Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. április 85. Jogszabályok, ügyek, emberek Ankét a törvényességről A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelően Bács-Kiskun megyében a törvényesség alapvetően érvényesül. Ezt a tényt állapította meg a megyei párt-végrehajtóblzottság az elmúlt év végén tartott ülésén, és ezt tapasztalja a lakosság fs. Arról, hogy miként, s hol vannak még hiányosságok, javítanivalók, a Petőfi Népe Szerkesztősé- gében' beszélgettünk dr. Egyedi Ernővel, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetőjével, dr. Hideg Ferenccel, a megyei bíróság elnökhelyettesével, dr. Mészáros Ildikó megyei főügyészségi ügyésszel, Szvorény Jánossal, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökével és dr. Tóth Antallal, a megyei rendőr-főkapitányság helyettes vezetőjével. • Or. Tóth Antal. dr. Hideg Ferenc, Szvorény János, dr. Egyedi Ernő, dr. Mészáros Ildikó, Tusa Béla. A szabályok érvényesítése PETŐFI NEPE: Amikor a törvényességről hallunk,., többé-ke- vésbé azt értjük alatta, hogy nyugodtan végigsétálhatunk éjszaka az utcán anélkül, hogy bán- tódásunk esnék, vagy például megfelelő módon elintézik ügyünket a hivatalban. Ha pedig valahol jogsérelem ér bennünket, számíthatunk arra, hogy kellő fórumon orvoslást kapunk panaszunkra. Konkrétan az önök munkájában, szakterületén mit jelent a törvényesség? DR. HIDEG FERENC: — Az igazságszolgáltatásban a törvényességhez hozzátartozik a törvények é? a törvényes rendelkezések hatékony érvényesítése is. Jelenti ez az eljárás gyorsaságát, alaposságát az eljárási garanciák megtartása mellett. Az igazságszolgáltatásnak alapvetően feladata a társadalmi rendünk védelme, a jogsértések megelőzése, az emberi konfliktusok feloldása. SZVORÉNY JANOS: — A népi ellenőrzés tevékenysége arra irányul, hogy a téma- és célvizsgálatoknál, valamint a közérdekű bejelentések és panaszok vizsgálatánál az egész kérdéskörre vonatkozó jogszabályok érvényesüljenek. Ennek kapcsán összevetjük azt, ami kell(ene), azzal, ami van. DR. EGYEDI ERNŐ: — A mi munkánkban a törvényesség egyszerre irányul saját szervezetük és a lakosság felé. Figyelnünk kell a testületi döntések, másrészt a hatósági területen jelentkező állampolgári ügyek intézésének törvényességére. Az utóbbi tízéves időszakban rendkívül sokat javult a helyzet. A testületi döntéseknél évente mindössze 30—40 ügyet kell törvényességi észrevétellel valamilyen módon megváltoztatni. A hatósági ügyek száma némiképp csökkent, de egyidejűleg a törvényesség is erőteljesebben jelentkezik. Az országoshoz képest 30— 40 százalékkal kevesebb megyénkben a fellebbezés. Ügy tűnik, most a legtöbb gondunk a lakás- szövetkezetekkel van. Nem alakult még ki teljesen a szervezeti formájuk és a működésükkel is adódnak problémák. DR. MÉSZÁROS ILDIKÓ: — A jogalkalmazó szerveknek eljárásaik, határozataik során meg kell felelniük a jogszabályokban előírtaknak. Ezt az ügyészi felügyeleti munkában ellenőrizzük. A gazdálkodó szervezeteknél a fegyelmi, kártérítési ügyekben vizsgáljuk, hogy a szabályokat betartják-e, a döntőbizottságok gyakorlata megfelel-e a munkajogi, belső vállalati, szövetkezeti előírásoknak. Az általános felügyeleti tevékenység körében figyeljük továbbá a tanácsi, államigazgatási szerveknek, vagy különböző más hatóságoknak az eljárásait. Az utóbbi időben tendenciaként jelentkezik, hogy az ügyészségeken egyre kevesebb a törvényességi kérelem, amit a köznyelv panasznak ismer. Ebből arra következtetünk, hogy az állampolgárok jobban elfogadják a számukra kötelező határozatokat, vagyis ezek megalapozottab- bak, jobban megfelelnek az előírásoknak. | DR. TÚTH ANTAL: — Alapvető feladatunk, hogy eljárásainkban és intézkedéseinkben érvényesítsük a szocialista törvényességet. . Évente a megyében nyolc-kilencezer bűncselekményt követnek el és mintegy 5500 gyanúsított ellen indul nyomozás. Csaknem 12 ezer szabálysértő ügyében folytatunk eljárást, és hozzávetőlegesen 60 ezer személyt bírságolunk meg. Ez azt jelenti, hogy a megyében rendőri szerveink évente mintegy 70—80 ^ezer állampolgárral szemben — azok hátrányára — intézkednek, ezért kiemelkedő jelentőségű az, hogy az intézkedések törvényesek, szakszerűek és kulturáltak legyenek. önkéntes jogkövetés p, N.: — Egyre tíagyobb az állampolgárok jogismerete. Menynyiben próbálják ezt egyesek kihasználni? Csökkent-e ezáltal az Snkéntes jogkövetés mértéke? SZ. J.: — A jólinformáltság csak a tevékenységet közvetlenül érintő szabályokra vonatkozik. Főként a saját érdekekre kiható- akat igyekeznek megismerni. De. a helytelen alkalmazás miatti következményeket ismertetőket (például Büntetótörvénykönyv) már nem. Az új vállalkozási formákkal kapcsolatban tapasztaltuk például a saját gépkocsihasználat megsértését. Ahol a tevékenységhez szorosan hozzátartozik, mondjuk az anyagbeszerzésnél, ott gyakran a szabályitól eltérően számolják el a járandóságot. Ez természetesen az egyéni jövedelem- szerzést és nem a közösség érdekeit szolgálja. Találkoztunk szövetkezeteknél olyan vezető beosztású személlyel, akinek nem indokolt a saját munkaköréhez, hogy évente százezer forintot vegyen fel saját gépkocsihasználatra. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy mikor dolgozik, ha annyit utazik, mint egy hivatásos gépkocsivezető? DR. H. F.: — Nem biztos, hogy a közvéleményt csak a gazdasági munkaközösségekből származó — olykor indokolatlan jövedelmek — irritálják. A különféle magán- vállalkozásokon kívül oda kellene figyelni például a szerződéses üzemeltetésre, a magánkereskedelemre, iparra is. Esetenként iitt is megfigyelhetünk a mi felfogásunkkal nem mindenben egyező vagyonfelhalmozást. Mulasztások, felelősség P. N.: — A szerződéses fegyelemmel a gazdasági élet sok területén több a gond, mint az indokolt lenne. Megjelenik-e ez a bíróságok előtt? DR. H. F.: — Tapasztalataink szerint az erőfölény agy es területeken továbbra is rányomja bélyegét a gazdálkodó szervezetek kapcsolatára. Ez azt jelenti, hogy egyesek a szerződés megkötésénél egyoldalú előnyt élveznek, saját érdekeinek megfelelő feltételeket tudnak szabni, míg mások a szerződéskötés során a jogos követelései kelr sem tudják érvényre juttatni. Gyakran elmarad a szerződésszegésből eredő igények érvényesítése is. Ennek nagyon sok összetevője van és motiválja a további gazdasági kapcsolatok alakulásának kérdése. Arra gondolnak például a partnerek, hogy pereskedés esetén a jövőben nem velük fognak szerződést kötni. Gyakran találkozunk a ma nekem, holnap neked csalóka elvvel. Egyes vezetők olykor személyes sértésnek veszik, ha szerződésszegés miatt az általuk vezetett gazdálkodó szervezettel szemben valaki jogának kikényszerítésére vállalkozik. DR. M. I.: — Az utóbbi időben az ügyészségen is tapasztaltuk, hogy a vállalatok nem érvényesítik a kötbért akkor sem, ha azt jogszabály kötelezően előírja. Megpróbálunk ezért elébe menni a dolgoknak. Megnézzük a gazdálkodó szervezetek belső szervezeti és működési szabályzatait, hogy megjelöli-e a felelőst. Sajnos igen sok esetben ez a kérdés csak felületesen, vagy alig van körülírva, és arra sem derül fény, ki a terület gazdája. Sokszor közrejátszik az is, hogy zsebre megy a dolog. Legutóbb például az egyik áfész Húsüzemének vezetőjét — szabványnak nem megfelelő hústermék gyártása miatt — azzal az indoklással nem akarták kártérítésért felelősségre vonni, mert emiatt már kapott szabálysértési bírságot. Pedig a kettő egymástól független. DR. T. A.: — A gazdálkodás folyamatában a mulasztások olyan károsodáshoz vezetnek, amelyek büntetőjogi felelősségrevonást is igényelnek. A munkaköri leírások azonban gyakran olyan hiányosak, hogy erre — a kötelezettségek előzetes megfogalmazásának elmaradása miatt — nem kerülhet sor. De előfordulnak olyan esetek is, hogy a dolgozó nem ismeri a munkaköri kötelességeit, illetőleg ha ismertették is azt vele, annak végrehajtását már nem követelik meg, és többször az ellenőrzést is elmulasztják. SZ. J.; — Az egyik szövetkezeti közös vállalatot rövid időn belül másodszor sújtotta a bíróság 4 millió forint gazdasági bírsággal a vezetők hanyag, felületes és jogszabályba ütköző módszere, vezetési gyakorlata miatt. Az illetékes kiszabott 20—20 ezer forintot személyenként kártérítés címén, de ennek megfizetéséből még mindig nincs semmi. A vezetők ugyanis fellebbeztek a munkaügyi bírósághoz, s egyes szakértők is nekik adtak igazat. Ha a nyilvánvalóan egyértelmű ügyek így rendeződnek, nehezen tudunk előrelépni. Szabálysértők, ügyintézők P. N.: — A közélet tisztasága elleni bűncselekmények az utóbbi években a figyelem középpontjába kerültek. Az embereket bosz- szantja, hogy egyes személyek élősdi módon, munka nélkül jutnak jövedelemhez. Mégsem ez az általános, hanem az apróbb, jogszabályt kijátszó manőverek el- harapódzása, amely időnként tet- tenérhető egy-egy láthatási ügyben vagy hatósági engedély megszerzésekor. DR. T. A.: — Fokozódott a fellépésünk a közélet tisztaságát sértő, korrupciós s. cselekmények elkövetőivel, valamint a munkakerülő, munka nélkül .szerzett jövedelemből élőkkel ' szemben. Megvannak a törvényes lehetőségeink arra, hogy a becsületes állampolgárokat egyre jobban irritáló, élősdi személyekkel szemben életvitelüket korlátozó intézkedéseket tegyünk. Egyebek mellett ezért is jött létre a gazdasági rendészet. Hangsúlyozom, hogy intézkedéseink és eljárásaink nem azok ellen irányulnak, akik becsületes munkával igyekeznek- maguknak és családjuknak jobb életkörülményeket teremteni. DR. H. F.: — Visszatetsző manőver az, amikor a házasság felbontásakor mindenben megegyező felek a válás után rövid időn belül előállnak a legkülönbözőbb igényekkel. Például a gyermekelhelyezés megváltoztatása körében olyan körülményekre hivatkoznak, amit korábban meg sem említettek. Emögött nemegyszer anyagi kérdések húzódnak meg, s az ellenségeskedő szülők nincsenek tekintettel a gyermek érdekeire. DR. E. E.: — Leghálátlanabb munkaterületünk a gyámügy, s ezen belül a láthatási jog gyakorlata. Annyi támadás sehol nem ér bennünket, mint itt. A szabálysértési ügyeknél igen súlyos problémánk, hogy a helyi tanácsoknál dolgozók lényegében ugyanabban a társadalmi körben élnek, mint a szabálysértők. Sokszor rokonit, ismerősit, barátot kell megbírságolni. Ilyenkor az ügyintéző meditál azon, hogy mennyi bírságot szabjon ki, sőt tegyen-e egyáltalán valamit. Ha ez így van, a döntés biztosan sántít. A felettes tanács pedig egyszerre várja el a döntéshozóktól, hogy jó kapcsolatuk legyen a lakossággal és szerezzenek érvényt a törvényeknek. Igen nehéz terület a kereskedelmi felügyelet. A vizsgálatok kétharmadában sajnos bírságot kell kiszabni. Ám hiába a folyamatos ellenőrzés, a vissza- kerülési hányados miatt olyan kicsi a hatékonyságuk, hogy mire a felügyelet újra eljut az adott helyre, megtérül a bírság. Pedig 5—10 ezer forint már egyes személyeknél magas összegnek látszik. Ugyanilyen kellemetlen példa az engedély nélküli építkezések nagy száma. Igen gyakran, főként a külterületeken', az állampolgár eleve bekalkulálja a költségvetésbe a kiszabható bírságot. Ügy tűnik. így is megéri, mert tudja, hogy megkapja a fennmaradási engedélyt. DR. M. I.: — Dunapatajon történt az elmúlt években, hogy tudatosan, engedély nélkül épített egy faházat valaki. Amikor lerakta az alapokat és megkezdte az elemek összeszerelését, még nem is volt övé a telek. Gyakorlatilag kérelmet sém adhatott volna be. Tudtak erről a tanácsi ügyintézők — még a tanácselnök is — és figyelmeztették a következményekre. Csakhogy az ügyintéző, akinek az építésrendészeti bírságot ki kellett volna szabni, bevonult katonának. Ezért, mire a határozat elkészült, lejárt a törvény szabta határidő, a tudomás- szerzéstől számított egy év. Az illető most jelentkezett az ügyészségen, citálva a jogszabályt és kérte a vizsgálatot Nem részletezem, valóban eltelt az egy év, igaza volt. Szerencsére ez egyedi példa, másoknak nem érdemes utánozni. A jelenlegi szabályok szerint a készültségi fok mértékéhez viszonyítva az épülettől függően 10—20, 20—30, de Üdülő esetében 30—50 százalék között^ bírságot lehet kiszabni. így akár 100—150 ezer forintot is fizethet egy-egy engedély nélkül építkező. A belső ellenőrzés p. N.: — Az ellenőrzés teljes skáláját figyelembe véve, a belső ellenőrzés tűnik a leggyengébb láncszemnek. Többek között azért, mert nincs kellően szabályozva. De ha lenne is, annak hatását is gyengítené az a helyzet, hogy a mindenkori munkahelyi vezető a belső ellenőr közvetlen főnöke. SZ. J.: — Valóban, mi is .találkoztunk olyannal egy-két helyen, hogy a belső ellenőrnek csák azt volt'szabad leírnia a megállapításai között, amit előzőleg a főnöke jóváhagyott. Nem nehéz ezután elképzelni, hogy ez a belső ellenőrzés mennyire hatékony. Máris formálissá válik a tevékenység, amikor előzetesen meg kell tárgyalni a vezetővel, mi kerüljön a jegyzőkönyvbe. Így aztán aki tényleg fel akarja tárni a belső problémákat, visszásságokat és mulasztásokat, olyan lesz a vezetők szemében, mint a véres kard. Valahol ugyanilyen kínosak tapasztalataink a vezetői ellenőrzésekkel is. Talán nem a kiválasztás gondosságával van baj, hanem a leterheltségük mértékével. De azt sem állítom, hogy minden vezetőt a hivatali, szövetkezeti munkája foglal el. Például az a vezető, aki 140 ezer forintot fizet a szövetkezetnek a háztájival összefüggő szolgáltatásokért egy évben, mennyit foglalkozik a közös gazdaság ügyeinek intézésével? DR. M. I.: — A vállalatok belső ellenőrzési terveit látva azt tapasztaltuk, hogy ebben gyakran olyan feladatokat jelölnek meg, amelyek nem is tartoznak a belső ellenőrzés hatáskörébe. Nagyon sok az olyan témakör, ami formális. Ritkán .találkozhatunk felsőfokú végzettségű belső ellenőrrel, egyszerűen azért, mert diplomások nem vállalják el ezt a munkakört. P. N.: — Napjainkban igen sok jogszabály jelenik meg, amelyek olykor egymásnak ellentmondóak. Jogászok és nem jogászok szerint ez a mennyiség a minőség kárára megy, s nem segíti a törvényességet. Mennyire helytálló ez a megállapítás? DR. H. F.: — Az alapvető jogszabályok (törvények, törvény- erejű rendeletek) szintjén nincs, probléma. Ezeknél túlszabályozásról nem beszélhetünk. Az alacsonyabb szintű jogszabályokból azonban igen sok jelenik meg, s nehéz eligazodni közöttük. DR. T. A.: — A gazdasági bűn- cselekmények egy részének törvényi tényállása (úgynevezett keretszabályokon alapul, amelyet az alsóbb szintű jogszabályoknak kell tartalommal kitöltenie. Ezek rendkívüli sokasága, ellentmondásossága, esetenként hiánya egyfajta jogbizonytalanságot eredményezhet, mind a gazdálkodó, mind a bűnüldöző szerveknél. DR. E. E.: — Ez magában hordja annak lehetőségét, hogy többször tévedjenek és törvénysértő határozatot hozzanak a jogalkalmazók a legjobb szándék ellenére is. Persze a kérdés, hogy sok-e vagy kevés a jogszabály, túl általános. Mintegy 6 ezer jogszabály és több tízezer belső intézkedés létezik ma, amely az életviszonyokhoz képest valószínűleg nem kevés. De ahhoz túl sok, hogy a jogalkalmazó naprakészen ismerjen mindent, ami a munkaterületéhez tartozik. Mi azt is jónak tartjuk, ha a legkisebb községben tudja az ügyintéző, hol kell a szabálynak utánanézni, s ez már valószínűsíti, hogy döntése a törvényeknek megfelelő lesz. P. N.: — Köszönjük a beszélgetést. Tuza Béla A KISKUNSÁGI NEMZETI PARKBAN Zoológiái értékek Egy—egy tájegység zoológiái értékeit az ott élő állatfajok száma és gyakorisága határozza meg. Különösen jelentősek azok a fajok, amelyek a Földön esetleg csak ott találhatók; ott alakultak kt vagy a jégkorszakot követően is megmaradtak. Természetvédelmi szempontból azok a területeink a legértékesebbek, amelyek a mezőgazdaság szempontjából haszon nélküliek, mert itt az állatok háborítatlanul élhetnek. A történelem során több kedvezőtlen tényező hatott az Alföld állatvilágára is. Ezek között 9 legnagyobb hatással talán a vízrendezések voltak, de említésre érdemes a kétszáz évvel ezelőtti legeltetéses állattartás; a futóhomok megkötése; a mezőgazdaság) művelési módok fokozatos átalakulása. A hazánkban előforduló 341 madárfaj több mint kétharmada megtalálható a Kiskunsági Nemzeti Park területén és több mint ötven faj itt is költ. Kétségkívül a szikes tavak és az azokat övező szikes puszták állatvilága — elsősorban madárvilága — a legértékesebb. Itt él három, kimondottan sziki élőhelyet igénylő, fokozottan védett madarunk; a gulipán, a gólyatöcs és a széki lile. Legismertebb ezek közül a gulipán. Táplálékát — az alacsonyabb rendű rákokat — csőrével, kaszáló mozdulatokkal szűri ki a vízből. A gólyatöcs szikeseink eltűnőben levő, féltett madárritkasága. Hazai állománya körülbelül húsz pár. A tavakat övező pusx. tákon élő széki csér Magyarországon két helyen költ. a KNP-ben és a Hortobágyi Nemzeti Parkban. Szikeseink rendkívül fontos szerepet töltenek be az átvonuló madarak pihenő, vedlő és táplálkozó »helyeként. A nagyobb kiterjedésű, állandó vizű tavainkban, mocsarainkban költenek a gémek és a kócsagok (az izsáki KolonJtóban. a szabad- szállási Kis-réten, az Alpári réten). Ilyen környezetet kedvel a természetvédelem szimbólum-madara, a nagyikócsag is. Fészkét a sűrű, avas nádba építi és enyhe teleken itt is marad. A nádasok, ban levő fákon és fflzbokrokon fészkel a kiskócsag. A nádasok kisebb szigetein költenek a kanalasgémek. Ez a különös madár a gémféléktől eltérően főleg ebihallal. vízi rovarokkal táplálkozik, halfogyasztása jelentéktelen. Az említett fajok mellett nagy számban költ a KNP területén a bakcsó, a szürkegém, a vörösgém. Gyarapszik az üstökösgém-éMo. mány is. A felső-kiskunsági pusztáinkon él legnagyobb madarunk, a túzok. A házai természetvédelem kapta azt a feladatot, hogy Európában a túzokállományt megmentse a rohamos pusztulástól. A KiNP szikesein, mintegy 150 él belőlük. A természetvédelem feladata sokrétű, érinti a mezőgazdaság, a halászat és a vadászat-vadgazdálkodás majd minden területét. Ha hibát követünk el, azt nem lehet egykönnyen helyrehozni'. Tanúi lehetünk természeti környezetünk átalakulásának és az élővilágra gyakorolt kedvezőtlen hatásának. A változások a vadgazdálkodást is érintették, mert a vadállomány — különösen az apróvadak, ezen belül a vízivad — az utóbbi évtizedben rendkívül megfogyatkozott. Ezért kellett úgy intézkednünk, hogy a legfontosabb vízi élőhelyeken a vadászatot korlátozzuk, vagy megtiltjuk. Ma már persze közismert a természetvédelmi területek vadászati haszna is. A vadásztársaságok területein. a fokozottan védett területek, olyan szigetek, ahonnan a környező kultúrterületek ,a vad t Utánpótlását kapják^A'üppn^szet- védelmi területek tehát úgy is értékelhetők, mint „vadkamrák”. Szenek Zoltán a KNP zoológiái felügyelője • Érdelükben sajnos csak ritkán fészkel a fekete- harkály. • Az alföldi fenyvesek szórványos fészkelője • karvaly. Értesítjük vásárlóinkat, hogy 1985. április 29-én MEGNYITJUK Házépítő Mintaboltunkat Kiskunhalas, Kossuth u. 29. szám alatt. ÁRUKÍNÁLATUNK: Viz-, fűtés-, épületszerelvények, lakásffitü készülékek, festékek, vegyi anyagok, téglaféleségek, elektromos anyagok, tapéták stb. 850
