Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése (Rövidített változót) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Központi Bizottságának beszámolója a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól (Rövidített változat) A Magyar Szocialista Munkás­párt híven történelmi múltjához, küldetéséhez, az elmúlt öt esz­tendőben is felelősséggel teljesí­tette kötelességét, szolgálta a ma­gyar nép érdekeit, a szocializmus építését. Politikánkban és végrehajtásá­ban egyaránt kifejeződik az elvi szilárdság és a rugalmasság. Pártunk ügyelt^ arra, hogy érvé­nyesüljenek a politika időtálló, változatlan alapelemei, ugyan­akkor a változás és fejlődés kö­vetelményeinek megfelelően meg­újította önmagát, nem engedve, hogy a politikát akár jobb-, akár „baloldali” irányba eltorzíthas­sák. A Magyar Szocialista Munkás­párt mint marxista—leninista párt, a lenini normák, a demok­ratikus centralizmus elvei alap­ján tevékenykedik. Érvényesül eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége. Pártunk erős, a pártfegyelem alapvetően szi­lárd, jóllehet a párt egysége, a párt fegyelme, a párttagság helytállása az elmúlt években is és ma is nagyobb próbának van kitéve, mint a XII. kongresszust megelőzően. A párttagság^túlnyomó több­sége eleget tesz önként vállalt kötelességeinek, gyakorolja joga­it, fegyelmezetten dolgozik, meg­felel a tagsággal járó nagyobb követelményeknek. A Központi Ellenőrző Bizottság álláspontja az, hogy azok a köve­telmények, amelyeket a párt szervezeti szabályzata a tagság­gal szemben támaszt, reálisak és teljesíthetők. A kommunista el- ' veknek és a vállalt normáknak a párttagok cselekvésében és ma­gatartásában kell kifejeződniük. A párttagsággal járó jogok és kö­telezettségek olyan értékek ér­vényesülését, erősítését, elismer­tetését foglalják magukban, mint a becsületes munka, a felelősség- tudat, a fegyelmezettség, a sze­rénység, a társadalom, a közös­ség hű szolgálata. A pártfegye­lemnek e fontos kritériumai azonban a gyakorlatban nem mindig érvényesülnek zökkenő- mentesen és konfliktus nélkül a tagság életében és magatartásá­ban. Noha a kommunisták túlnyo­mó többsége helytállt, voltak, akik nem tettek eleget az önként vállalt fegyelem követelményé­nek. A XII. kongresszus óta a pártfegyelem megsértése miatt 28 739 párttagot, a tagság 3,4 szá-. zalékát kellett felelősségre vonni és pártbüntetésben részesíteni. A jelentés ezek után a párt fegyelmi helyzetét vizsgálva meg­állapította, hogy pártunk az alap­vető kérdésekben eszmeileg, po­litikailag egységes. E megállapí­tás akkor is érvényes, ha akad­tak olyan párttagok is, akik a párt politikájának egy-egy rész­kérdésében más véleményen vol­tak, illetve fenntartással fogad­ták a párt egyes határozatait vagy a végrehajtásra hozott in­tézkedéseket. Pártéletünk rendjének, a párt­demokrácia érvényesülésének fontos követelménye, hogy az el­térő vélemények pártszerű kifej­tését ne tévesszük össze a párt­fegyelem megsértésével. A pórt cselekvési egységének minősége a határozatok végrehaj­tásában, a párttagok aktivitásá­ban, a pártmegbízatások teljesí­tésében fejeződik ki. A párthatá­rozatok elfogadásában általában minden szinten nagyobb az egyetértés, az egy,ség. mint a vég­rehajtásban. Ezért is fontos a párttagság tájékoztatása, meg­győzése, a határozatok, állásfog­lalások megértetése, elfogadta­tása, a végrehajtás állandó segí­tése és ellenőrzése. A párttagok igénylik a pártha­tározatok és az állami rendele­tek következetes végrehajtását. Azt tartják, hogy a jogokat és a kötelességeket összefüggő egy­ségnek kell tekinteni, és ezek mindenkire egyformán érvénye­sek. Hiányolják a kötelességmu­lasztások számonkérését. A tudatos meggyőződésen ala­puló pártfegyelem megköveteli a demokratikus centralizmus he­lyes értelmezését és alkalmazását. Némelyek nem látják: a demok­ratikus centralizmusban az össz­társadalmi célokkal és érdekekkel együtt a helyi szükségletek és ' törekvések is kellőképpen kife­jeződhetnek. A párt a politika alakításában és végrehajtásában nem nékülöz- heti a határozatok, a döntések előtti pártszerű vitát, a párttag­ság véleményét. A pártélet normái között ki­emelkedő jelentőségű a bírálat és az önbírálat. Ez a pártfegye­lem erősítésének nélkülözhetet­len eszköze. E kérdésben a párt­ban alapvetően rend van. He­lyenként azonban rossz néven veszik a bírálatot. A bírálat el­fojtása és megtorlása sérti a párt normáit — állapította meg a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság, vizs­gálva a pártfegyelem megsérté­sének néhány jelenségét és azok okait. Ezek után rámutatott: A rend és a fegyelem szempont­jából is kulcsszerepet töltenek be a vezető munkakörökben dol­gozó kommunisták, hiszen ben­nük a párttagok és pártonkívüli- ek is a szocialista hatalom sze­mélyes képviselőit látják. A kommunista vezetők — kevés ki­vételtől eltekintve — helytálltak, példamutatóan dolgoztak, és magatartásuk is megfelelt a kö­vetelményeknek. Beosztásuk miatt több figyel­met, megbecsülést érdemelnek, de ha szükséges, védelmet is, mert az ő esetükben fordul elő leg­gyakrabban a hibás általánosítás. A dolgozók túlnyomó többsé­ge értékeli, igényli a Fendet és a fegyelmet, s becsüli azt a vezetőt, akinek van erkölcsi alapja ah­hoz, hogy ezt szánton is kérje. A .pártszervezeteknek támogat­niuk és védelmezniük kell azo­kat a vezetőket, akik a követel­ményeknek .megfelelően rendet és fegyelmet tartanak. Egészséges gondolkodású és .magatartású nemzedékeket csak úgy nevelhetünk, ha népünk munkáját, eredményeit és vív­mányait becsüljük, a történelmi utunkat, haladó hagyományain­kat, az elődök küzdelmét a va­lósághoz hűen értékeljük. A té­nyekkel, a történelmi igazsággal ellenkezik egyeseknek az a kí­sérletezése, hogy megszépítsék, meghamisítsák a két világháború közötti Magyarország képét. A felszabadulás utáni első évtizedet viszont úgy állítják be, mintha csak a hibák, a törvénysértések, a bűnök jellemeznék azokat az éveket, és nem akkor ment volna végbe döntő történelmi fordulat a hatalom osztályjellegében és a tulajdonviszonyokban. Lebe­csülik a nép és a párt korábbi országépítő munkáját, sőt oly­kor mai erőfeszítéseit, szocialis­ta hitét is. Ez okkal váltja ki sok kommunista és pártonkívüli el­lenérzését ; és felháborodását, ezért indokolt e nézetek ellen fellépni. A felszabadulásunk óta eltelt négy évtizedben hazánkban olyan társadalfhi, gazdasági, kulturális és szociális fejlődés ment végbe, amely hatalmas, történelmi vál­tozást hozott az egész magyar nép életében. Ez vitathatatlan történelmi tény és nem feledtet­heti azt sem, hogy az 1950-es évek elején az akkori vezetés súlyos hibákat és bűnöket köve­tett el. A Magyar Szocialista Munkáspárt ezt az időszakot ér­tékelte, a hibákat kijavította, a tanulságokat levonva közel há­rom évtizede töretlenül folytatja politikáját. Párttagságunk és népünk túl­nyomó többsége azonosul pár­tunk nemzetközi tevékenységé­vel, a Magyar Népköztársaság külpolitikájával. Helyesli és tá­mogatja a nemzetiségek kérdé­sében kialakított álláspontját, akadnak azonban akik nemzeti múltunkra, jelenünkre joggal érzékeny közvéleményünkben megpróbálnak kétséget ébreszteni e politika iránt, s a szocialista hazafiság, a proletár internacio­nalizmus • megkérdőjelezésével, a veszélyes burzsoá nacionalizmus felélesztésével kísérleteznek. Az ilyen törekvések ellen következe­tes küzdelmet kell folytatnunk. Felgyorsultak a változások tár­sadalmi életünk minden terüle­tén, különösen a gazdasági élet­ben. Űj feladatok, jelenségek, problémák kerültek felszínre, amelyeknek megértetése foko­zottabb politikai felvilágosító, meggyőzd, nevelő munkát igé­nyel. A pártszervek és -szerveze­tek jelentős erőfeszítéseket tet­tek a párttagság eszmei, politi­kai nevelése érdekében, azonban nem minden új jelenség megvá­laszolására voltak felkészítve, il­letve felkészülve. Ez is oka an­nak, hogy vannak párttagok, akik elbizonytalanodtak, gyengült a párt eszméi melletti kiállásuk, tartózkodtak a téves nézetekkel szembeni fellépéstől. Ideológiai vitákban felkészült, képzett kom­munisták sem képviselték min­dig elég határozottan és kellő időben a párt álláspontját. A pártfegyelmi munka a párt­politikád munka szerves része. Célja, hogy segítse, védje és erő­sítse a párt egységét és a párt­tagság fegyelmét. A Központi Ellenőrző Bizottság tapasztala­tai szerint e tevékenység a XII. pártkongresszus határozatainak, a szervezeti szabályzat előírásai­nak megfelelően, jól szolgálta a párt érdekeit. A pártfegyelmi munkában érvényesült a párt egységének, tisztaságának védel­me, a pártfegyelem erősítése, az egyének nevelése és a hibák megelőzése. A jelentés a továbbiakban a Központi Ellenőrző Bizottság te­vékenységével foglalkozik és megállapítja, hogy a KEB a be­számolási időszakban a párt rend­je széni nt, a szervezeti szabály­zat és a XII. kongresszus ha­tározata alapján végezte mun­káját. A párt vezető szerveivel összhangban dolgozott, azok ha­tározatainak végrehajtása érde­kében tevékenykedett. A KEB vizsgálatai pártszerűen folytak, a párt védelmét, erősí­tését, az érintett párttagok neve­lését szolgálták. A Központi Ellenőrző Bizottság­hoz párttagoktól és pártonkívüliek- től 3770 bejelentés, panasz, ké­relem érkezett. Ezekre nagy fi­gyelmet fordított. A bejelentések egy részét saját hatáskörben megvizsgálta és intézkedett. A panaszok, kérelmek többségét — intézkedés céljából — illeté­kes párt- és állami szervekhez továbbította.. A Központi Ellenőrző Bizott­ság a szervezeti szabályzatnak megfelelően ellenőrizte a Köz­ponti Bizottság pénzgazdálkodá­sát. A gazdálkodás megfelelt a párt normáinak, az állami ren­deleteknek és előírásoknak. A pártegység és a pártfegyelem erősítésével, a pártfegyelmi mun­ka továbbfejlesztésével kapcso­latos főbb feladatokról szólva, a Központi Ellenőrző Bizottság hangsúlyozza azt a meggyőződését, hogy pártunk képes a szocialista társadalom továbbfejlődését ne­hezítő, gátló gyengeségek, hibák, leküzdésére, a kedvezőtlen jelen­ségek elleni határozottabb és kö­vetkezetesebb harcra. Ennek alapja a párt vezető, szervező és ellenőrző szerepének fokozott erősítése, a kommunisták és a pártonkívüliek összefogása, kö­zös cselekvése és fellépése. Pártunk sikeres - munkájának, vezető, irányító szerepe érvénye­sülésének fő feltétele a párt esz­mei, politikai, szervezeti és cse­lekvési egysége, összeforrottsága. A pártegység megteremtésének, megőrzésének és erősítésének legfőbb módszere és eszköze a pártdemokrácia fejlesztése. A párt-, a társadalmi és az állami ellenőrzést összehangol- tabbá kell tenni. Következete­sebb alkalmazásával tovább erő­síthető a társadalmi fegyelem, a közmorál. A társadalmi, a gaz­dasági élet minden területén, az irányítás minden szintjén szüksé­ges és elengedhetetlen a felelős­ség és a hozzáértés növelése, ez­zel együtt az ellenőrzés haté­konyságának biztosítása. A magyar kommunisták esz­méjükből fakadó meggyőződés­sel, a győzelem hitével vállalják a harcot, az útkeresés nehézsé­geit és kockázatát. A kemény küzdelmekkel teli negyven év e hányatott sorsú ország felemel­kedésének történelmileg párat­lan időszaka. Eredményeink megerősítenek bennünket meg­győződésünkben, hogy helyes úton járunk. Hibáinkat, gyengeségein­ket ismerjük. Leküzdésükre újabb és újabb erőfeszítéseket kell tenni. Pártunk ereje abban van, hogy a marxizmus—leninizmus tudo­mányos elmélete vezérli, tagjai ennek alapján cselekednek. A négy évtized alatt felhalmozott tapasztalatok alapul szolgálnak a jövőbeli tennivalókhoz, a XIII. kongresszus határozatainak meg­valósításához.

Next

/
Thumbnails
Contents