Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-26 / 71. szám

8 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 26. Küldetést teljesít a szövetkezeti értelmiség Beszélgetés dr. Eleki Jánossal, a TOT főtitkárával A magyar mezőgazdaság rendkívül dina­mikusan fejlődött az elmúlt évtizedekben, és nemzetközi viszonylatban is elismeréseket váltott ki. A termelőszövetkezetek megszi­lárdulásával párhuzamosan az élelmiszer-ter­melésben hazánk fokozatosan önellátóvá vált, a magyar gabonaföldek hozama két és fél­szeresére nőtt, az egy főre jutó hústermelés a világátlag csaknem két és félszerese. Je­lentősen javult a belső ellátá^ színvonala, s ezzel egyidejűleg két évtized alatt az élel­miszer-kivitel a hatszorosára nőtt. — Milyen szerepet játszott eb­ben a szövetkezeti értelmiség? — kérdeztük dr. Eleki Jánost, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkárát. — Jelentős szerepet. A szövet­kezeti értelmiség együtt nőtt fel a szerveződő nagyüzemmel, ép­pen az teremtett számára létfor­mát, hivatást és egzisztenciát. Az anyagi-technikai fejlődéssel egy­idejűleg, azzal szoros kölcsönha­tásban a szellemi erőforrások megsokszorozódtak. Viszonylag rövid idő alatt kialakult a szö­vetkezeti parasztság mellett egy új réteg, amelyet a felső- és kö­zépfokú végzettségű szakembe­rek —, a nagy szakmai és -veze­tési tapasztalatokkal rendelkező vezetők alkotnak. Ez az értelmi­ség a párt politikájával, ezen be­lül az agrár- és szövetkezetpoli­tikával egyetért, a szocialista társadalmi rendszer iránt elköte­lezett. A szövetkezeti értelmi­ségnek a termelési kultúra, a közéletiség és a szövetkezeti ön- kormányzat fejlesztésében fon­tos küldetése van, amit becsü­lettel teljesít. Ezt az elmúlt év­tizedek fejleményei meggyőzően tanúsítják. — Hogyan alakult a szövetke­zeti értelmiség létszáma és ösz- szetétele? A hazai értelmiség hány százaléka dolgozik ma a tsz-ekben? — Magyarországon napjaink­ban 1 millió 400 ezer ember fog­lalkozik hivatásszerűen szellemi munkával. Ez az aktív keresők több mint egynegyede. Ebből 540 ezerre tehető azoknak a száma, akik felsőfokú iskolával rendel­keznek, vagy olyan vezetői, ér­demi ügyintézői munkakört töl­tenek be, amely felsőfokú vég­zettséget, illetve magasszintű szakismeretet igényel. A szelle­mi foglalkozásúak ez utóbbi, szű- kebb rétege tekinthető hazánk értelmiségének. A termelőszövetkezetekben, szakszövetkezetekben, valamint ezek társulásaiban összesen 28 ezer 952 vezető, illetve szakem­ber dolgozik, tehát az összes ér­telmiségi foglalkozásúak több mint 5 százalékát integrálja a mezőgazdasági szövetkezeti moz­galom. Ez a szövetkezeti értel­miség, képzettségét, szakmai, po­litikai felkészültségét tekintve ma sem egységes, de az átszer­vezés óta eltelt idő alatt, a gyors létszámnövekedéssel párhuzamo­san, jelentős minőségi változá­son ment át. Míg 1971-ben a ve­zetőknek csupán 27 százaléka rendelkezett egyetemi vagy főis­kolai /végzettséggel és 40 száza­léknak még középfokú végzettsé­ge sem volt, addig ma 70 száza­lék a felsőfokú' végzettségűek aránya és 22 százalék érettségi­zett. A szakmai színvonal emel­kedését reprezentálja az a 110 fő, aki különböző szintű tudo­mányos fokozattal rendelkezik. 900 személy szerezte meg az egyetemi doktori címet. A szövetkezeti értelmiség lét­számban és jelentőségben legna­gyobb csoportja, 74 százalék, az agrárértelmiség (növénytermesz­tési, állattenyésztési és állategész­ségügyi szakemberek). Létszámuk megközelíti a 13 ezret. A második legjelentősebb szak­mai csoport a műszaki értelmi­ség. Jelenleg 4 ezer műszaki szakember dolgozik a szövetke­zetekben. Rendkívül szűk cso­portot alkotnak a közgazdászok, csupán 162 egyetemi végzettsé­gű talált megélhetést a közös gazdaságokban. Kevés. Ugyancsak kevés a jogász. A felsőfokú vég­zettségűek 5 százalékát jelenti az egyéb műszaki-gazdasági foglal­kozásúak csoportja. Ezek között is feltűnően hiányoljuk az erdé­szeti szakembereket. A szövetkezeti értelmiség kor szerinti összetétele igen kedvező, a vezetők és szakemberek ne­gyedrésze 30 éven aluli, kéthar­maduk 40 év körüli.. — Milyenek az elhelyezkedési, megélhetési lehetőségek? — Elhelyezkedésük huzamo­sabb ideje erős differenciáltsá­got tükröz. Míg a megyeszékhe­lyeken, nagyobb városokban, il­letve ezek agglomerációs körze­tében a téeszek szakember-ellá­tottsága igen kedvező, egyes ese­tekben túltelítettség is mutatko­zik, addig a városoktól távol eső gazdaságokban hiányoznak a fel­sőfokú végzettségűek. A gyengén gazdálkodó és kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetekben évente 3 ezer szakember részesül fizetés­kiegészítésben, 350 szolgálati la­kás és 250 saját tulajdonú lakás épül külön állami támogatással. Ennek köszönhetően 1978—1983 között 1400 fővel nőtt a kedve­zőtlen adottságú termelőszövet­kezetekben a felsőfokú szakem­berek száma. Am az egyenlőtlen elloszlás továbbra is gondot je­lent- * A szövetkezeti értelmiség mun­kakörülményei a népgazdaság más ágazataiban dolgozókéhoz képest általában kedvezőtleneb­bek. Viszont a munkahelyi beil­leszkedés és érvényesülés szem­pontjából a téeszek kedvező le­hetőségeket nyújtanak a szakem­bereknek. A kezdő értelmiségiek a szövetkezetékben viszonylag hamar jutnak önálló munkához, alkotókészségük kibontakoztatá­sát segítő feladatokhoz. Ugyan­csak jók az agrárszakemberek vezetővé válásának esélyei. A dip­loma megszerzését követően, igen rövid idő alatt (2—3 év), az ag­rárvégzettségű szakemberek je­lentős része legalább középveze­tői beosztásba kerül. Egyes ve­zetői beosztások nem jelentenek a diplomások számára végzett­ségüknek megfelelő munkát. Ezért a vezetők körében nagy a fluktuáció. A szövetkezeti értelmiség jö­vedelmének döntő részét a főál­lásból származó kereset teszi ki, a munkadíjon kívül ideértve az egyéb juttatásokat (prémium, ju­talom). Az átlagkeresetek szintje hozzávetőlegesen azonos a nép­gazdaság más ágazataiban dolgo­zókéval,1 de a mezőgazdaságiak az azonos munkadíjat hosszabb munkaidő alatt, nagyobb mun­karáfordítással érik el. Valame­lyest elmaradnak az átlagkere­setek a mezőgazdaság állami szektorában foglalkoztatottaké­tól. A szövetkezeteken belüli kere­seti arányok jelenleg nem elég­gé ösztönzőek. A vezetők átlag- keresete nem haladja meg jelen­tős mértékben a termelésirányí­tókét, s ez utóbbiaké is csak 1,3- szerese a fizikai dolgozókénak. Ez a kereseti arány nem tükrözi a magasabb képzettséget, a szel­lemi igényibevételt, a nagyobb kockázatvállalást és a felelőssé­get. Ezért az agrárszakemberek közül számosán kevesebb felelős­séggel járó, kedvezőbb munka- körülmények- azonos, vagy jobb kereseti lehetőséget nyújtó mun­katerületek felé -orientálódnak. A szövetkezeti értelmiség jö­vedelmét kiegészíti a háztáji gaz. daság, amelynek méretei meg­egyeznek az átlaggal. A jövede­lemforrások között elhanyagol­ható jelentőségű a másodállás és mellékfoglalkozás. A szövetkeze­ti szakemberek összesen 3,2 szá­zaléka rendelkezik ilyen munka- viszonnyal. — Hogyan alakulnak a szövet­kezeti értelmiség életkörülmé­nyei? — A szövetkezeti értelmiség fele saját tulajdonú lakásban, il­letve családi házban lakik, 23 százaléka pedig szolgálati lakás­ban, vagy tanácsi bérlakásban. Tíz százalékuk lakik kifejezetten rossz körülmények között, albér­letben, vagy munkásszálláson. A szövetkezeti értelmiség vagyoni helyzete kielégítőnek mondható, 63 százalékuk rendelkezik vala­milyen ingatlannal; lakás-, üdü­lő- vagy telektulajdonnal. A szövetkezeti értelmiség több­nyire lényegesen, kevesebb sza­bad idővel rendelkezik, mint a népgazdaság más ágazataiban dolgozó diplomás. A szakmai ön­művelés lehetőségei vidéken rosz- iszabbak, nehezebb hozzájutni a szakfolyóiratokhoz, szakköny­vekhez. Nem dramatizálom, de a szövetkezeti értelmiség 20 száza­léké olyan településen él, ahol úgyszólván semmiféle kulturális, vagy szórakozási lehetőség nincs. A nagyobb gazdaságok helyen­ként élénkítő hatást gyakorol­nak községük kulturális életére, míg a kisebb, vagy gyengébben gazdálkodó kollektívák anyagi helyzetük miatt erre képtelenek. Napjainkban a községekben, falvakban lakók életének, mun­kájának kereteit döntő mérték­ben a termelőszövetkezetek je­lentik. Munkájukkal, az elért eredményekkel komoly megbe­csülést vívtak ki, s a szövetke­zeti értelmiség társadalmi presz­tízse nőtt, lényegesen kedvezőbb a megítélésé, mint 10—15 évvel ezelőtt — fejezte be nyilatkoza­tát dr. Eleki János, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsá­nak főtitkára. Sz. L. I. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: A jogi szakirodalom valószí­nűleg nem ismer olyan esetet, hogy egy- tál félig sült túrós lepény miatt elkészítője gyilkosává váljon valaki. Olyat viszont annál többet, amikor sze­relemféltésből oltják ki egyik vagy másik nembeli ember életét. Tavaly június 20. és 25. között egy közelebbről meg nem határozha­tó napon az „élet” úgy összekever­te a kettőt, hogy egy 63 éves du- napataji asszony- özv. Palotás Je- nőné vérével fizetett ezért is, azért is. A 47 éves Molnár Lajos Palo- tásné közeli szomszédjaként gyak­ran átjárt az asszonyhoz. Fát vá­gott vagy vizet hordott neki, ese­tenként a ház körüli nehezebb munkákat is elvégezte. Honorá­riumként nem kért mást, csak alkalmanként egy-egy tál meleg ételt. Különösen azután esett mindez igazán jól neki, gmikor 1984 tavaszán meghalt a felesé­ge, akitől négy lánya — ma már mind asszonyok — született. Palotásné olykbr rövid italt és bort vásárolt, amellyel megkínál­ta Molnárt, de olyan is előfordult, hogy egész nap együtt italoztak. Az asszony hosszabb ideje élt egyedül, így unalmában távcső­vel figyelte a szomszédjait, s a közvetlen környezetében lakókról jóformán mindent tudott. Még azt is kifigyelte, hogy Molnár — néhai — feleségéhez idegén fér­fiak járnak. Erről az asszony ha­lála után Palotásné gondosan tájékoztatta is a megözvegyült férjet, aki ezen jócskán felinge­rült. Igazából mégsem meglepe­tésként érte a hír, mert a fele­sége utolsó szavaival elárulta azt Is, hogy a legkisebb gyermek nem tőle származik. Molnárt nagyon megviselte a közlés, erre nem számított, hiszen ő szerette a fe­leségét. Június 20. és 25.^között valame­lyik nap Molnár'Lajos kiment elhunyt asszonya sírjához a te­metőbe. Tizenegy óra körül ér­kezett vissza, s nyomban becsön­getett Palotásnéhoz. A tűzhelyen már főtt az ebéd, és ott illatozott a sütőben a túrós lepény. Azonban idill helyett az' özvegy ostorozni kezdte a férfit, amiért olyan sű­rűn jár a temetőbe, s igen sok pénzt költ virágra. Nem mulasz­totta el megjegyezni azt sem, hogy érdemtelenre költi Molnár Egy tál túrós lepény a keresetét, hiszen egykori fele­sége ugyancsak erkölcstelen volt. Azért, hogy ne csak bosszantsa Molnárt, közbevetette, szeretne néhány mezőgazdasági szerszá­mot eladni az egyik szomszéd- asszonynak. Ez lecsendesítette a kitörni készülő vihart, úgy hogy röviddel ezután elfogyasztották az ebédet. Délután 4 óra körül Molnár át­ment a szomszédba, magával hívta Nagynét, hogy nézze meg a szerszámokat. Viszont alkudozás közben Palotásné meggondolta magát és kijelentette, hogy nem ad el semmit. Miután ketten ma­radtak, újra szóváltásba kevered­tek, hogy. miért mozgat felesle­gesen másokat, ha nem komoly az eladási szándéka. Közben Mol­nár megkóstolta a túrós lepényt. Néhány falat után kifakadt, hogy Palotásné még egy süteményt sem tud megsütni rendesen. To­vábbi evés helyett inkább meg­húzta a borospalackot. Erre az asszony sem maradt csöndben, hanem újból szidni kezdte az el­haltat. Több nem kellett ■ Mol­nárnak, felpattant a székről, jobb kézzel elkapta Palotásné nyakát és erősen megszorította. Az asz- szony erre a székkel együtt ha­nyatt esett. A földön Molnár már két kézzel szorította a nyakát, olyannyira, hogy Palotásné rövi­desen elvesztette az eszméletét. Amikor Molnár a szorítás után fel akart állni, a közelben levő kisszekrény fiókjába kapaszko­dott. De a mozdulattól az kicsú­szott, és élőtűnt belőle egy élesre köszörült olló. A látványt másod­percek alatt követte a gondolat, majd a tett; a hegyes szerszámot a férfi nagy erővel az ájult nő mellkasába döfte, majd kihúzta és még egy kisebbet szúrt az elő­ző mellé. Ekkor már Palotásné nem moz­dult. Molnár felemelte a földről, s rátette • a konyhai sezlonra. A sebeket — ahonnan dőlt a vér — két párnával letakarta, majd a ház bejárati kapuját maga után kulcsra zárta és hazament. Éjfél körül ébredt fel, s .az asz- szony házára pillantva látta, hogy fény szűrődik ki a konyhá­ból. Hirtelen rossz érzés fogta el, ezért visszament az épülethez. Ügy talált mindent, ahogy hagy­ta, megnyugodott, hogy nem járt ott rajta kívül senki sem. A le­leplezéstől való félelmében meg­próbált a bonyolult helyzetre megoldást keresni. A holttestet kivitte az udvarra» s az ásott kút vizébe dobta. Egy rossz kabátot, meg néhány csomó kitépett gazt még utána szórt és a kút tetejét deszkákkal letakarta. Majd vissza­ment a konyhába, s a véres pár­nákat átvitte a szobába. Közben eszébe jutott, mit mondott leg­utóbb az asszony elhalt feleségé­ről és az idegen férfiakról. Gyor­san megkereste a távcsövet, mert ha az megvan, akkor biztosan igazat mondott Palotásné. Néhány nap múlva' újra visszament a lakásba. Fech- jére az egyik szomszéd meg­látta»; s nyomban felelősségre vonta* ■ hogy mit keres egy idegen házban. Molnár pilla­natok alatt kész volt a vá­lasszal. Elmondta, Palotásné meg­kérte őt, hogy szellőztessen, amíg távol van. hiszen hosszabb időre elutazott. Állításának bizonyítá­sára még egy táviratot is felmu­tatott, amin ez állt: „hétfőn ér­kezem”. Természetesen nem volt varázsló Molnár Lajos, így a táv­itat sem csoda folytán került hozzá. Amikor kutatott az asz- szony holmijai között, akkor ta­lálta. Palotásné gyakran adott fel házassági hirdetéseket, bízva abban, hogy előbb-utóbb meg­kérik a kezét. Az említett tarta­lommal pedig sokszor kapott a postától küldeményéket. Molnár ezután tudatosan kezdte híresz- telni környezetében, hogy az asz- szony szanatóriumba utazott, kró­nikus lábfájással. Az eset után mintegy két hó­nappal a szomszédoknak feltűnt a hosszas távoliét, ezért bejelen­téseket tettek a'tanácsnál és a rendőrségnél. A nyomozók au­gusztus 31-én találták meg a kút- ban Palotásné holttestét,.. A Bács-Klskun megyei Bíróság em­berölés bűntettében és lopás vétségé­ben mondta ki bűnösnek Molnár La­jost, ezért ót halmazati büntetésül — mint többszörös visszaesőt — 15 év fegyházban letöltendő szabadságvesz­tésre Ítélte. Egyben tiz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Alkoholis­ta életmódja miatt élrendelte kény- szergyógyttását is. Az Ítélet Jogerős. Tuza Béla Építés helyett szerelés A 3269 kilométer hosszúsá­gú, a Bajkál-tótól a Csendes­óceán partvidékéig húzódó, az egész Kelet-Szibéríán áthala­dó vasúti fővonal üzembe he­lyezése az ásványkészletekben gazdag, kiterjedt terület bir­tokba vételé új szakaszának kezdetét jelenti. Itt . számos fémére-, kőolaj-, földgáz- és apatltlelőhelyet tártak fel. Abel Aganbegjan akadémi­kus, az új vasútvonal problé­máival és a keleti körzetek gazdasági fejlesztésével fog-» . lalkozó .. Tudományos Tanács vezetője kifejtette á saját kon­cepcióját e területek fejlesz­tésével kapcsolatban. Véle­ménye szerint a leggazdasá­gosabb és leghatékonyabb az a módszer, amelyet a tyume- nyi kőolaj- és földgázkiterme­lő telepek építői alkalmaztak. ' Figyelembe véve a nehéz tét-., mészeti viszonyokat, a mun­kaerő magas 'értékéi' és a te­temes szállítási költségeket, építkezési helyeiket szerelési területekké változtatták. A munka itt a házak és az ipa­ri létesítmények épületszer­kezetekből történő szerelésé­re szorítkozott. Ez az építők számának ötszörös,,az objek- : turnék építési. idejének négy­szeres csökkentését, s a mun­katermelékenység háromszo­ros növelését tette lehetővé. Abel Aganbegjan véleménye szerint a közvetlenül a vas­úti fővonal mellett fekvő te­rületeken az építőipar hatal­mas bázisait kell megterem­teni, amelyek a bányászok, a kohászok és a fakitermelők szükséglétéit egyaránt bizto­sítani tudják. Ezek a házgyá­rak egész településeket épít tenek fel blokkokból — lakó­házakat» ... étkezőhelyiségeket, kórházakat, könyvtárakat. Az előzetes számítások szerint ennek a javaslatnak a megva­lósítása’. lehetővé teszi, hogy az építkezést költségeket a fe­lére csökkentsék, Ős jelentő­sen előbbre hozzák az északi területek gazdasági meghódí­tásának időpontját. NÉPGAZDASÁGI HASZON — v £v~. ék bi 'r . hulladékból1 A megyei MÉH-telepek növelik a felvásárlást Mióta a föld fagya kiengedett, több az eladó és a vevő a MÉH te­lepein. Ez az időszak a múlt évi forgalom összegzésének ideje épp­úgy, mint a kormányprogramban Is szereplő nyersanyag-hasznosítás folytatásáé. Hol, milyen eredményt értek el, és az Idén milyenre számítanak? — erről érdeklődtünk a megyében. KALOCSÁN tavaly 19 millió forintért 3 700 tonna fémet és hárommegyedmlilHó kilogramm papírt értékesített a MÉH-telep. 1935-öt a januári és februári hi- degibein rosszul kezdték. Csak a felét vásárolták fel annak a vas­nak, színesfémnek és papírnak, mint amennyit terveztek. A me­zőgazdasági s az ipari fémhulla­dékok beledermedtek a hóba és a földbe. Az elmaradás pótlásá­val és jól szervezett munkával azonban megvan a lehetősége, hogy az ez évi 19,5 millió forintos huliadékértékesíitési tervet telje­sítsék. __' A BAJAI TELEP év eleji fel­vásárlását a zord idő még inkább nehezítette. Múllt esztendei ered­ményük ' alapján bizakodnak a jobb folytatásban. 1984-iben 24 millió 900 ezer forintért adtak el nyersanyagot és géprészeket. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát ipari üzemétől átvett vashulla­dékkal együtt 292 vagon fémet küldtek a Dunai Vasműbe. Oda­adó munkával, esti rakodással is segítették a szállítmányok mi­előbbi útnak indítását. Lakóhelyi gyűjtéssel jelentősen növekszik a felvásárlás. Baja példája azt mutatja, érdemes a MÉH-kereskedőknek házakhoz elmenni. Ilyen módon tavaly két­ezer tonna hasznos hulladékhoz jutottak hozzá. Ez kétmillló-ki- lencszázezer forintot ér. Nagyba- racskán két éve, Baja-Szentist- vánban a közelmúltban, Sükösdön pedig március 1-én nyitottak át­vevőhelyet. Hasonlóan megoldják majd Csávolyon is a nyersanya­gok összegyűjtését. Nagymérték­ben segítenék a bajai MÉH-et feladatai elvégzésében, 'ha a zsú­folt. sáros — már rég kinőtt — körzeti telep végre az ennél hat­szor nagyobb, új kijelölt helyre költözhetne! BÁCSALMÁSON az intézmé­nyek, a lakosság és a MÉH-telep dolgozói példás összefogással gyűjtik a feldolgozó ipar számá­ra nélkülözhetetlen anyagokat. Agád Lászlót, a telep vezetőjét nem találtuk a helyén az irodá­ban. Madarasra, majd Katymárra utazott, hogy a Béke, illetve az Egyetértés Tsz-szel megállapodjék hulladékvas átadásában. Azelőtt meg a csikériai Űjkaűász Tsz-ben „fedezett fél” harminc tonna önt­vényforgácsot, amely így hamaro­san kohóba kerül. Nemhiába a hatékony > gyűjtőmunka, a nép­front, az iskolák és a KISZ-fia- talok közreműködése egész éven át a vas- és papíreladásban: a községből, valamint Tataházáról, Mélykútról, Kunbajáról, Tompá­ról. Borotáról és máslhonnét 1984- ben hétmillió-nyolcszázezer forin­tért vásároltak különféle anyago­kat. A nehdjz tél sem zökken­tette ki a telepet megszokott tevékenységéből* A leghide­gebb időben a bontók csu­pán egy hétig voltak szabad­ságon. Ez jórészt annak köszön­hető, hogy munkakörülményeik jobbak a más telepeken dolgo­zókénál. Fedett helyen bontják a rossz hűtőgépmotorokat és tele­fonkészülékeket. öltözőjük, hi­• Kárász Sándor háztáji gazdál­kodó a bajai MÉH-nél bronzcsö­vet keres targoncamotorjához. deg—meleg vizes zuhanyozója van, és tiszta helyiségben étkez­hetnek. A kedvező körülmények mellett az idén már 29 ezer 380 kilogramm vasat, 7493 kilogramm színesfémet, és 24 tonna papírt vettek át, majdnem egymillió fo­rint értékben — hallottuk Süme­gi József raktárostól. KECSKEMÉT körzeti MÉH-te- lepe 87 millió forint forgalommal zárta 1984-et. Az Idén március elejéig 1589 tonna vas, 927 tonna papír és 58 ezer kilogramm szí­nesfém értékesítése az eredmé­nyük, ami pénzben megközelíti a tízmillió forintot. A tél egy hónapig késleltette a gyűjtést: ez a tapasztalata Tóth István körzetigazgatónak. Az időjárás okozta hátrányt igye­keznek behozni. A felvásárlásban olyan partnerekkel működnék együtt, mint Zsigát Ferenc kis- kecskeméti gyűjtő, aki tavaly 797 ezer 647 forintért szállított árut, a Lóverseny utcai Sinkóné Lav- rencsik Ilona, aki idén januárban és februárban 27 ezer 431 forin­tért vásárolt papír- és fémhulla­dékot széchenyivároBí családoktól. A MÉH-telep a múlt évinél ha­tékonyabb módszerekkel dolgozik. A körzetigazgató, akárcsak bács­almási telepvezető-társa, felku­tatja a hasznos hulladékokat. Szerdán hat konténer ladánybe- nei alumíniumforgácsnak a telep­re váló szállításáról intézkedett. A gazdaságosság és a jövedelme­zőség azt kívánta, hogy 1985-ben sí n darabol ógépet helyezzenek üzembe. Ez megtörtént, aminek az eredménye azóta: kétszáz ton­na darabolt sín a Duda! Vasmű részére. Még mintegy 500 tonnát aprítanak fel, hogy ezzel a mód­szerrel kilogrammonként egy fo­rinttal több „sínpénzre” tegyenek szert. Kohl Antal Márciustól márciusig egész évben utazzon-tál! Az Utazás ’85 kiállításon és irodáinkban történő befizetés esetén 10% kedvezményt adunk a részvételi díjból: AJÁNLATAINKBÓL: BULGÁRIÁI KÖRŰT. TENGERPARTI ÜDÜLÉSSEL (12 nap) Utazás: repülőgéppel Teljes ellátás Májusban és szeptemberben 8240 Ft ÜDÜLÉS A NAPOSPARTON (10 nap) Utazás egyénileg Teljes ellátás Májusban és szeptemberben 3660 Ft IFJÚSÁGI KÜLÖNVONAT KAMCSIJÄRA (12 nap) Teljes ellátás Júniusban 3350 Ft SZEPESSÉGI VAROSOK.— Magas.Tátra (5 nap) Utazás autóbusszal Teljes ellátás Májusban 4500 Ft ÜDÜLÉS JASNÄN (8 nap) Utazás: egyénileg Félpanziós ellátás Júniustól—augusztusig 3750 Ft DREZDA ÉS A THÜRINGIAI MEDENCE (1 nap) Utazás: repülővel és autóbusszal Félpanziós ellátás Júliusban 6250 Ft MOSZKVA—ULJANOVSZK —MOSZKVA (6 nap) Utazás repülőgéppel Teljes ellátás: Júliusban 7200 Ft MOSZKVA (5 nap) Utazás: repülőgéppel Teljes ellátás Májusban 5700 Ft Részletes felvilágosítás és jelentkezés a Budapest Tourist Irodáiban, valamint a megyei és városi Idegenforgalmi Hivatalokban. 626

Next

/
Thumbnails
Contents