Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-23 / 69. szám
1985. Báréiul 23. • PETŐFI NÉPE • 3 Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése . a XIII. kongresszus kűldötte^^^^M Az MSZMP Központi Bizottságának előzetes jelentése a XIII. kongresszus küldötteinek' című dokumentum nyolc fejezetben adatokat és tényeket ismertet a két kongresszus •közötti pártmunka és társadalmi élet áttekintésének megkönnyítésére. Az I. fejezet a Központi Bizottsálg tevékenységéről szól. Á testület a XII. kongresz- szustól ez év március 1-ig 23 ülést tartott. Tanácskozásain rendszeresen foglalkozott a nemzetközi helyzet, a gazdaságpolitika, az állami élet, a belpolitika, a párt belső élete és a társadalmi élet időszerű kérdéseivel. A Politikai Bizottság és a Titkárság tagjai öt. év alatt összesen 810 munkalátogatást tettek Budapesten és a megyékben, a Központi Bizottság tagjai pedig rendszeresen részt vettek különféle pártrendezvényeken. A párt tevékenységének néhány területét ismertető II. fejezet élén az a közlés áll, hogy a párt taglétszáma 1985. január 1-én 870 992 volt, öt év alatt 59 159-cel (7,3 százalékkal) nőtt. A párttagság több mint 25 000 alap- szervezetben tevékenykedik. , A párt propagandamunkájának fontos adata, hogy a jelenlegi tanévben 'a pártoktatásban 684 373-an vesznek részt, közöttük 371 721 a párttag. A XII. kongresszus óta a párt 10 jelentős országos elméleti tanácskozást rendezett, a Politikai Akadémián pedig öt év alatt 11 előadás hangzott el. Az agitációs tevékenység jól bevált eszközei közé tartoznak a politikai vitakörök; a pártszervezetekben jelenleg több mint 9000 ilyen kör működik, összesen 158 ezer résztvevővel. A Népszabadság és a megyei pártlapok együttesen naponta közel 2 millió példányban jutnak el az olvasókhoz. A fejezet — a pártintézméayek munkájának számbavétele után — a párt nemzetközi tevékenységének áttekintésével zárul. Az MSZMP képviselői a XII. kongresszus óia 85 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 429 alkalommal folytattak magas szintű tárgyalásokat. Tovább szélesedtek az MSZMP kapcsolatai a nemzeti felsza- badítási mozgalmakkal és más haladó szervezetekkel, a szocialista, szociáldemokrata és más pártokkal. A társadalmi fejlődésről szóló III. fejezet közli, hogy az ország népessége az 1980. évi 10 millió 710 ezer főről 1985. január 1-ig 10 millió 658 ezer főre csökkent, a születések számának visszaesése és a halálozási arány növekedése miatt. * Az aktív keresők száma az utóbbi négy év alatt 95 ezerrel, az eltartottaké 155 ezerrel csökkent, az inaktív keresőké 193 ezerrel ^pőtt. ... A munkásosztályhoz 1985 elején 2 millió 731 ezer fő, az aktív keresők 55,5. százaléka tartozott, kéVésébb mint 1980-ban. Á munkás- osztályhoz tartozók 46 százaléka falvakban él. A szövetkezeti parasztság számának és arányának korábban tapasztalt csökkenése 1980 után nem folytatódott. A szellemi foglalkozásúak száma mérsékelten tovább nőtt. A kisárutermelők, kiskereskedők száma némileg növekedett, de arányuk továbbra sem jelentős (az aktív keresők 4,2 százaléka). E fejezet befejező része a társadalmi szervezetekkel és mozgalmakkal foglalkozik*. ismerteti többek között, a szakszervezetek, a KISZ, a Hazafias Népfront, az Országos Béketanács, a Nőtanács, az MSZBT és a szövetkezeti mozgalom tevékenységének fő jellemzőit és eredményeit. A munkamozgalmakról szólva közli, hogy a mostani kongresszusi és felszabadulási versenyben a dolgozók nagy többsége tett felajánlást; a 132 ezer szocialista és munkabrigádban több mint -1,6 millió munkás, mezőgazdasági dolgozó és értelmiségi tevékenykedik, az újító- és feltaláló mozgalomban pedig évente átlagosan 215 ezer dolgozó vesz részt. Az egészségügyi ellátás fö mutatói 1980 1984 © • A IV. fejezet a „Népképviselet, közigazgatás, fegyveres erők és testületek, törvényesség” címet viseli. Közli, hogy az 1980. évi választások alkalmával a lakosság 59 270 helyi tanácstagot és 352 országgyűlési képviselőt választott meg. A jelentés méltatja az Országgyűlés, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, a tanácsok és a népi ellenőrzés sokrétű és eredményes tevékenységét, majd megállapítja, hogy hazánk védelmi képessége a követelményeknek megfelelően fejlődött, országunkban a közrend és a közbiztonság szilárd. A gazdasági építőmunkáról tájékoztató V. fejezet rámutat,, hogy a népgazdaság a XII. kongresszus határozatában megjelölt gazdaságpolitikai irányvonalnak megfelelően fejlődött. A fő célok — a feltételezettnél nehezebb világgazdasági feltételek mellett is — a tervezetthez közel álló mértékben megvalósulnak. A nemzeti jövedelem az utóbbi négy évben együttesen 8,4 százalékkal nőtt, belföldi felhasználása pedig valamjvel több mint 3 százalékkal csökkent, s megszűnt a nemzeti jövedelem termelése és a belföldi felhasználás között korábban kialakult jelentős egyensúlyhiány. Az ország eladósodása megállt, az adósságállomány valamelyest ■ csökkent. A szocialista szervek beruházásainak volumene 1984-ben 19 százalékkal kisebb volt' az 1980. évinél. A fejlesztési forrásokat — ' főként az utóbbi két évben — nagyobbrészt a folyamatban lévő beruházások befejezésére ‘fordították. A gazdálkodás hatékonysága nőtt ugyan, de a lehetségesnél és szükségesnél kevésbé. Az utóbbi négy évben a kiviteli árak 15 Százalékos növekedése a behozatali árak 25 százalékos emelkedését csak részben ellensúlyozta, így a külkereskedelmi cserearányok 7,5 százalékkal romlottak. A népgazdaság energiaT és anyagellátása alapvetően kiegyensúlyozott volt. Az ipari termelés Í980 óta — á kisszervezetek termelésével együtt — évi átlagban mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A termelés 91,7 százalékát az állami, 5,6 százalékát a szövetkezeti ipar, 1,4 százalékát a magánkisipar, 1,3 százalékát a különféle újabban alakult kisszervezetek adják. Az iparon kívüli népgazdasági ágakban (elsősorban a mezőgazdaságban) f végzett ipari, tevékenység meghaladta az összes ipari termelés egytizedát. A VI. ötéves terv első n-ágy évében a mezőgazdasági termelés számottevően emelkedett, .12,4 százalékkal haladta meg az 1976— 1980. évek átlagát. A mezőgazdasági termékek 65 százalékát nagyüzemekben, 35 százalékát, há.?fáji,és kisegítő gazdaságokban állították elő. A mezőgazdasági és az élelmiszer- , .ipari termékek exportja 36 százalékkal nőtt. Szélesítettük külgazdasági kapcsolatainkat. Külkereskedelmi forgalmunk nagyobb hányadát, 53 százalékát a szocialista országokkal, ennek több mint fejét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. Kapcsolatainkban meghatározó szerepet játszanak a KGST tagországai. A fejlett tőkés országokra jut külkereskedelmi forgalmunk egyharmada, a fejlődő országokra 11—12 százaléka. Az „Életszínvonal, szociálpolitika” című VI. fejezet megállapítja: a tgljes foglalkoztatottság — amely a létbiztonság alapfeltétele — változatlanul érvényesült. A lakosság ösz- szes jövedelme (a munkajövedelmek, valamint nyugdíjak, társadalmi juttatások együtt) az elmúlt négy évben mintegy 37 százalékkal nőtt. A fogyasztói árak 30 százalékkal emelkedtek, így a lakosság egy főre jutó reál- jövedelme átlagosan négy év alatt 5,8 százai lékkai nőtt. A társadalom egyes csoportjainak reáljövedelme csökkent. Az alapvető társadalmi rétegek jövedelemszintje közeledett egymáshoz, a munkásosztály és a parasztság egy főre jutó átlagos jövedelme — az 1982. évi felmérés szerint — lényegében azo.nos. A nyugdíjak, társadalmi juttatások összességükben a munkajövedelmeknél gyorsabban növekedtek, arányuk a lakosság jövedelmében 1984-ben 33—34 százalék volt. A nyugdíjasok és járadékosok száma 1985 elején megközelítette a 2,3 millió főt, a részükre kifizetett összeg havi átlaga az 1980. évi 2267 forintról 1984-ben, 3110 forintra nőtt. A legalacsonyabb (2000. forint alatti) nyugdíjak reálértéke — az évi automatikus nyugdíj- emelések és az áremelésekhez kapcsolódó intézkedések hatására — emelkedett, az átlagos és annál magasabb nyugdíjaké viszont csökkent. A nyugdíj a nyugdíjasok összes jövedelmének háromnegyede. j A tarmalékenység egyes mutatói az állami és szövetkezeti iparban Wíii 3 egy íogííi’.kczialotífy jutó öfijttó xérmtíás 1 eflv ieHesiíüTT órám jutó örutió tttmetis A természetbeni társadalmi juttatások szerepe a lakosság jövedelmében valamelyest nőtt. Egyharmad részük az egészségügyi és szociális ellátást, 40 százalékuk az oktatást, a többi a kulturális, a sport- és az üdülési célokat szolgálta. A lakosság egy főre jutó fogyasztása az utóbbi négy évben megközelítően 6 százalékkal növekedett (a hatodik ötéves terv a fogyasztás 7—9 százalékos emelkedésével számolt). A lakossági vásárlóerő és a fogyasztói árualapok egyensúlyát, az ellátás színvonalát a nehezebb külgazdasági feltételek ellenére alapvetően sikerült megőrizni, de a növekvő fogyasztói igények és a differenciálódó kereslet kielégítése csak részben valósult meg. Az utóbbi négy évben a XII. kongresszus határozatában és az ötéves népgazdásági tervben elfogadott célokkal összhangban 297 ezer lakás épült. Az egészségügyi és szociális ellátás fő mutatói javultak. A jelentés VII. fejezetében a tudomány, az oktatás, a közművelődés, a művészetek fontos és érdekes adatai olvashatók. Hazánkban 1983-ban a tudományos ^kutatóhelyeken 78 000 fő dolgozott. A társadalom 1983-ban a kutatásra és fejlesztésre 23,5 milliárd forintot fordított. Az állami oktatási intézményekben — az óvodákat is beleértve — 1984-ben összesen .2,4 millióan tanultak.. Az országban jelenleg 10 010 közművelődési könyvtár működik. A művelődési otthonok száma 1983-ban 2524 volt. Az egyesületekben 294 ezer igazolt sportoló versenyez. A Magyarországon kiadott könyvek száma öt év alatt 8241-ről 9128-ra, példányszámuk 94,7 millióról 103 millióra, a könyvkereskedelem forgalma pedig 2,8 milliárdról 4 milliárd forintra nőtt. Fejlődésről számolnak be a film, a színház, az opera, a hangverseny, a képzőművészet, a televízió, a rádió és a sajtó ada- is. A dokumentum VIII. fejezete — „Külpolitika, nemzetközi kapcsolatok” címmel — ismertetést ad a Varsói Szerződés tagállamainak 1980 óta lezajlott fontosabb tanácskozásairól, valamint a KGST-együttműködés fejlődéséről. A fejezet ezután kétoldalú államközi kapcsolataink alakulásáról tájékoztatva egyebek között szól arról, hogy 1980 óta azoknak az országoknak száma, amelyekkel hazánk diplomáciai kapcsolatot tart fenn, 126-ról 130-ra emelkedett. Országunk közel ezer kormány- szintű és nem. kormányközi nemzetközi szervezet munkájában vesz részt. Hazánk 1984-ben 74 országgal működött együtt kormányközi kulturális és f tudományos egyezmény, munkaterv vagy más megállapodás alapján. A dokumentum befejezésül felsorolja azt az 1980 óta lezajlott csaknem 30 legjelentősebb nemzetközi konferenciát, amelyen a magyar társadalmi szervezetek és mozgalmak is részt vettek. RÁDIÓJEGYZET V ezető — beosztott Elgondolkodtató, időszerű téma* val foglalkozott az elmúlt vasárnapon is a Táskarádió című rádióműsor: a fiatal diplomások vezetővé válásával. S közben arra a kérdésre is választ keresett, hogy egyáltalán kifizetődőbe (anyagilag, szakmailag) főnöknek lenni? Egy történet előzte meg a riportokat. Volt három fiatalember, I mindegyik nagyszerű eredménnyel végezte el a mérnökképző egyetemet. Az első kettő hamarosan vézelői széket kapott, a harmadik jónevű kutató lett. Azonban egy idő után, a vezetői beosztásban lévő kél fiatal kirúgta maga alól‘a bársonyszéket, | az egyik divatárudát, a másik alkatrészboltol nyitott (!). A kutató is felmondott a kutatóintézetben, s átképezte magát számítástechnikai szakemberré. Ezen, a területen is hamar tekintélyt vívott ki magának, ezért főnököt csináltak belőle. De j nem elégedett. Miért? Mert állandóan értekezletekre kell járnia, feljegyzéseket készítenie,- ezerféle statisztikával, adminisztrációval vesződik, miközben alig marad ideje a szakmai munkára. Véleményé szerint, tíz éve még, ha egy mérnök zseniális dolgokat csinált, I az adott bértáblázat miatt ezt riem tudták ,fieki honorálni, kinevezték mqndjuk osztályvezetőnek. S az említett „egyéb teendők” miatt lassan megszűnt zseniális mérnök lenni. Ma azonban, már a fizetést tekintve sem nagyon éri, meg vezető beosztásba kerülni, úgy visszamaradtak a főnöki fizetések. Beosztottként többet foglalkozhat a fiatal mérnök a szakmájával, nem kell akkora felelősséget vállalnia, mások ügyesbajos dolgaival foglalkoznia, s nyugodtan beléphet valamelyik gazdasági munkaközösségbe, hogy plusz jövedelmet szerezzen ... Szélsőségekbe csúszó, mégis elgondolkodtató meglátásuk ezek .. | Persze vannak — ahogy az ezt követő riportból is kiderült — olyan mérnökök, akik íróbban szerelik szakmájukat, mint a pénzt, s akiknek meggyőződésük, hogy egv szakmailag megalapozott állami vállalatnál folyó munka perspektívája előnyösebb. Van. aki a tervezésben’ kutatásban zseniális, s van. aki a vezetésben. Különböző adottságok ezekr * amelyeket valóbán helytelen összekeverni, vagy közéjük egyenlőségjelet tenni. A megoldás mindenekelőtt a tarifa- rendszerek újragondolásában rejlik... K. E. Bárányexport Megkezdődött a tavaszi forgalom a juhászatokban. A Bags', juhtenyésztő gazdaságokból általában hetente indítanak egy-egy szállítmányt orsz^8 egyik ieg- nagyobbjuhtenyésztő üzeme,! a Lajta-Hansági Állami Tangazdaság ák év elejétől eddig csaknem 7000 pecsenyebárányt adott el nyugat-európai és közel-keleti országokba. Jelenleg is 5000 bárány hízik a kisalföldi gazdaságban. Fark május vegéig kerülnek tftegrendelő- ikhrz v v Csongrád megyéből a követ- kexővnápokban — hűsvéiig — miniig) 8000 tejes, és pecsc- nyebárónyt szállítanak Olasz. A kiskunsági juhászainkban — Bács.Klskun megyében egy' 30 WO napvilágot, a ez valamennyi a huss ét előtti bárány vásáron cserélt, illetve cserél gazdát. KONGRESSZUSI KÜLDÖTT Pálinkás László növénytermesztő Címszavakban sorolja életének fontosabb állomásait Pálinkás László. Tisza- kécskén született 1957-ben. A növénytermesztési szakközép- iskolát Cegléden végezte el, Kiskunhalason üzemgazdasági technikusi képesítést szerzett. 1972 óta tagja a KISZ-szervezetnek, 1981-iben párttag lett. Négy év múlva már a tiszaikécskei Béke és Szabadság Termelőszövetkezet párt-végrehajtóbizottságának és a nagyközségi pártbizottságnak a munkájában is részt vett. Eddiigi tevékenységének elismeréseként megválasztották a megyei pártértekezlet küldöttének. Itt az az öröm érte, hogy lehetőséget kapott a kongresszuson való részvételre. — A korom miatt inkább a fiatalok örömeit és gondjait érzem legjobban magaménak — mondja Pálinkás László. — Ezek közül néhányat a megyei pártértekezleten is szerettem volna elmondani, azonban időhiány miatt írásba foglaltam mondanivalóm. Szövetkezetünkben a fiatal, 18— 30 év közötti párttagok aránya mindössze 3—4 százalék. Bár az utóbbi időben javult részvételük a politikai munkában, a KISZ- szervezetnek még mindig nagyok a feladatai a pártépítés segítésében. Nemcsak dtt, hanem a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok körében mindenütt nagy a megterhelés. Főleg a pályakezdők gondja, hogy a megfelelő élet- színvonal eléréséhez, illetve megtartásához gyakran erejükön felül kell többletmunkát vállalniuk. A háztáji és kisegítő gazdaságokban végzett tevékenység, az állatállomány gondozása igaz, jól jövedelmez, de állandó odafigyelést, készenlétet igényel. Így kevesebb idő és energia marad a KISZ-szervezet programjaiban való részvételre, illetve a pártmunkára. A kezdő fizetések javításával és persze átgondolt, tudatos nevelőmunkával lehet csak elérni, hogy a fiatalok körében meggyőződéssé váljon: nemcsak a saját javaimért küzdők, hanem a köz érdekében is. . Az idősebbeket ugyancsak foglalkoztatja ma a teljesítményarányos bérezés kérdése. A többség bízik magaban, úgy érzi, meg tud felelni a követelményeknek. Sokat faggatnak arról, milyen benyomásokkal • .tértem haza a "megyei pártértekezletrŐl. Nagyon tetszett, hogy akik felszólaltak, mindannyian pontosan, építő módon. célratörően fogalmazták meg mondanivalójukat. Azokat az elképzeléseket is szívesen továbbadom, amelyek az értekezlet szüneteiben, kötetlen beszélgetések alkalmával merültek fel. A kongresszusról bizonyára szintén sók új gondolattal térhetek haza, melyeket itthon" munkatársaimmal, a környezetemben élőkkel megvitatunk, hasznosítunk majd. Gál Eszter Segítettek a katonák ■ A Magyar Néphadsereg katonái az év elején jelentős' segítséget nyújtottak a1 népgazdaság különböző ágazataiban a rendkívüli időjárás okozt.a gondok enyhítésében. A Honvédelmi Minisztériumban összegezték a január 1. és február 24. között végzett tevékenységet. A kritikus időszakban mintegy 1200 katona 4128 napi munkát végzett. Segítették a tiszapalkonyai, s a visontai Gagarin Hőerőmű szénellátását: 1730 vagon befagyott-szenet lazítottak meg és raktak ki. A Mecseki Szénbányák pécsi és komlói üzemeinél, a Borsodi Szénbányák kazincbarcikai szénosztályozójánál, valamint a Tho- rez Bányánál több mint 1000 vagon szén lazításán és kirakásán dolgoztak. A Magyar Néphadsereg kato- igáii rés?t .vettek Szánk térségében az olajkutak zárszerkezetének jégtelenítésében, több mint 500-an pedig a budapesti pályaudvarok, valamint a vidéki nagyobb vasúti csomópontok befagyott váltóinak jégtelenítését és tisztítását végezték. Dolgoztak a Nyugati pályaudvaron is, ahol a tűzesettel kapcsolatban 2500 láda anyagot mentettek meg, ' illetve raktak ki. A Tiszán Cigánd térségében több mint. hét kilométer jégtorlaszt robbantottak fel. A kijelölt alakulatok katonái a számukra szokatlan, nehéz feladatokat fegyelmezetten, baleset nélkül hajtották végre, ezért elismerés és köszönet illeti őket — állapították meg a honvédelmi tárca illetékesei. MAGYAR TECHNOLÓGIA ÉS SZAKEMBEREK Vetőmag-termeltetés — Kubában Európa egyik jól ismert szakvállalata, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, amely külföldi cégek megbízására is előállíttat növényi szaporítóanyagot a mezőgazdasági üzemekkel. A külföldi partnerek kihasználják az itteni jó éghajlat- és ta- lajadottságokat, s azt, hogy a vetőmagtermesztést hazánkban jól bevált komplex rendszer szolgálja. A vállalat újabban — részben hasonló meggondolásból — egy-egy, főleg kertészeti termék szaporítására külföldön keres vállalkozót. Az első nagyobb megrendelést gondos szakmai egyeztetés után — kubai vállalatnak adták. Mivel hazánkban a paradicsom vetőmagjának a termesztése az utóbbi években a kedvezőtlen időjárás miatt gyakran okoz gondot, a magyar szakemberek ezúttal a szigetországbeli klímát hívták „segítségül”. A termeltetési szerződés azonban csak úgy jöhetett létre, hogy" a magyar vállalatnak a vetőmag-előállítás szakmai feltételeit is meg kellett teremtenie Kubában. Megfelelő technológiai eszközöket küldtek a szigetre, ahova magyar szakemberek is érkeztek a termelés irányítására. Az elmúlt évben — kölcsönös előnyökkel — három tonna kitűnő minőségű paradicsom-vetőmagot nyertek. A tétel értéke kereken egymillió dollár. A szaporítóanyag egy részét Kubában fölhasználják, másik része Magyarországra kerül, illetve a vállalat közvetítésével külföldi piacokon kel el. 1985-ben megkétszerezik a termőterületet; hozzávetőleg száz hektárra kerül az értékes paradicsom-vetőmag. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat másutt is keresi az export fokozásának lehetőségét. Egyiptomi vállalattal teljes vetőmagtermelési rendszer átadásáról tárgyalnak. Tervezik, hogy Közép-Amerikában, egyebek kpzött Mexikóban honosítják meg á magyar vetőmagtermelési eljárásokat. V t? 1 r *r r 1 i rr rr wr a Felújítják a hőerőművet Megkezdték a 200 megawatt kapacitású oroszlányi hőerőmű felújítását. A több mint 3 milliárd forint beruházást igénylő nagyszabású munka idején az évi 1,4—1,8 milliárd kilowattóra villamos energiát termelő erőmű 4 blokkja közül három folyamatosan működik, s így zavartalanul ellátja a magyar—osztrák energiacsere-egyezményből ráháruló feladatot is. A 1989-ben befejeződő felújítás során különösen nagy gondót fordítanak a környezetvédelemre. Minden új kazánhoz a jelenleginél sokkal korszerűbb elektronikus pernyeválasztót szerelnek. A rekonstrukció után az oroszlányi erőmű teljesítménye 40 megawattal emelkedik, és. így eléri a 240 megawattot.
