémes Gábor Számítástechnika a DÉMÁSZ-nál A Dél-magyarországi Áramszoi- gáltató Vállalatnál számítástechnikai tanács alakult a vállalat központi számítógépének és kis- számítógépeinek jobb kihasználására. A számlázás után a továbbiakban az ésszerű anyaggaz. dálkodáshoz. a mintegy 10 000 féle általuk felhasznált anyag nyilvántartásához is a számítástechnikát veszik igénybe. A nagyfeszültségű távvezetékek építésével kapcsolatos számítások mellett számítógéppel végzik el a nagykiterjedésű kisfeszültségű hálózat tervezésével, különösen a Duna— Tisza közi tanyák villamosításával kapcsolatos feladatokat. Terminálok beállításával lehetővé te- szik hogy a Dél-Alföld különböző területein levő igazgatóságok szakemberei is felhasználhassák munkájukhoz, szállításaikhoz a szegedi központ számítógépét. ólommentes benzin gyártására Három év alatt megtérült A Bólyi Mezőgazdasági Kombinátban három év alatt megtérült az a beruházás, amely lehetővé • tette, hogy a szárítóberendezésben tüzelőolaj helyett, a vetőmag-feldolgozás során keletkezett melléktermékeket égessék el. Az ország legnagyobb vetőmagtermelő gazdaságában évről évre hegyekben gyűlik össze a kukorica feldolgozása során keletkező csutka, csuhé és egyéb hulladék. Az ezt elégető tüzelőberendezés alkalmazásával a korábban jobbára szemétként kezelt hulladékból olyan értékel nyertek, mintha takarmánykukorica-áron adták volna el a csutka tonnáját. A kombinát szakemberei most értékelték az energiagazdálkodási beruházás eddigi működését. Összesen hatezer tonna hulladékot tüzeltek el, s ezzel másfélezer tonna tüzelőolajat takarítottak meg. Az olajégők kisegítő működtetésére csupán akkor van szükség, ha a külső hőihérsák- let nagyon alacsonyra süly- lyed. Igaz, hogy az új tüzelési mód több munkát és nagyobb figyelmet kíván, mint az olajcsap kezelése. Ezt azonban ellensúlyozza az a tény, hogy olyan energiahordozóra leltek, amely gyakorlatilag ingyen áll rendelkezésre, sőt, eddig csak gondot és költséget okozott. A bólyi szakemberek most tovább kutatják a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosításának lehetőségeit. Előkészületek az A Vegyépszer salgótarjáni gyárában megkezdték az ólommentes benzint előállító berendezések gyártását a , Dunai Kőolajipari Vállalat részére. A Százhalombattán most épülő üzemben a jövő év elejétől gyártják a környezetkímélő üzemanyagot, amelyet a fővárosban, a Balatonnál és más idegenforgalmi központokban tíz erre kijelölt benzinkútnál fognak árusítani, egyelőre csak külföldiek részére. Nyugat,-Európában már . egyre ■inkább terjed az ólommentes benzin használata, amelynek az ok- tánszámát ólom helyett egy más adalékanyag hozzáadásával állítják be. Emiatt éz a benzin csak A kitavaszodással a Tégla- és Cserépipari Tröszt 72 hagyományos üzemében —. amely szabadtéri szárítószínekben szikkasztja a nyers téglát és ezért csak fagymentes időben dolgozhat — a téglaprések üzembe helyezésével megkezdődött a gyártási idény. Ahogyan a tavaszi felmelegedés helyi lehetőségei engedték, úgy kapcsolódtak be fokozatosan a termelésbe ezek az üzemek, s március utolsó harmadában már mindenütt teljes kapacitással dolgoztak az agyagbányák és a téglaprések. Az utóbbi napok enyhe és szeles időjárása meggyorsította a szabadtéri színekben felhalmozott nyers tégla szárítását, ezért napokon belül munkába állhatnak az égetőkemencék is. A téglagyártási idény a márciusi éjszakai fagyok miatt a szokásosnál 10—14 nappal később kezdődött, pedig minden készen állt az indulásra. Ez a késés hátráltatta annak a termelési kiesésnek a pótlását is. amelyet a rendkívüli hideg és az energiakorláolyan autókban alkalmazható, amelyeknek a motorját már eleve erre konstruálták, vagy a motor után. a kipufogógáz vezetékébe úgynevezett utóégetőt építettek be. Az NSZK-ban például a következő évektől már csak ilyen autókat szabad forgalomba hozni, tehát a hazánkba érkező autós turisták között is egyrg több lesz az olyan, akinek autója csak ólommentes benzinnel üzemel. Az Országos Kőolaj.1 és Gázipari Tröszt a nyugatnémet autó-, klub 'kérésére határozta el. hogy hazánkban is megkezdik az ólommentes benzin gyártását. Az adalékanyagot a Leninvárosi Tiszai Kőolajipari Vállalat állítja elő, s tozás okozott az év első két hónapjában a télen is dolgozó 42 korszerű téglagyárban. így az első negyedévben több mint 80 millió darab téglával termeltek ke. vesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az ipar dolgozói azonban vállalták, hogy szombatvasárnapi munkával, a termelés újabb tartalékainak feltárásával és hasznosításával, a fejlesztési munkák meggyorsításával pótolják a téli kiesést. Így a sajátházépítők anyagellátásának javítására korábban vállalt termelési többlettel együtt ebben az évben 2 milliárd 70 millió téglát adnak az országnak. Az építési idény kedvező indítását nem akadályozza a téli tér- meléskiesés, mert a téglagyárak csaknem kétszer akkora készlettel rendelkeznek, mint egy évvel ezelőtt. A tavasszal építkezni szándékozók már megkezdték téglavásárlásaikat, s az eddigi jelzések szerint zavartalan a kiszolgálás a vásárlók azonnal téglához jutnak. a végtermék gyártására létesítik az üzemet Százhalombattán. A beruházás fővállalkozója a salgótarjáni Vegyépszer. amely megvásárolta az ólommentes benzint előállító berendezések licencét. A salgótarjániak úgy kívánnak haladni a munkával, hogy a helyszíni szerelés Százhalombattán még az év harmadik negyedében elkezdődhessen. A DKV a hazai felhasználásra készülő benzinek ólomtartalmát is csökkentette, literenként 0,7 grammról 0,4 grammra, s terveik szerint 1988-ta ezt az értéket is a nyugat-európai szabványoknak megfelelő 0,15 grammra szállítják le. Új autóhűtő Űj autóhűtő sorozatgyártását kezdte meg a Jászberényi Hűtőgépgyár. A vállalat 1968 óta készít hőcserélőket, elsősorban az Ikarus autóbuszokhoz. A székes- fehérvári Ikarus gyártól annak idején átvett angol gépsorral készült termékek azonban már nem felelnek meg a gépjárművek ma’ követelményeinek, ugyanis nőtt a motorok teljesítménye, az autó. buszok mérete, így nagyabb teljesítményű berendezésekre van szükség. A jászberényi vállalat műszaki gárdája új konstrukciójú, nagy hatékonyságú lamella-hűtőcső rendszert kísérletezett ki. s az Ikarus autóbuszok számára történő gyártáshoz az Ipari Miniszté. rium és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság segítségével korszerű gyártóberendezést vásároltak. Az új vízhűtő jobban elhelyezhető a gépjárműben, s előállítása azonos hőteljesítmény mellett 20 százalékkal kevesebb anyagot igényel. 2 MILLIÁRD 70 MILLIÓ TÉGLA AZ IDÉN A készlet kétszerese a tavalyinak MHÉI Elő agrártörténet Az első világháborúból hazatért hadifoglyok esz- kábálták össze — orosz példára — először a széldarálót. Amilyen egyszerű, annyira hasznos szerszám: a tanya szükségletére szolgál, s mutatja a paraszti ezermesterkedés magas színvonalát, hogy az egész „építmény” a szél irányába forgatható. A villanydaráló előtt — például Csongrád megyében — ezzel őröltek kukoricát, egyebet, s még 1982-ben is volt belőle működőképes példány. Sokkal régebbi — a pre- hisztorikus időkből való — a föld alatti, kiégetett gabonatároló. Remek hőszigetelő volta, továbbá az a körülmény, hogy könnyen fölfedezhetetlenné lehetett tenni, már meg is adja an# Széldaráló Csongrád megyében. nak magyarázatát, hogy miért található — természetesen már csak nagyon ritkán — Szolnok megye északi részein és a Sárréten még ma is ebből a három méter mély tárolóból, amelyben manapság krumplit tartanak. E két agráremléket — sok-sok egyéb mellett — Kunkovács László fotóművész kiváló felvételei őrzik meg a jelen- és az utókornak. E napokban zárult tárlata Dunavecsén, ahol a nagy érdeklődést mutatja, hogy csak a megnyitóra legalább százötvenen voltak kíváncsiak. A 80 ezer felvételből válogatott szemelvény most Dunaegyhá- zán látható, utána pedig Szalkszentmártonban és Kunszentmiklóson tekinthetik meg az érdeklődők. B. J. • Krumplitároló.
