Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

1985. március 9. • PETŐFI NÉPE • 3 (Folytatás az 1. oldalról.) Az ágazati miniszter, illetve az országos főhatóság vezetője által adományozott Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült: Borbély- f né Mák Rózsa, a megyei tanács főelőadója,, Tornyai Gyuláné, a megyei tanács főmunkatársa, Erós Istvánná, a lajosmizsei Általános Iskola és Diákotthon élelmezés­vezetője, Grósán Pálné, a kecs­keméti LenirtvároSi Általános Is­kola igazgatója, Kovács Lőrincné, a bajai Liszt Ferenc Általános Is­kola hivatalsegédje, Kővágó Ig- ' nácné, á kalocsai Viski Károly Múzeum teremőre, Marton Ist­vánná, a kiskőrösi Iskola úti' Ál­talános Iskpla .tanítónője, Mis- kólczi Péterné, a borotai óvoda dajkája, Pál Gyuláné, a megyei levéltár csoportvezetője, Sugár Józsefné, a kiskunhalasi városi könyvtár könyvtárosa, Török Im- réné, a moziüzemi vállalat gép­írója, Urbán Ferencné, a kalo­csai Művelődési Központ és If­júsági Ház takarítónője, Varadi Andrásné, a jászszenti ászlói óvo­da dajkája, Zámbori Béláné, a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. Farkas Ferenc­né, a Kecskeméti óvónőképző In­tézet docense, Bánhidi Ferencné, a megyei kórház pénzügyi cso­portvezetője, Lovas Irén, a me­gyei kórház ápolónője, dr. Nagy Márta, a megyei kórház csoport- vezető főorvosa, dr. Safrankó Ag­nes, a megyei kórház rendelőin­tézet adjunktusa, Sebők Imréné, a megyei kórház műtősnőjé, dr. Bak Zsuzsanna, a bajai kórház adjunktusa, Funták Kázmérné, a bajai kórház laborasszisztense, Tóth Győzőné, a kalocsai kór­ház ápolónője, dr. Geri Mária, a kalocsai kórház-rendelőintézet szakfőorvosa, Király Flóriánná, a kiskunhalasi kórház raktárveze­tője, Nagy Ágostonná csengődi gyógyszerész, Zséli Rudolfné, szanki gyógyszertárvezető, Gaál Istvánná garai / gyógyszertári asszisztens, Harkái Jánosné, a kecskeméti 12/12 gyógyszertár szakasszisztense, Tarjányi Mag­dolna, a gyógyszertári központ pénzügyi csoportvezetője, Majsz- linger Józsefné, a bajai Augusz­tus 20. Tsz csoportvezetője, Klo- cker Jánosné, a balotaszállási Kossuth Tsz titkárnője, Paulik Dánielné, az apostagi Dunamenti Tsz ügyintézője, Horváth György- né, a dunavecsei Béke Tsz törzs­állattenyésztője, Szabó Károlyné, a dunavecsei Béke Tsz kertésze­ti dolgozója, Gy. Papp Antalné, a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz csoportvezetője, Czakó Istvánná, a helvéciai Petőfi Tsz főkönyvelő­helyettese, Herczeg Józsefné, a Jászszenti ászlói Tsz borjúgondo­zója, Karsai Istvánná, a Jász- szentlászlói Tsz csoportvezetője, Juhász Ferencné, a jánoshalmi Petőfi Tsz csoportvezetője, Al- mási Jánosné, a kiskunfélegyházi Lenin Tsz könyvelője, Bugyi Bé­láné, a kiskunmajsai Petőfi Tsz főkönyvelője, Kertész Jánosné, a kunszállási Alkotmány Tsz to­jásfelvásárlója, Fazekas Árpádné,- a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz ügyintézője, Matics Károlyné, a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz pénzügyi vezetője, Borsodi Sán- dorné, a rémi Dózsa Tsz szakács­nője. Farkas Lajosné, a szabad- szállási Lenin Tsz gyümölcster­mesztője, Járdi Rózsa, a szabad- szállási Lenin Tsz törzstenyésztő­je. Tóbiás Elemérné, a megyei földhivatal főelőadója, Bella An­talné, a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz adminisztrátora, Gömböcz Károlyné, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság irodavezetője, Kiss Szökés a szabadságba A NEMZETI BIZOTTSÁG ÉLÉN JÁNOSHALMÁN i Ebben a házban alakult meg a párt jánoshalmi szervezete 1944-ben. Elismerés ió munkáért Károlyné, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát mérlegkezelője, Szabó Károlyné, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát adatrögzítője, Miskolczi Gyuláné, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát vetőmag-kikészítője, Kerekes Lászlóné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat barom­fibontója, Marosvölgyi Péterné, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat titkárnője, Török Mihály- né, a Kecskeméti Baromfifeldolgo­zó Vállalat brigádvezetője, Varga Imréné, a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalat értékkönyve­lője, Jenei Istvánná, a kalocsai Fém- és Villamosipari Vállalat pénztárosa, Váczi Józsefné, a DUTÉP csoportvezetője, Horváth Gyuláné, a DUTÉP gondnoka, Drozdik Lászlóné, a MÁV kecs­keméti vizsgáló főkalauza, Mát­rai Pálné, a MÉSZÖV nyugalma­zott gondnokságvezetője, Szabó Józsefné, a megyei bíróság főelő­adója, Zoboki Lászlóné, a megyei bíróság betanított munkása, Ret­kes Lászlóné, a Kecskeméti Kon­zervgyár laboránsa, Csősz Imréné, a Kecskeméti Konzervgyár kalku­látora. Szocialista Kultúráért kitünte­tést kapott: Ágó Sándorné, a solt- vadkerti filmszínház üzemveze­tője, Hordós Károlyné, a Kiskecs- keméti Általános Iskola vezető tanítónője, Párdányi Judit, a kecskeméti Kodály Zoltán Ének- Zenei Általános Iskola, Gimnázi­um és Zeneművészeti Szakközép- iskola tanára, Székely Sándorné, a fülöpszállási általános iskola tanítónője, Szénásiné Marton Edit, a bácsalmási könyvtár vezetője, Zoboki Istvánná, a tiszaalpári könyvtár vezetője. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést vett át: Bordos Zsig- mondné, a tiszakécskei áfész bolt­vezető-helyettese, Bolega Imréné, a dunavecsei áfész betanított munkása, Györk Er nőné, a kiskő­rösi áfész pénztárosa, Varga Pálné, a csátaljai áfész boltve­zetője, Hegedűs Józsefné, a kis­kunfélegyházi Integrál Áfész hi­vatalsegédje. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott: Gyenes Márta, a szabadszállási Aranyhomok Tsz szociálpolitikai munkatársa és Födi Péterné, a balotaszállási Aranyhomok Tsz brigádvezetője. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával jutal­mazták Bende Mária rendőr szá­zadost. A megyei rendőr-főkapi­tányság dolgozói közül a Közbiz­tonsági Érem arany fokozatát vette át Nagy Lászlóné I. o. iro­datiszt, ezüst fokozatát Mayer Józsefné II. o. irodatiszt, bronz fokozatát Besze Margit I. o. iro­dasegédtiszt. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott: Kreidli Ar- pádné előadó, Munkácsi Gézáné előadó, Vincze Imréné előadó, Pozsár Istvánná II. o. irodafő­tiszt, Markó Istvánná II. o. iro­dafőtiszt és Vén Lászlóné III. o. irodafőtiszt. A Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát kapta: Bartha Tiborné, az SZMT-könyv- tár munkatársa. A Népfront Munkáért kitünte­tésben részesült Iván Istvánná, a Hazafias Népfront megyei alel- nöke. Az MHSZ Kiváló Munkáért érem bronz fokozatával tüntet­ték ki Aradi Évát, a BRG szere­lőjét, Balogh Imrénét, a Kecske­méti Konzervgyár nyugdíjasát, Kiss Antalnét, a Kecskeméti Kon­zervgyár raktári csoportvezető­jét, Tarjányi Antalnét, a kiskun­félegyházi Április 4. Gépipari Mű­vek adminisztrátorát és Zs. Ko­vács Lászlónét, az MHSZ dolgo­zóját. 1917. július 3-án, Jánoshalmán születtem. Elemi és középiskolá­im elvégzése után szabóinasnak mentem Kuthi György jánoshal­mi mesterhez, aki szociális gon­dolkodású, kulturált, a község lakói előtt tekintélyes, megbe­csült ember volt. Baráti köréhez baloldaliak tartoztak, így politi­kailag helyes irányba indulha­tott el. Segédlevelem megszerzé­se után továbbra is tanítómeste­remnél dolgoztam. Szakmai to­vábbfejlődésem érdekében azon­ban Pestre akartam menni, ami 1936 őszén sikerült is. Majtényi Mihály Kristóf téri szabóságába kerültem. A tulajdonos a Szabó Mesterek Országos Szövetségének az elnöke volt. Majtényit a fel- szabadulás után felvették a kom­munista pártba. Az ott dolgozók mindegyike szakszervezeti tag volt, mint később megtudtam, többen kommunisták is. Munká­ba állásom első napján elvittek az Almási tér 2-be, a szabók szakszervezetébe, ahol felvettek a tagok közé. 1939 őszén bevonultam munka­szolgálatosnak Püspökladányba. 1940. december elején áthelyeztek Hódmezővásárhelyre. 1942 őszén kerültem Kecskemétre, a hadse­reg egyik élelmező raktárához. Itt is mint szabó dolgoztam. A szá­zadparancsnoktól a kiskatonákig mindenki igénybe vette munká­mat, miután az egész laktanyá­ban egyedül voltam szabó. A szá­zadparancsnok engedélyével ci­vilben, megjelölés nélkül közle­kedhettem a városban. Módom volt információkat szerezni, és azokat bajtársaimmal közölni. Mikor megtudtam, hogy október 11-én éjfélkor a Dunántúlra ve­zényelnek bennünket, előkészí­tettem a szökésünket. Kecskemé­ti tartózkodásunk alatt és a szö­kés idején nagyon sokat segített, és emberségesen viselkedett Ko- zári József őrvezető — ma is Já­noshalmán élő elvtársunk —, Kri- zsa Aranka (Tóth Lászlóné), ök­rös Imre, Sánta János, Nagy La-! jós szakaszvezető. Nehéz hetek következtek. Kecskemétet kiürí­tették, s mi, munkaszolgálatosok feleségem pincéjében bújtunk el, hamis zsoldkönyvekkel, nyíltpa­ranccsal, két pisztollyal felszerel­ve. 1944. november 1-én szabadult fel Jánoshalma. Elindultunk Kis­kunfélegyházán át Szegedre, majd onnan Kiskunhalasra, s vé­gül november 7-én, hosszú gya­loglás után érkeztünk haza Já­noshalmára. Az emberek kint ül­tek a házuk előtt, és meglepőd­ve kérdezték: hát maguk meg­vannak? Jámbor Pál utcai, ki­csiny házunkat kifosztva talál­tam. Jó szomszédaink fogadtak be. Másnap jelentkeztem a szov­jet parancsnokságon, ahol intéz­kedtek, hogy az elhagyott javak­ból vigyek, amire szükségem van. Egy szobát rendeztünk be. Rokon­ságom negyvenkét tagjából mind­össze hárman maradtunk élet­ben ... Felvettem a kapcsolatot né­hány elvtárssal és úgy döntöttünk — a megbeszélés a lakásomon volt —, hogy egy hármas bizott­ság jelentse be a főbírónak a Magyar Kommunista Párt meg­alakulását. Nem akarta tudomá­sul venni. S amikor látta, hogy megakadályozni nem tudja, elás­ta az okiratmásolatokat. 1944. december 12-én a volt Ke­resztény Nemzeti Kaszinó helyi­ségében — amely később az MKP székháza lett — megalakult az MKP jánoshalmi szervezete. A párt alapító tagja Mácsai Sándor, Bojtos Antal, Szakács István, özv. Túri Józsefné, Virágh Ferenc, Szabados Julianna, Weither Vil­mos, Verdon János, Robicsek Sándor és én voltam. Ezután meg­alakultak a többi pártok is, a Kisgazdapárt Almási Imre, a Szociáldemokrata Párt dr. Pencz Gusztáv, a Nemzeti Parasztpárt Szentesi Mihály, a Polgári De- mokratápárt Köves Endre veze­tésével. A pártok és a szakszervezet képviselőiből létrehoztuk a Nem­zeti Bizottságot, melynek a tit­kára lettem. A bizottságban, mi­után a Nemzeti Parasztpárt kép­viselőit sikerült magunk mellé állítani, abszolút többségünk volt. Határoztunk a községet érintő minden kérdésben. Létrehoztuk a demokratikus rendőrséget, amely­nek vezetője Robicsek Sándor lett. Javaslatunkra került napi­rendre az állami borközraktár üzembe helyezése, a robotosok részére munkabér fizetése, a rendőrség és a köztisztviselők fi­zetésrendezése. Az 1944—45-ös tél sok gondot okozott. A német és magyar fa­siszták fosztogatása miatt a köz­ség dolgozóinak egy része kenyér és tüzelő nélkül maradt. Intézke­désünkre — a szovjet katonai parancsnok, Pavel Babies egyet­értésével — a Futura raktárai­ban itt maradt búzát és a teréz- halmi erdő teljes kitermelt fa­készletét kiosztottuk az arra rá­szorultaknak. A nyugatra mene­kült fasiszták lakásait, bútorait a sokgyermekes családok kapták meg. Javaslatunkra a Nemzeti Bizottság elrendelte a régi össze­tételű községi képviselőtestület feloszlatását, és az új megválasz­tását. Az MKP részéről 17 tagja lett a testületnek. A tavaszi vetési munkák meg­szervezése, a vetőmag- és fogat­hiány is sok gondot okozott. A lóállományt a németek csaknem egészében elvitték. E nehéz hely­zetben szovjet elvtársaink voltak segítségünkre. Kérésünkre mint­egy 50—60 pár lovat bocsátottak rendelkezésünkre. Nem volt olyan gondunk, amiben ne igyekeztek volna segíteni. Mégis, a különbö­ző funkciókban levő , reakciós elemek, élükön Blazsanyik fő­szolgabíróval, minden erejükkel szabotálták a jóvátételi beszol­gáltatást, s annak terheit a kö­zép- és kisparasztokra igyekeztek áthárítani. Közben, az országoshoz hason­lóan, helyileg is folyt a felkészü­lés a földreform végrehajtására. (Folytatás az 1. oldalról.) kaptak eleget. Vegyes iparcikkből több mint 20 százalékos forga­lomnövekedést értek el. A ven­déglátóipari árbevételük nem nőtt, az év végén már húsz egység szerződéses formában üzemelt. Bár az árbevétel „szinten ma­radt”, a vendéglátóipari szolgál­tatások színvonala javult, jobb az ellátás. Pártunknak az volt az álláspont­ja, hogy a földosztást maga a földigénylő parasztság hajtsa végre, amihez a munkásosztály messzemenő segítséget nyújtott. Nagy létszámú gyűléseken vá­lasztották meg a földigénylő bi­zottságot. A jó előkészítés ered­ményeként Jánoshalmán és a já­rás községeiben 3 nap alatt ki­osztottuk a földeket. Még arra is volt erőnk, hogy a kalocsai járás­* hoz tartozó Hajós községben, az MKP Dél-Pest megyei bizottsá­gának felhívására, aktívákkal segítsük a földreform végrehaj­tását. Én Jánoshalma mellett, Borotán vettem részt e munká­ban. A földosztás során kiderült, hogy az uradalmak volt cselédei a nekik járó fejadagokat nem kapták meg, s a szükséges vető­maggal sem rendelkeznek. Közben megalakult a járási, majd a megyei Nemzeti Bizott­ság. Én lettem mindkettőnek - a titkára. A felszabadulás napját a Szabad Május 1. téren ünnepel­tük. A szónok a szovjet katonai parancsnok volt, s jómagam. A jobboldali elemek elözönlötték a Kisgazda Pártot. Céljuk a föld­reform megsemmisítése, a mun­kás—paraszt szövetség bomlasz- tása. a kommunistáknak a közsé­gi vezetésből, a rendőrségtől való kiszorítása volt. Szövetségre ta­láltak a jobboldali szociáldemok­* rátákban, a Baross Szövetség, a Keresztény Nemzeti Kaszinó volt vezetőiben, a nagykereskedőkben és a jómódú iparosokban. Ebben a légkörben szerveztük és rendeztük meg Jánoshalmán az első szabad május elsejét. Köz­ben a község dolgozói előtt egyre nőtt a tekintélyünk. Ehhez a párt általános politikája mellett a számos helyi kezdeményező, szer­vező és végrehajtó tevékenység is hozzájárult. 1945 májusában ala­kult meg az MKP jánoshalmi já­rási titkársága, melynek titkára Bojtos Antal lett, a helyettese pedig én. Ekkor a Kecskeméten székelő Dél-Pest megyei bizott­ságához tartoztunk, melynek tit­kára Safrankó Emánuel, majd Vadász Ferenc volt. A párt helyi szervezetének taglétszáma roha­mosan nőtt, különösen a földhöz- juttatottak körében. Politikai munkánkat nagyban segítette a Bojtos Antal által szerkesztett, és július 6-án megjelent Bácskai Hírek, majd az 1946. június 20-án megjelenő Jánoshalma és Vidéke című hetilap, mely az aktuális kérdések felvetésével, a hiányos­ságok bírálatával, pártos állásfog­lalásaival elnyerte a község és a járás dolgozóinak megbecsülését. Glied Károly (Folytatjuk.) Sajnos az időjárás gondokat okozott a felvásárlásban. Mind­ezek ellenére 360 tonna megy- gyet és cseresznyét, és 1170 tonna téli almát továbbítottak export­ra. Ipari üzemáguk — főként a mustsűrítés — szintén hozzájárult a tervek teljesítéséhez. Mindent összegezve, a szövet­kezet 19,4 millió forint nyeresé­get ért el. TERVPÁLYÁZAT A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Minisztérium, továbbá az érintett szervek nyilvános és titkos tervpályázatot hirdettek a húshasz­nú szarvasmarha-tartó ágazat üzemi rekonstrukciójára és bő­vítésére. Olyan gazdaságos, a hazai viszonyokat szem előtt tartó re­konstrukciós jellegű műszaki és technológiai megoldásokat várnak, amelyek átlagos fejlettségű gazdaságban megvalósít­hatók, segítik az exportképes áru előállítását, továbbá gazda­ságonként biztosítják mintegy 500—600, illetve 900—1000 hús­tehén üzemi tartásának feltételeit. A tervpályázati kiírás és melléklete az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium Műszaki Tervezési és Építőipa­ri Főosztályán vehető át. A pályaművek beküldési határideje: 1985. június 3. ŰJ ABC-ÁRUHÁZ ÉPÜL CSENGŐDÖN Küldöttgyűlés a kiskőrösi áfésznél Szocialista munkaversenyben RÁDIÓJEGYZET Érettségire Mercedest Bizonyára nem én voltam az egyetlen, aki felkapta á fejét a keddi Tini-tonik című rádiómű­sort hallgatvai, amikor felolvas­ták az alábbi levelet: ..... nekem Is vannak problé­máim. Jól tanulok, majdnem minden tantárgyiból, jelesem van. Tulajdonképpen itt kezdődik az én problémám:, Anyámék meg­ígérték, hogy ha jól fogok érett­ségizni, vesznek nekem egy ko­csit, valami nyugatit. Lakásom gyakorlatilag már most van ... Nagy gondban vagyak, mert nem tudom, hogy milyen autót kér­jek. A barátaim közül néhányan azt mondják, hogy a Mercedes eléggé cikis, egy kis sport Fiat sokkal jobb. Ez most számomra akkora probléma, hogy néha már aludni sem tudok az. idegesség­től. Egyszerűen nem tudom el­dönteni, milyen típust kérjek ...” — Nem idézem tovább. Mert függetlenül attól, hogy „falból” írott, levélről van-e szó, vagy sem, már ez a néhány sor is el­gondolkodtató. Ugyanis kétség­telen, hogy vannak fiatalok, — t alán nem is kevesen —, akik­nek ilyen és ehhez hasonló dol­gok okoznak problémát nap­jainkban. Konkrét példákat nem sokáig kellene keresgélni Bács- Kiskunban sem, mégis inkább Bertha Bulcsúra hivatkozom, aki néhány hónapja azit írta az- Élet és Irodalom hasábjain, hogy ér. tesülései szerint több mint fél­száz azoknak a száma, akiknek a takarékbetétjük meghaladja a 60 millió forintot. És lehet találgat­ni. hogy hány ember van, akinek 50, 40, 30, 20, esetleg „csalk” 10 millió forint a vagyona, s há­nyán vannak, akik nem teszik takarékba a pénzüket, vagy ha igen, nem névre szólóan, külön­böző fiókoknál többféle , címle­tekben helyezik el. Eltekintve attól, hogy iki szerzi törvényes, és ki törvénytelen módon jókora vagyonát: az ilyen emberek gye­rekének, unokájának minden bi­zonnyal nem az okoz gondot, ho­gyan tud megélni a családjával három-négyezer forintból. mi­után kifizette a kétezer-ötszáz forintos albérletet. A probléma ez esetben már valóban azon a szinten jelentkezhet, hogy „mi­lyen autót kérjek.?” Elgondolkodtató, hogy egy ilyen fiatal — mint az idézett levél írója — ha végül jól érett­ségizik, s mondjuk felveszik az egyetemre, amelynek sikeres el­végzése után tanári diplomát kap, s katedrára állhat havi há- romezer-egynéhányszáz forintért, milyen pedagógus lesz, hogyan tudja önmaga megtartani a szü­leitől örökölt életformát, milyen csalódások érik, ha magára ma­rad, mi az, ami boldoggá, elé­gedetté teheti, és így tovább. Valószínű, hogy „kilóg” majd a tantestületből, s ő lesz, aki leg­kevésbé tud örülni ezer forint jutalomnak... Félreértés ne essék: az, hogy az életfeltételek óriásit változtak — (javultak — az utóbbi évti­zedekben. gazdasági, társadalmi fejlődésünk örömteli eredménye. Csakhogy van — ahogy mindig volt és mindig lesz is — az élet- színvonalnak korra jellemző át- lapszintje, és az napjainkban nem a sók milliós vagyont jelen­ti, ahogy az sem természetes, hogy egy fiatal Mercedest kap­jon érettségire. Ilyen kirívó, ter­mészetellenes, hivalkodó jelen­ségekkel mégis egyre gyakrab­ban szembe találjuk magunkat az utóbbi években, s ez sok min­dent jelez. Többek között a mun­ka szerinti elosztás arányveszté­seit, az ügyeskedés etikai meg­ítélésének módosulásait — nem hiszem, hogy valaki becsületes munkáival ma sok milliót tud ke­resni —, a pénzcentrikus szem­lélet egyre nagyobb térhódítá­sát ... A Tini-tonik tizenéves fiata­loknak készített periodikája a Petőfi-adónak, de figyelmébe ajánlható a felnőtt korosztály­nak is, hogy' lássák, 'hogyan ítél­nek meg egyes társadalmi gyö­kerű jelenségeket a tinik, áraz: hogyan, milyen formát öltve tűn­nek fel ezek a jelenségek az ő szemükben, életükben. A keddi, Kőszegi Gábor szerkesztette mű­sorban érdekes vita folyt a fel­olvasott levélről a stúdióba meg­hívott gimnazisták között. Sőt nemcsak érdekes, nagyon tanul­ságos is volt. Leginkább az, hogy a Mercedesen, mint érettségi ajándékon, valamennyien fel­szisszentek. de egyikőjük sem tartotta hihetetlennek... Az idei esztendő gazdasági fel­adatait a szigorú szabályozók szerint kell megoldani. Érezteti hatását a fogyasztói árszínvonal­ban, valamint a keresetszabályo­zás formáiban bekövetkezett vál­tozás. Az áfész jelentős építkezé­seket szándékozik megvalósíta­ni: Csengődön ABC-áruházat, Kiskőrösön szintén egy ABC-t és egy melegkonyhás vendéglátó- egységet szeretnének létrehozni. Tovább folytatják a bútorbolt raktárbővítését, a tartósítóüze­mükben és a szeszfőzdében új tevékenységek járulékos beru­házásait kell megvalósítaniuk. Tovább folytatódik a kong­resszusi és felszabadulási mun­kaverseny, új tartalékokat tár­nak fel, ésszerűen takarékoskod­nak a munkaerővel, az anyaggal és az energiával, gondosan ügyelnek termékeik jó minőségé­re. Az igazgatóság továbbra is számít a dolgozók, a munkahelyi kollektívák felelősségteljes tevé­kenységére, a szövetkezeti tagság segítségére a tervek megvalósítá­sában. A szövetkezet idei nyere­ségét 21 millió forintra tervezik. K. S­• A Kiskőrös és Vidéke Áfészhez tartozik Tabdi is. Az itteni ABC- áruház számottevően hozzájárul a lakosság ellátásához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents