Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

zafias Népfront programja alap­ján váljanak fontos közéleti ese­ménnyé, segítsék elő, hogy a la­kosság megvitassa az ország; ügyeit, az egyes települések fej­lesztésének, az életkörülmények további javításának lehetőségeit s ezek különböző megoldási mód­jait. Az országgyűlés fokozottabban v egyen részt az állami feladatok meghatározásában, erősödjön tör­vényalkotó tevékenysége. Tovább kell fejleszteni a kor­m ányzati munkát. A hatáskörök pontosabb elhatárolásával, az ál­lami és a társadalmi szervek te- v■ t:?nvségének jobb összehango­lásával, a közigazeatás | és az ügyintézés -egyszerűsítésével is növelni kell az irányítás hatás­fokát. Jogos igény, hogy javuljon az államszervezet működése, és csökkenjen a bürokrácia. Arra kell törekednünk, hogy a köz­ponti állami irányítás a leglénye­gesebb társadalmi és gazdasági feladatokkal, a fejlődés fő kérdé­seivel foglalkozzon. Az állami szervek igényeljék a t ársadalmi és tömegszervezetek közreműködését, támaszkodjanak tapasztalataikra, támogassák a lakosság öntevékenységét, kezde­ményezéseit, következetesen ér­vényesítsék a közérdeket. Tovább kell növelni a tanácsok ö nállóságát, felelősségét és a gaz­dálkodásban való érdekeltségét. Javítani kell munkájuk szerve­zeti, személyi és anyagi feltéte­leit. Erősödjön a lakosság rész­vétele a közügyek intézésében. A szocialista demokrácia fej­le sztése pártunk történelmi prog­ramja. A szocialista demokrácia intézményeinek hatékony műkö­dése erősíti a dolgozó nép hatal­mát, segíti céljaink gyorsabb el­érését. A helyi szervek, a válla­latok és az intézmények önálló­ságának növekedése kedvező fel­tételeket és lehetőségeket te­remt ahhoz, hogy a lakosság^ köz­vetlenül vagy az őt képviselő^ tár- - sadalmi szervek, testületek utján részt vegyen a közügyek intézé­sében, a döntések előkészítésé­ben és a végrehajtás ellenőrzé­sében. A szocialista törvényesség bel­p olitikánknak alapvető és válto­zatlan eleme. A belügyi szervek, az ügyészségek és a bíróságok betöltik alkotmányos rendelteté­süket. Tevékenységükkel nagy­mértékben hozzájárulnak, hogy alapvetően szilárd a közrend és a közbiztonság. Állampolgáraink nagy többsé­g e á törvények előírásainak meg- felelően gyakorolja jogait, fe­gyelmezetten teljesiti kötelességét, erkölcsi normáink szerint él és dolgozik. Nem kevés azonban azoknak a száma, akik valódi vagy vélt érdekeiket a közösség rovására érvényesítik, kötelessé­geiket elhanyagolják, vagy tuda­tosan megszegik. Szaporodnak a törvénybe ütköző, az erkölcsi nor­máinkat sértő jelenségek. A társadalmi élet minden te­r ületén erősíteni kell az állami, az állampolgári fegyelmet. A párt-, állami és társadalmi szer­vek _ a közvélemény támogatá­sára is építve — határozottan és erélyesen lépjenek fel a negatív jelenségek visszaszorításáért, a bűncselekmények megelőzéséért, a törvények megtartásáért és megtartatásáért. Különösen fontos a közélet tisztaságának megóvá- sa, a következetes harc a hata­lommal való visszaélés, a szemé­lyi összefonódások, a protekció, a korrupció minden megnyilvá­nulása ellen. A Magyar Népköztársaság fegy­v eres erői és testületéi, a nép­hadsereg, a határőrség, a rend­őrség, a munkásőrség és más fegy­hogy az országos jelentőségű és a helyi közérdekű vitákban egya­ránt minél többen nyilváníthas­sanak véleményt. Népünk javát szolgálja, hogy az á llam és az egyházak viszonya rendezett. Az együttműködés a. haza sorsáért érzett felelősségre épül. I és szövetségi politikánk ke­retéi között fejlődik. A hazánkban működő demok­r atikus nemzetiségi szövetségek rendeltetésüknek megfelelően te­vékenykednek. A nemzetiségek a Magyar Népköztársaságot hazá­juknak tekintik. A nemzetiségeknek fontos sze­r epük van | magyarok és a szom­széd népek közötti barátság fej­lesztésében. Természetesnek tart­juk és elősegítjük a velük azonos anyanyelvű nemzetekkel épülő kapcsolataikat. Hasonlóképpen természetes igénynek tartjuk, hogy 1 szomszédos országok ma­gyar nemzetiségű állampolgárai is ápolhassák anyanyelvűket, fej-, leszthessék nemzeti kultúrájukat. Meggyőződésünk szerint a szocia­lista fejlődés lehetővé teszi, hogy a népek a burzsoá nacionalizmus maradványait leküzdve a kölcsö­nös tisztelet, a barátság és az együttműködés útján járjanak. A társadalom életének és fejlő­d ésének fontos tényezője a csa­lád. Szerepe meghatározó a gyer­mekekről való gondoskodásban, a fiatalok nevelésében, a közös­ségi magatartás formálásában, a különböző nemzedékek össze­tartásában. Államunk és társa­dalmunk jobban segítse, védje a család intézményét, annál is in­kább, mert az utóbbi időben nö­vekedett a felbomló családok és a veszélyeztetett gyermekek szá­ma. A népesedés 'alakulása nagy fo ntosságú társadalmi ügy. A kor­mány hosszú távra szóló népese­déspolitikai programot dolgozott ki, melynek célja, hogy a lakos­ság egészségi állapota javuljon, a népesség csökkenése megálljon, majd a lélekszám növekedjen. Népesedéspolitikánk továbbra is az egyének, a családok elhatá­rozására épít, és a demográfiai folyamatok feltételéinek javítá­sára törekszik. A XII. kongresszus óta eltelt i dőszakban javult a nők társadal­mi, gazdasági és szociális helyze­te, kedvező irányban változtak élet- és munkakörülményeik. Ar­ra törekszünk, hogy társadalmi és gazdasági eszközökkel egyaránt segítsük a gyermeknevelés, a mun­kahelyi feladatok és a közéleti- ség együttes vállalását. Egész társadalmunk érdeke, hogy hasznosítsuk az idősebb — már nyugdíjban levő — nemze­dékek tapasztalatait. Kötelessé­günk, hogy segítsük részvételü­ket a közéletben, figyelemmel kísérjük helyzetüket, s könnyií- sünk az idős korral járó terhe­ken. A beszámolási időszakban szo­c ialista államunk rendeltetésének megfelelően működött. Az or­szággyűlés és az Elnöki Tanács betöltötte alkotmányos szerepét. A Minisztertanács megfelelően ellátta feladatát. A szocialista állam a jövőben i s fontos és nélkülözhetetlen sze­repet tölt be alkotmányos ren­dünk. szocialista vívmányaink külső és beflső védelmében, a gaz­daság és a kultúra irányításában, szervezésében. Az új választójogi törvény ked­v ezőbb feltételeket teremt a nép­képviseleti testületek | tartalma­sabb munkájához. A többes jelö­lés törvénybe iktatásával az idén esedékes országos képviselő- és tanácstagválasztások során tovább szélesedik a szocialista demok­rácia. bővül a közéletben részt­vevők köre. A választások a Ha­népunk túlnyomó többségének ^ egyetértése, de helyzetünk meg-, ítélésében, további fejlődésünk útjait és módjait illetően a ko­rábbinál jobban megoszlanak a vélemények. Ilyen körülmények között még inkább megnőtt a je­lentősége, hogy fokozzuk erőfeszí­téseinket az egység megerősíté­séért. A nemzeti egység alapja, hogy eg ész népünk érdekelt a szocia­lizmus építésében. A szövetségi politika folytatásának, a haladá­sunkért tömörülő erők összefogá­sának ösztönzést ad, hogy par­tunk figyelembe veszi a valósá­gos viszonyokat, nyíltan feltárja a fejlődés menetében keletkező ellentmondásokat, és a tömegek véleményének számbavételével reálisain jelöli ki a tennivalókat. A szocialista nemzeti összefo­g ásban fontos szerepet töltenek be az önállóan működő társadal­mi és tömegszervezetek, mozgal­mak, amelyek a dolgozók millió­it tömörítik és egész társadal­munkéit átfogják. ­Pártunk támaszkodik a szak­s zervezetekre, igényli részvételü­ket a politika kimunkálásában, elfoigaidtatásáiban és megvalósítá­sában. A szakszervezetek Erősít­sék érdekvédelmi, érdekképvise­leti tevékenységüket, s igényel­jék a kötelezettségek fegyelme­zett teljesítését. Ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fokozód­jon, eredményesen mozgósítsák tagságukat társadalmunk politi­kai és gazdasági erejének növelé­sére. Segítsék elő a dolgozóknak a vállalatok irányításában, a po­litika végrehajtásában valló ak­tív részvételét. Az ifjúság szocialista szellemű ne velése és az önálló életre való felkészítése az egész társadalom ügye. A társadalomnak és intéz­ményeinek segíteniük kell a fia­talok beilleszkedését, de nekik is érezniük kell felelősségüket ön­magukért és a társadalomért. A Magyar Szocialista Munkás­p árt épít a magyar ifjúság haza­szeretetére, tudására, tettrekész- ségére, lelkesedésére. Nagyobb lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak az önálló, felelős cse­lekvésre, tudásuk és képességeik bizonyítására. A jövőben még többet kell tennünk, hogy a fel­növekvő nemzedékek azonosulja­nak szocialista eszméinkkel. A Magyar Kommunista Ifjúsá­g i Szövetség részt vesz a társa­dalom előtt álló feladatok meg­oldásában. Fő hivatása, hogy megnyerje az ifjúságot szocialista céljainknak, képviselje és védje a fiatalok sajátos érdekeit, tárja fel és' közvetítse problémáikat a párt. és állaimi szervekhez. Se­gítse elő politikai, szakmai fej­lődésüket. Az ifjúsági szövetség erősítse munkájának fiatalos, mozgalmi jellegét. Politikai mun­kája és egész tevékenysége gya­koroljon vonzó hatást tagjaira és a KISZ-en kívüli fiatalokra. Ne­velje tagságát, a fiatalokat szo­cialista hazánk szeretettére, fele­lős magatartásra és cselekvésre. A Hazafias Népfront eredmé­ny esen segíti a párt szövetségi politikájának érvényesítését, á szocialista célok jegyében megva­lósuló .nemzeti összefogást. Ellát­ja közjogi feladatait, a közélet tevékeny résztvevője. Pártunk igényt tart rá, hogy a H azafias Népfront továbbra is vállaljon akitív szerepet a szocia­lista építést, a társadalmi viszo­nyok szocialista fejlődését szol­gáló erőfeszítésekben, mozgósít­son az ország előtt álló .feladatok megoldására. Törekedjen arra, hogy munkája nyomán a társa­dalom minden osztályában és ré­tegében növekedjen I közéletben részt vevők száma. Segítse elő, A beszámolási időszakban a k orábbihoz képest nehezebb fel­tételek közt folytattuk a szocia­lista társadalom építését. A nem­zetközi feszültség növekedése és a gazdasági nehézségek miatt szocialista társadalmunk nagy te- herpróbának volt kitéve. Népünk — pártja vezetésével — fokozta erőfeszítéseit, nagy és eredmé­nyes munkát végzett. Megőriztük szocialista vívmányainkat: a népi hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást a szocialista célok je­gyében, a létbiztonságot. A megváltozott helyzetben éle sebb megvilágításba kerülnek munkánk gyengeségei, s társadal­munkban növekvő ellenérzést váltanak ki az eszméinkkel ellen­tétes és a közerkölcsöt sértő je­lenségek. Szocialista fejlődésünk fontos feltétele, hogy teljesebben bontakozzanak ki társadalmi ren­dünkben a dolgozók alkotóké­pességében meglevő lehetőségek, nagyobb követelményeket támasz- szunk aiz irányításban és a vég­rehajtásban egyaránt, s határo­zottabban lépjünk fel az eszmé­inkkel és céljainkkal összeegyez­tethetetlen megnyilvánulásokkal sze miben. Társadalmi rendszerünk alap­j ai szilárdak. A termelőeszközök csaknem egésze szocialista — ál­lami és szövetkezeti — tulajdon­ban van. Döntő fontosságú fel­adatunk, 'hogy a tervgazdálkodás révén minél teljesebb mértékben kihasználjuk a szocialista tulaj­donviszonyokban rejlő lehetősé­geket. Ezért erősíteni kell a dol­gozók tulajdonosi tudatát, növelni érdekeltségüket a termelőeszkö­zök hatékonyabb működtetésében, és fokozottan be kell vonni őket a döntések előkészítésébe és a végrehajtás ellenőrzésébe. Államunk elismeri és védi a m unkával, törvényes úton szer­zett személyi tulajdont, amely szocialista fejlődésünk során je­lentősen .gyarapodott. A munka nélkül szierzett jövedelmekből eredő vagyoni különbségek kiala­kulását gazdasági és jogi szabá­lyozással meg kell akadályozni. Hazánkban a szocialista tulaj­donvi szonyok alapján, a társadal­mi osztályok és rétegek céljainak azonossága révén épül és fejlődik a szocialista nemzeti egység. Rendszerünk stabilitása és fej­lődés e szempontjából meghatáro­zó jelentősége van a munkásosz­tály szocialista elkötelezettségé­nek, aktivitásának, helytállásá­nak. Soraiba tartozik az aktív keresők 56 százaléka. Fontos fel­adatunk a munkások általános és szakmai műveltségének emelése, és annak elősegítése, hogy minél nagyobb számban közvetlenül is vegyenek részt a közéletben, a párt politikájának alakításában, a végrehajtás megszervezésében és ellenőrzésében. A szövetkezeti parasztság — az a ktív keresők 14 százaléka — a munkásosztály szilárd szövetsége­se. A mezőgazdaság magas szint­re emelésével nagymértékben hozzájárul a paraszti életmód gyökeres átalakulásához. Az ér­telmiség munkájával társadalmi, gazdasági és kulturális előreha­ladásunk részese. Ösztönözni és segíteni kell alkotóképességének és közéleti aktivitásának további kibontakozását. A keresők 18 szá­zaléka alkalmazott. Munkájuk minősége jelentősen befolyásolja az igazgatás és a gazdálkodás színvonalát, hatással van az egész társadalom közérzetére. A dolgo­zóknak mintegy 4 százaléka kis- árutermelő, kisiparos, kiskereske­dő. Rosszabb távon is szükség van tevékenységükre a szocialista társadalom életében. A szocializmus építésének fő k érdéseiben változatlanul megvan azoknak a száma, akik a párt v ezető szerveinek egyes döntése­it nem értették meg, vagy nem értettek velük egyet. A párt kiállta az elmúlt évek n ehéz próbáját. Tisztelet és meg­becsülés illeti a kommunistákat, akik önzetlenül, áldozatkészen szolgálják a párt és a dolgozó nép ügyét. A párt eredményes tevékeny­s égének alapvető feltétele az esz­mei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egység folyamatos meg­újítása, védelme és erősítése. Nem elég az elvekkel általában egyetérteni, a valódi egység pró­bája a tett, a kommunisták ki­állása a politika képviseletében s aktív részvételük a végrehaj­tásban. A beszámolási időszakban fej­l ődött a párton belüli demokrá­cia, növekedett a párttagság rész­vétele a politika formálásában. A kommunisták észrevételei, jelzései, javaslatai érezhetően befolyásolják a központi és más választott párttestületek dönté­seit. Javult, bár méig korántsem kielégítő mértékben, a párton belüli vitaszellem. A párt fóru­main mindenki kifejtheti véle­ményét, elmondhatja észrevéte­leit, aggályait. A párt tagját megilleti a különvélemény fenn­Pártunk a munkásosztály for­r adalmi élcsapataként, a dolgo­zó nép pártjaként teljesítette a nép, a haza szolgálatában vállalt kötelezettségeit; eredményesen irányította és szervezte a* szocia­lista épitőmunkát. Vezető szerepe érvényesül a társadalmi élet min­den fontos területén. A Központi Bizottság a XII. kongresszus ha­tározatainak végrehajtása során a marximus—leninizmus tudo­mányos elméletét követve, a tár­sadalom reális helyzetéből ki­indulva kezdeményezően lépett fel, meghatározta a szocializmus építésének soron kővetkező fel­adatait. A vezető szerep érvénye­sítésének, a politika megvalósí­tásának fő módszere változatla­nul a meggyőzés, az eszmei rá­hatás, az érvelés, a politikai irá­nyító, szervező tevékenység, a tömegek mozgósítása. Politiká­jának alakításában és végrehaj­tásában a párt igényli a tömegek támogatását. A beszámolási időszakban a p árt egysége a korábbinál na­gyobb erőpróbának volt kitéve. A nemzetközi helyzet éleződése, a gazdasági problémák és a tár­sadalmi feszültségek a párt so­raiban is éreztették hatásukat, esetenként politikai bizonytalan­ságot is okoztak. Növekedett A párt helyzete és fejlődése lődési lehetőségei; a társadalmi viszonyok fejlesztésével össz­hangban . 'további erőfeszítéseket kell tenni a kulturális egyeniőt- lssraégek csökkentésére. Fel kell lépni a közönség igényeinek le­becsülésével, de az igénytelen­séggel szemben is. A társadalom és a kultúra vi­s zonyában fontos szerepet tölt be az irodalom és a művészet. Az el­múlt években is létrejöttek színvo­nalas. szocialista, humanista szel­lemű alkotások, produkciók, me­lyek gazdagították a magvar kul­turális életet, és. határainkon kí- .vül is. megbecsülést szereztek né­pünknek. A közönség azonban jog­gal érzi. hogy az alkotások jelen­tős részében nem tükröződik elég­gé szocializmust építő népünk és az egyes emberek küzdelme, mun­kája s ennek eredménye. A művészeti életben meghatá­ro zó szerepe van az alkotóműhe­lyeknek, szövetségeknek, egyesü­leteknek és a kritikaá fórumok­nak. Egy részük azonban ag utób­bi években nem tudott megfelelő szinten eleget tenmli feladatainak. Nem kielégítő az értékek szerinti tudatos válogatás, előfordulnak elvű-politikai engedmények, szer­kesztői tévedések. Egyes művész­körök torz módon értelmezik a művészértelmiség társadalompoli­tikai illetékességét. Olykor indo­kolatlanul kapnak széles nyilvá­nosságot kiforratlan kísérletezé­sek, érdektelen, illetve a közízlést sértő művek. Ezeken ai tendenciákon a tár­s adalom és a művészet érdekében változtatni kell. Erősíteni kell a párt irányító szerepét az ideoló­giai, a kulturális élet minden ágában. A párt alapvető jelentő­séget tulajdonít az alkotói sza­badság biztosításának, nem szól bele az egyéni ízlés, stílus kérdé­sébe. Támogatunk minden olyan törekvést, kísérletet, amely hoz­zájárul a kultúra humánus kül­detésének teljesítéséhez, gazda­gítja az embert, elősegíti múl­tunk és mai valóságunk reális megismerését. Ugyanakkor fellé­pünk a szocialista, humanista eszméinket, közösségi normáinkat sértő törekvések ellen. Az Ideoló­giai és kulturális feladatok meg­oldása az emberi tényezők kibon­takoztatásának, társadalmunk to­vábbi fejlődésének nélkülözhetet­len feltétele. ten eredményesen járultak hozzá t ársadalmunk feladatainak meg­oldásához. Növekedett a kutatási eredmények felhasználása, a ku­tatók. tudományos testületek rész. i vétele a politikai döntések kiala­kításában. Javult, de nem elégsé­ges a tudományok szerepe a tár­sadalmi tudat, a közvélemény formálásában. A társadalmi je­lenségek. a fejlődés átfogó prob­lémáinak marxista értelmezése elmarad az igényektől, s ez he­lyenként elméleti elbizonytalano­dáshoz vezet. A közvetlen gya­korlati célra irányuló kutatási— fejlesztési tevékenység növeke­dett. de a kutatás és a termelés kapcsolata nem éri el a kívána­tos szintet és mértéket. Kedve­zőbb a helyzet a mezőgazdaság és az agrártudományok, kedvezőtle­nebb az ipar és a műszaki tudo­mányok esetében. Pártunk folytatja a gyakorlat­b an igazolt tudománypolitikáját. A tudományt a szocializmus ter­mészetes szövetségesének tekinti, tiszteli a tudományos alkotás sza­badságát, megbecsüli az eredmé­nyes munkát végző kutatókat. A következő években tovább k ell növelni az igényeket a tu­dományos kutatással szemben, vissza kell szorítani a kevésbé eredményes vagy eredménytelen tevékénység támogatását. Első­sorban a társadalmi, gazdasági és műszaki fejlődésünket megha­tározó tudományágak fejleszté­sét kell segíteni. Távlati fejlődé­sünk szempontjából nagy fontos­sága van az alapkutatásoknak. A társadalomtudományok művelői­től a valóság feltárása és a dön­tés el őkészítő tevékenység foly­tatása mellett azt kérjük, hogy alkalmazzák a marxizmus—le­ninizmus elméletét a mi viszo­nyainkra, vállaljanak nagyobb szerepet a mai magyar valóság elméleti és történeti tapasztala­tainak marxista elemzésében, a társadalmi tudat helyes irányú befolyásolásában. Távlati érdekeink miatt to­v ábbra is indokolt, hogy a kuta­tásfejlesztés forrásait a nemzeti jövedelemnél gyorsabb ütemben növeljük; közvetlen feladat a csökkenés fékezése és a kutatás eszközellátásának megjavítása. A beszámolási időszakban to­v ább szélesedtek népünk művé­nek szolgálata, valamint a szo­ci alizmus és a társadalmi hala­dás egyetemes ügyének előmozdí­tása között szoros és kölcsönös a kapcsolat. Politikánkban ezért, természetesen ötvöződik a nem­zeti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti barát­ság és szolidaritás ápolásával. , A nemzetközi ideológiai harc­ban ellenfeleink minden lehet­séges alkalmat és eszközt felhasz­nálnak, hogy megkíséreljék alá­ásni a szocialista országok tekin­télyét. Arra törekszenek, hogy csökkentsék a világ dolgozó töme­geinek szolidaritását a szocialis­ta országok iránt, és megingas­sák az új társadalom felépítésé­nek lehetőségébe vetett bi­zalmat. Bomlasztani igyekeznek a baráti szocialista országok egy­ségét, eltúlozzák, és elvi különb­ségnek tüntetik fel a szocialista építés eltérő nemzeti sajátossá­gait. . Az ideológiák harcát vállal­t uk és vállaljuk. Tisztességes cé­lokat és humánus eszméket val­lunk és hirdetünk: az alkotó em­beri munkát, a közösségben és a többi emberrel együtt megvaló­suló boldogulást, a népek közötti békét és együttműködést. Ahhoz, hogy az eddiginél job­b an kibontakozzon a tömegek alkotó tevékenysége, elmélyül­jön a szocialista demokrácia, fel­tétlenül szükséges a nyílt, őszin­te tájékoztatás, a meggyőzés. A propagandában, az agitációban, a tájékoztatásban tartalmilag ösz- szehangoltan törekedni kell a po­litikai tudat fejlesztésére, a poli­tikát ismerő, megértő és cselek­vőén támogató közvélemény ki­alakítására. A tájékoztatás le­gyen pontos, hiteles, gyors és el­kötelezett. Törekedjen a lénye­ges politikai összefüggések meg­magyarázására. Ä sajtó eredményesen segítette a párt politikájának megismer­tetését, hozzájárult a társadalmi közmegegyezés kialakításához. Fejlődött, korszerűsödött a tö­megtájékoztatás rendszere. A te­levízió, a rádió, a sajtó vezetői, kollektívái nagyobb önállósággal és felelősséggel végezték munká­jukat. Esetenként azonban nyil­vánosságot kaptak egyoldalú, tör­ténelmietlen, politikád érdekein­ket, erkölcsi normáinkat, sértő publikációk ' is. Ez arra int, hogy folytatni kell aiz irányítás, a vezetés jaivítását és a politi­kát munka színvonalának eme­lését. A párt nagy figyelmet fordít az o ktatásügyre. Az új oktatási—ne­velési tervek közelebb hozták az iskolát a társadalmi szükségletek­hez, de az oktató—nevelő munka hatékonysága — a pedagógusok tiszteletre méltó erőfeszítései el­lenére — elmarad a követelmé­nyektől. A jövőben gyorsítani kell a közoktatás és a felsőok­tatás átfogó fejlesztését. Ennek fő Iránya a tartalmi korszerűsítés, az oktató—nevelő munka minő­ségének javítása. Az oktatás va­lamennyi intézményében hang­súlyosabban fejeződjenek ki szo­cialista társadalmunk eszméi, ér­tékei. Az oktatás tárgyi és személyi e llátottságának javítása elsőran­gúan fontos feladat. Hathatós in­tézkedéseket kell tenni a peda­gógushiány enyhítésére, a képzés és továbbképzés fejlesztésére. Az egyetemek és főiskolák nevelje­nek a társadalom iránti felelős­ségre, erősítsék az értelmiségi hi­vatástudat kialakítását. A társa­dalomtudományi, marxista tár­gyak oktatása kötődjön szorosab­ban a szakmai képzéshez, vállal­ja bátrabban korunk és fejlődé­sünk legfontosabb ideológiai kér­déseinek feldolgozását. Az elmúlt időszakban a tudo­m ányok művelői számos terüle­A közgondolkodásban azonban z avarokat okoznak a szocialista társadalom fejlődésének ellent­mondásai, a gazdasági nehézsé­gek. E zavarok sok esetben valós problémákat tükröznek, de ideo­lógiai és propagandamunkánk fogyatékosságait is jelzik. Társa­dalmunk világnézetileg még nem egységes. Az alapvető szocialista célok­b an egyetértés van, de ez nem ment fel bennünket- az alól a kötelezettség alól, hogy vitatkoz­zunk az eszméinktől idegen né­zetekkel. Biztosítani kell, hogy a szocia­l ista állam kulturális és tömeg­tájékoztatási intézményeiben meg­határozó szerepe legyen a mar- xizmus-leninizmus eszmerend­szerének, a szocialista értékek­nek. Ideológiai pozíciónkat csak az új kérdések iránti fogékony­ság, ezek tudományos igényű megválaszolása, tisztázó viták ré­vén, a szellemi élet területén dol­gozó kommunisták nyílt, egysé­ges és következetes fellépésével tudjuk erősíteni. A szocializmusról korábban al­k otott, sok esetben idealizált, ese­tenként illuzórikus felfogás és a mai valóság között eltérés mu­tatkozik. Még nem hódított kel­lően teret az a felismerés, hogy a szocializmusban . is keletkeznek ellentmondások, s ezek feloldá­sa révén fejlődik a társadalom. Az emberek általában helyesen látják a szocializmus és a kapi­talizmus lényeges különbségeit, de többen a legfejlettebb tőkés országok által elért gazdasági. , műszaki eredmények és színvo­nal alapján a valóságosnál ked­vezőbbnek vélik a kapitalizmus mai helyzetét. Ez visszahat a kapitalizmus általános megítélé­sére, gyengíti az osztályialapokon álló marxista!—leninista szemlé­let érvényesülését, és nehezíti saját helyzetünk, lehetőségeink reális értékelését. Társadalmunkban a szocialista er kölcs fejlődését, térhódítását jelzik az erkölcsi igényesség biz­tató jelei. E mellett azonban ta­pasztalható befeléfordulás, kö­zömbösség és önzés is. Az ideológiai munka segítse elő e rkölcsi elveink, normáink, érté­keink általánossá válását. Ilye­nek: a munka megbecsülése és a dolgozó emberek tisztelete, a kö­zösségi magatartás és felelősség- vállalás, a köztulajdon védelme és a takarékos gazdálkodás, az önként vállalt fegyelem, az új iránti fogékonyság és a kezdemé­nyezőkészség, a szocialista haza szeretete, más népek megbecsülé­se, a proletár internacionaliz­mus. Alakulóban, fejlődőben van a szocialista nemzeti tudat és nemzeti érzés; pártunk a haladó nemzeti hagyományok örököse és folytatója. A párt elméleti tevékenységé­b en és gyakorlati politikájában továbbra is fellép mind a fejlő­dés nemzeti kereteinek lebecsülé­se, a nemzeti közömbösség és a kozmopolitizmus ellen, mind pe­dig a nemzet igazi érdekeit sér­tő nacionalizmus megnyilvánulá­saival szemben. A nacionalista nézetek és indulatok részben tör­ténelmileg öröklődtek, részben az antikommunista ideológiai of- fenzíva hatására élednek újjá, de a szocializmus építése során keletkező ellentmondások is köz­rejátszanak továbbélésükben. Aki a nacionalizmusra nacio­n alizmussal válaszol, kárt okoz saját népiének, nemzetének is. Az eszmei tisztázás révén is. bizto­sítani kell a következetes, hatá­rozott és egységes fellépést a na­cionalizmus megnyilvánulásai­val szemben. Pártunk — híven hagyomá­n yaihoz — a szocialista hazafi- ság és a proletár internaciona­lizmus elveire alapozza politiká­ját. Hazánk és népünk érdekei­A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa abban az időszakban végzi fe­lelős munkáját, amikor népünk hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulóját ünnepli. Négy évtized telt el azóta, hogy a Szovjet­unió, amely a második világháború fő ter­hét viselte, a szövetséges hatalmikkal együtt győzelmet aratott a német fasizmus és a ja­pán militarizmus fölött. Tisztelettel őrizzük a népek szabadságáért életüket áldozó hő­sök emlékét, közöttük azokét a magyar kom- munistákét, demokratákét, antifasiszta haza­fiakét, akik itthon és sok más országban részt vettek a harcban, és életüket adták a fasizmus elleni küzdelemben. A szovjet hadsereg győzelmei nyomán felszabadult Ma­gyarország ismét függetlenné vált; népünk történetében új korszak kezdődött, megnyílt nemzetünk előtt a társadalmi felemelkedés útja. A negyven év korszakos jelentőségű vív­mányai a párt és a nép, a kommunisták és szövetségeseik együttműködése révén valósultak meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt leküzdötte a szocialista építés kezdeti szakaszának torzulásait és hibáit, levonta a tanulságokat, hasznosította a tapasztalatokat. Pártunk a marxizmus—leninizmus eszméit követve, a munkásosztály, a dolgozó tömegek érdekei­nek hű szolgálatára törekedve nyerte el és élvezi népünk bizalmát, vált társadalmunk vezető erejévé. A Központi Bizottság 1984. december ele­jén közzétette irányelveit, a kongresszusi felkészülés alapokmányát. Ebből is kitűnik, úgy ítéli meg, hogy a szocializmus építése a XII. kongresszuson megjelölt fő irány­ban haladt előre. A kedvezőtlen nemzetközi viszonyok ellenére megőriztük vívmányain­kat, s előbbre léptünk a társadalmi haladás útján. Hazánkban szilárd a munkásosztály, a dolgozó nép hatalma, a szocialista társadalmi rend; népünk támogatja a párt politikáját. Eredményeink forrása a kommunistáknak és szövetségeseiknek, a munkásoknak, a parasztoknak, az értelmiségieknek, valamennyi dolgozó embernek az áldoza­tos munkája, népünk helytállása. A kongresszusi irányelveket a párttagság megvitatta, az alapszervezetekben közvetlenül, a pártértekezleteken küldöt­tei útján. A párt és az irányelvek megtárgyalására felkért társadalmi szervezetek javaslatai sokat segítettek a kong­resszus előkészítésében. A kongresszus a kommunisták és a pártonkívüliek véleményének ismeretében dolgozhat, és ha­tározhat a társadalom életének legfontosabb ügyeiben. t A beszámolási időszakban a nemzetközi helyzetben felerősöd­tek a kedvezőtlen irányzatok. A nemzetközi feszültség növekedé­sének alapvető oka az ’Amerikai Egyesiül Államok szélsőséges im­perialista köreinek az a törekvé­se. hogy megbontsák a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szövetség között kialakult kato­nai erőegyensúlyt, és erőfölényre tegyenek szert A NATO lépései nyomán B fegyverkezési verseny minden eddiginél veszélyesebb szakasza bontakozott ki. A katonai és a politikai feszültséget növelte az új amerikai közepes hatótávolsá­gú nukleáris fegyverzet nyugat- európai telepítésének megkezdé­se. Különös veszélyt rejtenek ma­gukban az amerikai űrfegyverke­zési tervek, amelyek a fegyver­kezési versenyt a kozmikus tér­ségekre is kiterjesztenék. A katonai szembenállást fokozó lépések következtében meggyen­gült a kölcsönös bizalom, amely nélkülözhetetlen a különböző tár­sadalmi rendszerű államok közöt­ti normális kapcsolatokhoz. A nemzetközi feszültség foko­zódásához hozzájárult több helyi válság kiéleződése, az, hogy egyes tőkés hatalmak katonai erőszak­kal, fenyegetéssel, nyomással be­avatkoznak más országok népei­nek ügyeibe. Az elmúlj évek negatív nem­zetközi fejleményei ellenére nem alakult ki közvetlen viliágháborús veszély, és nem következett be jóvátehetetlen törés a kelet—nyu­gati kapcsolatok egészében. Fenn­maradt a világ békéjének leg­főbb biztosítékát jelentő globális katonai erőegyensúly a Szovjet­unió és az Egyesült Államok, a ^ Varsói Szerződés és az Észak-at­lanti Szövetség között A nemzetközi helyzet további romlásának megakadályozásában meghatározó szerepet játszott a szocialista országok békepolitiká­ja. A szocialista közösség orszá­gainak összehangolt erőfeszítései jól szolgálták a világbéke megvé­dését. A Varsói Szerződés- Szer­vezete jelentős nemzetközi politi­kai és katonai tényező, a törté­nelmileg kialakult katonai erő- egyensúly megőrzésének legfőbb biztosítéka. A Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés Szervezete az elmúlt évek­ben is átfogó kezdeményezések egész sorát tette a világháborús veszély elhárítására, a nukleáris és hagyományos fegyverzet kor­látozásának előmozdítására, a ka­tonai szembenállás lehető legala­csonyabb szintre való csökkenté­sére az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elve alapján. Sajná­latos, hogy az Amerikai Egyesült Államok, az Észak-atianti Szö­vetség mind ez ideig nem adott pozitív választ ezekre a javasla­tokra, és továbbra is a katonai erőegyensúly megbontására tö­rekszik. Változatlanul fennáll, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok népei kölcsönösen érde­keltek a világbéke megőrzésében, az emberiség fennmaradását fe­nyegető veszélyek elhárításában. Az enyhülési politika folytatását segíti, hogy továbbra is érvény­ben vannak a szocialista és tőkés államok közötti két- és többolda­lú megállapodások, és működnek ak európai biztonság és együtt­működés fórumai. A nemzetközi erőviszonyok ala­kulását jelentősen befolyásolja a fejlődő országok küzdelme, ame­lyet a politikai—gazdasági füg­getlenségént, ennek megszilárdítá­sáért. valamint a társadalmi fél­emelkedésért folytatnak. A nem­zetközi élet pozitív irányzatait erősítették az el nem kötelezett grszágok mozgalmának imperia- listaelienes fellépései. A világbé­ke megőrzésében növekedett a szerepe a legkülönbözőbb társa­dalmi rétegeket és politikai erő­ket tömörítő hábarúellenes moz­galmaknak. A világpolitikai helyzet továb­bi alakulása s különösképpen a fegyverkezési hajsza megfékezése szempontjából nagy fontosságú fejleményt jelentenek az átfogó szovjet—amerikai tárgyalások atz űrfegyverkezés megelőzéséről és a nukleáris fegyverek korlátozá­sáról. A jelenlegi helyzetben a szocia­lizmus nemzetközi vonzóerejét a következetes békejiolitika, a né­pek szabadságtörekvéseinek tát irogatása és a belső építőmunká társadalmi, gazdasági eredményei növelik. A szocialista országok a nehe­zebbé vált nemzetközi politikai és világgazdasági viszonyok elle­nére eredményesen folytatják az új társadalom építését. A KGST- tagállamok párt- és állami veze­tőinek 1984. júniusi moszkvai ta­lálkozóján megszületett elhatáro­zások kijelölik a szocialista gaz­daságii integrációban rejlő elő­nyök teljesebb kihasználásának útjait A Magyar Népköztársaság kül­politikájában a feszültebb és bo­nyolultabb nemzetközi helyzetben is érvényesült a párt XII. kong­resszusán meghatározott irányvo­nal. A szocialista közösség orszá­gaival összehangolt, aktív nem­zetközi tevékenységünk közép­pontjában az a törekvés áll, hogy kedvezőbbé tegyük szocialista építőmunkánk külső feltételeit, s egyben hozzájáruljunk a társadal­mi haladás előmozdításához és a béke megőrzéséhez. Erősítettük szövetségiünket és együttműködésünket a Szovjet­unióval és a többi szocialista or­szággal. Bővültek a fejlődő, kü­lönösen a szocialista orientációjú országokhoz fűződő kapcsolataink. A békés egymás mellett élés el­vei és gyakorlati követelményei alapján fejlesztettük kapcsolata­inkat az eltérő társadalmi rend­szerű államokkal. A Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye a beszámo­lási időszakban tovább nőtt. A világ haladó és reálisan gondol­kodó közvéleménye ismeri és el­ismeri eredményeinket, becsüli politikánk elvszerűségét, kiszá­míthatóságát, megbízhatóságát. Tudja, hogy szövetségeseinknek szilárd szövetségesei, más orszá­goknak pedig korrekt partnerei vagyunk. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak, hogy erősítse meg pártunk és államunk eddigi külpolitikai irányvonalát, amely népünk alapvető nemzeti érdeke­it, a béke, az enyhülés, a társa­dalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Hazánk számára meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval folytatott sokoldalú, baráti és gyümölcsöző együttműködésnek. A Szovjetunió hazánk független­ségének, szocialista építőmun­kánknak legbiztosabb nemzetközi támasza. A magyar—szovjet ba­rátság további erősítése, a két ország és a két nép együttműkö­désének gazdagítása elsőrangú nemzeti érdekünk. Alapvető feladatunknak tartjuk a Varsói Szerződés és a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttmű­ködés erősítését, hatékonyságá­nak javítását, formáinak, mód­szereinek folyamatos tökéletesí­tését. Fejlődtek kapcsolataink, bővült együttműködésünk a szo­cialista országokkal; nagyra érté­keljük és hasznosítjuk építőmun­kájuk tapasztalatait. A beszámo­lási időszakiban — hasonlóan más szocialista országokhoz — fejlőd­tek hazánk és a Kínai Népköz- társaság kapcsolatai is. A különböző társadalmi rend­szerű országokkal a párbeszéd fenntartására, az együttműködés folytatására, a politikai, gazdasá­gi, kulturális és más kapcsolatok szélesítésére törekszünk. A Magyar Népköztársaság az elmúlt időszakban is szolidáris volt a függetlenségük megszilár­dításáért küzdő népekkel, a dik­tatórikus, elnyomó rendszerek el­len harcoló mozgalmakkal. A kölcsönös előnyök és az érdekelt­ség elve alapján törekedett a kap­csolatok fejlesztésére valamennyi, erre készséget mutató fejlődő or­szággal. A Magyar Népköztársaság kül­politikájának változatlanul az a legfontosabb célja, hogy népünk szocialista építőmunkájához mi­nél kedvezőbb nemzetközi felté­teleket teremtsen. Ezért lépünk fel minden lehetséges alkalommal és fórumon a béke, az enyhülés, a társadalmi haladás érdekében. A párt és a kormány külpoliti­kájának legfontosabb eredménye, hogy népünk békében, biztonság­ban él. Külpolitikánk eredményes folytatásának legfőbb hanai bizto­sítéka továbbra is népünk bizal­ma és támogatása, nemzeti össze­fogása, társadalmi rendszerünk szilárdsága, a szocializmus sike. rés építése. tartásának joga, de ez nem adhat felmentést a többségi döntés kö­telező végrehajtása alól. Az e téren tapasztalható lazaságokat meg kell szüntetni. Feladatunk, hogy egyidejűleg erősítsük a párton belüli demokráciát és a végrehajtásban a minden kom­munistára kötelező fegyelmet. A pártban az a megítélés, hogy a Központi Bizottság és szervei betöltik hivatásukat. Tartalmi­lag javult, szervezetileg korsze­rűsödött a különböző szintű párt- bizottságok irányító, ellenőrző munkája. A budapesti, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok nagy önállósággal, felelősséggel, hozzáértéssel, eredményesen irá­nyították és ellenőrizték a terü­letükön folyó politikai munkát. A pártirányítás rendszerében is jelentős változások történtek. Megszűntek a járási pártbizott­ságok, amelyek csaknem négy évtizeden át fontos szerepet töl­töttek be a párt és az ország éle­tében. Feladataikat a városi és a városi jogú pártbizottságok Vet­ték át. Politikánk elfogadtatásában, végrehajtásának szervezésében nagy szerepe van a pártalapszer- vezeteknek. A beszámolási idő­szakban hatékonyabbá vált az alapszervezetek irányítása, tá­jékoztatása, közvetlen segítése, és kedvezőbbek lettek működésük táfgyi és személyi feltételei. Az alapszervezetek felelősségteljes, eredményes munkát végeztek, de a fejlődés nem általános, tevé­kenységük színvonalában na­gyok a különbségek. Nem kielé­gítő az alapszervezetek kommu­nista közösségeket formáló ere­je, nevelő hatása. A termelés - területén működő pártszervezeteknek a korábbinál bonyolultabb feladatok megol­dására kell felkészülniük. A párt politikájának helyi érvényesítése a kultúra, a művészet, a tudo­mány területén dolgozó pártszer­vezetektől nagyobb politikai ér­zékenységet, határozottabb kiál­lást igényel. A párttagságnak mintegy húsz százalékát tömörí­tő lakóterületi, körzeti .alapszer­vezetek munkája fejlődött, egy részük azonban még nem tudja kellő színvonalon elvégezni fel­adatait. Az irányító pártszervek fordítsanak mindenütt kellő fi­gyelmet munkájuk segítésére. A pártmunkát meg kell szabadíta­nunk a formális elemektől, az önállóságot és a felelősséget hát­térbe szorító indokolatlan sza­bályozástól. A párt szervezetileg erősödött. Taglétszáma 871 ezer, mintegy 59 ezerrel több mint a XII. kong­resszus idején volt. Soraiban minden társadalmi osztály és ré­teg megfelelő arányban van jelen. Eredeti foglalkozás szerint a párt­tagságnak csaknem háromnegye­de, jelenlegi foglalkozás szerint több mint a fele munkás és szö­vetkezeti paraszt. Kedvezően alakult a nők aránya. Emelke­dett a párttagság politikai, szak­mai és általános műveltsége. A taglétszám növekedési üte­me megfelelő, de továbbra sem kielégítő a pártépítő munka egyes értelmiségi rétegek és a fiatalok között. Helyenként még él a me­rev statisztikai szemlélet, ami miatt elutasítanak a párthoz őszintén, meggyőződésből köze­ledőket. Sok pártszervezet még nem jutott el annak a felismeré­séig, hogy a pártépítés nemcsak az utánpótlást, hanem a pártta­gok folyamatos nevelését és a párt öntisztulását is jelenti. A párt és a tömegek közötti kapcsolatnak és kölcsönös biza­lomnak legfontosabb záloga a párttagok személyes munkája, helytállása, áldozatkészsége és szocialista életvitele. A Közpon­ti Bizottság ezért tartja fontos­nak a szervezeti szabályzatban is a kommunisták kötelességei­nek pontosabb körülhatárolását. A párttagok példamutató tevé­kenysége megsokszorozhatja' a párt erejét, szélesítheti politiká­ja megvalósításának tömegbá­zisát. A beszámolási időszakban ja­vult a kádermunka. A vezetők többségükbsn megfelelnek a velük szemben támasztott nö­vekvő követelményeknek. Az utóbbi években fokozódott ön­állóságuk, kezdeményezőkészsé­gük, és érzékenyebben, gyorsab­ban reagálnak a gazdasági, tár­sadalmi környezet változásaira. Ugyanakkor többször fel kellett lépni olyan jelenségekkel szem­ben, mint a hatalommal való visszaélés, a jogtalan anyagi elő­nyök szerzésére törekvés, a sze­rénytelenség, az önelégültség, a kritika megtorlása. A Központi Bizottság tudatá­ban van, hogy a vezetői munka minden területen lényegesen ne­hezebbé, felelősségteljesebbé vált. Nagyra értékeli azoknak a Pártunk aktív nemzetközi te­vékenységet folytatott, hogy elő­mozdítsa a kommunista és mun­káspártok összefogásának erősí­tését, a közös célokért vívott küz­delem sikerét. Tevékenyen részt vettünk a nemzetközi kommu­nista mozgalom közös fórumai­nak, rendezvényeinek munkájá­ban. Pártunk képviselői több mint négyszáz alkalommal, ösz- szesen 85 kommunista, marxis­ta—leninista párt vezetőivel foly­tattak megbeszéléseket Több mint 50 nemzeti demokratikus párttal, nemzeti felszabadító mozgalommal, továbbá szocia­lista, szociáldemokrata, illetve polgári párttal tartottunk fenn rendszeres kapcsolatot. A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai a szo­cializmus általános, közös tör­vényszerűségeit, egymás tapasz­talatait figyelembe véve és eze­ket országuk konkrét adottságai­ra értelmezve igyekeznek megta­lálni a megfelelő formákat, ame­lyek alkalmazásával növelni le­het a gazdasági munka hatékony­ságát, tovább lehet fejleszteni a szocialista demokráciát. Az el­múlt időszakban erősítették ösz- szefogásukat és az élet minden területére kiterjedő együttmű­ködésüket. A tőkés országok kommunista és munkáspártjai figyelmüket olyan konkrét programok kiala­kítására összpontosítják, ame­lyek választ adnak a tömegeket érintő gazdasági, szociális prob­lémákra, elősegítik a munkás- osztály, a dolgozók kemény har­cokban elért vívmányainak meg­védését. A szocialista orientá­ciójú fejlődő országok marxista— leninista pártjai további erőfe­szítéseket tesznek az öröklött el­maradottság felszámolásáért, az új társadalom alapjainak megte­remtéséért. Helyzetüket, rendkí­vül bonyolult feladataik megol­dását nehezíti, hogy az imperia­lista támadás, a politikai, gazda­sági nyomás, a katonai fenyege­tés közepette tevékenykednek. Ennek ellensúlyozása érdekében növekvő mértékben támaszkod­nak a szocialista országok párt­jainak tapasztalataira. Hasonló módon építhetnek a szocialista közösség elvi és gyakorlati szoli­daritására más fejlődő országok kommunista pártjai is, amelyek rendkívül nehéz körülmények között, több országban még ma is illegalitásban — helyenként fegyverrel is — harcolnak népük szabadságáért, a nemzeti függet­lenségért, társadalmi felemel­kedésért. vezetőknek a munkáját, akik az átlagosnál többet teljesítenek, kezdeményeznek, képesek á tö­megek megnyerésére és mozgó­sítására, s politikai és erkölcsi magatartásukkal is példát mutat­nak. A pártszervezetek támogat­ják a kezdeményező, az újat fel­karoló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A káderpolitikai elvek követ­kezetes érvényesülésének to­vábbra is egyik akadálya a szub­jektivizmus. a személyi összefo­nódás, a tényleges teljesítmény figyelmen kívül hagyása. A szük­ségesnél és a lehetségesnél ke- ve-eiíb alkalmas fiatalt bíznak meg erőt próbáló és nevelésüket ■szolgáló feladattal. Egyes veze­tők nehezen tűrik maguk mel­lett az önállóan gondolkodó és tevékenykedő munkatársakat. Káderpolitikai elveink érvénye­sítését szigorúbban meg kell követelni. A hatáskör gyakorlá­sát olyan irányban kell tovább­fejleszteni, hogy fokozza a javas­A kommunista pártok — a marxizmus—leninizmus elméle­tét, a szocialista forradalom és építés általános törvényszerűsé­geit a nemzeti sajátosságoknak, a konkrét feltételeknek megfe­lelően alkalmazva — önállóan határozzák meg politikájukat. Helyzetük különbözőségéből is adódik, hogy különféle megoldá­sokat tartanak célravezetőnek. A pártok között az elmúlt évek­ben lényegében folyamatos volt a véleménycsere a szocializmus­hoz vezető lehetséges utakról, illetve a létező szocializmus ed­digi fejlődéséről, mai viszonyai­ról és távlatairól. Pártunk tevékenyen részt vál­lalt az új elméleti—politikai kér­dések megválaszolásában, a né­zetkülönbségek tisztázásában, 5 ezzel a kommunista és munkás­pártok közös fellépéséhez nél­külözhetetlen feltételek megte­remtésében. Támogatjuk a több­oldalú együttműködés minden olyan formáját, amely megfelel a kommunista mozgalom mai hely­zetének, követelményeinek, a pártok közötti viszony általáno­san elfogadott normáinak, s amely eredményesen szolgálja a közös ügynek, a társadalmi hala­dásnak és a béke védelmének si­kerét. A beszámolási Időszakban is fejlődtek kapcsolataink a Szov­jetunió Kommunista Pártjával, amelynek nemzetközi szerepe, a szocialista építésben szerzett tör­ténelmi tapasztalatai segítséget adnak feladataink megoldásá­hoz. A magyar—szovjet pártkö­zi kapcsolatok folyamatos bővü­lése jól szolgálta országaink po­litikai, gazdasági, műszaki-tudo­mányos és kulturális együttmű­ködésének erősítését, népeink ba­rátságának elmélyítését. A köl­csönös törekvéseknek megfele­lően fejlődtek tovább pártunk kapcsolatai a többi testvéri szo­lattevők felelősségét, és ne sért­se a választó, kinevező szervek jogait. A Magyar, Szocialista Munkás­párt szervezeti szabályzata be­tölti szerepét, megfelelő biztosí­tékot nyújt ahhoz, hogy a párt szervei és szervezetei rendeltetés­szerűen működjenek, a párttag­ság eredményesen végezze mun­káját. Az előterjesztett változta­tások nem érintik a párt szerve­zeti életének főbb elveit, de nö­velik a pártszervezetekkel és a párttagsággal szemben támasz­tott követelményeket. Kedve­zőbb feltételeket teremtenek a pártdemokrácia fejlesztéséhez, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítéséhez. Bővítik a pártszer­vek, az alapszervezetek, a fe­gyelmi bizottságok jogait, önál­lóságát. Világosabbá, egyértel­műbbé teszik az állami szervek­ben és a tömegszervezetekben a párt irányító munkáját, az e te­rületen dolgozó kommunisták feladatait és felelősségét. cialista ország kommunista és munkáspártjaival. Az internacionalista szolida­ritás jegyében erősítettük együtt­működésünket a tőkés és a fej­lődő országokban dolgozó kom­munista és munkáspártokkal. Igyekeztünk elérni, hogy kapcso­lataink révén minél alaposab­ban megismerjék a létező szocia­lizmus valóságát, és minél reáli­sabban Ítéljék meg távlatait Arra törekedtünk, hogy azok­kal a pártokkal is rendszeres ma­radjon az érintkezés, amelyek tőlünk eltérő módon ítélik meg a kommunista mozgalomban vi­tatott kérdéseket Tapasztalata­ink szerint az őszinte vélemény- csere, a türelmes érvelés erősíti az egymás álláspontja iránti tisz­teletet az egymás helyzetének megértésére való törekvés köl­csönösségét javltja a pártok kö­zötti összefogás feltételeit Pártunk felfogása szerint az ideológiai különbségek, ellenté­tek nem zárják ki bizonyos alap­vető érdekek egybeesését és ez­zel összhangban a különböző po­litikai pártok, mozgalmak össze­fogását az emberiség előtt álló legfontosabb kérdések megoldá­sáért. Ennek megfelelően — az imperialista törekvések vissza­szorításához fűződő közös érde­keink alapján — az elmúlt évek­ben is bővítettük kapcsolatain­kat a fejlődő országok nemzeti demokratikus pártjaival, a nem­zeti felszabadító mozgalmakkal. A világ békéjének megőrzése, a fegyverkezés korlátozása, a kü­lönböző társadalmi rendszerű ál­lamok közötti együttműködés fenntartása érdekében folytattuk a párbeszédet, a rendszeres vé­leménycserét a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokkal. Ugyan­ezen célok szolgálatában vettük fel a kapcsolatot több nyugat­európai tőkés ország realista kül­politikai irányzatú polgári {Járt­jaival is. * * ¥ Pártunk XIII. kongresszusa felelősségteljes döntések előtt áll. Párttagságunk, népünk azt várja a kongresszustól, hogy reálisan, a közös munka eredményeit elismerve, a megoldat­lan problémákat gondosan számba véve jelölje ki szocialista építőmunkánk legfontosabb feladatait, s dolgozzon ki a kö­vetkező öt évre előremutató, megvalósítható, mozgósító prog­ramot. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus erő­sítse meg a szocializmus, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügye melletti elkötelezettségűnket; nyilvánítsa ki pártunk szilárd elhatározottságát, hogy tovább halad előre a lenini úton, s népűnk alapvető érdekeit képviselve foly­tatja áldozatos munkáját a fejlett szocialista társadalom meg­teremtése érdekében. A párt nemzetközi tevékenysége

Next

/
Thumbnails
Contents