Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-14 / 61. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1985. március 14. csütörtök SZÁZMILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ EXPORT Piackutatás a tőkés országokban Negyedik éve működik Kecske­méten a Generálimpex Külkeres­kedelmi Vállalat képviselete. Ta­valy — döntően a termelőszövet­kezetek — 70 millió forint értékű terméket exportáltak közvetíté­sünkkel kizárólagosan a tőkés or­szágokba. A több száz cikk közül csak a legjellemzőbbeket sorolom fel, amelyeket a megyéből szállítottak Nyugatra. Tavaly zöldségszárít- mányokból a megye 6 szövetke­zetéből összesen 40 millió forint értékű került külföldre. A legje­lentősebb partnerünk kezdettől fogva a kiskunmajsai Jonathán Termelőszövetkezet. Megjegy­zem, a friss zöldség- és gyümölcs- félékből szállításaink alig teszik ki 2 százalékát a tőkés exportnak, pedig ennél nagyobb lehetősége­ink vannak. • A kunszállás! Alkotmány Tsz tésztaflzeme. A kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezet negyedik éve már a mi emblémánkkal szállít­ja tésztaüzemének termékeit az Egyesült Államokba. Jelentős a különféle italok exportja is. A megye hírnevét a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát és a Helvéciái Állami Gazdaság ter­mékei öregbítik. Tavaly először szállítottunk fagyasztott csirkét a kecskeméti és a kiskunhalasi baromfifeldolgozó vállalattól. A kecskeméti Univer Áfész ételíze­sítői szintén keresettek külföl­dön. A háztáji munkáskezek segít­ségével előállított termékek szé­les skálája kerül exportra. Köz­tük például a szárazvirágok, el­sősorban a kiskunfélegyházi Le­nin és a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövet­kezetekből. Valutát jelentenek a kiskunhalasi és a kiskunfélegy­házi háziipari szövetkezetek sze­met gyönyörködtető kézi hímzé­sei is. Az idén tovább bővül partnere­ink listája. Űj üzletfelünk az izsá- ki Sárfehér Termelőszövetkezet, amely nagyobb mennyiségben ál­lít elő gilisztahumuszt exportra. A tiszakécskei Béke és Szabad­ság Termelőszövetkezet gladio- lusz-szaporítóanyagát küldi kül­földre. A fogyasztási szövetkeze­tek közül a bájai méz, a kiskun­félegyházi pedig többféle áru kis­tételű exportszállítására állapo­dott meg vállalatunkkal. A Kecs­keméti Kádgyárral együtt piac­kutatást végzünk a fürdőkádak tőkés exportjának bővítésére. Az eddigi szerződéskötések alapján a megyéből ebben az év­ben mintegy százmillió , forint értékű árut szállítunk Nyugatra. Dr Laczkó Tibor a vállalat képviselője KUBAI TÁJAKON, KUBAI EMBEREK KÖZÖTT (in.) Magyar paradicsom a cukornád hazájában Kuba mezőgazdaságában, ipa­rában, exportjában — egyszóval a népgazdaság egészében megha­tározó a cukor. S tiszteletet pa­rancsoló látvány a több tíz ki­lométerén elnyúló cukornádültet­vény. — Hát még a vágás! A betaka­rítás egy részét géppel végzik, de többségét még mindig kézierővel, a hosszú, széles pengéjű macheté- vel. Előtte meggyújtják a nádat, és leégetik a száraz leveleket. El lehet képzelni, milyen nehéz munka a nádaratás. Az emberek a végére olyan kormosak lesz­nek, mint a kéményseprők. Tanácsadó Bács-Kiskunból Mindezt Báldy Béla mondta, aki már-már kubainak vallhatja ma­gát, mert 1978 óta dolgozik kint. Ö volt az útimarsall egy rövid szakmai látogatáson. De mielőtt körülnéztünk az Április 19. Ál­lami Gazdaságban, vele beszél­gettünk. — A zöldségtermesztési kuta­tóállomáson dolgoztam Quiri- canban — mesélte az őszhajú, jó- kedélyű szakember. — Mellesleg még négy hasonló intézmény: a dohány, a gyógynövény, a cukor, nád és a talajtani kutató találha­tó a közelben. Nekem új para­dicsomfajták előállítása, a ter­meléstechnológia kidolgozása, a zöldségtermesztés fejlesztése volt a feladatom. Permetezés nincs, csak a rovarkártevők ellen vé­dekezve termelünk. Először azt hitték, belebukunk, de a kísérle­tek sikert hoztak, s ma már négy fajtánkat használják a nagyüzem­ben. Báldy Béla munkájának ered­ményét nemcsak a növekvő ter­mésátlagok jelzik, hanem az is, hogy két esztendeje már a mi­nisztérium zöldségtermelési osz­tályának szaktanácsadója. Ne­mesítő munkát is végez, miköz­ben járja a megyéket, konferen­ciákat szervez, négy üzemben pe­dig közvetlenül segíti a gyakor­lati munkát, hogy kialakuljon a bázisgazdaságok hálózata. Egyik ebből az Április 19. is. Ide igye­keztek a csoportból ketten a Kecskemét-szikrai Állami Gaz­daságból. Magyar Ferenc igaz­gató és Faragó István párttitkár a testvérkapcsolat felvételének vég­ső részleteit egyeztette. S ha már ott volt, elkísérte őket az újság­író is. Gépesítés, öntözés — nagyobb termés A szakmai tapasztalatcserén érdekes, mi több, figyelemre mél­tó teljesítményekről számolt be Rafael Sanchez igazgató, a he­lyettese Diego Martinez, vala­mint Augustin Hernandez főker­tész, az ország egyik legjobb szakembere. A háromezer hektá­ros terület egyharmadán termesz­tenek paradicsomot, 350—350 hek­táron "Rägyrtiät -és burgonyát, 75 hektáron fokhagymát. A fennmá. radó több^mint ezer h'éktáron egyéb zöldségféléket telepítettek. Ä paradicsom termésátlaga hek­táronként 5,6 tonna, de a kísérle­ti parcellán jnár 32 tonnányi ter­mést ad a HC 38.80 fajta. Géppel készítik elő a talajt, miként gé­pesítették a zöldbabtermesztést is. Ennek eredményeként innen kerül ki az ország termelésének 90 százaléka. Előbbre tartanak a hagymatermesztésben, s a látot­takból ítélve a csípős paprikát sem kell már sokáig Mexikóból importálni. A további feladat: még na­gyobb hozamú fajták megtalálá­sa, a paradicsommag és hagy­mamag, valamint más szaporító­anyagok helyi előállítása, a ter­melési idő széthúzása, hisz Ku­bában szinte az egész esztendő kedvez a mezőgazdaságnak. Igen fontosnak tartják a termelési munka mellett a feldolgozás fej­lesztését is. Az Április 19. gazdaság éves termelési értéke 5—5,5 millió peso, ami viszonylag nagynak számít. Az üzem egész földterületét ön­tözik 32 csőkút, egy víztároló és két öntözőberendezés segítségé­vel. S a kapacitást még bővítik is. Teljesítményösztönző bérezést vezettek be, hogy stabilizálják a termelést. A 900 dolgozó — köztük 15 mérnök és 32 technikus — havonta átlagosan 150—180 pesót keres, ami szedési idény­ben felmehet akár 300 pesóra is. Testvérüzemi együttműködés Rafael Sanchezt — aki vég­zettségét tekintve közgazdász — különösen a hatékonyság, a gaz­daságosság, a termelési, szerve­zési, technológiai megoldások, s az önállóságból adódó lehetősé­• Találkozó az ApriUa 19. gazdaságban. • A jő termés feltétele az öntözés. gek érdekelték. S éppen ezekben adhatja át hosszú évek során ki­érlelt tapasztalatait a Szikra ÁG., amely — lévén az együttműkö- . dés kétoldalú — maga is üzletet remél a közös munkából. Mégoe- dig a jól ismert magyarországi déligyümölcs-feldolgozáshoz ku­bai alapanyagot. S ez a vállalko­zás tovább fejlődhet, akár újabb partner bevonásával is. Az első lépéseket már megtették, s vár­ják a kubai gazdaság szakembe­reit Szikrába. Bíznak abban, hogy a testvérüzemi kapcsolat a két földrész meglehetősen távoli me­zőgazdasági nagyüzemei esetében is eredményes lesz, hiszen az ér­dekek mindkét oldalról nyilván­valóak. Ezt vallja a kubai mező- gazdasági miniszterhelyettes, Carlos Pérez Leon, aki szintén támogatta ezt a kezdeményezést. (Végre) Váczi Tamás N§$jí liltlJIiilftlilJlilUUlMJliJllJllllUAlAIJJ A HUNGÁRIA Szálloda és Étterem Vállalat 1985. május 1. napjától 1990. április 30. napjáig terjedő időre SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE átadja a következő üzleteit: Erdő Csárda Kecskemét, Békéscsabai út; Vadásztanya étterem—bisztró, Fülöpszállás, Kurjantópuszta 5. sz.; Sörszanatórium, Kecskemét, Március 15- tér 108. sz. A tájékoztató adatok 1985. március 19-től az alábbi helyeken vehetők át: Budapest V.. Petőfi S. u. 14., ellenőrzési osztály. Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. sz. Az érdekelt önálló egység központjában. A PÁLYÁZATOKAT 1965. április 11-én 16 óráig kell benyújtani a budapesti címen. A VERSENYTÁRGYALÁST 1985.' április 19-én 16 órakor a Royal-szállodában tartjuk, Bp. Lenin körút 47—49. . 554 Irányjelző Tavaszt váró autósok Az autósok a legtürelmetle­nebb taivaszvárók. Annak, aki végigaiutózta a telet, elege van a csúszkálásból, hőéi takard tás ból, a jéggé dermedt jármű életrekelté. sébőL Aki viszont pihentette az autóját, allig várja, hogy ismét vezethesse járművét. 'Hogy ki mi­ként választott, az szabja meg a jó jármüve körüli tavaszi tenni­valókat.' A téli sós latyaknak nagy sze­repe van az autók idő előtti tönkremenetelében. Ne feledjük: a legjobban védett kocsiszekré­nyen, alvázon is akad olyan hely, amelyet kikezdhet a rozsda. Sajnos, kevés autós veszi a fá­radságot, hogy rendszeresen megvizsgálja (megvizsgáltassa) kocsijának alját: a felcsapódott köveik nem kezdték-e ki a védő­bevonatot? Az ilyen állapotban levő gépkocsin, a sós latyak fo­kozott korróziót okoz, és a szeny- nyeződés késedelmes eltávolítása anyagi veszteséget jelent. Ha a hó már eltűnt az utakróli, feltét­lenül végeztessük el az aívázmo- sást, és Iha hóra már nem kell számítani, érdemes úgynevezett teljes szervizt csináltatni, ahol az alsó- és felsőmosásit összeköthet­jük az esedékes olajcserével, és a szükséges zsírzásokkal. Ezeket a feladatokat célszerű szakműhelyben elvégeztetni, ahol az alvázbevanaton keletkezett legkisebb sérülést is ki tudják javítani. A szervizzel egyidőben célszerű a jármű műszaki álla­potát is ellenőriztetni. Cseréljük ki a papírbetéTes levegőszűrőt, mert a téli pára biztosan átitatta, a por és a szennyeződés eltömte, és ez üzemanyag--túlfogyasztás­hoz vezethet. Ellenőriztessük a gyújtást és a porlasztót is. A jó idő beálltával vegyük ki a sző­nyegeket és szárítsuk meg. Még néhány esztétikai beavatkozás: egy-egy rozsdafolt szakszerű el­távolítása a lökhárítóról, a fé­nyezésről és nyugodtan várhat­juk a tavaszt. Aki fedett helyen, garázsban felhakolva tette el az autóját, ki­vette az akkumulátort, és azt rendszeresen karbantartotta, vagy szakműhelyre bízta, annak gya­korlatilag nincs sok dolga. Be kell töltenie az üzemanyagot, el­lenőrizni a folyadékszinteket, be. tenni az akkumulátort, és az autó menetkész. Ha viszont valaki csak úgy 'lezárta járművét, s az út szélén, a parkolóban, vagy a kert sarkában teleltette, annak már több baja lesz az elindulás­kor. A legtöbb gondot az akkumu­látor jelenti. A lemerült akku­mulátort vegyük ki, és szakmű­helyben vizsgáltassuk meg. Amíg a szakműhely életrekelti, végez­zük el a többi feladatot. A csat­lakozásokat tisztítsuk meg, cse­réljük ki a lievegőszűrőt szük­ség esetén a megszakítót és' a gyújtógyertyákat, S ha az akku­mulátor üzemképes, vizsgáljuk át az elektromos csatlakozásokat is. Töltsük fel a járművet üzem­anyaggal, ellenőrizzük az olaj- Szintet, fékfolyadékszzintet, és el* ső utunk a szervizibe vezessen, ahol végeztessünk teljes szervizt és forgalombiztonsági ellenőrzést. IDŐSEK A KÖZLEKEDÉSBEN Az öregedés természetes folya­mat, ami általában a korábbi em­beri kapcsolatok fokozatos csök­kenésével jár. A magányosság el­leni védekezésként a legtöbben igyekeznek környezetük javára hasznosítani magukat. Segítenek a bevásárlásban, ebédhordás­ban, gyermeksétáltatásban. stb., s ezek alapján nyilvánvaló, hogy az idős emberek közlekedése élette­vékenységük jelentős részét ki­tölti. Ezért érdemes számba ven­ni közlekedésük jellegzetessége­it. Idős korban az érzékszervek működése folyamatosan csökken. Romlik a látás, a hallás, ezáltal nehézkessé válik a partnerekkel való együttműködés, a környe­zethez való alkalmazkodás. A korral jár a mozgásképesség csök­kenése. Az úttestre gyakran hosz- szas fontolgatás után lépnek. Fi­gyelmük inkább befelé fordul, emiatt a környezet felmérése nem mindig alapos. A figyelmük inkább a részletekre irányul, így nem a közlekedés átfogó össze­függései tudatosulnak, hanem a mellékesebb részletek. Gyakori részükről a döntési bizonytalan­ság. Látszólag az átkelés mellett döntenek, de váratlanul mégis mást tesznek, és fordítva is elő­fordul, amikor a kivárás helyett veszélyhelyzetben elindulnak. Mindez már sok tragédiát oko­zott. Kerékpározás közben legkriti­kusabb manőverük a balra ka­nyarodás. Gyakorta váratlanul, besorolás, jelzés nélkül teszik. Az együttműködő- és alkalmazkodó­készségük rugalmatlanabb. Sok-, szór inkább azt várják el, hogy mások alkalmazkodjanak hozzá­juk. Az erről való meggyőződés, a partner szándékának felderítése azonban elmarad. Jellemző, hogy nem eléggé ismerik, vagy nem respektálják a számukra fontos közlekedési szabályokat. Az El­sőbbségadás kötelező táblánál is előfordul, hogy körültekintés nélkül kerekeznek a védett útra, figyelmen kívül hagyva az őket veszélyeztető forgalmat. Propaganda- S és nevelőtevé’-1' kenységgel az idősek közlekedési sajátosságain csak részben lehet változtatni. Eredményre akkor van kilátás, ha mindannyian vi­gyázunk rájuk ugyanúgy, mint a gyermekekre. Védelmük érde­kében néhány tanács: ne tekint­sük őket egyenlő képességű part­nereknek, inkább védelemre szo­rulókként alkalmazkodjunk hoz­zájuk. Nem célszerű elvárni tő­lük a maradéktalan szabályisme­retet, és azok tiszteletben tartá­sát. Esetenként lelépés után tá­jékozódnak, ez pánikszerű visel­kedéshez vezethet. A türelem és a segítség jelent megoldást. Elő­fordul, hogy átkelés közben vá­ratlanul megváltoztatják szán­dékukat, ezért nem érdemes szo­rosan kiszámítani a helyet mö­göttük. A szándékok egyeztetésé­ben sem szabad sokszor megbíz­ni. Volt arra is példa, hogy az idős ember átkelés közben a fe­lezőn megállt, látva a sebesen kö­zeledő gépkocsit, majd elindult a veszélyzónába. Sajnos, a vezető­nek nem maradt lehetősége, hogy a balesetet elkerülje, mert bízott abban, hogy a megállás elengedé­si szándékot fejez ki. Kerékpáro­soknál számítani kell a tájékozó­dás, a besorolás. és a jelzés el­maradására, a meglepetésszerű manőverekre. Gépkocsiban jel­legzetes az irány-, illetve tem­pótartásuk, Sebességük viszont lassúbb az átlagosnál, de az aka­dályoztatásért felesleges meglec- kéztetni őket. Szabó András . • A biztonságos közlekedéshez jó út is kell. Kecskeméten a Csókái utcában csak lépésben haladhatnak a járművek.

Next

/
Thumbnails
Contents