Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

« • PETŐFI NETS • IMS. áprilla I. A vezetés minősége Aligha mondunk újat azzal, hogy a vezetés minőségét ja­vítani lehet, sőt, kell is még. Hogy miért, azt szemléletes kontrasztok példázzák. Min­den megyében találni legalább két olyan szomszédos tsz-t, amelyek földjei hasonlók, a nap is egyformán süt rájuk, s mégis, az egyik szemmel lát­hatóan virágzik, viszont a má­sik csak mérsékelt sikereket tud elérni a gazdálkodásban. Amikor a jelenség okát ku­tatják, rendszerint azt hall­juk, hogy ........a szubjektív f eltételek nem egyenlők”, ami egyszerűbben mondva annyit tesz ebben az esetben, hogy az egyik szövetkezetnek kitű­nő, rátermett elnöke van, vi­szont a másiknak nincs. Ilyen sokat jelent hát a jó vezető. Ezért nehéz túlértékel­ni az OVK — Országos Ve­zetőképző Központ — kezde­ményezését, amely a vezetés minőségének jobbítását szor­galmazza. Akciója nyomán ve­zetői minőségi körök alakul­tak a megyékben, országszer­te. A mozgalom nevét az üze­mi minőségi köröktől kölcsö­nözték, csak annyi az eltérés, hogy itt nem egy, vagy né­hány termék minőségének javítása a cél, hanem az, hogy a gazdasági életben és má­sutt dolgozó vezetők tudás­kincsét bővítsék, a jó vezeté­si módszereket széles körben elterjesszék. Végső fokon — és persze áttételesen — ez az ipari termékek minőségére is kihathat. Az OVK patrónusokat is kijelölt a saját apparátusá­ból. E segítőtársak rendsze­res kapcsolatot tartanak a megyék vezetői minőségi kö­reivel, részt vesznek ülései­ken, megismertetik őket a vezetéstudomány legújabb vívmányaival, segítenek a leg­újabb szakirodalom beszer­zésében, legalábbis bibliog­ráfiájának összeállításában, közbenjárnak azért, hogy — ez gyakori kívánság! — ne­ves vezető gazdaságpolitiku­sok látogassanak a megyébe, s folytassanak kölcsönösen hasznos eszmecserét a helyi vezetőkörökkel. — A vezetők klubjának — igy is nevezhetjük e minőségi köröket — önállósága, auto­nómiája abban is érvényre jut, hogy ők határozzák meg: a gazdaságpolitika, a veze­tési gyakorlat mely kérdései­vel akarnak foglalkozni ülé­seiken, összejöveteleiken. így helyes ez, hiszen csak helyben lehet eldönteni, höl szorít a legjobban a vezetők „cipője". Mégsem lenne okos dolog túl­hangsúlyozni a helyi igények változatosságát, hiszen — amint a felszólalások igazol­ták ■— közös gondok is van­nak, méghozzá szép számmal. Ilyen közös gond például, hogy sok gazdasági vezetőnk még nem tud eléggé élni a megnövekedett önállósággal. mert az elmúlt években — ha régi vezető, az elmúlt év­tizedekben — megszokta, hogy „fent” eligazítják. Egy újabb — és az előbbivel rokon — közös vonás az is, hogy még napjainkban is meglehetősen elhúzódnak a vezetői döntési folyamatok. (Tisztelet a kivé­telnek!) Tudjuk persze, hogy ennek nemcsak a vezető az oka, (hogy mást ne mond­junk: gyakran változtak az elmúlt években a szabályo­zók!), ám ez sem mentheti a késéseket, mert sok pénzbe ke­rülhet a lassú reakcióidő. Napjainkban, az új vállalat­vezetési formákra való átté­rés. az igazgatóválasztások közben derül ki, hogy nem minden igazgató tudott elég jó munkakapcsolatot kiala­kítani a vállalata dolgozói-« val, ezért nem szavaztak rá. Ez arra figyelmeztet, hogy a vezető már az iparban is job­ban függ a kollektívától, mint idáig, s ez egy kicsit más ve­zetési stílust kíván tőle, mint amihez hozzászokott. Hogy miként lehet eredményesen irányítani akkor, amikor már „lentről” is függ az ember, ez megint olyan téma, ami a vezetői klubest elé kívánko­zik. önálló klubest témája lehet a vállalati törvény, a tisztes­séges gazdálkodás, a számító­gépek fokozottabb hasznosí­tása, a vezetői munka techni­kai háttere, a sokat hangozta­tott önállóság követelménye, és a vállalat döntési rendsze­re, és így tovább. E tárgykö­rök megvitatása, az ezekkel kapcsolatos nézetek ütköz­tetése, a vélemények és a ta­pasztalatok kicserélése nél­külözhetetlen a vezetők szá­mára. Aki csak a maga isme­reteire hagyatkozik, köny- nyen járhat úgy, mint az a tsz-elnök, akiről a bevezető példánkban már szóltunk: el­marad a szoszéd mögött. Manapság, amikor oly so­kat beszélnek az emberi té­nyezőkről. ide kívánkozik ki­egészítésül: az emberi ténye­zők között is kiemelkedő sze­repe van a vezetők felké­szültségének és rátermettsé-’ gének. Ha ugyanis igaz az, hogy még egy rossz tsz-ből is jó szövetkezet lehet, ha kitű­nő elnököt kap (az elmúlt év­tizedekben több száz példát láttunk arra, hogy ez igaz), akkor nem nehéz elképzelni, mekkora távlatokat nyithat meg az országban a vezetés minőségének általános job­bítása. M. L. AMI ITT FÖLÖSLEG, MÁSHOL SZÜKSÉGES Pálmonostori gépárverésen ík Szinte nincs olyan nap, hogy ne jelenne meg ke­retes hirdetés, melyben mezőgazdasági nagyüzemek hívják fel a figyelmet arra, hogy gépárverést tar­tanak. Egy ilyen hirdetést olvasva látogattunk el nemrég a pálmonostorai Keleti Fény Termelőszö­vetkezetbe. A központi major hatalmas udvarán legalább két- acézan vizsgálgatták a katonásan felsorakoztatott erő- és munkagépeket, pótkocsikat, és ki tudná hir­telen felsorolni, hogy hányféle eszközt. Pozsár István műszaki vezető irányításival kez­dődött meg a nagy licitálás. — Jó állapotban levő pótkocsi, kikiáltási ára 5 ezer forint! — Ötezerötszáz! — hangzott a tömegből. — Hatezer! — szólt ismét valaki. — Hatezerötszáz! Nem volt több ajánlat, Gáspár László kistermelő elégedetten fizette ki a vételárat. — Még egy jó pár évig tudom használni ezt a kocsit, állatok szállítására — mondta. — Mielőtt el­kezdődött az árverés, alaposan megvizsgáltam. A csoport szélén régi ismerős: Dinnyés József, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz szárítóüzemének ve­zetője állt. — Olvastuk mi is a hirdetést, s gondoltuk, hátha találunk valami vennivalót Sikerült: potom pénzért, 3 ezer forintért vásároltam egy magtisztítógépet, kétezerért pedig egy terményfelszedőt. Nem is hittem volna, hogy ilyen olcsón hozzájuthatunk ezekhez a használható gépekhez, melyek segítenek rajtunk addig, amíg a korszerűbb, természetesen sokkal na­gyobb értékű utódaikat megvásárolhatjuk. Egymás után találtak gazdára a különböző esz­közök, s szinte egyiket sem a kikiáltási áron vá­sárolták meg. — Két évvel ezelőtt tartottuk az első ilyen árve­rést — tájékoztatott Hegedős János, a közös gazda­ság elnöke. — Mi is elkövetünk mindent a takaré­kos gazdálkodás érdekében, s már az előző két eset­ben is bebizonyosodott, hogy akad vevő azokra az eszközökre, amelyeket valamilyen okból már nem használunk. Ezek, amiket most árulunk, mind hasz­nálható állapotban vannak, vagy esetleg nagyon kis ráfordítással kijavíthatók. Jó részük például azért eladó, mert nagyobb teljesítményűekkel váltottuk fel őket. Itt van például ez az SZK 3-ös kombájn. Nincs már szükségünk rá, mert a négy 518-os és a négy 312-es elegendő • gabona betakarításához. Ugyancsak nem kell nekünk ez az üzemképes MTZ 30-es traktor, földjeinken már sokkal erősebbek dol­goznak. Erre a pénzre különben, ami most „befutott” az árverésen, nagy szükségünk van, mert az idén 3,5 millió forintot szeretnénk gépparkunk bővítésére fordítani. Vásárolunk egy nagy teljesítményű trak­tort, egy markoló-rakodó gépet, lucernabetakarító­eszközöket és még sok mást, ami segíti majd gaz­dálkodásunk eredményeinek növelését. A licitálás a vége felé közeledett, már alig volt kikiáltanivaló, amikor Pozsár István lépett hoz­zánk egy gyors számvetéssel. — Azt már természetesen előre meghatároztuk, hogy mennyit kérünk az eladásra szánt eszközein­kért — mondta. — Bíztunk abban, hogy elérjük a 363 ezer forintot, de kellemesen csalódtunk. 584 ezer forintot hagytak itt a vásárlók, akik között Bács megyeieken kívül voltak Csongrád, Szolnok, sőt Ba­ranya megyeiek is. O. L. Vásárléink k6aött — akik ea évben kötnek elölegbeflzetéeea anyagblatositásl saerzödéet és erre 200 066 Pt felett vásárolnak, 1M6. Június 30-lg — 1M6 augusstusában as alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 1 X 136 M Pt CSALADIHAZ-ÉPlTOK FIGYELMÉBE! 1 X 160 000 Ft GYORSAN ÉS IX 50 000 Ft BIZTONSÁGOSÁN ÉPÍTKEZHET, HA I X 25 000 Ft-ot. A sorsolás eredményét a Népszabadságban, valamint a Bács, anyagbiztosítási Békéé és Csongrád megyei napilapokban közöljük. szerződést kőt ANYAGBIZTOSÍTÁSI _ ÜTEMEZETT _ BIZTONSÁGOS SZERZŐDÉS ~ SZÁLLÍTÁS ~ ÉPÍTKEZÉS 1 745 as Alföldi TÜZÉP Vállalat Bács, Békás és Csongrád megyei telepela. ’ \ A név nem stimmel, a többi igen... Március 25-én, a Sajtaposta hasábjain füstölögtem amiatt, mert a helyi Virág cukrászdában kötelezően szolgálják fel a kávé­hoz a tasakos tejport. E sorokat újra olvasva döbbentem rá, hogy a vendéglátóhely nevét tévesen adtam meg. Az történt, hogy míg bosz- szarrtó tapasztalataimat papírra vetettem, nosztalgiával gondol­tam a Virág cukrászdára, mely már megszűnt, s ahol csaknem két évtizedig voltam törzsven­dég. Csakhogy egy ideje a má­sik. a Hattyú nevű egységet lá­togatom, s ott ért az említett vendégriasztó meglepetés. Balogh Ödön Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 31. Mint a tanyán... Modem középületek, új lakó­házak, nemrég kialakított, szép parkok bizonyítják, Kiskunhala­son mennyire dinamikus és eredményes a városfejlesztési program. A lakosok — főleg az érdekelt szülők — mostanság leggyakrab­ban az úgynevezett alsóvárosi általános iskolát emlegetik, mely a korszerűsítés, illetve bővítés után valósággal megújhodott. Ám az idegennek mégsem taná­csolják, hogy látogasson el a helyszínre. Az okokat igy fog­lalja össze Gömbös Károlyné ol­vasónk : Mint a külvilágtól elzárt ta­nyán, úgy érezzük magunkat mi, akik az intézmény melletti Áchim András és a Szántó Ko­vács János 'Utcában lakunk. Ahol esőzéskor szinte feneketlen a sár. Gyereknek, felnőttnek egyaránt kínszenvedés erre -köz­lekedni, pedig mindenkinek mennie kell valahová: az isko­lába, a munkahelyre, a boltba stb. S erre a célra még ideigle­nesen kialakított járda sem áll rendelkezésünkre. A környékbeliek saját pénzük­ből töltögetik házaik mentén az úttesteit, ahol néhol már a jár­dái szint fölé emelkedik a sa­lak és a törmelék, így onnan a víz szerteszét folyik. Szervezet­ten és szakszerűen kellene út­jainkat javítani, portalanítani. » Mindezekhez annyit teszünk hozzá: nyilvánvalóan Halason is elsősorban a pénzügyi lehetősé­gektől függ, hogy évente hány méternyi járda és úttest épül. Ebből pedig már adódik az a kényszerhelyzet, hogy az ilyen munkálatokra csak az ütemterv­nek megfelelően kerülhet sor, amitől eltérni csak a legritkább esetben lehet. Nos, talán efféle ritka esetnek minősíthető a szó­ban forgó iskola nagyarányú fel- újítása-átalakítása is, például azért, mert oda csak aiz említett Áchim András utcából juthatnak el a diákok. Szerintünk e tény kellő indok ahhoz, hogy áz idén megvalósuló fejlesztési tervek közé mindenképpen bekerüljön ez az utca, akár pótlólag is. A másik közlekedési terület rossz állapotán pedig a viszonylag ke­vés költséggel járó gréderezés- sel kellene enyhíteni. Érdekelt olvasóink jól teszik, ha e gondjaikat, s jogos kérel­müket a rövidesen megválasz­tandó tanácstag munkadosszié­jába is feljegyeztetik! visszhang Még egyszer a postai automatákról Januárban tettük szóvá a kecskeméti Harsányi János pa­nasza alapján, hogy a város 2-es számú postahivatalában mindig elnyelik a pénzt az automaták, de cseréBe bélyeget csak eseten­ként adnak. Az elmúlt hónap­ban közöltük a Szegedi Posta* igazgatóság ezzel kapcsolatos válaszát, melynek lényege: as ügyfelek sokszor nem rendelte­tésszerűen használják a készülé­keket, ezért romlanak el, ám • javításukról a legrövidebb időn belül gondoskodik a posta. Utóbbi sarainkat olvasta em­lített levélírónk is, aki tollat ra­gadott, és eljuttatta hozzánk e témával kapcsolatos legfrissebb tapasztalatát: A szóban forgó automaták Je­lenleg sem működnek. De nem azért, mert avatatlan kezek tet­ték tönkre ókét. Használhatat­lanságuk oka, hogy nincsenek feltöltve 1 és 2 forintos bélye­geikéi, pontosabban olyanokkal, melyek kiszolgálására hitelesítet­tek. A hivatal tisztviselője sze­rint aiz ellátó postai központban keveset tesznek azért, hogy e készülékekbe megfelelő bélyegek érkezzenek. S ez nem új gond Kecskeméten. Tehát egy kissé másként fest a dolog a helyszínen, mint ahogy azt a posta szegedi igaz­gatóságán látják, tudják. Sok ügyfél nevében kérem az illeté­keseket, még egyszer foglalkoz­zanak ezzel a nélkülözhetetlen szolgáltatással, s számolják fel a zökkenőit! NEM JELLEMZŐ, DE... Egy anya kálváriája Köztudomású, hogy hazánk­ban a legmagasabb rangú sza­bályba, vagyis törvénybe foglalt a családvédelemmel összefüggő minden fontos jog és kötelezettség. A gyámügyi hatóságok, a veszé­lyeztetett fiatalkorúak érdeké­ben létrehozott testületek, va­lamint a nevelőintézetek szigo­rú előírások alapján dolgoznak, melyekből következik: nálunk nem maradhat sorsára a válság­ba jutott család, s a gyermekéről egyedül gondoskodó szülő. Az utóbbi csupán következte­tés. És a napi gyakorlat? Nos, mint arról értesültünk, általá­ban megfelel a törvény szellemé­nek. Általában, de nem mindig. Erre bizonyság az alábbi eset is, mely nem jellemző, s hogy azzá se váljék, közreadjuk a tanulsá­gos részleteket. A kálvária szenvedő alanyát (a tények kedvéért is) nevezzük anyának, akinek évekkel ezelőtt felbomlott a házassága. Válását követően vele maradt a két kis­korú gyermeke. Róluk a kevéske jövedelemből sajnos nem gondos­kodhatott kellően, s mert az apa sem ébredt rá önszántából az ez­zel kapcsolatos feladatára, a bí­róság határozott a tártásdíjról. Csakhát e döntés hamarosan írott malaszttá vált, mert a kö­telezett állandóan változtatta munkahelyét, amire ráadás volt, hogy az egyik cégnél a bérelszá­moló pontatlanul, a másiknál pedig egyáltalán nem vonta le a díjtartozást, s emiatt vált rend- szertelenné a kiutalás. Az anya többször megjelent a felületesen dolgozó ügyintézőknél — kiket rábírt mulasztásuk pótlására —, s bár rövidesen megkapta a pén­zét, mégis belefáradt a megalázó kunyerálásba. Nem is részesült többé tartásdíjban, melynek ki­fizetetlen összege ma már eléri a 30 ezer forintot. Közben nagyon nehéz anyagi körülmények közé került, a bí­róságtól kellett segítséget kérnie. Ám a kínosan hosszú eljárás miatt csak körülbelül egy év el­teltével vehette kézhez az állami előlegezés forintjait. Arra vonat­kozóan még csak nem is biztat­ták, lát-e valaha is egyetlen fil­lért az őt megillető, s a volt fér­je által egyelőre, „elsikkasztott” tartásdíjból. Különben egyszer rátalált az adósra, de azt gyorsan védelmé­be vette a foglalkoztatója, mond­ván, a szerencsétlen ember alkal­mi munkából, és nagyon kevés pénzből él, a saját létfenntartá­sát alig tudja fedezni, nem kí­vánható tőle, hogy a más háztar­tásában lévő gyermekei után is fizessen. Innen dolgavégezetlenül távozott az anya, akinek hirtelen emlékezetébe villant az egyik bí­rósági jelenet, amikor a kérdés­re, hogy hajlandó-e rendszeresen dolgozni és önként fizetni, igy válaszolt a volt férj: az sok min­dentől függ. Akkor még nem sejtette az anya,, hogy a megítélt gyermek tartásdijfolyósítása szintén „sok mindentől függ”, de legkevésbé a jogi garanciától... Van lift és mégsincs? Kecskeméten, a Széchenyi sé­tány 4-es számú háziban lakik Napv Lajosné, aki a következő­ket panaszolja: Valamennyi itteni lakásban fiatalok élnek, s a legtöbb 'há­zaspár kisgyermeket is nevel. Az ebből fakadó örömöt rendszere­sen megkeseríti a tény, hogy a legmagasabb emeletekre is csak a lépcsőkön lehet feljutni, s on­nan lemenni. Pedig két felvonó­val is büszkélkedhetnénk, már ka erre okunk lenne. Egyelőre csu­pa rosszat mondhatunk e beren­dezésekről. Az egyik lift legalább fél éve használhatatlan, a másik pedig hol működik, hol nem. Én nem tudom eldönteni, helyrehozna- tók-e megfelelően. Vagy sem, amit hangsúlyozhatok az, hogy az ilyen körülmény tarthatatlan. Meg az a gyakorlat is, hogy a liftdijat olyan pontosan, követ­kezetesen bevasalják tőlünk, mintha e lépcsőházi szolgáltatás körül minden a legnagyobb lé'ndben volna... ÜZENJÜK „Baromfiipart dolgozó" Jeligére: A munkavállaló a munkaszerződésben foglaltak szerint kötelezhető a részé­re kijelölt feladat elvégzésére. (Kivé­tel ez alól az az indokolt eset, amikor o cég átmenetileg egyéb megbízást is adhat dolgozójának, aki azonban ek­kor sem kerülhet a korára egészsé­gi állapotára stb. tekintettel hátrá­nyos helyzetbe.) Ami az ön által em­lített két műszakra való áttérést ille­tt. ilyen fontos, a termeléshez szoro­san kapcsolódó Intézkedés összhang­ban van az említett szerződéssel, fel­téve. hogy az nem utal egyértelműen az egyműszaikos alkalmazásra. Ha éppen ez utóbbit tartalmazza, az at­tól gyökeres eltéréshez szükséges s munkáltató és a dolgozó közös meg­egyezése. Ügy tudjuk, a gazdálkodó egységek általában demokratikus mó­don, a kollektíva előzetes véleménye alapján döntenek az új műszak be­vezetéséről. ami kétségkívül Jelentő­sen megváltoztatja az érdekeltek meg­szokott életrendjét, amiért kárpótlá­sul szolgálhat a műszakpótlék révén lényegesen emelkedő bér. Amennyi­ben önnek az említettekkel ellenté­tes a tapasztalata, kérje a munkahe­lyt szakszervezeti bizottság közben­járását, segítségét. Dulal Györgynek, Kiskörösre: A március iá-l egyik üzenetünkben meglepődve szóltunk arról, hogy va­lakiket azért vontak feleiősséer-. mert társadalmi összefogással vé­geztek hasznos munkát. A történtek részleteivel foglalkozó leveléből ki­derül, egy vállalkozó csoport az ön háza közelében javított utat úgy, hogy azt méglnkább tönkretette, mely azóta csaknem Járhatatlan. Ha így áll a dolog, módosttjuk korábbi vé­leményűnket. s helyette leszögezzük: jogos volt a hiábavaló (sőt, kárt okozó) társadalmi munkában részt vevők elmarasztalása. Persze a ta­nulságot sem hallgathatjuk el. neve­zetesen, hogy az útjavítás hozzáér­tést kívánó művelet, s aki Ilyesfélé­re szervez társadalmi akciót, annak Illik gondoskodnia legalább egyetlen útépítő szakember jelenlétéről, köz­reműködéséről Is. Novák Jánosáénak, Kunszentmlk- lósra: Jogi előírás, hogy a fizetett szabadság szempontjából egész éven át folyamatosan dolgozónak számit az ■m tsz-tag, aki a közös gazdaságban túlmunka nélkül téliesített 2180 munkaórát az előző esztendőben. Az Ilyen tagot a munkaviszonyban álló­kéval azonos mértékű, tehát az évi IS nap alap-, s a munkában töltött 1 évenként egy nappal szaporodó pótszabadság Illeti meg. E szabadsá­got — melynek Idejére átlagrészese­dés jár a tagnak — az esedékesség évében, akadályoztatás esetén pedig annak megszűnésétől számított M napon belül kell kiadni, s azt — a tagsági viszony megszűnése, sorkato­nai szolgálatra történő bevonulás, va­lamint a nyugdíjazás kivételével — pénzzel, terménnyel, vagy más ellen­szolgáltatással nem lehet megváltani. Mindezek figyelembevételével ellen­őrizze ön. hogy a munkahelyén, a termelőszövetkezetben helyesen fo"- lalkoztak-e az illetékesek a szabadsá­ga ügyével, s amennyiben oka van a panaszra, kérjen vizsgálatot. Intéz­kedést a megyei tanács mezőgazda­sági és élelmezési osztályának tzö- vetkezetfelügyeletl csoportjától. Szarka Mlhálynénsk. • Kecskemét­re: Mikor e sorok megjelennek, ön és negyvenhét társa már bizonyára túl van a Horváth Döme utca 10—13— 14. szám alatti szövetkezeti lakások­ba való beköltözés minden fáradal­mán, izgalmán. Igaza van. ez utób­biból bőven kijutott valamennyiük­nek. hiszen e „honfoglalás" máir ja­nuár első napjaiban esedékes volt. ugyanis a lakásszövetkezet akkor vet­te birtokába a kulcsokat. Beruházói közlés szerint egyéb akadálya nem volt az azonnali beköltözésnek, mint hogy a kulcsok szőrén-szálán eltűn­tek, viszont a MÉSZÖV lakásszövet­kezeti titkárságán azt állítják, utó­lagos technikai korrigálások késlel­tették csaknem három hónapig a köl­tözést. Hogy melyik vélemény a hi­teles, nem a ml dolgunk kivizsgál­ni, nekünk legfeljebb csak a saj At véleményünket van Jogunk közread­ni, s ez igy hangzik: a tervezők, a kivitelezők, a beruházók, a műszaki átvevők és a lakásokat értékesítők jobb együttműködése, szervezettebb, felelősségteljesebb munkája révén-, talán meg lehetett volna klmé’-'l mintegy félszáz családot a költő*' huzavona okozta kellemetlenségek­től. Szerkeszti: Telkei AiyM Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents