Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-06 / 54. szám
2 9 PETŐFI NÉPE © 1985. március 6. Szovjet—amerikai tárgyalások :Scserbickij a kapcsolatok fejlesztéséről ÜLÉSEZIK A JKSZ KB (Folytatás az 1. oldalról.) lások körül kedvező légkört teremtsünk. Magától értetődő, hogy egyes lépések megnehezíthetik, mások megkönnyíthetik a megegyezés keresésének folyamatát. Az amerikai kongresszus tagjai .számára kétségtelenül ismertek azok a szovjet javaslatok, amelyek a tárgyalások sikerét komolyan elősegítenék és hozzájárulnának végső célunk eléréséhez, a nukleáris fegyverek teljes megsemmisítéséhez. Scserbickij idézte Konsztantyin Csernyenkó- nak azokat a konkrét lépésekre vonatkozó korábbi kijelentéseit, amelyekben a szovjet vezető a többi között javasolta: mindkét nagyhatalom állapodjon meg meghatározott normák megtartásáról kapcsölataikban, léptessék .érvénybe a föld alatti atomrobbantásokról 1974-ben és 1976-ban megkötött megállapodásokat, újítsák fel és íejézzék be a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról (Nagy-Britannia bevonásával) tartott tárgyalásokat. A szovjet politikus leszögezte: „Az országaink közötti bizalom ■erősítéséhez kétségtelenül nagymértékben hozzájárulna, és a nukleáris veszélyt is csökkentené, ha az Egyesült Államok — a Szovjetunió példáját követve — kötelezettséget vállalna arra, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyvert. Tudjuk, hogy az amerikai törvényhozásban vannak olyan hangok, amelyek szorgalmazzák a nemzetközi feszültség enyhítését, a fegyverkezési verseny megfékezését és általában a Szovjetunióval való kapcsolatok javítását.” Scserbickij végül kifejtette, hogy szovjet részről hasonlóan fontosnak tartják a különböző kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államokkal a tudomány, a technika, a kölcsönösen előnyös kereskedelem területén. „Washington — különösen az utóbbi években — sajnálatos módon a kereskedelmet a politikai nyomás eszközeként használta fel ellenünk. Ennek most sokkal súlyosabbak a következményei, mint valaha” — állapította meg a szovjet parlamenti küldöttség vezetője, rámutatva, hogy a kereskedelmi kapcsolatokban amerikai részről továbbra is hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak és ezt a Kongresszus is támogatja. Pozderac beszámolója Baráti összefogás a szomszédos népekkel NAPI KOMMENTÁR Yesdés a Tibetit parijáról A házigazda és vendége számára egyaránt lontos volt ez a ta- ■ lálkozó. Reagan az úrfegyverkezési tervek támogatását várta Craxvtól. az olasz kormányfő vedig-annak kívánt hangot adni Washingtonban, hogy Róma továbbra is a kelet—nyugati kap- csolatok ávolásánák híve. S kri-iki eleget tett a másik kívánságának. Ráadásul a Fehér Ház az olasz miniszterelnöktől is megtudhatta, milyen várakozással tekint Moszkva a március 12-én ‘Genfben kezdődő szovjet—amerikai új leszerelési tárgyalásokra. Oraxi a múlt héten erről folytatott eszmecserét Rómában Andrej Gromtkóval, s a szovjet külügyminiszter nem hagyott kétséget afelől, hogy a Szovjetunió a legradikálisabb megállapodásoktól^ :®em riad vissza, ha a másik fél ■részéről jószándékot, a vroblémák reális megközelítését, mindenfajta zsarolási kísérlet kiküszöbölését tavasztálja. Ennek ellenére az olasz miniszterelnök látogatása a Fehér Házban nem nélkülözött bizonyos fe- szültséai elemeket. Itáliában -ugyanis egyre nagyobb aggodalommal tekintenek a Comisóban megkezf 't rakétatelevítésre. A szicíliai támaszvonton elhelyezett amerikai nukleáris csavásmérő eszközök következtében megnőtt ■ az ország veszélyeztetettsége, s ez élénk visszhangot váltott ki az olasz társadalomban'. Az olasz kommunista várt főtitkára a na- vokban arra hívta fel a kormányzat figyelmét, hogy járjon közbe Washingtonnál a további telepítő, sek felfüggesztése ügyében. Ugyanakkor Natta bírálta az amerikai kormányt, mondván, képmutatóéra vall a globális leszerelési tárgyalásokkal párhuzamosan újtípusú fegyverzetek kísérleteit és elfogadtatását szorgalmazni. Hogy ezekből a bíráló megjegyzésekből Craxi révén vontosan mennyi jutott el a házigazdához, ez egyelőre nem ismeretes. Ami a Reagannel folytatott tárgyalásai gazdasági témáit illeti, azokban valószínűleg továbbra is fennmaradtak a inézetkülönbségek. Jelenleg Olaszország tölti' be az 'EGK soros elnöki tisztét, s Nyu- gat-Euróva államait az utóbbi hetekben minden korábbinál súlyosabban érintette a dollár árfolyamának újabb emelkedése. Különösen Bonnt és Rómát sújtja ez: a Rajna vártján több mint egy- milliátd dollárt dobtak viacra. hogy letörjék az árfolyamot — a kísérlet végül is nem járt eredménnyel Itáliában vedig a lí-,s rához kévést rekordmagasságot ért él a dollár rátája. Craxirq. várt az a feladat is. hogy a Közös Piac állásvontját ismertesse Reagannel a májusban Bonnban tartandó tőkés csúcstalálkozó ügyében. A Tiberis-varti vendég aligha távozott elégedetten házigazdájától. Az Egyesült Államok, állásvontja még mindig távolesik. nyugat-európai szövetségeseiétől a kelet—'nyugati kapcsolatok jövőjének megítélésében s a genfi tárgyalásokra készülő amerikai delegátusok poggyászában kevés a kompromisszumos terv. Arról nem is szólva, hogy a Közös Piac soros elnöke minden bizonnyal csalódottan állapíthatta meg: Washingtont rendkívül csekély megértést tanúsít nyugat-európai szövetségeseinek pénzügyi-gazdasági aondjai iránti Craxinak tehát be kellett érnie azzal, hogy újólag felhívta ezekre a problémákra Reagan figyelmét. BELGRAD Az utóbbi években felhalmozódott problémák és ellentmondások megoldásának, illetve felszámolásának egyedüli lehetséges útja a társadalmi viszonyok további demokratizálása és a szocialista önigazgatási rendszer továbbfejlesztése — szögezte le a KB-ülés elé terjesztett vitaindító beszámolójában Hamdija Pozderac. A JKSZ KB elnökségének tagja kijelentette, hogy a több mint fél évig tartó általános vitában a tagság túlnyomó többsége ezt a fejlődési irányt támogatta. Ennek megfelelően a gazdaság megszilárdítását célzó program követelményét tartották szem előtt. A JKSZ eszmei és politikai felkészültségét azon mérték le, hogy- mennyire képes a társadalom erőinek egységes mozgósítására. . Ugyanakkor azonban olyan szemlélet is kifejezésre jutott, amely a gazdasági válságot, árinak okait, és következményeit kiterjesztette a társadalomra is, azt állítva, hogy abban is mélyül a válság, következésképpen a stabilizációt is elévültnek és a helyzethez mérten alkalmatlannak minősítette. Ennek a nézetnek a hirdetői úgy ítélik meg, hogy az 1965. évi alkotmánymódosítás és az 1974. évi alkotmány rossz irányt adott fejlődésünknek — ezért azt sugallják, hogy más irányt kell választanunk, vagyis vissza kellene térnünk a nagyobb állami befolyás korszakához — mondotta az előadó. Pozderac kijelentette, hogy ezzel meg akarják fosztani a munkásosztályt attól a lehetőségtől, hogy megvalósítsa a kongresszusi határozatokat és az alkotmányos elveket. Ez az állami-bürokratikus irányzat egy új helyzet nyitánya lehet, ha tétovázásunk és tespedt- ségünk miatt nem az elfogadott politikai irányvonal szerint számoljuk fel a szocialista önigazgatási fejlődés nehézségeit. A veszély felismerésével magyarázható, hogy a pártvitában a tagság oly élesen bírálta a csoporttulajdonosi magatartást, az államnak az önigazgatásra nehezedését. Pozderac megállapította, hogy az ezzel kapcsolatos megannyi fofey»tékí^ágn«bhékz«WliD3(}}ftf»y: a -szöy^ségL ;4U5y^J1eépíié|aa^ak a köztársaságok-es tartományok . javára történő folyamat volt, onnan azonban nem terjedt tovább. Az eddigi folyamatok sokkal jobban kedveztek a nemzeti és nacionalista törekvéseknek, meg az állami bezárkózásnak, mint az egész országot átfogó önigazgatási gazdasági viszonyoknak. Ebben a folyamatban a JKSZ szervei és vezetőségei rendszerint az állanái szervek intézkedéseit támogatták. Az előadó — emlékeztetve rá, hogy a pártvitában a tagság szigorú bírálatnak vetette alá a JKSZ megosztottságát, eszmei és cselekvési egységének megbon- tóit — kijelentette: a jelenlegi viszonyokból ítélve néha úgy tűnik, mintha az országban kilenc párt volna (a hat köztársaságnak, • a két tartománynak és a föderá- . ciónak megfelelően — a tud. megj.), amelyekben a vezetőség és a fótfumszerű munka dominál. Mivel nincs 'élénk véleménycsere, a demokratikus centralizmusnak csak egyik eleme, a centralizmus érvényesül. A tagság felrója a központi bizottságnak és az elnökségnek, hogy nem harcol elég kitartóan az egységért, megengedi a demokratikus centralizmus elvének kijátszását. A bírálatokból okulva a pártnak meg kell szilárdítania egységét. Ez megköveteli annak tisztázását is, hogy mit jelent a köztársasági és tartományi pártszervezetek önállósága. A központi bizottságnak 'változtatnia kell ezeken a viszonyokon, hogy a 13. kongresz- szusig hatékonyabban, egységesebben és felelősebben tölthesse be furikcióját. Pozderac a párt vezető társadalmi szerepéről a vita alapján megállapította, hogy az elvek nem esnek egybe a gyakorlattal, mi több, ebben a kérdésben még ingadozás is tapasztalható. Rámutatott: a JKSZ-nek a rendszeren belül kifejtett tevékenysége semmiképpen sem téveszthető össze a rendszer intézményeivel való összenövéssel, a párt nem veheti át a társadalmi-politikai közösségek és az önigazgatási szervek hatáskörét. A JKSZ a szocialista önigazgatási rendszer fontos része,, ezzel azonban nem veszítheti el forradalmi élcsapat szerepét és kritikai viszonyulását ehhez a rendszerhez. Pozderac beszámolója végén bejelentette, hogy az általános RSifeitöfeAIh gljwngzott legfontosabb- értéke-lés^ketr és£ já^aslato- katV beépíti'ÍEV^'vSífSZ3'^Origresz- szusi platformjába. A beszámolót követő vitában több mint ötvenen kértek szót. Dumas Moszkvába látogat PÁRIZS Párizsban bejelentették, hogy Ronald Dumas külügyminiszter vasárnap kétnapos hivatalos látogatásra Moszkvába utazik, ahol megbeszélést folytat Gromiko külügyminiszterrel, s valószínűleg más szovjet személyiségekkel is találkozni fog. A tegnapi francia lapok ugyanakkor részletesen beszámolnak Genscher nyugatnémet külügyminiszter moszkvai látogatásáról, s hangsúlyozzák: Genscher és Dumas moszkvai útjai azt mutatják, hogy a nyugat-európai kormányok ismertetni akarják álláspontjukat Moszkvában még a genfi szovjet—--amerikai tárgyalások megkezdése előtt. (Folytatás az 1. oldalról.) politikai köröknek, sőt még kormányoknak is nehézséget, gondot jelent a 40 évről való megemlékezés, hogy politikai komplikációkat szül a szövetségesek fasizmus feletti győzelmének fel- . idézése, a méltó visszaemlékezés. Mi magyarok nem akarjuk átírni a történelmet, pedig sok keserű feledni valónk van. Országunk hadszíntér volt, hatalmas emberi és anyagi áldozatokkal. Az ország háborúban játszott szerepe következtében végérvényessé vált az 1920-as trianoni döntés. Mégis most 10 éve Helsinkiben ‘kijelentettük, hogy elfogadjuk a háború utáni realitásokat. Valljuk, hogy népünk felemelkedésének legbiztosabb útja egy új társadalom sikeres felépítése és a baráti összefogás a szomszéd népekkel. Mi Kádár elvtárs gondolatait osztjuk: „Ami május 9-ét, a győzelem napját illeti: a volt uralkodó osztályok bűnei miatt a horthysta Magyarország a hitleri fasizmus csatlósa volt. Ilyen értelemben vesztes ország, de azt hiszem, nyugodtan elmondhatjuk: a hitleri fasizmus felett aratott történelmi győzelemnek a magyar nép is nyertese”. A 40 évre visszagondolva, benne Jaltára és Potsdamra is, láthatja a világ, hogy a szocialista országok — köztük hazánk — a maguk választotta utat járják, igaz, tévedésekkel, kitérőkkel, kudarcokkal, de mindenekelőtt korszakos jelentőségű nagy történelmi eredményekkel. A Központi Bizottság titkára ezután arról szólt, hogy politikai, társadalmi és gazdasági viszonyaink gyökeres átalakítása hogyan hatott iparunk fejlődésére. — Az ipar társadalmasítása megteremtette a feltételeket a dinamikus gazdasági növekedéshez — hangsúlyozta — és ahhoz, hogy az ipar a népgazdaság vezető ágazata legyen. 1950 és 1984 között az ipari termelés tízszeresére, nemzeti jövedelmünk több mint ötszörösére növekedett. Különösen gyors •ütemben fejlődött a vegyipar, a gép- és a villamosenergia-ipar, a bányászat' termelése. A 70-es években az ipar ágazati szerkezetének alakulását nagymértékben > befolyásolták , a központi fejlesztési progr^ffi’ók.’(a*,“. . földgázr, az alumíniumé,a "köz-^11 úti járműprogram, a számítástechnikai, a petrolkémiai program) és az ezekhez kapcsolódó nagyberuházások. Ezek hatására ’ nőtt az alumíniumkohászat, a közlekedésieszköz-, a híradás- és vákuumteohnikai ipar, a műszeripar, a szerves és a szervetlen vegyipar, súlya az iparon belül. A legutóbbi években lendült fel a gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermediergyártás. Megvalósítjuk az elektronikai alkatrészek és részegységek központi fejlesztési, valamint az energia- gazdálkodás, az anyagtakarékosság és technológiakorszerűsítés, a hulladék- és másodnyersanyagok újrahasznosításának programját. — Iparunk fejlődése külgazdasági kapcsolatainkban is mélyreható változást eredményezett. Társadalmi-gazdasági előrehaladásunkban szocialista fejlődésünk kezdetétől fontos szerepet játszott a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés, amelynek közismerten meghatározó jelentősége van Magyarország külgazdasági kapcsolataiban. összes külkereskedelmi forgalmunkban a KGST-országok növekvő hányaddal részesednek, a Szovjetunióval lebonyolított forgalom meghaladja a 30 százalékot. — A visszaemlékezés egyben köszönet és köszöntés is. Köszöntőm mindazokat, akik áldozatkész, példamutató munkával, politikai kiállásukkal részesei voltak e korszaknak. Külön is köszöntőm a hajdani élmunkásokat, sztahanovistákat, a szakmák kiváló dolgozóit, a szocialista brigádokat, a felszabadulási és kongresszusi munkaverseny résztvevőit. Azokat, akik főszereplői voltak az ipar felszabadulás utáni helyreállításának, a szocialista ipar megalapításának, az ipar gazdasági alapjai megteremtésének, akik" kiemelkedő tevékenységükkel segítették és segítik napjainkban is iparpolitikai céljaink elérését — mondotta végezetül Havasi Ferenc, színvonalas, eredményes tanácskozást kívánva a konferencia résztvevőinek. Az első előadó, Nyitrai Ferenc- né államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a népgazdaság 40 éves fejlődésének tükrében elemezte az ipar eredményeit. Elmondotta: az ipar ma ismét válaszúthoz érkezett. A váltás, a megújulás alapjai adottak. Több mint másfél millióan dolgoznak a népgazdaságnak ebben az ágában, mind több a kiválóan képzett mérnök, közgazdász. A vállalatok jelentős gépparkkal rendelkeznek, amelyek 9 százalékát vadonatúj, 22 százalékát legfeljebb négyéves berendezések adják. A gépek több, mint negyede teljesen automatizált. Megvannak tehát a korszerű termelés és technológia feltételei, amelyek nélkülözhetetlenek a megújulási szándék, az alkotó, továbbfejlesztő akarat érvénye-; sítéséhez. Kádár Béla, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője a magyar ipar fejlődésével és a világgazdasági környezet hatásával foglalkozott előadásában. . Vámos Tibor akadémikus, az ’Számítástéfchriíkár'éá’ Aüto- 8iföämj3$si KütaWlntézéténefil igazgatója azt elemezte, hogy' a- magyar ipar az élmúlt negyven* év során' miként alkalmazkodott a nemzetközi követelményekhez.' Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese gazdaságirányítási kérdésekkel foglalkozó előadásában megállapította: már a 60-as években vii lúgossá vált, hogy az extenzív fejlesztés lehetőségei beszűkültek, át kell térni az intenzív fejlődésre. Csakúgy mint a legtöbb szocialista országban, nálunk is ekkor került napirendre új gazdaság- irányítási rendszer kidolgozásai Ettől kezdve a magyar gazdaságban nagyobb szerepet. kaptak a szabályozók. A konferencia résztvevőit ■ köszöntötte Georgij Szergejev szovjet vaskohászati miniszterhelyettes. Délután megkezdődtek a szekcióülések, s a viták tapasztalatait ma plenáris ülésen összegzik. ■ A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA- ÉS DEVIZAÁRFOLYAMAI &bv8n?s2Ní isss, r.tAnciua s-srt GYORSLISTA ' Dcvíaase» vttsä Eöséji Eladást ' írfelycsa tss «sswSgrs* forintban Anger font £332,48 «36,13 5843,77 Ausztrál dollár SS53.37 3594.CS 3337,75 • ■ Belga frank 77,« rr,$7 77,55 Bán korona 435.38 435,83 435,27 Finn márka 732,1* 752,91 753,60 Francia Bank 510,06 516,57 911.08 1 Hollandi forte* ■ 137«,33 13*7,71 1379,09 Japán yen (1003) 200.24 sen,» 201,74 Kanadai dollár 37*1,32 3755,09 3758,86 . Kuvaiti dinár. 17559,77 17075,85 17992,93 Norvég korona 544J» 544,7« 645,80 Nszx minta 1358,78 1580,54 15C1.SÖ , ' Olasz Ura (1000) 28,03 85,89 25M Osatrdl: schilling ' 221# 2224t« 222,41 Portugál escudo 28,05 29,07 29.1Ü * • • Spanyol pezeta 28,23 28,23 29,29- Svájci frank ... 1310.02 1829,« 1922,26 ’3-,\ jSyád korona 931,37 551,92 552,47 Tr. és Cl. rubel ' 2597,40 2500,09 2602,60 M « USA dollár i Íí: : : - - % 6243.18 5247,41 5252,66 VAIÁitA- (BÁNKJSÖ'f- ÉS CSEKK-) ÄBFOL77AESQS I ßBYErnrsET,'! juj. habcius e-tsl u-iq ■ vtGze&a Angol font . Ausztrál dollár Beíg* frank VSn korona Finn márka Francia frank I Görög drachma a> Kattand! forint Japán Jren tton) : Jugoszláv dinár bt Kanadai dollár Kuvaiti dinár Jtorvég korona NSZK márka olasz lira (100S) Orztrák schilling , / Fcrtugái escudo gfi spanyol peseta Svájci frank : rf'Stáá'-KOtáttM’ -VSA dollár Véísö Eadáa! ixteípsm m cgycígrs, i: forintban . Msa.ca saas.at 73,24 422,70 730,» «5.23 95,04 1-35,33 105,43 . 29,00 2032,14 90333,57 820,42 1513,53 M,a 215,52 28,30 i 1 27,25 17*5,53 838,3« 8688,03 5307,27 3804,33 79,00 443,90 775,50 . 525,89 38,28 1419.04 207JU 20,13 4878.04 17338,13 561.10 1507,18 25,81 223,88 203» 20.08 1075,08 898,43 8484,83 A gépkocsi-nyereménybetétkönyvek 1985. március 1-én megtartott sorsolásáról. •) vásárolna« legmagasabb banki egy címlet: ess-aa b) vásárolható legmagasabb banki egy címlet: 10t-aa Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyeremény betétkönyvek 95. sorsolását március 1-én, Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 ezer és ötezer forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1985. október. 31-ig váltottak és 1985. január 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érdekelteket arról, hogy a forgalomban levő gépkocsi-nyereménybetétkönyvek között vannak olyanok, amelyek számában — nyomdatechnikai okokból — az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelő számok előtt szereplő nullás számokat természetesen figyelmen kívül kell hagyni. A gyorslista közvetlenül a húzás után készült, azért az esetleges számhibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás erdeményének pontos adatait március 7-én megjelenő hivatalos nyereményjegyzék tartalmazza. A jegyzék megtekinthető az OTP- fiókokban, postahivatalokban és takarékszövetkezetekben. A nyertes betétkönyvet, vagy az azt helyettesítő ,»Igazolást” a betétkönyvet kiállító takarékpénztári fióknál, postahivatalnál, vagy takarékszövetkezetnél kell bemutatni. A gyorslistában használt rövidítések: Trabant Lim. Spec. T Wartburg Spec. W Dácia 1310 D Zastava Z FEL NEM VETT GÉPKOCSINYERE- MÉNYEK JEGYZÉKE A jegyzék azon gépkocsi-nyereménysorsolásig) kisorsoltak, a tulajdonosok takarékkönyvek számait tartalmazza, amelyeket 1984. novemberig (1—94 azonbap a nyereményigényt 1985. február 28-lg nem jelentették be. A nyertesek a kisorsolt személygépkocsi hivatalosan megállapított fogyasztói árára tarthatnak igényt. A kisorsolt betétkönyvvel, vagy az ezt helyettesítő „igazolással'* további ügyintézésre a betétkönyvet kiállító helyhez kell fordulni. A betétkönyvszámok azonosításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat nem kell figyelembe venni. 10 000 FT ÖSSZEGŰ GK.-BETÉTKÖNYVEK 2 009359 2 055432 2 032870 2 056890 2 038579 2 058827 2 044240 2 063059 2 050450 2 086863 2 054428 2 091568 5000 FT ÖSSZEGŰ GK.-’BETÉTKÖNYVEK 506364 508498 557637 561560 586828 003021 606129 2 612875 2 613252 2 617.177 2 627640 2 643688 2 049006 2 658718 10 000 FT VEK 02 0035802 t 02 0075331 W 02 0035962 w 02 0088629 w 02 0038223 w 02 0089403 w 02 0044106 w 02 0090502 t 02 0051342 t 02 0092404 d 02 0052269 t 02 0092637 w 02 0056836 w 02 0095311 t 02 0064191 t 02 0064743 w 02 0096009 w 02 0066733 t 02 0097656 t 5000 F, ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNY’ 02 0549491 d 02 0716839 t 02 0657558 it 92 0721508 d ^02^0579762 w 02 0725100 2 02 0626112 w 02 0726081 t 02 0659066 w 02 0732983 w 02 0653546 t 02 0736021 w 02 0657875 t 02 0737540 w 02 9669085 t 02 0749208 A 02 0679741 t 02 0745845 i 02 0696741 t 02 0749161 w 02 0700395 t 02 0759615 t 02 0706465 02 0709627 t w 02 0761794 t 02 0711597 t 02 0762357 t 02 0713816 d 02 0768202 d Ünnepi ülés a Parlamentben 2 '671193 2 674233 2 631091 2 682321 2 686462 2 687821 2 688249 2 706106 2 706131 2 715730 2 7101-65 2 727744 2 732770 2 742023 2 758637 ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNY(F oly tatás az 1. oldalról.) szükséges, hogy a nőmozgalom tapasztalt aktivistáival együtt segítse elő napjaink problémáinak megoldását. A résztvevők az ülésen ■ elfogadott felhívásban a párt politikájának cselékvő támogatására ösztönzik hazánk asszonyait, lányait. Munkájukkal, a családért, a gyermekekért vállalt kötelességük maradéktalan teljesítésével legyenek részesei továbbra is szocialista hazánk építésének — hangoztatja a dokumentum. Az ugyancsak a tanácskozáson elfogadott szolidaritási nyilatkozat leszögezi: a magyar nők határozottan elítélnek minden olyan lépést, amely az emberiség békéjét fenyegeti. Mindennapi munkájukkal, politikai állásfoglalás sukkal kifejezésre juttatják egyetértésüket pártunk és kormányunk békekezdeményezéseivel, külpolitikai irányvonalával. Cselekvő szolidaritást vállalnak azokkal a népekkel, amelyek szembeszáll- nak az imperialista agresszióval, az elnyomással. Az ülésen adták át 16 kitüntetettnek a Gárdos Mariska-em- lékplakettet, amelyet minden évben március 8. alkalmából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége alapítóltagjainak, a magyar nőmozgalom aktivistáinak ítélnek oda munkájuk elismeréseként. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • övári Miklós vezetésével pártküldöttség utazott Moszkvába Óvári Miklósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság’ titkárának vezetésével kedden Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége, hogy részt vegyen a szocialista országok kommunista és munkáspártjai propaganda és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárainak tanácskozásán. A küldöttség tagjai: Barabás János és Radio Katalin, a KB osztályvezető-helyettesei. A delegációt a repülőtéren Vagylm Medvegyev, az SZKP KB tudományos osztályának vezetője fogadta.
