Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

Kongresszusi Központ. Budapest S S A felszabadulás utam a lassan meginduld flilmgyártással szinte egyidejűleg megkezdődött a kap­csolatfelvétel, elsősorban a szo­cialista országokkal'; köztük is főként a Szovjetunióval. A fel- szabadulást követő első három esztendőiben összesen tíz játék­film készült, köztük a1 Valahol Európában, amely maradandó értéknek bizonyult, 1948—1955 között a szocialista országokban már rendszeresen vetítették filmjeinket, amelyekkel így meg­ismerkedett a nagyközönség. A Szovjetunió kezdetben szinte minden magyar játékfilmet meg­vásárolt — évi öt-nyolcait —, és milliós közönséghez juttat­ta el. Az ötvenes évek második fe­l ében fellendült hazánk film­gyártása. Ekkor alakult meg a Hungarofilm, a magyar filmek külkereskedelmi vállalata. A szocialista országokban kölcsö­nösen, több éves szerződések alapján filmátvételeket rendez­nek egymás számára. Nálunk évente két alkalommal vetítik le az új „termést” az európai szo­cialista országok delegációi előtt. Az átvett magyar filmek kü­lö nféle csatornákon jutnak el a közönséghez: a moziforgalmazás- hain, a televíziós vetítésekkel, és újabban a video útján. Az évek során bebizonyosodott, hogy az általában nem kifejezetten szó­rakoztató, hanem komoly témá­jú magyar filmeknek nem a mo­zi a legjobb piacuk, hanem a szőkébb körű bemutatások. Hosz- szú éveken át főleg Franciaor­szágiban volt sikerük a zárt kör­ben vetített magyar filmeknek, mert ott volt a legszélesebb az art kinő hálózat. A televízió szá­mára mind ez ideig az NSZK vá­sárolja legtöbb filmünket. A „nagy áttörés” a hatvanas é vekben következett be, elsősor­ban a Janesó-filmekkel. (Ez az időszak volt a magyar filmmű­vészet felemelkedésének ideje.) A Szegénylegények, és a Csilla­gosok, katonák című filmek vol­tak, az úttörők, ezekre felfigyelt a külföldi kritika, s érdeklődni kezdtek egyéb alkotásaink iráni is. Követte őket Kovács András Hideg napok című filmje, majd az új rendezőnemzedék alkotá­sai. Szabó István Álmodozások kora, Apa. Gaál István Sodrás­ban című műve már világszerte v eres testületek egymással szo­rosan együttműködve, népünk támogatásával eredményesen já­rulnak hozzá a béke megőrzésé­hez, illetve belső rendünk bizto­sításához. I A Magyar Néphadsereg szoro­san együttműködik a Varsói Szer­Az 1970-es évek közepétől je­lentősen megváltoztak a gazdasá­gi fejlődés külső és belső feltéte­lei. A világgazdaságban végbe­ment változások tartós . jellegét késedelmesen ismertük fel. Ezek­ben az években a gazdaságpoli­tika elsősorban arra irányult, hogy elhárítsuk e változások negatív hatását a gazdaság fejlődésére és az életszínvonalra. Az ország ki­adásai éveken át számottevően meghaladták, a bevételeket, s ez végső soron a népgazdaság külső egyensúlyának romlását, jelentős adósságállomány kialakulását idézte elő. A1 XII. kongresszus megerősítet­te a Központi Bizottság döntését, azt az 1979 óta folytatott gazda­ságpolitikai gyakorlatot! amely a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítását és az eljárt életszínvonal megőrzését állította a gazdasági munka középpontjá­ba. E céloknak rendelte alá a gaz­dasági növekedést és a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását. Céljaink eléréséhez a kormány­zati szervek aktívabb gazdaság­irányító és szervező tevékenysé­gére, a gazdálkodó szervezetek eredményesebb munkájára és a dolgozó nép jelentős erőfeszítésé­re, esetenként áldozatvállalására volt szükség. Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az or­szág nemzetközi fizetőképességét- Ez rendkívül nagy erőfeszítése­ket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük az adósságál­lományt is, holott eredetileg csak a VI. ötéves iterv utolsó évében számoltunk ezzel. Az elmúlt négy évben az ex­port volumene 28 százalékkal, az importé 4 százalékkal bővült. A külkereskedelmi áruforgalomban 1982 óta fokozatosan növekvő aktívumra tettünk szert. Mindez lehetővé tette, hogy a konvertibils ' valutákban fennálló adósságállo­mányunkat mintegy 15 százalék­kal csökkentsük. Fenntartottuk, illetve néhány, fontos területen javítottuk a nép­gazdaság belső egyensúlyát. Ja­vult a költségvetés, a munkaerő és a beruházási piac egyensúlya, megőriztük az áruellátás és a fi­zetőképes kereslet összhangját. Az ipari termelés négy év alatt 10 százalékkal nőtt, de elmaradt az előirányzattól. Jelentős ered­mény, hogy a nehezebb értéke­sítési feltétetek ellenére az ipari export nagyobb mértékben növe­kedett, miint a termelés. "Ered­ményesen teljesítik a termelési ráfordítások mérséklését szolgá­ló kormányprogramokat Az új, gazdaságosan, értékesíthető termé­kek aránya, a termékek verseny- képessége nem növekedett a kel­lő mértékben. Az építőipari vállalatok na- . gyobb gondot fordítottak a kar­bantartásra és a felújításra. Las­sú az előrehaladás a munka mi­nőségének, szervezettségének ja­vításában: A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar teljesíti a XII. kong­resszuson meghatározott felada­tokat. A mezőgazdasági terme­lés a VI. ötéves te*v első négy esztendejében az előző öt év át­lagához képest 12—13 százallék­kal nőtt. Minden eddiginél na­gyobb eredményeket értünk el a gabona, valamint az ipari nö­vények termelésében és feldol­ződés tagállamainak fegyveres erőivel. Harckészültsége magas fokú, a tervezett ütemben való­sul meg haditechnikai és szerve­zeti korszerűsítése. Fegyveres erőink és testületeink készen áll­nak <1 szocialista társadalom szol­gálatára. a haza védelmére. • gozásában, s ez a belföldi'szük­ségletek kielégítésén túl jelentős exportot tett lehetővé. Nem ilyen kedvező a kép a zöldség- és gyü­mölcstermesztésben. Az állatte­nyésztés a tervezettet meghalad­va fejlődött. A mezőgazdaságban a fajlagos anyag- és " energiafel­használás csökkent, a termelési ráfordítások azonban — néhány ágazat kivételével — még mindig nagyok. Az intenzív gazdálkodás kibon­takoztatásában számottevőek az elért eredmények; de az egész népgazdaságra kiterjedő változást még nem sikerült elérnünk. Nép­gazdaságunk jövedelemtermelő képessége a lehetségesnél és a szükségesnél egyaránt kisebb. Az egyensúly javításának követel­ményét csak a belföldi felhasz­nálás 3 százalékos csökkentésé­vel lehetett teljesíteni. Az elmúlt* évek eredményeit és gondjait elemezve a Központi Bizottság megalapozottan jelent­heti a kongresszusnak és dolgo­zó népünknek: a rendkívül nehéz viszonyok között is sikerült meg­őrizni népgazdaságunk stabilitá­sát és alapvető szociális vívmá­nyainkat. Építőmunkánk külső körülmé­nyeiben a következő években sem várható lényeges javulás. A külső egyensúlyi helyzet javítása to­vábbra is alapvető feladat. Gaz- .dasági nehézségeink leküzdése azt is megköveteli, hogy bővítsük a műszaki fejlődéshez és az élet- színvonal emeléséhez szükséges alapokat. Mindezt csak a népgaz­daság jövedelemtermelő képessé­gének növelésével érhetjük el. A hangsúlyt tehát a gazdálkodás színvonalának javítására, a dol­gozók alkotó energiájának és vállalkozókészségének kibonta­koztatására, ezáltal a népgazda­ság dinamikusabb fejlődéséhez szükséges feltételek megteremté­sére helyezzük. Ez aktív, ösztön­ző termeléspolitikát és gazdaság- irányítási gyakorlatot igényel. A gazdasági növekedést az in­tenzív fejlődés minőségi jegyeit erősítve úgy kell élénkíteni, hogy tovább javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, gyorsítsuk a szük­séges strukturális változásokat. A nemzeti jövedelem növekedését csak akkor tudjuk gyorsítani, ha a rendelkezésre álló eszközökkel, természeti feltételekkel, szellemi erőforrásokkal jobban, eredmé­nyesebben gazdálkodunk. Az ex­portképesség fokozása, az import­igény mérséklése, a fajlagos rá­fordítások csökkentése, az emberi alkotóerő hasznosítása döntően tőlünk függ. Tartalékaink e te­rületieken még mindig számotte­vőek. Az intenzív fejlődés érvénye­sítése a gazdálkodás minden te­rületén kötelező. A gazdálkodás feltételeinek javításával, a gaz­dálkodó szervezetek felelősségé­nek és vállalkozókészségének ki­bontakoztatásával kell elősegíteni a versenyképes, korszerű termé­kek termelésének dinamikus emelkedését. Ezt szolgálja töb­bek között a gazdaságirányítási rendszer • továbbfejlesztése is, amely a jó minőségű és hatékony munkára ösztönöz. A következő időszak gazdaság­politikai feladatai részletesebb meghatározásának az a célja, hogy töretlenül folytatódjon a szocialista társadalom építése, erősödjön anyagi—műszaki bázi- . sa. Ezt szem előtt tartva dolgoz­ták ki és fogadták el az iparpo­litika és a külgazdasági stratégia hosszabb távra szóló koncepcióját. A Központi Bizottság .úgy ítéli meg. hogy a VII. öleves népgaz­dasági tervnek a hatékony- és fokozatosan élénkülő gazdasági fejlődés programjának kell len­nie. A gazdasági egyensúlyi vi­szonyok fenntartása és megszi­lárdítása melleit alapozza meg a, nemzeti jövedelem növekedését, a müsgaki haladást, a lakosság életszínvonalának érzékelhető emelkedését, életkörülményeinek javulását. Mai ismereteink szerint a VII. ötéves népgazdasági terv idősza­kában a nemzeti jövedelem 14— 17 százalékos növekedését lehet előirányozni. Az ipari termelés 13—16 százalékos és a mezőgaz­dasági termelés 12—14 százalékos bővítése lehetővé tenné a belföl­di felhasználás 13—16 százalékos növelését és a külső gazdasági 'égyensúly további javítását. .Az iparnak a jelenleginél na­gyobb mértékben kell hozzájá­rulnia a nemzeti jövedelem gya­rapításához, az exportfeladatok teljesítéséhez, a lakosság életszín­vonalának, áruellátásának javítá­sához. Az extenzív források kimerülé­se miatt az iparban valamennyi termelési tényezővel hatékonyab­ban kell gazdálkodni. Többet kell tenni az alkotó- és vállalkozási készség kibontakoztatása, a mun­kakultúra javítása, valamint a szervezeti rendszer korszerűsítése érdekében! Meg kell gyor­sítani a termelési szerkezetet kor­szerűsítő. a versenyképességet és a termelékenységet jelentősen fo­kozó, a természeti kincsek hasz­nosítását, az energia- és anyag­takarékosságot szolgáló progra­mok kidolgozását és végrehajtását. Az iparnak hozzá kell járulnia az élelmiszer-termelés fejleszté­séhez, ezt elsősorban korszerű gépek és berendezések, agroké­miai termékek, csomagolóeszkö­zök gyártásának fokozásával, a biotechnológia fejlesztésével se­gítse elő. Bővíteni kell a magasabb szín­vonalú szellemi és fizikai mun­kát megtestesítő és nemzetközi­leg is elismert szakágazatokat, mint például a gyógyszeripart, híradás- és vákuumtechnikai ipart, közle kedésigép-ngyártást. Az intenzív fejlődés kibontakoztatása ugyan­akkor mindinkább függ az elekt­ronika, különösen a mikroelekt­ronika fejlesztésétől, eszközeinek széles körű használatbavételétől. A mezőgazdaság és az élelmi­szeripar, összehangolt fejlesztése a jövőben is kiemelt feladat. Hazánk természeti adottságai és a szocialista nagyüzemekben rej­lő erőforrások lehetővé teszik, hogy az élelmiszer-gazdaság egy­idejűleg biztosítsa az alapvető fontosságú, magas színvonalú 'ha­zai élelmiszer-ellátást ■ és a nem­zetközi piaci igényekhez igazodó exportnövekedést. Jobban ki kell használni és folyamatosan meg kell újítani az élelmiszer-gazdaság anyagi—műszaki, biológiai alap­jait. alkalmazni a tudományos eredményeket.~Törekedn.i kell a termékek feldolgozottság! fokának emelésére, a minőség javítására, I termelési ráfordítások csökken­tésére. A mezőgazdaság feladatainak megvalósítása alapvetően a szo­cialista nagyüzemek ‘gazdálkodá­sától függ. A mezőgazdasági ter­melésnek i jövőben is fontos ré­sze lesz a háztáji gazdaságoknak a nagyüzemek álltai integrált te­vékenysége és a kisegítő gazda­ságok termelése. Folytatjuk be­vált szövetkezetpolitikánkat, amely a szocialista fejlődés évti­zedei alatt különösen a falvak éLelében, felemelkedésében töltött be nagy szerepet. . Társadalmi-gazdasági előreba- - Áldásunknak alapfeltétele az em­beri akotóképességnek és szorga- k/innak u hasznosítása, a joiob munkaerő-gazdálkodás anyagi, er- liőicú. :s4bi‘.vezeti feltételeinek megteremtése. A szocialista tár­sadalmi Vend, nagy vívmánya a ■ teljés' ivuialkozíatás. A további lojióüá- tek a teljes, fóglalkozta- táss;.i,l egyenértékű követelménye a hatékony foglalkoztatás. Ez helyéi ,’i> ént. • á/záí járhat, hogy pi ■gazda ágtalzn tevékenységet folyr tiltó vakolatoknál ' megszűnnek munkahelyek, míg a jól, gazdál­kodóknál bővülnek a foglalkozta­tás és a munka anyagi elismeré­sének lehetőségei. | Az intenzív gazdasági fejlődés­nek lényegi feltétele a tudomá­nyos-technikai előrehaladás üte­mének gyorsítása. Ezt kell elő­segíteni megfelelő ösztönzők ki­alakításával, a termelő és a ku­tató-fejlesztő szervezetek együtt­működésének javításával, az erőknek és az eszközöknek a leg­fontosabb feladatokra való kon- " Ventrálásával. Nagyobb erőfeszí­téseket kell tenni, hogy csökkent­sük technológiai elmaradásunkat, meghonosítsuk a nemzetközi él­vonalat képviselő technológiákat. Fokozott figyelmet kell fordítani a meglevő termelőkapacitások korszerűsítésére, a termelőberen- dezésefc pótlólagos automatizálá­sára, elektronizálására. Az elmúlt években a fejlesztésre fordítható eszközök is csökkentek, de a fő gondot az okozza, hogy az egész beruházási folyamat 'hatékonysá­ga nem kielégítő. Igen fontos, hogy a jövőben adottságainknak és a piaci követelményeknek —jobban megfelelő struktúrában, az intenzív követelmények követ­kezetes érvényesítésével határoz­zuk meg fejlesztési feladatainkat, és valósítsuk meg beruházásain­kat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai és az előttünk álló feladatok megvalósítása szüksé­gessé teszik külgazdasági kapcso­lataink fejlesztését. Ennek érde­kében javítani kell külkereske­delmi munkánkat, a termelésben pedig növelni a keresletnek meg­felelő, jó áron értékesíthető ter­mékek arányát. Népgazdasági terveink megala­pozásában, külgazdasági stratégi­ánkban meghatározó szerepe van KGST-tagságunknak. Aktívan részt veszünk az 1984. évi felső szintű KGST-értekezlet határoza­tainak valóra váltásában, ame­lyek megfelelő alapot teremtenek a tagállamok ^gazdasági fejlődé­sének hatékonyabb összehangolá­sára. Az energia- és nyersanyag- szükségletek kielégítése, a műsza­ki-tudományos együttműködés el­mélyítése, a gazdaságpolitikai konzultációk rendszeressé tétele, az együttműködés közgazdasági eszközeinek fejlesztése ösztönző­leg hat gz egyes szocialista or­szágok gyorsabb ütemű, intenzí­vebb gazdasági fejlődésére,1 erő­síti a szocialista közösség világ- gazdasági pozícióit. Legfontosabb, meghatározó je­lentőségű gazdasági partnerünk a Szovjetunió, vele bonyolítjuk te külkereskedelmi forgalmunknak csaknem harmadát. A jövőben arra törekszünk, hoigy a gyártás­szakosítás, mindenekelőtt a ter­melési kooperáció fejlesztésének lehetőségeit kihasználva tovább bővítsük, még hatékonyabbá te­gyük a Szovjetunióval és a_töb- bi szocialista országgal folytatott együttműködést. A fejlett tőkés országokkal az egyenjogúság és a kölcsönös elő­nyök alapján kívánjuk bővíteni kapcsolatainkat. A fejlődő orszá­gokkal az áruforgalom növelése mellgtt a termelési együttműkö­dés fejlesztésére törekszünk, A gazdasági építőmunka Az 1968-ban bevezetett gazda­sági reform erősítette szocialista rendszerünket. Fejlődtek a szo­cialista tulajdonviszonyok, bővül­tek gazdaságunk termelőerői. Ja­vult a gazdálkodás hatékonysága. A Központi 'Bizottság 1984. ápri­lisi ülése a megváltozott feltéte­leknek éíj követelményeknek megfelelően elhatározta gazdaság- irányítási rendszerünk átfögó korszerűsítését. Az irányítási rendszer olyan további fejlesztésére törekedtünk, amely figyelembe veszi a szocia­lizmus építésének általános tör­vényszerűségeit, országunk adott­ságait, számol' szerkezeti sajátos­ságainkkal, előmozdítja társadal­munk szocialista vonásainak erő­sítését, segíti a kezdeményező és a vállalkozói készség kibontakoz­tatását. A , gazdaságirányítási rendszer a szocialista tervgazdál­kodás keretében fejlődik, a nép- gazdasági terv, valamint a szo­cialista gazdaságban is létező áru-, pénz- és piaci viszonyok összekapcsolására, a piac aktív szerepének figyelembevételére épül; lehetővé teszi az önálló, fe­lelős vállalati döntéseket. Az el­határozott lépések szocialista riu-góldást. jelentenek, megvalósí­tásuk segíti a kedvezőtlen folya­matok felszáimolását, alapvető társadalmi és gazdaságpolitikai céljaink elérését. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szere­pük van a szocialista nagyüze­meknek. Az állami vállalatok és a szövetkezetek meghatározó sze­repét biztosítva támogatjuk az egyéni és családi munkaerő-tar­talékok jobb" kihasználását. A kisegítő és kiegészítő gazda­sági tevékenységeknek, a kisvál­lalkozásoknak és a gazdasági munkaközösségeknek 1 nagy ré­sze fokozatosan beilleszkedik a szocialista gazdálkodás rendsze­rébe, hozzájárul a vállalati ered­ményekhez. a lakosság ■ ellátásá­hoz. A kisvállalkozásokkal kap­csolatban tapasztalhatók kedve­zőtlen jelenségek, visszaélések is. A törvények megkerülését e te­rületen is határozottan meg kell szüntetni. A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy társadalmi céljaink el­éréséhez van megfelelő gazdaság- politikai programunk, irányítási rendszerünk, valamint a megva­lósításhoz nélkülözhetetlen anya­gi és szellemi bázisunk. Reálisan kitűzhető 'gazdaságfej­lesztési céljaink számszferűségü- ket tekmtve szerények, minőségi szempontból azonban igényesek, megvalósításuk ezért az eddiginél nagycibb erőfeszítést, szervezett­séget és fegyelmet követel. A gazdálkodás minőségének maga­sabb szintre emelése perspektí­vában egv teljesebb, anyagi és szellemi javakban egyaránt gaz­dagabb élet feltételeit teremti meg az egész társadalom számá­ra. Bízunk benne, hogy ez a program elnyeri népünk egyet­értését és támogatását. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika Életszínvonal-politikánk alap­elve, hogy mindenki teljesítmé­nyével, munkájával arányosan részesüljön az anyagi javakból; az életszínvonal a népgazdaság teljesítőképességéhez igazodva alakulhat. A népgazdaság egyen­súlyi követelményeiből kiindulva a XII. kongresszus csak az élet- színvonal megőrzésének célját tudta kitűzni. Az utóbbi négy évben az egy főre jutó reáljövedelem és "fo­gyasztás egyaránt 6 százalékkal nőtt, de a reálbér csökkent, a nyugdíjak és a társadalmi jutta­tások egy részének reálértékét nem sikerült megőrizni. Ezek or­szágos adatok, átlagok. Ezekből is kitűnik; azt a célt, amit a .XII. kongresszus kitűzött, hogy a már elért életszínvonalat megvédjük, nem tudtuk teljes mértékben megvalósítani, a lakosság egyes rétegeinek megélhetése nehezeb­bé vált, életszínvonala csökkent. Az életkörülmények javítását szolgáló kongresszusi célokat el­értük. Jelentős erőfeszítésekkel fenntartottuk a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. A lakosság ellátása az alapvető élelmiszerek­ből, létfenntartási cikkekből ki­egyensúlyozott volt. A lakásállo­mány gyarapodott, négy év alatt 297 ezer lakás épült. Egészség- ügyi, szociális, kulturális ellátá­si rendszerünk — a gondok elle­nére is — kiállja az. összehason­lítást a hasonló fejlettségű or­szágokkal. Az életszínvonal emelése, az életkörülmények javítása szilár­dan csak hatékony termeléssel, gazdálkodással alapozható meg. Fejlődésünk előrelátható lehető­ségeit felmérve az életszínvonal szerény, de érzékelhető növelé­sét irányozhatjuk elő. Mai isme­reteink szerint kitűzhető cél lesz, hogy az egy főre jutó reáljöve­delem és a lakosság fogyasztása a VII. ötéves terv időszakában 10—13 százalékkal emelkedjen. Az életviszonyok alakításában a munkának van meghatározó szerepe. Gazdálkodásunk tovább­fejlesztése során olyan feltételek 'kialakítására törekszünk, ame­lyek a mainál jobban lehetővé teszik az eredményes munka el­ismerését, az ösztönzést. Az elmúlt évtizedekben foko­zatosan nőtt a közvetlenül nem munkához kapcsolódó társadalmi juttatások részaránya. Ez kedve­ző, társadalmunk szocialista jel­legét erősítő folyamatnak bizo­nyult. Ugyanakkor az is nyilván­valóvá vált, hogy nem" célszerű ezt az arányt tovább növelni, mert ez korlátozza a munka sze­rinti elosztás lehetőségeit. A kö­vetkező időszakban meg kell te­remteni a reálbérek növelésének feltételeit. Az elmúlt években a jövedel­mek elosztásában a társadalom alapvető osztályai, rétegei között folytatódott a kiegyenlítődés fo­lyamata. Az . egyes rétegeken be­lül azonban részben indokolt, részben indokolatlan különbsé­gek alakultak ki. Bérrendszerünk még nem ösztönöz eléggé a telje­sítmények növelésére, nem segí­ti kellően a hatékony foglalkoz­tatást. Szociális ellátási rendszerünk­ben a nehezebbé vált gazdasági körülmények között egyetlen lé­nyeges területen sem kényszerül­tünk visszalépésre. A lakosság körében feszültsé­geket okoz a fogyasztói árszínvo­nal 4 emelkedése. A fogyasztói áraknak a jövőben is a termelői árakhoz kell igazodniuk, és csak a társadalompolitikai szempont­ból fontos területeken indokolt az árak állami támogatása. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének ha­tékony módszereit. Nagyon fontos, hogy juttatási rendszerünk legyen igazságosabb, mérsékelje az indokolatlan tár­sadalmi egyenlőtlenségeket, hát­rányokat. A társadalmi igazsá­gosság azt igényli, hogy a na­gyobb jövedelműek fokozott mér­tékben járuljanak hozzá a köz­terhek viseléséhez,! a jövedelmi és szociális helyzetük alapján rá­szorulók pedig kapjanak több kedvezményt, juttatást. A nyugdíj munkával szerzett jog. Célunk az, hogy a szüksé­ges pénzügyi fedezet megterem­tésével emeljük az alacsony nyug­díjakat, és fokozatosan elérjük a nyugdíjak vásárlóértékének meg­őrzését. A nyugdíjak mellett az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a társadalmi gon­doskodás legkülönbözőbb formái­nak, módszereinek kidolgozására és alkalmazására. Ugyanakkor erősíteni kell a családnak az időskorú hozzátartozók ellátásá­ért viselt felelősségét. Az újonnan munkába lépő fia­talok általában egyidejűleg ke­rülnek szembe a pályakezdés, a családalapítás, a lakáshoz jutás gondjaival. Terheik az elmúlt években növekedtek. A család- alapítás, az önálló életvitelre va­ló berendezkedés megkönnyíté­sének érdekében indokolt, hogy tovább növeljük a lakásépítés és -vásárlás szociális támogatását. Szükségesnek tartjuk, hogy a jövőben a gyermeknevelés költ­ségeinek növekvő részét vállalja át az állam. Fontos szerepe van két támogatási formának. A gyer­mekgondozási díj rendszere — amely a gyermekgondozási se­gélyt egyelőre a gyermek egy­éves koráig váltja fel — azért fontos, mert a díj összege, a táp­pénzhez hasonlóan, az anya ke­resetéhez igazodik. A családi pót­lék a gyermekes családoknak nyújtott leghosszabb időszakot át­fogó támogatás, alapvető a je­lentősége a család nagyságából származó jövedelemkülönbségek mérséklésében. Lépéseket te­szünk, hogy a gyermekes — fő­ként a többgyermekes — csalá­dok a lakásépítéshez, a lakásvá­sárláshoz nagyobb támogatást és kedvezményes hitelt kapjanak. ­A következő években az" élet­színvonal-politikában nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a lakossá­gi infrastruktúra fejlesztésére. Egyik legfontosabb célunk a la­káshelyzet további javítása. Gon­dot, feszültséget okoz, hogy csök­kenteni kényszerültünk az álla­mi bérlakások építését. A lakás­hoz jutás feltételei egyenlőbbé váltak. A lakásellátás javítását legin­kább a ‘ lakásárak jelentékeny emelkedése • fékezi: ez a lakásra várók egy részét igen nehéz hely­zetbe hozza. Növelni'kell az ál­lami bérlakások építésének ará­nyát, de a lakáshoz jutás fő for­mája továbbra is a személyi tu­lajdonú lakások építése és vá­sárlása lesz. Szocialista egészségügyünk alap­elve, hogy az ellátás minden la­kos számára hozzáférhető és a lehetőségekhez igazodóan magas színvonalú legyen. Ennek meg­felelően a VI. ötéves tervben — kiemelt társadalompolitikai cél­jaink egyikeként — javítottuk az egészségügyi ellátás személyi, tárgyi, szervezeti feltételeit. A la­kosság egészségi állapotában az utóbbi években felerősödő nega­tív tendenciák megállítása, illet­ve megfordítása fontos társadal­mi ügy. Folytatjuk az egészség- ügyi intézményhálózat mennyi­ségi és minőségi fejlesztését. Na­pirendre kell tűzni az egészség- ügyi ellátás irányításának, mű­ködési' mechanizmusának kor­szerűsítését. A lakosság egészségesebb élet­módjának kialakításához, a fia­talok fizikai erőnlétének javítá­sához az eddiginél eredménye­sebben járuljon hozzá a testne­velési és sportmozgalom. A lakosság életkörülményei­nek javítása megköveteli a szol­gáltatások, a kereskedelmi háló­zat fejlesztését. Nagyobb figyel­met kell fordítani az áruválasz­ték bővítésére, a minőségre, a fogyasztói érdekek védelmére, a kereskedelmi kultúrára. A településhálózat arányosabb fejlődése hozzájárult a termelő­erők magasabb színvonalra emel­kedéséhez, elősegítette a lakos­ság életkörülményeiben meglévő különbségek mérséklését. A _ vá­rosok és a falvak alapellátásának javításában a korábbinál nagyobb szerepet játszott az egyének és a közösségek növekvő anyagi hoz­zájárulása és társadalmi munkája. A jövőben a hosszú távra ki­alakított terület- és településfej­lesztési követelményeknek meg­felelően olyan gyakorlatot kell folytatni, amely kedvezőbb fel­tételeket teremt a területi»rány- talanságok mérsékléséhez. Min­den illetékes szervnek feladata, hogy kedvezőbb kereteket te­remtsen az életkörülmények já­rásához; kulturált életmódot elősegítő környezetet hozzon lét­re- megfelelő jövedelemszerzési és'infrastrukturális feltételek ki­alakításával erősítse a községek és a falvak népességmegtartó képességét; fokozottan segítse a város és a falu közeledését, a te­lepülések, a városok és vonzás- körzetük kölcsönös érdekeken alapuló együttműködését. Hazánkban is fontos feladattá vált az emberi környezet megó­vása, természeti értékeink meg­őrzése, a környezeti ártalmak el­hárítása. A társadalmi részvétel, a lakos­ság öntevékeny közreműködése egyre jelentősebb településfej­lesztő erő. A jövőben a tanácsi gazdálkodás szabályozása javít­ja a helyi önállóság anyagi hát­terét. A települések fejlesztése még eredményesebb lehet, ha a helyi tanácsok önállóságának és döntési jogkörének növekedésével egyidejűleg tovább fokozódik a lakosság aktivitása, részvétele a helyi feladatok meghatározásá­ban, végrehajtásában és ellenőr­zésében. Ideológia, tudomány, kultúra Pártunk a beszámolási időszak­ban is fontos feladatának tekin­tette az eszmei, ideológiai mun­kát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocia­lista erkölcsi normák és életmód kialakítását és fejlesztését. Kez­deményezte a fejlődésünkkel ösz- szefüggésben felvetődő kérdések elemzését, az új kérdések körül kibontakozó alkotó, előremutató eszmecserét, a gyakorlatot segí­tő elméleti válaszok kidolgozá­sát. Népünk gondolkodását alapve­tően a szocializmus céljaival va­ló azonosulás jellemzi. Emelke­dett a lakosság műveltsége, poli­tikai, közgazdasági tájékozottsá­ga és érdeklődése. Népünk reáli­sabban látja országunk belső helyzetét, a világban elfoglalt he­lyét, érzékenyebben reagál a szo­cialista eszményeinktől idegen jelenségekre, tudatosabban kész munkálkodni történelmi vívmá­nyaink megőrzésén és gyarapítá­sán. A közelmúltban tartotta köz­gyűlését a múlt év márciusában »lakúit kecskeméti Magyar— Finn Kulturális Egyesület. A mostani mérlegkészítésnél kide- riiilt, hogy az alakuló ülésen megfogalmazott elképzelések kö­zül szinté valamennyi megvaló­sult. A helyiséggiondok ellenére sikerült havi rendszerességgel megtartani az egyesületi napo­kat, ahol' a legváltozatosabb program várta a tagságot. Elkezdődött a Finnország teg- - n ap és ma elnevezésű sorozat, amelyben az ország földrajzával, történelmével; irodalmával, nép­rajzával ismerkedhetnek az ér­deklődők meghívott előadók köz­reműködésével. Az egyesület finn nyelvtanfolyamának három- . négy hallgatója már. igen szépen halad, négyen most vágtak neki . a tanulásnak. Megjelent az első kiadvány is, a Fejből fújom ver­seimet. amelyben Hideg Antal— Kozmács István' nyersfordításai alapján — szólaltatta még a finn . népköltészet egy-egy magyár for. dí tás ban eddig még ismeretien gyöngyszemét. Alkalom adódott finnekkel való személyes találko­zásra , is:-az egyesület szervezte a DUTÉP nemzetközi gokartverse­nyére érkezett finn csoportnak a kecskeméti programot., s Jit járt októberben Helsinkiből az Eino Lcino Társaság. Ez alkalomból irodalmi estet tartottak, a társa­ság pedig mintegy harminc kötet szépirodalmi, képzőművészeti, s Finnországot bemutató könyvet ajándékozott a kecskemétieknek. Január végén debütált az • egyesület színjátszó csoportja. A fiatal amatőr színjátszókból ver­buválódott társulat óriási siker­rel mutatta be — a Garabonciás Házat zsúfolásig megtöltő kö­zönség előtt — Tauno Yliruusi Börtönkarrier című komédiáját Mózes István rendezésében. Az előadás akkora tetszést aratott, hogy azóta már többször játszot­ták telt ház előtt, s több meg­hívást kaptak vendégszereplésre. Ennyit az' elmúlt évről. A már k orábban említett finn népköl­tészeti' kiadvány előszavában így ír Buda Ferenc, az egyesület el­nöke: „Létrejöttén — akárcsak egyesületünkén — a közös jó­akarat munkálkodott; példázván többek közt azt is, hogy értékek keresése, föltárásé és közreadása egyszerű összefogással, különö­sebb hűhó nélkül is elképzelhe­tő. Egyesületünk bevallott és ki­nyilvánított célja a beké.' a bé­kés egymás mellett élés érdeké- [ ben váló munkálkodás, a törté­nelmi előzményeken alapuló ha­gyományos magyai'—finn barát­ság további elmélyítése.” Haösz- szevetjük az idézett gondolatot az eddig végzettekkel, bizonygat- . ni sem kell, hogy az egyesület beváltotta a hozzáfűzött rémé-', nyékét. Az' egyesületi élet már akár hagyományosnak is nevez­hető ■ formáinak továbbvitelé mellett 'természetesen új célok is lebegnek a tagság szeme előtt. Az elképzelésekről Kozmács Ist­ván egyesületi titkártól tudtam meg részlteteket. Mihamarabb szeretnék föl­v enni a kapcsolatot a — Haza­fias Népfront keretében működő — budapesti Kalevala Baráti Körrel, csakúgy, mint a más vá­rosokban megalakult finn—ma­gyar egyesületekkel. A Kalevala­kor és a kecskemétiek közötti együttműködésnek már van csí­rája. ugyanis három egyesületi tágjuk munkálkodik a budapesti baráti körbten. A kapcsolat gyü­mölcsözőnek ígérkezik: a kecs­kemétiek nemcsak a Kalevala­kor általi teremtett — az itte­nieknél táigabb — tehetőségekkel akarnak élni, hanem erejükhöz : m érten segiteni is kívánják a budapestiek munkáját. Továbbra sem mondanak le k ülönféle kiadványok közreadá­sáról: felvetődött Hideg Antal terjedelmes finn népköltészeti fordításainak — többségük va­rázsszöveg, ráolvasás — kiadása, s kacérkodnak egy finn szakács- könyv megjelentetésének gondo­latával ,is* Ez utóbbi fordításá­nak már neki is fogott az egye­sület egyik hölgytagja. A finn nyelvtanfolyam mellett szándé­kukban áll magyar—finn diákle­velező kurzus ' megszervezése. Továbbra is asz egyik legfonto­sabb cél marad, hogy minél több finn emberrel ’ személyes, baráti kapcsolatokat alakítsanak ki, 1985 — a barátság éve. Ebből az alkalomból háromszáz tagú magyar csoport utazik Finnor- . szagba. S a vezetőség szeretné elérni, hogy ebben az egyesület is képviseltesse magát néhány tagjával. A múlt év nyarán Kecskemét­r e látogatott a Finn Építőmeste­rek Szövetségének főtitkára, aki egyébként tagja a hyvinkääi finn—magyar baráti körnek. Ek­kor beszélt városunk vezetőivel, s felvetette a testvérvárosi -kap­csolat kialakításának lehetőségét. Nem «okkal ezután Osmo Antil­la Hyvinkää vezetője üdvözlő levelet kapott Mező M ihály ta­nácselnöktől, amelyben támogat­ja a két város lakói közti- kap­csolat felvételét, s ennek alapja­ként az ezen már eddig is sike­resen munkálkodó kecskeméti Magyar—Finn Kulturális Egye­sületet képzeli el. A levelet fel­olvasták a hyvinkääi Finn—Ma­gyar Társaság tízéves jubileumi összejövetelén. Erről, Kecskemét lesz Hyvinkää testvérvárosa? címmel számolt be a helyi sajtó: „Hyv.inkäänek nagy esélye van arra, hogy testvérvárosi kapcso­latot teremtsen -Magyarországon. Tegnap este, a Finn—Magyar Társaság hyvinkääi csoportjának tízéves jubileumi estjén Gáti Ta­más nagykövetségi tanácsos el­mondta. hogy a magyarok éven­te egy-két testvérvárosi kapcso­latot szeretnének Finnországgal kialakítani. Mivel Hyvinkää az igénylőlistán elöl áll, a kapcso­lat akár rögtön megszülethet, ígérte. Hyvinkää testvérvárosa a közép-magyarországi Kecskemét lehetne, ahol mintegy százezer lakos ét” Addig is, míg testvérvárosivá n em fejlődik a kapcsolat, az egyesület szeretné ottani csalá­diüt meghívásával, a fiatalok magyarországi építőtáboroztatá­sával még jobban megalapoznia barátságot. Kormos Emese Winter Istvánná tanácselnök, Andriska László vb-titkár és Tornyai János igazgató segít a helyzet megismerésében. Hamar megtudjuk, hagy összesen húsz pedagógus — óvónő, tanító és tanár — dolgozik a faluban. Kö­zülük nyolc személynek — csa­ládnak — tudtak adni eddig szol­gálati lakást. A vb-titkár mond­ja, látható büszkeséggel: — 1960 és 1980 között mind­össz e két nevelői lakás épült saját erőből. Ám az utóbbi öt esztendőben éhhez újabb öt tár­sult. Régóta arra törekszünk, hogy aki Itt született, itt tanult, az lehetőleg maradjon nálunk felnőtt korában. — Van e redménye a törekvés­nek? — A húsz pedagógusunk közül m inden második helybeli szüle­tésű. Ám örömünkre szolgál az is, hogy közülük csupán egyetlen nevelő mondható bejárónak ma már, aki Kiskőrösön lakik, Tab- di tőszomszédságában. A másik, hogy nálunk nincs képesítés nél­küli nevelő. — ' De hogy ne csak a dolog szé p oldalát emlegessük — ezt már a tanácselnök mondja —, van gondunk is. Hiányzik ná­lunk az ének-zene szakos és test­nevelő tanár. — M egfelelő-e az iskolaépület? — A főépületben — természe­t esen a belterületen — hét tan­termünk van, A két szükségte­rem ugyan kissé akadályozó té­nyező, ám a tervezett — nyá­ron sorrakerülő — tatarozás ja­vít majd a helyzeten. Főleg ami a mosdókat, W. C.-ket illeti. Itt jegyezzük meg, hogy szaporod­nak a tanyavilágba® a gyerekek, ám ennek ellenére nem állítjuk vissza a tanyai iskolát. — N em zsúfoltak a tantermek? — Erre már Tornyai János i gazgató válaszol: — Szerencsére /az átlagosnál k edvezőbb a helyzet nálunk, a kilenc tanteremben alig kétszáz gyerek tanul. — Úg y tudom, ön példaadó­nak számít, ami a letelepedést, a kötődést illeti... — Igen. Felnőttként itt végez­t em el a főiskolát, és maradtam, sőt maradok is ... — M i a legnagyobb örömük? — Hogy visszajönnek az itt s zületett, főiskolát végzett fiata­lok. Például a mezőgazdászok, akik leginkább megtalálják itt­hon a számításaikat Varga Mihály kán fő erői felett 1380 szeptem­b erében aratott győzelemről, a mongol—tatár Aranyhorda csa­patai és Dmitrij Donszkoj sere­gei küzdelméről. Amint azt D mitrij Lihacsov akadémikus, történész elmondta, a negyedíves formátumú kódex az óorosz képzőművészeti iskola egyedülálló alkotása. Fakszimile kiadásban jelenik m eg Leningrádban az orosz tör­ténetírás egyik legjelentősebb, gazdagon illusztrált alkotása, az igynevezett Képes Krónika, amely Rettegett Iván idején, a XVI. százaidban keletkezett. A tízkötetes kia/dvány első kötete a Kuli kovái ütközet elbeszélése lesz — a Krónika történelmi for­rásmunkaként tudósít a Mamaj Képes Krónika Kecskemét lesz Hyvinkää testvérvárosa? Tabdi az egyik legfiatalabb település — egyébként rokonszenvesen f ejlődő kisközség — Bács-Kiskunban. Az ottani emberek életét erősen meghatározza Kiskőrös szomszédsága, s az is, hogy viszonylag jó köz­lekedéssel elérhető a városiasodó Izsák és a megyeszékhely. Így bizo­nyára érthetőt ha e cikk keretében arra keressük a választ, milyen mértékben járul hozzá a helybeli oktatási-nevelési hálózat a manap­ság sokat emlegetett megtartó képességhez — az ottani lakosok mara­dását. életkedvét, és életlehetőségét tekintve. „VISSZAJÖNNEK A FŐISKOLÁSOK” Iskolák, nevelők Tabdiban Felújították az épületet körül­ve vő parkot is. Itt helyezték el Somogyi Józsefnek a fasizmus áldozatai tiszteletére készített emlékművét, helyrehoztak egy 48-as emlékművet, s a közeljö­vőben Liszt Ferenc -szobrot is ál­lítanak. A Novotel Szálló és a Kongresszusi Központ között sza­badtéri zenés rendezvények szín­helyéül hangulatos zenepavilont építettek, amelyet amfiteátrum­szerű nézőtér vesz körül. A ze­nepavilont május 1-én nyitják. Jószerivel még el sem készült a Kongresszusi Központ, amikor máris számos programot kínál az intézmény saját és más ren­dezők szervezésében. 32 kong­resszusnak lesz színhelye — egyebek közt asz Európai Kultu­rális Fórumot, a pártkongresz- szust, több nemzetközi konferen­ciát — az autógyártók, az út­építők, a számítástechnikusok, a közgazdászok, nemzetközi ren­dezvényeit tartják itt Zongoraestet ad Cziffra György, fellép a King Singers Együttes. Vendégszerepel aZ Operett Színház, a Benkó Dixie­land Band, a Rock Színház; 1 lesz nemzetközi táncverseny, könnyűzenei est és Miss Hun­gary szépségverseny. Itt rende­zik a Budapesti Zenei Hetek nyi­tó hangversenyét, s innen köz­vetíti 1985 szilveszterén nyilvá­nos műsorát a Magyar Televí­zió is. K. M. • A Kongresszusi Központ fő­b ejárata. hangtechnikai berendezéssel el­l átott. Ez a terem szekcióülések, kamaraelőadások, kamarazenei hangversenyek rendezésére al­kalmas. A Pálma elnevezésű 150 sze­m élyes kamaraterem három ki­sebb helyiséggé is alakítható, mobil világítási és elektro­akusztikád berendezéssel felsze­relhető — színházi, zenei esemé­nyek, bankettek, fogadások ren­dezésére alkalmas. További három, egyenként 30 sz emélyes terem — a Corvina, a Mátyás és a Janus Pannonius nevű — szekcióülésekre, fogadá­sokra készült. Az épület berendezése Herrer C ézár és Király József belsőépí­tészek tervei szerint, főleg oszt­rák anyagokból áll. 14 magyar alvállalkozó működött közre az építésnél, a béréndezésnéL En- gelsz József rézplasztikája, Mé­száros János márványreiáef je, és még náKany mértéktartóan szép műalkotás díszíti az épületet. Érdemes megemlíteni, hogy a Ko ngresszusi Központot, amely Buda egyik legszebb parkjában — 900 méter hosszan gesztenye­fasor mentén áll — úgy építet­ték, tervezték, hogy az épités miatt egyetlen fát sem kellett kivágni. videó-lejátszókkal és kisveti tővel, 3 5, 18 és 8 milliméteres film-, dia-, és írásvetítővel, mikrofo­nokkal, magnetofonokkal - van felszerelve. A földszint tetszés szerint színházi széksorokkal, asztalokkal, székekkel vagy üre­sen is használható — színházi előadásokra, zenés vacsoraestek­re, bálokra, fogadásokra. Az erkélyen 634 beépített, ké­n yelmes széket helyeztek el, le­hajtható írólapokkal, amelyeket a kongresszusok résztvevői hasz­nálhatnak. A Pátria-terem rep­rezentatív bútorait egy padovai cég szállította. A terem kialakí- ■ fásánál gondoltak a tv- és rá­diós közvetítési igényiekre is, ezért beépítették a csatlakozókat, (nem kell külön kábelezni), az önálló műszaki és közvetítőhe­lyiségeket. Háromszáz fő befogadására al­k almas a Bartók-terem, amely elválasztófailakkal két kisebb teremmé alakítható. Színpada 10x4,5 méteres, teljes fény- és B u dán, a Jagelló parkban, a Novotel Szálló mögött áll a szép formájú, osupa- üveg Kongresszusi Központ. Az osztrák hitelkonstrukció h armadik ütemében épült Kong­resszusi Központ reprezentatív, ám igen praktikus, sokféle funk­ció betöltésére alkalmas épület. A kulturális és egyéb rendezvé­nyek szolgáltatóhelye az idegen- forgalmi és kongresszusi turiz­mus céljait szolgálja, komolyze­nei hangversenyek és konferen­ciák, bálok és operettvacsorák, gyermekműsorok és népzenei rendezvények színhelye lesz. Finta Józsefnek, a LAKÓTERV Állami-díjas építészének tervei alapján a versenytárgyalást meg­nyert osztrák AVIMPEX-BBER- HARDT cég kivitelezésében 1983 májusában kezdődött az építke­zés. s 1985. február 20-áni dísz­hangversennyel nyitották meg. A főbejárat üvegajtaján belép­v e juthat el a látogató a Pátria­terem földszintjére, s a szépívű lépcsősor innen vezet az erkély­re. Az 1800 személyes terem Bu­dapest egyik 'legjobb, természe­tes akusztikával rendelkező hangversenyterme is. (Nem kell erősítő berendezés.) Színpada bővíthető, színváltós reflektorok­kal. stabil fényberendezésekkel, fejgépekkel bevilágítható. Hátte­rét Király József Életfa című famunkája zárja le, 8+8 nyelvű szinkrontolmács-berendezéssel, f • Diploma Taorminából 1982- 1 ben. l < | ismertté tette a magyar filmeket. l Jöttek a meghívások külföldi i fesztiválokra. 3 Már 1949-iben hoztunk haza * díjakat, Marianske Lenéből a T alpalatnyi földdel, és attól , kezdve szinte nem volt év, hogy , valahol valamilyen magyar film, re ndező, operatőr vagy színész ne lett volna a díjazottak kő- . zött. Néhány példa: 1953. Velen- I ce: G yöngyvirágtól lombhul­lásig; 1958. Sa® Francisco: Ház , a s ziklák alatt; 1963. Mair del . Plata: A ngyalok földje; 1965. , Moszkva: Húsz ó ra. Az utóbbi években évente 20— l 30 országban 70—80 fesztiválon s zerepelünk. Magyar filmhetet, vagy -bemutatót átlagosa® 20— I 30 országban 40—60 alkalommal I rehdezünk. 1971-ben M akk Károly Szere­lem című filmje Cannes-ban és Chicagóban szerzett elismerést. A sikersorozatban követte S án- t, dór Pál filmje, az Angi Vera, fj amely betört az Egyesült Álla­mo k art kinóiba, dijakat aratott Cannesban, Firenzében, London­ban. Rómában és sok más he- I lyen. A Mephisto, Szabó István remeke elnyerte az Oscar-dijat, I Cannesban a zsűri diját, és az­ó ta is folytatja diadalútját. A I legutóbbi idők sikersorozatának ré szese a Megáll az idő, a Jób lázadása és a Napló gyerme- | keimnek, amelyek előkelő he- ( lyet foglaltak el a Variety című 1 tekintélyes lap kasszásikerldstá- j án. I Természetesen állandóan fi- | gyelemmel kísérjük külföldön I bemutatott filmjeink fogadtatá­sá t. A televízió, a video egyre szélesebb teret nyit a magyar * film számára is. Nem közömbös, ho gy milyen képet kapnak a külország» nézők a mai Magyar - örszág életéről, gondjairól. HETVEN—NYOLCVAN FESZTIVÁL Filmjeink külföldön

Next

/
Thumbnails
Contents