Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-04 / 52. szám
1985. március 4. • PETŐFI NÉPE • 5 ■egyik taggyűlésen szóba kerültök. Keserűen szóltak róluk. El kell ismernünk, hogy ezek évek óta nagy tehertételt okoznak a párbmurtkában is. A kongresszusi dokumentumokban aiz olvasható ezzel kapcsolatban: keresni kell az áremelkedés fékezésének módszereit. A gyakorlati pártmunkában ebben az ügyben azt kell elsősorban a magunk feladatának tartani, hogy el .tudjuk fogadtatni, meg tudjuk értetni : az árak a termelésben dőlnék el, a ráfordításoknál. A gazdálkodás javítása, javulása tehát az a fordítókomong, amely az árak emelkedése esetében is meghozza a remiéit kedvező változásokat. A kongresszusi irányelvek kapcsán nagy, az érdeklődés gazdaságfejlődési lehetőségeink iránt'. Helyeslés fogadja a gazdaság ■ élénkítésének szándékát. Az erre vonatkozó programot a VII. ötéves terv foglalja rtiajd össze. Konkrét tartalmát maguknak a vállalatoknak — amelyeknek több és nagyobb .szerepük lesz, mint korábban volt —, illetve a területi tervezésnek kell megraj- zolniai, 'megterveznie és megvalósítania. Józanul számot vetve a korlátokkal és a javulás tényezőivel, a gazdasági . programot úgy vázolhatjuk fel: szerény, de fölfelé I tartó pályát jelöl meg. Ez azonban kemény követelmények teljesítéséhez kötődik. Az életkörülmények javításáért .Az életszínvonalat, a családok életét illetően a gazdaság terve a családok jövőjét olyannyira érintő más elképzelésiekkel is kiegészül. Ezeknek összefoglaló ke- *rete a településfejlesztés, azaz a lakáshelyzet, a kommunális ellátás javítása, az egészségügy, a kereskedelem fejlesztése. De a családok perspektíváját érinti gyermekei iskoláztatási, pálya- választási lehetőségeinek bővülése is. A szűkösség természetesen e területre is hat, más tényezők jobb lehetőségeket, nagyobb mozgásteret adnak. A tanácsok önállóságát növelő, már megkezdett gazdasági és közigazgatási változásokról van szó. Az új választójogi törvény, a képviseleti testületek szerepének növekedése sántán ezt segíti elő. Remélem, hogy két oldalról is ösztönzésit kap, az önkormányzat fejlődésé: a tanácsok és a lakosság oldaláról is. Ha a tanácsok számítani akarnak a lakosság forrásaira, jövedelmére, mert szükségük lesz rá, akkor nekik is igyekezniük kell bevonni az embereket a közügyek intézésébe. Maga a lakosság is érdekeltté válik abban, hogy részt vegyen a döntésekben és a végrehajtás ellenőrzésében, közvetlenül, vagy azokon a tanácstagokon keresetül, akiket megválasztott. A szocialista demokrácia fejlesztésének konkrét lépéséi lesznek ezek. A szocializmus alakulóban levő társadalom. Szinte minden lépése .birkózás volt az ismeretlennel. Néhá még ma is feleslegesen sok idő telik el egy-egy elhatározás meghozásáig, vagy a megvalósításáig. Jó volna gyorsabban haladni, úgy, hogy kevesebb kerülő- utat tegyünk. De, gondoljanak vissza arra, hogy'két ma már egyszerű, természetes dolog is menynyi időbe került, mennyi problémát okozott: a részesművelés és ■ a háztáji. Mennyire nem voltak komplikáltak, és mégis mennyi küzdelembe kerültek, menetközben milyen problémákat .okoztak! Ügy ítélem meg, hogy a fészesművelésből nőtt ki a munka- szervezésnek és érdekeltségnek az a formája, amely jellemző a magyar mezőgazdaságra, s a szövetkezeti gazdaságok alkalmas munkaformájává vált. Népi alkotás volt ez. Tíz—tizenöt év kellett, hógy' a háztáji beépüljön a falu életébe, hogy a mezőgazdasági nagyüzem és a család közötti munkamegosztás ésszerű, egészséges formájává váljék. Volt fölösleges akadály, polc kai aggályoskodás az útjában, ás irigy jég is, ami szívesen öltözik ideológiai köntösbe. Arra kell tehát törekednünk az új dolgok meggyökereztetése érdekében, hogy ahol lehet, világossá tegyük a.dolgokat. Az érdekeket, az érdekeltséget, és sok mást. -Most sok olyan változás van a társadalom életében, amit a társadalmi tudat csak lassan tud feldolgozni. Néha nehezebben, nehézkesebben, mint ahogy az elméleti alkotásokban, vagy az' elvi elképzelésekben lehet. A társadalomtudományok, az ideológiai munkát végző elvtársak, a közvélemény formálásának orgánumai sokat tettek eddig is ezeknek a változásoknak a megismertetéséért, de több segítségre — és részünkről is több türelemre — volna szükség. Nem a lazaságnak, a felületességnek, a funkcióval való visszaélésnek, és végképp nem a korrupciónak, vagy más ilyen természetű dolgoknak kérek türelmet. Ezek éllem inkább gyorsabb, határozottabb intézkedésekre van szükség, és nem elnéző magatartásra, hiszen kompromittálják és nehezítik a jó dolgok előrehaladását. Van türelmetlenség és értetlenség — ezzel számolni kell. De ne engedjük eluralkodni sehol. Több türelem és több idő kell ahhoz, hogy k ibontakozzanak^az ; életképes dolgok, és elhulljon az, ami nem érdemes arra, hogy létezzen. Több türelemre és nyitottságra van tehát szükség mások gondolatai és javaslatai iránt, és több önbizalomra a saját igazunk, a saját társadalmi munkásságunk értékét illetően. Számíthatunk a kommunisták realitásérzékére Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! A kongresszus egész pártunk munkájára támaszkodva végezheti feladatát. Nagy várakozás előzi meg. Néhányan aggódva kérdezték tőlem az elmúlt napokban: vajon meg tud-e felelni ennek a felfokozott várakozásnak a kongresszus? Ha minden mai gondunk és meglévő feszültségünk gyors feloldásának igényével néznénk a kongresszus elé, vagy ezt támasztaná vele szembe a társadalom, a pártközvélemény —, akkor persze ennek nem tudna megfelelni. - De számíthatunk a kommunisták realitásérzékére, ami megmutatkozott abban, hogy a pártértekezletek ál- ■ lásfoglalásaiban is kiegyensúlyozottan, az összefüggéseket figyelembe véve sorolták fel a problémákat. Számíthatunk arra, hogy kongresszusunk a szocialista építőmunka legfontosabb^ feladatait „ reálisan, a közös munka eredményeit elismerve, a megoldandó gondokat számba véve jelöli ki. öt évre szóló, megvalósítható, előremutató programot < tud adni a tanácskozás. Bízunk abban, hogy párttestületeink és párttagságunk ezúttal is képes lesz szövetségeseinkkel szót értve köz- megegyezést kialakítani, és az egész nemzet programjává emelni azt a programot, amelyet a kommunisták legmagasabb fóruma alkot meg. Benke Valéria nagy figyelemmel kísért felszólalása után az elnöklő •dr. Gajdócsi István tájékoztatta a pártértekezletet, hogy a mandátumvizsgáló bizottság befejezte a munkáját, s felkérte Vida Miklóst, a bizottság elnökét, hogy tegyen jelentést a pártértekezletnek. Vida Miklós bejelentette, hogy a mandátumvizsgáló bizottság a meg. választott megyei küldöttek megbízását ellenőrizte, és azokat érvényesnek minősítette. A pártértekezldt a bizottság, jelentését tudomásul vette. A fiatalok is megtalálják számításukat Lajdi János, a madarasi Béke - Termelő- szövetkezet . traktorosa a Bácsalmáson és vonzáskörzetében dolgozó fiatalok nevében köszöntötte a pártértekezletet, majd a terület ifjúságának helyzetéről, életkörülményeiről beszélt részletesebben. A fiatalok nagy többsége, mondotta, legjobb tudását, képességét adja munkájához. A fejlődés eredményeként átalakulnak a mezőgazdasági termelési technológiák, az új eljárások és korszerű gépek hatására növekednek a terméseredmények, színvonalasabbá, korszerűbbé válik az állattenyésztés. Csökken a fiatalok elvándorlása, mert az eredményesen gazdálkodó mézőgaz-. dasági üzemekben megtalálják számításaikat. A továbbiakban kritikusan szólt arról, hogy számosán vannak a fiatalok' között olyanok is, akik túlzottan anyagiassá válnak, minden szabad idejüket a háztájiban végzett m.inkára fordítják, s így s^m idejük, sem energiájuk nem marad a mozgalmi vagy a társadalmi munkára, az értelmes közösségi életre, a művelődésre. Erre a nemkívánatos jelenségre a jövőben jobban oda, kell figyelni, elsősorban a KlSZ-alapszer- vezeteknek. Javítani kell a falvakban ,a szolgáltatási színvonalat, a köz- művelődés feltételeit. Egyébként a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok sok segítséget kapnak az önálló életkezdéshez. Iyenek: a sajáterős lakásépítés támogatása kamatmentes hitellel, szállítási fuvarkedvezmények, a tanácsok kedvezményes telekkínálata és az egyéb tanácsi, munkahelyi támogatás. Mindezeket a fiatalok a községhez való kötődéssel, jó munkával hálálják meg, és ily módon hozzájárulnak a falvak népesség- megtartó erejének a növeléséhez. A tudomány hasznosuljon termelőerőként is Dr. Hodossi Sándor, a Bács- Kiskun megyei pártbizottság titkára a tudományos kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának kérdéseivel foglalkozott felszólalásában. Utalt arra, hogy a megyében jelentős — egyes tudományágakban országosan is meghatározó és egyedülálló — kutatóbázis van. Két országos hatáskörű kertészeti ágazati kutatóintézetnek ad otthont a megye. Jelentős, kutató-, fejlesztőműhely:, a Kertészeti Főiskolai Kar és a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, valamint — más tudományágakban — a többi főiskola is. Az agrárterületen elsősorban a zöldség- és szőlőtermesztésben született számos új, a korábbiaknál többet termő és jobb minőségű fajta. Ezek termelésbe vonása azonban körülményes volt. A műszaki kutatások alig egykét évtizedes múltúak, de máris figyelemre méltó, országos viszonylatban is úttörő jellegű, műszaki fejlesztő tevékenységet bontakoztattak ki. A legkorszerűbb igények kielégítésére vállalkoztak; így például az országban elsőként robotvizsgálatra és minősítésre, továbbá az anyagmozgatás automatizálására. Most a biotechnológiai programokból kérnek részt. Az eredmények fogadására azonban csak azok az ipari üzemek voltak képesek, amelyek elérték a fogadáshoz szükséges műszaki színvonalat. A népgazdaság extenzív fejlődési szakaszában nem következett be a kutatási eredmények jogosan elvárt transzmissziója. Mind a kutatóintézetekben, mind a termelőüzemekben hiányzott az ezt igazán elősegítő érdekeltségi rendszer. Egyes esetekben ez arra is visszavezethető, hogy a kutatófejlesztő munka eredményei nem találkoztak a gyakorlat igényeivel. Napjainkra sürgető kényszerré vált a gazdaság intenzív pályára állítása, amely feltételezi — sőt, egyenesen szükségessé teszi —, hogy a tudomány termelőerőként hasznosuljon. A tudományos műhelyekben vissza kell szorítani minden olyan kutatást, amely kevésbé eredményes, s nem mai, valós célokat szolgál. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani a távlati fejlődés megalapozásához nélkülözhetetlen alapkutatásokra. Az előttünk álló időszak fontos feladata lesz annak elérése, hogy a kutatási támogatás összege valóban gyorsabban 'növekedjék, mint a nemzeti jövedelem. 'A nemzetközi tudományos életbe is be'kell, és be lehet kapcsolódni, mert az nem a fővárosiak monopóliuma sehol a világon! Tudomány és gyakorlat ismerje — és ismerje el — egymást! Feladatunk is megfogalmazható. Mindén lehetséges politikai eszközzel elő kell segíteni, hogy a megye műszaki és agrár kutatóbázisai közvetlenül is kapcsolódjanak a megfogalmazott termeléskorszerűsítési programok megvalósításához. Az „itt és most” elvet messzemenően szem előtt tartva alakítsák ki a kutatási tematikát, működési profilt. Az ott dolgozó pártszervezeteknek is segíteniük kell ezt. A mezőgazdasági termelőüzemeknél és a gyáraknál viszont az eredmények eddiginél sokkal jobb fogadási készségét kell elérni. Egyidejűleg azzal a korszerűtlen gyakorlattal is szakítani kellene, amely a magasan képzett üzemi, műszaki - szakembereket műszaki fejlesztés helyett napi szervezési rutinfeladatokkal terheli le. A kvalifikált mérnök váljon azzá, amire kiképezték: a legkorszerűbb ismeretek interpre- tálójává a munkahelyén. Ez nemcsak egy-egy gazdaságnak, gyárnak, hanem a népgazdaságnak is feltétlenül hasznosabb lenne. Az új tudományos felismerés csak akkor juthat el a gyakorlati hasznosulásig, ha a pálya megtételéhez valamennyi feltétel megvan, azaz: az innovációs lánc hibátlanul működik. Bizonyos reagálási formák is fékezik a tudományos eredmények társadalmi méretű fogadását.. Érdekeltség híján egyes csoportok kényelemből, megszokásból, a korábbi technológiai-műszaki állapot fenntartására törekedve, fékezhetik a tudományos eredmények termelésben történő hasznosulását. Akkor szolgáljuk legjobban a tudomány termelőerővé válásának fontos ügyét, ha nem általában, hanem konkrét esetekben is vállaljuk az akadályozó tényezők elhárítását. A pártnak ezt elő kell segítenie. A lakásépítés közügy Király József, a BACSÉP- SZER művezetője a fiatalok munkahelyi beilleszkedésével, bérezésükkel, a család- alapítással és a lakáshoz jutás lehetőségeivel foglalkozott. A lakásépítés legyen mindenkinek, az egész társadalomnak közös ügye, természetesen az építőipari vállalatoké is. Példát említett a közelmúltból, amikor a vállalatnál nem volt meg a dolgozók személyes anyagi érdekeltsége a gyorsabb és jobb minőségű, munkavégzéshez. Amióta új — kísérleti jellegű — bérszabályozást alkalmaznak, a vállalat minden munkát határidőre elkészített, csökkent a minőségi kifogás is. A lakásárakról így beszélt: — Ellentmondásos a mostani helyzet, nevezetesen az, hogy a sorozatban épülő házgyári lakások a legdrágábbak, a legtöbb’ fizikai munkát igénylő hagyományos építkezés pedig a legolcsóbb. Van tehát tennivalója mindenkinek — nemcsak a műszakiaknak —, hogy ez megváltozzon. A felszólaló szerint a hatvannyolcvan négyzetméter alapterületű lakás iránt nőtt meg a kereslet, nem pedig a száz négyzet- méter fölöttié. Javasolta azt is, hogy hasonlóan a BÁCSÉPSZER- hez, a megyében valamennyi vállalatnál anyagilag és egyéb módon támogassák a dolgozók lakás- építkezését; főként a fiatalok lakáshoz jutását segítsék ily módon is. A társadalmi segítség nélkülözhetetlen Dr. Fehér Géza, a Bács-Kiskun főkapitányság vezetője az államról tájékoztatta a pártértekezletet. — Az a biztonság, amelyben az ország és megyénk lakossága is él, az egyik vívmányunk a fel- szabadulás óta, s érte az eddigieknél is többet lehet, kell és érdemes is tennünk — mondotta a megyei főkapitány. — Célunk az elmúlt öt évben az volt, hogy meggátoljuk a bűncselekmények növekedését, elsősorban megelőző intézkedésekkel, mint például az elkövetést kiváltó okok csökkentése, a közterületi szolgálat . növelése és javítása stb. Beszámolt arról is, hogy bár nőtt a bűncselekmények száma >a megyében, de az országosnál lényegesen kisebb ütemben, és nem érte el az 1978-as szintet. Elsősorban a vagyon elleni, az erőszakos és garázda bűncselekmények szaporodtak .el. A személyi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmények többségéhez az egyének könnyelműsége és felelőtlensége adott lehetőséget. Pélmegyei Rendőr- és közbiztonságdaként mesélte: Rémen, az italbolt előtt hagyott kerékpár kormányáról, egy nylonzacskóban lévő 130 ez«1 forintot vitt el a máig is ismeretlen tettes ... A közlekedési kultúráról szólva megemlítette, hogy nem csökkent az ittas (vezetés és a cser- benhagyásos balesetek száma. Említést tett a gazdasági bűnözésről is, valamint arról, hogy a rendőri szervek egyik legfontosabb feladatuknak az ismeretlen tettesek felderítését tekintik, amely évről évre sikeresebb. — A bűnözés ellen széles körű társadalmi összefogásra van szükség — hangsúlyozta, majd köszönetét mondött az úttörőknek, önkéntes rendőröknek, a társ- szervezeteknek, valamint a megye lakosságának azért a segítségért, amit az elmúlt években a rendőrségnek adtak. Ezt a jövőben is várják és kérik. Támogatni a fűszerpaprika-termelést Miskolczi János, a kalocsai vfyrosi pártbizottság első titkára a gazdaságpolitikai munkáról a Duna mente huszonegy községének helyzetéről beszélt. Mint mondotta a közigazgatási átszervezéssel egyre jobban kiteljesedik a községek önállósága, előtéilbe kerül a térségi szemlélet, a települések 'közötti együttműködés. Példaként a kistérségi vízmüvet, a felépülő tan-' uszodát és az évék óta egyre sikeresebben dolgozó agráripari egyesülést említette. Az agrártermelés meghatározó, s a már tizenhárom taggazdaságú \KAGE e körön is túl integráló és szervező szerepet tölt .be. Az'egymásra épülő termelőágazatok összehangolt fejlesztése folyik e térségben, mint például a tej, a fűszerpaprika és egyéb zöldségfélék feldolgozása. — A tájkörzet legfontosabb növénye a fűszerpaprika, amely a nagyüzemekből szinte teljesen kiszorult a háztáji és kisegítő gazdaságokba — ivázolta a helyzetet Miskolczi János. — A termelés csekély nyeresége, illetve a közgazdasági szabályozás miatt alakult ki ez a helyzet, amin feltétlenül változtatni és javítani kell. Egyrészt, mert negyedmilli- árd forint értékű gép kihasználatlanul áll a térségben, másrészt a fűszerpaprika külföldi eladása növelhető, az exportbevételt pedig nem nélkülözheti az ország. Véleményünk szerint úgy tehető versenyképessé a termelése, ha csökken a forgalmi adó, nő a nyersanyag felvásárlási ára, természetesen a fogyasztói ár módosítása nélkül. Vannak helyi tennivalók a kutatásban, a termelés és feldolgozás technológiájában, valamint az értékesítésben, azonban erőfeszítéseink csak az említett módosításokkal együtt lehetnek eredményesek. Kalocsa népművészetéről, hagyományápolásáról is beszélt: a népművészeti és háziipari szövet-' kezet, valamint, a porcelánfestő üzem dolgozóinak, munkájáról, és a népi kultúrát a világnak bemutató kalocsai pingálóasszo- nyokról. A giocsgyáttákkal, az utánzókkal szemben az igazi művészet védelméért emelt szót, s jaivasolta a kalocsai népművészet széles körű megismertetését. A megyei pártértekezlet vitája március 2-án Miskolczi János, a ka. locsai városi pártbizottság első titkára hozzászólásával fejeződött be. Március 3-án, reggel nyolc órakor tovább folytatódott a beszámoló feletti vita. Dr. Hodossi Sándor, a megyei pártbizottság titkára elnökölt, aki elsőként dr. Losoncz Mihálynak, a Hollós József Kórház- Rendelőintézet főigazgató főorvosának adta meg a szót. Fejlődő betegellátás A felszólaló a megyei kórház-rendelőintézet munkájáról, eredményeiről és gondjairól beszélt, arról az intézményről, ahol az elmúlt öt évben mintegy kétszázezer fekvő-, és hatmillió járóbeteget kezeltek, láttak el, gyógyítottak meg. A korszerű elvek alapján megépített szakprofilú és jó beosztású kórház biztosítja az orvostudomány mai állása szerinti színvonalas betegellátás feltételeit. Ebben az évben fejeződik be az Izsáki úti tömb épületeinek felújítása és korszerűsítése. Új osztályok és részlegek szerveződnek, egy 265 ágyas pszichiátriai, mozgásszervi rehabilitációs osztály, infúziós laboratórium és a krónikus vesebetegségek kezelését szolgáló állomás. Mint a hozzászóló elmondta, 1983-ban integrálódtak a megyei kórházhoz Kecskemét alapellátó szolgálatai, a felnőtt- és a gyermek-, körzeti orvosi ellátás. Ez .év végére elkészül a Nyíri úton az új rendelőintézet, ahol lehetőség nyílik arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a járóbeteg-szakellátás szervezettségére. Az elért eredmények és fejlődés mellett több gonddal is küszködnek. Elengedhetetlenül szükséges a műszerezettség színvonalának megtartása, fejlesztése. Az ápolónők joggal panaszkodnak a nagy megterhelésre’ a három műszakra, az anyagi és erkölcsi megbecsülés nem kellő mértékére. Jó lenne, ha az egészségügyi intézmény eredmény- orientált lenne. Végezetül kijelentette: „A megyei kórház-rendelőintézet dolgozói képesek elfogadható színvonalon eleget tenni területi és megyei feladataiknak a gyógyító-megelőző mun. kában...” Ötmillió forint értékű társadalmi munka Gál Mihály, a munkásőrség kiskunhalasi egy-, ségének parancsnoka: — Mi a pártélet olyan területén dolgozunk, ahol a kommunisták és a pártonkívüliek sakszázan nagyon konkrét, számonkérhető. figyelemmel kísérhető, rendkívül tar. talmas pártm unkát. oártmegbíza- tást teljesítenek. A munkásőrség a két kongresz- szus közötti időszakban sikeresen hajtotta végre a nevelési és kiképzési feladatokat, a megye egységei közül a kecskeméti országos parancsnoki dicséretben, a kiskunhalasi Vörös Csillag Érdemrend kitüntetésben részesült. A felszólaló ezután a munkásőrségben szolgálatot teljesítők életéről beszélt. Mint mondta, a kiskunhalasi egység munkásőrei közül 64 százalék vállalt kiegészítő jövedelmet adó munkát, ugyanakkor magas szinten teljesítik pártmegbízatásukat. Az elmúlt öt évben az állomány jelentősen megfiatalodott, hétről harmincegy százalékra emelkedett a KlISZ-tagoik aránya. A munkásőrök a községekben és városokban sokat tésznek iskolák, tornatermek. járdák, utcák építéséért. A kiskunhalasi egység munkás- őrei öt év alatt ötmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A munkásörök munkahelyi helytállásáról szólva hangsúlyozta: valamennyien megállják a helyüket, de egyben közéleti emberek is. Az egységekben szolgálatot teljesítők összetételét vizsgálva kitűnik, az országos átlagnál magasabb a fizikai munkások száma. A továbbiakban azokról a ■gondokról tett említést, amelyeke a munkásőröket foglalkoztatják, amit vitatnak és bírálnak. Végezetül a következőket mondta: -A munkásőrök készek a párt és a munikáshatalom által megszabott újabb feladatok végrehajtására.” Hagyományokat veszünk át, de teremthetünk is Pintér Lajos József Attila- dójas költő, a Forrás szerkesztője a megyében élő művészekről, művészeti műhelyekről és azok szerepéről szólt bevezetőjében. Mint mondta, Kecskemét Katona József, Petőfi, Jókai városa, s ez évszázados hagyományokat sugall. ' — Az 1960-as években indult új pezsgés, s mára már van Kodály Intézetünk, kerámiastúdi. ónk, Pannónia Rajzfilmstúdiónk, tűzzománcműhelyünk, . Forrásunk, naiv múzeumunk, játékházunk, galériánk, benne Tóth Menyhért-gyűjteményünk. Ko- vácsolódik grafikai ■ műhelyünk, Nagybaracská n országos szocio- fotó-tábor létesült, s irodalmi társaságok is: a Katona Társaság mellett a Petőfi és a Nagy Lajos Társaság. Ide számítom a köztéri szobrászat új lendületét is. A kultúrában, történő beruházás gondolatkörénél időzve kijelentette: ez megtérül, amely nem forintban, s nem számokkal, de kultúrával, tudással mérhető. — Ha a megye meg akarja őrizni kivívott kulturális rangját, s meg akarja, akkor a hiteltelen művészi önjelöltség és (Folytatás a 6. oldalon.)
