Petőfi Népe, 1985. április (40. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-18 / 90. szám
1985. április 18. • PETŐFI NÉPE • t HÉ KÖZLEMÉNY az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának illBII 1985. április 17-i üléséről (Folytatás az l. oldalról.) A pártbizottság Terhe Dezső megyei titkár előterjesztésében meghallgatta és elfogadta a június 8-i képviselő- és tanácsválasztások előkészítésének megyei tapasztalatairól, időszerű feladatairól szóló tájékoztatót. Megyénkben a választásokkal lkápcsolatos előkészítő munka első szakasza az elmúlt esztendőben megkezdődött. Az Elnöki Tanács — javaslatainkat figyelembe véve — meghatározta az ország- gyűlési választókerületek szárnál, területét, sorszámát. A kerületeit száma változatlan, de határaikat — a közigazgatási, szervezeti módosulásokkal összhangban — igazítani kellett. A húsz választókerületben legalább negyven képviselőjelöltet kell állítani. A megyei tanácstagok számát — mintegy huszonöt százalékkal csökkentve — 86 személyben állapították meg. A helyi tanácsok döntései alapján a megyében 2 727 tanácstagot választanak. A tanácsok végrehajtó bizottságai kialakították a tanácsi választókerületek területi beosztását és a sza- vazóköröke't. A megye lakosságának mintegy 78 százaléka rendelkezik választói jogosultsággal. III. A megyei pártbizottság Sza- kolczai Pál megyei titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta az 1985. gazdasági év indulásának tapasztalatait ösz- szegző tájékoztatót: 1. Az 1985-ös gazdasági év indulását meghatározta az, hogy a megye vállalatainak külpiaci pozíciói összességében nem javultak. A korábbi vásárlói igények kielégítése, illetve az új piacok feltárása fokozott erőfeszítést igényel. A gazdálkodás belső feltételeiben — összefüggésben a gazdaságirányítás korszerűsítésével — számos olyan változás következett be, amely vállalataink és szövetkezeteink egy részének várható eredményét — jelenlegi struktúrájukat is figyelembe véve — kedvezőtlenül érinti. A kemény tél, a szélsőséges időjárás és az ezzel részben összefüggő energiakorlátozások ugyancsak nehezítették az év eleji munkát, egyes esetekben károkat is okoztak. 2. Az iparvállalatok többségé-, nek rendelésállománya megfelelő, de még nem éri el az előző év hasonló időszakáét. Az állami gép- és könnyűiparban az értékesítési terv kétharmada január végén megrendelésekkel fedezve volt. A gazdaságirányítás korszerűsítési irányával összhangban megyénk iparában szervezeti Változások is történtek. Több gyárban, gyáregységben megkezdődött az önállósuláshoz szükséges feltételek megteremtése. Néhány vállalat a korábbi előkészületek után már korszerűsített belső szervezetben dolgozik. Az év elején elrendelt energiakorlátozás okozta kiesések pótlására az érintett vállalatok gazdasági vezetése intézkedési tervet dolgozott ki. A végrehajtás több helyen már megkezdődött, de az ütemet mindenütt indokolt fokozni. A brigádfelajánlások nagyban segítik a lemaradások csökkentését. Az építőipar, a közlekedési • építés alapvető feladata a téli kiesések pótlása, illetve a károk helyreállítása. Elengedhetetlen a lakás- és iskolaépítés terv szerinti elvégzése, a VII. ötéves tervre való átmenet biztosítása. 3. Az agrárgazdaságon belül a mezőgazdaság összességében nehezebb feltételek között kezdte a gazdasági évet, mint 1984-ben. Az őszi gabonák közel azonos vetésterületen, jobb állapotban várják a tavaszt, mint az előző években, de a tavaszi munkákat a hosszú tél három—négy héttel késleltette. A mezőgazdasági nagyüzemek — az utóbbi hetek kedvező időjárása mellett — a gépek és a munkaerő maximális mozgósításával, a munkák jó szervezésével az elmaradást nagyrészt behozták, pótolták. A kedvezőtlen téli időjárás miatt a fóliás zöldségtermesztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben várhatóan csak közepes eredményekre számíthatunk. A lakossági ellátásban később jelenik meg a tömegáru, és a szokásosnál hosSkabb ideig lehet magas az árszínvonal. Az álláttenyész- tés ágazataiban is veszteségeket okozott a hideg. Nőtt az elhullási arány, romlott a takarmányhasznosítás, növekedtek a ráfordítások. Az. állatértékesítés akadozik, nem kellőén rendszeres. A felvásárló szervek szerződéses feltételei nem erősítik a kívánatos mértékben a kistermelők tenyésztői kedvét. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi, gazdálkodási feltételei, közgazdasági környezete összességében nem javult. Tervelőirányzataikban az előző évinél kisebb fejlesztéssel és szerényebb nyereséggel számolnak a termelőszövetkezetek, illetve állami gazdaságok. A mezőgazdaság több fontos ágazatát ért negatív hatás az élelmiszeripar napi termelésében még nem okoz gondot, de következményeire fel kell készülni. A feldolgozó vállalatok az előző évinél nagyobb feladatot vállaltak és 1985-re minden korábbinál szigorúbb feltételek- melletti exportra készültek fel. Az élelmiszerek szállítási és árhelyzete változatlanul kedvezőtlen. A piaci munkát jobban segítse a szállítás és a kiszolgáló háttéripar. Nem kedvez az exportfeladatok ellátásának, hogy az exportár és árkiegészítések ismeretlenek a vállalatok számára több terméknél. A nehézségek ellenére ez évben is számítani lehet arra, hogy az élelmiszeripar megfelelő színvonalú lakossági ellátást és ütemes exportkiszállítást tud biztosítani. .Mindehhez a tudományos eredmények, szervezési lehetőségek, kistermelői adottságok jobb hasznosítására nagyobb gondot kell fordítani. 4. A VI. ötéves megyei lakás- építési terv teljesítéséhez 4300 lakás felépítése szükséges. Az előző évről áthúzódó befejezetlen lakásszám kevesebb, mint egy évvel korábban, a terv teljesítését még lehetővé teszi. A fiatal pályakezdők és nagycsaládosok hároméves lakáshoz juttatási programja folytatódik. A programban szereplő 3300 családból az idén várhatóan 800 lakásgondja oldódik meg. A megyeszékhely közlekedési helyzetét számottevően javította, hogy az év elején megvalósult néhány, a város központi belterületétől távolabb eső településrész bekapcsolása a városi viteldíjú autóbuszhálózatba. A téli útüzemeltetés és -fenntartás minden tekintetben elmaradt a kívánatostól. 5. A várakozásnak megfelelően az iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben a létszámgazdálkodás új, kedvező tendenciáit indította el a módosított keresetszabályozási rendszer, továbbá a megváltozott piaci körülmények. Kezdeti változások érzékelhetők megyénkben a munkaerőmozgásban. Míg a korábbi években a megyei vállalatok, szövetkezetek munkaerő- igénye többszöröse volt a létszámleépítésből adódó munkaerő-kínálatnak, addig az 1985- re várható kereslet csupán ennek másfélszerese. IV. A megyei pártbizottság tudomásul vette, hogy a végrehajtó bizottság ülésein rendszeresen részt vesz — tanácskozási joggal — dr. Bodóczky László, Kecskemét város pártbizottságának első titkára, Gráner Gyula, a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottságának első titkára és dr. Sztrapák Ferenc, a Petőfi Népe főszerkesztője, a megyei pártbizottság tagjai. NAPI JEGYZET Ellenőrzés és felelősségérzet ötvennégy közérdekű bejelentés és hat magánpanasz nyomán tavaly száznegyvenhét népi ellenőr vett részt a kecskeméti NEB vizsgálataiban. A hatvan jelzés fele bizonyítható okokra épült, míg kilencet csak részben találtak megalapozottnak. Legtöbb bejelentés kereskedelmi és szolgáltatási problémákra világított rá, ami nyilván nemcsak kecskeméti sajátosság. Gyakori volt a téves számolás. Noha túlnyomó részben csak két-három vagy négy forintot tett ki az a kár, amely egy-egy vásárlót ért, feltűnt a népi ellenőröknek, hogy e jelentéktelennek tűnő „tévedéseket” — fogalmazhatnánk, így is: apró csalásokat — az üzleti alkalmazottak egy része nem veszi komolyan. Emiatt, s néhol udvariatlan magatartással, könnyen eljátszhatják a vevők irántuk való bizalmát! Erősítésre szorul a belső ellenőrzés és átgondolásra a vezetői felelősségérzet — ezt állapították meg több helyütt. A lakitelek-szikrai ifjúsági építőtáborban például a múlt évben egy üzletvezető engedély nélkül hozott forgalomba szeszes italt és palacsintát. Szintén lazasággal, a kellő felelősségérzet hiányával magyarázható, hogy a népi ellenőri jelzéseket és javaslatokat többen figyelmen kívül hagyják. Nem indítanak fegyelmi eljárást olyankor, amikor arra feltétlenül szükség lenne. E káros szemethunyásban nemegyszer szerepet játszik, hogy alkalmasint egyik-másik, felelősségre vonásra jogosult vezetőnek nincs ehhez megfelelő erkölcsi alapja. Viszont vannak olyan vállalatok — mint például a kecskeméti ÉLEKTROSZER —, amelyeknél nem falra hányt borsó egy-egy NEB-jelzés, -figyelmeztetés. Felelősen fogadták és munkájukban hasznosították a népi ellenőri cél- vizsgálátokból származó tanulságokat. Másutt meg a munkahelyi közösségek tudomására hozták — termelési tanácskozásokon és a párttagság tájékoztatására — a NEB- vizsgálatok eredményét és az azok alapján hozott intézkedéseket. A felelősségre vonási rendszer továbbfejlesztéséhez a népi ellenőrzés számára nagyabb segítséget adhatnak a különböző szervezetek és vállalati érdekképviseleti fórumok. A belső ellenőrzés javításával — a dolgozók szélesebb kQgü bevonásával megvitatni az őket is érintő, őket is * érdeklő ügyeket — nem utolsósorban pedig a munkahelyi pártszervezetek beszámoltatási jogának gyakoribb érvényesítésével tovább lehetne lépni a társadalmi tulajdon és az ehhez szorosan kapcsolódó fogyasztási érdekek védelmében. Mindkettő fontos feladat! K. A. HELEN MELEGÍTI A VIZET Kerti zuhanyozó Hazánk éghajlati viszonyai között egy négyzetméter síkfelületre a szakemberek számítása szerint évente mintegy 100 kilogramm kőolaj fűtőértékének megfelelő napenergia jut. E természetes energiaforrás hasznosításához szükséges, úgynevezett napkollektorok gyártásával itthon most már csaknem tíz vállalat foglalkozik, s termékeik általában a lakások, növényházak melegvíz-ellátását, fűtését biztosítják a napsugárzás segítségével. A gyártók köre nemrégiben a Villamosszigetelő- és Műanyaggyárral bővült, amely nap- kollektorral felszerelt s így meleg vízzel is szolgáló kerti zuhanyozót kínál az idei nyárra. Az új termék a gyár három dolgozójának találmánya. A zuhanyozó-állvány PVC-csővekből készült, s a másfél négyzetméteres napkollektor is nagyobbrészt műanyag elemekből áll. Ennek a megoldásnak köszönhető, hogy a berendezés viszonylag olcsó. A VSZM Helén nevű napkollektora igen egyszerű elven működik. A napsugarakat egy alumíniumfólia gyűjti össze és ez közvetíti a melegítő hőenergiát a fölötte spirálisan összetekert műanyag csőben lévő víznek. Mindezt egy hőszigetelt dobozban helyezték el. Így a nyári napon a csőben lévő 20—22 liter víz ' fél óra alatt akár 60 Celsius-fokra is felmelegedhet, de a víz hőmérséklete kissé borúsabb időben is elérheti a 35 fokot. A kollektor csatlakoztatható a kerti vízhálózatra. Több napkollektor ösz- szekapcsolásával már nyaralók, lakóépületek, mezőgazdasági vagy ipari létesítmények melegvíz- ellátása is biztosítható. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ÜLÉSSZAK ELÉ önállóság, demokratizmus A megszokottól elütő látványt nyújt a DU- TÉP kiskunhalasi építkezése. A forgalmas tompái út mellett készülő házgyári épületek tetejére gerendaszerkezetet szerelnek. Hamarosan piros cseréptető kerül a négyszintes házakra. Az eltérést a szokványos lapostetőtől, a halasiak ízléséhez jobban igazodó megoldást a helyi társadalmi testületek javasolták, s vitték keresztül nem kis viták árán. Amint a halasi példa is mutatja, a településfejlesztésben a helyi önállóság, a lakosok akarata, véleménye fokozottabban érvényesül, mint korábban. Mind szélesebb körben igénylik, hogy beleszólhassanak a községükben, városukban rendelkezésre álló összegek félhasználásába, a beruházások sorrendjének eldöntésébe. S ha a tervek találkoznak az emberek helyeslésével, a megvalósításért áldozatra is hajlandók. Egyre több út, gázvezeték, csatorna épül lakossági összefogással. Nemcsak a helyi ügyeket kíséri élénk érdeklődés. Szenvedélyes vitákat váltott ki az országos terület- és településfejlesztési koncepció is, melyet az elmúlt év végén bocsátottak széles körű társadalmi vitára. Az új elvekben megfogalmazódott, s a vita ezt külön is megerősítette, hogy csökkenteni kell a főváros és a városok, a városok és a községek közötti — néhány területen igen kirívó — különbségeket. Az új elvek a kistelepülések szerepének növekedését helyezik előtérbe, erősítik a községek lakosságmegtartó és -eltartó szerepét. Hosszú távú feladat a fejlődésben elmaradott területek felzárkóztatása. A jövőben jobban figyelembe kell venni egy-egy térség, település adottságait a fejlesztésnél, s magában a tervezési folyamatban is. Mit jelent ez a gyakorlatban? Kalocsán a napokban tárgyalta a Hazafis Népfront városi elnöksége a város hosszú távú — 2000- ig szóló — fejlesztési tervét. A testület tagjai véleményt mondtak, javaslatot tettek sokki- sebb-nagyobb ügyben. Szó esett a szennyvíz- hálózat kiépítéséről, a közterületek tisztaságáról, a középiskolai tanárutánpótlásról, a lakásépítésekről. A tervet előterjesztő tanácselnök gondosan följegyezte noteszébe a hallottakat. Természetes, hogy az elhangzott javaslatokat beépítik az alakuló-formálódó tervkoncepcióba. Hiszen a társadalmi fórumokon derült ki például az, hogy a kalocsaiak a szennyvízelvezetés megoldását fontosabb kérdésnek tartják az útépítésnél, pedig erre is tizennégy lakossági társulás áll rajtra készen. A népfrontelnökség ülése egyik állomása volt a folyamatnak, melyben végleges formát öltenek a város hosszú távú fejlesztési elképzelései, és ezen belül a VII. ötéves terv feladatai. Érdemes bepillantani a terv kialakulásának mechanizmusába. Az első változatot a tanács szakapparátusa öntötte formába. Ezt vitatta meg s egészítette ki a januárban összehívott városfejlesztési aktíva, most pedig a népfrontelnökség ülése. A tanácstestület állásfoglalása következik, majd beiktatnak egy újabb lakossági „szűrőt”. Az elképzelések szerint tanácstagi beszámolókon ismertetik majd a tervet a kerületekben. Végül, a szükséges egyeztetések után kerül ismét tanácsülésre a fejlesztési elképzelés, s ekkor hoznak döntést elfogadásáról. Hosszú ideig a választópolgárok szerepe arra korlátozódott a tervezési folyamatban, hogy meghallgassák, mit tesz majd értük a tanács. A gazdasági és társadalmi feltételek változása, az előrelépés igénye tette szükségessé, hogy változtassunk a korábbi gyakorlaton. Lassúbb, komplikáltabb lett így a tervezési folyamát? A befektetett többletenergia kamatostól megtérül az állampolgárok, a helyi szervezetek érdekeltségének növekedésében. Széles nyilvánosság vitatta meg azokat a törvényjavaslatokat is, melyek a ma összeülő országgyűlés napirendjén szerepelnek. Az oktatási törvény tervezetét már jó előre megkapták a társadalmi, érdekvédelmi és tudományos testületek. Véleményük odakerült a javaslat kidolgozóinak asztalára. A terület- és településfejlesztési koncepcióról, amelyet az országgyűlési bizottságok együttes ülésén nemzeti ügynek nevezett az egyik hozzászóló, a vitafórumokon tízezer ember mondhatta el véleményét. A harmadik napirendi pont, az állami pénzügyekről szóló törvény javasolt módosításának célja, hogy a tervtörvénnyel összefüggésben jobban kibontakozhasson a .tanácsi önkormányzat. Elfogadása esetén a tanácsok önállóan dönthetnek afelől, hogy pénzeszközeik mekkora hányadát költik fejlesztésre, és mennyit a működési költségvetésre.’ Végül a tanácsokról szóló törvény javasolt módosítása az előbbiekkel összhangban kibővíti a tanácsok jogait és kötelességeit a település- fejlesztésben, a lakossági ellátásban. Elismerésre méltón gazdag az országgyűlési munkaprogram. Megkönnyíti a törvényhozók munkáját az a tény, hogy a széleskörűen megvitatott törvényjavaslatok és módosítások mindegyikét a helyi önállóság növelésének, a demokratizmus fejlesztésének szándéka hatja át. Lovas Dániel „A BÉKE A LEGFŐBB DOLOG” Vendégek Kalinyingrádból Ljuba asszony és férje, Iván Szép idős pár. A férj elvesztette ugyan haja nagy részét, de a tekintete derűs. Felesége élénksége kedvesen egészíti ki férfiúi higgadtságát. Cipőjük otthonosan kopog a lakótelepi járdán. Oroszul beszélgetnek. A Szimferopol tér 12-be nyitnak be — Kecskeméten. A negyedik emeletre érve kulcsot vesznek elő, s belépnek az egyik lakásba. Nem itt laknak, vendégségben vannak. * Családias a hangulat. Itthon van már a háziasz- szony, Réthey Zsuzsa tanárnő is. Kapcsolata — és testvéreié — régi keletű vendégeivel, bár pár éve még mit sem tudott róluk. A felszabaduláskor, 1945 elején szovjet zászlóalj tartózkodott a városban. A híradósok között voltak lányok is, egyikük Ljubov Zaharovna Bazsakina, aki most itt ül. A Nagykőrösi utca 25-ben szállásolták el őket, a Réthey családnál. Zsuzsa alig néhány hetes volt ekkor, de nővérei, Éva és Kati felnőttként is emlékeztek a kedves, kontyos katonalányra. A szülők fényképet is adtak ajándékba a csemetékről. A már megsárgult fotónak köszönhető, hogy az egykori felszabadító katonák — férj a híradósok parancsnoka volt — ma itt lehetnek. — Az emlékeinket rendezgettük, amikor megtaláltuk a fényképet — meséli Ljuba asszony. — Csak a gyerekek keresztnevét tudtuk. Kíváncsiak lettünk, hogyan élhetnek ma? A fényképet három éve elküldték szerkesztőségünkbe, közöltük a történetét, s jelentkeztek a Réthey család tagjai. A többi már simán ment. Levelezni kezdtek. Nyelvi akadály nincs: Zsuzsa oroszszakos. — Alakulatunkkal Kecskemétről Budapest irányába mentünk tovább, részt vettünk a Székesfehérvár körüli harcokban, majd Bécs elfoglalásában. A győzelem napja pedig már Csehszlovákiában virradt ránk. Ezután hazafelé jövet még egyszer állomásoztunk Kecskeméten — emlékezik a férj. Ivan Nyikiforovics Bazsakin a háború után — magas kitüntetéssel — tisztként szolgált egy ideig a hadseregben, majd a honvédelmi szövetségben alkalmazták. A feleség a szolgáltatásban dolgozott. • A kalinylngrádi vendégek háziasszonyukkal, Réthey Zsuzsával — képünkön jobbról — a Forradalom utcai óvodában. Negyven évvel ezelőtt kötött házasságukból két gyermekük született: Vladiszlav és Ludmilla, mindketten mérnökök. — Nagy boldogság számunkra, hogy a két ország között erős barátság szövődött az eltelt évtizedekben, mert így még inkább érezhetjük, hogy érdemes volt harcolni — hallom a férfitól. Bazsakinék a ritka szovjet családok közé tartoznak: közvetlen hozzátartozóik közül senki sem esett el a háborúban. Az asszony fivére matrózként harcolt tengeralattjárón az északi vizeken — hozzá hasonlóan önkéntesként — s túlélte ő is. Azonban három nagybátyjuk odaveszett... — Nagyon szép város Kecskemét, és el vagyunk ragadtatva az emberek udvariasságától, vendégszeretetétől — nyilatkozzék itteni élményeikről. Zsuzsa elvitte a hajdani felszabadító katonákat a Fémmunkás gyárba, amely a magyar—szovjet barátság ápolásáról nevezetes. Voltak benn az iskolájában, oroszórán, és nagyon tetszett nekik, ahogyan a gyerekekkel nyelvüket megismertetik. Sőt, jártak az egyik óvodában is, ahol már szintén oroszul tanulnak a picik, játékos formában. Sokfelé megfordultak még a megyeszékhelyen, megnézték minden nevezetességét. Egyik nap kirándultak Tőserdőbe. Természetes, hogy a Nagykőrösi utcai házat — a Réthey családból ma már senki sem lakik ott — már a legelső nap felkeresték. S az egykori szállásadók gyerekei közül találkoztak a többiekkel is. A férj moszkvai, a feleség gomeli származású, az otthonuk Kalinyingrád, amelynek ma már négy- százezer lakosa van. — Elégedetten, kiegyensúlyozottan élünk — mondja Ljuba asszony. — Nyugdíjasként is dolgozunk, mert nem szeretjük a tétlenséget, örülünk a gyerekeinknek, az unokáknak, a békének. A béke a legfőbb dolog. Mi, akik átéltük a második világháborút, gyakran mondogatjuk: inkább élnénk kenyéren és són is, csak a háborút elkerüljük... ' Iván Nyikiforovics rábólint felesége szavaira 3 hintaszékből. Mi, többiek — így tennének itt köröskörül a lakótelepiek, s mindenfelé az emberek — szintén egyetértünk. * 1 Nos,, az elsárgult fénykép elvezette magyar barátaihoz á szovjet házaspárt.'Az első vizit megtörtént. Folytatása majd Kalinyingrádban következik. A. Tóth Sándor %
