Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-07 / 55. szám

1985. március 7. csütörtök • FETÖFT NÉPE • • 3 TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSUKAT Az újító November 7. brigád „Lefogott” energiaköltség Amikor a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban a munkavprsenyről' érdeklődtem, azt ajánlották, ke­ressem fel a sertéskombinát szocialista kollektívá­ját, amely évek óta jó eredményeket ér el a moz­galomban. Koltai Zoltán, a kombinát igazgatója: — A November 7. brigád -munkáját 1980-tól érté­kelve, különösén szembetűnő: annak ellenére, hogy a fűtőolaj ára az utóbbi években többszörösére, az elektromos energiáé pedig másfélszeresére emelke­dett, a kombinát költségei azonosak maradtak a brigád jó munkájának köszönhetően. Csupán a fel­használt takarmány átlagárában jelentkezett emel­kedés. A brigád egy része éppen ebédelt, amikor meg­látogattam őket. Elmondták, hogy húszán vannak, váltó műszakban dolgoznak. Több mint 28 éve szer­vezték meg a szocialista kollektívát. Beszélgetés közben sok minden szóbakerült. Főként arról érdek­lődtem, miként tudták ellensúlyozni az energiakölt­ségek emelkedését. Elmondták, hogy elsősorban újításokkal, összesen 18-at terjesztettek elő, s 14-et be is vezettek. Alkalmazásukkal egymillió forinttal csökkentették a ráfordításokat. Az 1984-es tervben szereplő túlteljesítések mellé a XIII. pártkongresszusra és hazánk felszabadulá­sának 40. évfordulójára pótvállalásokat tettek. El­határozták, hogy további 10 százalékkal növelik a tenyésztési eredményeket. Az összehangolt, odaadó, lelkes munka meghozta gyümölcsét. Vállalásukat teljesítették, és csaknem 800 ezer forint nyereséget értek el. Koltai Zoltántól hallottain: — A termelési feladatok jobb végrehajtása érde­kében a gazdaság vezetősége megszervezte, hogy sertéstenyésztő betanítottmunkás-tanfolyamot vé­gezzen minden brigádtag, akinek nem volt meg ez a képzettsége. A kollektíva tagjai az elmúlt években személyenként átlagosan 36 óra társadalmi munkát vállaltak, összekovácsolódott, jó szellemű közösség a November 7. brigád, segítik egymást például a háztáji munkákban, szőlőszüretben, burgonyaszedés­ben stb. A legdöntőbbnek azt tartom, hogy a kol­lektíva új bérezési formát dolgozott ki és vezetett be 1983. április 1-től. Az úgynevezett kiscsoportos bérezés legfontosabb elve a demokratikus elosztás, a'végzett munka arányában. Véleményem'szerint ez az új jövedelemérdekeltségi rendszer bevált. Bizo­nyítják ezt az elmúlt évi eredmények is. Kereskedő Sándor SEREGSZEMLE A 40. ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Országos Diáknapok A KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az Állami Ifjúsági Bizottsággal közösen idén is megrendezi az- Országos Diáknapokat, amelye­ken diákfesztiválokat és az ama­tőr művészeti csoportoknak mi­nősítő bemutatókat szerveznek. Utóbbiakat éppen ezekben a na­pokban rendezik meg művésze­ti kategóriánként a megyei KISZ- bizottságok és a megyei tanácsok művelődési osztályai. A bemuta­tókra minden középfokú taninté­zetben tanuló diák, illetve közös­ség — szólista és művészeti cso­port — jelentkezhetett. Az Or­szágos Diáknapokon a tanulók a következő művészeti kategóriák­ban adnak számot tudásukról: énekkar, kamarakórus, szólóének, szólóhangszer, kamarazene, nép­zene, pol-beat, folk-beat, rock, dzsessz, néptánc, diákszínpad, bábjáték, vers- és prózamóndás. A bemutatók produkciói vala­mennyi kategóriában arany, ezüst, bronz fokozattal minősít­hetők. A rendezvénysorozattal képet kívánnak adni a tizenévesek is­kolai és iskolán kívüli folyama­tos kulturális tevékenységéről, a diákművelődés eredményeiről, s lehetőséget teremteni a közműve­lődésben élenjáró diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének elismerésére. Az 1984—85. évi Or­szágos Diáknapok eseménysoro­zata tartalmában kötődik hazánk felszabadulásának 40. évforduló­jához, s a rendezők szándéka sze­rint hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok megismerjék az elmúlt négy évtizedben megtett történelmi utunk eredményeit, a szocialista fejlődés kulturális és~közösségi értékeit. A rendez­vénysorozat alkalmat nyújt ar­ra, hogy a tanulók a művészetek eszközeivel fogalmazzák meg, fe­jezzék ki a világról, a társadalom­ról alkotott véleményüket. Az Országos Diáknapokhoz kapcsolódva a tanintézeti bizott­ságok iskolai diáknapokat ren­deznek. Ezek segítik a régi diák­szokások,' . iskolai hagyományok felelevenítését, s példát adhatnak a szabad idő hasznos eltöltéséhez, a kulturált szórakozási szokások kialakításához. A diáknapokat meghirdető szervek országos pályázatokat írtak ki a honismereti kutatással, a képző-, az ipar- és a népi dí­szítőművészettel, az írással, a fo­tózással, a film- és a rádióműsor­készítéssel próbálkozó tanulók­nak. A legszínvonalasabb pálya­munkák készítői a Szigetközben, Mártélyon, Sárvárott, Szolnokon, illetve Budapesten szervezendő szaktáborokban vehetnek részt. A pályaművek már megérkeztek a KISZ Központi Bizottsága Kö­zépiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsához, értékelésükre április közepéig kerül sor. Az Országos Diáknapok alkal­mával április 25. és 28. között diáknapi fesztiválokat rendeznek az ország hét városában. A fesz­tiváldíjat a diáktanács döntése alapján az a megye kapja, ame­lyik a legszínesebb, a középisko­lai és a szakmunkásképző intéze­tek kulturális munkájáról egy­aránt képet adó műsort mutatja be. KIEGYENSÚLYOZOTT FEJLŐDÉS, JÓ EREDMÉNYEK Hazafias és honvédelmi A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei és városi vezető­ségei, a klubok és szakosztályok az 1984. évre kitűzött fel­adataikat teljesítették. A klubok száma tovább növekedett, a taglétszám meghaladta a 18 ezret, így a megyében a szerve­zettség 3,2 százalékos. A megnövelt képzési' feladatokat körültekintőbb szervezéssel, nagyobb munkával végrehaj­tották, javult a vezető, irányító- tevékenység. Az együttmű­ködő szervekkel kapcsolataik bővülték, a minőségi és tömeg­sportmunkában ^eredményes évet zártak, a függetlenített apparátus összekovácsolódott. Segített a propaganda Az elmúlt évben a megyében átszervezték a közigazgatást, s ezért az MHSZ-nek négy új veze­tőséget kellett felállítania. így jú­nius 30-án már 10 városi, illetve városi jogú nagyközségi vezető­ség működött, a megyei gépjár­művezető-képző iskola, a kiskun­félegyházi repülőtér, valamint a repülő- és ejtőernyős klub mel­lett. Az elmúlt esztendőben' 225 klub és 363 szakosztály dolgozott a megyében, amelyek 'közül 35 volt a tanintézeti. Rendkívül je­lentős eredmény, hogy az ezernél több lakosú községek közül csu­pán egyben nincs. MHSZ-klub, vagy -szakosztály. Kiemelt fel­adatként kezelték a tanintézeti, nagyüzemi, intézményi klubok, szakosztályok alakítását. Az agitációs és propaganda- munka jól segítette az MHSZ előtt álló feladatok megismertetését, a végrehajtásra való mozgósítást. • A szocialista versenymozgalom megyeszerte kibontakozott, 133 klub tagsága 36 200 óra társadal­mi munkára vállalkozott, amely­nek értéke meghaladja a 2,3 mil­lió forintot. Az MHSZ nagy figyelmet for­dított a sorkötelesek politikai ok­tatására, a foglalkozásvezetők felkészítésére. Jelentős feladatot adott a megyében megrendezett országos bajnokságok lebonyo­lításának előkészítése. Ezek közé tartozott a búvárúszó-, az MHSZ’ lövész-, a hőlégballon - országos bajnokság, illetve a sárkányrepü­lők országos találkozója. A klu­bok névfelvételi mozgalma erő­södött, a megyében 42 klub vi­seli" kiemelkedő történelmi, poli­tikai személyiség nevét. Országos sikerek Az általános honvédelmi okta­tást szolgáló tanfolyamokat ki­emelkedően jól szervezték Ba­ján, Kalocsán, Kiskunfélegyhá­zán, Kiskőrösön és Kecskeméten. A honvédelmi tömegversenyek elérték mozgósító coljukat, A hon­védelmi kupa löyészversenyen egyéni ifjúsági ' kategóriában bronzérmet szereztek versenyző­ink, "az összetett honvédelmi ver­seny országos bajnokságán a •megye férficsapata a második helyen végzett, a női csapat pe­dig már harmadszor Jett orszá­gos bajnok. Népszerűvé vált a megyei mesterlövő-bajnokság. Az elő-. és utóképzésben a klubok feladataikat maradéktalanul tel­jesítették. A megyei gépjárművezető-kép­ző iskola a minőségi követelmé­nyeknek megfelelően dolgozott. A sorkötelesek oktatásán túl több mint 2 ezer magánautóst képeztek ki. Az iskola munkáját a megyei tanács közlekedési osztálya is el­ismerte. Nemzeti színekben Az elmúlt évben a rádióama­tőrök közül az országos váloga­tott tagjaként ketten Koreában, hárman az NDK-ban jártak. Jól sikerült az úttörők foglalkoztatá­sa Kiskunhalason, Baján, Jász- szentlászlón. Kiváló munkát vég­zett a kiskunfélegyházi és a kecs­keméti rádióklub kollektívája. nevelés A kecskeméti klubtagok^ • több százezer forintos hangosító, rend­szert szereltek be a kecskeméti stadionban. ’ Á modellezőknél 8 klubban történik oktatás. A tanfolyamo­kon több mint ezernégyszázan is­merkedtek a -különböző -modellek elkészítésével. Az általános is­koláknak ezerrel több építőcso­magot biztosítottak, mint 1983- ban. E, sportágban három nem­zetközi .első és egy második he­lyezést szereztek, ugyanakkor az országos bajnokságon egy első, három rűásodik és két harmadik díjjal öregbítették a megye jó hírét. A klubtagok egyharmada minősített versenyző.. A könnyűbúvársport és szak­mai képzés tartja magas színvo­nalát. Az elismerés egyik jele, hogy az elmúlt évben hat megyei könnyűbúvár volt a nemzeti vá­logatott tagja. Az elmúlt- évben a legjelentősebb verseny "a stock­holmi ifjúsági Európa-bajnokság volt, ahol három ezüst- és egy bronzérmet szereztek.' Hét nem­zetközi- versenyen indultak a könnyűbúvárok és .hat első, 14 második és 11 "harmadik helyet szereztek. . A lövészsportolók a múlt évben vehették át a nemzetközi szín­vonalú új kecskeméti lőteret, amellyel megjavultak a.verseny­zési és az edzési feltételek. A mi­nősített sportolók közül 14. élső- osztályú és aranyjelvényes, 16 ezüst- és 13 bronzjelvényes mi­nősítésű. ' A repülőszakág fejlődése — be­leértve a- kiképzési és a sportte­vékenységet — kiegyensúlyozott. Több rendezvényt bonyolítottak le a múlt évben. A hőlégballon. nemzeti bajnokságot, a motoros sárkányrepülők találkozóját és az ejtőernyős- területi versenyt. Az ejtőernyős ugrások száma lénye­gesen növekedett és meghaladta az ötezret. Az előző évhez képest a repült órák és a felszállások száma 30 százalékkal emelke­dett. A vitorlázórepülők köziil Zsolnai Rita az év ifjúsági spor­tolója lett. Következetes pártirányítással Az MHSZ gazdálkodási feltéte­lei nehézebbekké váltak, mégis sikerült megoldani a tervezett fel­adatokat. Saját bevételi tervükéi másfél millió forinttal teljesítet­ték túl. Az*új kecskeméti lőtér megépítésén kívül megkezdték Kiskunhalason egy kiképzőbázis létesítését, -illetve Bácsalmás, KunszentmikJós és Tiszakécske kiképzési épületeinek kialakítá­sát. A klubok tavaly egy terejplő- teret, egy fedett lőpsarnokot épí­tettek, és 5 tereplőteret felújí­tottak. .. A következetes pártirányítás, a társadalmi összefogás, az MHSZ-szel együttműködő szer­vekkel és intézményekkel kiala­kított jó kapcsolat eredményeképp a szövetségi munka tovább szé­lesedett, színvonala .emelkedett. Gémes Gábor • A fiatalokat vonzza a modellezés. Felvételünk egyik tavalyi ösz- szejövetelünkön készült. Himnusz a nőhöz Ezer apró jelből arra lehetett következtet­ni, hogy a városba beszökött a tavasz. A nyi­tott ablakon át az olvadt hó szagával együtt belibbentek egy hegedű szenvedélytől fűtött hangjai, amelyeket csak néha zavart meg az örömtől hibbant macskák nyávogása. De azért ki lehetett venni, hogy az egy emelet­tel feljebb lakó muzsikus Schubertét játszik. „Ave, Maria!" — Himnusz a nőhöz... A férj az asztalnál ült és írt. Csak úgy dőltek a tollából a szavak, egymás hegyén-hátán nyüzsögtek, akár az ostoba kisc&ibék a ko­sárban. „Drága szerelmem! — irta a férfi. — Te vagy reményeim tavasza." Repeső örömmel rajzolta az első szavakat, melyek úgy csil- logtak-villogtak, mint a kavicsok a hegyi patakban, „Azért írok Neked, mert nincs elég erőm, hogy ma hallgassak. Ha rajtam múlna, kris­tálytrónust emelnék Neked odafent a hegyek­ben, olyan tisztát és törékenyt, mint a sze­relmem ...” Kis gondolkodás után áthúzta a „törékeny" \ szót, és így folytatta: „... tartósat, mint a szerelmem, amit irántad érzek. Karomba kapnálak, és elvinnélek a távolban kéklő csúcsra. Te pedig helyet foglalsz ezen a ha­vasi gyopárral díszített ragyogó trónuson. Lá­bad előtt félénken lapulnak meg a hegyi kecskék..." Üjból megállt, a „kecskéket” „zergékre" javította, majd tovább írt: „És én csak mesz- sziről merek gyönyörködni a Te magasztos >■ fenségedben ...” A férj hosszan elgondolkodott, aztán elha­jította a tollát. — Még csak az kéne! — mondta fennhan­gon. — Ki főz akkor ebédet? A, jobb lesz, ha veszek neki az ünnepre egy új fazekat! J. BUlota Zahemszky László fordítása ESZI NYÚL, SERTÉS ÉS BAROMFI IS m r • Tanari találmány A szójaimport jelentős mérté­kű csökkentését, következéskép­pen dollármilliók megtakarítá­sát eredményezheti az az új ta­lálmány, amelyet a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági Szakközépiskola tanárai dolgoz­tak ki: Gyenis Antalné agrár­mérnök-vegyész, Litter József ag­rármérnök és Winter András ve­gyész. Az Országos Találmányi Hivatal polikondenzált karbamid néven védetté nyilvánította a szellemi terméket. A feltalált anyag olyan nitrogéntartalmú,' szintetikus ' fehérjepótló takar­mány, amelynek négyszer akkora á nyersfehérje-tartalma, mint a szójának. További nagy értéke, hogy nemcsak kérődző állatokkal lehet etetni, hanem sertéssel, ba­romfival és nyúllal is. Az elmúlt öt év alatt különféle állatokkal folytatott etetési kí­sérletsorozatokon vizsgálták to­vább az anyag hatását. A MÉM egymillió forinttal támogatta a -munkát, s a kísérletekbe bekap­csolódott a Keszthelyi Agrártudo­mányi Egyetem és több mezőgaz­dásági nagyüzem is. Bebizonyo­sodott, hogy a polikondenzált karbamiddal ki lehet egészíteni az olyan fehérjében szegény ta­karmányokat, mint például a ku­korica vagy a különböző tömeg­takarmányok, s ezáltal többszö­rösére nő azok fehérjetartalma. Ily módon tehát hazai termésű takarmányokkal helyettesíthetik a gazdaságok a külföldről drágán behozott magas fehérjetartalmú szója egy részét,- a szentlőrinci szakemberek számításai szerint legalább 20—30 százalékát Bővült a gyermekgondozási segélyezettek köre MIT KELL TUDNI...? Az anyát és & gyer­mekét egyedül néve­lő apát gyermeke hároméves korának — tartósan * beteg, vagy súlyosan fo­gyatékos gyermek esetén hatéves ko­ráinak — betölté­séig gyermekgondo­zási segély illeti meg, ha a szülést megelőző két éven belül legalább 270 napon át munkavi­szonyban, ipari szö­vetkezeti tagsági viszonyban állt, s a munkaideje — át­lagosan — a törvé­nyes munkaidő fe­lét elérte, vagy be­dolgozóként biztosí­tott volt. További feltétel, hogy a felsorolt jog­viszonyok valame­lyike a gyermek születésekor is fenn­álljon, vagy a szü­lés a jogviszony megszüntetését kö­vető 42 napon belül, vagy 42 napon túl táppénz, baleseti táppénz folyósításá­nak ideje alatt, il­letőleg a folyósítás megszűnését köve­tő 28 napon belül következzen be. Jár a segély annak is, aki mezőgazdasági szövetkezeti . tag­ként, vagy — muri­sam eg állapod ás alap­ján — családtagként a szülést megelőző két éven belül leg­alább 90 napon át részt vett' a közös munkában, és e jog­viszonya a gyer­mek születésekor is fennáll. Főiskolások, továbbszolgálók Jogosult az is, aki bármely iskola nappali tagozatán, tanulmányainak be­fejezését, követően munkaviszonyt, szö­vetkezeti tagsági viszonyt létesít és az előbb felsorolt feltételekkel rendelke­zik. Ilyen esetben 270 napnál kevesebb idő alapján is jár a segély. 1985. január 1-től a felsőfokú okta­tási intézmények nappali tagozatos hallgatója (anya, egyedülálló apa) is jogosult a gyermekgondozási segélyre, ha a gyermek a hallgatói jogviszony fennállása alatt,- vagy a hallgatói jog­viszony megszűnését követő 180 napon belül született. Jogosult a s.egélyre az is, aki fegyveres erők, fegyveres testü­letek hivatásos vagy továbbszolgáló állományú .tagja, örökbefogadott, mos­toha és nevelt gyermek után is jár a segély, ha az igénylő a gyermek gon­dozásba vételének napján rendelkezik a feltételekkel, A gyermek egyéves korának betöltése után az anya helyett a" vele közös ház­tartásban élő apa igénybe veheti a gyest, ha az anya a szülés időpontjában, az apa-a. gondozásbavétel napján rendel­kezik a feltételekkel. Munka másfél év után A segély teljes összegének folyósítá­sa mellett munkát lehet vállalni a gyermek másfél éves korának betölté­se után, de munkayiszonyban, szövet- " kezeti tagsági viszonyban történő mun­kavégzés • esetén a munkaidő éves átlag­ban a törvényesnek a felét-nem nem ha­ladhatja meg. Munkaviszonyban, szö­vetkezeti tagsági viszonyban álló igény­lőnek fizetésnélküli szabadságot kell kérnie a gyermek gondozása céljából, ahhoz, hogy a segélyre (az egyéb fel­tételek fennállás'a esetén) jogosult le­gyen. A fizetésnélküli szabadságot — azzal együtt a gyermekgondozási segély fo-. lyósítását — meg lehet szakítani nap­tári évenként egyszer,- munkába állás céljából. Meg lehet szakítani a férj-el­tartó halála; tartós betegsége, katonai szolgálatra történő bevonulása, börtön- büntetés, életközösség 'megszakítása, a segélyben részesülő tartós betegsége, és újabb szülése miatt is. Ezekben az esetekben később újból lehet igényelni a segélyt, ha az igényléskor az ismer­tetett jogviszonyok valamelyike fenn­áll. Más ok miatti megszakítás után g segély később nem jár, de fizetésnél­küli szabadságot igénybe lehet venni.­Felhívjuk a figyelmet arra, hogy aki gyermekápolási táppénz igénybevétele céljából szakítja' meg a gyest, az sem jogosult újból a gyermekgondozási ser gélyre. Nem számít megszakításnak, ha az anya helyett az apa veszi igénybe a segélyt. Az igényt egyébként a mun­káltatóhoz kell benyújtani, amely köte­les azt elbírálni. Ha ott van társada­lombiztosítási kifizetőhely, onnan fo­lyósítják á segélyt, ha nincs, a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság (Budapest) küldi meg. Felsőfokú oktatási intéz­mény nappali tagozatos hallgatójának az oktatási intézményhez kell benyúj­tani a kérelmet akkor is, ha a gyermek a hallgatói jogviszony megszűnését kö­vető" 180 napon belül született, s onnan folyósítják a segélyt. Ki nem jogosult? Aki a jogviszony megszűnését köve- . tőén szül, annak' ahhoz a munkáltató­hoz keli benyújtani az igényét, amely­nél utoljára jogviszonyban állt. Nem jogosult a gyermekgondozási segélyre, aki nem a felsorolt jogviszonyok vala- mélyikében dolgozik. Pl. kisiparos, ma­gánkereskedő, segítő családtag, ügyvé­di-gazdasági munkaközösség tagja, ipa- .ri, mezőgazdasági szakcsoport tagja, egyéni gazdálkodó stb. "A segély havi összege az első gyer­mek után 800, a második gyermek után 900, a harmadik és minden további gyermek után 1000 forint. Mezőgazda- sági szövetkezet tagja és alkalmazottja az első gyermek után 700, a második után 80t), a harmadik 'és minden to­vábbi gyermek után 900 forintot kap. A gyermekgondozási segélyhez havi 440 forint jövedelempótlék jár. Ojabb szülés esetén a terhességi- gyerjnekágyi-.segélyre jogosult választ­hat a terhességi-gyermekágyi és a gyer­mekgondozási segély között. Nem jár a segély gyermekintézmény­ben elhelyezett gyermek után. Nem jár, ha állami gondozás, örökbeadás stb. következtében a gyermek kikerül a háztartásból. Nem jár táppénz, terhes­ségi-gyermekágyi, szülési segély folyó­sításának idejére s akkor sem, ha a gyermek gondozása céljára igénybevett fizetésnélküli szabadságot a jogosult megszakítja. Adam Leventéné a megyei társadalombizttíSítás'i igazgatóság osztályvezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents