Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-09 / 57. szám

2 © PETŐFI NÉPE 9 1985. március 9. HETI VILÁGHÍRADÓ — \m ■■■! III ni ■ i ■ J- uw I AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: VASÁRNAP: Genscher nyugatnémet külügyminiszter moszkvai láto­gatása, az NSZK diplomáciájának vezeltője ezután Helsinkit, Var­sót és Szófiát kereste fel. — Kínai parlamenti delegáció a Szov­jetunióban. HÉTFŐ: Az amerikai alelnök afrikai körútja. — Tovább tart az ANZUS-szövetségen belüli vita. — Vorotnyikov Belgrádban. KEDD: Angliában véget ér a csaknem egy éven át húzódó bányász­sztrájk. — Választások India tíz államában. — Az Afrikai Egy­ségszervezet miniszteri értekezlete az afrikai aszályról tárgyal. SZERDA: A magyár külügyminiszter Londonban. — Űjabb wa­shingtoni fenyegetések Nicaragua címére. — Damaszkuszban Pa­lesztin egyesítési akcióbizottság alakul. — Űjabb összetűzések Dél-Dibanonban. CSÜTÖRTÖK: Az SZKP KB Politikai Bizottsága jóváhagyja a genfi szovjet küldöttségnek adott utasításokat. — Harcok Kambodzsá­ban, felszámolják a kormányellenes erők utolsó nagy bázisát. — Reagan találkozik Scserbickijjel, a szovjet parlamenti küldöttség vezetőjével. PÉNTEK: Mubarak párizsi útja. — Irak és Irán polgári célpontokat támad. — Előkészületek a vasárnapi francia járási választásokra. A hét három kérdése Miként alakult Genf előestéjén a kelet—nyugati diplomácia? Megszaporodtak a különböző szintű találkozókról kiadott hí­rek, túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a genfi tárgyalások köze­ledtével, magasabb sebességfo­kozatra kapcsolt a kelet—nyuga­ti diplomácia gépezete. Miköz­ben Moszkvában a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politi­kai Bizottsága jóváhagyta a szov­jet tárgyaló delegációnak adott utasításokat, és Washingtonban két alkalommal „eligazítás” tör­tént a Fehér Házban, a Legfel­sőbb Tanács küldöttsége az Egye­sült Államokba látogatott. A képviselők látogatásának jelentő­ségét fokozta, hogy Gromíko után, a nyolcvanas években, ezúttal másodszor járt Amerikában az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak egyik tagja, Vlagyimir Scser- bickij személyében. A szenátorok és képviselők \ mellett alkalma volt Reagan elnökkel is eszme­cserét folytatni, s így az illeték késtől hangozhatott el tájékozta­tás a genfi témákban': elfoglalt szovjet álláspontról. Ami a kedden kezdődő új tár­gyalásokat illeti: a nagyszámú kommentár egyetért abban, hogy nem lesz sem rövid, sem könnyű a megbeszéléssorozat. Ezért any- nyira lényeges a tárgyalási szán­dék, a megközelítés módja. Moszkvában nem véletlenül hangsúlj 'zták, hogy a Szovjet­unió a megegyezés útjait fogja kutatni és keresni, s kölcsönös konstruktivitás esetén lehetséges az előrelépés. Washington a je­lek szerint azonban még nem tett le az űrfegyverkezés gyakorlati megindítását célzó törekvéseiről. Ebben az esetben viszont nem maradhatnak el az ellenintézke­dések, és aligha lehet visszafog­ni a fegyverkezési versenyt. Az előre bejelentett találko­zók mellett egy váratlan, rövid .munkalátogatásra is sor került. Genscher nyugatnémet külügy­miniszter moszkvai vizitjéíe. Nyugati lapok olyan megjegyzé­seket fűztek az utazáshoz, hogy miután Gromiko Rómában és Madridban, Gorbacsov pedig Londonban járt, s a szovjet fő­városba várják Dumas francia külügyminisztert — Bonn sem akart kimaradni a kelet—nyuga­ti áramkörből. Ugyanakkor ne­héz „Bonnról”, mint egységes po­litikai csapatról beszélni, mert az NSZK koalíciós kormányában vannak realistább erők, s vannak olyan miniszterek, akik támo­gatják a revansista összejövete­leket, ki akarják forgatni a má­jusban esedékes negyvenedik év­fordulót, amely alkalmas lenne a második világháborús tanulsá­gok ismételt levonására, s min­denekelőtt a legmesszebbre men­tek az amerikai űrfegyverkezési tervek pártolásában. Ilyen szem­pontból — számos alapvető né­zetkülönbség fennmaradása elle­nére — hasznos lehetett a moszk­vai munkalátogatás, amint fi­gyelmet keltett Genscher közbe­iktatott megállója' is. (Néhány órát Varsóban töltött, s megbe­szélést folytatott Jaruzelskivel is.) A külügyminiszteri utazá­sokból hazánk is kivette részét: Várkonyi Péter Londonban foly­tatta a néhány esztendeje mind intenzívebbé váló párbeszédet Nagy-Britanniával. Nem a kelet—nyugati diplo­máciához tartozik, de az utazási­látogatási körkép része még két jelentős mozzanat: Vorotnyikov, aki szintén az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, Ju­goszláviában járt, s Moszkvának kínai képviselő vendégei voltak. Több mint két évtizede első íz­ben tett látogatást kínai parla­menti delegáció a szovjet fővá­rosban, jelezve a kétoldalú kap­• A hét első napján Moszkvában tárgyalt Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter. Vendéglátója Andrej Gromikó, a szovjet diplomácia vezetője volt. A képen: folynak a megbeszélések. csolatok további, fokozatos ja­vulását. . A finn fővárosban a nyugatné­met államfő tárgyalásai, kap­csán ismét felvetődött az a gon­dolat, hogy nyáron a helsinki zá­róokmány aláírásának tizedik év­fordulóját magas szinten ünne­peljék meg. Rokonszenves öt­let, de maradjunk a valóság ta­laján. Hogy létrejöhet-e egy újabb csúcs, az nyilván attól is függ majd, miként alakult a start Genfben ... Mi történik Kambodzsában? A sajátos délkelet-ázsiai év­szakváltás immár jó ideje befo­lyásolhatja a. hadijelentéseket. A mi telünkre eső száraz évszak­ban rendszerint a kambodzsai kormányerők, s az őket támoga­tó vietnami alakulatok kezdemé­nyeznek, míg az esős időszakban felélénkül a kormányellenes ge­rillatevékenység. Az idei száraz évszakban ki­bontakozott offenzíva azonban minden eddiginél nagyobb mére­tű volt. Néhány hét alatt sikerült felszámolni minden nagyobb el­lenforradalmi bázist, először a jobboldali Son Sann erőiét, utá­na a polpotistákat, Végül az el­múlt napokban Szihanuk csapa­taiét. Ezek eddig is azért létez­hettek, mert támaszpontjaik a határon voltak, szabad „kijárás­sal” Thaiföld felé. A teljes pusz­tulástól most is megmenekültek, mert amikor már szorult a hu­rok, átlépték a határt. Félő te­hát, hogy miközben Bangkok ok nélkül tiltakozik, az ellenforra­dalmár gerilláknak nyújtott tá­mogatással és menedékkel, segí­ti . azo,k újjászerveződését. A diplomatája hogy az indokínai országom mal több ízben javasolták a kambod­zsai—thai „forró határ” mindkét oldalon történő demilitarizálá- sát. Thaiföld ezt visszautasítot­ta, s a határkörzet a Kambod­zsai Népköztársaság elleni fegy­veres provokációk kiindulópont­ja lett. A katonai helyzet — jóllehet, a betörési kísérletek még folyta­tódhatnak a jövőben is — alap­vetően változott. Ennek politikai következményei is lehetnek, hi­szen nyilvánvaló ma már, hogy Kambodzsa ellen külső beavatko­zás folyik. Egy ideig aligha ke­rülhet sor a múltban időnként megrendezett színjátékra, hogy a kormányellenes kambodzsai erő­ket elismerő államok nagyköve­tei néhány percre átlépik a ha­tárt, s valámelyik bázison átad­ják megbízólevelüket Sziltanuk­nak ... A kambodzsai változások előbb-utóbb kihatnak az ENSZ- beli szavazásokra is^ ahol még az úgynevezett demokratikus Kam­bodzsát támogatja a többség. Milyen új fejlemények jelentkeztek a Közel­és Közép-Keleten? Hétfajta változat látott eddig napvilágot az ammani megálla­podásról, a jordániai király és a PFSZ Arafat vezette irányzatá­nak egyezségéről. Hírek és cáfo­latok kergették egymást, míg kiderült, hogy két csomópont kö­rül .kristályosodtak ki az ellen­tétek, Az egyik a nemzetközi kon­ferencián való képviselet (Am­man jordániai—palesztin küldött­séget, a PFSZ egységes arab kül­döttséget javasolt, benne a fel- szabadítási szervezet delegátu­saival) ; a másik az önrendelke­zés megvalósulásának módja volt. (Jordánia egy államszövet­ség formájában realizálná ezt, a PFSZ viszont szabad kezet kí­ván.) A legújabb hírek arról szólnak,' hogy az uralkodó elfogadta volna a palesztinok módosító indítvá­nyait, Arafat ellenzéke viszont továbbra is elveti az egyezményt. Damaszkuszban a héten új szer­vezet egyesítési akcióbizottság alakult, amely tárgyalni kíván a Fatah fő áramlatával, viszont el­veti — nincs világos fogalmazás, hogy ez feltétel-e a párbeszédre — a Jordániával kötött alkut. Szíria is élesen bírálja az egyez­séget, az egyiptomi elnök viszont olyan tárgyalás mellett bábásko­dik, amely különkonferenciákkal kezdődne, s a kívánt széles körű nemzetközi értekezlet csak a záró- siakasZJenné.oJsaic, ,ír A palesztin mozgalmon és arab világon belüli viszály ily módon tovább tart, sőt bonyolódik. Ezt támasztja alá az iraki—iráni há­ború alakulása is, hiszen köztu-^ dott, hogy az öbölmenti harcok­ban résztvevő hadviselő felek ellentétes előjelű . támogatása ugyancsak megoSztó tényező. A háború új fejleménye a hé­ten, bogy a harcok a határmenti övezetből átterjedtek a közeli vá­rosokra, a hátország egy részére is. Eddig, ENSZ-közvetítéssel, megkímélték egymás fontosabb településeit, de a héten, kölcsö­nös vádaskodások nyomán, tűz alá került mind a másfélmilliós iraki Bászra, mind az iráni Dezful és Ahváz. Az ötvenötödik hónap­jába lépett háborúra egyelőre nem a csillapulás, hanem az eszkaláció a jellemző. Réti Ervin GENFI TÉTEK: 3. Az ű rfegyvere' | Amikor március 12-én összeül Genfben a hármas tagozódású szovjet és amerikai küldöttség, hogy komplex fegyverzetkorlá­tozási tárgyalásokat kezdjen a hadászati és a közép-hatótávolsá­gú atomfegyverekről, valamint a kozmikus fegyverrendszerek kérdéscsoportjáról, az utóbbiaknál találja szemben magát a legne­hezebb problémákkal. Elsősorban nem is a rakétavé­delem és a műholdelhárítás elkü­lönítése, vagy a védelmi és táma­dó űrstratégiák összefonódása okoz gondot, hanem az Egyesült Államok és a Szovjetunió jól be­vált kozmikus katonai egymás­rautaltságának és együttműkö­désének további sorsa. Amikor a két nagyhatalom ál­landó megfigyelés alá vette ^z orbitális térségből egymás eset­leges tömeges rakétaindításait, lehetőséget biztosított egy olyan veszélyes előnytényező kiküszö­bölésére, mint a hadászati meg­lepetésszerűség. ‘Ha ugyanis a megtorló tömeges válaszcsapás el­indítása nagyon gyorsan követ­heti az elsőnek támadó rakéták indítását, a hadászati első atom­csapás lefegyverző jellege eleve kétségessé válik, vele együtt az, hogy egy atomháború egyáltalán megvívható, megnyerhető és túl­élhető. A világűr katonai felhasználá­sa a váratlanság tényezőjének ki­küszöbölésére tehát a béke té­nyezőjévé vált. akárcsak a ten­gerre és az óceánok fölötti lég­térbe telepített úgynevezett má- sodikcsapás-mérő potenciál gyors alkalmazhatósága,1 ami elképzel­hetetlen a parancsnoki központok és a hadászati atom-tengeralatt- járók, illetve hadászati bombá­zók között éppen katonai műhol­dak révén megvalósuló távköz­lési kapcsolat nélkül. A világűr fontos szerepet kap­hat a véletlenből, tévedésből, szá­mítási hibából, egymás szándé­kainak félreismeréséből kirob­banó háború megakadályozásá­ban. A tévesen vagy utasítás nél­kül indított rakéták észlelése, a kísérleti és a „komoly” rakéta- indítások egymástól való gyors megkülönböztetése további biz­tonsági jelentőséget kölcsönöz a világűrnek. A világűr „pozitív” katonai fel- használása mellett egész sor koz­mikus ellenőrzési rendszer épült bele a fegyverzetkorlátozás fo­lyamatába. Az atomrobbanáso­kat észlelő műholdak az elmúlt másfél—két évtizedben segítet­tek stabilizálni az „atomcsend”- és „atomsorompó”-rendszert. Mon­dani sem kell, hogy elsősorban szovjet és amerikai műholdak te­vékenységének köszönhetően. Ma már légköri, vízalatti és kozmikus atomfegyver-kísérlet — végezze azt akár az „atomklub” valamely tagja, vagy egy születő atomha­talom — nem maradhat észrevét­len. , Amikor a SALT-megállapodá- sok „nemzeti technikai eszközök­re” bízták az ellenőrzést fontos szerepet ruháztak a wzovjet és amerikai katonai műholdakra. Külön előírták nemcsak .azt, hogy a korlátozás tárgyát képező, tehát ellenőrzés alá eső fegyverrendsze­reket nem szabad álcázni a mű­holdak elől, hanem azt is, hogy az ellenőrzést rendeltetésszerűen végző műholdakat nem szabad „munkájukban” zavarni. A ka­tonai jellegű műholdak ilyen nem­zetközi jogi erejű védelme hallat­lanul fontos stabilizáló tényező lett. Genfben tehát, miután elkülö­nítették a kozmosz „pozitív”, és „negatív” katonai felhasználá-. sát, a világűr militarizálásának megakadályozására kell összpon­tosítani a figyelmet. „Megelőzni a fegyverkezési hajszát a világűr­ben” azt jelenti, hogy meg kell akadályozni a világűr felhaszná­lását kozmikus objektumok le­küzdésére, de be kell tiltani az űrobjektumok ellen felhasznál­ható minden egyéb fegyvert is, továbbá ki kell zárni bárminemű támadást az űrből a Föld ellen, konkrétabban: szárazföldi, ten­geri és légi objektumok ellen. Természetesen itt is, akár az atomrobbantásoknál vagy a vegyi hatóanyagok területén, nehéz­séget fog okozni a békés, polgá­ri, illetve a katonai felhasználás differenciálása. Világos, hogy űrobjektumok összekapcsolása, az átszállás, vagy műholdak űr­repülőgéppel való lehozása kato­nai vagy tisztán tudományos- technikai vállalkozás egyaránt lehet. Előfordulhat, hogy erköl­csi-politikai kötelezettségválla­lásokkal kell majd bizonyos lesze­reléstechnikai nehézségeket át­hidalni. Jó jel, hogy a Szovjet­unió, amely korábban már lemon­dott az atomfegyver elsőként va­ló alkalmazásról, moratóriumot vezetett be egyoldalúan mind az űrfegyverekkel folytatott kísér­letekre, mind az űrfegyverek pá­lyára állítására. Valószínű viszont, hogy az „ab­szolút . rakéta véd elem” ameri­kai terve (SDI, „hadászati védel­mi kezdeményezés”), amely koz­mikus elemekre is épít, éppen messze eltérő amerikai magyará­zata és szovjet megítélése miatt, hosszadalmas biztonságfilozó­fiai vitákhoz vezet Genfben. Szin­te kizárt, hogy a felek itt meg­győzhessék egymást a maguk iga­záról, s közben az USA a kuta­tás és fejlesztés lehetőségét fenn akarja tartani. A tárgyalásba bocsátkozásnak elvárt kísérője az önmérséklet, a tartózkodás minden olyan lépés­től, amely a tárgyalások légkörét és előrehaladását zavarná. Az ed­digi tapasztalatok szerint a hosz- szú távú fegyverkezési progra­mok amúgyis nagyobb mérték­ben járultak hozzá a fegyverke­zési hajsza újabb fordulóihoz, mint a másik fél tárgyalási és megegyezési készségének erősí­téséhez (bár az amerikai fél ki­tartóan érvel az ilyen programok mellett az utóbbi indokkal). Pe­dig senki számára sem lehet két­séges: az űrfegyverkezési hajsza a nagyhatalmi fegyverkezési ver­seny minden eddiginél költsége­sebb. kiszámíthatatlanabb, így veszélyesebb fordulóját jelen­tené. A genfi tárgyalásokon a „koz­mikus témacsoport” a szovjet— amerikai fegyverzetkorlátozási párbeszéd egészének sorsát meg­határozó tényező is. Washington történelmi felelősséget vállalna magára, ha 1983-as praktikáját megismételve, ézúttal másodíz­ben kárhoztatná kudarcra kato­nai érdekekből a leszerelési tár­gyalásokat. Pirityl Sándor a hadtudományok kandidátusa Köszönet a jókívánságokért A múlt hét végén megtar­tott megyei pártértekezlet újraválasztotta az f MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizott­ságát. Ennek első ülése meg­választotta a végrehajtó bi­zottságot, tisztségviselőket, kü­lönböző bizottságokat. Ez alkalomból sok köszöntés és jókívánság érkezett. A párt megyei bizottságába, munkabizottságaiba és vég­rehajtó szerveibe megválasz­tott, illetve kinevezett testüle­ti tagok, tisztségviselők és a magam nevében köszönöm a segítőkészséget is kifejező üdvözlő leveleket és távirato­kat, amelyeket párt-, állami és társadalmi szervezetektől, vál­lalatoktól, szövetkezetektől, in­tézményektől és egyes szemé­lyektől kaptunk. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára Lázár György és Havasi Ferenc fogadta Manfred Gorywodát Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke pénte­ken a Parlamentben fogad­ta Manfred Gorywodát, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnök-helyettesét, a Minisztertanács mellett működő tervbizottság el­nökét. A lengyel vendéget ugyancsak pénteken fo­gadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A szívé­lyes baráti Jégkörű megbe­széléseken részt vett Falu­végi Lajos miniszterelnök, helyettes, az Országos Terv­hivatal elnöke, jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Teljesített versenyvállalások (Folytatás az 1. oldalról.) fontos, emberek tízezreit érintő kérdésekben. Második napirendi pontként a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny tapasztalatairól tájékozódott az elnökség. Meg­állapították: a szövetkezeti ága­zatot nem számítva, mintegy 4500 brigád vállalt többletmunkát az MSZMP XIII. kongresszusa és felszabadulásunk 40. évforduló­ja' tiszteletére. Több örvendetes tényre hívták fel a figyelmet. Először szerveztek munkaver­senyt a dunapataji, a tompái, a madarast, a bácsbokodi, és a dá- vodi költségvetési üzemeknél. A bajai BACÍSHŰS tavalyi 50 millió forintos árbevétel-növe­kedéséből mintegy 30 millió fo­rintot tett ki a szocialista bri­gádok többletvállalása. A Kiskun­sági Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság 74 százalékkal túlteljesí­tette tőkés exportját. Külön fel­ajánlották a Bajai AlsódurtaVöl­- "TOÖrr‘Cf J&Y&ÖXn jf\ .TMO.0ßX gyíi j .^ígüjgyii, Ig^z;^|ÓM|| .. dolgo­zói, hogy a Paksi Átomterőműí A számú szivattyútelepének kot­rási és partbiztonsági munkáit a tervezettnél 40 nappal előbb be­fejezik, s ezzel másfél millió fo­rintot takarítottak meg. Előtérbe került a mtinkaver- seny munkahelyi jellegé, a ki­tűzött célok jobban kötődnek a helyi gazdasági feladatokhoz. Többet tesznek a verseny idősza­kos értékelésének ismertetéséért. A kalocsai Rubin Konfekciói ipari Vállalatnál évente három­szor bírálják el a teljesítést, és fizetik ki a jól megérdemelt pré- miumot. Az SZMT elnöksége igen jónak ítélte a Petőfi Népe, ez- irányú szervező, népszerűsítő te­vékenységét. Végezetül a közgazdasági és szociálpolitikai osztály előter­jesztésére felhívást fogadtak el a gázkorlátozásból, a rendkívüli időjárásból keletkezett károk félszámolására. Minden lehet­séges módon támogatják a vesz­teségek csökkentését, az elmaradt termelés pótlását segítő kezdemé­nyezéseket. Rövidesen összehív­ják az érdekelt vállalatok veze­tőit, a dolgozók képviselőit a leg- íp^boni módszereké," elterissztése érdekében. ,,;j ívnsvcn ,í>J?lío jcőrös Gásváq. .veaet&Jtttkág időszerű ügyeket ismertetett, majd Némedi Sándor, az SZMT elnöke zárta be a tanácskozást. H. N. A Kerámia Stúdió kiállítása Nyíregyházán Nyíregyházán irigylésre mél­tóan gazdag bemutatkozási le­hetőség igazolja, hogy a me­gye székhelyén rangja van a kép­ző- és iparművészeinek. Aki • itt kiállít, népes és értő közönségre számíthat, különösen, ha úgy várják, mint a kecskeméti Nem­zetközi Kerámia Stúdió alkotóit. A fogadtatáshoz méltó volt a kísérleti alkotóműhely tegnap Nyíregyházán, a Lenin téri ki- állítóteremben megnyílt tárlatá­nak anyaga. A 24 hazai és kül­földi művész összesen 52 müve átfogó és hű képét nyújt az 1978 óta tevékenykedő műhely törek­véseiről. Közülük is Székács Zol­tán porcelánképe, Szávont Ka­talin, Bükki Béla vázái, Müller Magda teáskészlete, Tolnai Ka­talin kerámiatála, Hőgye Katalin, Geszler Mária faliplasztikái érzé­keltetik nemes egyszerűségükkel a Kerámia Stúdió céljait. — Ezt a célt, a környezet-, a lakáskultúra alakításában vállalt szerepet — mondotta megnyitó beszédében Pröbstner János, a stúdió vezetője — az alkotótábor tagjai a legkülönbözőbb műfa­jokban, technikai megoldásokkal kívánják elérni, de mindenkép­pen azonos szándékkal és nyi­tottan a legszélesebb közönség­réteg számára. Az utóbbit' a 'legkülönbözőbb tájakon, gyárakban, intézmények­ben megrendezett kiállításokon kívül az is segíti, hogy a városi tanács közreműködésével a kö­zeljövőben boltot hoznak létre, ahol végre megvásárolhatók lesz­nek az alkotások. A képzőművé­szeti ág további kibontakozását pedig egy újabb lehetőség szol­gálja: a stúdió rövidesen a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola mesteriskolája lesz. „MEGZENÉSÍTETT” MŰKINCSEK ítélet a győri tolvajok ügyében A közvéleményt élénken fogf lalkoztató műkincslopási bűn­ügyben hirdetett ítéletet pénte­ken Győrött a Győr-Sopron Me­gyei Bíróság dr. Laczó Gábor tanácsa. A 20 éves, foglalkozás nélküli Papp Gábor és tíz társa nagy értékű műkincseket és más értékeket is ellopott, összesen csaknem 2 és fél millió forint értékben, csaknem 3 miiRiós ér­ték — jórészt szintén műkincs — ellopását pedig megkísérelték. A bíróság halmazati büntetés­ként Papp Gábort 8 évi, apját, Papp Ferenc győri magánénekest pedig 10 évi, börtönben letölten­dő szabadságvesztésre ítélte, s 10 évre eltiltotta őket a közügyek gyakorlásától. A bűnügy további főszereplői közül Tamási Tibor győri zene­szerzőt négyévi fogházbüntetésre, Nick Tibor táti raktárt munkást ötévi börtönre, Gergely Csaba győri magánénekest négy és fél évi börtönre ítélték, s mindhár­mukat öt-öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. ,A ha­todrendű vádlott, Borbély Zsolt táti áruházi eláldó másfél évi börtönbüntetést kapott, s három évre eltiltották a közügyek gya­korlásától. A további öt' Vádlot­tat, akik csak egy-egy alkalom­mal vettek részt a bűncselekmé­nyekben, rövidebb időre szóló, felfüggesztett szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélték. Az ügy főszereplőit jelentős összegű kára térítésre is kötelezte a bíróság. Papp Gábor és társéi az első műkincslopást 1982-ben követték el. Ezt követően 1984 nyaráig el­követett több mint 30 betörés éá lopás terheli számlájukat. Mű­kincseket tulajdonítottak el vagy megkísérelték ellopásukat a győ­ri székesegyházból, a Kálvária- kápolnából, a Xantus János Mú­zeumból. az esztergomi egyházi könyvtárból és a Balassa Bálint Múzeumból, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeumból. A megyei bíróság ítélete ellen a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. Az ügyész Tamási Tibor esetében fenntartotta ma­gának a háromnapi gondolkodá­si időt, a többi ítéletet tudo­másul vette. Az ügyben a jogerős döntést a Legfelsőbb Bíróság mondja ki. (MTI) 5 £ m. gj

Next

/
Thumbnails
Contents