Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-12 / 59. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 12. A SEGÉDMÜHELY MESTERVIZSGÁJA Rácz József homlokára tolta a védőszemüveget, kioltotta a hegesztőpisztoly lángját. Ügy nyújtotta a kezét, mintha régi ismerősök lennénk. — A brigádunknak két neve is van — kezdte bemutatni közös* ségüket. — Elsőként Ady Endre nevét vettük fel, később ehhez kapcsoltuk az MHSZ megjelölést is. Oka volt ennek, ugyanis a Stílek- itívából mindenki tagja a honvédelmi szövetségnek, és nagyjából ebben csúcsosodik ki a társadalmi munkánk. Tízen vagyunk, közülünk négyen, Botos Béla asztalos, Danyi János akkumulátorjavító, Tormási Sándor kárpitos és én, a hűtőjavító, alapító tagok vagyunk. A kongresszusra, a felszabadulás 40, évfordulójára külön vállalásokat tettünk itt a Volán 9. számú Vállalatnál, bálr a megemelt terv teljesítése is egész embert, ió összhangot . kíván. A segédműhely nem tud látványos eredményeket iprodukálni. de kényelmesebbé. kulturáltabbá teheti az utazást, a szükséges javítás elvégzésével. Az idei tél a segédműhely alapvizsgája volt. Botos Béla asztalos elhatározta, hogy hulladék- anyagokból készíti el a szerelők számára az aláfekvő-padokat, a festők anyagtakarékosságot vállaltak. de olyan módon, hogy karbantartják a nagycsarnok útburkolati jeleit, és besegítenek az asztalos munkába. Nemrég emelték a 'helyi autóbusz viteldíját A brigád vállalta, hogy felmérjük a buszokban előforduló kárpitozás! hiányosságokat s azt rövid idő alatt pótoljuk. Ha az utas • Rácz József: — A mestervizsgának sikerülnie kell. többet fizet, utazzon normális körülmények között. A nagy hideg sok gondot okozott az akkumulátoroknál. Az üzemkészség elsősorban ezen is múlott. 'Nagyon odafigyelték az akkumulátorkezelőik a töltés időtartamára. a savfokra, sőt alkalmasint ki is szerelték'az energia- forrást az autóbuszokból, teherautókból. hogy megóvják. A szerelők, a karbantartók, a felújítást végzők keze alá dolgozik a segédműhely szocialista brigádja, pontosan, lelkiismeretesen, szorgalmasan. — Nálunk mindenkinek több társadalmi megbízatása van. Azon túl. hogy az MHSZ-ben tevékenykedünk. a lövészszakosztály ránk épül, van pártalapszervezeti vezetőségi tagunk önkéntes rendőrünk, tűzoltónk, vöröskeresztes véradónk. MSZBT-aktivistánk, sőt az MiHSZ-klubtitkárt is 'bevettük a brigádba. A társadalmi munkaórákat nehéz lenne összeszámolni. Rendbeteíttük a vállalati kispuska-lőteret, felújítottunk egy UAZ gépkocsit az MHSZ félegyházi repülőterének, a kecskeméti szociális otthon kárpitos-, asztalos- és festőmunkáit mi végezzük, sőt hét rokkantkocsit is újjávarázsoltunk. Jutott időnk a lövészversenyeken kívül arra is. hogy Bene Sanyi házának felépítésében segédkezzünk ... • Aláfekvő-padokat készít Botos Béla asztalos. Pénzünket, egészségünket védik az élelmiszer-vegyvizsgálók Hatósági állatorvosok és vegyészek közös erőfeszítésével, s mind korszerűbb vizsgálati módszerekkel védi a fogyasztók érdekeit Bács-Kiskun megyében az Állategészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás. Munkatársai tavaly háromszázküenc termelőnél jártaik némelyiknél többször is —, és 2159 mintavétellel, csaknem 30 ezer-féle elemzéssel „állítottak ki bizonyítványt” az élelmiszerekről. Ezeknek egyötödét hibásnak találták. Miniket, vásárlókat közelebbről érintve, mit tapasztaltak a szakemberek? — érdeklődtünk dr. Horváth Györgynél, az állomás igazgatóhelyettes főmérnökénél. — Hadd kezdjem azzal: értékeléseinknek j& jegyei is voltak. A választék bővítéseként 1984-ben új árunak számított a bajati BÁCSHŰS Lucifer, borsos és sajtos kolbásza, füstölt gépsonkája, a félegyházi ÁHV bőrös, göngyölt szalonnája, a Kalocsai Sütő- és Édesipari Vállalat sajtos és sonkás ízesítésű „Pincsi”-je; de ugyanitt említem a kecskeméti Dobosi nozskfenye- ret. a halasi házikenyeret, vagy a Petőfiszállásról szállított színes-ízesített tésztát. Ezek, hasonlóan a növényi étolajokhoz, a hűtő- és dohányipari cikkekhez, az üdítőkhöz és az orosházi baromfiipari termékekhez, megfelelőek. Cáfolom azt a korábban elterjedt híresztelést, amely a kenyér minőségét kifogásolta. Inkább azt vettük észre, hogy gyakoribb a súlyingadozás. Mértünk 88—90 dekagrammos egész kenyeret; viszont volt olyan „egykilognammos” is, amely tíz százalék súlytöbblettel érkezett egy üzletbe. — A múlt évi vizsgálatok egyötöd részében, mint tudjuk, elmarasztalták a termelőket. Ez arra vall, hogy a jó jegyek mellett rosszak is becsúsztak... — Méghozzá több. mint tavalyelőtt. 1984-ben, 1983-hoz képest, kismértékben romlott az élelmiszerék és az élvezeti cikkek minősége. Különösen a hús- készítményéit ellenőrzéséből vontunk le számos tanulságot. A félegyházi központi ABC-ben, a kecskeméti Centrum Áruházban és a Kossuth téri élelmiszerboltban vettünk mintát olyan kolbászból, amelyet kilogrammonként százötven helyett 170 forintért árusítottak, ráadásul a víztartalma megengedhetetlenül magas, 43 százalékos volt. Nemcsak ez. más vizsgálataink is azt Iga• Dr. Prohászka Károlyné vegyésztechnikus fagyasztott paradicsomos káposzta, meggy, főtt csöveskukorica és májgombócleves vizsgálatához készüL zoitálk. hogy a kolbászfélék! egy részénél a víz- és zsírtartalom magasabb a fehérjearány rovására. Gsongrád megyei vágóhidakról meg szárazkolbász elnevezéssel hoztak forgalomba, drágábban, alacsonyabb értékű lángolt kolbászt. Ilyen és más alkalommal tavaly harminchétszer szabtunk ki helyszíni bírságot. — Jogos igényük a vásárlóknak, hogy pénzükért szeretnének • megfelelő árukat kapni. Végül is a kolbász nem olcsó. — Ezt a nézetet képviseljük mi is. Amikor a húsipari termékeket és azok alapanyagát vettük szemügyre részletes vizsgálatokkal, arra a következtetésre jutottunk, hogy a húsipari termékek* minősége — kül- és 'béltartalom szerint egyaránt —, az eltelt egy esztendőben sokat romlott. Az úgynevezett vörös áruk — párizsi, virsli, szafaládé — a fogyasztók számára minőségileg hátrányosain változtak. Az Olasz és a Veronai szalámit ma már nem lehet megkülönböztetni egymástól. A 'gyártóknak jobban kellene figyelniük arra, hogy a töltelékben ne maradipn légzsák, rágós állomány, csont, vagy szilánk! Ok viszont a gazdaságosságnak azzal a — fogyasztói Szempontból kifogásolt — hibás felfogásával védekeznek, hogyha' a termelésben nem alkalmaznák a technológiai fejlődés eredményeit, mennyiségileg nem tudnák ellátná a lakosságot. Mondanom sem kell, mennyire sántít, menynyire hamis ez az érvelés. A járható út csakis a szabványokhoz, a minőségi előírásokhoz való szigorú alkalmazkodás. Megfelelő pénzért, megfelelő árut! — Nem kivétel ez alól más fogyasztási cikk sem. . — Nem bizonyt A tejtermékek összetételének — például zsír- tartalmának — javítására, s a pontosabb töltősúly-megáilapítás- ra ugyancsak felhívtuk a termelők figyelmét. A zöldség—gyümölcs-kereskedelemben azok az üzletek kínáltak frissebb árut, amelyek közvetlenül kertészetektől vásároltak; A bugaci Aranykalász konzervjeire „ráfér” a minőségi javítás. Kiskunfélegyházán a Primőr Kisszövetkezetnek is nagyobb gondot kell fordítania termékeinek gyártására. A szeszes italok közül 1984-ben nyolcmillió forint értékű vegyes- gyümölcs-pálinka forgalomba hozatalát tiltottuk meg, ami metil- ailkohol-tartalmával a fogyasztók egészségét károsította volna. — Vendéglátóhelyi tapasztalataik? — Azonkívül, hogy a presszó- kávé és a fagylalt minősége valamelyest jajvult, korántsem vagyunk elégedettek a vendéglátásban forgalmazott termékekkel. Az egyik kirívó "tény — és ez általános —, hogy az állmát hámo- zatlanu'l reszelik réteshez, vagy egyéb süteményhez. Ez a kényelmesség jele, ellenkezik a ‘hazad és az európlal gyakorlattal. Az ágazati felelősség egyértelművé tétele érdekében a MÉM felmentett bennünket vendéglátóipari ellenőrzési kötelezettségünk alól, jóllehet, tanácsi felkérésre, esetenként foglalkozunk e területtel is. Az állami kereskedelmi felügyelet alacsony létszámú, túlterhelt. A vállalati és a szövetkezeti belsőellenőrzés helyenként gyenge., Emiatt a béribeadott (szerződéses) vendéglátóüzletekre az ellenőrzésben es a számonkérésben egyfajta területenkívüliség jellemző. Ellenőrzésre, a vásárlód érdekek védelmében. • cégértől függetlenül mindenütt szükség van. Ha a fogyasztók' észrevételeikkel hozzánk fordulnak, ezentúl is segítségükre leszünk — mondta befejezésül dr. Horváth György. Kohl Antal Az idén megváltozik a sertések minősítése. Az állató- ____________ k át július elsejétől, a vágás után osztályozzák, és a kistermelők „fizetése” a hús és a zsír arányától függ. Követendő példa FEHÉRSERTÉS A HÁZTÁJIBAN Cél: a „kiváló” cím Rácz József itt kissé elkomoro- dott. — A létszámot kelletne bővíteni. mert alig győzzük a munkált. Ami nagyon keserít bennünket: 'három éve próbáljuk megszerezni a Vállalat Kiváló Brigádja címet, de nem jutottunk előre, bár ötször megszereztük az aranykoszorús címet. Ebben az évben ismét megpróbálkozunk, a mestervizsgának sikerülnie keíll! Gémes Gábor A nagyobb hús részarányt produkáló, úgynevezett fehérsértések viszont .kényesebbek”, több munkát, drágább eleséget kívánnak. Arra, hogyan lehet a nagyobb követelményeknek megfelelve is jövedelmező a tenyésztés, jó példa a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezeté. Leegyszerűsítve a szövetkezet és az állat- nevelésre vállalkozók között a munkamegosztás a következő: az értékes, jó vérvonalú Ka-hyb kocákat kapják meg a kistermelők, akiktől 20 kilogrammos malacokat vásárolnak vissza, s ezeket nevelik fel, a karantén istállókban történő „összeszoktatás” után, egy Agrokomplex-rendszerű és több új épületben. Évente mintegy 30 ezer sertés hízik így. A korábbi gyakorlattal szakítva idén a Bács-Kiskun megyei Ál-- latforgalmi és Húsipari Vállalat közvetítésével közvetlenül a Kaposvári Húskombinátba szállítanak. így bizonyos feltételek teljesítése mellett „sonkaprémiummal ” is gyarapíthatják a? ágazat bevételét. Köztudott, hogy a háztáji sertések szaporodásbiológiai mutatóin egy — akár jó képességű — „zugkan” mennyit ronthat. Viszont egy pedigrés apaállat drága, a hagyományos módon termelő gazdáknak megfizethetetlenül sokba kerül. Ha a Kapos- városi Húskombinát, a termelést integráló téesz és a malacnevelésre vállalkozó, osztozik a költségeken, akkor már ez az összeg megfizethető és mindenki jói jár. A közelmúltban Hartán 30 ilyen Ka-hyb apaállatot helyeztek ki. Vejtei András, aki a szövetkezet gépműhelyében raktáros, arra vállalkozott, hogy a Kaposvári Hibridsertést Tehyésztő és Értékesítő Közös Vállalat által forgalmazott f iaztatót u mintegy mintaudvarkénfct— óljába; beépíti. Így gyakorlatilag a szakosított telep nyújtotta „kényelemben” nevelhetik fel az apró jószágokat. Az elmúlt három esztendő tapasztalatait így összegezte: — Kétszázötven malac látott napvilágot ebben a fiaztatóban. összesen kettőt nyomott össze az anyjuk. Lehet, hogy a fiaztató ára elsőre kicsit borsos, viszont ha azt nézzük, hogy a malacnevelés vesztesége egy százalék alatti, máris megtérül a költség. Nem beszélve arról, hogy megkönnyíti a tisztántartást, és az ál- . lat is jobban érzi magát. A legtöbb kíváncsiskodó azt kérdezi: • Kényelemben és biztonságban nevelheti malacait a sertés a Ka-hyb-flaztatóban. A közös érdekeltség megteremtése Hartán nem éri stresszhatás az anyát, amikor ebbe a ketrecbe felmászik? Csak az első alkalommal viseli meg őket ez a kalitka, utána már megszokják. Itt ugyanis könnyebben „megússzák” az utódok nevelését, mint a hagyományos almon. Sokat számít az is, mennyire állatszerető a gazda. Javíthatunk a helyzeten, ha a makacskodót finoman biztatva, nem ösztökével sürgetve, türelmetlenül hajtjuk fel a rácsra. A szövetkezet sertéstenyésztési ágazatvezetőjével, Stefán Jánossal különböző kimutatások és számológép mellett folytatjuk a beszélgetést. — Az ilyen termelésszervezés mindenkinek megéri — mondta. — A nagyüzem szempontjából elsődleges haszon: ha a fiaztatásra kellene berendezkedni, ez a közösnek 50 millió forintba kerülne. Így viszont — főleg a fiatal téesz- tagok megnyerésével — a fejlesztési alap egy részének átadásával, a sertésól építését kölcsön formájában _ segítjük. Jelenleg ilyen címen másfél millió forintunk van a tagoknál. Az sem mellékes, hogy, ha a fiaztatást a szövetkezetben szeretnénk megoldani, legalább 45 dolgozót kellene erre a munkára alkalmazni. A háztáji malacneveléssel tagjaink olyan jövedelemforráshoz jutnak, amelyik kárpótolja őket fáradozásaikért. A vállalkozói díj — mert a termelés kockázatát a tag viseli — olyan, hogy nyolc- tíz koca esetén igen szép summával zárhatják az évet. Nem utolsósorban fontos az is: elképzelhetetlen, hogy a község átlagos 500—600 négyzetméteres telkein ennyi sertést meghizlalhassanak. Viszont a malacneveléskor az állattartást kísérő illat oly csekély, hogy nem zavarja a szomszédot. A hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet példája jó, a kort megelőzve ' kialakítottak egy plyan termelésszervezési formát, amellyel úg£ tűnik, mindenki jól jár és a feldolgozóipar az exportpiacon keresett sertést kaphat. Cz. P. • Vejtei András: — gondosság ji! mellett türelem Is kell az állatokhoz. Straszer András felvételei. • A tiszta, higiénikus környezetben a jövedelem is megsokszorozódik. A pulykahús népszerűsége Sok településünkön a pulyka úgy hozzátartozik a tájhoz, mint az útszéli fa, vagy a házak előtti virágoskert. Idős és fiatal egyaránt szívesen foglalkozik a tartásával, mert kifizetődő. Pedig hazánkban csak közepes jelentőségű pulykatenyésztés folyik, az európai pulykahús 80 százalékát Olaszországban, Francia- országban és Angliában termelik meg. De nagy is a belső fogyasztás ez utóbbi országokban, így lehet azután, hogy Hollandia és Magyarország Európa két legnagyobb pulykaexportőre. A világ legnagyobb pulykahúsfogyasztója viszont az Egyesült Államok, ahol 5 kg az egy főre jistó évi pulykahúsfogyasztás. Kontinensünk baromfifermelésében mintegy 10 százalékos a pulyka részesedése, de évről évre nő az iránta megmutatkozó kereslet. Ennek egyik oka, hogy a pulykahús ára középén fekszik a csirke és a drága tőkehús között. Olyan alacsony a zsírtartalma, mint a csirkéé, de számos ételben * jobban pótolja a borjú- és sertéshúst. Puha és fehér húsú, az ipari országok fogyasztóinak ízlését és igényelt e tulajdonságai kielégítik. Másik előnye a pulykának, hogy mintegy háromszor akkora a súlya, mint a csirkéé és így további ipari feldolgozásra, vendéglátói felhasználásra is jóval alkalmasabb. Francia- országban például az előállított pulykahúsnak több mint a felét tovább feldolgozzák/szemben a csirkével, amelynek csak 3 százalékát használják fel erre a célra. Amikor nálunk a pulykát 15 hetes korában felvásárolják, hat, hat és fél kilót nyom. A meghizlalt óriáspulykák viszont 13—14 kilósak szoktak lenni (az Angliában felnevelt eddigi legnagyobb pulyka 32,5 kiló súlyú volt, s ezzel „világrekordot” állított fel.) Mikroelektronikai mérőműszerek Nagy érzékenységű mérőműszer-családot alakítottak ki a Mikroelektronikai Vállalat szakemberei. A tervek szerint a kutatási, fej. lesztési szakasz befejeztével még ebben a félévben megkezdik a mikroelektronikán alapuló mérőműszerek különbö. ző típusainak — például gázérzékelőknek, hő. mérőknek, nedvességtartalom-érzékelőknek, nyomásmérőknek — a gyártását. Az új mérőműszerek elsősorban parányi méretű érzékelőjükkel, nagyobb pontosságúkban, rendkívüli érzékenységükben és minden eddiginél szélesebb felhasználási lehetőségükben különböznek hagyományos elődeiktől. Legfontosabb alkotóré. szűk az érzékelőlapocska, amely már magán viseli a mikroelektronikai kutatás számos eredményét. Az úgynevezett rétegtechnikán alapuló érzékelőnél például egy vékony lapra néhány négyzetmilliméternyi 'alapterületen, meghatározott — rendkívül csekély — vastagságban speciális összetételű anyagot hordanak fel, amely a környezeti jellemzők (például a hőmérséklet, a levegőösz. szetétel, a nedvességtartalom) változására megváltoztatja áramvezető képességét és ezzel közvetlen jelzést ad a hoz- ‘ zákapcsolt kijelző műszernek. Az érzékelők egy másik típusánál — szilícium alapú félvezetők alkalmazásával — többek között a nyomás nagy pontosságú mérésére van lehetőség: a néhány milliméteres szí. lfciumlapocska már az ezredmilliméternyi elmozdulást is érzékeli, és a vérnyomástól a gázvezetékben uralkodó nyomásig rendkívül széles tartományban alkalmas a terhelés pontos mértékének meghatározására. Szakemberek szerint a mikroelektronikai technikákon alapuló műszerek alkalmazásának lehetőségei szinte belát- hatatlanok. Felhasználásuk segítheti bonyolult ipari folyamatok vezérlését; szolgálhat kör. nyezetvédelmi célokat (például levegő szeny. nyezettségének a mérésekor) ; az eddiginél pontosabban figyelemmel kisérhetik általuk — egyebek között sebé. szetl műtőkben — a klímaberendezések működését; javíthatják a mezőgazdaságban az üveg- házas termesztés, vagy a keltetőgépes szaporítás gazdaságosságát. Elterjedésüket eddig elsősorban az gátolta, hogy kizárólag külföldről, elsősorban tőkés országokból voltak beszerezhetőek. A most kezdődő gyártásban azonban hamarosan hazai forrásból is hozzáférhetővé válnak az új mérőnifl- szerek. ti
