Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-25 / 70. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 25. A SZOCIALISTA CÍMÉRT A KONGRESSZUSI VERSENYBEN Petőfiszállási traktorosok A petőfiszállási Petőfi Termelőszövetkezet mai gazdasági szerkezete tavaly novemberben alakult ki, amikor egyesült a kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezettel. A változás, a szántóterület növekedése, az új szakemberek munkakörének kialakítása sok fejtörést okozott. A gondok megoldásához a téesz egész kollektívájának jő hozzáállására, segítségére szükség volt. — Az egyesüléssel olyan szán­tóterületek kerültek a gazdaság­hoz, melyeken az őszi munkákat még nem végezték el — mondja Móczár László, a Hámán Kató traktorosbrigád vezetője. — Te­hát nagyon gyorsan, a fagy érke­zése előtt be kellett fejeznünk a szántást. Sikerült is, a körülbelül százezer forint értékű munkát nyújtott és éjszakai műszakkal befejezni. A brigád tizenhat trak­torosa azonban nemcsak ebben az akcióban tartott össze. — Nem bizony — szól közbe Seres Attila brigádtag. — Sze­retünk együtt dolgozni. A mű­helybeli javítások alkalmával is Segítünk, de a szántóföldön, a ha­tárban sem hagyjuk cserben egy­mást. Sőt, munkaidő után össze­jövünk, és megbeszéljük, ki, mit, hogyan tett az „asztalra”. —: Ezeken a megbeszéléseken dől el az is — veszi át a szót a brigádvezető, — hogy mikor in­dulunk a következő együttes munkába, például a szolgálati la­kást építeni, a futballpályát sala- kozni, vagy a szomszédos játszó­teret megtisztítani. A brigád tagjai elmondják, hogy a játszótéren megjavítják az elromlott hintákat, játékokat, öntözik, nyírják a gyepet. Teszik ezt gyermekeik érdekében, de azért is, hogy a község szebb le­gyen. — Még arra is jüt erőnk, hogy egy-egy kirándulást megszervez­zünk — meséli Móczár László. — Az idén Gyulára készülünk, tár­sulva a szövetkezet máshol dpi-, gozó tagjaival. Az előző években, • A brigádvezető. a nagy betakarítási munkák után, el-elmentünk szusszanni egy kicsit. . . Lassan itt a tavasz. A munka- és erőgépek javításával elkészül­tünk, bár ezzel volt bajunk elég. Munkahenger-csapokat, kor­mánymű-alkatrészeket nagyon nehezen lehetett beszerezni. A szervizmunkák után is gyakran nekünk kell rendbehozni a gépet. Például: nem tudtuk eltalálni, mitől csörög az egyik traktornak a motorja. Amikor szétszedtük, egy csavarkulcsot halásztunk ki belő­le. De már túl vagyunk a javítá­sokon, indulhatnak a gépek... Az egyesülés után megerősödött brigádunk elhatározta, hogy meg­próbáljuk elérni a szocialista cí­met. Nem véletlenül most, hiszen a kongresszusi munkaverseny jó alkalmat ad arra, hogy mégin- kább megmérethessünk, úgy a töb­biek, mint saját magunk előtt. Gál Eszter-Amikor kell, indulhatnak » gépek. (Straszer András -felvételei) SSii lüü OKOK ÉS OKOZATOK — MI LESZ JÖVŐ TÉLEN? Széncsata 1984—85 SAJTOPOSTA % Kávéhoz tejport is — miért? Gyakorta betérek a helyi Vi­rág cukrászdába, ahol újságot olvasok, miközben szürcsölgetem a finom kávét. Március 2-án is Ilyen szándékkal foglaltam he­lyet, s megtudtam: 'ha akarom, ha nem, ezentúl a tejport is mellékelik a feketéihez. Felsőbb utasítás — tette hozzá a felszol­gáló. Jómagam nem fogyasztok tej­port. s tudom, ízlésemmel nem vagyok egyedül. Ezért is gondol­Csak a díjat Hosszabb ideje figyelem á módszert,1 amely változatlan: ilyenkor, év elején rendszeresen megjelenik nálam a kéménysep­rő, felveszi az egész esztendőre a díjat, s távozik. Koromtalanítást, vagy egyéb tisztítást nem végez. Persze, nem is igen lenne teen­dője, hiszen gázzál fűtök, főzöl;, s az égéstermék sem a kémény­be áramlik. Voltaképpen mieg is békéi nék azzal, hogy az ottho­nomban sohasem dolgozik a mes­ter, csak az nem fér á fejembe, hogy akkor milyen jogon szed­kodom el és kérdem: mi lesz az érintetlen tasakokkal? Nyilván vissza viszik oda, ahonnan hoz­ták. S a következő, vendégnek újból eladják e port? A különös intézkedés okát nem ismerem, de gyanítom, hogy szabálytalanságra ad lehetősé­get, arról nem is szólva, hogy árukapcsolást sejtet, ami szintén megengedhetetlen — írja a Kis­kunfélegyháza, Batthyány u. 31, szám alatt lakó Balogh Ödön. szedik? Hét Ibe munkadíjat?' Erne ráadás, hogy a fizetendő összeg az ed­digi 44 forintról 66 forintra emel­kedett az idén. Miért?. E kérdésekre nem tudok Vála­szolni, legfeljebb, azon meditál-, hatok: a szolgáltatás nélkül kasz- szírozött ellenszolgáltatás révén mennyire működhet jövedelme­zően, nyereségesen a szóban for­gó megyei kommunális vállalat? Nagy István Kuriszentmiklós, Mészöly Pál u. 1/a.■ Nyugdíjasok köszönik... Molnár László — Kecs­kemét, Felsőszéktó 142. szám alatti lakos — figye­lemre méltó munkaadói gesztusról számolt be a szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében: A helyi épületkarbain- . tantó és szolgáltató ipari szövetkezet nyugdíjasa va­gyok, s e hónap elején meghívót kaptam a veze­tőségiválasztó közgyűlésre. . A többi nyugdijastársnak ds címzett hasonló tartal­mú sorok e mondattal zá­rultak: amennyiben az utazásához gépkocsit igé­nyel, szíveskedjék jelezni postafordultával. Mondhatná bárki, nem nagy ügy, ; ilyesmi minde­nütt előfordulhat. Ez tény­leg Igaz, azonban mostan­ság az ellenkezőjéről, a nemtörődésről is lehet hal­lani gyakorta. Ezért jól­eső, hogy az ÉPSZISZ ily módon is kifejezi háláját, tiszteletét az egykori dol­gozói iránt. A kistermelők jövedelemadójáról Az elmúlt hetekben jó néhá­nyon felkeresték lapunkat ugyanazon okból, nevezetesen, hogy a jövedelemadójuk mérté­ke, hatósági megállapítása kö­rül nincs minden rendben. Az Imrehegy, Kossuth u. 38. szám alatt lakó Túri Ferencné kifogásolja. hogy belterületi kertje után adófizetésre kötele­zik, ugyanis nincs tudomása ilyen jogszabály létezéséről. A lajosmizsei Krasnyánszky Márton furcsállja, hogy a ser­téshizlalókat is elszámol tátják adóügyben. Úgy véli, a jelenleg egyébként sem olcsó állattartás költsége olyannyira megnő az adóteherrel, hogy óhatatlanul kedvét veszti a kistermelő. Az állításuk szerint irreálisan nagy összegű adóval sújtott Sz. L. Bácsalmáson, V.-né pédig Kecskeméten hallja lépten-nyo- mon, hogy adóval kapcsolatosan fölösleges benyújtani mérséklés, vagy törlés iránti kérelmét, mert elutasítja a tanács, arra hivat­kozva: szüksége van minden fil­lérre a. fejlesztési célkitűzések megvalósításához. Az összességükben kissé le- hangiolónak tűnő lakossági ész­revételekről tájékoztattuk az- il­letékes megyei hatóságot, s az onnan kapott információ alap­ján, meg a háztáji és " kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról szóló hatályos rendeletek figye­lembe vételével közöljük az alábbiakat: A mezőgazdasági kistermelő­ket érintő adózás rendszere lé­nyegében hosszú évek óta válto­zatlan. Viszont a gazdálkodók bevétele jelentősen emelkedett, ami maga után vonta az adó progresszív növekedését. A sé­relmek másik — vélt — kútfor- rása lehet, hogy a földrendezési eljárásokat követően a földhiva­talok mostanában juttatják el a birtoktulajdonról szóló nyilván­tartásokat. a tanácsokhoz,_melyek_ ezt követően követik az adóösz- szegeket. Az intézkedések sok családban tűnhetnek újnak, vá­ratlannak, pedig válójában egy régi jogi élőírás végrehajtásáról van szó. Imrehegyi olvasónkat is meg­nyugtatjuk;, a már említett — és csaknem tíz éve érvényes — ren­deletek világosan leszögezik: mezőgazdaságilag művelhetőnek tekintendő a lakóház körüli kert is, tehát adót kell fizetni utána, ha nagyobb 1500 négyzetméter­nél. Ez a kötelezettség áll fenn, ha kisebb is e terület, ám az ezen belüli szőlő; gyümölcsös legalább 800 négyzetméternyi nagyságú. Lajosmizsei panaszosunknak azt válaszolhatjuk, hogy a me­zőgazdasági termelési tevékeny­ségből — például a sertéshizla- lasból — származó jövedelem is adóalapul szolgál, akkor, ha az -összes árbevétel meghaladja" az évi 150 ezer forintot.- Ez az’ ösz- szég sertésenként jelentősen csökken, ha a termelő szocialis­ta gazdálkodó szervezetnek adja át az állatot. ___Ami_pedig az irreális” mérté­kű adót illeti, annak jogszerűsé­gét kérelem alapján kivizsgálja az elsőfokú 'hatóság, mely indo­kolt esetben korrigál. Ha még­sem, s e határozatát' elfogadha­tatlannak tartja a tulajdonos, fellebbezhet a megyei tanács pénzügyi osztályához. Szó sincs arról, hogy az adóügyi jogorvos­latnál bármiféle tilalom" érvé­nyesülne, ám a hatóságok ezen­túl is csak jogos kérelmek--alap­ján mérséklik, vagy éppen5 törlik . az adót." MWi Bl I Szenzáció: ezen a télen igazi, kemény, rendkívüli tartósságé hideg volt. És minden, ami ebből következik. Például: szénhiány. Akik nem vették meg a szükséges mennyiséget előre, örülhettek, ha a zimankóban egyáltalán kap­tak. Ha a különböző lábrakelt rémtörténeteket nem hisszük is el az utolsó betűig, kénytelenek vagyunk akceptálni Búza Endrének, a Bács-Kiskunt, Békést, Csongrádot ellátó Alföldi TÜZÉP kereskedelmi igazgatójának január végi állapotrajzát: „a hely­zet nálunk a legrosszabb". Egyetlen jogos kérdést tehet föl az ember. Miért? A legegyszerűbb válasz: mert a borsodi bányák képtelenek voltak teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Ez annál szomorúbb, mert hiszen a kereslet évek óta csökken a szilárd tüzelőanyag iránt, egyenes arányban a földgázbekötések számának növekedé­sével. Tavaly például a három megyében annyi há­zat terveztek rákötni a gázhálózatra, mint ameny- nyit az ország egyéb részein összesen! Amikor te­hát — gáz- és nyomáscsökkentőhiány miatt — a bekapcsolások elmaradtak, olyan új igény keletke­zett, amivel az Alföldi TÜZÉP elemzői természet­szerűleg a „csökkenés” rovatban számolták, s nem a „növekedés”-ben. Maga a tüzelőfelhasználás az utóbbi esztendők­ben kissé módosult. A kisvárosokban, a falvakban jónéhány évvel ezelőtt még csak a nagyszobát fű­tötték, s a nagykályhába egy jókora vödör szén untig elég volt esténként, a konyhában a sparherdt melegített. A központi fűtés ma már falun is min­dennapos —, s évente, a ház nagyságától függően, bizony 50—100 mázsa szenet igényel. Az pedig, hogy e három alföldi megyében nemcsak lakásfűtésre, hanem fóliázásra is kell a tüzelő, a világ legtermé­szetesebb dolga. Legföljebb azon csodálkozhatunk, hogy szén kell hozzá: valamikor a hihetetlenül ol­csó fűrészpor is kiadta a kellő meleget — nos, ami­óta minden gramm fűrészporból pozdorjalemez, ab­ból meg bútor készül, a kistermelők szénnel kény­telenek dolgozni (meg is érezzük az árakon). A számok'tükrében ez így hangzik: 1982-ben Bács- Kiskunban 148,6, 1983-ban 134,5 ezer tonna szén, 1982-ben'166,2, 1983-ban 173,5; ezer tonna brikett, 1982-ben 63,2, 1983-ban pedig 52,2 ezer tonna tűzifa tálált vásárlóra. 1984-ben hasonló mennyiség 136,3 ezer tonna szén (az előző évinél. 1,3 százalék­kal több) és 163,7 ezer tonna brikett — fogyott el. A bajok tulajdonképpen, már 1984 első negyed­évében előrevetítették árnyékukat, amikor pár szá­zalékponttal lemaradtak a borsodi bányák. Vala­mit behoztak ugyan a második negyedévben,' ám ettől kezdve csak a hiányt növelték, durva szénből 384,8 ezer tonna helyett csak 355,5 ezer tonnát, bri­kettből pedig 401,9 helyett csupán 386,3 ezer tonnát küldtek a három dél-alföldi megyének. A lemaradás 44,9 ezer tonna. Leírva — nem túl magas szám. Tizenöt mázsás tételben számolva viszont több mint valami. Ekkorra az Alföldi TÜZÉP már rákényszerült, hogy hozzányúljon saját aranytartalékához. 1984 október: beszerez 8,8, elad 14,5 ezer tonna szenet, •megvesz 15,4, piacra kénytelen dobni 17,3 ezer ton­na briketteti, s egyedül fával birja (7,4 ezer tonna a beszerzés, 4,3 ezer tonna az eladás). Ezután mindig többet ad el, mint amennyi érkezik. Amikor végére ér a készletnek — mi mást tehetne? — megkezdi áz „osztást”. Ez nem kereskedelem. Szükséghelyzet. Nem azt mérlegelik, hogy melyik szénnek jobb a 'fűtőértéke, mert örülnek,' ha érkezik egy vagon felsőgallai da­ra. Az egyszerre hazavihető mennyiségről a napi készlet (készlet???) ismeretében a telepvezető dönt. A bányákba^ hétvégén is három műszakban dol­goznak: folyik a széncsata. A TÜZÉP-telepeken pedig a szénharc. Ma, márciusban, lassan megoldódik a széngond: ha késve is, de jön a tavasz. A kérdés azonban nyilván mindenkiben ott motoszkál: ha tovább hal­mozódik, csak növekedhet a hiány. Mi lesz a jövő télen??? . — Szén!'— állítja határozottan a kereskedelmi igazgató. Ehhez azonban kormányzati segítségre is szükség lesz. Eredeti, 950 ezer tonnás keretüket 960 ezerre emelte a Belkereskedelmi Minisztérium, azonban ebből csak 828 200 tonnát tudtak szerződésekkel is megerősíteni. A hiányzó mennyiséget saját erőből nem tudják megszerezni, csak töredékét: 1650 ton­na lengyel brikettet kapnak például a győri áfész- tól, ha egyúttal cseh nyílászárót is átvesznek — ráállnák, bár ajtóból-ablakból egyébként fölös kész­leteik vannak... Megoldás lehetne, ha az emberek nemcsak ak­kor vennék meg a szenet, amikor már kell, a télen, hanem amikor hozzáférhetők a készletek, tehát nyá­ron. Nagy gond azonban, hogy ezt nem tudják kel­lőképpen csábítóvá tenni. Pedig lehetne, és állítják is, hogy tudják a módját: szezonon kívül 10 száza­lékkal olcsóbban, szezonban 10 százalékkal drágáb­ban adnák a tüzelőt. Az eredeti ártól való 20 szá­zalékos eltérés már elgondolkodtatná az embere­ket. Gondolatukat miniszterhelyettesi döntés értel­mében „gondosan ki kell dolgozniuk” — mellette szól, hogy a pb-gázpalacknak ennél sokkal nagyobb a téli szezonáremelkedése. — Ha meg tudjuk szerezni a szükséges 960 ezer tonnát, még ha kemény lesz is a tél: kiegyensúlyo­zott ellátás várható — ígéri Búza Endre. — Bizto­san nem kell sorbaállni. Ha pedig enyhéb lesz a tél, jövő januárban egészséges készlettel rendelke­zünk. Így lesz-e Vajon? így legyen! Ballai József ÜZENJÜK Eszes Andrásnak és Sándor Mi­hály nénak Kecskemétre: Munka­ügyi panaszukat felkérésünkre ki­vizsgálták a bélmégyeri Új Ba­rázda Termelőszövetkezet illeté­kesei. Megállapításuk szerint önök — a közös gazdaság kecskeméti vegyesipari csoportjánál dolgozók — különféle szabálytalanságokat követtek el, például többször hiá­nyoztak igazolatlanul, s a jelen­léti íven, meg a teljesítményla­pon pontatlan adatokat tüntettek fel. Ennek lett a következménye, hogy a január 23-i taggyűlés résztvevői egyhangúlag döntöttek az önök kizárásáról a szakcso­portból. Forgó Ibolyának, Bajára: Érte­sülése helytálló, ugyanis a műve­lődési miniszter 2/1985. (II. 16.) MM számú rendelete lehetővé te­szi. hogy a nappali tagozatos kö­zépiskolással tanulmányi szerző­dést kössön a munkáltató. Ebben vállalja, hogy a képzés idejére ösztöndíjat {havonta legfeljebb 1500 forintot) folyósít a tanulónak, aki viszont kötelezi magát e cég­nél történő munkavállalásra, leg­alább aqnyi ideig, ameddig kap­ta az anyagi támogatást. A mun­kahelynek módjában áll, hogy az iskolai évek alatt üdültesse a ta­nulót, a „jó”, vagy ennél jobb tánulmányi eredményéért juta­lomban részesítse. A munkaviszo­nya létrejöttekor pedig letelepe­dési segélyt vagy lakásvásárlási kölcsönt adhat részére. Az ilyen szerződés érvényességéhez szük­séges a törvényes képviselő bele­egyezése. Bővebbet minderről az említett jogszabály tartalmaz, VÁLASZ A CIKKÜNKRE Megoldás: összefogással Egy héttel ezelőtt tettük szó­vá a 'hasábokon, hagy a kecske­méti' Felsőszéktó térségében több villamosított tanya van villany nélkül .a február eleji vihar óta, mert a javítások elvégzését tech­nikai és pénzügyi akadályok ne­hezítik. Sorainkra az alábbiakat válaszolta a megyei tanács épí­tési és vízügyi osztályának ve­zetője, Sándor Béla: A cikkben említett Máténé és társai esetében szabványon kí­vüli vezetékről van szó, mélyet eddig nem vett át üzemeltetésre a DÉMASZ. Végleges megoldást csak a tel­jes vonalátépítés eredményezhet, melynek feltételei közös összefo­gással teremthetők meg. A me­gyei tanács a tanyiaiviiillamosítási külön támogatás keretében vál­lalja a felmerülő költség egy- harmadának a fedezését. A töb­bi kiadást az érintett jakabszál- lási Népfront- Szakszövetkezet­nek, az áramszolgáltató vállalat­nak és a lakosoknak együttesen kell finanszírozniuk'. Reméljük, ezáltal hamar orvosolható a kör­zet villamosítási gondja. Egyidejűleg felhívjuk az érde­kelt mezőgazdasági nagyüzemek és a tanyai emberek figyelmét arra. hogy , hasonló helyzetben szintén keressék az együttműkö­dést, melyhez mindig készséggel adunk műszaki és pénzügyi tá­mogatást. Célunk nemcsak a kül­területi (lakossági) villamos há­lózat hibáinak gyors helyrehozá­sa, hanem azok megelőzése is! mely megtalálható a Tanácsok Közlönye idei 2-es számában. Kovács Ottónak, Kiskunmajsá- rat. április l-*én lép hatályba az Állami Bér- és Munkaügyi Hiva­tal. elnökének 21/1984. (XII. 30.) ÁEÍMH számú rendélete arról hogy a munkaadó a jövőben meg­határozhatja azokat a munkakö­röket, melyeknél az alkalmazás egyik feltétele a saját motorke­rékpár vagy személygépkocsi használata. Az'így foglalkoztatott dolgozó a feladata ellátása során rendszeresen köteles igénybe ven­ni a casco-szerződéssel biztosított járművét, mely után térítés illeti meg. A jelenleg betöltött állások is átsorolhatok ebbe a kategóriába, s ha az új feltétéinek nem tud megfelelni az érintett személy, megtörténhet, hogy másik beosz­tásba helyezik. ® „Merész ember” jeligére, Kis­kunfélegyházára: Megdöbbentő, amit velünk közölt, hogy az egyik szombat éjszakán három részeg férfi versenyzett abban, melyik találja el kővel . leghamarább a vasúti kereszteződésnél levő lám­pákat. Köszönet öhnek azért, hogy a közbeavatkozásával elejét vet­te a rongálásnak. Bár a tettesek akkor elfutottak, semmi garancia arra, hogy másutt nem folytatták (folytatják) a • társadalmi tulaj­dont rongáló cselekedetüket. Meg­jegyezzük, hogy' e tárgykörben nemrég módosították a szabály­sértési kódexet, s az új előírás szerint a hatósági eljárás során tízezer forintig terjedő pénzbír­sággal sújtható a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés megron- gálója. Szerkeszti Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1/a. Telefon: 27-611

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents