Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
8 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 26. Küldetést teljesít a szövetkezeti értelmiség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával A magyar mezőgazdaság rendkívül dinamikusan fejlődött az elmúlt évtizedekben, és nemzetközi viszonylatban is elismeréseket váltott ki. A termelőszövetkezetek megszilárdulásával párhuzamosan az élelmiszer-termelésben hazánk fokozatosan önellátóvá vált, a magyar gabonaföldek hozama két és félszeresére nőtt, az egy főre jutó hústermelés a világátlag csaknem két és félszerese. Jelentősen javult a belső ellátá^ színvonala, s ezzel egyidejűleg két évtized alatt az élelmiszer-kivitel a hatszorosára nőtt. — Milyen szerepet játszott ebben a szövetkezeti értelmiség? — kérdeztük dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát. — Jelentős szerepet. A szövetkezeti értelmiség együtt nőtt fel a szerveződő nagyüzemmel, éppen az teremtett számára létformát, hivatást és egzisztenciát. Az anyagi-technikai fejlődéssel egyidejűleg, azzal szoros kölcsönhatásban a szellemi erőforrások megsokszorozódtak. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a szövetkezeti parasztság mellett egy új réteg, amelyet a felső- és középfokú végzettségű szakemberek —, a nagy szakmai és -vezetési tapasztalatokkal rendelkező vezetők alkotnak. Ez az értelmiség a párt politikájával, ezen belül az agrár- és szövetkezetpolitikával egyetért, a szocialista társadalmi rendszer iránt elkötelezett. A szövetkezeti értelmiségnek a termelési kultúra, a közéletiség és a szövetkezeti ön- kormányzat fejlesztésében fontos küldetése van, amit becsülettel teljesít. Ezt az elmúlt évtizedek fejleményei meggyőzően tanúsítják. — Hogyan alakult a szövetkezeti értelmiség létszáma és ösz- szetétele? A hazai értelmiség hány százaléka dolgozik ma a tsz-ekben? — Magyarországon napjainkban 1 millió 400 ezer ember foglalkozik hivatásszerűen szellemi munkával. Ez az aktív keresők több mint egynegyede. Ebből 540 ezerre tehető azoknak a száma, akik felsőfokú iskolával rendelkeznek, vagy olyan vezetői, érdemi ügyintézői munkakört töltenek be, amely felsőfokú végzettséget, illetve magasszintű szakismeretet igényel. A szellemi foglalkozásúak ez utóbbi, szű- kebb rétege tekinthető hazánk értelmiségének. A termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben, valamint ezek társulásaiban összesen 28 ezer 952 vezető, illetve szakember dolgozik, tehát az összes értelmiségi foglalkozásúak több mint 5 százalékát integrálja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom. Ez a szövetkezeti értelmiség, képzettségét, szakmai, politikai felkészültségét tekintve ma sem egységes, de az átszervezés óta eltelt idő alatt, a gyors létszámnövekedéssel párhuzamosan, jelentős minőségi változáson ment át. Míg 1971-ben a vezetőknek csupán 27 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főiskolai /végzettséggel és 40 százaléknak még középfokú végzettsége sem volt, addig ma 70 százalék a felsőfokú' végzettségűek aránya és 22 százalék érettségizett. A szakmai színvonal emelkedését reprezentálja az a 110 fő, aki különböző szintű tudományos fokozattal rendelkezik. 900 személy szerezte meg az egyetemi doktori címet. A szövetkezeti értelmiség létszámban és jelentőségben legnagyobb csoportja, 74 százalék, az agrárértelmiség (növénytermesztési, állattenyésztési és állategészségügyi szakemberek). Létszámuk megközelíti a 13 ezret. A második legjelentősebb szakmai csoport a műszaki értelmiség. Jelenleg 4 ezer műszaki szakember dolgozik a szövetkezetekben. Rendkívül szűk csoportot alkotnak a közgazdászok, csupán 162 egyetemi végzettségű talált megélhetést a közös gazdaságokban. Kevés. Ugyancsak kevés a jogász. A felsőfokú végzettségűek 5 százalékát jelenti az egyéb műszaki-gazdasági foglalkozásúak csoportja. Ezek között is feltűnően hiányoljuk az erdészeti szakembereket. A szövetkezeti értelmiség kor szerinti összetétele igen kedvező, a vezetők és szakemberek negyedrésze 30 éven aluli, kétharmaduk 40 év körüli.. — Milyenek az elhelyezkedési, megélhetési lehetőségek? — Elhelyezkedésük huzamosabb ideje erős differenciáltságot tükröz. Míg a megyeszékhelyeken, nagyobb városokban, illetve ezek agglomerációs körzetében a téeszek szakember-ellátottsága igen kedvező, egyes esetekben túltelítettség is mutatkozik, addig a városoktól távol eső gazdaságokban hiányoznak a felsőfokú végzettségűek. A gyengén gazdálkodó és kedvezőtlen adottságú szövetkezetekben évente 3 ezer szakember részesül fizetéskiegészítésben, 350 szolgálati lakás és 250 saját tulajdonú lakás épül külön állami támogatással. Ennek köszönhetően 1978—1983 között 1400 fővel nőtt a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben a felsőfokú szakemberek száma. Am az egyenlőtlen elloszlás továbbra is gondot jelent- * A szövetkezeti értelmiség munkakörülményei a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéhoz képest általában kedvezőtlenebbek. Viszont a munkahelyi beilleszkedés és érvényesülés szempontjából a téeszek kedvező lehetőségeket nyújtanak a szakembereknek. A kezdő értelmiségiek a szövetkezetékben viszonylag hamar jutnak önálló munkához, alkotókészségük kibontakoztatását segítő feladatokhoz. Ugyancsak jók az agrárszakemberek vezetővé válásának esélyei. A diploma megszerzését követően, igen rövid idő alatt (2—3 év), az agrárvégzettségű szakemberek jelentős része legalább középvezetői beosztásba kerül. Egyes vezetői beosztások nem jelentenek a diplomások számára végzettségüknek megfelelő munkát. Ezért a vezetők körében nagy a fluktuáció. A szövetkezeti értelmiség jövedelmének döntő részét a főállásból származó kereset teszi ki, a munkadíjon kívül ideértve az egyéb juttatásokat (prémium, jutalom). Az átlagkeresetek szintje hozzávetőlegesen azonos a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéval,1 de a mezőgazdaságiak az azonos munkadíjat hosszabb munkaidő alatt, nagyobb munkaráfordítással érik el. Valamelyest elmaradnak az átlagkeresetek a mezőgazdaság állami szektorában foglalkoztatottakétól. A szövetkezeteken belüli kereseti arányok jelenleg nem eléggé ösztönzőek. A vezetők átlag- keresete nem haladja meg jelentős mértékben a termelésirányítókét, s ez utóbbiaké is csak 1,3- szerese a fizikai dolgozókénak. Ez a kereseti arány nem tükrözi a magasabb képzettséget, a szellemi igényibevételt, a nagyobb kockázatvállalást és a felelősséget. Ezért az agrárszakemberek közül számosán kevesebb felelősséggel járó, kedvezőbb munka- körülmények- azonos, vagy jobb kereseti lehetőséget nyújtó munkaterületek felé -orientálódnak. A szövetkezeti értelmiség jövedelmét kiegészíti a háztáji gaz. daság, amelynek méretei megegyeznek az átlaggal. A jövedelemforrások között elhanyagolható jelentőségű a másodállás és mellékfoglalkozás. A szövetkezeti szakemberek összesen 3,2 százaléka rendelkezik ilyen munka- viszonnyal. — Hogyan alakulnak a szövetkezeti értelmiség életkörülményei? — A szövetkezeti értelmiség fele saját tulajdonú lakásban, illetve családi házban lakik, 23 százaléka pedig szolgálati lakásban, vagy tanácsi bérlakásban. Tíz százalékuk lakik kifejezetten rossz körülmények között, albérletben, vagy munkásszálláson. A szövetkezeti értelmiség vagyoni helyzete kielégítőnek mondható, 63 százalékuk rendelkezik valamilyen ingatlannal; lakás-, üdülő- vagy telektulajdonnal. A szövetkezeti értelmiség többnyire lényegesen, kevesebb szabad idővel rendelkezik, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozó diplomás. A szakmai önművelés lehetőségei vidéken rosz- iszabbak, nehezebb hozzájutni a szakfolyóiratokhoz, szakkönyvekhez. Nem dramatizálom, de a szövetkezeti értelmiség 20 százaléké olyan településen él, ahol úgyszólván semmiféle kulturális, vagy szórakozási lehetőség nincs. A nagyobb gazdaságok helyenként élénkítő hatást gyakorolnak községük kulturális életére, míg a kisebb, vagy gyengébben gazdálkodó kollektívák anyagi helyzetük miatt erre képtelenek. Napjainkban a községekben, falvakban lakók életének, munkájának kereteit döntő mértékben a termelőszövetkezetek jelentik. Munkájukkal, az elért eredményekkel komoly megbecsülést vívtak ki, s a szövetkezeti értelmiség társadalmi presztízse nőtt, lényegesen kedvezőbb a megítélésé, mint 10—15 évvel ezelőtt — fejezte be nyilatkozatát dr. Eleki János, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára. Sz. L. I. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A jogi szakirodalom valószínűleg nem ismer olyan esetet, hogy egy- tál félig sült túrós lepény miatt elkészítője gyilkosává váljon valaki. Olyat viszont annál többet, amikor szerelemféltésből oltják ki egyik vagy másik nembeli ember életét. Tavaly június 20. és 25. között egy közelebbről meg nem határozható napon az „élet” úgy összekeverte a kettőt, hogy egy 63 éves du- napataji asszony- özv. Palotás Je- nőné vérével fizetett ezért is, azért is. A 47 éves Molnár Lajos Palo- tásné közeli szomszédjaként gyakran átjárt az asszonyhoz. Fát vágott vagy vizet hordott neki, esetenként a ház körüli nehezebb munkákat is elvégezte. Honoráriumként nem kért mást, csak alkalmanként egy-egy tál meleg ételt. Különösen azután esett mindez igazán jól neki, gmikor 1984 tavaszán meghalt a felesége, akitől négy lánya — ma már mind asszonyok — született. Palotásné olykbr rövid italt és bort vásárolt, amellyel megkínálta Molnárt, de olyan is előfordult, hogy egész nap együtt italoztak. Az asszony hosszabb ideje élt egyedül, így unalmában távcsővel figyelte a szomszédjait, s a közvetlen környezetében lakókról jóformán mindent tudott. Még azt is kifigyelte, hogy Molnár — néhai — feleségéhez idegén férfiak járnak. Erről az asszony halála után Palotásné gondosan tájékoztatta is a megözvegyült férjet, aki ezen jócskán felingerült. Igazából mégsem meglepetésként érte a hír, mert a felesége utolsó szavaival elárulta azt Is, hogy a legkisebb gyermek nem tőle származik. Molnárt nagyon megviselte a közlés, erre nem számított, hiszen ő szerette a feleségét. Június 20. és 25.^között valamelyik nap Molnár'Lajos kiment elhunyt asszonya sírjához a temetőbe. Tizenegy óra körül érkezett vissza, s nyomban becsöngetett Palotásnéhoz. A tűzhelyen már főtt az ebéd, és ott illatozott a sütőben a túrós lepény. Azonban idill helyett az' özvegy ostorozni kezdte a férfit, amiért olyan sűrűn jár a temetőbe, s igen sok pénzt költ virágra. Nem mulasztotta el megjegyezni azt sem, hogy érdemtelenre költi Molnár Egy tál túrós lepény a keresetét, hiszen egykori felesége ugyancsak erkölcstelen volt. Azért, hogy ne csak bosszantsa Molnárt, közbevetette, szeretne néhány mezőgazdasági szerszámot eladni az egyik szomszéd- asszonynak. Ez lecsendesítette a kitörni készülő vihart, úgy hogy röviddel ezután elfogyasztották az ebédet. Délután 4 óra körül Molnár átment a szomszédba, magával hívta Nagynét, hogy nézze meg a szerszámokat. Viszont alkudozás közben Palotásné meggondolta magát és kijelentette, hogy nem ad el semmit. Miután ketten maradtak, újra szóváltásba keveredtek, hogy. miért mozgat feleslegesen másokat, ha nem komoly az eladási szándéka. Közben Molnár megkóstolta a túrós lepényt. Néhány falat után kifakadt, hogy Palotásné még egy süteményt sem tud megsütni rendesen. További evés helyett inkább meghúzta a borospalackot. Erre az asszony sem maradt csöndben, hanem újból szidni kezdte az elhaltat. Több nem kellett ■ Molnárnak, felpattant a székről, jobb kézzel elkapta Palotásné nyakát és erősen megszorította. Az asz- szony erre a székkel együtt hanyatt esett. A földön Molnár már két kézzel szorította a nyakát, olyannyira, hogy Palotásné rövidesen elvesztette az eszméletét. Amikor Molnár a szorítás után fel akart állni, a közelben levő kisszekrény fiókjába kapaszkodott. De a mozdulattól az kicsúszott, és élőtűnt belőle egy élesre köszörült olló. A látványt másodpercek alatt követte a gondolat, majd a tett; a hegyes szerszámot a férfi nagy erővel az ájult nő mellkasába döfte, majd kihúzta és még egy kisebbet szúrt az előző mellé. Ekkor már Palotásné nem mozdult. Molnár felemelte a földről, s rátette • a konyhai sezlonra. A sebeket — ahonnan dőlt a vér — két párnával letakarta, majd a ház bejárati kapuját maga után kulcsra zárta és hazament. Éjfél körül ébredt fel, s .az asz- szony házára pillantva látta, hogy fény szűrődik ki a konyhából. Hirtelen rossz érzés fogta el, ezért visszament az épülethez. Ügy talált mindent, ahogy hagyta, megnyugodott, hogy nem járt ott rajta kívül senki sem. A leleplezéstől való félelmében megpróbált a bonyolult helyzetre megoldást keresni. A holttestet kivitte az udvarra» s az ásott kút vizébe dobta. Egy rossz kabátot, meg néhány csomó kitépett gazt még utána szórt és a kút tetejét deszkákkal letakarta. Majd visszament a konyhába, s a véres párnákat átvitte a szobába. Közben eszébe jutott, mit mondott legutóbb az asszony elhalt feleségéről és az idegen férfiakról. Gyorsan megkereste a távcsövet, mert ha az megvan, akkor biztosan igazat mondott Palotásné. Néhány nap múlva' újra visszament a lakásba. Fech- jére az egyik szomszéd meglátta»; s nyomban felelősségre vonta* ■ hogy mit keres egy idegen házban. Molnár pillanatok alatt kész volt a válasszal. Elmondta, Palotásné megkérte őt, hogy szellőztessen, amíg távol van. hiszen hosszabb időre elutazott. Állításának bizonyítására még egy táviratot is felmutatott, amin ez állt: „hétfőn érkezem”. Természetesen nem volt varázsló Molnár Lajos, így a távitat sem csoda folytán került hozzá. Amikor kutatott az asz- szony holmijai között, akkor találta. Palotásné gyakran adott fel házassági hirdetéseket, bízva abban, hogy előbb-utóbb megkérik a kezét. Az említett tartalommal pedig sokszor kapott a postától küldeményéket. Molnár ezután tudatosan kezdte híresz- telni környezetében, hogy az asz- szony szanatóriumba utazott, krónikus lábfájással. Az eset után mintegy két hónappal a szomszédoknak feltűnt a hosszas távoliét, ezért bejelentéseket tettek a'tanácsnál és a rendőrségnél. A nyomozók augusztus 31-én találták meg a kút- ban Palotásné holttestét,.. A Bács-Klskun megyei Bíróság emberölés bűntettében és lopás vétségében mondta ki bűnösnek Molnár Lajost, ezért ót halmazati büntetésül — mint többszörös visszaesőt — 15 év fegyházban letöltendő szabadságvesztésre Ítélte. Egyben tiz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Alkoholista életmódja miatt élrendelte kény- szergyógyttását is. Az Ítélet Jogerős. Tuza Béla Építés helyett szerelés A 3269 kilométer hosszúságú, a Bajkál-tótól a Csendesóceán partvidékéig húzódó, az egész Kelet-Szibéríán áthaladó vasúti fővonal üzembe helyezése az ásványkészletekben gazdag, kiterjedt terület birtokba vételé új szakaszának kezdetét jelenti. Itt . számos fémére-, kőolaj-, földgáz- és apatltlelőhelyet tártak fel. Abel Aganbegjan akadémikus, az új vasútvonal problémáival és a keleti körzetek gazdasági fejlesztésével fog-» . lalkozó .. Tudományos Tanács vezetője kifejtette á saját koncepcióját e területek fejlesztésével kapcsolatban. Véleménye szerint a leggazdaságosabb és leghatékonyabb az a módszer, amelyet a tyume- nyi kőolaj- és földgázkitermelő telepek építői alkalmaztak. ' Figyelembe véve a nehéz tét-., mészeti viszonyokat, a munkaerő magas 'értékéi' és a tetemes szállítási költségeket, építkezési helyeiket szerelési területekké változtatták. A munka itt a házak és az ipari létesítmények épületszerkezetekből történő szerelésére szorítkozott. Ez az építők számának ötszörös,,az objek- : turnék építési. idejének négyszeres csökkentését, s a munkatermelékenység háromszoros növelését tette lehetővé. Abel Aganbegjan véleménye szerint a közvetlenül a vasúti fővonal mellett fekvő területeken az építőipar hatalmas bázisait kell megteremteni, amelyek a bányászok, a kohászok és a fakitermelők szükséglétéit egyaránt biztosítani tudják. Ezek a házgyárak egész településeket épít tenek fel blokkokból — lakóházakat» ... étkezőhelyiségeket, kórházakat, könyvtárakat. Az előzetes számítások szerint ennek a javaslatnak a megvalósítása’. lehetővé teszi, hogy az építkezést költségeket a felére csökkentsék, Ős jelentősen előbbre hozzák az északi területek gazdasági meghódításának időpontját. NÉPGAZDASÁGI HASZON — v £v~. ék bi 'r . hulladékból1 A megyei MÉH-telepek növelik a felvásárlást Mióta a föld fagya kiengedett, több az eladó és a vevő a MÉH telepein. Ez az időszak a múlt évi forgalom összegzésének ideje éppúgy, mint a kormányprogramban Is szereplő nyersanyag-hasznosítás folytatásáé. Hol, milyen eredményt értek el, és az Idén milyenre számítanak? — erről érdeklődtünk a megyében. KALOCSÁN tavaly 19 millió forintért 3 700 tonna fémet és hárommegyedmlilHó kilogramm papírt értékesített a MÉH-telep. 1935-öt a januári és februári hi- degibein rosszul kezdték. Csak a felét vásárolták fel annak a vasnak, színesfémnek és papírnak, mint amennyit terveztek. A mezőgazdasági s az ipari fémhulladékok beledermedtek a hóba és a földbe. Az elmaradás pótlásával és jól szervezett munkával azonban megvan a lehetősége, hogy az ez évi 19,5 millió forintos huliadékértékesíitési tervet teljesítsék. __' A BAJAI TELEP év eleji felvásárlását a zord idő még inkább nehezítette. Múllt esztendei eredményük ' alapján bizakodnak a jobb folytatásban. 1984-iben 24 millió 900 ezer forintért adtak el nyersanyagot és géprészeket. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát ipari üzemétől átvett vashulladékkal együtt 292 vagon fémet küldtek a Dunai Vasműbe. Odaadó munkával, esti rakodással is segítették a szállítmányok mielőbbi útnak indítását. Lakóhelyi gyűjtéssel jelentősen növekszik a felvásárlás. Baja példája azt mutatja, érdemes a MÉH-kereskedőknek házakhoz elmenni. Ilyen módon tavaly kétezer tonna hasznos hulladékhoz jutottak hozzá. Ez kétmillló-ki- lencszázezer forintot ér. Nagyba- racskán két éve, Baja-Szentist- vánban a közelmúltban, Sükösdön pedig március 1-én nyitottak átvevőhelyet. Hasonlóan megoldják majd Csávolyon is a nyersanyagok összegyűjtését. Nagymértékben segítenék a bajai MÉH-et feladatai elvégzésében, 'ha a zsúfolt. sáros — már rég kinőtt — körzeti telep végre az ennél hatszor nagyobb, új kijelölt helyre költözhetne! BÁCSALMÁSON az intézmények, a lakosság és a MÉH-telep dolgozói példás összefogással gyűjtik a feldolgozó ipar számára nélkülözhetetlen anyagokat. Agád Lászlót, a telep vezetőjét nem találtuk a helyén az irodában. Madarasra, majd Katymárra utazott, hogy a Béke, illetve az Egyetértés Tsz-szel megállapodjék hulladékvas átadásában. Azelőtt meg a csikériai Űjkaűász Tsz-ben „fedezett fél” harminc tonna öntvényforgácsot, amely így hamarosan kohóba kerül. Nemhiába a hatékony > gyűjtőmunka, a népfront, az iskolák és a KISZ-fia- talok közreműködése egész éven át a vas- és papíreladásban: a községből, valamint Tataházáról, Mélykútról, Kunbajáról, Tompáról. Borotáról és máslhonnét 1984- ben hétmillió-nyolcszázezer forintért vásároltak különféle anyagokat. A nehdjz tél sem zökkentette ki a telepet megszokott tevékenységéből* A leghidegebb időben a bontók csupán egy hétig voltak szabadságon. Ez jórészt annak köszönhető, hogy munkakörülményeik jobbak a más telepeken dolgozókénál. Fedett helyen bontják a rossz hűtőgépmotorokat és telefonkészülékeket. öltözőjük, hi• Kárász Sándor háztáji gazdálkodó a bajai MÉH-nél bronzcsövet keres targoncamotorjához. deg—meleg vizes zuhanyozója van, és tiszta helyiségben étkezhetnek. A kedvező körülmények mellett az idén már 29 ezer 380 kilogramm vasat, 7493 kilogramm színesfémet, és 24 tonna papírt vettek át, majdnem egymillió forint értékben — hallottuk Sümegi József raktárostól. KECSKEMÉT körzeti MÉH-te- lepe 87 millió forint forgalommal zárta 1984-et. Az Idén március elejéig 1589 tonna vas, 927 tonna papír és 58 ezer kilogramm színesfém értékesítése az eredményük, ami pénzben megközelíti a tízmillió forintot. A tél egy hónapig késleltette a gyűjtést: ez a tapasztalata Tóth István körzetigazgatónak. Az időjárás okozta hátrányt igyekeznek behozni. A felvásárlásban olyan partnerekkel működnék együtt, mint Zsigát Ferenc kis- kecskeméti gyűjtő, aki tavaly 797 ezer 647 forintért szállított árut, a Lóverseny utcai Sinkóné Lav- rencsik Ilona, aki idén januárban és februárban 27 ezer 431 forintért vásárolt papír- és fémhulladékot széchenyivároBí családoktól. A MÉH-telep a múlt évinél hatékonyabb módszerekkel dolgozik. A körzetigazgató, akárcsak bácsalmási telepvezető-társa, felkutatja a hasznos hulladékokat. Szerdán hat konténer ladánybe- nei alumíniumforgácsnak a telepre váló szállításáról intézkedett. A gazdaságosság és a jövedelmezőség azt kívánta, hogy 1985-ben sí n darabol ógépet helyezzenek üzembe. Ez megtörtént, aminek az eredménye azóta: kétszáz tonna darabolt sín a Duda! Vasmű részére. Még mintegy 500 tonnát aprítanak fel, hogy ezzel a módszerrel kilogrammonként egy forinttal több „sínpénzre” tegyenek szert. Kohl Antal Márciustól márciusig egész évben utazzon-tál! Az Utazás ’85 kiállításon és irodáinkban történő befizetés esetén 10% kedvezményt adunk a részvételi díjból: AJÁNLATAINKBÓL: BULGÁRIÁI KÖRŰT. TENGERPARTI ÜDÜLÉSSEL (12 nap) Utazás: repülőgéppel Teljes ellátás Májusban és szeptemberben 8240 Ft ÜDÜLÉS A NAPOSPARTON (10 nap) Utazás egyénileg Teljes ellátás Májusban és szeptemberben 3660 Ft IFJÚSÁGI KÜLÖNVONAT KAMCSIJÄRA (12 nap) Teljes ellátás Júniusban 3350 Ft SZEPESSÉGI VAROSOK.— Magas.Tátra (5 nap) Utazás autóbusszal Teljes ellátás Májusban 4500 Ft ÜDÜLÉS JASNÄN (8 nap) Utazás: egyénileg Félpanziós ellátás Júniustól—augusztusig 3750 Ft DREZDA ÉS A THÜRINGIAI MEDENCE (1 nap) Utazás: repülővel és autóbusszal Félpanziós ellátás Júliusban 6250 Ft MOSZKVA—ULJANOVSZK —MOSZKVA (6 nap) Utazás repülőgéppel Teljes ellátás: Júliusban 7200 Ft MOSZKVA (5 nap) Utazás: repülőgéppel Teljes ellátás Májusban 5700 Ft Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Budapest Tourist Irodáiban, valamint a megyei és városi Idegenforgalmi Hivatalokban. 626
