Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-30 / 75. szám

# • PETŐFI NÉPE • 1985. március 30. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLVE '.WBM Isiil Vezérkar — önkéntesekből Kiskunfélegyházi tapasztalatok A munkabizottságok tevékenységét értékelte a népfront megyei elnöksége Letették az esküt, meg­kezdték hivatalos — alkot­mányos, nagyon fontos — te­vékenységüket a helyi, a me­gyei választási elnökségek, az országos testület. A szabatos megjelölés szerinti „1983. évi III. törvény az országgyűlési 'képviselők és a tanácstagok választásáról” 26. paragrafusa (1) bekezdése így hangzik: „Az országos választási feladatok ellátására Országos Választá­si Elnökséget, a területi és he­lyi feladatok ellátására fővá­rosi, megyei, városi, fővárosi kerületi és községi választási elnökséget, szavazókörönként pedig szavazatszedő bizottsá­got kell alakítani.” Hihetnénk, olyan — hivata­los megjelöléssel — választási szerv létrejöttéről, tevékeny­ségéről van szó, amellyel az állampolgárnak nincsen kö­zelebbi kapcsolata. S valóban nincsen, közvetlen kapcsolat legalábbis, de csak akkor, ha a választások előkészületeinek és lebonyolításának minden mozzanata szigorúan követte a választójogi törvény részle­tes, pontos előírásait. Ellenke­ző esetben nemhogy joga, ha­nem egyenesen kötelessége a választási elnökségnek — az állampolgárok bejelentése, pa­nasza, észrevétele nyomán vagy a más úton szerzett in­formáció birtokában — az azonnali beavatkozás a tör­vényi előírások tiszteletben tartása érdekében. Persze, a lehetséges eset egyben kivé­teles is, azaz választópolgár és választási elnökség között a közvetlen kapcsolat esetleges. Ez azonban nem fedi, fedheti el a lényeget, a választási el­nökség és az állampolgár(ok) közvetett kapcsolatának ki­emelkedő fontosságát. A Hazafias Népfront terü­letileg illetékes bizottsága ál­tal megbízott — és az illeté­kes tanács végrehajtó bizott­sága által a megbízásban meg­erősített, a tanács elnöke előtt esküt tett — testület joga és kötelessége a választás min­den mozzanata törvényessé­gének ellenőrzése,. szükség esetén a törvényes rend hely­reállítását szavatoló intézke­dések meghozatala, közremű­ködés a választások megszer­vezésében és lebonyolításá­ban. Ha felületes állampolgári ismereteinkre hagyatkozunk — tisztelet az alaposan tájé­kozott keveseknek, kivételek­nek —, akkor úgy véljük, itt a választásokig létező, csupán az előkészületek szakaszában tevékenykedő testületről van szó; kampányszervről te­hát... Tévedés! A megbízatás ideje azonos az országgyűlés, a tanácsok ún. ciklusidejével, azaz napjainkban — a koráb­bi három évvel szemben — öt esztendő! A választási elnök­ség tehát fél évtizeden át kell, hogy őre legyen tevékenységi — illetékességi — területén mindannak, ami az ország- gyűlési, a tanácstagi választá­sokhoz, a megbízatás törvé­nyességéhez kapcsolódik. így például a választási elnökség a lebonyolítója a tisztségre .valamilyen ok miatt érdemte­lenné vált tanácstag visszahí­vásáról döntő szavazásnak. Ez csupán egyetlen, kiraga­dott elem az önkéntesek ve­zérkarának — mert nagy te­kintélyű közéleti emberek megtisztelő társadalmi meg­bízatása a választási elnök­ség elnökének, titkárának, tagjai valamelyikének lenni — bonyolult szerepköréből. Eb­be a szerepkörbe ugyanis — az 1983. évi III. törvény elő­írásai szerint, és megmaradva csupán a helyi választási el­nökségeknél — beletartozik a tanácstagjelöltek elfogadása, nyilvántartásba vétele; a. je­löltek nevének közzététele; a jelölőgyűlések lefolyásával összefüggő bármilyen, eset-: leges kifogások elbírálása; a tanácsi választókerületek vá­lasztási eredményének meg­állapítása és nyilvántartása; a megbízólevél kiadása a helyi tanácstagnak; értesítés küldé­se az ún. póttanácstag számá­ra megválasztása tényéről... Anélkül, hogy folytatnék a szerteágazó kötelmek felsoro­lását — hiszen például a vá­lasztójogi törvény 35. paragra­fusa öt önálló bekezdésben so­rolja fel az országgyűlési vá­lasztókerület székhelyén tevé­kenykedő helyi választási el­nökség már részben ismerte­tett feladataihoz társuló egyéb teendőit —, nyugodt lelktisme- rettel leírhatjuk: az 1983. évi III. törvény valóban minden részletre kiterjedően igyek­szik elősegíteni a legfőbb célt: az állampolgári alapjogok egyikének, a választójognak a zavartalan, ' maradéktalan ér­vényesíthetőségét, érvényesü­lését. Ez a legfőbb cél, a látszatra formalitásokra ügyelő önkén­tesek vezérkarát lényeges po­litikai felelősséggel ruházza fel, hiszen e testület esetleges felületessége, tévedése, hibája nem önmagára, a választási elnökségre vetne árnyékot, hanem az adott helyen a vá­lasztások egész menetére. A politikai és a közjogi felelős­ség ötvöződése indokolja, hogy a vezérkar hiba nélkül tudja mindazt, amit tudnia kell — így azt is, hogy a közös taná­csú községeknél nem lehet mértani pontossággal kijelöl­ni egy-egy választókerületet —, s e hibátlan tudása birto­kában következetesen, kemé­nyen követelje meg minden­kitől, minden esetben a vá­lasztójogi törvény betűinek és szellemének tiszteletét. A vá­lasztás kiemelkedő jelentősé­gű politikai esemény, azaz egy ilyen eseménysorozat irányítá­sában a vezérkar tagjának len­ni egyszerre kitüntetés és sokféle munka terhe. E mun­katerhek sikeres viselése azonban elengedhetetlen kö­tőanyaga választók és vá­lasztottak mindennapos ösz- szekapcsolódásának. Mészáros Ottó IS Kiskunfélegyházán tartotta meg soros ülését a Hazafias Nép­front megyei elnöksége. A kiala­kult munkamódszereknek és a terveknek megfelelően minden esztendőben spr kerül ilyen ülés­re, amikor az adott város vagy község népfront-testületelnek a munkáját értékelik. Az elnökség tagjait és a meghívottakat, köz­tük Bugát Nándort, az Országos Tanács és Mészáros Istvánt, aki a megyei pártbizottság képvise­letében vett részt az ülésen, dr. Dobos László megyei elnök üd­vözölte, megemlítve azt az ör­vendetes tényt, hogy a kiskunfél­egyházi néipfrQnt-testület új he­lyiségbe költözhetett, ami bizo­nyára jó hatással lesz további munkájukra. A kiskunfélegyházi városi nép­frontbizottság lakóterületi mun­kájáról, a munkabizottságok te­vékenységéről készült beszámo­lót dr. Cseh László városi elnök és Dobosné dr. Patyi Mária tit­kár terjesztette elő. Számvetésük­ből is kiderült, hogy az 1980-ban választott öt lakóterületi bizott­ság azóta három újabbal bővült, s körzetenként 25 fős testület és egy-egy elnökség szervezi a munkát. Ennek középpontjában a város fejlesztésével, ellátásá­val összefüggő igények és lehető­ségek feltárása, a lakóhelyi kö­rülmények javítása, valamint az erre irányuló közösségi összefo­gás szervezése áll. A lakóterületi bizottságoknak nagy részük van abban, hogy a társadalmi munka értéke Kis­kunfélegyházán az elmúlt négy évben csaknem megkétszerező­dött. Ojszerű feladat számukra az utóibbi időben ismét felélén­külő lakó- és utcabizottságok te­vékenységének összehangolása, tájékoztatása, közügyekbe való bevonása. Fogyatékossága e szervek munkájának, hogy az il­letékességi területükön előfordu­ló ügyek intézésébe nem mindig vonják be őket. A beszámoló sokrétű munká­ról adott képet a közjogi szerep­kör ellátásában, a gazdasági, te­lepüléspolitikai feladatok segí­tésében, a felerősödött rétegpoli­tikai tevékenységben, a tanács és a népfront együttműködésében stb. Jelentős volt a nyugdíjasok­kal, az értelmiségi rétegekkel, a fiatalokkal való foglalkozás, sok­irányú összefüggésben szerepelt a környezetvédelem érdekében való közreműködés is. A beszá­molót, melynek megtárgyalásában részt vett, s azt számos észrevé­tellel kiegészítette Ormándi Já­nos, a városi pártbizottság tit­kára és dr. Dobos Ferenc tanács­elnök is, az elnökség megvitatta és jóváhagyta. Elismeréssel nyug­tázva a bizottságok sokoldalú munkáját, lakossági kapcsolatát, s a követelményekhez igazodó feladatvállalást. Az elnökség a. továbbiakban — dr. Bognár Lajosné megyei tit­kárhelyettes előterjesztése alap­ján — a megyei munkabizottsá­gok tevékenységéről kapott tá­jékoztatást. Mint megállapították, a 14 munkabizottság, albizottság és társadalmi szövetség — me­lyek közül kettő: a Fogyasztók Megyei Tanácsa és az Egyházkö­zi Békebizottság az 1980-as kül­döttértekezlet óta alakult — az eltelt időszak alatt szakmai ta­nácsaival, ajánlásaival sok te­kintetben hozzájárult a megyei testületek érdemi munkájához. Jelzéseikkel elősegítették az ál­lami és más szervek döntéseinek előkészítését. A munkabizottsá­gok többségében tervszerű mun­ka folyt, a mozgalmi jelleg fi­gyelembe vételével gyorsan rea­gáltak egy-egy problémára, s jól alkalmazkodtak azokhoz a felada­tokhoz, amelyek a gazdasági és társadalmi életünkben bekövet­kezett változásokkal kerültek előtérbe. A tájékoztató részlete­sen elemezte az egyes munkabi­zottságok tevékenységét, és ja­vaslatot tett munkájuk tovább­fejlesztésére. Ezt követően Farkas József, á népfront megyei titkára az országgyűlési képviselő- és tanács­tagi választások előkészítéséről adott tájékoztatást, majd beje­lentéseket és javaslatokat foga­dott el a testület. Az elnökség köszöntötte a so­raiban mintegy három évtize­de folyamatosan tevékenykedő Retkes Lászlót, aki a közeli na­pokban tölti be életének hetve­nedik évét. T. P. JAVÍTJÁK AZ UTAT * A kemény tél nagy káro­kat okozott az utak burkola­tában. Ezekben .a napokban folyik a gödrök, kátyúk fel­töltése. Kecskeméti felvéte­lünk dz Irinyi út és az Aka­démia körút sarkán készült, ahol az aszfaltjavítással egy­idejűleg ellenőrzik a pálya­testbe épített forgalomérzé­kelők működését, hogy a lámpák a gépkocsik érkezési ütemének megfelelően, az eddig megszokott gyorsaság­gal váltsanak. MIRE ALAPOZNAK? Épít a lakóközösség Tanácsülés Baján Dunaegyházán s Az 1984-es költségvetési terv végrehajtásáról _ 1985-ben újabb Ipari üzemrésszel bővül a Lőrin- Textilművek dunaegybá- zi gylra. A dunaegyházl tanács a napokban összegezte az 1984- ben végzett község-1 fejlesztési munka eredmé- 3 nyeit, s megtárgyalta az 1985- re szóló feladatokat. A tanácskozás után beszél­gettünk Huszárik Béla' ta­nácselnökkel. — Dunaegyházán nem tudunk gyorsan befejezni egy beruházást — kezdte Huszárik Béla. — Ennek ellenére — a lakosság se­gítségével — újabb és újabb építkezéshez fogunk. Szeriptünk nem az a baj, ha évekig készül valami, hanem, ha hozzá sem kez­denek. 1985-ben a tavaly elkezdett munkák befeje­zése a fő. feladat. Az orvo­si rendelő átadására gon­dolok elsősorban, amely már tető alatt van. Tavaly a művelődési házunk elekt­romos hálózatát korszerű- sítettük, az idén a festését szeretnénk elvégezni. Tervezzük, hogy az óvodánkban is megújít­juk a világítást. — A falugyűlésükön sokan kri­tizálták az utakat. — Tavaly 1300 méter útra ke­rült szilárd burkolat. Ennyire lesz pénzünk az idén is. De hä csak tanácsi forintokból építkeznénk, alig kétszáz méternyi utat tud­nánk kijavítani. Szerencsére az egyre szebb eredményekkel bizo­nyító Haladás Termelőszövetke­zet sokat segít. Ezt a gondosko­dást 1985-re is ígéri, így remél­hetőleg tovább fogy a sáros ut­cák száma. — Már a következő ötéves terv vázlatát is megtárgyalták. Mi a legfontosabb célkitűzésük? — Kétezren sem vagyunk — epnek ellenére, ha a fűtőolaj­szállításban és a gázellátásban nem lennének fennakadások, ki- tehetnénk a táblát: „ebben a fa­luban nincs gond az ellátással”. A szolgáltatás is rendszeres és széles körű. Kisiparosaink min­den fontosabb munkát elvégez­nek. Intézményeink megfelelő színvonalon dolgoznak. Minden gyereket fel tudunk venni az óvodába és az iskolánk sem zsu­Mint szinte mindenütt, Baján is jócskán akadnak olyanok, akik az életszínvonalukat kizárólag annak alapján ítélik meg, hogy jövedelmük miként viszonyul az árakhoz. Pedig meg­határozó egyebek mellett az is, hogy milyen körülmények között dolgoznak, van-e lakásuk, tartalmasán tölthetik-e el a szabad időt, milyen egészségügyi ellátásban részesülnek, és így tovább. — Mindez elsősorban attól függ, hogy a vá­ros gazdái mennyit tudnak költeni a különféle intézmények fenntartására, fejlesztésére. folt. A következő ötéves tervben tehát minden erővel az ivóvíz- ellátás bővítésére és korszerűsí­tésére, valamint az útépítésre koncentrálhatunk. Mindent meg­teszünk azért, hogy kedvező fel­tételeket teremtsünk a leteleped­ni vágyó fiataloknak. A követke­ző időben a termelőszövetkeze­tünk és a Lőrinci Textilfonógyár újabb üzemet létesít. Ugyan még ezután sem tud majd helyben elhelyezkedni mindenki, de gond­jaink jelentősen enyhülnek. Vonzó az is, hogy nálunk igen olcsó, közművesített telkek vár­ják a fészekrakókát. — Kevés a pénzük, mégis fej­lesztenek? — Az elmúlt években ott dol­goztam én is a faluközösséggel, ha építkeztünk. Tapasztalhattam a lakosság jószándékát és a segí­tőkészséget. Keverték a maltert, hordták a mester kezéhez a tég­lát, a cserepet. Lelkesen, öntu­datosan, .mint egy nagy család, amikor építkezik. A dunaegyhá- ziak. „nagycsaládja!’ komforto­sabb faluban kíván élni, s ezért szívesen tesz is. Mi erre alapo­zunk! F. P. J. Más ügyek melletti ezt tekin­tették át a városi tanács tagjai csütörtök délután, amikor napi­rendre tűztélk az 1984. évi költ­ségvetés végrehajtásáról, illetve a fejlesztési alap fölhasználásá­ról szóló jelentés megvitatását. Amint azt Butterer Péternek, a pénzügyi osztály vezetőjének szóbeli kiegészítése is leszögezte, a fő hangsúlyt á kommunális és RÁDIÓJEGYZET — A vidámságot nehéz ráeről­tetni másra. Apukám, ha rossz­kedvű, hiába próbálom felvidíta­ni egy viccel, leint, hogy unta­tom. Ha viszont ötöst viszek ha­za. annak nagyon tud örülni, ak­. kor a gondjairól is hamarabb megfeledkezik... — Szerintem, ha nem ismer­nénk a szomorúságot, sohasem lehetnénk vidámak... — Egyes emberek azért inge­rültek. mogorvák örökké, mert nem szeretik a munkájukat, hü­lyeségnek tartják, amit csinálnak: ellenkező esetben többet moso­lyognának ... i— Aki könnyen megkap min­dent, annak nincs miért megküz­denie. s így nincsenek igazi si­kerélményei sem, vagyis nem bol­dog ... Néhány kiragadott mondatot, véleményt idéztünk a fentiekben abból a rádióműsorból, amelyet Disputa címmel kedden sugárzott a Petőfi-adó. Tarnay Márta és Neltz János mikrofonja előtt ál­talános iskolás diákok disputáitok arról, hogy tudunk-e mosolyogni, mitől vidám, boldog valaki? A vélemények igencsak különböz­az egészségügyi ellátás színvo­nalának emelésére helyezték. A célkitűzések megvalósítására ösz- szesen 629 millió forint állt ren­delkezésre. Üj létesítményekre 189 millió forint, mert 440 mil­liót a meglevő intézmények fönn­tartására kellett fordítani. Hogy mire volt elég ez a csak­nem 200 millió forint, abból egy szűkre szabott tudósítás kereté­ben persze éppen csak ízelítő ad­ható: megépült a többi között 3 ezer méternyi járda, 2 ezer 560 méternyi betonút, 2 ezer 600 mé­ternyi szennyvízcsatorna és 22 ezer 820 méternyi gázvezeték. Át­adtak 22 tanácsi bérlakást, vala­mint a régóta várt uszodát. Az egyik üzemi konyha jelentős bő­vítésével megvalósították a diák­élelmezési központot, egy másik program keretében pedig az üzemegászségügyi rendelőt. Ez utóbbit azért is - érdemes megemlíteni, mert több mint ki­lencven helybeli, illetve környék­beli munkahely összefogásának eredménye, e mint ilyen, jól pél­dázza azt, hogy a központi forrá­sok apadását miként lehet élt lensúlyozni a helyben élők na­gyobb és összehangoltabb áldo­zatvállalásával. ’ K. J. Disputa tek, s ahogy a rádió ifjúsági szer- i kesztőségének e periodikájától már megszoktuk, meghívott szak­emberek — pedagógusok, pszi­chológusok — igyekeztek rend. szerezni, összefoglalni a hallotta­kat, miközben elmondták az adott témáról saját véleményüket. ■Kétségtelen, hogy a vidámság egyrészt alkati kérdés, másrészt a környezettől, életmódtól, a kiala­kult (vagy kialakulóban levő) életszemlélettől függő, s alapve­tően meghatározza a boldogságot. Elgondolkodtató azonban legin­kább az volt. ahogy a fiatalok a munkával, illetve a munka adta sikerélménnyel egybevetették a boldogságot, e tekintetben a fen­tebb kiragadott vélemények Is összecsengenek. Ezek szerint alap­vető feltétele a boldogságnak, hogy olyan munkát, hivatást vá­lasszon magának az ember, amit szívesen, örömmel végez, teljesít. S •• az adott területen sikerekre törekszik, az küzdelemmel, le­mondásokkal jár — sokszor elke­serítő megpróbáltatásokkal is szembe kell néznie —, de „sze­rintem. ha nem ismernénk a szo­morúságot, sohasem lehetnénk vi­dámak” — ahogy az egyik diák nyilatkozta. S az igazi sikerél­ményt végül is valóban az jelen­ti, amiért megküzdöttünk. . Vannak fogalmaink, életérzé­seink. amelyekről azt hisszük, is­merjük. Csak amikor beszélni kell róluk, akkor lepődik meg az émiber: tényleg, hogy is van ez? Mi a vidámság? Mi a boldogság? S én valójában milyen vagyok? Miben különbözők másoktól? És így tovább. Számtalan ilyen és ehhez ha­sonló kérdést vet fel egy-egy konkrét téma ürügyén ez a rádió­műsor, arra serkentve a vitáiban résztvevőket és a hallgatókat, hogy elgondolkodjanak rajtuk: önelemzést, önértékelést végez­zenek, s véleményeiket, megítélé­seiket egybevethessék a másoké­val. — Ezek teszik érdekessé, hasznossá, tanulságossá a Dispu­tát. Koloh Elek ELŐKÉSZÜLETBEN: Felmérés a népesség helyzetéről Az 1984. évi mikrocen- zus adatai című kötet a Központi Statisztikai Hi­vatal két népszámlálás kö­zött, az 1984. október 1-i eszmei időpontra vonatko­zó reprezentatív felméré­sének főbb eredményeit te­szi közzé. A felmérés a lakosság 2 százalékára ter­jed ki. A feldolgozás a né­pesség demográfiai és fog­lalkozási összetételét, ház­tartás- és családviszonyait,' valamint a társadalmi ré­tegződés legfrissebb ada­tait tartalmazza, lehetősé­get nyújtva a visszatekin­tő összehasonlításokra is. Üjdonságként számos, ko­rábban még nem közölt in­formációt is ad, a többi között a munkába, illetve iskolába járás módjáról, a utazással eltöltött időről, a szakképzettség hasznosí­tásának mértékéről, az idős korúak és a gyerme­kek napközbeni ellátásáról. A szöveges elemzést gaz­dag tábla— és grafikon­anyag követi, a fontosabb mutatók több évtizedet ölelnek fel. A területi ada­tok a jelenleg érvényben levő államigazgatási beosz­tás szerint kerültek össze­állításra. A kiadvány a statisztikában kevésbé jár­tas olvasók számára az al­kalmazott fogalmak ismer­tetésével egészül ki.

Next

/
Thumbnails
Contents