Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-04 / 52. szám

I § PETŐFI NÉPE © 1985. március 4.

(Folytatás a 3. oldalróli)

meg .kellett értetni és elfogadtatni. hogy a szervezeti korszerűsítéssel a városi pártbizottság politikai irányító szerepe a területen közvetettebben, áttételesebben -érvényesülhet. Ezért legfontosabb feladat. a községi pártszervek és alapszervezetek munkájának szér- vezése. önállóságuk, felelősségük növelése. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság munkáiéiban a korábbinál lényegesen nagyobb súllyal szerepel a beszámoltatás, a végrehajtás ellenőrzése, s növekedett a pártbizottság szerepe a területi koordinációban.

Munkamódszerünk másik lényeges módosulása: a ipártmunka társadalmi bázisának növelése, a testületi tagok szélesebb körű bevonása az alsóbb partszervek és

alapszervezetek munkájának segítésébe, ellenőrzésébe.

A munka során természetesen felszínre kerülnek a gondok is. Ezek közül néhányat kiemelek. Hatékonyabban kell ellátni a városi szervek.' intézmények párt- irányítását, a jelenleginél több figyelmet kell fordítanunk a hatáskörbe tartozó városi alapszervezetekre. Keressük a .pártmunka társadalmasításának további lehetőségét. Szeretnénk csökkenteni a pártépítésnél a szervezettségben hosszú évek óta meglevő lemaradásunkat. Űjszerűek a feladatok a tanácsi munka pártirányításában. Fontosnak tartom a pártmunka presztízsének, erkölcsi megbecsülésének növelését. Ebiben nemcsak helyi tennivalók vannak.

Együtt a lakossággal

— Bács-Kiskunban közismerten változatos a településszerkezet. a szórványtanyáktól a felsőfokú központig, sőt ezen belül ás vegyes a kép, mert például a megyeszékhelyhez több mint 1100 tartósan fennmaradó tanya tartozik — kezdte felszólalását dr. Gajdócsi István, a. megyei tanács elnöke. — Nálunk tanyán ma százezer ember él. és mi felelősséggel tartozunk azért, hogy hogyan! Van. amit soha nem ígérhetünk a tanyán élő embernek, példám a vezetékes vízellátást. Van viszont kötelességünk. ami. alól nem kapunk felmentést. Mégpedig az. hogy biztosítsuk a községekét megközelítő ellátást. El kell juttatnunk a villanyt, s nem kerülheti el a kereskedelem a tanyát.

Legalább a központi területekre kötelességünk adni telefont vagy CB-rádiót. ha pedig az üzemi lakótelep felcseperedett aprófalvas nagyságúvá, akkor a tanács feladata biztosítani a nélkülözhetetlen . intézményt, a megfelelő közigazgatást.'

A megye politikai, állami vezetése a tudományos szakemberek bevonásával a helyi tanácsok ön-, álló döntése és testre szabott tervei alapján tűzte ki célul a népességmegtartást a községekben, kimunkálva annak feltételrendszerét. Szükséges például, a választék a foglalkoztatásban. El kell érni az ellátottság urbánus szintiéin1 korszerű—'lakásépítésében. a kommunális ellátásban!

Biztosítani' kell legalább' a--napi kereskedelmi cikkek kínálatát. A lakosság megtartásában szinte felmérhetetlen szerepe van annak, hogy milyen az emberek közérzete. Erre utal. hogy vannak-e fiatalok; hogyan viselkedik az értelmiség; miként működnek a demokratikus fórumok; hogyan tud a község kapcsolatokat teremteni?

A településhálózat gerincét a városok alkotják, amelyek nemcsak attól városok, hogy ott gyár- kéinányek füstölögnek, vagy sokemeletes házak magasodnak, hanem attól,is. hogy hatnák' vonzáskörzetükre. szellemet sugárzó műhelyeket működtetnek, és sok vonatkozásban ellátják a térséget.

Mindezekből logikusan következik. hogy adott területen a városnak és a községnek l együtt kell jövőt álmodni; tervezni, dolgozni, szinte egy idegpályán működtetni H nagyabb formátumú fejlődés reflexeit. .

A VI. ötéves tervben a tanácsi fejlesztésekre '5,1 milliárd forintét terveztünk, egt az Összeget a •nehéz gazdasági helyzet hatására mintegy egymiliiárddal csökkentették. A várható teljesítés mégis 6 milliárd forint “körül lesz. A különbözeiét jelentő 2 milliárdot döntően a lakosság fizette be. a termelőszövetkezetektől, vállalatoktól vettük át. különböző főhatóságoktól kaptuk pótlólag, s felvettünk 200 millió forint OTP. hitelt. Két. tanulságot érdemes hangsúlyozni. Az egyik: a lakosság szívesen társul és nem sajnálja pénzét, ha ezáltal élete minősége előnyére változik. A másik : a településfejlesztésben

aránytalanul sokat vállaltak a mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Ugyanakkor kevesebbet vagy alig tudtak segíteni a gyáregységek. mert az anyavállalattal szemben egyszerűen nem jutottak szóhoz.

Tények igazolják, hogy Bács— Kiskun húsz év óta a legelsők között szerepel a társadalmi munka végzésében. A .lakosságot mindig hatásosan lehet mozgó- tani, ha van értelmes cél. ha felfedezi benne érdekeltségét, ha jól szervezik és megbecsülik az ingyenes. önkéntes társadalmi munkát.

A VII. ötéves terv lehetőségei a központi eszközöket tekintve nem ígérnek többet a VI. ötéves tervinél. Mégis az a véleményünk és meggyőződésünk, hogy Bács- Kiskunnak 1985—90 között a jelenleginél többre van szüksége, és ezt az előzetes egyeztetések során az érvek erejével kell bizonyítania.... "

V

égezetül; a népképviseleti testületek demokratizmusának, a tanácsi önkormányzatnak néhány eleméről szeretnék szólni. Az a törekvésünk, hogy-a tanácstestületekben erősödjön az elhatározó szerep. í.yíltahb fórum legyen a tanácsülés, a lakosságot érdeklő napirendet több lépcsőben készítsük elő. és a vita legyén eleven. Az apparátus nem nőhet a testületre, hanem szolgálja azt, és akármilyen önállósággal, felelősséggel dolgozik a szakterületén, ezt a jogszabályok és a testület döntései' alapján teszi, munkájáról pedig annak számol be. és tartozik felelősséggel.

Az Önkormányzat erősítése keretében maradéktalanul leadtuk a hatásköröket a helyi tanácsokhoz az államigazgatás reformja pedig biztosítja a községek egyenrangúságát. Lényegesen nehezebb a feladatnak megfelelő káderek folyamatos biztosítása. Nyilvánvaló az is. hogy az önkormányzat gazdasági önállóság, helyi érdekeltség nélkül nem több üres- formalitásnál. Végezetül ,ide sorolom tanácsaink mürikát korszerűsítő törekvéseit. Ezek főbb vonásai: elébe menni az ügyfélnek; egyszerűség, pontosság a munkában; a köztisztviselő nem nőhet hatalommá az -irodai asztal mögött ; közérthetőség, amely a meggyőző indoklást, a közigazgatáson túlmutató információt is tartalmazza, és természetesen a gépesítés.

A példa erejével nevelni

Bencze Ká- rolyné, a kalocsai Vén József Általános Iskola igazgató- helyettesé a gyermeke» vi-.. lágnézeti és hazafias nevelés sének ^néhány kérdésével foglalkozott. Mint mondta, tartalmában egyik leggazdagabb emberi kapcsolatunk a hazához fűz bennünket. Az úttörőmozgalom céljáról, követelményrendszerérői, jelképeiről, az iskola! és az. úttörőcsapat nevelő- munkájának' hatásáról beszélt ezután.

„Gyermekeink érzékenyebben reagálnak az igazságtalanságra, észreveszik a gondokat, “ viszont , szociális felelősségérzetük kevésbé fejlett, mint huszonöt-harminc évvel' korábban az azonos kordáké volt. Vannak negatív jelenségei életünknek, amelyek nehezítik az ideológiai nevelést. Mint például az önzés, a túlzott anyagiasság, az elkényelmesedés,a kötelesség- és felelősségtudat csökkenése. Ezek, sajnos, sok család értékrendjében meghatározó vonások, s ezek a legfőbb akadályai a közösségi nevelésnek.”

Az anyanyelv védelméről, tisztaságának megőrzéséről szólva megállapította, ez nemcsak az - is—

. kóla feladata, hanem a családé, a társadalomé is. Minden felnőttnek meg kell követelnie, példát mutatva saját beszédével, hogy gyermekeink szépen, helyesen használják a magyar nyelvet. A . továbbiakban az ország, a szülőföld, a hazai táj szépségének megismeréséről, a hétköznapok hazaszeretetéről tett említést, s kérte ehhez a1 család, a társadalom és a tömegszervezetek segítségét. Végezetül a pédagógusok nemes hivatásától, felelősségéről beszélt. '

Ötvenegy brigád j a gázért, a kőolajért

Hergnán István, a Szocialista Munka Hőse a Kőolaj- es Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üze mének főfúrómestere.

. — Bányászok vagyunk — kezdte felszólalását. — A föld mélyét, vallatjuk. Munkakörülményeinkről | annyit,: „műhelyünk” födémé^ a csillagos ég, a munkahely hőmérsékletét 'pedig minden reggel a Meteorológiai Intézet jelenti. Munkáink állandó küzdelem a természet erőivel. A terfhészét keresi; a Visszavágás lehetőségét, ezért felkészültségünk és bátorságunk mellett szükségünk van a jó • szerencsére Is.

Mint elmondta, a Kiskunsági Üzem adja a hazai kőolajtermelés tizenöt százalékát, a földgáztermelés egyhatodát. A különböző létesítmények 1,6 milliárd forintba kerültek, de mikorra átadták ezeket, akkorra már meg is térült a befektetés. Az üzemiben 51 szocialista brigád dolgozik, közöttük olyan is, amely elnyerte a Magyar Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Kollektíváik

Korszerű termékszerkezettel

az elmúlt évben 99 vállalkozási szerződést kötötték, amelyeket teljesítve 1 millió forintot vettek fel. A fluktuációról, s a jövedelmek közötti különbségekről beszélt ezután. 'A pár talapszervezet feladatait így fogalmazta meg:

<— A párttagság pél'darhíitatá- sára továbmia is szükség van. Érdekeltségünk legyen arányos a teljesítményünkkel; fel kell lépni a pazarlás ellen. A szénhidrogén szempontjából meddőnek bizonyult kutak nagy részét hasznosítani lelhet. Továbbra is, szükség van/a szocialista brigádok odaadó munkájára. — A főfúrómester így fejezte be felszólalását:- 1 ’ ■ . ■.-■ ■ ’ /-' 7 jyp

— Az aranyhomokon dolgozó ember és á fekete aranyért dolgozó olajbányász kívánjon egy-' másnak jó szerenlcsét!

Lehoczky István, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát párt- bizottságának titkára elmondta, ' faggatják, kutatják a múltat, gyűjtik az írásos emlékeket, mert az idén ünnepük a gazdaság fennállásának harmincötödik évfordulóját. -A közelmúltban, a ,80-as évek elején csökkent a gazdálkodás hatékonysága, s ez nem kis próbatétel elé állította a kombinát dolgozóit. Az utóbbi két évben kor-, szerűsítették a termékszerkezetet, főképp a vetőmagtermesztésben, é.s a vetőmágüzem jobb kihasználásában léptek , előbbre. 1982- höz viszonyítva a teljesítmény ötszörösére nőtt, a dollárbevétel pedig megtízszereződött. A borászati ágazat az elmúlt évben lett nyereséges. Az eredményeket javítja, hogy rekordtermést takarítottak be kalászos gabonából, jó irányba változott az üzemi, munkahelyi légkör. Ez bizakodásra okút ad, de elbizakodottságra semmiképpen sem.

— Összegezve feladatainkat, ki kell kerülnünk az alacsony haté-' -konyságú üzemek kategóriájából. Az, 1984-es 52,8 millió forintos nyereséget túl kell haladnunk, ha az előbb említett célt el akarjuk érni. V"-'í ' ..á

A továbbiakban a kombinát pártszervezetének felelősségéről,

1 a kommunisták helytállásáról, az alapszervezetek önálló gondolkodásáról és cselekvéséről, a rendszeres és tartalmas szervezeti élet kialakításáról, az élethez igazi-:, tott jó munkaprogram összeállításáról, a pártmegbízatások valóságosabbá tételéről beszélt. A nyugdíjas' párttagok hovatartozá- , sáról véleménye Szerint a tággyű-.- lésnek kellene dönteni.

Lehoczky István felszólalása Után ebédszünetet tartott a párt- értekezlet, Ezt követően dr. Gajdócsi István, 'a megyei pártwég- rehajtóbiz'öttság tagja vette , át az elnöki tisztet, s elsőként dr. Tobak Istvánnak adta meg a szót.

Veteránok

köszöntése

Kedves epizódja volt a megyei pártértekezletnek az első nap délutánján megrendezett baráti hangulatú ünnepség, amelyen a veterán kommunistákat, a munkásmozgalom régi harcosait köszöntötték.

Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal üdvözölte Fekete Lászlót, Jerkovics Istvánt,

Lakkos Gáspárt, Tímár Henriket, akik a felszabadulás előtt lettek a párt tagjai; dr. GMed Károlyt, Végh Györgyöt, dr. Weither Dánielt, munkásmozgalmi veteránokat, valamint Iván Istvánnét, a megyei pártbizottság nyugalmazott osztályvezetőjét; Borsódi Györgyöt, az SZMT nyugalmazott vezető titkárát, dr. Cseh Lászlót, a megyei tanács nyugalmazott vb-tltkárát, Brachna Jánost, a MÉSZÖV 'nyugalmazott, elnökéi-, dr. Szalóki László nyugalma:

_;_ : ií £ -nilai'isa/iei n i■

z

ott rendőr/vezérőrnagyot, Kalona ' Gyula nyugalmazott alezredest, dr. Szabó Sándort, a megyei főügyészség ^nyugalmazott főügyészét; Bereczki János alapszervezeti titkárt és Vajda Józsefet, a bácsalmási városi jogú nagyközség pártbizottságának tagját, 1945-ös párttagokat. A baráti beszélgetésen részt vett Benke . Valéria? az MSZMP *IJolitifca|i Bizottságának t^gja.';

sí Jsöfs

líassnöls

Hármas

érdekeltség

Dr. Tobak István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó I Vállalat vezér- igazgatója az élelmiszergazdaság helyze- J téről, "gondjairól, feladatairól beszélt. Hangsúlyozta, hogy az új gazdasági körülmények között alapvetően fontos a piaci igényekhez való gyors, rugalmas alkalmazkodás. A terítékek rendkívül bonyolult pályát tesznek meg a termeléstől a feldolgozó- iparon át, a. kereskedelem közbejöttével a' fogyasztóig, illettje a külföldi importőrig. Ezekben a kapcsolatrendszerekben jelentős változás következett be az utóbbi .években.

A baromfiiparban például az egyszerű termelési szerződéskötéseket ' fel /áltották a vtöt)b évre szóló — minden érdekelt partnerre kiterjedő —, úgynevezett hármas szerződéses, formák. E rendszer mindenki számára lét-, fontosságú, aki ilyen vagy olyan formában részt vesz ebben az integrációban. A feldolgozoipar- I nak biztos nyersanyagbázist jelent, a termelő számára értékesítési biztonságot és bevételi forrást. A vállalat '’1984-ben több mint kétmilliárd forintot fizetett ki a beszállított nyersanyagért!

A továbbiakban arról beszélt, hogy e kapcsolatban még\ nem eléggé korszerű a vállalat átvé- í telij rendszere,! s a minőségileg jobb terméket előállítók nem jutnak magasabb jövedelemhez. A külkereskedelmi vállalatok érdekeltsége sem kapcsolódik ma még a termelői érdekeltséghez, nem érzékelik eléggé a termelés gondjait,. a nyereségcentrikus gazdálkodás kényszerítő hatását. Márpedig nagyon fontos, hogy biztosítsuk a mezőgazdaságii üzemek, a termelők érdekeltségét, hiszen a feldolgozóktól . az exportteljesítést, a piacon maradást várni csak akkor lehet, ha van elegendő és megfelelő nyersanyag.

BENKE VALÉRIA:

Több türelmet az újnak

Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnöke:

A megyei pártbizottság beszámolójával, a határozati javaslattal, Romány Pál elvtárs szóbeli kiegészítésével egyetértek. Ezeket a dokumentumokat színvonalas elemzésnek, eligazító állásfoglalásnak tartom. |

Felhatalmazást kaptam elmondani a Központi Bizottság munkaszerveinek véleményét a megyei pártbizottság munkájáról. Elismeréssel szólhatok arról, ihogy' eredményesen dolgoztak az utóbbi öt évben is. Fejlődött a 'politikai irányítás, az építőmunka a legtöbb területen. A jelentés önkritikusan szól a különbségekről, illetve arról, hagy miben nem érték el a kívánt célokat.

Külön is . kiemelésre méltó a testületi munika javulása, ami egyben á pártdemokrácia fejlődését is elősegíti. Ezt tudatos törekvés szolgálta. Fontos az.összefüggések feltárására irányuló Szándék is. A megyei . pártbizottság munká- - jának a középpontjában természetesen — és helyesen a gaz-| daiság állt ebben az öt évben. Ugyaniakkor megfelelő elemzéssel törekedtek figyelembe venni a gazdasági folyamatok társadalmi összefüggéseit is. Elismerés és köszönet illeti tehát Bács-Kis:kun pártszerveit sül elmúlu öt, évben végzett munkájukért. A megye , kommunistái a kongresszust előkészítő taggyűléseken, a- pártér- tekezletéken . nagy aktivitással, vettek részt, sok kritikai észrevétel^ javaslatokat tettek. A vitában elhangzottak eljutnak a Központi Bizottsághoz, illetve hasznosulni fognak a központi és helyi szerveik munkájában is.

A kongresszusi irányelvek vitájában az egész országban, ugyanúgy, mint itt, Bács-K.islkun me- . gyében, sok probléma került felszínre; a vita kritikus és/konstruktiv) volt, megerősítette a párt politikai ’ vénáiét. Egységeden, tel- i les egyetértéssel, támogatták pár- , tűnik bevált, elismert külpolitikáját/ amelyet szocialista szövetségeseinkkel együitt a béke, az enyhülés védelmében folytatónk, ke- ' resve a. kapcsolatok fenntártásá- | 'nak, bővítésének • lehetőségeit

minden korosztály ' képviselői, H—: a fiaitalok is ' — így , foglaltak állást. Ez) a tár- ■ sadalmi szolidaritást jelzi. -A \ nyugdíjak reálértékének jnegőr- i zése olyan kívánság, amelyét a párt célul tűz ki. Ennek megvalósítása csak fokozatosan tör j ténhet, ' az alacsonyabbaktól a közepesek felé haladva. Al második kérdésként a fiatalok: lakáshoz ‘ juttatását említették. Sok okos javaslatot tettek, ezek elkerültek a központi szervekhez. A harmadik helyre a többgyermekes „ családok helyzetének javítását sorojták. egyetért- ■j 've aizzai,'. Ihogy kapjanak nagyobb állami segítséget.

minden olyan erővel, amely kész a fegyverkezés elleni fellépésre, .illetve a. normális' és egyenjogú' kapcsolatokra a 'néínzetközi munkamegosztásban.

Első helyen a jobb gazdálkodás

Párttagságunk általában egyetértett az irányelvekben megjelölt fő célokkal, de sok 'kérdésben következetesebb végrehajtást Sürgetett. _

Örülök, annák, hogy. pártér- ' tekezletük állásfoglalásában az életszínvonalról szóivá első helyen a jobb gazdálkodást említik.

Egyetértek azzal, 5 hogy he-, lyeslik, ha erőfeszítéseinket a gazdaság 'teljesítőképességének növelésére összpontosítjuk, 'hiszen ezzel alapozhatjuk meg az életszínvonal emelését.

ti Támogatták ~a szocialista demokrácia intézményéinek fejlesztését. Nagy hangsúlyt kapott a vitában a társadalmi (igazsá-- gosság problémája:, jobb! érvényesülését kívánták a jövedelem- elosztásban és a szociálpolitikái ban. A szociálpolitikai kérdések közül áz első helyre'a nyugdíjasak. helyzetét-tették Bács-Kis- kunban is. Jó érzéssel állapíthat-, juk rpeg, hogy ez minden Párt- Szervezetben 1 ágy volt, - és

A teljesítmény szerint

A jövedelemelosztást illetően a gazdaság1, és társadalom —, ha úgy tetszik;' az igazságosság és a ' hatékonyság >—' követelményeit együtt tartalmazza az, azv igény, hogy a munka teljesítmény. szerint alakuljon. Ezt elv- beit ugyan min dériül t helyeselték, de nem tapasztaltaié, hogy saját bérezési gyakorlatukról is szóltak volna e yonátkozásbaní .. (Lehet, hogy a szabályozás kötöttségei miatt; nem tudom.) 1985-től e téren javulnák ja le-' hetőségök, legalábbis' azoknál I vállalatoknál, ahol vállalták a kereset szint-Szabályozást. Akkor. élhetnek /jól e . bérszabályozási fórrna ’ által' nyújtott jobb lehetőségekkel r|á azzal tehát, hogy a ‘jó és p kiemelkedő teljesítményeket megfelelően honorálhatják —, ha a kifizetett béreket Szigorúan’ kötik’ a jövedelmezőség-alakulásához, nagyon -gondosán figyelembe veszik a költségék alakulását, és ha vállalják azokat a belső feszültségeket és konfliktusokat is,, amelyek óhatatlanul együtt járnak j azzal, \hogy a’ 'különböző teljesítményekért járó bérék és keresetek i's esetleg az eddiginél nagyobb mértékben fognak különbözni/ Az így ‘keletkező feszült-! .ségek olyan tényezői az előrehaladásnak, amelyeket nem szabad' kioltani, mert akkor megszűnik a hajtóerő.

Az áremelkedések színje mind- , V ■ .... ■