Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-06 / 54. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. márciiis 6.

RAJZTÓL A KÉSZ CIPŐIG — KISKUNMAJSÁN

Évente új kollekció

• Ennél változatosabb munkát kevés helyen találnék — ' állítja Egri Lajosné.

A nők örök vágya, hogy tetőtől talpig szépek legyenek. A divat- tervezők álmában elegáns, szép ruhát, cipőt viselnek a nők, az álmok -azonban általában nem olyanok mint a valóság.

A kisknnmajsai Cipőipari Szövetkezet tervezői biztonságosan mozognak a legújabb csizma- cipő- és szandál divatirányzat útvesztőiben. Éles szemmel ügyelik a küllőid! viseletek vonalait, sarokmagasságát, színét. És különösen az olasz lábbellkészítőket, hiszen ők a világ cipődivatjának diktátorai. És őket érdemes követni. Persze, nem úgy, hogy évek múlva köszöntsön ránk az, amit ők már régen elfelejtettek.

• Tavaszi- nyári ajánlat. (Straszer András felvételei)

— Minden évben teljesen új kollekciót készítünk csizmából, cipőből és szándálból. A tavaszi-nyári lábbelik .szezonja van most — mondja Bari István, a szövetkezet elnöke. — Termékeink igen gyorsan követik a divatot, mindössze egy-két l)ó- nap késéssel nálunk is megjelennek a legújabb formák, színek, díszítések. Igen széles árskálán mozgunk, vannak meglehetősen olcsó termékeink. A drágábbak importhelyettesítők, de még ezek is mintegy húsz százalékkal kevesebbe kerülnek, mint a külföldiek. Csak kis szériában gyártunk, legfeljebb ezer pár készül ugyanolyan formában, de ezek színe is változó.

Modellezőink azért dolgoznak, hogy a nők minél ritkábban bosz- szankodhassanak azon, hogy saját lábbelijük mását társukon viszontláthatják.

Ez a szoba az ő birodalmuk — vezet a szövetkezet elnöke egy kicsiny helyiségbe, ahol rajzasztal, a lábbelikészítés eszközei és soksok csizma, szandál sorakozik.

— Egri Lajosné vagyok — emelkedik fel munkája mellől az egyik modellező. — 1960 óta dolgozom itt, először felsőrészkészítő voltam, tíz éve pedig tervezek. Most az ilyen lapos formatalpú, sportos jellegű cipők kerülnek sorra. Mindig mást lehet, és peréze kell is csinálni, ennél változatosabb munkát kevés helyen találnék. A rajzolástól a késztermékig ebben a kis szobában születnek az első modellek. Igaz, hogy mire elkészülnek, én már unalomig ismerem őket. így azután mindenkinek, csak magamnak nem tervezek lábbeliket — neveti el magát Egriné.

— Ezzel én is így vagyok, csupán az okok mások — szól közbe Kertész János, a másik modellező. — Merthogy most csak női cipőkkel foglalkozunk, bár 1968- ban még férficipőket is gyártottunk. Lassan huszonhárom éve dolgozom itt, akkor én voltam egyedül mintaszerkesztő. Annak idején nagy divattá vált a zsugorított, úgynevezett gipsy-csizmák viselete, mi vezettük be a gyártását. De ez már régen volt. Ma 150 modellt tervezek évente. Most

éppen szandálokat, a szivárvány szinte ösz- szes színében. Pontosabban lágyan egymásba simuló színeket kombinálunk össze.

Az álmaink jó része azonban nem valósulhat meg csak itt a tervezőszobában. Tulajdonképpen nem mi mondjuk meg, mi a divat, bármilyen furcsán hangzik is. A tervezőnek kötött a keze, a kereskedelem a megrendelő, tehát diktál is. Mi csak az ő szempontjaiknak megfelelően dolgozhatunk, még akkor is, ha a véleményünk nem mindenkor egyezik meg. Nem panaszként mondom, de nézze ezeket a cipőket. Megrendelés híján csupán mi gyönyörködhetünk bennük... — sóhajt

Kertész János.

Gál Eszter

KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON

_____________

A

z intézményi rendszer

Sorozatunknak ebben a részében az intézményi rendszerben végbemenő változásokat vizsgáljuk. Előre kell bocsátani, hogy itt új formákat, új vagy tartalmukban változó fogalmakat ismertetünk meg, amelyeknek olykor csak a csírái élnek még. Olyan pontossággal, részletes leírással tehát — mint egy-egy adónem esetében — nem tudunk szolgálni. Mégis szólni kell róluk, hiszen az alábbiakban említendő fogalmak a sajtóban, a tájékoztatásban mind gyakrabban bukkannak fel.

I. ÉRDEKEGYEZTETÉS

A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése várhatóan a korábbinál jobban differenciálja az érdekeket. Ez vonatkozik a munkavállalókra. a vállalatokra, az egyes területekre, gazdasági körzetekre. ágazatokra. Nem újkeletű a felismerés» hogy a szocializmusban érdekellentétek is keletkezhetnek, a feladat inkább az. hogy ezek intézményes képviseleten belül ás megjelenjenek, és az érdekellentétek a maguk szintién legyeiiek feloldhatók.. Ennek formája áz érdekegyeztetés mechanizmusa. Az érdekegyeztetés történhet országos (makro) szinten, vállalati (mikro) szinten, és úgynevezett középszinten. Az országos szint legjellemzőbbje a Mi-, nisztertanács és a SZOT rendszeres találkozója, az ezeken folytatott tárgyalások. De ide tartoznak a különböző ..tanácsok” is. Ezek ■közül már létezik a Bér- és MunT kaügyi Tanáts de célszerű számára az eddiginél bővebb jogosítványok nyújtása. Ugyanilyen ..tanács” jön majd létre az árpolitikában. a szociálpolitikában is. Vállalati szinten' az érdekegyeztetés a jelenlegi fórumok, formák felhasznállásával megoldható. A soronkövétkező feladat inkább e fórumok munkájának tökéletesítése. A középszinten való érdekegyeztetésben szükséges az elkövetkező években a legnagyobbat előrelépni. Az ágazati, szakmai, területi formában jelentkező bér- és foglalkoztatás- politikai érdekek ütközésének fórumot kell találni, hogy a feszültségek ezen a szinten fel oldód iának. s ne kerüljenek felsőbb szintekre.

2. A VÁLLALAT

irányít asrendszere

■ Az intézményi rendszer reformja — erre figyelt fel leginkább a közvélemény. Így most csak emlékeztetni akarunk: az állami vállalatoknál háromfajta vállalatvezetési forma lesz jellemző. ■fy jelenlegi formának megfelel az

államigazgatási felügyelet. Itt a vállalat vezetőjét az ágazati felügyeleti minisztérium jelöli ki. (Ide tartoznak a kisüzemi, a fontos államközi szerződések teljesítését végző, illetve a honvédelem számára dolgozó vállalatok.) A vállalatok legnagyobb hányadát, (már ami létszám- és eszközarányukat illeti), a vállalati tanács vezeti: itt a tulajdonosi jogokat (a vezető kinevezíése. díjazása, a vállalati szervezet átalakítása, a 'beruházáspolitika, bérpolitika kidolgozása. a stratégiai döntése» meghozatala), a vállalati tanács gyakorolja. A közgyűlés által vezetett állami vállalat a mezőgazdasági. iparú szövetkezetek irá. nyitási formáját követi, a vállalat legfelsőbb fóruma a közgyűlés. Ide sorolódnak a kisebb létszámú vállalatok. Az ágazati minisztériumok az eddigi felügyeleti irányítás helyett (kivéve az államigazgatási felügyelet alaít álló várnaiatokat). illetve mellett azért továbbra is több funkciót betöltenek.

így az alapítói jogokat gyakorolják. ágazati és funkcionális irányítást és ellenőrzést végeznek, piacfelügveletet látnak el (lásd később), hatósági tevékenységet végeznek, és törvényességi felügyeletet gyakorolnak. A fentiekről — miután új — a törvényességi felügyeletet emeljük ki. Az állam a törvényességi felügyelet útján ellenőrzi, hogy a vállalat belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő határozatnak, működése, továbbá határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, a létesítő határozat valamint a belső szabályzatok rendelkezéseivel. (Aki a szövetkezeti mozgalomban ismerős, az tudja, hogy a szövetkezetek esetében ezt a feladatot a tanácsok már korábban is ellátták.)

3. PIACFELÜGYELET

Az állam tudatos gazdaságszervező tevékenységének szerves része a forgalmi ' folyamatokban végbemenő változások figyelemmel kísérése, a folyamatok zavartalanságának. gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban álló fejlődésének, továbbá a gazdasági verseny kibontakozásának és hatékony működésének elősegítése. Ennek figyelembevételével került sor a piacfelügyeletről szóló minisztertanácsi határozat újraszabályozására. E rendelet támaszkodik a vállalati törvényben, a meghatározott gazdasági tevékenységre való utasításról szóló törvényerejű rendeletben, valamint áz ágazati irányításról szóló minisztertanácsi rendeletben foglalt jogi alapokra. Az Országos Anyag, és Árhivatal a piacfelügyelet országos hatáskörű központi szerve. A piacfelügyelet kormányzati feladat. Abból indul ki a szabályozás, hogy a piac egységes egész, ezért a piacfelügyeletet nem lehet ágazatokra tagoltan végezni, de az ágazati minisztériumok is felelősen közreműködnek a funkció gyakorlásában. A piacfelügyelet magában foglalja a kereslet—kínálat egyensúlyának figyelemmel kisérését. Ha az egyensúly felborulna, akkor az arra illetékes hatóság intézkedik. A monopolisztikus tendenciákat is a piacfelügyelet akadályozza ,meg. a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmára vonatkozó jogi normákat is az tartatja meg.

4. PÉNZÜGYI INTERVENCIÓK

A forgalmi folyamatok zavarainak megelőzése, vagy a .legkisebb feszültséggel történő levezetése egyedi utasításokat, piaci intervenciót (beavatkozást), forgalmat befolyásoló szabályokat igényelhet. A pénzügyi intervenció a piaci mechanizmusok által kialakított, gazdasági folyamatokba való.— kormányzati'szervek döntésein alapuló — egyedi, alapvetően pénzügyi eszközök felhasználásával történő ' beavatkozás. Megkülönböztetjük az árupiaci intervenciót, illetve a vállalati gazdálkodási zavarok felszámolását szolgáló pénzügyi intervenciót.

Az árupiaci intervenciónak nem cél ja, hogy széles körben és hosszú ideig semlegesítse a tartós piaci hatásokat. Egy jól működő intervenciós . rendszer az időleges zavarok gyors elhárításához. illetőleg a szükséges alkalmazkodási folyamathoz nyújthat segítséget. Az árupiaci intervenciónak három fő területe van: kiterjed a mezőgazdaságra, a mezőgazdaságon kívüli többi területre. és a dekonjunktúráiban levő ágazatok, működőképességének fenntartására.

B. M.

SAJTÜPOSTA

Ököljog a TÜZÉP-telepen?

A szénellátás nehéz helyzetével — a tömegtájékoztató eszközök tárgyilagos közlései révén — tisztában vagyunk. Csak az felfoghatatlan számunkra, hogy a meglevő szűkös készlet eladásakor miért ismétlődhetnek a visszásságok? Mert ez utóbbiakból sajnos bőven kijut annak, akit a mi TÜZÉP-telepünkre visz a sorsa.

A kapunál már a kora hajnali órákban élénk a mozgás, idősebbek, fiatalabbak, betegek és a nap későbbi szakában munkába igyekvők toporognak-vacognak, remélve, hogy röviddel a nyitás után már hozzájuthatnak a pár mázsányi tüzelőhöz. Sokszor

Bevallom, eddig csak hallomásból ismertem a falu száját, vagyis a pletyka-hadjáratot, mely erkölcsileg megalázza, lelkileg tönkreteszi az embert. Sajnos egy ideje saját bőrömön tapasztalok ilyesfélét. Szörnyű érzés sejteni, tudni, hogy bárki ujjal mutogathat rám, s hozhatja-viheti a rólam szóló különféle értesüléseit. Ezt az állapotot jelenleg azért is nehéz elviselnem, mert veszélyeztetett terhes vagyok, s nyugalomra van szükségem. Ennek érdekében mondom el esetem részleteit, hitelesen, bízva abban, hogy elejét vehetem a személyemmel összefüggő hamis találgatásoknak. Persze reménykedem is, talán az illetékes komolyan veszi munkaköri kötelességét, bátran él a jogával, s végre érdemben segít.

Minden akkor kezdődött, amikor örököltem elhunyt édesapám Lada 1500-as gépkocsiját, részarányosán. Az utána kirótt, két és fél ezer forintnál valamivel több illetéket — kedvezőtlen anyagi helyzetem miatt — hatósági engedéllyel, hat havi részletben fizéthétíeha be. A csaknem 200 forint pótlékkal felemelt tartozásomnak eleget tettem negyedéven belül, s az erről szóló hivatalos igazolás ellenében a rendőrség nyomban a nevemre írta a tulajdonjogot. Gondoltam, ezzel minden rendeződött. De másként alakult a dolog.

Tavaly december 22-én levélben értesített az illetékhivatal, hogy 208 forint hátralékom van, amit

azonban keserű csalódás a sor- banállásuk „jutalma”. Ezek után aligha kell bizonygatni, milyen a hangulat a várakozók között: egyesek listát vezetnek az érkezőkről, mások darabokra tépik ezt a papirost, míg az erejük teljében levők ököljogot alkalmazva igyekeznek előre kerülni.

Siralmas, tarthatatlan ez az állapot, mely minden bizonnyal mérséklődne — esetleg meg is szűnne —, ha az illetékesek sorszámok segítségével szabályoznák a szén eladását. Vajon miért nem vezetik be e módszert?

Nagy Csaba Soltvadkert, Kodály Zoltán u. 5.

a késedelmi kamattal együtt letiltanak a munkabéremből. A karácsony utáni hétköznapon már postáztam válaszomat: az illetékfizetési kötelezettségetnnek hiánytalanul és jóval a megjelölt határidő előtt eleget tettem. Bár erre nem reagált a címzett, mégis hittem, sikerült tisztázni az ügyet. De tévedtem, a januári fizetésemet tényleg csökkentették. Az áremelés óta egyébként is nehezebb anyagi körülmények között élő családom nagyon megérzi a hiányzó pár száz forintot. Felháborodtam. Február 1-én újabb levelet küldtem, ezúttal a hivatal vezetőjének, s tételesen felsoroltam bizonyítékaimat arról, hogy nincs semmiféle tartozásom. Ügy tűnik, három hét is kevés volt az intézkedéshez, s a viszontválaszhoz.

Ahol lakom, kis település ahhoz, hogy a letiltásom híre ne terjedjen el. És terjed is, én pedig szégyellhetem magam, jobb híján. Van ugyan tudomásom róla, hogy valami hiba csúszott az ügyembe, s véletlenül a bátyám tartozását egyenlítették ki a tőlem levont bér révén, ám erről még nincs a kezemben hatósági papír.

Vajon mindegyik hatóságnál egyformán alapvető követelmény a pontos, felelősségteljes ügyintézés? Esetem arról győz meg, hogy ez utóbbi körül nem lehet minden rendjén az illetékhivatalban ... (Elmondta: Eszter Jó- zsefné jánoshalmi olvasónk.)

A hét eleji anyagtorlódás miatt Sajtóposta összeállításunkat ezúttal kivételesen hétfő helyett most közöljük.

ÜZENJÜK

Baslty P. Bélának, TompáraA hatályos rendelkezések értelmében a dolgozó jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, ha felmondás, Illetve a felmondási idő letöltése nédlkül távozik a vállalattól. Ilyenfkór a ..kitépett” bejegyzés kerül a munkakönyvébe. s a következmény azonos, mintha fegyelmileg bocsátották volna el. Az utóbbi esetben hosszabb ideig nem kaphat jutalmat, és egyáltalán nem (vagy ‘ csak korlátozott mértékben) Illeti meg az év végi részesedés. Az új munkahelyén három évig nem jogosult pótszabadságra, valamirít a korábbi munkaviszonyához fűződő egyéb juttatásokra. Mindezeket . figyelembe véve, s a lapunkhoz küldött levelét elolvasva, úgy ítéljük meg, önnel szemben szabályosan járt el a munkaadója, amikor megvonta a pótszabadságot, mivel nem múlt még el 36 hónap a munkakönyvében lévő Jkilépett” bejegyzés óta.

Gyarmati Istvánnak, Kiskunfélegyházára: Ha ismételten tapasztalja, hogy a tv-müsor vételét hangkimara- dás, recsegés stb. zavarja meg. feltehetően a környékbeli CB-rádlósok „jóvoltából” következik be a jelenség. Ezt okozhatja, ha nem az előírt csatornát használja, de a megengedettnél nagyobb erővel történő sugárzás is. A 'tények kiderítése és a szükséges intézkedés megtétele a portai szakemberek hatáskörébe tartozik. Javasoljuk, írásban közölje észrevételéit, a Magyar Posta zavarvizsgáló üzeme területi kirendeltségével, melynek címe: Hódmezővásárhely, Lumumba u. 2.

Kozma Ilonának, Kecskemétre: Télen csak nagy óvatossággal célszerű biciklizni, de még ekkor is bármikor megcsúszhat a kerék a havasjeges úton. Ahol — mint írja — önnek sem volt szerencséje legutóbb, s elesett. Bár ezt sérülés nélkül megúszta, az esettel kapcsolatosan szívesen közreadjuk sorait: ..Köszönettel tartozom a Széchenyivérosi kisdiákoknak, akik látva a történteket, azonnal hozzám futottak és segítettek. hogy talpra álljak!”

K. P.-nének, Kisszállásra: Meglepődve értesültünk leveléből, hogy a halasi OTPnflók egyik ügyintézője udvariatlanul viselkedett önnel, amikor házeladási ügyben kért tőle felvilágosítást. Az esetet — felkérésünkre — kivizsgálják az Illetékesek, mi ezúttal csupán kérdésére válaszolunk, röviden, ön olyan házat vásárolt 1977-ben pénzintézeti hitel segítségével, melynek forgalmazása korlátozott a kölcsön visszafizetéséig, de legalábbis a felvételétől számított öt évig. Az úgynevezett elidegenítési tilalmat feloldhatja a helyi tanács végrehajtó bizottsága, azonban ekkor esedékessé válik az összes tartozás' (Illeték, adó, hitel) kiegyenlítése. Mivel a családi helyzetüket illetően az utóbbi megoldás nem latszik égysze- rűnek, tanácsoljuk, hogy ügyükben kérjenek méltányossági elbírálást az OTP megyei igazgatóságától.

Labancz Bélánénak, Lajosmizsére: Érthetetlennek tartjuk, hogy a jogerős földhivatali határozat végrehajtását miért nem rendelte el az illetékes hatóság. Az intézkedés körüli csaknem hároméves huzavona közönyösséget, tehetetlenséget sejtet. E visszás állapot megszüntetése, illetve a saját tulajdonát képező területrész birtokba vétele érdekében kérje a kecskeméti városi ügyészség közbenjárását.

A helyi áruellátásért felelős soltvadkert! áfész elnökétől megtudtuk, hogy a januárra megrendelt több ezer mázsa szénből csak minimális mennyiség érkezett a telepre, ezért az igények zömének kielégítése lehetetlen. Bár ez idő szerint sincs kilátás jelentős tételű szállítmányra, ígéretet kaptunk, hogy a befutó kisebb szénmennyiség elosz- tását-árusítását jobban megszervezik — sorszámokkal Is — a nagyközségben.

FOGADÓSZOBA

visszhang fi Kényszertúra — Orgoványra

Szükséges az eligazító tábla

Február 16-án tettük szóvá Sajtó- posta rovatunkban, hogy a lajosmi- zsei Almavirág Szakszövetkeztét tanyán lakó tagjait kissé nehezen találják meg látogatóik. A mentőautó is'hosszasan bolyong arrafelé, a hatalmas kiterjedésű térségben, míg eljut a megjelölt címre. E kellemetlenségek megelőzése végett javasolták az érdekeltek: a kövesútról a dűlőkre való leágazásnál táblák tájékoztassanak arról, hogy a következő 5—10 kilométeren belül melyik számú tanyák érhetők el.

A fentiekkel kapcsolatosan figyelemre méltó levelet küldött szerkesztőségünkbe 'a DÉMÁSZ lajosmizsei kirendeltségének vezető szerelője, Molnár Sándor:

Dolgozóink is sokszor órákig keresik a nagyközség egy-egy tanyaépületét. Ami túlságosan megnöveli a kiszállási időt, fokozza az igénybe vett gépjármű üzemanyag-fogyasztását. Ilyen sajnálatos körülmények közepette jelentősen csökken az áramszolgáltatási hibák kijavításának üteme, s ez végső soron a fogyasztóknak hátrányos.

Nem ritkaság, hogy 500—1000 méteren belül is vannak tanyák, ám a lakók, tulajdonosok között több az újonnan odaköltözött, akik szinte semmiféle felvilágosítást nem tudnak adni a szomszédaikról. Tehát az idegennek tovább kell mennie, s másutt keresnie a megadott lakcímet, személyt.

Mindent összegezve: maximálisan egyetértek a tanyasiak javaslatával és magam is sürgetem — kollektívánk nevében — az Illetékeseket, hogy mielőbb szereljék fel az eligazító táblákat!

Azt a februári vasárnapot nem felejtik el egyhamar azok az utasok — közöttük a 10 év körüli kisfiú —, akik poggyásszal megrakva körülbelül 8 kilométernyit gyalogoltak a havas, jeges, csúszós országúton, míg megérkeztek lakóhelyükre, Orgoványra. A kényszertúráról így számol be az egyik résztvevő, az Orgovány, Lenin u. 21. szám alatt lakó Fodor Géza:

— Régóta ismertük a távolsági járatot, mely vasárnap délután fél 5-kor indul Kecskemétről, s Orgovány érintésével folytatta útját Soltvadkertre. 17-én úgy alakultak a dolgaink, hogy töb- bedmagunkkal éppen ezt a buszt választottuk hazautazás céljából. Már a kocsiban ültünk, menetjegyünk birtokában, mikor közölte a sofőr: megváltozótt a menetrend, ezentúl Jakabszálláson kell átszállnunk a másik, a Kiskunfélegyházáról érkező buszra, s az szállít minket Orgoványra.

Azt hittük, hogy minden rendben lesz, s 5 óra körül jó hangulatban szálltunk le a kocsiról. Nem egészen fél óra elteltével azonban aggódni kezdtünk, mert újabb távolsági járat a láthatáron sem volt. És nemsokára következett az igazi meglepetés, amikor elénk gördült a BZ 44-13 forgalmi rendszámú busz, de Orgovány felől. Hát ezt hogyan csinálta?, — kérdeztük a gépkocsivezetőtől, aki közölte: ő a legújabb utasítás szerint közlekedik, s arra senki sem hívta fel a figyelmét, hogy Jakabszállásra érkezve meg kell várnia a Kecskemétről jövő kocsit. Mi ugyan kételkedve fogadtuk a hallottakat, de fölösleges lett volna a vita, így

összemarkoltuk a holminkat, s nekiindultunk a hosszú útnak.

Másnap panaszt tettem a Volán 9-es számú Vállalat üzemi központjában, ahol a dolgozók sajnálkozásukat fejezték ki, majd arra biztattak, levélben kérjem a vállalat kecskeméti és kiskunfélegyházi kirendeltségét, hogy a jövőben gondoskodjanak a szóban forgó két járat rendszeres csatlakozásáról. Megköszöntem az információjukat, s a választ már csak magamban gondoltam végig: nekem sem időm, se pénzem nincs az efféle levelezéshez, különben is az igények szerinti buszközlekedés nemcsak az utasok érdeke...

A szerk. megjegyzése:

Megtudtuk a Volántól,, hogy a menetrendváltozás elrendelői, meg annak végrehajtói feltehetően nem egyeztették kellőképpen a csatlakozási időpontokat, így fordulhatott elő a szomorú eset A tanulságot és a teendőt illetően egyetértettünk abban: mindig úgy kell közlekedtetni a vasárnap délután Kecskemétről, illetve Kiskunfélegyházáról Jakabszállásra érkező buszokat, hogy az előbbiről zökkenőmentesen lehessen átszállni az utóbbira, mely Orgoványra viszi az utasokat. És nem volt nézeteltérés közöttünk abban sem, hogy már a módosított buszközlekedési rend premierjén is mindennek így kellett volna történnie!

Szerkeszti: Telkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a.

Telefon: 27-611