Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-26 / 71. szám
egyetértenek az alapvető nemzeti célokkal, a szocialista társadalom építésével, és készek annak megvalósítására. Ez a szövetség pártunk politikájának rendkívül fontos eleme. Eddig is arra törekedtünk, és a jövőben is az a célunk, hogy a nemzet minden alkotó erejét tö- mörítsük, összefogjuk abban az erősödő és fejlődő szocialista nemzeti egységben, amely Magyarország politikai arculatát alapvetően meghatározza. Az építőmunkában mindenki részt vehet, aki a nép sorsát szívén viseli, és segíteni akarja a nép boldogulását. Ez a mi politikánk, amelynek eredménye, hogy Magyarországon a belpolitikai helyzet szilárd. Ez rendkívül fontos, talán mindennél fontosabb jellemzője az ország mai helyzetének. Erről azért szóltam elsőként, mert történelmileg úgy alakult, hogy Magyarországon egypártrendszer van, és az is marad. A történelmi tapasztalatokat is figyelembe véve úgy véljük, hogy az egypártrendszer a szocialista társadalom számára nem elvi, hanem gyakorlati kérdés, amit az adott országban a fejlődés dönt el. Ma egyes szocialista országokban egypártrendszer van, másokban több politikai párt .működik. Ügy gondolom, hogy a szocialista világrendszer fejlődésének további szakaszaiban ez utóbbiak száma valószínűleg növekedni fog. Lendületet a hatékony termelésnek Tovább mélyíteni a szocialista demokráciát Pártunk politikájának fontos eleme a szocialista demokrácia további kibontakoztatása. Ez elvileg, politikailag egyaránt szükséges. A szocialista építőmunka azon is múlik, hogyan és miképpen tudjuk a szocialista demokráciát elmélyíteni és ■ kibontakoztatni. > Ennek leglényegesebb tényezője a párt közvetlen .tömegkapcsolatainak további erősítése. Fon- I tos szerépe van a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront . és más tömegszervezetek, tömegmozgalmak eredményes, önálló,'- rendeltetésszerű munkájának. A Hazafias Népfront tömegmozgalom, tehát nincs egyéni tagsága, de nagyon fontos, élő szervezet, amelynek bizottságaiban százezrek végeznek mindennapi hasznos munkát a szocialista építés javára. Számos fontos társadalmi kérdéssel foglalkoznak olyan területeken is, ahol a párt nem tud közvetlenül és hatásosan dolgozni. A -népfront tevékenységében az alapvető cél a szocialista nemzeti egység további erősítése, a társadalmi aktivitást igénylő emberek bekapcsolása a politikai munkába. Erre törekedve tartsuk szem előtt azt is, hogy a Hazafias Népfront alapítója a munkásosztály forradalmi ’pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásának útján fordítsunk még nagyobb Heveimet azokra a lehetőségekre, amelyek a tanácsok, az üzemek, az intézmények Önállóságában rejlenek. Amikor 1968-ban bevezettük az új gazdaságirányítási rendszert, elgondolkodtam, hogyan is dolgozik majd ezek után a párt, a szakszervezet, a KISZ az üzemekben. örültem annak, hogy lehetőségeik növekedni fognak, mert bármely alápszervezet any- nyiban tud igazán hatásosan dolgozni, amennyiben a kérdéseket helyileg el tudják dönteni. A párt és a többi társadalmi szervezet feladata, hogy a politikát megfelelő módon és eszközökkel érvényesítse az üzemek önálló helyi döntéseiben. A szocialista demokrácia további kibontakoztatásához segítséget nyújtanak majd az új vállalatvezetési formák, amelyeket fokozatosan bevezetünk. Ezek ugyancsak növelik a helyi kollektíva szavának súlyát. De ezt senki se értse úgy, hogy anarchiát teremtünk az üzemekben. Éppen ellenkezőleg: a vezető bizonyos mértékig függ a kollektívától, s nem baj, ha adott alkalomkor egy kicsit drukkol is, vajon hogyan vélekedik róla a közösség. De a munkát a vezető irányítja. Fontos, hogy mindezt már az indulásnál is jól csináljuk, már csak azért is, hogy később ezt a módszert szélesebb körben lehessen alkalmazni. A demokrácia szélesítésének útján politikánk fontos próbája lesz az új választójogi törvény érvényesítése a júniusi általános választásokon. Mindent meg kell tennünk, hogy a választások valóban segítsék a szocialista demokrácia fejlesztését. Szükséges és lehetséges, hogy a dolgozók százezreinek, millióinak beleszólása legyen a kérdések eldöntésébe, a végrehajtás ellep őrzésébe, saját sorsuk intézésébe. Mély meggyőződésünk, hogy ez rendszerünk politikai erősítésének fő útja. A Központi Bizottság úgy ítéli meg — és azt hiszem, a kongresszus is osztja ezt a vélekedést —, hogy népünk politikailag érett, bízhatunk benne. És bizonyos, hogy a párt elvi, eszmei irányításával, az állami és egyéb végrehajtó szervek támogatásával képes a szocialista társadalom előnyeinek érvényesítésére, az alkotó munka kibontakoztatására, a rend és a fegyelem megszilárdítására, a szocialista elveinkkel és társadalmi céljainkkal homlokegyenest ellenkező visszásságok felszámolására, a bürokrácia, a korrupció, a csalás, az üzérkedés letörésére. Javult fizetési mérlegünk Az öt évvel ezelőtt megtartott XII. kongresszus kemény és szigorú gazdasági programot hirdetett. A feladataik sorában az első helyre a nemzetközi fizetési mérleg javítását tette. Ennek érdekében lassította a termelés fejlesztésének ütemét, visszafogta a beruházásokat, és célul tűzte ki az életszínvonal elért szintjének megtartását. Központi Bizottságunk nagyon nagyra értékeli, hogy ezt a szigorú programot munkásosztályunk, dolgozó népünk megértette és tettekkel támogatta. Mi valósult meg ebből? Mindenekelőtt az, hogy sikerült javítani a nemzetközi fizetési mérlegünkön. Ezt említve tudnunk kell, hogy a körülmények ennek nem nagyon kedveztek. A nemzetközi gazdasági viszonyok tovább romlottak, s a becsültnél is nehezebbek lettek számunkra. Nagy gondot okozott 1982-ben, hogy Magyarország megőrizze fizetőképességét. De sikerült, s ettől rendkívül sok függött. Mert ha nem sikerült volna, nagyon kellemetlen helyzetbe került volna az ország. Az említett években kemény erőfeszítéssel az adósságot is sikerült mintegy 15 százalékkal csökkenteni. Termelési eredményeinkről szólva kiemelhetem, hogy 1981- től 1984-ig, négy év alatt az ipar, termelése 10,2 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági ágazaté 12,4 százalékkal. Jelentős volt a fejlődés a közlekedésben és a kereskedelemben is. A nemzeti jövedelmet — 1984 végéig — mintegy 8,5 százalékkal sikerült növelnünk. Ez még nem éri el, csak megközelíti a XII. kongresszuson kitűzött célt, ám az 1985-ös esztendő még csak most kezdődött. Az idei céltudatos munkán is múlik, hogyan teljesülnek gazdasági terveink. Ebből a szempontból Igen lényeges, hogy gazdaságunk szocialista alapokon nyugszik. A termelőeszközöknek csaknem egésze szocialista — állami és szövetkezeti — tulajdonban van. A^ ország is, a termelőegységek is ötéves terv szerint dolgoznak, tehát szocialista tervgazdálkodás folyik, a közvetett irányítás eszközeivel és a piaci törvények, figyelembevételével. Ez gazdálkodásunk fő jellemzője. Ügy tűnik, ez a helyes út és ezen kell a jövőben is járnunk. A mi irányítási rendszerünk, amely. 16 éve eredményesen műNépgazdaságunk nem lebecsülendő eredményeket ért el az ötéves terv első négy esztendejében. A számok talán szerénynek tűnnek, de olyan viszonyok között, amelyek közt azokat országunk elérte, még értékesebbek. Ugyanakkor számos gondunk, nehézségünk is van, amelyekről mindig nyíltan szólunk. Honnan adódnak problémáink? Elsőként abból, hogy a szocializmus építésének, a népgazdaság fejlődésének új szakaszába érkeztünk. Az extenzív szakaszból az intenzív szakaszba léptünk előre. Döntő lépés ez, mert az extenzív szakaszban még rendelkeztünk szabad forrásokkal, és nem számított, hogy mi mibe kerül, milyen a minősége, csak legven. Ez a korszak egyszer s mindenkorra befejeződött. Most már hatékonyan kell gazdálkodni, és minőségi terméket kell gyártani a belső fogyasztásra és a nemzetközi piacra egyaránt. E feladat megoldását nehezíti, hogy számunkra nem nagyon kedvező a külső gazdasági környezet. De ezen nem tudunk változtatni. A kongresszusi irányelvék vitájában — és természetesen más alkalmakkor is — szóba került a különböző munkaközösségek, magánkisiparosok, magán-kiskereskedők tevékenysége. Ennek kapcsán én azt hangsúlyozom, hogy nekünk ma szocialista alapon a hatékony termelésnek kell lendületet adnunk, hogy megtanuljuk a termelőeszközök, az élőmunka, az anyag és az energia megfelelő fel- használását, .és jó' minőségű termékeket állítsunk elő. Tartsuk szem előtt azt is, hogy a teljes és hatékony foglalkoztatás számunkra egységes feladatot • jelent. A teljes foglalkoztatás a szocialista rendszer nagy vívmánya, amit megőrzünk. De ugyanilyen. fontos, hogy hatékonyan foglalkoztassuk a dolgozókat, tehát' ott legyének, ahol szükség van rájuk, ahol az ország, a társadalom, a nép hasznára; a maguk javára a legtöbbet tehetnek. A gazdasági munka számunkra, a kommunisták, a szocializmus hívei számára változatlanul alapvető tevékenység, hiszen ezzel teremthetjük meg fejlődésünk anyagi alapjait. A társadalmi rendszerek harcában az jelenti a stratégiai győzelmet, ha gazdasági téren is meg tudjuk mutatni, hogy á szocialista társadalom magasabb- rendű, jobban hasznosítja a rendelkezésre álló eszközöket, mint a kapitalizmus. Mi ezen az úton járunk és bízunk abban, hogy a szocializmus hazánkban és világméretekben is a gazdasági építés területén is stratégiai győzelmet arat. . A reáljövedelem nőtt, a reálbér csökkent A XII. kongresszuson az élet- színvonalra hozott határozat 1 végrehajtásáról — felelősen — a következőket mondhatjuk: a reál- jövedelem 6 százalékkal növekedett, a lakosság fogyasztása ugyancsak 6 százalékkal bővült 1984 végéig. Az életkörülmények — lakás, közlekedés, egészségügy, kultúra — javultak az elmúlt években. Az iparban és az építőiparban bevezettük a 40 órás munkahetet. A reálbér . sajnos csökkent, s a nyugdíjakt a juttatások reálértékét nem sikerült teljes méi 'ékben megőriznünk. Tehát a XI . kongresszus határozatát az elí rt életszínvonal meg-, őrzéséről nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, bizonyos társadalmi rétegek életszínvonala nem javult, sőt esetenként romlott is. A becsület megkívánja, hogy ezt megmondjam. Az 1985-ös terv a nemzeti jövedelemnek a korábbi évekénél- lendületesebb, évi 2,5—2,8 százalékos növelését tűzi ki célul, _s azt, hogy megálljon a reálbér csökkenése. A terv az életszínvonal bizonyos mértékű fejlesztését is előírja. Történelmi tapasztalatunk azonban, hogy a szocializmus harmonikus fejlődését az biztosíthatja, ha az életszínvonal és az életkörülmények fejlesztése, során csupán azt használjuk fel és osztjuk el, aminek a fedezetét megteremtettük. Az építőmunka ösztönzése megkívánja, hogy a dolgozók keresete a végzett munka arányában növekedjék, a juttatásokat pedig a rászorulók kapják. A kongresz- szusi felkészülés vitájában ez nagy hangsúlyt kapott, mint ahogyan sokan — nemcsak az idősebbek — hangoztatták' azt is, hogy foglalkozni kell a nyugdíjasok és a fiatalság helyzetével.. A rászorulókat támogassuk ködik, egyike a szocialista országokban kidolgozott és életbe léptetett irányítási rendszereknek. Számunkra ez szocialista terveink valóra váltásának egyik eszköze. Az üzemek, a vállalatok önállóságának növelésével rugalmasabbá kívánjuk tenni a tervgazdálkodást, érvényesíteni a kollektív és az egyéni érdekeltséget, ösztönözni a jobb munkát. Mert tapasztalataink azt mutatják, hogy — eszméink, elveink szem előtt tartása mellett — szükség van a dolgozók érdekeltségére is a szocialista társadalom lendületes építésében. A közelmúltban a Központi Bizottság, a párt végrehajtó szervei elemezték a gazdaságirányítási rendszer működésének tapasztalatait, s úgy határoztak: legfontosabb elemeit megtartva bizonyos igazításokkal továbbfejlesztjük, hogy még jobban segítse a szocialista építést. Ma a tíz és félmilliós lakosságú országban ötmillió dolgozó mellett 2 millió 300 ezer körül van a nyugdíjasok és a járadékosok száma. Ha valamennyiük helyzetét egyformán akarnánk javítani, azt hiszem, nem 1 fennénk igazságosak és nem segítenénk megfelelően ott, ahol valóban szükség van erre. Teljesen más helyzetben van ugyanis az, akinek a családjában három-négy kereső dolgozik, vagy nemrégiben ment nyugdíjba, mint az, aki egyedül él, idős, beteg, már nem tud kiegészítő keresethez jutni. Ezért arra kell törekedni, hogy a valóban rászorulók helyzetén javítsunk. Ehhez az érintettek körülményeinek felmérésére, s megfelelő támogatási rendszer kidolgozására van szükség. Hasonló kérdés vetődik fel, amikor az ifjúsággal foglalkozunk. A lakosság túl nagy részét nevezzük ifjúságnak, s ennek alapján a pártszervezetek úgy érezhetik: a fiatalokkal való foglalkozás gondjáb’35 éves korig szinte „odaadhatják” a KISZ-nek, törjék ott a fejüket. Ez nem helyes. Először is: az életkor nem értelmezhető mereven. Ha egy iparitanuló végez, felnőtt emberré válik, és egészen más a helyzete, mint annak a 23 évesnek, aki még mindig tanul. A fiatalok anyagi viszonyai sem egyformák. A pályakezdők sincsenek azonos helyzetben, mert is-? . merünk jómódban élő családokat, ahol a pályakezdő fiatalok elindítása az életbe nem nagy problémád másoknak viszont nincs ilyesfajta hátterük. Azok kapjanak érezhető támogatást, akik valóban rászorulnak, Az életszínvonalról és a szociális kérdésekről szólva azt is szeretném elmondani, hogy fezek megítélésekor negyven év történelmi tapasztalata áll rendelkezésünkre. Az a tanulság, hogy az' életszínvonallal, a szociális kérdésekkel kapcsolatos gyakorlatunkban nem volt helyes a lépéseink sorrendje. Előbb volt. béremelés, a járandóságok deklarálása, mint a fizetésemelések, társadalmi juttatások anyagi fedezetének megteremtése. Majdnem egy évtizedé küzdünk azért, hogy . e területen megfelelő helyzetet teremtsünk. Persze érthető: az felnyomott, meggyötört nép,' amikor felszabadult, mindent szeretett volna Ihamar és egyszerre megkapni. S ha még korábbra tekintünk visz- sza: 1918—19-ben az ipari munkásság világszerte harcolt az úgy-. nevezett három 8-asért. Sokan ismerik a történelemből ezt a követelést: nyolc, óra munka, nyolc • Bács-Kiskun megyei küldöttek az ülésteremben. óra pihenés, nyolc óra alvás. Abban a korszakban — 1919 elején — Bokányi Dezsőt, a nagyszerű munkásvezetőt egy gyűlésen elragadta a-szónoki hév és azt mondta: most már kiharcoljuk a jogainkat, meglesz a nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás, a'nyolc óra alvás. Erre dübörgő taps, ^aztán csönd, és egy hang hátulról megkérdezte: mikor dolgozunk? Bokányi jó szónok volt, rögtön kivágta magát, és azt mondta: dolgoztatok ti már eleget. . Márpedig így nem tudunk előrehaladni. És azt is becsülettel meg kell mondani, hogy a felszabadulást köyető első években a burzsoá páriokkal”vívott politikai küzdelemben mindenki ígért, versenyt licitáltunk. Mi, kommunisták sem voltunk-vétlenek ebben: deklaráltunk olyan jogokat, járandóságokat, amelyeket egyébként biztosítani sem tudtunk, hiszen valójában az ipari munkásság az első másfél évben, az infláció közepette szinte napi egy kitó krumpliért dolgozott. Nem is tudtuk tehát teljesíteni a deklarált Jogot; s ez a gyakorlat sajnos később is folytatódott. A mi történelmi tapasztalatunk az. hogy ezt így csinálni nem sfca- baid; A biztos fejlődésnek az a garanciája, ha előbb megteremtjük az anyagi alapokat, azután osztunk és nem fordítva. Vívmányaink nem csekélyek: teljes foglalkoztatottság, szociális biztonság, tisztes életszínvonal van Magyarországon. Törekszünk arra. hogy az emberek egyenjogúságának biztosítása mellett a képzésben, a tanulásban, a pálya- választásban is egyenlőhb esélyt teremtsünk. . Céljaink világosak. Magasabb életszínvonalat akarunk elérni, jobb életkörülményeket akarunk teremteni, de szilárd és biztos alapon. Ez a mi célunk, és meggyőződésem, hogy ha jól dolgozunk, akkor ezt a célt el is fogjuk érni. Új kérdésekre új választ Változatlan elitünk: a szocializmus és a tudomány szövetségesek. Szocialista építésről nem is lehet szó a tudósok közreműködése és a tudományos munka eredményeinek 'gyakorlati hasz- ■ nosítása nélkül. De azt is. meggyőződéssel. valljuk, hogy a szocializmus biztosítja a tudománv művelői számára a megfelelő mynkafeltételeket, ideértve a tudományos kutatás szabadságát is. A szocializmus épít a társadalom- tudományok. a természettudományok. a műszaki tudományok, • az összes tudományág' művelőire és hathatós segítségükre. Továbbra is feladatunknak tartjuk a kutatás szabadságainak megőrzését, de igényeljük — és dolgozunk érte —, hogy a tudomány és a gyakorlat az eddiginél szorosabb kap-, csolatban álljon egymással. A gyakorlat .gazdagítsa. a | tudomá- ínyos kutatást, az utóbbi pedig Vegye figyelembe a gyakorlat követelményeit. A' politikai munka pedig kiváltképpen igényli a mar- . xista elmélet kutatóinak, a történettudomány művelőinek segítségét Népünk történelmének tudományos feldolgozása is fontos fel- . adat. .Gyakran hallani -igaz és hamis megállapításokat fontos történelmi kérdésekről, az identitás- 'ról. Ml mindenekelőtt a magyar történelem tudományos, marxista —leninista értékelését várjuk. A felnőttek előtt is csak. így tudunk tisztázni bizonyos kérdéseket, és a fiatalokat is1 Csák ' ily módon gazdagíthatjuk, a. történelmi ismeretekkel:' A kutatókat ne csak az ötvenes évek rejtelmei izgassák, hanem újkori történelmünk olyan fontos állomásai és témái is, mini az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság. S foglalkozzanak azzal is hogyan harcoltak legjobbjaink a HÖrthy-rendszer ellen, mit tettek az illegalitásban dolgozó kommunisták. . a szakszervezeti aktivisták és más haladó gondolkodású emberek a fasizmus felleni ■ harcban. A felszabadulás óta eltelt négy évtized is sók olyan izgalmas és érdekes kérdést vet fel amelyet meg kell válaszolni a fiataloknak, dfe még az idősebbeknek is. Az ifjúság politikai nevelésével kapcsolatban nagy feladat vár a pártra, társadalmunk minden felelős tényezőjére. Ki kell venni a részünket a társadalmi rendszerék világméretekben folyó ideológiai harcából, annál Is inkább, mért az imperialisták kiterjedt anti- kommunista. szocialistaellenes' propagandát folytatnák, amellyel szemben nekünk határozottan fel kell lépnünk. A tudományos kutatóktól azt várjuk, hogy. segítsenek a szocialista építés új kérdéseire adandó új válaszok megfogalmazásában vagyis dolgozzanak a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosításán. Pártunk és népünk története elég bonyolult' és viharos volt századunkban, sok tapaszta latot foglal magában. Én csatlakoznék itt ahhoz a véleményhez, amely emlékezetem szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kopgres&zusán a Központi Bizottság „beszámolójában hangzott él: sok szocialista ország keresi a szocializmus építésének útját. és mi az összes szocialista ország tapasztalatát közös kincsestárunknak tekintjük, amelyet hasznosítanunk .kell. Az ideológiai harcban részt kell venni az oktató intézményeknek sőt pröpagandaszerveinknek is: a rádiónak, a. tv-nfek, a filmnek, a. színháznak, minden intézménynek, amely, a közvéleményt formálja. Képviseljék. ■ hirdessék, propagálják világnézetünket, vigyázzanak arra, hogy ne terjedjenek a burzsoá reakciós, antiszo- cialista, antikommumista nézetek. Munkájukat színvonalasan, értelmesen végezzék hogy a hatásuk is megfelelő 'legyen. A kommunistáknak a szocialista eszme és pártunk politikája mellett a szocialista erkölcsöt is képviselniük kell. Fontos feladatún^ a munka becsületének, hú-- mánus eszméinknek a népszerűsítésé: Határozottan lépjünk fél az erőszak bárminemű propagálása, a Nyugatról érkezett, megkésett és kopott divatok ellen. Száműzzük a trágárságot a nyilvános él.etből, az irodalomból, a kultúrából, a sajtóból, a televízióból. ' , Ha valamely nemzetre: érvényes, hogy „nyelvében él; a nemzet’.’, akkor az ránk, magyarokra, mindenképpen az. Nyelvünknek is köszööhető, hogy 1100 év után is él,, virágzik nemzetünk. Óvjuk nyelvünket, s tanítsuk a szép, tiszta beszédre a fiatalokat is. Ezt segítse a család, az .iskola, a hírközlés, az irodalom és a művészet. A tisztes, jó családi életből, az anya és a gyermek szeretetéből csináljunk kultuszt. Mi, a szocializmus eszméit, erkölcsi normáit, a munka becsületét felemelt fejjel hirdetjük, mert ezek a jelenkor igaz eszméi, s ez az eszme, -ez az erkölcs képviseli a jövőt. Győzelmet arat a mi társadalmunkban és szerte a világon. Töretlenül foly tatódjék az építő munka Cselekvési programunkról szólva először társadalmunk szocialista - vonásainak erősítését, az ennek ellentmondó visszásságok leküzdését, a szocialista építőmunka töretlen folytatását, a fejlett . szocialista . társadalom felépítését említem. Ez a mi programunk, s megvalósításához megvan az erőnk. Ez az erő: a szilárd alapokkal rendelkező szocialista rendszer, a fejlődő népgazdaság és nem utolsósorban népünk példás helytállása évtizedeken át a nehézségekkel szembeni harcban. . A VII. ötéves tervről, amely a jövő éy január ' elsején indul, most még csak a tervező munka bizonyos stádiumában tudok szólni, és csak előzetes adatokat említhetek. A tervező munkában változatlanul a népgazdaság egyensúlyi követelményeit tartjuk szem előtt. Célunk egy olyan program kidolgozása, amely fokozatos élénkülést, növekvő . termelést tesz lehetővé. Eddigi ismereteink szerint a következő ötéves tervben a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos, az Ipari termelés 13—16 százalékos, a mezőgazdasági termelés 12—14 százalékos, a belső felhasználás 13—16 százalékos növelését lehet előirányozni. Ez a program magában foglalja azt 1 is, hogy a népgazdaság külső egyensúlyát tartósan javítsuk, a műszaki haladást és műszaki fejlődést meggyorsítsuk, és az élet- színvonalat érzékelhetően emeljük. Ehhez adottak az eszközeink, ha jobban hasznosítjuk belső tartalékainkat, mind a .rendelkezésre álló termelőeszközöket; mind a munkaerőt. Értékes erőforrásunk az együttműködési lehetőségek jobb kihasználása a Kölcsönös Gazdasá- . gi Segítség > Tanácsának keretében. Ezen a téren is — a legutóbbi felső szintű tanácskozás határozatainak szellemében — előre akarunk lépni. Örömmel szólok arról, hogy a Magyar Nép- köztársaság'és a Szovjetunió közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig szóló továbbfejlesztésének programja már elkészült, és az erről szóló megállapodást április első napjaiban alá fogjuk írni. Terveink valóra váltásának ez is biztos támasza. Fő feladatunk a béke megvédése Pártunk és kormányunk nemzetközi ‘ tevékenységét _ elveink vezérlik. Külpolitikánk’ minden kérdésben népünk alapvető érdekeiből indul ki, s népünk teljes támogatását élvezi. Népünk békét akar, annak megvédését és megszilárdítását tekintjük fő feladatunknak. A nemzetközi helyzet ma feszült, az Egyesült Államok és a NATO ■ (Folytatás a 4.'oldalon.)
