Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-01 / 76. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 1. MINÉL TÖBB FÁÍf ÁZ ALFÖLDRE A Kecskeméti Erdőfelügyelőség SAJTÖPOSTA munkájáról Az idei esztendőt az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO az Erdők évének nyilvánította. A ■T^inap kezdődött hazánkban a fásítási hónap. Tehát az erdészet, az erdőgazdálkodás mostanában a figyelem középpontjába kerül. Mit is várunk az erdőtől? Az anyagi haszonnal egyenrangú a környezeti, az esztétikai érték. Legtöbbünknek, ha az erdőre gondolunk, hegyek és vadregényes tájak jutnak eszünkbe. Az alföldi erdőségekért rajongók tábora kisebb. Az ágazatot a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala irányítja. Az országban tíz erdőfelügyelőség működik, a kecskeméti székhelyűnek Bács-Kiskun, Békés és Csong- rád megye a tevékenységi területe. Munkájukról dir. Göbölös Antal igazgatóval beszélgettünk. — Az erdőfelügyelőség mint szervezet 110 esztendeje létezik — kezdte. — Az anyagi haszon céljából telepített erdők felügyeletekor tulajdonképpen a gazdálkodók érdekeit a hosszabb távú állami elképzelésekkel kell egyeztetni. Például amikor egy termelőszövetkezet szőlőt telepít, a saját fiatal akácosából szeretne oszlopot csinálni. Ez nekik, ha csak a pillanatnyi érdekeiket nézik, jó, viszont 25—30 év múlva már értékesebb anyag is válhat az akácukból, mint szőlőtartó oszlop ... Tehát keressük az optimális hasznosítás lehetőségeit. Másik fő feladatuk — mondta az igazgató — a telepítések egyeztetése. Azért, hogy ne csökkenjen az erdőterület, s pótolni tudják a kivágott fákat, pénzügyi alapot hoztak létre a kitermelők befizetéseiből. Ez az összeg nem vész el számukra, mert ebből a „kasszából” a tértiét felújítására vissza is igényelhetnek pénzt, amit a telepítés eredményességének függvényében kapnak meg. — A 70-es évek első felében a megyében 12 ezfer 700 hektár erdőt telepítettek — folytatta dr. Gőbölös Antal. — Egy évtizeddel később — az idei tervet is figyelembe véve — ennél valamivel kisebb, mintegy 9000 hektáros területen kerül csemete a földbe. Jellemző változás érezhető a 70-es évek végétől. Túlsúlyba került az arra alkalmas szövetkezeti területek erdősítése. Ez egyébként a föld jobb kihasználását is jelenti. Az erdészektől szokatlan, hogy panaszkodjanak. Az elmúlt száraz éveket az igénytelenebb fák is megérezték. A megszokottnál csak 8—10 százalékkal nagyobb veszteséggel tudták a telepítéseket, felújításokat elvégezni — Gondunk a fenyőfélék területarányának növekedése. A talajvíz különböző okok miatt mélyebbre húzódott. Így a területek egy részén szinte csak a fekete- és az erdei fenyő képes megélni. A megye 136 ezer hektáros erdő- állományának már 32 százalékál alkotja zömmel fiatal fenyő. Évente 550 ezer köbméter fát termelnek ki, 1990-ben pedig várhatóan, csak fenyőből, 350—400 ezer bruttó köbméter lesz, amit kivágnak. Nem ártana már azon gondolkodni, hogy a térség fenyőanyagán megélne egy papírgyár,. Ugyanis mostanában kamionokon osztrák papírgyárba szállítják a fenyőt. Ha nekik így is megéri, bizonyára nekünk sem lenne hosszabb távon ráfizetéses ... • Gőbölös Antal a majdani kecskeméti arborétum tervét mutatja. A Kecskeméti Erdőfelőgyeilőség dolgozói munkaköri feladataikon túl maguk is kiveszik részüket a környezet szépítéséből. Nincsenek egyedül, mert ehhez a munkához segítőkre találtak az izsá- ki Sárféhér, a kiskunmajsai Jo- nathán, a bátyai Piros Paprika, valamint a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben. Ahogy hallottam, ezek a gazdaságok ezért állíthatók mások elé például, mert felelevenítették a néhány évtizede feledésbe merült erdősáv-telepítést. Ennek gyorsan mérhető anyagi haszna nincs, viszont a természetes növénytakaró kis szigeteiként védik az ott élő állatokat, madarakat, ugyanakkor jótékony hatással kerítik be a nagy értékű mezőgazdasági terményt nevelő táblákat. Czauner Péter • Szép látvány a ma már háromezer hektáros jakabszállá- si „Kisasszony-erdő”. A telepítés az 50-es években kezdődött. (Somos László (elvételei) Védtelen lombok? Dömötör Béla a környékbeli felháborodott lakosok megbízásából közölte szerkesztőségünkkel, hogy a megyeszékhely Tompa Mihály és Szűcs Lajosné utcájában csúnyán lekopasztot- ■ ták a dús lombú fákat a mináp. 'Zömmel régi ültetésűek, s a zöldjük kellemes esztétikai látványt nyújtott, nem is beszélve arról, hogy tiszta levegővel ajándékozta meg az ott lakókat, az arrafelé elhaladókat. | Olvasónk közlése szerint építkeznek a térségben, mely munkának már áldozatul esett az egyik fa. De félő, hogy a többiek is védtelenek a közönyös emberekkel, a pusztító kezekkel szemben. A környezet megóvásával kapcsolatosan szigorú szabályok vannak érvényben, működik a „hírős” városiban közterület-felügyelet is, ennek ellenére egyesek akadálytalanul tsonkolják, irtják a fákat, tönkreteszik a zöldövezetet — vélik a panaszosok. A történtekről informáltuk a kecskeméti kommunális üzem vezetőjét, Pólyák Péter főmérnököt, aki a következőket válaszolta: — Tiszteletet érdemlő, hogy a város lakói mennyire a szívükön viselik környezetük sorsát, s aggódnak, ha rendellenességet látnak. Sok helyütt okkal.joggal felfigyelnek az ilyen szabálytalanságokra, melyek ügyében a legrövidebb időn belül intézkedünk. Ezúton is köszönjük a megalapozott, a hibát feltáró közérdekű bejelentéseket. Munkánk VÁLASZ CIKKÜNKRE Február végén közöltük Harmos Jenő autótulajdonos észrevételeit arról, hogy Kiskunhalason gyakorlatilag semmiféle klubszolgáltatást nem vehet igénybe az autóklub tagja, mert hiányzanak a technikai feltételek. írásunkra az alábbiakban reagált a Magyar Autóklub Bács- Kiskun megyei Szervezetének titkára, *Nyúl' József: Megyénkben jelenleg két helyen, Kecskeméten és Baján működik autóklub. Mindez csupán területi megosztást jelent, s a tagság kérheti, hogy a másik — a számára kedvezőbb adottságokkal rendelkező — szervezethez tartozzon. Nem az a lényeges, hol van a szervezeti központ, hanem, hogy melyik helyen szélesebb körű és jobb minőségű a szolgáltatás. Gyakran halljuk a tévéből, a rádióból és olvassuk az újságból, hogy az egészségvédelemnek nagyon fontos módszere a korszerű táplálkozás, vagyis a gazdag fehérjetartalmú, a zsírtalan. a könnyen emészthető ételek rendszeres fogyasztása. Nos, ilyen célra kiválóan alkalmas a galambhús, mely iránt fokozódik a kereslet. Immáron huszonöt éve vagyok galambász, így hát ne vegyék szerénytelenségnek ha elmondom: a kisujjamban van a vágógalamb-tenyésztes csínja-bínj a. Ezzel kapcsolatosan mégis egy gondot említek, amit egyénileg képtelenség megoldani. A szűkös takar- mányellátásről van szó. Me- gyeszerte csak táp kapható. Igaz, megeszik a galambok e menüt, ám tőle nem gyarapodik kellően a súlyuk. Edcjig azt hittem, másutt is hasonló helyzetben vannak a galambászok, azonban a közelmúltban a szomszédos Szolnok megyében jártam, ahol kiderült tévedésem. Ugyanis az ottani takarmányüzletekben állandóan forgalmazott, 40—50 kilós tételű galambeledelt látEgy hónappal ezelőtt jelent meg Sajtóposta rovatunkban Bányai Gyuláné kecskeméti tanítónő esete, melyből kiderült: porszívót, rádiót és lemezjátszót vitt el a javítókhoz, akik a csaknem 400 forint díj ellenében korántr sem végeztek kifogástalan munkát. A történteket kivizsgálta a megyei tanács ipari osztálya, s megállapításáról, intézkedéséről az alábbiakat közölte szerkesztőségünkkel: A GELKA 0381-es számú szervize nem a műszaki követelménélkülük nem lenne hatékony, teljes értékű. Azonban őszintén kell szólnom arról is, hogy nem egyszer fölösr legesen háborognakaz utcabeliek, mert ' tévesen, szakszerűtlenül ítélik meg a szűkebb környezetükben zajló fagondgzási műveleteket, például a nyesést. Mindezekről pedig szakemberek döntenek és hozzáértők végzik az úgynevezett visszavágást is. E feladatainkat a növényfejlődés természetes törvényei épp úgy diktálják, mint a külső események, így a közművesítés, az útkialakítás, a házépítés stb. A kérdéses utcákban is nagyará. nyú építkezés kezdődött, s a társasház kivitelezői valóban felvetették, hogy az ottani fák egy részét ki keil termelni. A kérelemben foglaltakat a helyszínen alaposan ellenőriztük, s végül is arra az álláspontra jutottunk: egyetlen fa kivágása sem indokolt. (Az olvasóik által említett „áldozat" egy elszáradt, életképtelen fa volt. Viszont hozzájárultunk a gallyazáshoz, s e munkát szakemberünk irányításával végezték a dolgozók. Most valóban csupaszok az ágak, de zöldbe borulnak, s terebélyesednek is majd. Végezetül hadd nyugtassam meg a kecskemétieket: körültekintő vizsgálat után ad a hatóság engedélyt fakivágásra, de mi ilyenkor még egyszer ellenőrizzük a döntés jogosságát, okszerűségét, s mindegyik fa végleges sorsáról egyedileg határozunk. Erre került sor a Tompa Mihály és Szűcs Lajosné utcákban is ... A halasi autósok nevében szóvá tett gondok valósak, s azokon változtatni kell, persze a tagság segítségével. Megyei szervezetünk tervei értelmében többféle szolgáltatást vezetünk be a városban. Ezzel kapcsolatosán tárgyalásokat folytatunk a Volánnal, hogy átvegyük tőlük a halasi telepükön lévő szervizrészleget. Keresünk autószerelőt, ak? saját műhellyel ‘rendelkezik, ahol mini-műszaki /állomást nyithatunk. Szeretnénk megteremteni a tagdíj helyiben törénő fizetésének lehetőségét, ehhez szükségünk van helyismerettel és szabad idővel rendelkező vállalkozóra, aki jutalék ellenében eleget tesz e feladatoknak. Törekszünk arra, hogy a klub keretén belül mielőbb megkezdődjék a gép- járművezetők helyi képzése. tam, azt a borsó, kukorica, búza, napraforgó stb. keverékéből készült terméket), melyet minden tenyésztő vásárol. Én is hoztam belőle, s bizonyíthatom, a galambok jó étvággyal fogyasztják, minek következtében gyorsan nő a súlyuk, a húsuk pedig kitűnő lesz. Bár Szolnok vagy a környékbeli többi település nincs messze lakhelyemtől, az említett tákarmány onnan történő beszerzése (a szállítás költsége miatt) igen megdrágítja a galambtartást. Ez a véleményük ismerőseimnek is, a több száz helybeli lakosnak, akik szintén nagy galambállománnyal rendelkeznek. Nevükben kérdezem: Bács-Kiskunban miért nem készítenek ilyen terméket a takarmánykeverő üzemek? (Elmondta: Parádi József tiszakécskei olvasónk.) A fentieket ismertettük a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat igazgatójával, aki ígéretet tett. hogy megvizsgáltatja a galambeledel helyi gyártásának lehetőségét. Megállapításáról, esetleges intézkedéséről természetesen tájékoztatjuk olvasóinkat. nyék szerint látta el feladatát, sőt a Rakéta porszívót meg sem javította. Mindhárom készülék számlája pontatlan volt, minek következtében a megengedettnél nagyobb összegű díjat fizettettek a tulajdonossal. Felhívtuk a szervizvezető figyelmét a hiányosság pótlására, minőségi munka végzésére, az árszabályozó rendelkezések betartására, s elrendeltük a jogtalanul felvett pénz visszafizetését. Egyidejűleg szabálysértési eljárást kezdeményeztünk a túlszámlázásért felelős dolgozó ellen. Üt tálán út Tázláron Tázlárról, a Kecskeméti utcából kaptuk az alábbi sorokat: Errefelé sok az új ház, ahol fiatal, kisgyermekes családok laknak. .Az otthonunk örömmel tölt el bennünket, de rettegünk, ha ki kell lépnünk a kapun, melyen túl térdig ér a víz, a sár, ha csapadékos az idő. Ilyen körülmények között autóval sem tudunk közlekedni. Sajnos a kiépítetlen úttestre ráfolyik a víz a járdáról is, mert lejtős, s mines esővíz-elvezető csatorna sem. Problémánkat csak fokozza, hogy esetenként nagy súlyú gépjárművek vonulnak el itt, melyek tovább mélyítik a kátyúkat. Tudjuk, a tanácsnak nincs elegendő pénze a drága portalanításra, de talán lehetősége volna az ideiglenes megoldásra, az árokszerű mélyedések feltölíésére, a gréderezésre, melyhez szívesen adnánk társadalmi segítséget is. Reméljük, az illetékesek végre felfigyelnek szavunkra, s haladéktalanul tesznek valamit az úttalan út szörnyű állapotának megváltoztatása, javítása érdekében! Mit tegyek? A Budapesti Porcelángyár kecskeméti üzemében dolgoztam tavaly szeptemberig, amikor munkahelyet változtattam. A végelszámolásnál közölték velem, a megtakarított, s a helyi KST-nél lévő pénzemet novemberben postázzák részemre. Ügy is történt, de az utalványt hiába vártam. Reklamálásomra megerősítette volt munkahelyem, hogy pontos címemre továbbította az összegei. Ezután a postán érdeklődtem, s kiderült, a forintjaim Hetény- egyházára kerültek. Elmentem a községi postahivatalba, ahol bizonyították, hogy visszaküldték az utalványt a feladónak. Ismét náluk tettem panaszt (többször is), mire nemrégen azt válaszolták, hozzájuk nem érkezett meg ez a pénz. Most már nem > tudom, mit tegyek. Abba már belenyugodtam, hogy a tavaly karácsonyi vásárláskor szerényebb tartalmú volt a pénztárcám a hiányzó összeg miatt, de tartok attól, hogy a közelgő húsvéti , ajándékozáskor sem számíthatok rá. A lelketlen ügyintézés útjai, határai kifürkészhetetlenek. v. Szamolai László Kecskemét, Damjanich u. 3. ÜZENJÜK Molnár Ferencnének, Kecskemétre: A légyirtással kapcsolatosan szinte minden évben visszatérő panasz, kogy a felhasználható szerek hamar elfogynak, s vannak doboznyi adagok, melyek a rossz minőségük miatt teljesen hatástalanok. Hallottuk, hogy ezekről hírt kapnak a gyártók. &- az ont nekünk nincs hírünk arról, hogy e termékeik készítésekor menynyire figyelnek a lakossági észrevételekre, reklamációkra, ön szerint a szórófejes vegyszerek (pl. a Chemo« tor) általában csekély hatásúak, pedig a szoba levegőjében azonnal és sokáig érezhető az erős szaguk. Javaslatát, hogy á spray-ken kívül a teljesen szagtalan, úgynevezett ragacsos terméket is forgalmazza nagyobb .mennyiségben a kereskedelem, ezúton közreadjuk, remélhetőleg idejében. Ehhez azonban hozzátesszük: nem baj, ha több féle rovarirtó van, csak mindegyik legyen valóban hatásos. Sztároszta Lászlónak, Kalocsára: A megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás megállapítása szerint önnel szemben helytelenül járt el a körzeti állatorvos, amikor megtagadta a sertés-orsóféreg elleni gyógyszer receptjének a kiadását, hiszen az ilyen gyógyszer a parazitabetegség megelőzését is .szolgálja. Nevezett állatorvost utasították arra, ezentúl tegye lehetővé a kistermelőknek, hogy eldöntsék, receptre (plusz költségért) vásárolnakVe egy-egy gyógyszert, vagy az .általa összeállított gyógyszerkeveréket veszik meg, ami nagyobb létszámú állat esetén kevesebb kiadást jelent. Közöljük még. hogy ha hívásra helyszínre megy az állatorvos, jogosult felszámítani a saját gépkocsi-használatának — oda- vissza útra vonatkozó — költségét, s ha taxit vesz igénybe, annak fuvardíját. Tóth Józsefnének. Kun szén tmiklós- ra: A lakásépítés és -vásárlás pénzügyi feltételeiről szóló minisztertanácsi rendelet előírja, hogy az építtetőt (vásárlót) az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek után gyermekenként 40 ezer forint szociálpolitikai kedvezmény illeti meg, mely az építtetővel (vásárlóval) együtt költöző három gyermek esetén a harmadik után 80 ezer forintot jelent. További részleteket megtudhat a lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat tartalmazó külön kiadványból, valamint a Tanácsok Közlönye tavalyi 30. számából, mely a rendelet legfrissebb módosítását közli. Szerkeszti: Telket Arfái Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 Elfecsérelt energiák Hóból, szélből, jégből nem volt hiány a télen — szénből, földgázból annál inkább. Ilyen volt a január, a február: hideg, barátságtalan, küzdelmes. De most már a tavaszban járunk, mi dolgunk lehet mégis a zimankóval ? 1 Jobb is elfelejteni a bajokat — a hideget, a velejáró hiányokat. Amint tettük azt előbb is: a januári-februári fogadkozásainkkal együtt. Mert ugye hány télvíz idején ígértük, hogy jövőre már másként lesz — az alkalmi takarótorlaszok helyett jólzáró ablakokat építtetünk be. És eltökéltünk magunkban mást is: a gyárban, a téeszben, a hivatalban sem árt felváltani az alkalmi fegyverzetet állandóra. De aztán jött a tavasz, a meleg évszak és fogadalmunk a hóval együtt olvadásnak indult... Hány éve is annak, hogy a „biogáz-hullám" ellepte az országot? Négy-öt, vagy talán több is? A kis helyi energiagyáraknak egyik jól bevált változatát mutatta be Magyarországon az Energiagazdálkodási Intézet. Az akkor megismert adatok szerint a kétszáz szarvasmarhára méretezett telep évi hetvenezer normál köbméter gáz előállítására volt képes, termelése 5200 kilowattórát ígért. Voltak és vannak eredményes biogáz-hasznosító kísérletei a Vízügyi Tudományos Kutató Intézetnek, is. Csak éppen a telepek, a kis energiagyárak száma kevesebb jóval, mint amennyire szükség lehetne az országban. Alighanem elfelejtettük már azt a szolgálati szabadalmat is, amelyikkel az addig ismert hőszivaty- tyúknál jobb hatásfokkal lehetett meleget nyerni a környezetből. A magyar feltalálók az abszorpciós és a kompressziós elvű szivattyúk „keverékét” alkották meg — folyókból, tavakból, meleg levegőjű üzemekből vonják el ezek a „hibrid készülékek” is a hőt, azt, amit különben energiahordozót vásárolva sok pénzért állítanánk elő. Futja még a példából: évtizedes bizonyítékok sem tűnnek elégségesnek ahhoz, hogy a Kertészeti Egyetem professzorainak eljárása, a kettős falú Vízfüg- gönyös fóliasátor rangot szerezzén magátlak a mezőgazdaságban. Ez a természettudományos „üvegház” talán túl olcsón termel — ezért nincs elég híve? A napsugárzást, szigetelőanyagnak .a deret, valamint a pincehőhatást, azaz a föld melegét kéri csak az olaj, a szén helyett... Maradjunk még a hőgyáraknál, például a napkollektoroknál. A különös szerkezeteknél, melyekből igazán kevés van még idehaza. Akadnak már persze hazai eredmények, s legújabban: magáncélú hasznosítók is. A Hajdúszoboszlói Építő- és Vegyesipari Szövetkezet, társulva más cégekkel, forgalomba hozta a Famildt nevű könnyűszerkezetes, paneles építési móddal készült családi házait. Nemcsak az otthonok maguk az újdonságok, hanem a bennük alkalmazott napelemek is — a háztartási munkához, a tisztálkodáshoz a lakók így nyerhetnek meleg vizet. Ez az elgondolás a jelené — a takarékos gazdálkodás jó példájaként. Nem várható persze a kollektortól, hogy fűtsön, hagyományos kályhákat helyettesítsen. De az igen, hogy spóroljon — ha az időjárás engedi. Jól tudjuk: nem a napsütés az igazi hiánycikk: van alapanyag a biogázgyártáshoz, van kiszivaty- tyúzható hő a folyókban, tavakban. Mint ahogy termálvizekkel is jobban el vagyunk látva, mint a kontinens legtöbb országa — csak éppen kevesekben él olyan vállalkozó 'szellem, mint amilyen a szentesi vagy újabban a szarvasi gazdálkodókban van. Hírét vehettük már annak, hogy még a magasfekvésű Svájcban is kutatófúrásokkal nyomoznak a sok ezer méteres mélységek geotermikus energiája után. A Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál pedig dossziékat töltenek meg azok a külföldi leírások, amelyek a föld mélyéből nyerhető meleg víz hasznosítási módjairól szólnak. Az utóbbi időszak meglepő jelensége, hogy kutatják a hazai hegyi folyók, patakok vízenergiájának munkára fogását. Pedig ezt már megtették az előttünk élő nemzedékek — vízimalmok, törpe vízerőtelepek számóá helyen működtek. Aztán felejteni kezdtük- őket, sőt még bontani is, mígnem ismét szükségét érezzük az „apró energiák” nyerésének, munkára fogásának. Vagyis keressük a kicsit, faggatjuk a természetet: ad-e újabb értékeket. Helyes, faggassuk, sosem késő. Talán csak arra nincs időnk már, hogy a megtaláltat sutba vágjuk, elfelejtsük évekre, évtizedekre, s csak egy-egy vakmerőbb tél után vegyük számba fel nem használt értékeinket. A biogázt, a hőszivattyút, a kettősfalú fóliasátrat, a napkollektort, á termálvizet, a törpe vízerőművet, a többi kicsit. Az elfecsérelt apró, energiákat. Mert hovatovább, még sokba kerülhetnek ezek nekünk... G. L. f ■ I ! I ■ <• Tervek a halasi autósok érdekében FOGADÓSZOBA MgBPPppip Szabálysértési eljárás — túlszámlázásért
