Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-25 / 96. szám
ÜLÉST TARTOTT BÁCS-KISKUN MEGYEIfAímCSÍM (Folytatás az 1• oldalról.) túrit volt. A működési költségvetés bevétele a tervvel egyező. Ezzel szemben 351 millió forint fej. lesztésúforrás-többletet eredményezett a lakosság önkéntes befizetéseinek és az átvett pénzesz. közök növekedése. Az előirányzott kiadásokat 98 százalékra teljesítettük. A tanácsok pénzmaradványa 102 millió forinttal, 546 millió forintra csökkent. Tartalékaink kimerülését a szabályozott fejlesztési forrásoknál a kritikus szint közelségét jelzi, hogy a beruházási szabad pénzmaradványok gyakorlatilag megszűntek, és a működési költségvetés szabad pénzmaradványa is csak mintegy fele a- korábbinak. Ezért a forrásainkat terhelő további külső hatásokat belső tartalékból már nem tudjuk ellensúlyozni. Terveinkben ‘már reális feltételekkel számolunk, de még nem vagyunk mentesek egyes külső tényezők lebecsülésétől, a pénzügyi fedezet nélküli, vagy tudatosan alátervezett beruházások kezdésétől. Szorító gondjaink közepette kevéssé vesszük figyelembe a működési és a fejlesztési eszközök átcsoportosításának kétoldalú tehetőségét. Míg a fejlesztési alaipba 149. addig a fejlesztési alapból a működési költségvetésbe mindössze 7 millió forintot vettünk át. A bevételek alakulása Az írásbeli előterjesztésben jelezzük. hogy csökkent az intézmények kihasználtsága. Ez legnagyobb mértékben 10,6 százalékkal a bölcsődéknél, kisebb arányban az általános iskolai diákotthoni élelmezésnél (—6,4 százalék), illetve az óvodai eljár tásnál (2,3 százalék) következett be. Ha csekély mértékben is, de a kórházak kihasználtsága is mérséklődött (—1 százalék). A változó körülményekhez való alkalmazkodás nehézségét jelzi, 'hogy a tanácsok 'terveikben általános növekedést fogalmaznak meg, s csak ritkán élnek a felszabaduló eszközöknek az egyébként elismert, de eszközök 'hiányában ki nem elégített feladatokra történő átcsoportosításával. Fel kell készülni ugyanakkor arra 'is, ihogy az intézmények kihasználtságának csökkenése csak átmeneti.-jelenség) , ... Bevételeinknek 7,1 százalékát teszi kii a 260 ezer lakos által átlag 1800 forint összegben fizetett adó és illeték. Növekedése elma- rad a jövedelmek emelkedésétől. A tanácsok helyi bevételekhez fűződő érdekeltsége és az ellátási felelősségük közötti ellentmondás feloldása még nem tekinthető. eredményesnek. Elsősorban a kis községekben szükséges kedvezményekkel támogatni a kö- zösség számára fontos tevékenységet yégziő szakembereket. Indo- költ esetben az. adó mérséklésével is olyan támogatási politikát kell folytatni, mely érdekeltté teszi a kisiparosokat, kereskedőket tevékenységük helyi folytatásában, bővítésében. . Nem ellentétes ezzel az a törekvés, hogy általában erősíteni kell a megállapított adók beszedéséhez, a hátralékok csökkentéséhez fűződő érdekeltséget is. Továbbra is nagy figyelmet fordítunk jg kiemelkedően magas jövedelmek adóztatására. A szerződéses üzemeltetésű, és az átalány-elszámolású egységek, a lakossági infrastruktúra fejlesztésével összefüggő kisipari-szolgáltató tevékenység adóvizsgálatai azt mutatják, hogy az -elért jövedelmeknek csak égy. esetenként- csekély része kerül adóztatásra, A kimagasló jövedelmek adóztatása során külön gondot okoz*, hogy az adóeltitkoláshoz — az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásával — gazdálkodó szervezeteink akaratlanul is „segítséget” nyújtanak. A megfelelő szabályozás hiánya teszi tehetetlenné a szellemi tevékenységet folytatók reális jövedelmének megállapításait, adófizetésük névleges jellegének megszüntetését. Bevételeinknek 28,6 százalékát a szövetkezetek és a vállalatok befizetései adják. Költségvetési- és fejlesztési- alap-gaZdá [kodásunkban betöltött szerepüket. fontosságukat jvízi. bpgy például az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 60 millió forintos befizetése Kun- szentm" klós, • vagy Tiszakécske költségvetését fedezné, .vagy azonos a szociális otthoni ellátás teljes — megyei — költségével. A tanácsi vállalatok közül az ÉPSZER 35 millió forinttal járul hozzá feladataink teljesítéséhez. Ez majdnem megfelel Bácsalmás kiadásúnak, vagy . az általános iskolai diákotthoni ellátás teljes kői lségének, A fajszi Kék Duna Termelő- szövetkezet 29, a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet 24 millió forint teljesítése együtt - több, mint a rendszeres szociális segélyek összege. De még a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ is 8 millió forintot fizetett, annyit, mint az ifjúsági és úttörőházak összes kiadása. Nem minden gazdálkodó szervezet tudott hasonló eredményt produkálni. A piaci viszonyok, a begyűrűződé árváltozások, a szabályozómódosítások nem azonosat). érintették e szerveket, emiatt egyes vállalatok befizetései jelentősen elmaradtak az 1983. évi teljesítéstől. Hangsúlyozni kell, hogy közvetlen kapcsolat van a vállalatok. szövetkezetek jövedelemtermelő képessége és a dolgozóknak nyújtott ellátás színvonala, minősége között. Ennek felismerésére annál is nagyobb szükség van, mert a VII. ötéves tervidőszakban a kapcsolat még erőteljesebb lesz, a települések fejlődése, az intézmény- hálózat működtetésének színvonala még jobban fog kötődni a vállalatok gazdálkodási eredményéhez. Egészségügy, közoktatás Működési költségvetésünk kiadása 400, a fejlesztési alap feir használása 300 millió forinttal niaigasabb az előző évinél, s ez az áremelkedések hatása ellenére a tervezett fejlesztések megvalósítását, a kiemelt ellátási feladatok színvonalának szerény mértékű emelését is tehetővé tette. Hatmilliárd forint kiadásunkból 1 milliárd 253 millió forintot, (21 százalékot), beruházásra fordítottunk. Ebből azonos mértékben (mintegy 20—20 százalékkal) részesültek a lakás, egészségügyi és kulturális kiemelt feladatok. A rendelkezésre álló eszközökből 300 millió forintot a helyi utak karbantartása, s igen szerény fejlesztésé igényelt. Az ebben megnyilvánuló társadalmi munkának, összefogásnak köszönhető, hogy 41 kilométer út, s 51 kilométer járda épült. Fejlődött az alapfokú egészség- ügyi ellátás. Működési feltételeit javította, hogy a tavalyinál 67 millió forinttal többet, összesen 1 milliárd 73 millió forintot, kiadásaink 18 százalékát erre a célra fordítottuk. Folytatódott a kecskeméti, a kunszentmiiklósi szakorvosi rendelő építése, megkezdődött a bajai kórház bővítése. 35 millió forinttal, 7,5 százalékkal nőtt az általános kórházi ellátás költsége, s ez akkor is jelentős színvonal- javulás, ' ha közben a gyógyszerek áremelkedését csak 4 millió forint pótelőirányzattal tudtuk részben ellensúlyozni. A megye lakosságának 21,5 százaléka a nyugdíjkorhatárt meghaladta. Nagy részük a mezőgazdaságban dolgozott. Közülük sokan segítségre szorulnak, hiszen jelentős számban szétszórt, a községektől távol eső tanyákon, adott esetben egyedül élnek, s nyugdíjuk sincs. Rendszeres szociális segélyben 2541 fő. átlagosan 19 800 forint támogatásban részesült, összesen 50 millió forintot, fizettünk ki, s ez 6 millióval több az előző évinél. Rendkívüli segélyt 12 800 főnek 21 millió forint összegben juttattunk. Ez az 1963. évinél 4 miliő forinttal több. A házi szociális gondozás intézménye az -elmúlt évek folyamán viszonylag gyorsan fejlődött, mégis jelenleg az elismert igényeknek csak mintegy harmadára terjed ki. A hivatásos gondozónők által ellátott 1440 fő gondozására 8,3 millió, átlagosan 5800 forintot fordítottunk. Az igényeket lehetőségeinkkel összevetve egyértelmű, hogy ezt a támogatási formát kell preferálnunk. Egyre feszítőbb gond a megyében a szociális otthoni ellátás átgondolt fejlesztése. E területen már az alapvető, a szükséges ellátást veszélyezteti elmaradásunk. Költségvetésünk legnagyobb része, 33 százaléka a közoktatás, I kultúra működését, fejlesztését segíti. Az összesen 1 milliárd 964 millió forint kiadásból 282 millió forintot kitevő beruházás eredményeként megépült többek között 62 általános. 4 középiskolai tanterem. Ez a tervezetet meghaladóan javította az oktatás feltételeit, | a mintegy 10 százalékos pedagógus-bérfejlesztéssel együtt reményekbe ad okot az oktatás, tanulás színvonalának javulása tekintetében is. Megyénkben az erőteljes beruházási korlátozások, az állami támogatás drasztikus csökkenése ellenére a kiemelt társadalmi program rangjára emelt általános iskolai fejlesztések megvalósulnak. A VI. ötéves terv egészére tervezett 320 tanterem-fejlesztéssel szemben, már 1984-ig 375 készült el. Ezek mintegv fele meglevő iskola bővítéseként, illetve a gyermeklétszám növekedésének megfelelő mértékben, 51,3 százalékban a városokban segíti az oktatást. A demográfiai hullámnak megfelelően 1984-ben 4 tanterem építésével, 1985-től felerősödve folytatódik a középiskolai tantermek építése is. A 38 ezer óvodásra 282, az a)- sófokú oktatás 67 ezer tanulójára 769 millió forint volt a Ifiadás. A szakmunkásképzésre és a középiskolai oktatásra 332 millió forintot, együtt mintegy 8 száza- zalékkaí többet fordítottunk, mint az előző évben. Lakás, ivóvíz, földgáz A lakásgazdálkodás, a lakáshoz jutás támogatásának új rendszere is kifejezi, hogy a lakáskérdés továbbra is kiemelt társadalmi gondunk. 1984-ben mind az állami, mind a magánlakás-építés sikeres volt, s a tervezett 4090 lakás helyett 4302, vagyis 212 lakással több épült meg. A helyi tanácsok a telekellátás biztosításával elismerésre méltó munkát végeztek. 1984- ben további kedvező változást jelenteti! a 20 millió forintos megyei támogatási alap, melyet — a feltételeket vállaló — helyi tanácsoknak ugyancsak 20 millió forinttal! kellett volna kiegészíteni. Ezt azonban csak néhány tanács tette meg, s összesen 26 millió állt rendelkezésre. Így is 241 — köztük 206 fiatal — családot részesítettek átlagosan 110 ezer forint vissza nem térítendő támogatásban, hozzásegítve őket lakásuk megvásárlásához. 1985- ben ilyen célra 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást és 40 millió forint hitelkeretet osztottunk szét a helyi tanácsok között. Ezzel várhatóan 600 család lakásépítését, illetve -vásárlását lehet megoldani. S a közben felszabaduló mintegy 300— 400 bérlakásban újabb igénylők helyezhetők el. Településeink fejlődését, a közösség áldozatvállalását 115 kilométer vízvezeték, 121 kilométer földgázvezeték megépítése is fémjelzi. A vízellátás javulása miatti örömünket növeli, hogy 1984-ben — ha szerény mértékben is —, csökkent a termelt és tisztított víz közötti különbség, s hogy a közműves vízellátásba bevont települések száma már 107. Vagyis 1985-ben elérjük, hogy minden településünk rendelkezik közművesített, egészséges vízzel. Az 1984. évi igazgatási feladatokra 270 millió forintot költöttünk. E kiadások növekedése a közigazgatási átszervezés hatására minimális. A feladatokról Amikor az 19.84;.i:évi költségvetés végrehajtásának ó jpváhagyár sát kérem, szólni kell időszerű feladatainkról is. A tavalyi év eredményei alapján ez évre joggal tűztünk ki olyan célokat, melyek teljesítésével, különösen a folyamatban levő beruházások befejezésével a VI. ötéves tervre megfogalmazott fejlődést elérjük. Egyben meg kell kezdeni azokat a fejlesztéseket, amelyek a VII. ötéves tervre való átmenet folyamatosságát biztosítják. Meg kell kezdeni a felkészülést a VII. ötéves terv kidolgozására, az új tanácsi irányítási rendszer alkotó, érdekeinket kifejező-érvényesítő ' alkalmazására. Az év eddig eltelt időszakában kedvezőtlen .tapasztalatokat is szereltünk. Ezek közül a szokatlanul kemény tél miatti fűtési és egyéb költségtöbblet, a januári áremelés hatása figyelmeztető. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára és a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusára meghirdetett munkaverseny újabb Lendületet adott a társadalmi munkaakcióknak, így a településfejlesztési versenynek is. Bács-Kiskun megyében 1984- ben a településfejlesztési verseny keretében végzett társadalmi, munka értéke 1.54 milliárd forint. amely lakosonként 2734 forintnak felel meg, és az előző évi adatokhoz viszonyítva (2282 forint fő), 120 százalékos teljesítésit jelent. A megyei tanács mellett működő településfejlesztési műszaki és kommunális bizottság a városi és községi tanácsok határidőre beterjesztett önértékeléseit a tervosztály számszaki ellenőrzése után -áttekintette. Az összesített póntszámok alapján a különböző kategóriákban kialakult a sorrend. A helyezett települések adatainak helyszíni felülvizsgálatára a bizottság, tagjaiból és a terv-, valamint az - építési és vízügyi osztály dolgozóiból munkabizottságokat. alakított. Ezek a munkabizottságok a helyszíni felülvizsgálatok alkalmával megtekintették az összegyűjtött adatokat, a társadalmimunka-nyil- vántártásokat, azzal aj céllal, hogy meggyőződjenek az önértékelések megalapozottságáról. A helyszíni szemle keretében megnézték a jelentősebb társadalmi munkával épült új utakat, járdákat, gázvezetékeket, a vízellátás és csatornázás létesítményeit. a szabadidőközpontokat, iskolákat.- óvodákat, ! sportpályáSzámítanunk kell arra, hogy saját gondjaink mellett az állami többletteherből is vállalnunk kell. Javítani szükséges a gazdálkodás tudatosságát, a célszerű és takarékos megoldásokra való törekvést, a lakosság és a településen gazdálkodó szervezetek bevonását a településfejlesztés feladataiba. Kérem a jelentés megvitatását és a vita alapján az 1984. évi költségvetési beszámoló elfogadását. * A napirend vitájában először Bene András, megyei tanácstag, a számvizsgáló bizottság titkára kért szót. Elmondta, hogy a köz- igazgatás átszervezése óta az 1984-es év volt az első, amikor a helyi tanácsok önállóan gazdálkodtak, s az a tapasztalat — amit az írásos előterjesztés is alátámaszt —, hogy jól tudtak élni lehetőségeikkel, s figyelemreméltó a tartalékok felkutatására, a jobb lehetőségek kihasználására irányuló törekvés. A felszólaló a bizottság nevében elfogadásra ajánlotta a jelentést. Szót kért a vitában Szvorény János, a megyei NEB elnöke is. Tájékoztatta a testületet azokról a vizsgálatokról, amelyeket a költségvetési és fejlesztési alapok felhasználásával összefüggésben végeztek. Megállapították a népi ellenőrök,' hogy a pénzeszközök kifizetése, elköltése, esetenkénti átcsoportosítása minden esetben megfelelt a törvényeknek, a pénzügyi előírásoknak. A továbbiakban néhány, a vizsgálatok alapján szerzett tapasztalatokra támaszkodó javaslatot tett a jobb és körültekintőbb lakásgazdálkodásra. Az elhangzottakra Kőtörő Miklós adott választ, a napirend vitáját dr. Gajdócsi István foglalta össze. A megyei tanács ézután elfogadta a jelentést, s a határozati javaslatot — néhány módosítással és kiegészítéssel — határozattá emelte. Ezután került sor a múlt évi településfejlesztési verseny értékelésére. A testület tagjai az értékelést szintén előre és írásban megkapták, ahhoz dr. Szenti János, a megyei tanács település- fejlesztési, műszaki és kommunális bizottságának elnöke fűzött rövid szóbeli kiegészítést. kát. parkokat és a környezetvédelem egyéb létesítményeit. Időt fordítottak arra, hogy megnézzék: a települések utcái, tered milyen összképet mutatnak, milyen benyomást keltenek az idegenekben. A parkok, az előkeltek mennyire gondozottak, az utcák mennyire tiszták. Külön számonkérték a szemétgyűjtést és a szeméttelepek gondozását. A munkabiá&ttságok megállapították, • hogy a települések évről évre csinosodnak. Az új középületek létesítése, felújítása, az új lakások, családiházak, az új városkép, a községek arculata a gazdasági fejlődést mutatja, mindezt jól kiegészítik a társadalmi összefogással épült utak, parkok, fásítások. Helyszínelő tanácstagjaink különösen szép rendezettséget, tisztaságot találtak két településen: Szánkon és Hajóson. Példaszerű az a munka, amit környezetük tisztaságáért és gondozásáért végeznek ezeken a helyeken a lakosok. Szép példáját mutatta az ösz- szefogásnak a már jól ismert közös vállalkozásokon túl az a munka és pénzben! támogatás, amelyet a sportpályák kialakításáért. csinosításáért, a sportcsarnokok felszereléséért a lakosság, a vállalatok, a termelőszövetkezetek társadalmi munkában kifejtettek. Mennyiségben és értékben ki sem fejezhető az a megszámlálhatatlanul sokféle segítség. amelyet a sportkörök ezen a címen támogatásként- kaptak. Különösen jelentős ez ott, ahol erre a sportolók eredményeikkel okot is adtak. Tapasztalták azt is, hogy sok helyen nem gyűjtik össze a társadalmi munka adatait, maguk a tanácstagok is az elvégzett munkának csak egy részét jelentik. A társadalmi munka számbavétele, dokumentálása hiányos, esetenként kevésbé áttekinthető. Meggyőződtek arról is, hogy a környezetvédelem, a köztisztaság területén a legtöbb helyen előrehaladás volt tapasztalható, de az egyes települések kiemelése mellett a „nem megfelelő” minősítésre is sor került. Különösen sok a tennivaló még a szemét- gyűjtés, és annak elhelyezése terén, aminek megoldása a jövőben a jelenleginél sokkal nagyobb törődést, figyelmet kíván. A munkacsoportok a helyszíni tapasztalatok alapján az indokolt helyesbítésekre, módosításokra vonatkozó észrevételeiket az érdekelt helyi tanácsok képviselőivel megismertették, és javaslataikat a településfejlesztési műszaki és kommunális bizottság 1985. március 28-i ülése elé terjesztették. Ezek figyelembevételével a Bizottság egyhangú állás- foglalással a megyei tanács elé terjesztett javaslatiban foglalt helyezéseket és pontszámokat állapította meg. A bizottság a további munka során fontosnak tartja, hogy a települések arculatának formálása, a sajátos vonások, hagyományok megőrzése kapjon 'nagyobb hangsúlyt a településfejlesztés feladatai és értékelése során. A bizottság szükségesnek tartja, hogy a VII. ötéves tervidőszakra meghirdetendő településfejlesztési versenyben kapjon még nagyobb hangsúlyt az öntevékeny fejlesztés, a társadalmi munka és azok a feladatok, amelyeket a megye; a további fejlődés, a helyi ellátás javítása szempontjából kiemeltnek minősít. Kérem a tisztelt megyei tanácsot, hogy bizottságunk előterjesztését vitassa meg, és fogadja el.-* Mivel hozzászólásra senki nem jelentkezett, a megyei tanács az előterjesztést a határozati javaslattal együtt elfogadja. Ugyancsak elfogadta azt a javaslatot is, amely azoknak a kollektíváknak és személyeknek a névsorát tartalmazza, amelyek és akik az 1984. évben kiemelkedő társadalmi munkájukkal kiérdemelték, hogy a megyei tanács Településfejlesztésért elnevezésű emlékéremmel és oklevéllel tüntesse ki. Ennek megfelelően az 1984. évi településfejlesztési versenyben a következő helyezési sorrend alakult ki: VÁROSOK JUTALOM 1. Kecskemét 1 millió Ft 2. Kiskunhalas 800 ezer Ft 3. Kiskunfélegyháza — NAGYKÖZSÉGEK 1. Kerekegyháza 600 ezer Ft 2. Szabadszállás 500 ezer Ft 3. Hajós 400 ezer Ft KÖZSÉGEK 2500 lélekszám felett 1. Jászszentlászló 500 ezer Ft 2. Miske 400 ezer Ft 3. Nagybaracska 300 ezer Ft KÖZSÉGEK 2500 lélekszám alatt 1. Bocsa 400 ezer Ft 2. Szánk 300 ezer Ft 3. Apostag 200 ezer Ft Az 1984. évi országos településfejlesztési versenyben a városok közül első helyezésük alapján Kecskemét és Kiskunhalas Nemzeti zászlót és 2—2 millió forintot, Mélykút nagyközség ugyancsak Nemzeti zászlót és 1,5 millió forintot, Jász- szentlászló község Nemzeti zászlót és 1 millió forintot kapott. Apostag község lakóinak településfejlesztő munkáját elismerő oklevéllel és 300 ezer forint pénzjutalommal ismerték el. x A továbbiakban dr. Fonyó Gyula kért szót. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa értékelve a tavalyi településfejlesztési munkát, úgy döntött, hogy mivel Bács-Kiskun megyében a társadalmi munka arányában és tartalmában a legmagasabb az országban, az első helyezés alapján a Hazafias Népfront Országos Tanácsának serlegét a megye kapja. Országosan ugyanis a társadalmi munka értéke 1984-ben 12,7 milliárd forint volt, s ennek 12 százalékát: 1,5 milliárd forintot Bács-Kiskun lakossága teljesített. Országosan az egy főre jutó társadalmi munka értéke 1194 forint, Bács-Kiskunban ennek több mint a duplája: 2734 forint. Dr. Fonyó Gyula végül megköszönte a munkát, elismerését és jókívánságait fejezte ki a megye lakóinak és vezetőinek, majd átadta a díszes serleget dr. Gajdócsi Istvánnak, aki elmondta, hogy az elismerés elsősorban a lakosságot illeti. Azokat az embereket, akik megértették és magukévá tették a közösség érdekében megfogalmazott célokat, s önzetlenül fáradoztak azok eléréséért. A továbbiakban a megyei tanács elnöke átadta a helyezést elért települések képviselőinek az okleveleket és a jutalmakat. Ugyancsak a tegnapi tanácsülésen kilencen vették át a Településfejlesztésért emlékérmet és oklevelet. A kitüntetett települések vezetői és lakossága nevében dr. Mező Mihály, Kecskemét város tanácselnöke mondott köszönetét. A megyei tanács ezután elfogadta az ifjúsági bizottság munkájáról szóló jelentést, s jóváhagyta a megyei népi ellenőrzési bizottság idei munkatervét: A hatodik napirendi pont keretében kiegészítette a megyei tanács 2/1978. számú rendeletét, amely a kitüntető dijakról szól. A kiegészítés szerint a megyei tanács dr. Hollós József-díjat alapított. A díjjal azok tüntethetők ki, akik az egészségügy területén^ szak-, mai, szervezői és irányítói munkájuk során kimagasló tevékenységet nyújtanak. A díjat — évente legfeljebb hármat — minden évben a Semmelweis-ünnepsége- ken adják át. Ugyancsak díjat alapított a testület Bács-Kiskun megye testneveléséért és sportjáért elnevezéssel, amelyből évente ugyancsak legfeljebb hármat adnak át november 7-én. A továbbiakban a testület elfogadta a megyei tanács tagjainak számáról és a területi beosztásáról előterjesztett határozati javaslatot. A hetedik napirendi pont keretében Losonczi István megyei tanácstag elfogadta a korábbi ülésen elhangzott interpellációs kérdésére most írásban kapott választ, amely Borota község telefonellátásával kapcsolatos. A választ elfogadta a tanács is. Ezután Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára az MSZMP Bács-Kjskun megyei Bizottsága nevében gratulált az elismerést kiérdemelt települések vezetőinek, az ótt élő embereknek, a megye egész lakosságának. Ugyancsak elismeréssel és köszönettel szólt a testület, a megyei tanács ötéves munkájáról, arról a tevékenységről, amelyet a tanácstagok választókörzetükben végeztek, támogatva és segítve az MSZMP XII. kongresszusa és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását. — Az a véleményünk, hogy a tanácstagok jól képviselték választóik érdekeit,, a lakosságot — mondotta a megyei pártbizottság első titkára. — Nyilvánvaló, hogy a választások után megalakuló új tanácsnak azt a munkát kell majd folytatnia, amit a jelenlegi összetételű tanács végzett, s ehhez kívánok valamennyiüknek jó egészséget — mondotta Romány Pál. A megyei tanács ülését dr. Gajdócsi István zárta be. Emlékeztetett azokra a nagyjelentőségű témákra, amelyekkel a testület az elmúlt öt évben foglalkozott, s amelyek mindegyike a lakosság életkörülményeinek javulását, anyagi és szellemi gyarapodását szolgálta. Végül megköszönte a testület tagjainak munkáját, s azt kérte, hogy tekintet nélkül a majdani választások eredményeire, mindenki hasznosítsa a közéletben szerzett gazdag tapasztalatait a jövőben is — a közösség javára. O. S. Az összefogás szép példái DR. SZENTI JÁNOS ELŐTERJESZTÉSE
