Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-30 / 75. szám
# • PETŐFI NÉPE • 1985. március 30. VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLVE '.WBM Isiil Vezérkar — önkéntesekből Kiskunfélegyházi tapasztalatok A munkabizottságok tevékenységét értékelte a népfront megyei elnöksége Letették az esküt, megkezdték hivatalos — alkotmányos, nagyon fontos — tevékenységüket a helyi, a megyei választási elnökségek, az országos testület. A szabatos megjelölés szerinti „1983. évi III. törvény az országgyűlési 'képviselők és a tanácstagok választásáról” 26. paragrafusa (1) bekezdése így hangzik: „Az országos választási feladatok ellátására Országos Választási Elnökséget, a területi és helyi feladatok ellátására fővárosi, megyei, városi, fővárosi kerületi és községi választási elnökséget, szavazókörönként pedig szavazatszedő bizottságot kell alakítani.” Hihetnénk, olyan — hivatalos megjelöléssel — választási szerv létrejöttéről, tevékenységéről van szó, amellyel az állampolgárnak nincsen közelebbi kapcsolata. S valóban nincsen, közvetlen kapcsolat legalábbis, de csak akkor, ha a választások előkészületeinek és lebonyolításának minden mozzanata szigorúan követte a választójogi törvény részletes, pontos előírásait. Ellenkező esetben nemhogy joga, hanem egyenesen kötelessége a választási elnökségnek — az állampolgárok bejelentése, panasza, észrevétele nyomán vagy a más úton szerzett információ birtokában — az azonnali beavatkozás a törvényi előírások tiszteletben tartása érdekében. Persze, a lehetséges eset egyben kivételes is, azaz választópolgár és választási elnökség között a közvetlen kapcsolat esetleges. Ez azonban nem fedi, fedheti el a lényeget, a választási elnökség és az állampolgár(ok) közvetett kapcsolatának kiemelkedő fontosságát. A Hazafias Népfront területileg illetékes bizottsága által megbízott — és az illetékes tanács végrehajtó bizottsága által a megbízásban megerősített, a tanács elnöke előtt esküt tett — testület joga és kötelessége a választás minden mozzanata törvényességének ellenőrzése,. szükség esetén a törvényes rend helyreállítását szavatoló intézkedések meghozatala, közreműködés a választások megszervezésében és lebonyolításában. Ha felületes állampolgári ismereteinkre hagyatkozunk — tisztelet az alaposan tájékozott keveseknek, kivételeknek —, akkor úgy véljük, itt a választásokig létező, csupán az előkészületek szakaszában tevékenykedő testületről van szó; kampányszervről tehát... Tévedés! A megbízatás ideje azonos az országgyűlés, a tanácsok ún. ciklusidejével, azaz napjainkban — a korábbi három évvel szemben — öt esztendő! A választási elnökség tehát fél évtizeden át kell, hogy őre legyen tevékenységi — illetékességi — területén mindannak, ami az ország- gyűlési, a tanácstagi választásokhoz, a megbízatás törvényességéhez kapcsolódik. így például a választási elnökség a lebonyolítója a tisztségre .valamilyen ok miatt érdemtelenné vált tanácstag visszahívásáról döntő szavazásnak. Ez csupán egyetlen, kiragadott elem az önkéntesek vezérkarának — mert nagy tekintélyű közéleti emberek megtisztelő társadalmi megbízatása a választási elnökség elnökének, titkárának, tagjai valamelyikének lenni — bonyolult szerepköréből. Ebbe a szerepkörbe ugyanis — az 1983. évi III. törvény előírásai szerint, és megmaradva csupán a helyi választási elnökségeknél — beletartozik a tanácstagjelöltek elfogadása, nyilvántartásba vétele; a. jelöltek nevének közzététele; a jelölőgyűlések lefolyásával összefüggő bármilyen, eset-: leges kifogások elbírálása; a tanácsi választókerületek választási eredményének megállapítása és nyilvántartása; a megbízólevél kiadása a helyi tanácstagnak; értesítés küldése az ún. póttanácstag számára megválasztása tényéről... Anélkül, hogy folytatnék a szerteágazó kötelmek felsorolását — hiszen például a választójogi törvény 35. paragrafusa öt önálló bekezdésben sorolja fel az országgyűlési választókerület székhelyén tevékenykedő helyi választási elnökség már részben ismertetett feladataihoz társuló egyéb teendőit —, nyugodt lelktisme- rettel leírhatjuk: az 1983. évi III. törvény valóban minden részletre kiterjedően igyekszik elősegíteni a legfőbb célt: az állampolgári alapjogok egyikének, a választójognak a zavartalan, ' maradéktalan érvényesíthetőségét, érvényesülését. Ez a legfőbb cél, a látszatra formalitásokra ügyelő önkéntesek vezérkarát lényeges politikai felelősséggel ruházza fel, hiszen e testület esetleges felületessége, tévedése, hibája nem önmagára, a választási elnökségre vetne árnyékot, hanem az adott helyen a választások egész menetére. A politikai és a közjogi felelősség ötvöződése indokolja, hogy a vezérkar hiba nélkül tudja mindazt, amit tudnia kell — így azt is, hogy a közös tanácsú községeknél nem lehet mértani pontossággal kijelölni egy-egy választókerületet —, s e hibátlan tudása birtokában következetesen, keményen követelje meg mindenkitől, minden esetben a választójogi törvény betűinek és szellemének tiszteletét. A választás kiemelkedő jelentőségű politikai esemény, azaz egy ilyen eseménysorozat irányításában a vezérkar tagjának lenni egyszerre kitüntetés és sokféle munka terhe. E munkaterhek sikeres viselése azonban elengedhetetlen kötőanyaga választók és választottak mindennapos ösz- szekapcsolódásának. Mészáros Ottó IS Kiskunfélegyházán tartotta meg soros ülését a Hazafias Népfront megyei elnöksége. A kialakult munkamódszereknek és a terveknek megfelelően minden esztendőben spr kerül ilyen ülésre, amikor az adott város vagy község népfront-testületelnek a munkáját értékelik. Az elnökség tagjait és a meghívottakat, köztük Bugát Nándort, az Országos Tanács és Mészáros Istvánt, aki a megyei pártbizottság képviseletében vett részt az ülésen, dr. Dobos László megyei elnök üdvözölte, megemlítve azt az örvendetes tényt, hogy a kiskunfélegyházi néipfrQnt-testület új helyiségbe költözhetett, ami bizonyára jó hatással lesz további munkájukra. A kiskunfélegyházi városi népfrontbizottság lakóterületi munkájáról, a munkabizottságok tevékenységéről készült beszámolót dr. Cseh László városi elnök és Dobosné dr. Patyi Mária titkár terjesztette elő. Számvetésükből is kiderült, hogy az 1980-ban választott öt lakóterületi bizottság azóta három újabbal bővült, s körzetenként 25 fős testület és egy-egy elnökség szervezi a munkát. Ennek középpontjában a város fejlesztésével, ellátásával összefüggő igények és lehetőségek feltárása, a lakóhelyi körülmények javítása, valamint az erre irányuló közösségi összefogás szervezése áll. A lakóterületi bizottságoknak nagy részük van abban, hogy a társadalmi munka értéke Kiskunfélegyházán az elmúlt négy évben csaknem megkétszereződött. Ojszerű feladat számukra az utóibbi időben ismét felélénkülő lakó- és utcabizottságok tevékenységének összehangolása, tájékoztatása, közügyekbe való bevonása. Fogyatékossága e szervek munkájának, hogy az illetékességi területükön előforduló ügyek intézésébe nem mindig vonják be őket. A beszámoló sokrétű munkáról adott képet a közjogi szerepkör ellátásában, a gazdasági, településpolitikai feladatok segítésében, a felerősödött rétegpolitikai tevékenységben, a tanács és a népfront együttműködésében stb. Jelentős volt a nyugdíjasokkal, az értelmiségi rétegekkel, a fiatalokkal való foglalkozás, sokirányú összefüggésben szerepelt a környezetvédelem érdekében való közreműködés is. A beszámolót, melynek megtárgyalásában részt vett, s azt számos észrevétellel kiegészítette Ormándi János, a városi pártbizottság titkára és dr. Dobos Ferenc tanácselnök is, az elnökség megvitatta és jóváhagyta. Elismeréssel nyugtázva a bizottságok sokoldalú munkáját, lakossági kapcsolatát, s a követelményekhez igazodó feladatvállalást. Az elnökség a. továbbiakban — dr. Bognár Lajosné megyei titkárhelyettes előterjesztése alapján — a megyei munkabizottságok tevékenységéről kapott tájékoztatást. Mint megállapították, a 14 munkabizottság, albizottság és társadalmi szövetség — melyek közül kettő: a Fogyasztók Megyei Tanácsa és az Egyházközi Békebizottság az 1980-as küldöttértekezlet óta alakult — az eltelt időszak alatt szakmai tanácsaival, ajánlásaival sok tekintetben hozzájárult a megyei testületek érdemi munkájához. Jelzéseikkel elősegítették az állami és más szervek döntéseinek előkészítését. A munkabizottságok többségében tervszerű munka folyt, a mozgalmi jelleg figyelembe vételével gyorsan reagáltak egy-egy problémára, s jól alkalmazkodtak azokhoz a feladatokhoz, amelyek a gazdasági és társadalmi életünkben bekövetkezett változásokkal kerültek előtérbe. A tájékoztató részletesen elemezte az egyes munkabizottságok tevékenységét, és javaslatot tett munkájuk továbbfejlesztésére. Ezt követően Farkas József, á népfront megyei titkára az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választások előkészítéséről adott tájékoztatást, majd bejelentéseket és javaslatokat fogadott el a testület. Az elnökség köszöntötte a soraiban mintegy három évtizede folyamatosan tevékenykedő Retkes Lászlót, aki a közeli napokban tölti be életének hetvenedik évét. T. P. JAVÍTJÁK AZ UTAT * A kemény tél nagy károkat okozott az utak burkolatában. Ezekben .a napokban folyik a gödrök, kátyúk feltöltése. Kecskeméti felvételünk dz Irinyi út és az Akadémia körút sarkán készült, ahol az aszfaltjavítással egyidejűleg ellenőrzik a pályatestbe épített forgalomérzékelők működését, hogy a lámpák a gépkocsik érkezési ütemének megfelelően, az eddig megszokott gyorsasággal váltsanak. MIRE ALAPOZNAK? Épít a lakóközösség Tanácsülés Baján Dunaegyházán s Az 1984-es költségvetési terv végrehajtásáról _ 1985-ben újabb Ipari üzemrésszel bővül a Lőrin- Textilművek dunaegybá- zi gylra. A dunaegyházl tanács a napokban összegezte az 1984- ben végzett község-1 fejlesztési munka eredmé- 3 nyeit, s megtárgyalta az 1985- re szóló feladatokat. A tanácskozás után beszélgettünk Huszárik Béla' tanácselnökkel. — Dunaegyházán nem tudunk gyorsan befejezni egy beruházást — kezdte Huszárik Béla. — Ennek ellenére — a lakosság segítségével — újabb és újabb építkezéshez fogunk. Szeriptünk nem az a baj, ha évekig készül valami, hanem, ha hozzá sem kezdenek. 1985-ben a tavaly elkezdett munkák befejezése a fő. feladat. Az orvosi rendelő átadására gondolok elsősorban, amely már tető alatt van. Tavaly a művelődési házunk elektromos hálózatát korszerű- sítettük, az idén a festését szeretnénk elvégezni. Tervezzük, hogy az óvodánkban is megújítjuk a világítást. — A falugyűlésükön sokan kritizálták az utakat. — Tavaly 1300 méter útra került szilárd burkolat. Ennyire lesz pénzünk az idén is. De hä csak tanácsi forintokból építkeznénk, alig kétszáz méternyi utat tudnánk kijavítani. Szerencsére az egyre szebb eredményekkel bizonyító Haladás Termelőszövetkezet sokat segít. Ezt a gondoskodást 1985-re is ígéri, így remélhetőleg tovább fogy a sáros utcák száma. — Már a következő ötéves terv vázlatát is megtárgyalták. Mi a legfontosabb célkitűzésük? — Kétezren sem vagyunk — epnek ellenére, ha a fűtőolajszállításban és a gázellátásban nem lennének fennakadások, ki- tehetnénk a táblát: „ebben a faluban nincs gond az ellátással”. A szolgáltatás is rendszeres és széles körű. Kisiparosaink minden fontosabb munkát elvégeznek. Intézményeink megfelelő színvonalon dolgoznak. Minden gyereket fel tudunk venni az óvodába és az iskolánk sem zsuMint szinte mindenütt, Baján is jócskán akadnak olyanok, akik az életszínvonalukat kizárólag annak alapján ítélik meg, hogy jövedelmük miként viszonyul az árakhoz. Pedig meghatározó egyebek mellett az is, hogy milyen körülmények között dolgoznak, van-e lakásuk, tartalmasán tölthetik-e el a szabad időt, milyen egészségügyi ellátásban részesülnek, és így tovább. — Mindez elsősorban attól függ, hogy a város gazdái mennyit tudnak költeni a különféle intézmények fenntartására, fejlesztésére. folt. A következő ötéves tervben tehát minden erővel az ivóvíz- ellátás bővítésére és korszerűsítésére, valamint az útépítésre koncentrálhatunk. Mindent megteszünk azért, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a letelepedni vágyó fiataloknak. A következő időben a termelőszövetkezetünk és a Lőrinci Textilfonógyár újabb üzemet létesít. Ugyan még ezután sem tud majd helyben elhelyezkedni mindenki, de gondjaink jelentősen enyhülnek. Vonzó az is, hogy nálunk igen olcsó, közművesített telkek várják a fészekrakókát. — Kevés a pénzük, mégis fejlesztenek? — Az elmúlt években ott dolgoztam én is a faluközösséggel, ha építkeztünk. Tapasztalhattam a lakosság jószándékát és a segítőkészséget. Keverték a maltert, hordták a mester kezéhez a téglát, a cserepet. Lelkesen, öntudatosan, .mint egy nagy család, amikor építkezik. A dunaegyhá- ziak. „nagycsaládja!’ komfortosabb faluban kíván élni, s ezért szívesen tesz is. Mi erre alapozunk! F. P. J. Más ügyek melletti ezt tekintették át a városi tanács tagjai csütörtök délután, amikor napirendre tűztélk az 1984. évi költségvetés végrehajtásáról, illetve a fejlesztési alap fölhasználásáról szóló jelentés megvitatását. Amint azt Butterer Péternek, a pénzügyi osztály vezetőjének szóbeli kiegészítése is leszögezte, a fő hangsúlyt á kommunális és RÁDIÓJEGYZET — A vidámságot nehéz ráerőltetni másra. Apukám, ha rosszkedvű, hiába próbálom felvidítani egy viccel, leint, hogy untatom. Ha viszont ötöst viszek haza. annak nagyon tud örülni, ak. kor a gondjairól is hamarabb megfeledkezik... — Szerintem, ha nem ismernénk a szomorúságot, sohasem lehetnénk vidámak... — Egyes emberek azért ingerültek. mogorvák örökké, mert nem szeretik a munkájukat, hülyeségnek tartják, amit csinálnak: ellenkező esetben többet mosolyognának ... i— Aki könnyen megkap mindent, annak nincs miért megküzdenie. s így nincsenek igazi sikerélményei sem, vagyis nem boldog ... Néhány kiragadott mondatot, véleményt idéztünk a fentiekben abból a rádióműsorból, amelyet Disputa címmel kedden sugárzott a Petőfi-adó. Tarnay Márta és Neltz János mikrofonja előtt általános iskolás diákok disputáitok arról, hogy tudunk-e mosolyogni, mitől vidám, boldog valaki? A vélemények igencsak különbözaz egészségügyi ellátás színvonalának emelésére helyezték. A célkitűzések megvalósítására ösz- szesen 629 millió forint állt rendelkezésre. Üj létesítményekre 189 millió forint, mert 440 milliót a meglevő intézmények fönntartására kellett fordítani. Hogy mire volt elég ez a csaknem 200 millió forint, abból egy szűkre szabott tudósítás keretében persze éppen csak ízelítő adható: megépült a többi között 3 ezer méternyi járda, 2 ezer 560 méternyi betonút, 2 ezer 600 méternyi szennyvízcsatorna és 22 ezer 820 méternyi gázvezeték. Átadtak 22 tanácsi bérlakást, valamint a régóta várt uszodát. Az egyik üzemi konyha jelentős bővítésével megvalósították a diákélelmezési központot, egy másik program keretében pedig az üzemegászségügyi rendelőt. Ez utóbbit azért is - érdemes megemlíteni, mert több mint kilencven helybeli, illetve környékbeli munkahely összefogásának eredménye, e mint ilyen, jól példázza azt, hogy a központi források apadását miként lehet élt lensúlyozni a helyben élők nagyobb és összehangoltabb áldozatvállalásával. ’ K. J. Disputa tek, s ahogy a rádió ifjúsági szer- i kesztőségének e periodikájától már megszoktuk, meghívott szakemberek — pedagógusok, pszichológusok — igyekeztek rend. szerezni, összefoglalni a hallottakat, miközben elmondták az adott témáról saját véleményüket. ■Kétségtelen, hogy a vidámság egyrészt alkati kérdés, másrészt a környezettől, életmódtól, a kialakult (vagy kialakulóban levő) életszemlélettől függő, s alapvetően meghatározza a boldogságot. Elgondolkodtató azonban leginkább az volt. ahogy a fiatalok a munkával, illetve a munka adta sikerélménnyel egybevetették a boldogságot, e tekintetben a fentebb kiragadott vélemények Is összecsengenek. Ezek szerint alapvető feltétele a boldogságnak, hogy olyan munkát, hivatást válasszon magának az ember, amit szívesen, örömmel végez, teljesít. S •• az adott területen sikerekre törekszik, az küzdelemmel, lemondásokkal jár — sokszor elkeserítő megpróbáltatásokkal is szembe kell néznie —, de „szerintem. ha nem ismernénk a szomorúságot, sohasem lehetnénk vidámak” — ahogy az egyik diák nyilatkozta. S az igazi sikerélményt végül is valóban az jelenti, amiért megküzdöttünk. . Vannak fogalmaink, életérzéseink. amelyekről azt hisszük, ismerjük. Csak amikor beszélni kell róluk, akkor lepődik meg az émiber: tényleg, hogy is van ez? Mi a vidámság? Mi a boldogság? S én valójában milyen vagyok? Miben különbözők másoktól? És így tovább. Számtalan ilyen és ehhez hasonló kérdést vet fel egy-egy konkrét téma ürügyén ez a rádióműsor, arra serkentve a vitáiban résztvevőket és a hallgatókat, hogy elgondolkodjanak rajtuk: önelemzést, önértékelést végezzenek, s véleményeiket, megítéléseiket egybevethessék a másokéval. — Ezek teszik érdekessé, hasznossá, tanulságossá a Disputát. Koloh Elek ELŐKÉSZÜLETBEN: Felmérés a népesség helyzetéről Az 1984. évi mikrocen- zus adatai című kötet a Központi Statisztikai Hivatal két népszámlálás között, az 1984. október 1-i eszmei időpontra vonatkozó reprezentatív felmérésének főbb eredményeit teszi közzé. A felmérés a lakosság 2 százalékára terjed ki. A feldolgozás a népesség demográfiai és foglalkozási összetételét, háztartás- és családviszonyait,' valamint a társadalmi rétegződés legfrissebb adatait tartalmazza, lehetőséget nyújtva a visszatekintő összehasonlításokra is. Üjdonságként számos, korábban még nem közölt információt is ad, a többi között a munkába, illetve iskolába járás módjáról, a utazással eltöltött időről, a szakképzettség hasznosításának mértékéről, az idős korúak és a gyermekek napközbeni ellátásáról. A szöveges elemzést gazdag tábla— és grafikonanyag követi, a fontosabb mutatók több évtizedet ölelnek fel. A területi adatok a jelenleg érvényben levő államigazgatási beosztás szerint kerültek összeállításra. A kiadvány a statisztikában kevésbé jártas olvasók számára az alkalmazott fogalmak ismertetésével egészül ki.
