Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

1985. április ZZ. • PETŐFI NÉPE • S PARLAMENTI BESZÉLGETÉS URBÁN LAJOS MINISZTERREL Közlekedésfejlesztés a közeli jövőben Hogyan halad az E—5-ös autópálya építése, lesz-e új Duna-híd, elkészül-e Kiskunhalason a felüljáró? Régóta napirenden lévő kér­dések ezek Bács-Kiskunban, amelyek rendszeresen szóba kerülnek különböző fórumokon. Foglalkozott velük, mint a közeljövő legfon­tosabb közlekedésfejlesztési témáival, a megyei képviselőcsoport, nyomatékkai említette parlamenti felszólalásában Nyers Rezső, s felvetették a közvetlenül érdekelt lakosok is a képviselői jelölőgyű­léseken, Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán határozatot fogadott el a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól. Ebből való a következő idézet: „A közlekedést úgy kell fejleszteni, hogy javul­janak a keresztirányú, elsősorban a déli országrészek közötti közvet­len kapcsolatok (Székesfehérvár—Dunaújváros—Kecskemét, Sze­ged—Pécs), bővíteni kell, és ki kell építeni a Duna-hidakat, és a rájuk vezető utakat. Folytatni, és az időszak második felében gyor­sítani kell az autópálya-hálózat építését, elsősorban ' a nemzetközi forgalom főbb irányaiba. Az ülésszak egyik szünetében a megvalósításért felelős tárca felelősét, Urban Lajos közlekedé­si minisztert kérdeztük. — Mi lesz az E 5-ös autópályá­val? — A megyei vezetőkkel meg­egyeztünk abban, hogy az új E5- ös út Kecskemétig való eljutását kiemelt feladatként kezeljük. En­nek első fázisa 1985 szeptembere, amikor Örkényig átadjuk fél­szélességben az autópályát, s be­kötjük a régi országos főútháló­zatba. 1986-ban és 1987-ben pe­dig Lajosmizséig jutunk el, ugyan­csak félszélességben, ahol az au­tópálya találkozna azzal az út­tal, amelyet Kecskemétről indulva építenének ki, a jelenlegi út négy- nyomúsításával. Ezzel a Kecs­kemétre bevezető szakasz olyan mértékű bővítése történne meg, hogy iképes lenne elnyelni a város előtt képződő jelentős, elsősorban kamion- és teherautó-forgalmat, így lényegében két út lesz: a félszélességű autópálya Lajosmi­zséig, onnan négynyomúsított út, valamint a meglevő, jó állapotú főút. Ezzel a kapacitásfejlesztés­sel az utak gondját Budapest és Kecskemét között 15—20 évre megoldottnak lehet tekinteni. — A járművek ezután is be­jönnek a városba? — Sajnos a Kecskemétet elke­rülő útszakasz építése távolabbra tolódott. A megyei vezetőiekéi rö­videsen konzultálunk arról, ho­gyan lehet az elkerülőszakasz hiá­nyát a meglevő utak fejlesztésé­vel kompenzálni. — A keleti és nyugati ország­részek közötti kapcsolatokat aka­dályozza, a szállítókat költséges kerülőkre kényszeríti a Duna al­só szakaszán levő hidak korszerűt­lensége, zsúfoltsága. Hol és mikor épül új átkelőhely? — Az újabb és újabb vizsgála­tok majdnem biztossá teszik, hogy az új hidat nem Baján fogjuk megépíteni, hanem kicsivel fel­jebb, Szekszárd térségében. Ez a a hídépítés véleményem szerint elhatározott fejlesztés, csak az időbeli megvalósítás az,, ami kis­sé vitatható. Nagyon kedvező esetben is csak a VII. ötéves terv­időszak utolsó évében lehet az építést megkezdeni, s a hidat a 90-es évtized első esztendeiben adhatjuk át a forgalomnak. — Ennyi ideig azonban nem halasztható a korszerűsítés ... A régi hidakat mindenképpen fel kell újítani. A bajait is, de addig is jobb forgalomszervezés­sel kellene enyhíteni a valóban meglevő, és igen kellemetlen köz­lekedési állapotokon. — Többször szóba került már a kompközlekedés fejlesztése. — Az én ötletem volt, s még nem adtam fel. Időben is össz­hangba kell hozni a Balatonon, majd esetleg nyitandó új komp- átkelőhéllyel. Ezt a mostani ter­vezési fázisban véglegesítjük, s eb­ben az évben a megyei vezetés­nek válaszolni is tudunk. A kompközlekedést természetesen átmeneti megoldásnak tekintjük, amit a szükség indokol, de úgy gondolom, a szükségmegoldás még mindig jobb, mint a semmi­féle megoldás. — A harmadik téma, talán már unja is, annyiszor hallott ró­la, a kiskunhalasi felüljáró. — Nem, közlekedésfejlesztési kérdést soha nem unok, megcsi­náljuk a felüljárót! Most egy ki­csit mélyebbre mentünk a terve­zési munkában, s- úgy tűnik, hogy az a pénz, amelyet a megyével közösen erre szántunk, kevés lesz. Mintegy tízmilliót hozzá kell ten­ni. A közlekedési tárca ezt a több­letet vállalta, de a költségek to­vább már semmiképp sem emel­kedhetnek, mert akkor az egész ügy veszélybe kerül. Ez a beru­házás 40—50 millió forintnál nem kerülhet többe. Lehet, hogy a fej­lesztés egy részét szerényebb mű­szaki paraméterekkel kell meg­valósítani, s aztán egy újabb ne- •kifutással teljessé tenni a létesít­ményt. Az elv: ne markoljunk so­kat, de mindenképpen kezdjünk hozzá. — Mikor? — A döntés megvan, a tervek is csaknem elkészültek. Elindult a munka, s talán az idén ez már látszódik a helyszínen, Kiskunha­lason is. Váczi Tamás Tavaszi hajraa földeken • Már háromszázhuszonhat tagot számlál a he- tényegyházi Egyetértés Szakszövetkezet szőlő- és gyümölcstermesztő szakcsoportja. A százhektáros ültetvény szinte minden parcellájában dolgoztak a hét végén. Boncz Zsolt, a szakcsoport el­nöke a Néme­thi családnak mutatja a kötö­zés és metszés fogásait. :a Tegnap késő estig dolgozott a solti Rákóczi Termelőszövetkezet Fiat traktorjához „kötött” Be­cker vetőgép. Éppen műtrágyá­val és hibridkukoricával töltik. (Somos László felvételei) • Ságodi János tegnap szántotta Jánoshalma határában a háztáji és részes­művelésű szőlőjét. Ez az almaág a ló útjában volt. ® Ez a teherautó ma reggel már újra üzemképes. Krutilla Attila a kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezet gépszerelője szombaton a gépkocsivezető, Csa­ba László segítségével hengerfej­tömítést cserélt. sa. ú Hosszú, fáradságos műszak után tisztítja gépét, az ásóboro­nát Födi István, a tataházi Pe­tőfi Termelőszövetkezet traktora­Alkotó értelmiség Évente vállalkozik a megye műszaki, természettudományi I és gazdasági értelmisége arra, hogy bemutassa munkásságát i a lakosságnak a szűkebb és I tágabib szakmai köröknek egy­aránt. Mától huszadik alka­lommal rendezik meg a mű­szaki hónapot a műszaki hala­dás és információ gondolat­körben, amelynek ezúttal ket­tős jelentése van. A tudomá­nyos. műszaki ismeretek széles körű továbbadásával is gyor­sítani lehet a haladást, vala­mint az. hogy szükséges mű­szaki előrelépésünk sürgetése, amit minden módon — az in­formációcserékkel is — segíte­ni kell. Helyzetünk adja meg ehhez a hátteret és az indokot. A népgazdaság teliesítőké- pességének növekedése attól nagyban függ. hogy az értel­miség alkotó energiájának, kezdeményezőkészségének ki­bontakoztatására van-e. és mi­lyen a lehetőség Tapasztaljuk a javuló, a jó irányú változást, sőt ennek gyorsulását is. Bát­ran nevezhetjük gazdaságpo­litikai ..fegyverünknek” a mű­szaki fejlesztést, a technoló­giák korszerűsítését, amelyben a legújabb kutatási fejlesztési, újítási eredményekre számí­tunk és támaszkodunk. A meg­állapítás, miszerint a műszaki fejlesztés stratégiai jelentőségű nem újkeletű, hiszen ez volt régen is a fejlődés lendítője. csakhogy ennek tudatosítása és értékelése korábban elma­radt a kétkezi munkavégzés tiszteletet követelő valósága mellett. Napjainkra kiderült, hogy az alkotó értelmiség, és szellemi termékeinek gyakor­lati megvalósítója a munkás­ság. együttes — egymásra épü­lő — cselekvése hozhat na­gyobb minőségi és mennyiség’ eredményéket. Első helyre került a -kreati­vitás. az emberi alkotóképes­ség. A tenniakarást nemcsak nagyobb bizalommal kell fo­gadni a társadalom minden szintjén, hanerft szükséges fel­karolni, segíteni, hogy kibon­takozása teljesebb és gyorsabo lehessen. így — és csakis így — teljesülhetnek a XIII. párt- kongresszus határozatai, egye­bek között az. hogy ..a termé­kek minősége javuljon, és a műszaki, technikai szint foko­zatosan közelítsen a nemzet­közi élvonalhoz”, de a követ­kező kívánalom is: „A jöve­delmező gazdálkodás legyen a cselekvés általános normája”. A határozat elvi-politikai iránymutatást ad arra is, hogy az említettek miként érhetők ,eí. 'Közülük egyet említünk: ..A vállalatokat és műszaki szak­embereket ösztönözzük jobban a tudományos eredmények és hasznos újítások gyorsabb al­kalmazására, a korszerű tech­nológiák és munkaszervezési módszerek bevezetésére”. Noha ez elsősorban anyagi természe­tű lehet, de az erkölcsi ösz­tönzés. a példaállítás hatóere­je sem lebecsülhető. , A tudományos egyesületek képesek a figyelem-felhívásra, olyan információk közvetítésé­re amelyek éltetői, az értelmi­ségben mindig is meglevő töb­bet akarásnak, fejlesztő, alko­tó vágynak. Nagy feladatok előtt áll a magyar gazdaság, és természetesen megyénk ipa­ri, mezőgazdasági üzemeinek, szövetkezeteinek tennivalói is hasonlóak: az értéktermelő­képesség fokozása, a termelési struktúra átalakításának meg­gyorsítása. a minőség javítása, a vállalati nyereség növelése sorolható a legfontosabbak kö­zé. Mindezzel megalapozható a következő tervidőszakban az életszínvonal érzékelhető eme­lése. ' . Csabai István A kerekegyházi választókerület képviselőjelöltjei DR. KÓROS GÁSPÁR és MOLNÁR MIHÁLY Bács-Kiskun megye 4-es szá­mú választókerületében a múlt héten csütörtökön és pénteken tartották meg a képviselőjelölő­gyűléseket. Az öt település részt­vevő választópolgárai egyetér­tettek a Hazafias Népfront jelölt­jeivel: dr. Kőrös Gáspárral és ifj. Molnár Mihállyal. Az első gyűlésre Kerekegyhá­zán került sor csütörtökön dél­után,' a művelődési házban. Ró­nai Tibor, a községi népfrontbi- zottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük Fülöpháza és Kunbaracs választópolgárait, ezután Farkas Jánosné tsz-elnök tartott tájékoztatót a község fej­lődéséről, a megoldásra váró fel­adatokról. Az elnöklő Rónai Tibor ezt követően a megyei népfrontbi­zottság nevében javaslatot tett a képviselőjelöltekre. Röviden is­mertette életútjukat. Dr. Kőrös Gáspár, az SZMT vezető titkára 1930-ban született Budapesten. 1946 óta párttag. Mezőgazdasági akadémiát, jogi egyetemet, pártfőiskolát • vég­zett. Korábban a kiskőrösi já­rási tanács elnöke, a járási párt- bizottság titkára. Kalocsán a járási pártbizottság első titkára, aztán a megyei tanács vb-titká- ra, majd általános elnökhelyet­tese volt, legutóbb pedig tíz éven át a kecskeméti városi párt- bizottság első titkári tisztét töl­tötte be. Tagja a megyei párt­végrehajtó bizottságnak. Nagy érdemeket szerzett a párt mező- gazdasági politikájának megva­lósításában, a szövetkezeti moz­galom megszilárdításában, a te­rületi iparfejlesztésben. vevőket, köztük azokat a fiata­lokat, akik most választhatnak először. Nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy a népfront jelöltje­ként olyan nagytekintélyű em­ber mellett indulhatott a válasz­táson, mint dr. Kőrös Gáspár. Elmondta, hogy kerekegyházi- maik érzi magát, ott nevelkedett, fel, nagyszülei most is ott él­nek, és bárhová veti is a sors az életben, lehetőségei szerint mindig és mindenütt képviselni fogja majd ennek a településnek az érdekeit. A 4-es számú választókerület másik jelölőgyűlésére pénteken este Lajosmizsén a Filmszínház­ban került sor. Ezen kétszázti- zenöten vettek részt. Jelen voltak Ladánybene küldöttei is. Nagy Károly, a nagyközségi ta­nács elnöke köszöntötte a részt­vevőket, majd Hegedűs Miklós, a nagyközségi pártbizottság titká­ra mondott beszédet. Méltatta azt a gyors előrehaladást, ame­lyet Lajosmizse, a „megye kapu­ja” elért lakóinak összefogásával. Szólt a ladánybeneiek eredmé­nyeiről is. Azonban sok minden vár még megoldásra mindkét településen, s ebben számítanak majd képviselőjük segítségére. A továbbiakban Nagy Károly is­mertette a népfront jelöltjeinek eddigi munkáját, a kerekegyházi jelölőgyűlés eredményét, majd véleménynyilvánításra kérte fel a résztvevőket. Dudás Sándor és Szőrös Ele­mér dr. Kőrös Gáspár mellett emelt szót, Ladányi Judit pedig javasolta, hogy ifj. Molnár Mi­hályt vegyék fel a jelöltek lis­• A két jelölt a gyűlés közben. (Méhesi Éva felvételei) tájára. Dr. Nagy Pál egyetértett a népfront jelölésével, de hang­súlyozta: ha nem lajosmizsei lesz a választókerület , képviselője, fokozottan törekedjen majd ar­ra, hogy megismerje a nagy­község és a választókerület töb­bi községének az életét. Csépe Lajos ugyancsak azt hangsúlyoz­ta, hogy a képviselőnek nem sza­bad megfeledkeznie egyik tele­pülésről sem, a kisközségekre is figyelnie kell, mert ott a kis gon­dok is nagyoknak számítanak. A két jelölőgyűlésen résztvevő összesen 454 választó közül dr. Kőrös Gáspár jelölésére 419-en, ifjú Molnár Mihály jelölésére pedig 425-en szavaztak. Így eb­ben a választókerületben ők in­dulhatnak képviselőjelöltként a június 8-i választáson. R. M. Ifjú Molnár Mihály, a KISZ Bács-Kiskun megyei bizottságá­nak titkára fiatalember, 1958- ban született Csongrádon. 1981 óta párttag. A József Attila Tu­dományegyetemen angol—föld­rajz szakon tanári diplomát szer­zett. Rövid ideig tanított a kalo­csai I. István Gimnáziumban, majd a KISZ Kalocsai városi Bizottságára került, ahol szerver zőtitkár volt. 1984 májusa óta a megyei KISZ-bizotfság titkára. Tagja a megyei pártbizottság pártépítési munkabizottságának, a népfront megyei elnökségének. A jelölőgyűlés kétszázharminc- k'ilenc résztvevője közül ket­ten SizóLaltak fel. Garzó Já­nos dr.. Kőrös Gáspár mellett, a fiatal Peti Annamária pedig ifjú Molnár Mihály jelölése mel­lett foglalt állást azzal a meg­jegyzéssel, hogy természetesen egyetértenek a másik személy je­lölésével is. Ezután a jelöltek kértek szót: Dr. Kőrös Gáspár megköszön­te a bizalmat, s egyebek között hangsúlyozta: népképviseletnek tartja az országgyűlési képvise­lői munkát, egyetért a Hazafias Népfront Országos Tanácsának programjával. Tudatában van annak, hogy — ha őt választják majd meg képviselőnek — együtt kell működnie az öt község . ta­nácstagjaival, a települések sor­sát, fejlesztési programjait a sajátjának kell tekinteni. Kijelen­tette: ifjú Molnár Mihályt nem ellenfélnek, hanem jelölttársá­nak tartja. Ifjú Molnár Mihály hasonlóan nyilatkozott. Köszöntötte a részt­# Garzó János dr. Körös Gáspár • Peti Annamária ifjú Molnár érdemeit méltatta. Mihály jelölése mellett szólt. • Szavazatszámlálás Kerekegyházán. ? v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents