Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-10 / 83. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. Április 10. A VÁLTÓ HAGYOMÁNYOS SZIGORÁVAL GYORSÍTANI KELL A TALAJELŐKÉSZÍTÉST A KUKORICATERMELÉS TAPASZTALATAI A BÁCSKÁBAN ÉS A DUNA MELLÉKÉN Nem csak a bank nyújthat hitelt A fiatalabbak közül kevesen tudják, hogy mit is jelent, az idősebb korosztályhoz tartozókban pedig vegyes érzelmeket kelt, ha ezt a szót hallják: váltó. Január elseje óta a vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok, kiskereskedők, kisszövetkezetek és gazdasági munkaközösségek pénzügyi kapcsolataiban újra engedélyezett a kereskedelmi hitel. Ennek egyik speciális formája a rossz emlékű váltó, aminek azonban számos, mai viszonyaink között is hasznosítható előnye van (lehet). Ezért hazánk már 1965-ben csatlakozott az 1930-ban Genfben megkötött váltóegyez- ményhez, de a konkrét bevezetésre csak napjainkban került sor. Erről beszélgettünk dr. Bányai Endrével, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának helyettes vezetőjével. — Idáig, ha egy vállalat vásárolt a másiktól valamit, az áru ellenértékének kifizetési módjában (átutalás, inkasszó $tb.) és időpontjában általában szabadon egyezhettek meg. de csak 30 napos határidőn belül. Az év elejétől a gazdálkodó szervezetek — legfeljebb egyéves lejáratra — kereskedelmi hitelt nyújthatnak egymásnak. — Mi indokolja ennek bevezetését? — Néhány évvel ezelőtt a hazai bankrendszert — nem egészen indokolatlanul — az a vád érte, hogy merevségével akadályozza a szabad tőkeáramlást, ahelyett, hogy ennek elősegítésével járulna hozzá a gazdasági struktúra szükséges korszerűsítéséhez. A tőkemozgások meggyorsítását célozta a kötvények bevezetése is. 1984 végéig mintegy másfél milliárd forint értékben kerültek kibocsátásra, ez azonban még nem számottevő mennyiség. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi kapcsolataiban jelentősen meglazult ugyanis a fizetési fegyelem. Egyes váltalatok képtelenek voltak tartani a 30 napos határidőt. Eladósodtak, amit szinte kedvükre tehetek, hiszen a dolgozók munkabérének kifizetésére mindig kaptak (és kapnak) hitelt. A határidőn túli fizetésekért járó késedelmi kamat behajtása — többnyire az adósok monopolhelyzete miatt — nem vált általános gyakorlattá. Az így kialakult pénzügyi zavar arra hasonlít, mintha egy magán- személy bemenne a boltba és ké- nye-kedve szerint vásárolna úgy, hogy majd fizet, ha tud. Aki pedig kedvére vásárolhat, ki van téve annak a kísértésnek, hogy olyasmit is vesz, amire nincs igazán szüksége! Ilyen viszonyok között a bankrendszer nem tudja megakadályozni, hogy a gazdaságban felesleges készletek halmozódjanak fel! A meglevő feszültségek részbeni feloldására került bevezetésre a kereskedelmi hitel, vagyis a szállító az áru ellenértékét egy évre meghitelezheti, ami után persze kamatot is felszámolhat. — Miben különbözik ettől a váltó? • — Ez a kereskedelmi hitel speciális formája. Olyan fizetési kötelezvény, aminek kiegyenlítéséért az adós nemcsak a bankszámláján levő .pénzzel, hanem az eszközeivel is felel. Aki váltót fogad el, az nagyobb biztosítékot kap, mint aki egyszerű kereskedelmi hitelt nyújt. A váltó ezenfelül — lejáratáig — szabadon forgatható, fizetőeszközként is használható. Kétféle változata van. a saját és idegen váltó. A saját váltóval az adós magát kötelezi, míg az idegen váltóval egy neki tartozó harmadik személyt jelöl ki a fizetésre. — Mi ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket ennek alkalmazására? — Ha valaki egy jó adóstól váltót fogad el, rövid idő alatt CIKKÜNK NYOMÁN Megvalósul a kihelyezett szakmunkásképzés Baján Ez év január 29-én megjelent cikkünkben Ismertettük a Bácska Húsipari Közös Vállalat tavalyi eredményeit. A tudósításban többek között nyilatkozott Agócs Imre személyzeti és oktatási osztályvezető, aki gondjaikról szólva megemlítette, hogy a húsipari szakmunkásképzés érdekében indokolt lenne kihelyezett osztály indítása, de sajnos ez a törekvésük nem talált meghallgatásra. A megjegyzésre a megyei tanács művelődési osztálya válaszolt, amelyet február 20-i számunkban közöltünk Papíron sok, a valóságban kevés címmel. Eszerint Bács-Kiskunban, Kiskunfélegyházán történik a húsipari képzés a Mezőgazdaságii Szakközép -és Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézetben. Az intézet megérti a bajai vállalat munkaerő-utánpótlási gondjait, folyamatosan iskoláz egy csoportot Bajáról és környékéről. A BÁCSHŰS és a bajai tanács művelődési osztályának kezdeményezésére kihelyezett húsipari osztály indításának engedélyezését kérték a Művelődési Minisztérium terv- és közgazda- sági főosztályától, illetve a képzésben érdekelt tárcától, a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól. Az említettek egyeztetett állásfoglalása szerint Baján a húsfeldolgozó szakma tanítása nem oldható meg teljes körben, mivel szarvasmarha- és juhvágás nincs a BÁCSHÚS-nál. Azonkívül a már említett kiskunfélegyházi intézet több éve képez húsfeldolgozó szakmunkáAZ IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG 1985. április 18-én 19 érakor lépirverést rendez ÉRTÉKESÍTÉSRE KERÜL: — 3 db MTZ—50 erőgép — 8 db MTZ—80 erőgép — 2 db komblnétor — 2 db OVP 20 msg- tisstlté — 4 db széneszárfté ventillátor — 1 db NOBILI metszőberendezée — 1 db OTG—125 hőlégfúvó ÁRVERÉS HELTE: Izsáki Állami Gazdaság Szolgáltató kerület. Kiskörös! út. 751 sokat a bajai vállalatnak jó személyi és tárgyi feltételek mellett. Szerintük a képzés a természetes utánpótlási szükségletet jelentősen meghaladja. Mindezek alapján a kihelyezett osztályt nem tartották indokoltnak. A BÁCSHŰS törekvéseinek zátonyra futása a megyei pártértekezlet beszámolójában is szerepelt, azzal, a megjegyzéssel, hogy helyes lenne a bajaiak érveit elfogadni-, mert helyben érzik legjobban a gondokat. A közelmúltban összejöttek az érdekeltek a megyei tanács művelődési osztálya, a BÁCSHŰS, valamint az egyéb érintett intézmények képviselői, és döntés született arról, hogy szeptemberben megindul a kihelyezett osztály. Szabó Attila, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője: — Eddig is mindent megtettünk annak érdekében, hogy a bajaiak kérését teljesítsük. Végre A Donyec-medence kohászati üzemei termelésüket különleges minőségű acélok gyártására állítják át. A donyecki Lenin Kohászaiti Művekben 'befejeződött egy évi ötszázezer tonna kapacitású elektroacél-öntő üzem építése. A ' Donyec-medence második elektroacél-öntő üzeme Zsdanov városában, az Azovsztal Kombinátban épült fel. A különleges tisztaságú acél előállításához a tervek szerint széleskörűen alkalmazzák majd az elektrosalak-, a későbbiekben pedig az elektronsugaras újraolvasztást. Ennél a vállalatnál működik Európa legnagyobb. 3600-as típusú durvalemez-hengersora. amit csehszlovák közreműködéssel szereltek fel. sikerült az anyagi és egyéb feltételeket megteremteni. A 609-es Bajai Ipari Szakmunkásképző Intézetben hetente három napon elméleti képzésben vesznek részt, két napon pedig a szakmai gyakorlatot szerzik meg a tanulók. A gyakorlati képzésben segítséget kapnak a Hosszúhegy! Állami Gazdaságtól, amely kibővíti húsfeldolgozóját és a fiatalok a szarvasmarha- és juhfelidolgozás szakmai ismereteit is megszerezhetik. Tehát ezzel megoldható a teljes körű képzés. A kihelyezett osztály egyébként a kiskunfélegyházi intézethez tartozik. Most már csak az a fontos, — erre egyébként a bajaiak ígéretet tettek — hogy szeptemberre a szükséges 25—30-as tanulói létszámról gondoskodjanak. Az utánpótlás annál is inkább szükséges, mert szó sincs arról, hogy a szükségleteket meghaladja a képzés, sőt, a vállalat gondjaira jellemző, hogy például a diobo- z oJit sonkát készítő üzemrésznél a - munkaerő-szükséglet csupán egyötöde dolgozik. A BÁCSHŰS az Egyesült Államokba évente jelentős mennyiségű sonkát exportál. Kereskedő Sándor A Donyec-medencében, ahol több acélt olvasztanak, mint az olyan iparilag fejlett országokban, mint Olaszország vagy Anglia, az új üzemek építésével párhuzamosan széles körben folytatódik a működő létesítmények rekonstrukciója. Makejevka, Je- nakijeve és Zsdanov nagy kohászati kombinátjaiban befejezéséhez közeledik a konverteres és a martinacéi-öntő üzemek felújítása. A rekonstrukció után növekszik a jó minőségű acélok gyártása, amire szükség - van a szibériai gázvezetékek és vasútvonalak építéséhez, exkavátorok és más olyan új gépek gyártásához, amelyekkel meggyorsítható a Szovjetunió keleti országrészeiben található gazdag ásványkincs-lelőhelyek kiaknázása. A donyecki acél Legjobb vetni április közepén Bácskában és a Duna melléki TESZÖV-hőz tartozó területen a kalászos gabonák mellett legnagyobb szántóterületi részarányt a kukorica képviseli. Jórészt az aszály következménye, hogy az 1982. évi 8080 kilogrammal szemben 1984-ben — a közel 44 ezer hektáron — csak 6 ezer 208 kilogramm kukorica-átlagtermést sikerült elérni. mintegy fél százalékos haszonhoz juthat. Fogadjon el „A” vállalat „B”-től valamekkora ösz- szegről egy váltót, mondjuk 13 százalékos kamattal. Ha ezt a váltót másnap behozza a bankba, és mi úgy ítéljük meg, hogy „B” vélelmezhetően fizetni fog, 11,5 százalékos kamatot levonva leszámítoljuk (diszkontáljuk) az összeget „A”-nak és mi viseljük a további kockázatot. Ha viszont „B” rossz adós hírében van, akkor nem vállaljuk a rizikót. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az üzletfelek mielőtt megállapodnak, győződjenek meg egymás fizető- képességéről. — Ha a vállalatokon az egyszerű átutalás végrehajtását nem lehet számonkérni, akkor mi biztosítja, hogy a váltójukat ki fogják fizetni? — A szigorúbb törvényes garancia, a gyorsított eljárás. A gazdaságirányítás végső soron azt akarja elérni, hogy csak az kapjon árut (értelemszerűen kereskedelmi hitelt), aki ki is tudja azt fizetni. A váltó abban segíthet, hogy helyreálljon a fizetési fegyelem, megszűnjön, vagy legalább mérséklődjön a „sorbán- állás”. — Hogyan lehet hozzájutni a nyomtatványokhoz ? — Azok a cégek, amelyeknek mi vezetjük a bankszámláját, nálunk megkaphatják. Eddig csak a Kiskunsági Erdőgazdaság vitt néhányat, leszámítolás, a megyében még nem volt. Bálái F. István Nagy a telepítési kedv A Szikrai Állami Gazdaság borbáspusztai faiskolájában ezekben a napokban még javában árusítják a gyümölcsfacsemetéket, szőlővesszőket. Az idén nagy a kiskerttulajdonosok telepítési kedve: legtöbben a korai és kései őszibarackot, az önporzós meggyet, a kajszibarackot és a szilvát keresték. Az elmúlt években elhanyagolt almafacsemeték „iránt is megnőtt az igény. A vevők megbarátkoztak a konténeres szederrel, a magastörzsű ribizli- vel, a köszmétével is. A harminckét gyümölcsfaierakatot fenntartó gazdaság a hazai igényeken kívül az idén nagyobb mennyiségű cseresznye-, szilva-, almacsemetét, valamint díszfát exportált az NSZK-ba, Svédországba, Olaszországba és Ausztriába, szilva- és meggycsemetét pedig az NDK-ba és Csehszlovákiába. Tavaly a termelés biztonságát szolgáló sokirányú üzemi intézkedés csak mérsékelni tudta az aszályos időjárás kedvezőtlen hatását. Növekedtek a kukoricaágazat fajlagos ráfordításai, tovább csökkent az eredmény. Elsősorban az aszály és elemi kár hatására 11 tsz-ben veszteséges lett az ágazat. Tovább nőtt a termés differenciáltsága is. Például a legmagasabb átlagot elért rémi Dózsa Tsz 9,1 tonna hektáronkénti hozama a leggyengébbnek csaknem háromszorosa. A differenciáltság több esetben nincs arányban az eltérő termőhelyi adottságokkal, természeti tényezők különbözőségével. A termelési rendszerek által javasolt intenzív program alkalmazása miatt a hektáronkénti közvetlen költség meghaladta a 20 ezer forintot, de a hozamokban nem volt növekedés. Indokolt erre a jövőben nagyobb figyelmet fordítani. Ezzel kapcsolatos, hogy egy adott területre jutó ágazati eredmény és az elért termésátlag viszonya ellentmondást tükröz. A tsz-ek igénylik, hogy a termelési rendszerek az eddigieknél jobban vegyenek részt a költségtakarékos módszerek terjesztésében, bevezetésében, alkalmazásában. A száz kilogramm kukorica módosított önköltsége 36 forinttal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ebben a termésátlag-csökkenés mellett a termeléshez felhasznált anyagok árszínvonal-növekedése játszott meghatározó szerepet. Az összes költségen belül az anyagköltség 16, ebből a műtrágya 18 százalékkal nőtt. A körzet átlagában az elmúlt év során egy hektár kukorica termőterületre jutó átlagos nettó eredménye mindössze 4610 forint volt, az 1982. évinek 59 százaléka. Az őszi mélyszántott területek az elmúlt évben is jobb termést adtak. Az 5,4 százalékot kitevő, tavasszal szántott terület a többletenergia-ráfordítás ellenére is hektáronként 300 kilogrammal kevesebbet termett. Az egy hektárra felhasznált vegyes műtrágya-hatóanyag átlagosan 507 kilogramm, téeszenként viszont erősen differenciált. A tábiánkén- ti hatóanyag mennyiségének növelésével általában egyenes arányban emelkedett a termés- eredmény. A kukoricavetés minősége és ideje alapvetően befolyásolta a termés mennyiségét és emellett a betakarításkori szemnedvességet is. Tapasztalható volt, hogy néhány napos vetésidő-eltolódás azonos viszonyok és hibrid esetében jelentős terméskülönbséggel járt. Legkedvezőbb hozamot az április 10—20. között elvetett kukoricák adták. A több éves tapasztalatok alapján körzetünkben a tízszázalékos igen korai, az 50 százalékos korai és közép-, valamint a 40 százalékos késői érésű hibrid szerkezeti összetétel bizonyult legjobbnak. Az elmúlt évben a tsz-ek 31 hibridet vétettek. Ezek közül nagyobb területen sikeresen termelték a Pioneer 3732, 3747 és a 3709- es hibrideket. Kisebb térületen kiemelkedő eredményt adott a Szegedi 344, 444 és a JX—147-es, továbbá figyelmet érdemel a kísérletekben szereplő Jugoszláv OSSK—407-es hibrid. A különböző hibridek többsége az aszályos idő ellenére 65—80 ezer tőszám között adták a legjobb termést. Az 1984. évi tapasztalatok arra utalnak, hogy a kukorica termelésében számottevő tartalékot képez a termésátlagok indokolatlan differenciáltságának mérséklése, okainak feltárása, megszüntetése. Szigorú technológiai fegyelem érvényesítésével, időben végrehajtott munkával elérhető az eltérések mérséklése, az ágazat termelési, költség- és eredménymutatóinak további javítása. Ehhez viszont az is kell, hogy a termelés zavartalanságához szükséges anyagok, eszközök minden üzemben rendelkezésre álljanak, azok megvásárlásához az ágazat eredménye nyújtson elegendő fedezetet. Dr. Somosküvi István TESZÖ V -titkárhelyettes TÖBBET KAPNAK A TENYÉSZTŐK Véget ért a nyúlháború A kisállattenyésztés frontjáról érkező jelentések szerint véget ért hazánkban a nyúlháború. Nem a vadászok tették le a fegyvert, hanem a felvásárlók kötöttek békét. Azt állítják az illetékesek: ádáz küzdelem volt, ami sokat ártott a nyúltenyésztésnek. Miről is van szó? Mi okozta a nyúlháborút? Az elmúlt években egyre gyarapodott a nyúltenyésztők tábora. A falusi portákon, az istállókban, ketrecekben megszaporodtak a nyulak. Megnőtt a kereslet is irántuk, mivel jó piaca volt külföldön a nyuszinak. Ezért a feldolgozóüzemek igyekeztek minél több állatot felvásárolni. Ez az árak emelkedésével járt, verseny alakult ki a felvásárlók között: ki vesz át több árut! Egymásra licitálva járták a falvakat, gyakran már hajnalban útra kelve, hogy megelőzzék a konkurenciát. összefogás a háztájival A nyúl átvételi ára emelkedett, de a külföld nem fizetett többet érte. Válságba került az export. Csökkenteni kellett az átvételi árat, ami viszont mérsékelte a kistermelők tenyésztési kedvét. A helyzet az idén megváltozott. Február elsejétől 49 forintról 52 forintra emelték a fehér húsnyúl felvásárlási árát, amit exportfelár is megtetézhet. Az áremeléssel befejeződött az áldatlan nyúlháború az országban. Minden remény megvan arra, hogy a kisállattenyésztésnek ez az ága újabb fellendülés előtt áll. Bár az értékesítés és a feldolgozás gondja a nagyüzemeké, a tenyésznyúl-állománynak több mint 90 százaléka a háztájiban található. Azonban a szervezés a nagyüzemek feladata. Egy-egy szövetkezet vállalja is ezt a szerepet; tenyészanyagot, felszerelést, ketreceket ad ki a falvakban a kistermelőknek, koordinálja a termelést, gondoskodik a nyúl átvételéről, értékesítéséről. Eddig nagy gondot jelentett a nagyüzemi környezetből kikerült nyúlállomány gyakori pusztulása, megbetegedése. Azzal magyarázták ezt a kutatók, hogy a nagyüzemi környezetet megszokott nyuszi nem bírta a megváltozott körülményeket, a hidegebb, ridegebb környezetet a háztájiban, mivel túl érzékeny. A problémát most úgy igyekeznek megoldani, hogy ‘a nagyüzemek kisüzemi jellegű szaporítótelepeket létesítenek. Itt nevelkednek a nyulak, amíg nem kerülnek a háztáji gondozásba, így életkörülményeik nem változnak lényegesen, ami kiküszöböli i a gyakori ' megbetegedéseket, és csökkenti az elhullást. A kisüzemi szaporító tenyész-, hálózat központja Gödöllőn van, az Állattenyésztő Kutatóközpontban végzik á genetikai munkát. Nagyszabású kísérletek folynak, ezek igen eredményesek, ami rövidesen érezteti hatását a termelésben is. Elsősorban azzal, hogy javul a minőség. És ez igen lényeges szempont, mivel a piac egyre jobb minőséget követel. A fehéret keresik Legnagyobb mennyiségben a húsnyulat tenyésztik, bár van hazánkban hobbitenyészet is. ,A piac húsnyulat vár, ezek közül is a fehér szőrűt. A fehér nyúl átvételi ára min'dig magasabb, mivel ennek a bőre is jobban értékesíthető. Reneszánszát éli az angóranyúl tenyésztése is hazánkban. A háború után 1978-ban kezdték ismét Magyarországon az angórát tenyészteni, de először Inkább H... r i csak kedvtelésből. Ma már nagyszerű üzleti lehetőséget kínál az angóranyúl. A hazai állomány az NSZK-ből került hozzánk, és jelenleg annyira elszaporodott, hogy évente 60 tonna angóra- gyapjút termelünk. Ennek igen kedvező a világpiaci ára, egy kiló elsőosztályú angóragyapjúért 70 —90 dollárt fizetnek. Nyugatnémet és japán piac az angóra- gyapjú felvevője. Nincs is annyi nyuszink, hogy ki tudjuk elégíteni a keresletet, olyan nagy iránta az érdeklődés. Áz angóra- gy apjából divatos textilféléket készítenek, meg gyógyfehérne- műt. Az űrrepülők -alsóneműje is ilyen anyagból készül'. Egy-egy angóranyúlról évente átlagosan 800 gramm gyapjút lehet lenyír- ni, de nagyobb nyulak megadják az egy kilogrammot is. Érdemes tehát velük foglalkozni, mert .kifizetődő a tartásuk. Partnereink hajlandók tőkével Is finanszírozni a magyar angóranyúl-tenyész- tést. Prémek Földi Péter, a MÉM állattenyésztési osztályának főelőadója elmondta, hogy Magyarországon új állattenyésztési ágazatnak tekinthető a prémtermelés. Egyelőre még vannak körülötte gondok, de máris 25 nagyüzem foglalkozik vele, s mellettük természetesen számtalan kistermelő. Az egyik nagyüzem, a sződi Virágzó Tsz például sarki rókát, nyércet, prémgörényt és csincsillát tenyészt. A prémállatok között a nutria vezet. Remény van arra, s a lehetőség is' adott, hogy a jövőben a' prémállatok tenyésztése iránt megnövekszik hazánkban az érdeklődés, és prémexportunk is hozzájárul külgazdasági mérlegünk javításához. I. S.
