Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-22 / 93. szám

4 • PETŐFI NÉPE # 1985. április 22. FUTÓTŰZKÉNT HÓDfT — KÜLFÖLDÖN Miért hasznos az értékelemzés? Ha egy forint befektetés négy forint hasznot hoz, az bombaüz­let. Mivel az értékelemzés több­nyire ilyen arányban hoz hasz­not, a nyugati országok sajtója gazdasági bombának nevezi. Az eljárás futótűzként terjedt el a fej­lett ipari államokban. Eljutott ha­zánkba is, nálunk azonban csak 'kocogósan hódit. Az értékelemzés lényege: egy szakértőkből álló csoport egy adott termék vagy eljárás funkcióit összeveti a költségekkel, az utób­bi csökkentésének céljával. A Csomagolóanyagok Gyárában feltűnt, hogy két termékük — az élelmiszerek vákuumos csomago­lására kifejlesztett Vákuufol és az egyszer használatos orvosi eszkö­zök csomagolására szolgáló Me- difol — fedezete túlontúl elma­rad az átlagostól. (Fedezet: a köz­vetlen költségekkel csökkentett árbevétel.) Magyarán: előállítá­suk nagyon sokba kerül. Valóban bombaüzlet Az értékelemző csoport lépés­ről lépésre elemezte az előállítás folyamatát, s napnál világosab­ban kitűnt, hogy a szóbanforgó fóliák előállítása közben hol nő­nek indokolatlanul a költségek, melyek pazarló láncszemek a gyártósorokon. A gyárigazgató tá­jékoztatása szerint világossá vált az is, hogy a .minőségellenőrzés csapnivaló. Félreértés ne essék, nem a meósok lelkiismeretlenek, hanem a minőségellenőrzés szer­vezete rossz. A gyártás közbeni hiba rendre későn derült ki. Természetesen átszervezték a meót, s ma már a hibát szinte a keletkezésével egyidőben észre­veszik. Az értékelemzésnek kö­szönhetően a 2 millió forintnál kevesebb befektetés 10 milliónál több megtakarítást eredménye­zett a gyárban. A Taurus Gumiipari Vállalat­nál egyebek között a gumiab­roncs-belsőt vették szemügyre az értékelemzés módszerével. A gu­miabroncsok gyártásának szín­vonala ugyanis kiváló volt, a hozzájuk szükséges belsőké azon­ban nem. Ma már természetesen az. Az eredmény pénzben szá­molva: 5 .millió forint egyszeri befektetés, évente 22 millió fo­rint megtakarítás a tömlőgyár­tásban. A Hódmezővásárhelyi Divat- és Kötöttárugyár a technológiai energiafelhasználásnak, a balaton- fűzfői Nitrokémia Ipartelepek a kisméretű fénycső lámpatest elő­állításának, a Borsodi Vegyi Kom­binát a pvc-ablakprofilok gyár­tástechnológiájának, a Lábatla­nt Papírgyár a Crepto egészség- ügyi papír elkészítésének folya­matát elemezte, a módszernek köszönhetően az előzőekhez ha­sonló sikerrel. A könnyűipar 1982-ben több mint 170 millió forintot fordított a módszer alkalmazására, ennyi pénzen több mint 250 terméket és eljárást elemeztek. A jórészt szellemi befektetés kimutatható haszna: 700 millió forint. Valóban bombaüzlet. Kötöttségre panaszkodnak Kérdés, a nyilvánvaló előnyök ellenére miért nem hódít az ér­tékelemzés nálunk is rohamo­san? Az értékelemzés iránti fenn­tartásokat az ipari vehetők közül sokan azzal" magyarázzák, hogy az nem felel meg a magyar men­talitásnak. Az értékelemzésnek az a módszere került hozzánk, amely centiméterre és másod­percre kiszámított, nem ad moz­gásteret az egyénnek. A legtöbb em/ber ódzkodik ettől nálunk. Ha vállalja is, egy idő után nem az eredmény elérésére vágyik, ha­nem arra, hogy minél hamarabb túl legyen rajta. Ügy két éve a Produktorg Szer­vezési Vállalat, az Ipari Minisz­térium támogatásával, az érték­elemzés szabadabb formáját gya­korló amerikai—angol Maynard Ltd-vel keresett és talált kapcso­latot. A Maynard-eljárás lénye­ge: a feladat elvégzéséhez elen­gedhetetlen teendőket pontosan elő kell írni, azon belül viszont tág tere nyílik a fantáziadús al­kotásnak. A legolcsóbb módszer Az értékelemzés hasznára a fel­ső irányító szervek felfigyeltek, támogatják azt. Jellemzőül: az Ipari Minisztérium a már emlí­tett segítségen túl tavaly a közis­mert devizaszűke ellenére 20 ezer dollárt bocsátott a Produktorg rendelkezésére, hogy azon a vál­lalat az Igazgatási költségek csökkentését ígérő értékelemzői tudást és tapasztalatot vásároljon. A vállalati termelés költsége — a közérthetőség kedvéért leegy­szerűsítve — három részből tevő­dik össze: a vásárolt anyagok és alkatrészek árából, az új termék előállításához szükséges munka értékéről, és az adókkal, nyere­séggel együtt számolt vállalati rezsiből. Ez utóbbi köztudottan tekintélyes teher a gazdálkodás­ban. Az értékelemzés annak csök­kentését is eredményezheti, még­pedig beruházások nélkül. Az értékelemzés megismerése óta eltelt egy év csak a bemutat­kozására volt elegendő. Kérdés, a módszer szabadabb formája gyor­sabban hódít-e a közeljövőben, mint eddig a kötött változat? Válaszként annyi mondható: a sikernek az az első és legfonto­sabb feltétele, hogy a gazdálkodó egységek érdekében álljon a költ­ségek csökkentése. Más oldalról nézve: minél inkább szigorodnak a gazdálkodás feltételei, minél inkább kemény lesz a még ma is jobbára puha költség-forint, an­nál inkább hódít Magyarországon is az értékelemzés, mint a költsé­gek csökkentésének legolcsóbb módszere. M. M. SZOLGÁLTATÁS — MAGASABB SZINTEN A Bácsmobil tervei A megyeszékhely egyik jelen­tős Ipari szövetkezete a BÁCS­MOBIL, amely a lakossági szol­gáltatás mellett különböző élel­miszeripari berendezések gyártá­sában is jeleskedik. Az elnöki tisztet 1975-től Csontos Gáspár tölti be, akit a közelmúltban választottak meg újabb öt évre. Vele be­szélgettünk a szövetkezet eredményeiről, terveiről. Amiből nyereség lett Az elmúlt évben sikerült majd­nem kétmillió’ forinttal növelni az árbevételt. Ezt a jelentős ered­ményt kevesebb létszámmal ér­ték el. Az autójavítás órabére a múlt évben 20 forinttal emelkedett, s a szövetkezet vezetői — joggal — azt remélték, hogy ez a. rész­legük nyereséges lesz. Nem így történt, majdnem félmillió fo­rint volt a lemaradás. Ám ami­re nem is számítottak annyira, a használt alkatrész értékesítése, .vagyis a roncs autók megvásárlá­sa, szétdarabolása, a használha­tó fődarabok, alkatrészek el­adása igen jelentős nyereséget hozott a szövetkezetnek. Külföldi helyett hazai A szövetkezet vezetői már ko­rábban felismerték, hogy a szol­gáltatás mellett anyagi biztonsá­got jelent az ipari tevékenység folytatása, ezen belül a kis soro­zatú élelmiszeripari berendezé­sek gyártása. Az elmúlt évben több, importot helyettesítő, ha­zai anyagból készített alkatrészt építettek be a gyártmányok felé­be, s ez is jelentősen elősegítet­te azt, hogy a termelési érték elérte a 7,5 millió forintot. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt évben több mint hatezer forint­tal növekedett az éves bérszínvo­nal, de az is igaz, hogy negyven forinttal emelkedett az egy dol­gozóra jutó árbevétel. Ebben a tevékenységben sok segítséget nyújtottak az évközT ben megalakult négy gazdasági munkaközösség tagjai. Az össze­sen húsz tagot számláló gmk-ik 1,3 millió forint árbevételhez juttatták a szövetkezetét. Hogyan tovább? A szövetkezet gazdasági célki­tűzései egybeesnek a párt és az OKISZ határozataival, elvárásai­val. Az alapvető feladatuk, hogy a szolgáltatási igényeket magasabb szinten elégítsék ki. Ezt az erő­források koncentrált felhasználá­sával, a munka hatékonyságának erőteljesebb emelésével érhetik el. Az élelmiszeripari gépek gyár­tásánál továbbra is a technológia továbbfejlesztésére, a tőkés im­port helyettesítésére, az energia­takarékosságra és a munkafegye­lem megszilárdítására töreked­nek. Növelik a használt gépko­csik bontásából származó alkat­részek eladását, az elfekvő kész­letek értékesítését. Az új szabályozók arra készte­tik a szövetkezet tagságát, hogy a tavalyinál nagyobb nyereségre törekedjenek, amelyhez tovább szükséges folytatni a vállalkozást, több átalányelszámolásos részleg szervezését, a megalapozottabb előkalkulációt, a műszaki fejlesz­tést, az új technológiák felkuta­tását, az ésszerű költséggazdálko­dást, s természetesen a teljesít­ményekhez kötött bérezés korsze­rűsítését. Ez nem kevés, a végrehajtás meglehetősen nehéz, nagy mun­kát igényel, de reális, elérhető cél. Gémes Gábor • Az egyik leglényegesebb szolgáltatás a gépkocsijavítás. iKsajtúposta Üzemi bolt FelsSlajoson ÜZENJÜK Milyen a Pacsirta utca? Köszönet a távfűtőknek és gázszolgáltatóknak Egy kis séta Izsákon. VISSZHANG Mikor pótolják a hiányzó fákat? kus módon határozott, hogy a Felsőlajoson lakó két kereskedel­mi dolgozó közül melyiket alkal­mazza, ugyanis erről megkérdez­te a vásárlókat Szavazatuk alap­ján Kissné Pétervári Ilona ke­rült az egységbe, aki gyors, pon­tos munkával, készséges kiszolgá­lással igyekszik meghálálni az iránta tanúsított bizalmat. Végezetül megemlítem, hogy hetenként jön a szakszövetkezet felsőlajos központjába a mozgó­bolt is, és olyan árucikkeket for­galmaz, melyek nem kaphatók az új helyi üzletben. Bálint István levelező Lajosmizse akit nappal vezérel ide a sorsa, hiszen láthatja, hová lép, de éj­szaka, a hiányos közvilágítás „jó­voltából” csupán észlelni-érezni lehet az ilyesmit. Tudjuk, drága a járda- és út­építés, s hogy a községfejlesztési alapból csak a legszükségesebb kiadásokra futja. Mi azonban a kisebb javításoknak is örülnénk. A mélyedések feltölthetők salak­kal, sóderrel, egyéb törmelékkel. Ehhez azonban a társadalmi ösz- szefogás mellett szükséges a ha­tóság segítsége, intézkedésé is, mely egyelőre várat magára. Med­dig? — írja a Jánoshalma, Pa­csirta u. 9. szám alatt lakó Bren­ner Zoltánná. is az Árpád- és a Leninvárosban lakók otthonai a leghidegebb na­pokban is kellemesen melegek voltak. Mindez — olvassuk a Ha­zafias Népfront körzeti elnöké­nek, Tóth Lajosnak a szerkesztő­ségünkhöz eljuttatott levelében — annak következménye, hogy a távfűtésnél és a gázszolgáltatás­nál dolgozók fegyelmezetten, szakszerűen, s nemegyszer napi 10—15 órás műszakban teljesítet­ték feladataikat. lése következtében. S mert ott van a játszótér, azt a gyerekek nem használhatják zavartalanul. Legalább az ő érdekükben elkel­ne arrafelé a nagyobb rend ... Ami a járdákat illeti, azok több helyütt továbbra is mostoha felségterületei a gyalogosoknak. Legalább is esőzéskor, amikor beborítja őket a víz, a sár. Az önkiszolgálóbolt előtt bokáig le­het gázolni a latyakban. Valami­lyen műszaki megoldással elejét kellene venni annak, hogy a csa­padékvíz a járdákon terüljön szét. Nagyközségünket számos hely­séggel busz köti össze. E jára­tokon sok az izsáki, akik joggal bosszankodnak, mert a főtéren csak kérdezősködés révén tudnak informálódni az indulási és érke­zési időpontokról. A vendéglő ab­lakába kifüggesztett menetrend rég megfakult, olvashatatlanná vált, helyére máig nem tett má­sik példányt a Volán. Miért? A jamosmizsei Almavirág Szak- szövetkezet nemrég építette fel központjában, Felsőlajoson azt a 30 négyzetméternyi, öt helyiség­ből álló üzletet, ahol a helyi áfész gondoskodik az árusításáról. Ke­nyeret, tejet, töltelékárut és más élelmiszert vásárolhatnak itt az emberék, kiknek — közöttük a több műszakban dolgozóknak — nagy segítséget jelent, hogy a ke­reskedelem lényegében a munka­helyükre jött. A korszerűen — hűtőpultokkal, mosogatóval stb. — felszerelt üze­mi bolt működéséről szólva fel­tétlenül említésre méltó: a fo­gyasztási szövetkezet demokrati­Az itt lakó sok család nevében közlöm: nagyon aggódunk a so­ron következő hetek, hónapok időjárása miatt. Ha ugyanis sok csapadékot hoznak e legszebb év­szakok, mi rettenetes kínokat élünk át, mégpedig az útviszo­nyok következtében, melyek kri­tikán aluliak. Igaz, kövezett az úttestünk, ám az évek során elkoptatták, tönk­retették burkolóanyagát a gép­járművek, sőt jelenleg is tovább mélyítik a hepehupákat, a gödrö­ket. Esőzéskor az ezer tócsák színtere a Pacsirta utca, ahol üggyel-bajjal közlekedhetünk csak. A járdánk állapota sem különb. Persze még szerencsés az, Sokszor és sokat írtunk az el­múlt tél okozta nehézségekről. E beszámolók azonban sohasem tartalmazták a kecskemétiek két­ségbeesett panaszát amiatt, mert dideregnek, fáznak a központi, vagy a gázfűtéses lakásaikban. Es nem véletlenül hallgattunk az ilyesfélékről, hiszen nem is vol­tak. A korábbi rossz tapasztala­tok után jóleső ezt megállapítani. A „hírős" város V. körzeti nép­frontbizottsága is örömmel érte­sült arról, hogy a területén, vagy­A zöldülő mezőik, a rügyező fák, a földeken, a kiskertekben és a gyümölcsösökben serénykedő emberek hitelesen bizonyítják, hogy jócskán benne járunk már a tavaszban. Az egyre kelleme­sebb idő a kirándulnivágyókat is mind nagyobb számban csalogat­ja a szabadba. Délutánonként, s főleg a hétvégeken benépesülnek a terek, parkok is. Sokan a sző­kébb lakóhelyükön tesznek elő­ször kiadós sétát. Az izsáki Szabó Emma levele­zőnk is felkerekedett a napokban, hogy körülnézzen a környezeté­ben. Magával vitte noteszát is, ahová feljegyzett néhány közér­dekű észrevételt: A közműépítés mindig a fej­lesztést, a gyarapodást jelenti. E nagyarányú munka óhatatlan előidézője a csatatérre emlékez­tető állapotnak. Nálunk, a Dózsa téren azonban talán ennél is szembetűnőbb a felfordulás a gázvezeték-hálózat földbe kerü­Április 1-i Sajtóposta rovatunk­ban szóltunk arról — a kecske­méti kommunális üzem vezetőié- nek nyilatkozata alapján —. hogy a megyeszékhely közterületi fáit körültekintően, óvó gondossággal ápolják a szakemberek, s egyedi­leg, alapos vizsgálat után döntik el. hol és hány darab fa kivágá­sára kerülhet sor. Cikkünk nyo­mán figyelmet érdemlő levelet küldött szerkesztőségünkbe dr. Neichel Lászlóné. aki a Jókai u. A/a. számú ház lakói nevében írt: gyanúnk, a fák gondozói közül né­hányat át lehetne Irányítani hozzánk, ■ ftk bizonyára rövid Időn belül éa szakszerűen teljesítenék e feladatu­kat Is. Az ilyesféle Intézkedés alig­hanem csak a Jóakaraton múlik. Ml, lakók szívesen öntöznénk, vé­denénk a frissen ültetett fákat, de ezzel kapcsolatosan még biztatást sem kaptunk, Így csupán álmodha­tunk róla, hogy az utcánkat egyszer dúslombú fák övezik majd, éppen úgy, mint régen ... Bodnár Sándornak, Kecskemét­re: Írásos bejelentése nyomán felkerestük a helyszínit, a város­központ Wesselényi utcáját, ahol láttuk a csordultig telt szemetes­edényeket, melyek feltehetően napok óta nem voltak kiürítve. Ez .utóbbira abból következtet­tünk, hogy a tartalmuk már rot­hadt, sőt erősen bűzlött. A kör­nyékbeliektől megtudtuk, egy ide­je sajnos akadozik a hulladék- szállítás, így aztán tartanak a hétvégektől, s az egy-két napos munkaszünetektől mert ilyenkor nagy mennyiségű szemét halmo­zódik fel a kukák körül. Mindez az érintett lakosokat, s a járóke­lőket egyformán felháborítja, a közeli — mindig tiszta és rende­zett — főtérről odatévedő hazai és külföldi turistákat pedig felte­hetően megbotránkoztatja. Már csak ezért is indokolt, hogy az il­letékes szolgáltató ezentúl foko­zottabban gondoskodjon ne csak a szóban forgó, de a belváros, .sőt a város mindegyik utcájában ösz- szegyűlt szemét folyamatos és szükség szerinti elfuvarozásáról. Az ezzel kapcsolatos visszásságok megelőzése érdekében sokat tehet a tanácsi hatóság, a közterület­felügyelet is. Farkas Antalnénak, Tiszaalpár- ra: A teljes körű casco-biztosítás szabályzata szerint az a gépjár­mű-tulajdonos, aki e szerződés tartama alatt nem érvényesített casco-kárigényt, illetve töréskár térítésben sem részesült (ablak- . üvegkár kivételével), e biztosítása kezdetétől számított két év után egyhavi, a harmadik és negyedik év után két-két havi, öt eszten­dő elteltével pedig évente három­havi díjvisszatérítésben részesül. Amennyiben ön jogosult e ked­vezmények bármelyikére, de ab­ban mégsem részesült, tanácsol­juk, hogy panaszos levéllel for­duljon az Állami Biztosító Bács- Kiskun megyei Igazgatóságához, melynek címe: Kecskemét, Vil­lám István u. 2/4. Másik kérdé­sére válaszolván pedig elmond­juk, hogy a Kecskemét, Hegedűs köz 9/13. szám alatt levő Mező- gazdasági Szakmunkásképző In­tézet levelező tagozatán is lehet szerezni szakmunkás-bizonyít­ványt, például a dísznövényter­mesztő tagozaton, s ott két évig tart a képzés. Erre vonatkozó tá­jékoztatóját lapunkban hirdeti meg minden ősszel az intézmény, ahová persze máris eljuttatható a felvételi kérelem. G. Ottónénak, Bugacra: Jogi előírás, hogy a közterület hatá­rától (kerítésétől) számított lega­lább három méterre ültethet fát a tulajdonos a saját birtokán. E ■távolság lényegében arra garan­cia, hogy a növekvő, terebélyese­dő faágak ne zavarják a szomszé­dos terület használatát. Kerti szőlőtelepítésnél nincs ilyesféle szabály, ott inkább az okszerű, ésszerű művelés alapfeltételei az irányadók. Levele befejező ré­szében a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság címét kéri, íme: Buda­pest, XIII. kpr. Váci út 73. 1820. „Táppénz” jeligére, Soltra: A társadalombiztosítást törvény ér­telmében a táppénz alapját a ke­resőképtelenséget közvetlenül megelőző naptári évben végzett munkáért járó napi átlagkereset képezi. A megállapított összeg a folyamatos betegségi állomány végéig fizetendő. A terhességi­gyermekágyi segély kiszámításá­hoz is a keresetet, a gyermekgon­dozási díjhoz pedig e segélyt, annak híján szintén a bért kell figyelembe venni. Levele alapján az a véleményünk, hogy az ön ha­sonló ügyében helyesen járt el a munkaadója. Urbán Ferencnek, Kerekegy­házára: Az út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás kötelezettsége alól nem mentesíthető az érintett lakos. Ha azonban kevés kereset­tel, vagy alacsony nyugdíjjal ren­delkezik, kérelmére — különös méltánylást érdemlő esetben —. meghatározott időre szóló hala­dékot kaphat az összeg kamat­mentes megfizetésére. Az ilyen tartalmú beadványt a helyi tanács szakigazgatási szervéhez kell to­vábbítani. Csupán kínálják a tejport. Örömmel olvastuk, hogy a városi parkok, terek, útvonalak legékesebb növényeinek, a fáknak sorsa hozzá­értők kezében van. Szükséges azon­ban elmondanunk, hogy e nemes, s végső soron a környezet szebbé, egész­ségesebbé tételét jelentő munkájuk néhol Jobbításra szorul. Például a szükebb lakóhelyünkön^ a házunk előtt kezdődő, és a Komszomol tér által határolt utcai szakaszon, ahol évekkel ezelőtt kezdődtek a gondok. A sokáig igen esztétikus látványt nyújtó platánfák megöregedtek, el­száradtak. Kivágták valamennyit, ám a tövük a helyén maradt, persze fö­löslegesen, mert a legtöbbjük hajtá­sa máig sem bujt ki a földből. Ezért csupasz, szinte kietlen az utcánk, me­lyen nagy az autóforgalom, követke­zésképpen a rengeteg por és egyéb szennyeződés akadálytalanul zúdul otthonainkra. Kértük már többször a kerületi ta­nácstagot és más Illetékest, hogy In­tézkedjenek a tönkök kiásása, s he­lyükre új fák telepítése érdekében, de csak a válaszaikat ismétlik: mind­ehhez kevés a munkás. Ez utóbbit nem vonjuk kétségbe, mégis az a Röviddel ezelőtt közreadtuk a kiskunfélegyházi Balogh Ödön panaszát arról, hogy a helyi Hattyú presszóban a kávéhoz kö­telezően adják a tejport, pedig azt többen — közöttünk olvasónk egyáltalán nem fogyasztják. Írásunkra ezeket válaszolta a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat területigazgatója, Király István: Vendégeink jelentős része igényli a szóban forgó tasakos ter­méket, amit minden esetben mel­lékelünk a feketéhez, de csupán kínálási szándékkal, s az értékét csakis azzal fizettetjük meg, aki elfogyasztotta. Az üzlet árlapján — éppen az esetleges visszaélé­sek megelőzésére — külön-külön feltüntetjük a kávé és a tejpor árát. Egységeinkben gyakoriak a hi­vatalos vizsgálatok, mi azonban a legilletékesebb ellenőrnek a vendégeinket tartjuk, akik észre­vételeikkel, reklamációikkal se­gítik a munkánkat. A tejpor rendszeres felszolgálását Is ez utóbbiak figyelembevételével ve­zettük be. Szerkeszti: Veiket Árpii Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611 jfc

Next

/
Thumbnails
Contents