Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
a UTAZÁS ’85 Turistaparadicsom a vásárvárosban Száztíz kiállító huszonegy országból — egy gyakorlott utazó is nehezen tud eligazodni a vásárváros D-pavi- lonjának nyüzsgésében a nyolcadik alkalommal megrendezett nemzetközi idegen- forgalmi kiállításon. A kínálatukat felvonultató utazási irodák sincsenek könnyű helyzetben. Az ízléses bemutató, a mutatós prospektusok mellé kell még valami egyéni szín, ötlet, ha fel akarják magukra hívni a szakemberek és az egyszerű látogatók figyelmét. így hát bőven lkad nézőcsalogató látványosság. • Nagyné Bagó Erzsébet munka közben. A kubai Cordovi-duó nézőcsalogatója (Straszer András felvételei) • Roswitha Liebl szívesen ad felvilágosítást Salzburgról. A kubai kiállítók ottjártunkkor a Cordovi-duó tüzes flamencóját vetették be, a Siotour kínálatát két tizenegy hetes oroszlánkölyök tette vonzóvá, a Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal kiállítóhelyére pedig egy valódig vadászlesről felhangzó kürtszó hívogatta a látogatókat. Mozgalmas látványt nyújt nyitástól zárásig a „Mesterségek utcája”, ahol minden érdeklődő bepillanthat a fafaragók, fazekasok és más mesterségek népművészeinek műhelytitkaiba. A legnagyobb közönségsikert mégis maguk az utazások — a hazai utazási irodák kedvezményes ajánlatai aratták. A Cooptourist őrségi és göcseji kőrútjára a nyitás utáni első órában 33-an fizettek be. Az IBUSZ számítógéppel felszerelt pultjánál hat országba kínáltak kedvezményes társas- utakat, de kelendőek voltak a hazai víz melletti üdülések is. Az Expressz úticéljai közül a Szovjetunió, a Volántouristéból a bolgár tengerparti üdülés volt a legnépszerűbb. Sokan nemcsak nézelődtek a kiállításon, hanem ott helyben ki is választottak egy utazást a gazdag— és kedvezményes — kínálatból. * * * A külföldi kiállítók pultjai közül az osztrákoké előtt a legnagyobb a tumultus. Pedig az ország különböző tájegységeinek képviseletében tucatnyian igyekeznek válaszolni a látogatók kérdéseire. Jószemű fotóriporterünk azonnal talál ismerőst is a tömegben. A kecskeméti Bíró Rita a Salzburg feliratú pult előtt áll. Mint megtudjuk, az augusztusi ünnepi játékok programja érdekli. A salzburgi városi idegenforgalmi iroda munkatársa, a nemzeti viseletbe öltözött Roswitha Liebl nekünk is szívesen ad felvilágosítást. ' — Legtöbben a kempingekről és a fizetővendég-szobákról érdeklődnek. Sokan; felkeresik a magyarok közül "városunkat — mondja Roswitha, és kérdésemre mosolyogva árulja -el, hogy még nem jutott ideje szétnézni a kiállításon. Nem először jár itt, már tavaly is dolgozott a vásárvárosban. — Szeretem ezt a nyüzsgést, és tetszik az ország is. Örömmel jöttem ismét. Szavaiból nem a kötelező udvariasság érződik. Az elmúlt évben mintegy kétmillió honfitársa látogatott hazánkba, és 23 százalékkal emelkedett az Ausztriába utazó magyarok száma is. Elég felidézni a Danube Tourist című osztrák idegenforgalmi hetilap magyar nyelvű különkiadásának néhány címét: Szabad az út a szomszédhoz ... Egymás jobb megismerése újabb kapcsolatokat jelent. Az idegenforgalmi kapcsolatok fejlődése, az együttműködés persze nem zárja ki a versenyt. Hogy ebben ki áll előbb? Az osztrák lap Udvariasan így fogai máz: Ausztria—Magyarország idegenforgalmi versenyének állása: 1:1. * * * A tájhaza ismerős képei, Nagyné Bagó Erzsébet kalocsai pingá- lóasszony szép virágmotívumai. A Pusztatourist kiállítóhelyéhez érkeztünk. Itt sem csak a fütyülős barackpálinka kelendő (persze miniüvegben, ajándéknak!) Mint megtudjuk, sokan érdeklődnek a tőserdei, üdülési lehetőségek és a tiszakécskéí termSl fürdő iránt. A loyasprograíübk prtís- pektüsal' is gyorsán' elfogyták. Nem tűnik rossz választásnak az új bájai és kiskunhalasi szálló, valamint a tanyasi üdülés népszerűsítése sem. Sajátos, egyéni színt képvisel a Duna—Tisza közi táj az idegenforgalmi palettán. A kiállítás, melynek témája az idegenforgalom, maga is turistáknak való látványosság. Nem választható el környezetétől, a tavaszi fesztivál és a jelentős politikai események sodrában élő Budapesttől, mely sok vonzó kulturális és idegenforgalmi rendezvénynek ad otthont ezekben a napokban. Biztató, hogy az Utazás ’85 kiállítás belföldi programajánlata minden eddiginél gazdagabb. Bizonyság arra, hogy a főváros és a Balaton mellett sok olyan táj, város van Magyar- országon, mely vonzó úticél lehet hazaiak és külföldiek számára is. Lovas Dániel TÖBBRE LENNE SZÜKSÉG Hl ü Dolgozó nyugdíjasok A makacskodó öreg zárat értő kézzel reperálta meg Feri bácsi, és közben arról beszélt: nem bánja, hogy már hetvenöt éves; a fő, hogy még tud dolgozni. Általában jellemző az idős emberekre, hogy örülnék,' ha évtizedeik tapasztalatait gyümölcsöztethetik. ha tevékeny munkával tölthetik el nyugdíjas éveiket is. Az életet jelenti nekik, hogy szükség van rájuk, hogy Igényt tart felhalmozott tudásukra, alkotókedvükre a társadalom; és a munkahelyi közösség sokak számára enyhíti az egyedüllétet. Bővülő kedvezmények Mindez természetesen nemcsak érzelmi kérdés, a realitáshoz hozzátartozik, hogy a 2 260 000 nyugdíjas többségének szüksége van arra a pénzre, amit munkájával keres. A 84 milliárd fórintból, amelyet például 1984-ben nyugdíjként kifizetett az állam, havi átlagban egy személyre 3130 forintot mutat ki a statisztika, a valóságban azonban a nyugdíjasok többségének ennél kevesebbet visz a postás hónapról hónapra. Szükség van tehát a nyugdíj kiegészítésére; a népgazdaságnak viszont a nyugdíjasok munkájára, hiszen az aktív keresők száma — 4 920 000 — 1985. január elsején újabb 20 ezer emberrel volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A legutóbbi évtizedben a részmunkaidőben foglálkoztatott nyugdíjasok létszáma 380—430 ezer között mozgott. Egyes ágazatokban, például a belkereskedelemben a nyugdíjasok nélkül nem lenne biztosított a folyamatos ellátás. Annak érdekében, hogy a munkaerőhiány enyhüljön, a Minisztertanács 1983.. január elsejétől módosította korábbi rendeletét, növelte a foglalkoztatási időkeretet; évi 30 ezer forintról 60 ezer forintra emelte a kereseti összeghatárt, s bővítette a foglalkozási időkorlát alól mentesített munkakörök számát. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a közelmúltban készített .összegzésében megállapította, hogy a munkaerőgondokkal küzdő vállalatok éltek is a lehetőséggel. Megyénként változik Ha az ágazatok szerinti megoszlást nézzük, az iparban 50 ezer, a mezőgazdaságban 45 ezer, az egészségügyben 40 ezer, és a kereskedelemben 30 ezer nyugdíjas dolgozik. A területi megoszlás szerint a fővárosban lakó mintegy 400 ezer idős emberből 90— 100 ezer vállal munkát, a megyékben lakó 1 millió 800 ezerből 200 ezer nyugdíjas dolgozót tartanak nyilván. (A falvakban, tanyákon élő öregek természetesen mindannyian dolgoznak a háztájiban, ameddig csak mozdulni tudnak.) Megyénként nagy az eltérés abban, hogy hány idős ember jár munkába. A főváros vonzáskörében élő Pest megye például közel kétezer esetben kért mentesítést az évi 1260 órán felüli foglalkoztatáshoz, míg Szabolcs megyében csak 75 nyugdíjasnál volt erre szükség. A két véglet között a nagyobb foglalkoztatási igény jellemző Nógrád, Heves, Somogy, Komárom és Békés megyében. Várják őket Győr-Sopron megyében például a textiliparban, az élelmiszer- iparban, a kereskedelemben és a vendéglátóiparban várják a nyugdíjas dolgozók jelentkezését. De a nád- és erdőgazdaságok, másutt a konzervgyárak és cukorgyárak idénymunkájára is szívesen vesznek fel nyugdíjban levőket, és persze az idegenforgalmi szezonban is bőven akad feladatuk. Heves megyében az állattenyésztésben nyugdíjasokkal tudják pótolni a hiányzó létszámot. Tág tere nyílik nyugdíjaskorban is a munkára mindazoknak, akik a szolgáltatóipar valamely ágában szereztek szakmát. Baranyában például kevés a fodrász, Szegeden és környékén a kerékpárok ezreinek „orvosaiból” kelne el több is. És sorolhatnánk tovább, hány helyen lenne még becsülete az idős mesterek keze- munkájának, szakmaszeretetének. I. E. 1985. március 26. • PETŐFI NÉPE • V ífötíV VALÓBAN TÁRSAK LEGYENEK... Eljár (majd) az elöljáróság Ismét egy új lehetőség sza- | vak és tettek közelítésére, a kívánt és 'a gyakorolható demokrácia hasznos szembesítésére. Több helységben a falugyűlések visszatérő témája volt: Hogyan is lesz, mint is lesz az elöljárósággal, azzal az új formával, amelynek szükséges létét az 1983-ban elfogadott új választójogi törvény mondta ki, s amely első ízben H az idén megtartandó ország- gyűlési és tanácsi választások lebonyolítása után álakul meg a közös tanácsok nem székhelytelepülésein. Nem szűk körről van szó! Az országban 'összesen 1578 olyan község lelhető, ahol H nincs tanácsi székhely, azaz ■ társközség a hivatalos titulus, jjj a gyakorlatban pedig olykor Él. el-elmaradt e titulusból a jjj társ, maradt a község, marad- jjj tak a községek, melyet, me- jjl lyeket a székhelyről dirigálni jj|j kell... Lakossági vélemények, társközségek népfrontbizott- * ságainak állásfoglalásai, köz- tjj igazgatási elemzések egyaránt azt mutatták, az elv jó — jjjl mert hatásosabb, szakszerűbb K a koncentráltabb fejlesztési te- ijjj vékenység éppúgy, mint a hatósági munka —, azaz a közös tanácsok jól járható utat kí- I nálnak a közigazgatás fejlesz- tésében, ám formán és tartalmon egyaránt módosítani kell, lehet. Korántsem stílusbeli pongyolaság az előbbi mondatvég ” kell és lehet szóismétlésnek tetsző befejezése. Arra utal, hogy a szükséges lépésekhez, a követelményekhez illeszkedő jjl forma is megtaláltatott, az elöljáróság, melyet a társköz- 8 ség tanácstagjai alkotnak, s melyet egy általuk kijelölt személy,1 az elöljáró vezet, el- »sóként az egyenlők között. Feladatuk, dolguk? Ezernyi. Mindaz, ami a társközség la- j kosságának bármely nagyobb csoportját, egészét érinti: véleményezhetnek, dönthetnek, azaz ellátják a lakosság érdekképviseletét, támogatják minden célszerű módon a településegyüttes közös terveinek megvalósítását, a jogszabályokban meghatározott anyagi eszközökkel pedig önállóan rendelkeznek. Gyógyír összegyűlt — vélt és valóságos — sérelmekre, bajokra? Gyógyír is, ám elsősorban annak felismerése, hogy a demokratizmusnak ez a testkö- zelisége — a korábbi közvetettség helyett — jelentős erkölcsi, anyagi forrásokat nyithat meg a társközségekben élők körében. Ez a kör tág, az ország lakosságának tíz százaléka él ilyén településen, azaz kerekítve egymillió ember. Közülük a választásra jogosultak joga és kötelessége, hogy kellő gondossággal mérlegeljék, válasszák meg azokat, akik képviselőik lesznek a közös tanácsban és a helyi elöljáróságban, azaz kettős szerepben, de korántsem kettős célokért. Gazdag tanulságokkal szolgált az a társadalmi vita, amelyet országszerte a Hazafias Népfront rendezett az elöljáróságokról, s az így szerzett tapasztalatok, az így összege- ződő vélemények már ott vannak abban a jogszabályban, amelyet‘rendeletéként a Minisztertanács február 14-i ülésén alkotott meg. Ami vonzó ebben a friss jogi keretben, az éppen tágassága, rugalmassága, az, hogy nem kíván mindent megszabni, elveket ad, rábízva a gyakorlatot azokra, akik eredmények bábái és gondok hordozói. Ezeknek az elveknek az alapja az önállóság, az elöljáróság önállósága, amit nem csorbíthat semmiféle módon a közös községi — nagyközségi — tanács szak- igazgatási szervének bármely dolgozója, a tanács bármely tisztségviselője sem...! S ez, azok számára, akik ismerték az eddigi gyakorlatot, fontos lépés, döntő különbség. Amint az is, hogy az elöljáróságok egyetértési jogkört kapnak seregnyi tárgykörben, a közös tanácsnak megnő a feladata — és egyáltalán, feladata lesz ez a tisztségviselőknek, a szak- apparátus embereinek — az előzetes egyeztetéseknél, a döntés előtti érdekütköztetések létrehozásánál. Népképviseleti, önkormányzati feladatok sora vár az elöljáróságokra, ám úgy, hogy nem a papírok, nem az előzetes munkatervek diktálják a „mikor mit”, a „mit miért” menetét, hanem a tényleges ügyek, teendők, azaz az ülések, a tárgysorozatok rendje is ehhez igazodhat. Ez a rugalmasság érvényesülhet a községben levő nem tanácsi szervekkel kialakítandó kapcsolatnál, a jogszabály teremtette ellenőrzési lehetőségeknél is, amint abban szintén, mikor és milyen ügyben, ügyekben hív össze önállóan falugyűlést az elöljáróság. Persze ne feledjük, a társközségi viszony a szó igaz értelmében feltételezi és elvárja, hogy valóban társak legyenek a* települések, azaz ismerjék, tudják a maguk helyzete, gondja mellett azt is; a másik, a harmadik társ- és a székhely községben mi a helyzet, mi a gond. Az jár el helyesen, igazságosan, a köz érdekében, aki hajlandó és képes a közös érdekek fölismerésére és tiszteletére. És ebben is, mint sok másban, az elöljáróságnak kell elöl járnia, mert nem egymás ellenére, hanem egymásért vannak. De úgy egymásért, hogy a maguk jussát is szép mozdulatokkal beillesztik abba, ami közös, a tervekbe, teendőkbe. L. G. A „nyolcas” a gyártósoron^ Az elmúlt év végéig a Togliatti Autógyár (VÁZ) a kisfogyasz- tású Lada-család új modelljéből — a VÁZ—2108 típusból — megközelítőleg kétezer darabot gyártott. Az évi 600 000 gépkocsi gyártására tervezett autógyár-óriást (amely ezt a számot már jelentősen meghaladta) 1970-ben helyezték üzembe. Az elmúlt tizennégy év alatt 18 kisfogyasz- tású modellt és azok változatait fejlesztették ki. Jelenleg folynak a hasonló kategóriájú villanyautó kísérleti próbái és sorozat- gyártásra kész a VÁZ—2108 modell, az első szovjet gyártmányú, elsőkerék-meghajtású személy- gépkocsi, amelyet csak „nyolcasként” emlegetnek a tervezők. Az élsőkerék-meghajtás fokozta a kocsi tereptartóképességét, különösen a kanyarokban, valamint megkönnyítette a vezetést is. Ez a meghajtás mintegy húzza maga után a gépkocsit. A „nyolcas” bázismodellnek tekinthető. V árhatóan ennek alapján készülnek majd el az 55, 65 és 75 lóerős változatok. — Az új személygépkocsi gyártási technológiájának előkészítése során a gyárban körülbelül kétezer új berendezést és gépet helyeztünk üzembe — mondta Anatolij Tyitkov, a szovjet Autóipari Minisztérium Tervező- és Kísérleti osztályának vezetője. Az új gépkocsi a karosszériát, a motort, az áttételt és a felfüggesztést tekintve egyaránt eltér elődeitől. Karosszéria A „nyolcas” külsőre hasonlít a Fordokra, Citroenokra, vagy a Mazdákra. Annyira, mint ahogy ezek a modellek a többiekre. Több évvel ezelőtt egyik jóbarátom, Mark Lourier, régi autógyártó, a műszaki tudományok doktora mondta, hogy eljött az az idő, amikor a személygépkocsikat számítógép segítségéved lehet tervezni. A VÁZ—2108 ilyen tervezési módszerrel készült. Az aerodinamikai vizsgálatokat követően a számítógép határozta meg az ékalakú, kéttérfogatú — hagyományos csomagtartó nélküli — formát. A karosszéria háramajtós. A széles oldalajtók javítják a látást és az első ülések minimális előrehajlításával megkönnyítik a beszállást a hátsó ülésekre. A hátsó ajtó az utastértől elegáns polccal elválasztott csomagtartóba vezet. Nagyobb csomagok szállítása esetén a hátsó ülések és a polc összecsukhatók. • A Lada-család új modellje: a Motor Négyhengeres, porlasztásos. A hagyományostól eltérően keresztben helyezkedik el a motorházban, amelynek következtében csökkent a motorház hossza, illetve megnövekedett az utastér. A konstruktőrök szerint ez a kocsi „belülről nagyobb, mint kívülről”. A motor újfajta elhelyezése szükségtelenné tette a kardántengely alatti alagutat is. Ezen kívül a számtalan műanyag alkatrész és alumínium radiátorok alkalmazásával az új kocsi 100 kilogrammal könnyebb, mint a VÁZ—2105 típus. A motorban nincs egyetlen darab sem a mai Ladák alkatrészei közül. A fokozott kompressziós hatás, az új karburátor, az érintkezés nélküli elektromos gyújtás (és természetesen a karosszéria áramvonalas kialakítása), valamint az ötfokozatú sebességváltó alkalmazása mintegy 15 százalékos üzemanyag-megtakarítást biztosít a gyár jelenlegi modelljeivel szemben. Biztos fékezés Továbbra is kétkörös, de dia- gonális, azaz, az egyik kör meghibásodása esetén a fék nem az első vagy a hátsó kerekekre, hanem az egyik első, és az egyik hátsó kerékre hat. Ez a megoldás biztos fékezést garantál és csökkenti a kifarolás veszélyét. Az új típus vezetését az egész gépkocsinál alkalmazott új megközelítési mód is megkönnyíti. Konkrétan mindez csupa „apróságból” áll össze. Hiszen korábban is ismerték a Szovjetunióban az automatikus üléseket» de csak versenyautóknál alkalmazták. Megváltoztatták a kor- mányrúdon elhelyezett és a seV AZ—2108 bességváltó melletti kapcsolók helyét. A gépkocsit ökonométer- rel is felszerelték. A színes kijelző segít a gépkocsivezetőknek a motor helyes üzemmódjának megválasztásában, jelzi az üzemanyag-túlfogyasztást. Ismeretes, hogy az első szovjet Lada, a VÁZ—2101 prototípusa az olasz Fiat—124 volt, igaz már korszerűsítve, a nehéz terepviszonyoknak megfelelően átalakítva. A „nyolcas” már teljes egészében szovjet gyártmány, amelyet a volgai autógyár szakemberei fejlesztettek ki. D. Sz. ifj. Farkas Béla h flífU zenekara sikeres drezdai vendégszereplés után íjra Kecskemétéi! Az Aranyhomok Szálloda éttermében várjuk kedves vendégeinket. 628