Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-09 / 82. szám

1915. április 9. • PETŐFI KEFE # f IGAZODVA A LAKOSSÁG SZÁMIHOZ Olcsóbb árukat! Módosultak a választókerületek A június 8-ra kitűzött országgyűlési és helyi tanácsi vá­lasztások legfontosabb sajátossága a kötelező kettős vagy többes jelölés. Másik új vonás az országos választási lista létrehozása. Mindezekre cikksorozatunkban még kitérünk. Most Károlyi Ferencet, a megyei yálasztási elnökség titkárát az országgyűlési képviselői és a tanácsi választókerületek kialakításáról kérdeztük. Ennek — valamint a területi ki­alakítást tartalmazó tájékoztató közlésének — oka, hogy a megyében az országgyűlési választókerületek szinte kivétel nélkül kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. nyosan — úgy kell megállapítani, hogy városokban legalább 31, az önálló tanácsú községekben lega­lább 11 választókerület legyen. Ugyanakkor felsó határt is meg­szablak. Ebből kettőt ragadok ki: az ezer vagy ennél kevesebb la­kosú községben 21, az 5ó 000— 150 000 lakosú városban legfel­jebb 81 tanácstag választható. Ezt illusztrálja az alábbi kis táblázat — megyei településekkel. — Kezdjük azzal, ami állandó — mondta Károlyi Ferenc. — Bács-Kiskunban eddig is 20 or­szággyűlési képviselőt választot­tak, s az Elnöki Tanács most is ugyanennyiben határozta meg az országgyűlési választókerületek számát. — Miben áll a változás, s mi indokolta azt? — A törvény kimondja: — ép­pen a választójog egyenlőségét garantálva a választókerülete­ket úgy kell kialakítani, hogy minden 30 ezer lakos választhas­son egy képviselőit. Ettől — a te­lepülések sajátosságait figye­lembe véve — kis mértékben el lehet térni. A rendező elv Bács- Kiskunban is az volt, hogy a vá­lasztókerület ne lépje túl a vá­ros-városkörnyék határát, s le­hetőleg a nagyobb városokhoz ne csatlakozzon másik település. Te­kintve. hogy 1984. január 1-ével megszűntek a járások, az új köz- igazgatási rendszerből adódóan az összes képviselői választóke­rület megváltozott. — Mondjunk példát... — A melléklet részletesen tar­talmazza az új területi beosztást, de vegyünk két esetet. A régebbi izsáki székhelyű választókerü­letből kivált Bugac és Fülöpháza, helyettük Ballószög, .Helvécia és Városföld került a megmaradó négy településhez. — Hogyan alakították ki a he­lyi tanácsi választókerületeket? — A törvényben ez áll: a taná­csi választókerületek számát — az állandó lakosság számával ará­— A választókerületek száma mindenütt kevesebb, mint koráb­ban volt. — 1980-ban a megyében 3871 helyi tanácstagot választottak, most — az előbbi rendelkezések figyelembevételével — 2727-et fognak. A tanácsi választókerüle­teket kialakították, a területi be­osztást a helyi tanácsoknál bárki 1. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület területe: Kecskemét Városi Tanács 1—29. sz. választóke­rülete székhelye: Kecskemét 2. sz. országgyűlési képvise­lői választókerület 4.: Kecskemét Városi Ta­nács 30—50. sz. választókerü­let i. ss.: Kecskemét 3. sz. országgyűlési képvise­lői választókerület t.: Kecskemét Városi Ta­nács 51—71. sz. választókerü­let ss.: Kecskemét 4. ss. országgyűlési képvise­lői választókerület t.: Kerekegyháza, Lajosml- sse, Fülöpháza, Kunbaraos, Ladánybene ss.: Kerekegyháza 5. sz. országgyűlési képvise­lői választókerület t.: Izsák, Agasegyhása, Bal- lóssög, Helvécia, Jakabszállás, Orgovány, Városföld sz.: Izsák C. ss. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Tiszakécske, Lakitelek, Lásslófalva, Nyárlörlne sz.: Tiszakécske 1. ss. országgyűlési képvise­lői választókerület t.: Kunszentmiklós (-Kun- peszér). Szabadszállás, Kun­adacs, Szalkszentmárton, Tass sz.: Kunszentmiklós 8. sz. országgyűlési képvise­lői választókerület t.: Kiskunfélegyháza sz.: Kiskunfélegyháza 9. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Bugac, Tiszaalpár, Gátér, Kunszállás, Pálmonostora, Pe- tőfiszállás sz.: Tiszaalpár 10. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Kiskunmajsa, Csólyospá- los, Jászszentlászló, Kömpöc, Szánk sz.: Kiskunma jsa 11. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Kiskunhalas sz.: Kiskunhalas 12. sz. országgyűlési kép­viselői választókerület 4.: Jánoshalma (-Kélesha- lom), Mélykút, Tompa, Balo- taszállás, Harkakötöny, Kele- bla, Kisszállás, Kunfehértó, Pirtó. Zsana sz.: Jánoshalma 13. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület 4.: Baja székhelye: Baja 14. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Sükösd, Bácsbokod <-Bács- borsód), Borota, Csávoly, £r- sekcsanád, Felsöszentirán, Nemesnádudvar, Rém sz.; Sükösd 15. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Bát monostor, Csátalja, Dávod, Hercegszántó, Nagyba- racska, Szeremle, Vaskút, Ga- ra (-Bácsszentgyörgy) sz.: Gara 16. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Kalocsa, Hajós, Bátya, Dusnok, Fájsz, Foktő, Homok­mégy, öregcsertő, Szakmar, Miske -(Drágszél) sz.: Kalocsa H. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Dunapataj, Dunavecse, Harta (-Dunatetétlen), Solt- (-Üjsolt), Apostag, Dunaegy- háza, Dunaszentbenedek, Gé- derlak. Ordas, Úszód sz.: Solt 18. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke, Tataháza sz.: Bácsalmás 19. ss. országgyűlési képvi­selői választókerület t.: Kiskőrös, Akasztó, Csen­gőd, Fülöpssállás, Kaskantyú, Páhl, Soltszentimre, Tabdi sz.: Kiskőrös "20. sz. országgyűlési képvi­selői választókerület 4.: Kecel, Soltvadkert, Bo­csa, Császártöltés, Imrehegy, Tázlár sz.; Soltvadkert megtekintheti, de minden válasz­tót írásban is értesítenek majd. További előírás még, hogy a köz­ségi közös tanácsokba minden községből legalább 3 tanácstagot kell választani! — Bár a szavazás csak június 8-án lesz, a szavazóköröket már a választókerületekkel együtt lét­rehozták. — A kialakításkor tekintetbe vették a megye területi adottsá­gait, nevezetesen azt, hogy a na­gyobb lélekszámú városokban el­kerüljék a zsúfoltságot, ne jus­son egy szavazókörbe 600—1000 választónál több, míg a külterü­leteken, tanyán élőknek ne kell­jen messzire menni, hogy telje­síthessék állampolgári kötelessé­güket. Ennek megfelelően Bács- Kiskun településein 616 szavazó­helyiségben lehet majd a vokso- kat leadni. . — Az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok választá­sától eltérő a megyei tanácstagok választása, őket ugyanis a helyi tanácsok választják. Mikor, ho­gyan és hányat? — A megyei tanács tagjainak száma is csökken. Bács-Kiskun­ban — a lakosság és a helyi ta­nácsok számához igazodóan — a korábbi 115 helyett 86-ban álla­pította meg a testület létszámát az Elnöki Tanács. A megyei ta­nácstagok megválasztására nem az általános választások napján, hanem az azt követő 30 napon be­lül kerül sor, általában a helyi tanácsok alakuló ülésein. A ren­delkezés szerint a megyei tanács­tagok egyharmada lehet olyan személy, aki nem tagja helyi ta­nácsnak. — Bács-Kiskunban száznál több település található, a me­gyei tanácstagok száma pedig 86 lehet. Így szükségszerű, hogy nem egy megyei tanácstag több kisebb települést is képvisel majd. — Igen. A most hivatalban le­vő megyei tanács soron követ­kező ülésén határozza meg, hogy melyik helyi tanács, hány megyei tanácstagot választ — önállóan, vagy közösen másik tanáccsal — mondta végezetül Károlyi Ferenc. Váczi Tamás Azt tartja a közmondás, hogy olcsó húsnak híg a leve, pedig a háziasszonyok jelentős része tud­ja, hogy abból is lehet tartalmas ebédet főzni — no persze csak akkor, ha a pénztárcánkat kímé­lő húsféle kapható! Az, hogy elég olcsó élelmiszer és más árú van-e a boltokban, nem csupán kínála­ti, belkereskedelmi kérdés. A megélhetési költségek növekedé­sével nemcsak a nyugdíjasok és sokgyermekesek akarnak kevés­bé drága holmikat vásárolni, ha­nem például azok is, akik bár nem keresnek rosszul' de havon­ta sok ezret törlesztenek laká­sukra, vagy még csak gyűjtenek rá. Kérdés, hogy érdekeltek-e a kereskedők és a termelők az ol­csóbb húsfélék és más élelmisze­rek kínálatában? Nos, erre ma még nem válaszolhatunk egy­értelmű igennel. A belkereske­delmi tárca egyik vezetője a kö­zelmúltban adott interjújában úgy fogalmazott, hogy mind a húsiparban, mind a kereskede­lemben olyan érdekeltségi viszo­nyokat igyekeznek kialakítani, amelyek erre ösztönöznek. Az árak változásával módosult a fogyasztás szerkezete. A sajtfé­lék drágulásával mind többen vásárolnak párizsit, virslit, vagy májast, hurkát. Bár a tejtermé­keknek meghatározó a szerepük és pótolhatatlanok, de olykor felválthatok. Megérdeklődtük a Belkereskedelmi Minisztérium­ban, hogy felkészült-e az élén- kebb keresletre a húsipar? Nos, az ilyen készítmények gyártásá­hoz rendelkezik megfelelő alap­anyaggal. De legalább ilyen fon­tos, hogy a húsipar javítsa az olcsóbb készítmények minősé­gét, és tegye gyakoribbá szállítá­sait a falvakba, valamint más településekre is a hét végén és a hét elején. Annak szintén nagy jelentőséget tulajdonít a tárca, hogy baromfiból, növényevő ha­lakból elegendő legyen az üzle­tekben. Ha olcsó termékekről beszé­lünk, mindjárt eszünkbe jut egy tanulságos eset. Evekkel ezelőtt már nagy sikert arattak külföl­dön a fehér vagy sárga, márkajel nélküli, egyszerű csomagolású termékek. Nálunk perselyes ma­lac emblémával próbáltak ha­sonló szériát bevezetni — tegyük hozzá, sikertelenül. Az ilyen (egyébként alig pár tucatnyira tehető) élelmiszer minősége jócs­kán hagyott maga után kívánni­valót. Nálunk sajnos a csomago­lás nem tekinthető luxus szín­vonalúnak, ezért az egyszerűbb külcsín a vásárlók számára alig érzékelhető árcsökkenéssel jár együtt. Ugyanakkor a szerényebb kivitelű, minőségű csomagoló­anyag gyakran nem védi meg jól az árut. Ezért a termelők nálunk úgy igyekeztek lefaragni a fo­gyasztói árból, hogy technológiát változtattak, sőt olykor anyag­összetételt is, így aztán egyes áruk nem feleltek meg a szabvá­nyoknak. Az alacsonyabb árnak nem sza­bad egyet jelenteni a gyengébb minőséggel. Az olcsóbb készít­ményeknek is el kell érniük a szabványokban meghatározott minőséget. Néhány húsipari ter­méknél ez gyakran csak kívána­lom. A minőség javítására a Belkereskedelmi Minisztérium több ízben felhívta a MÉM, il­letve a Húipari Tröszt figyelmét. Ebből már kirajzolódik a jövő’ képe. Annyi mindenképpen biz­tos, hogy az olcsó áruk egyre népszerűbbé válnak. Sajnos, a zöldségféléknél a hosszú tél, a magasabb energiárak miatt nem várható árcsökkenés, különösen a fóliás primőröknél nem. Ügy tűnik, az ennivalóval való pazar­ló korszakunknak mindenkép­pen vége. E. L. A népi ellenőrzés területi feladatai A népi ellenőrzés különböző bizottságai az idén több mint 250 közérdeklődésre számottartó té­mát vizsgálnak. Közülük nem egy utóellenőrzés, amely azt tárja fel, hogy milyen intézkedések, válto­zások történtek a korSbbi vizsgá­lat nyomán. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság országos, illetve több területre kiterjedő vizsgálatain kívül számos, a helyi lakosság élet- és munkakörülményeit be­folyásoló témát ellenőriznek a te­rületi NiEB-ek. A Bács-Kiskun megyei népi el­lenőrök a célcsoportos keretből épülő lakások elosztását vizsgál­ják majd. A fővárosi Népi Ellen, őrzési bizottság ellenőrzi az iparcikk-magánkereskedelmet, az időskorúakról való gondoskodás kérdéseit, a felnőtt járóbetegellá­tást, az egészségügyi és szociális beruházások helyzetét, valamint a nagyértékű gépek kapacitásá­nak kihasználását. A Baranya megyei NEB-nek a közületek és a lakosság földgáz, ellátásáról számolnak majd be a Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Vál­lalat vezetői, míg a Mecsek-vidé- ki Vendéglátó Vállalat a lakos, sági tömegétkeztetés fejlődéséről ad számot. A Békés megyei NEB vizsgála­ti programjában egyebek között szerepel a számítástechnika me­gyei helyzete, s a megváltozott munkaképességű dolgozók foglal­koztatása és szociális ellátása. Csongrád megyében a lakásépí­tő és fenntartó szövetkezetek te­vékenysége, Szolnok megyében pedig a fiatal házasok és több­gyermekes családok lakáshoz ju­tása szerepel az ellenőrzési prog­ramban. A Pest megyei NEB a veszélyeztetett gyermekekkel va­ló foglalkozás eredményességét vizsgálja az idén. Gyümölcsöző testvéri együttműködés A Jugoszláv Szocialista Szfivetséci Köztársaság és a Magyar Népköztár­saság hagyományos és gyümölcsöző együttműködésének egyik, kölcsönö­sen Jelentős része a Vajdaság és Bács- Kiskun megye között kialakult test­véri kapcsolat. A szoros baráti és eer.v- re sokoldalúbbá váló együttműködé­sünk az élet szinte minden terű’-' re kiterjed. A Vajdaság és Bács-Kis­kun közötti hidat mindennapjaink so­rán a szomszédos országokban élő nemzetiségiek is erősitik, szilárdítják. Együttműködésünk és együttérzé­sünk nemcsak a munkás hétközna­pokon, hanem nemzeti ünnepeinken tz kifejeződik. Ennek szép példája az, hegy Marko Ojurlcln, a Jugoszláv Kommunista Szövetség Központi Bi­zottsága ét a vksz Tartományi Bi­zottsága elnökségének tagja vezeté­sével vajdasági testvérmegyei delegá­ció érkezett és vett részt a hazánk felszabadulásának H. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségünkön. A delegáció vezetője ebből az al­kalomból szeretettel köszöntötte Bács-KIzkun lakosságát, s az együtt­működés eredményeit méltatta, ame­lyet az alábbiakban közlünk: A felszabadulás 40. évforduló­ja a szocialista fejlődés négy év­tizedét jelzi, azét á haladásét, amellyel a munkásosztály és a proletariátus óhaját kifejezve, Bács-Kiskun megye és a Magyar Népköztársaság nagy társadalmi átalakuláson ment át, számotte­vő eredményeket ért el az anya­gi, a kulturális fejlődésben. A baráti Bács-Kiskun megyé­vel kialakított, immár hagyomá­nyos együttműködésben eszméi­vel és műveivel Joszip Broz Tito vezérel bennünket, aki hosszú éveken át rendkívüli figyelmet fordított a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcso­lataira Tito és Kádár János elvtársak közösen vetették meg a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság és a Magyar Népköztársaság, a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ba­rátságának és együttműkődésé­• A fejlődő Kiklnda központja. nek alapjait. Mint ismeretes, ezek a függetlenség, az egyenjo­gúság, a kölcsönös megbecsülés és bizalom elvében jutnak kife­jezésre. Ügy véljük, minden feltétele megvan annak, hogy országaink és pártjaink együttműködését és kapcsolatait mindkét fél érde­kében, azonos elvek alapján fej­lesszük tovább. Mindenkor abból Indulunk ki, hogy a népek és az államok kö­zötti bizalmat csak a nyílt, a fo­lyamatos és a sokoldalú együtt­működés szilárdíthatja meg és fejlesztheti. A szomszédos orszá­gokban élő nemzetiségek az együttműködésben fontos és szi­lárd hidat alkotnak. Bizottsága­ink képviselőinek több éves kap­csolatai, gyümölcsöző megbeszé­lései és baráti találkozói a Vaj­dasági Kommunista Szövetség és a Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága, valamint tartományunk és a megye közötti szerteágazó együttműködés jó alapjául szol­gálnak, hozzájárulnak országa­ink együttműködésének bővíté­séhez és a jószomszédi kapcsola­tok fejlesztéséhez. Mi Is az idén ünnepeljük ha­zánk felszabadulásának 40. év­fordulóját. A jugoszláviai nemzeteknek és nemzetiségeknek az ellenséges haderő leveréséhez és a Hitler- ellenes koalíció győzelméhez va­ló hozzájárulása több szempont­ból is nagy jelentőségű. Nemze­teink és nemzetiségeink 1941. jú­lius 4-én kirobbant felkelése, amely népfelszabadító háborúvá és szocialista forradalommá te­rebélyesedett, sok tekintetben felborította a fasiszták tervét, akiknek a háború alatt 35—40 hadosztályt kellett a jugoszláv hadszíntéren tartaniuk. Az új Jugoszlávia a tengelyhatalmak ellen folytatott súlyos harcokban ezért lehetett az antifasiszta szö­vetség fontos és megkerülhetet­len tényezője. Népfelszabadító háborúnk és szocialista forradal­munk 1943-ban, a Jugoszláv Nép- felszaibadító Antifasiszta Tanács már felszabadított területen meg­tartott II. ülésén megalapozta a nemzetek és a nemzetiségek új, demokratikus szocialista föde­ratív közösségét. A népfelszabadító háború és a forradalom egységes titói straté­giai elképzelésének megfelelően és a Jugoszláv Kommunista Párt felhívására Vajdaság is kész volt a harcra. Ezt bizonyítja az is, hogy a nép tömegesen tett eleget a felhívásnak, csatlakozott számos partizánalakulathoz, és tizennyolc vajdasági brigádot ho­zott létre, amelyek három had­osztályba sorolva harmadik had­seregünk felét alkották, és 40 ezer szerb, horvát, magyar, szlo­vák, román, ruszin és más har­cost számláltak. A népfelszabadító mozgalom az óriási áldozatok ellenére is •mindinkább erősödött és tere­bélyesedett. Forradalmunk győ­zelmének alapja, feltétele, indí­téka a saját és a közös nemzeti, társadalmi felszabadításért, va­lamint a testvériségre és egység­re épülő új Jugoszláviában való együttélésért folytatott harc volt. A négy évig tartó dicső és hő­si felszabadító harcokban 1 mil­lió 700 ezer jugoszláv vesztette életét. 55 ezer vajdasági áldozta életét a szabadságért, 280 ezret pedig letartóztattak, kínoztak és üldöztek. 1944 decemberében a Petőfi Sándor zászlóalj ezerötszáz har­cost számláló brigáddá vált. Tagjai főként vajdasági magya­rok voltak, akadtak közöttük egyesek Szegedről, Kecskemét­ről, Budapestről «és máshonnan is. A legfiatalabb vajdasági egy­ségként a brigád jelentősen hoz­zájárult a felszabadítás záró had­műveleteinek sikeréhez. Külö­nösen nagy szerepet játszott nem­zeteink és nemzetiségeink testvé­riségének, egységéinek megszilár- ditásában. A szocialista Jugoszlávia fej­lődésében az elmúlt negyven esz­tendő alatt az élet minden te­rületén nagy eredmények szü­lettek. Fejlesztettük és továbbra is fejlesztjük a szocialista ön- igazgatási viszonyokat, amelyek felszabadították a munkásosz­tályban, a hazánk dolgozóiban rejlő óriási alkotóerőt. Ma kor-' szerű Iparunk és nagy teljesít­ményű mezőgazdaságunk van. Fejlődésünkben természetesen voltak és vannak problémák, ne­hézségek is, különösen most, a megnehezült világgazdasági és politikai körülmények között. Meggyőződésünk azonban, hogy a forradalmi folytonosságért ví­vott harcban, a titói úton halad­va, nemzeteink és nemzetisége­ink, mint eddig mindig, most is leküzdik a problémákat, és le­hetővé teszik a szocialista és el nem kötelezett Jugoszlávia to-- vábbi zavartalan fejlődését. Jelenleg teljes politikai és cse­lekvési mobilitásban élünk, s arra törekszünk, hogy tovább fejlesszük és erősítsük a szocia­lista önigazgatási viszonyokat, fokozzuk a dolgozók befolyását a társadalmi fejlődés minden folyamatára. Ezek a törekvések és a valóra váltásukra irányuló készség domborodott ki & Jugoszláv Kommunista Szövetség Közpon­ti Bizottságának nemrégen meg­tartott 16. ülésén és ez hatja át a Jugoszláv Kommunista Szö­vetség következő, XIII. kongresz- szusának előkészületeit is. Irta: Marko Djuricin, a Jugoszláv Kommunista Szövetség KB és a VSZK Tartományi Bizottsága elnökségének tagja | • A múlt I bőnapban Kecskémé- i ... ten na*y sikerrel lépett US m Gozln kikindai ■-;,;S(enemu-|» ■ ■ vészét! etyflttes.

Next

/
Thumbnails
Contents