Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
1985. március 20. • PETŐFI NÉPE • 3 KONGRESSZUSI KÜLDÖTT HERMÁN ISTVÁN: A mi munkánk egész embert kíván István és az általa irányított DHE —200-as fú- róberende-. zés. (A szerző (elvétele.) „Az aranyhomokon dolgozó ember és a fekete aranyért dolgozó olajbányász kívánjon egymásnak jó szerencsét.” Így fejezte be felszólalását a megyei pártértekezleten Hermán István, a Kőolaj - és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzemének főfúrómestere, akit kongresszusi küldöttnek is megválasztottak. Két évtizede mái*, hogy ez a kölcsönös szeren- csekívánat nap miint nap el is hangzik a maisai, szanki vagy halasi határban, ahol egymástól kőhalításnyira végzi fáradságos munkáját földműves és bányász. Ugyanannak a földnek a kincseiért dolgoznak, csak az egyiknek a felszíni, másiknak az alsóbb rétegek adják meg munkája gyümölcsét. Az évente több mint 70 kilométer kutató és feltáró fúrás eredményeképpen a Kiskunság adja az országa szénhidrogén-termelésének igen jelentős hányadát. A szálfatermetű Hermán István amióta az eszét tudja túrós akart lenni! Nagylengyelben kezdte a szakmát, s végigjárta a mesterség valamennyi lépcsőfokát. Elvégezte az olajipari szakközéo- iskoláft is. öt éve technikus. 1965- ben került Kiskunmajsára. jelenleg az üzem legnagyobb teljesítményű fúróberendezésének munkáját irányítja. ■ — Mi fúrjuk a legmélyebb kutakat. Háromezer méternél már közel ötszáz atmoszféra a nyomás, 150—160 Celsius-fok a hőmérséklet. A felszínre kerülő fúróiszap is 60—65 fokos. A nehéz körülmények fokozottan igénybe- veszik a berendezést és az embert is. Mivel ilyen viszonyok között dolgozunk, tavaly a fúrási tervünk csak 7400 méter volt, de 9540 lett belőle. A nagyobb nyomás miatt nagyobb a kitörésveszély. Előfordult már olyan helyzet, hogy körülbelül tíz percünk volt egy. a zsanaihoz hasonló kitörés megakadályozására. Nem voltam a toronynál, telefonon adtam le az utasításokat. Kerékpárra pattantam, de mire odaértem már mindent végrehajtottak, elmúlt a közvetlen veszély. Munkatársaimnak helyén volt a szívük. A főfúrómester szerényen elhallgatta saját érdemiéit, mint ahogyan azt is. hogy a kitörés- védelmi mentőszervezet tagjaként részt vett a zsanai gázkitörés elfojtásában. 1981-,ben a Szocialista Munka Hőse lett. de tavaly is szép elismerésiben részesült. Megkapta a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést. Tizenhat éve párttag. 1978 óta az 1-es számú fúrási és szállítási üzemi alapszervezet titkára. Arról faggatom, hogy milyennek látta az elmúlt öt évet. — Ügy érzem, hogy kitűzött céljainkat elértük, legfőbb feladatainkat elvégeztük. A népgazdaság és a mi kisebb közösségünk, a KFV kiskunsági üzeme egyaránt. Felszínre hoztuk azt a szénhidrogén-mennyiséget, amit az ország tőlünk megkívánt. Üzembe állítottuk az 1,6 milliárd forint értékű kiskunhalasi kőolaj- és földgázipari létesítményeket. amelyek nélkül mindezt nem tudtuk volna megvalósítani. — Mit vár a jövőtől? — 'Feltétlenül szükséges az előrelépés. Üzemünk a közeljövőben kezdi meg a Tiszaalpár környékén tervezett 4800 méter mély kút fúrását, amihez új berendezést kapunk. Vállalatunk saját erejéből is igyekszik a szénhidro- génbálnyászat műszaki feltételeit javítani, de hosszú tálvon ehhez külső segítségre is szükség lesz. Bizony vannak olyan eszközeink — járművektől a fúrási gépekig —, amiket ki kellene cserélni. — Anyagilag milyen az olajbányászok megbecsülése? — Jól keresünk, de nem vagyunk megfizetve. A mi munkáink egész émbert kíván, de a mellékjövedelmekkel kiegészített keresetekkel nehezen tudunk versenyezni. Aki pedig nyolc órát megállás nélkül dolgozik a toronynál, annak utána már nem nagyon van kedve fóliázni. — Mellékkeresetre így nincs is lehetőség? — Működik nálunk néhány vállalati gazdasági munkaközösség, a gépjavítók között. Nem sajnálom tőlük a pénzt, megdolgoznak érte. Fontos persze, hogy ezek a kisvállalkozások azt a szerepet töltsék be. amiért létrehozták őket. — Miről szóUna szívesen a kongresszuson? — Körülbelül arról, amiről itt beszélgettünk. Bálái F. István Újpest felé haladnak a metróépítők A terveiknek megfelelően tovább épül a főváros egyik legfontosabb tömegközlekedési eszköze a metró: az észak—déli vonalon a tavaly novemberi szakaszátadást követően az Árpád- hídtól Űjpest felé haladnak tovább a kivitelezők. Az úgynevezett 3/b szakasz 3850 méteres vonalán négy állomás lesz: a Róbert Károly körút utáni első állomás a Forgách utcánál, a második a Gyöngyösi utcánál, a harmadik az újpesti vasúti megállóhelynél, az ideiglenes végállomás pedig az Árpád út, Baj- csy-Zsilinszky út csomópontjában lesz. Az újabb szakasz forgalomba helyezésének pontos határideje még nem ismeretes, előzetesen annyi tudható, hogy várhatóan — a pénzügyi lehetőségek alakulása szerint — az évtized végéig átadják a beruházást — tájékoztatták a Metró Közlekedés- fejlesztési és Beruházási Vállalatánál az MTI munkatársát. A bajai horgászok megnyugtató választ várnak ► Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1977-ben hozott határozatával védetté nyilvánította a gemenci körzetet. Ezzel egyidőben egyes vízterületekről kitiltotta, másokon korlátozta a horgászatot. A bajai horgászok sérelme azóta sem csillapodott. A közelmúltban szerkesztőségünknek küldött levelükben,-amelyet tizenöten írtak alá, egyebek között a következőket jelentik ki: „A természetvédelemmel mindenki egyetért, azonban a bennünket ért tiltó rendelkezésekkel nem. Az eltelt hét évben többször megkíséreltük módosíttatni a szigorú rendelkezéseket. Az illetékesek elzárkóztak. Közülünk senki sem fogadja el, hogy a bennünket sújtó korlátozás a természetvédelem érdekeit szolgálja. A bajai kétezres horgásztábor megállapítása az, hogy kizárásunkkal nem lett védettebb a tájvédelmi körzet. Vajon a halászati tevékenység miért kevésbé zavaró, mint a horgászat? A Petőfi Népe adjon nyilvánosságot kérésünknek, és hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy ismét foglalkozzanak a Gemenci Tájvédelmi Körzet horgászrendjével, é& hozzanak mindenki számára megnyugtató döntést.” A gemenci ügy háttere A gemenci akták súlya az évek során elérte egy méretes nyurgapontyét. Tartalmuk a hivatalok közötti „labdadobálást” tükrözi. Az érthetőség kedvéért nézzük meg, mi az ügy lényege és háttere? Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének határozata nyomán a korábbi 335 hektárról 82-re csökkentették a horgászati lehetőségeket. A Duna a tájvédelmi körzet északi határától, az 1493-as folyamkilómétertől csak a jobb parton, a bajai üdülőkörzetben levő Futrinka utcától a tájvédelmi körzet déli határáig, mindkét partszakaszon, csak vízi járművel megközelítve, öt méteres parti sávban horgászható. A veránkai Dunán 100 méteres szakaszon csak az ott üdülők pecáz- hatnak. De korlátozták a cserfái Holt-Duna (bajai Vén-Duna), a szeremlei Holt-Duna, a rezéti Duna és a Mórjcz-Duna megközelítését is. Pedig a folyó mellékágai és egyes belső vizek az igazi élményt kínáló területek. Azonban ezeken tiltó táblák állják útját a horgásznak. A halastó ígéret maradt A bajaiak sérelmének jogosságát már egy évvel az elhamarkodott döntés után felismerték. Valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy 1978. augusztus 117-én' a Mezőgazdasági *és Élelmezésügyi Minisztérium vadászati és' halászati főosztálya tanácskozást' hívott ösfcáé Bajáíá? A tanácskozásnak az volt a célja, hogy kárpótolják a horgászokat a Gemenc- ben elvesztett lehetőségekért. A tervek szerint a Bajai Űj Élet HTSZ kezelésében lévő vizek közül a Kiágya, I, II, III, a Ferenc-csatorna, a bátmonosto- ri Öreg-Duna, a füzesi Duna, a bajai Vén-Duna, a szeremlei Sugovica, a Dunavölgyi főcsatorna-szakasz, a Pirtó, a Sóstó horgászkezelésbe került volna. Ezek ellenértékeként a Bajai Űj Élet HTSZ- nek állami támogatással építendő 100 hektáros halastavat ígértek. Azonban az állami támogatást korlátozó intézkedések miatt a halastó a mai napig sem készült el. Ennek alapján a HTSZ nem mondhatott le a felsorolt vízterületekről. Azok egy részén még mindig gazdálkodik. Kivéve a szeremlei Sugovicát, a Kiágya I—III-at, amelyek halászati jogát közben a horgászok megváltották. A Dunavölgyi főcsatorna-szakasz, az igali csatorna, a Pirtó, a Soltvadkerti-tő és a Sóstó pedig egyéb megállapodás alapján került horgászkezelésbe. Velük vagy nélkülük? A gemenci vizekre szóló horgászati tilalom változatlanul érvényben van. Annak ellenére, hogy a helyes sorrend talán az lett volna, ha a HTSZ megkapja a halastavat, a horgászok a HTSZ-től szóban forgó vízterületeket és ezek után kerülhetett volna sor a gemenci korlátozásokra. A gemenci vizeken a halászok és horgászok évtizedeken át közösen tevékenykedtek. Akkor is voltak már időszakos tilalmak, például a vadászatok miatt és szarvasbőgés idején. A halászok azóta is a korábbiakhoz hasonlóan gazdálkodnak ezeken a vizeken. A horgászok pedig — hét év elteltével is — vitatják, hogy ellenük kell védeni a természetet. Nem lenne célszerűbb velük együtt? Banczik István (Folytatjuk) ELSŐK A HALASI GÉPSZERELŐK Éled a madárvilág Mezőgazdasági szakközépiskolások versenye A hét végén tartották Kiskunhalason a harmadikos mezőgazdasági gépszerelő- és mezőgazda- sági gépésztanulók országos ver- télkedőjét. A negyedik alkalommal megszervezett — s most először dr. Szabó Gusztávról, a mezőgazdasági gépészet hazai alapjainak egyik lerakójáról elnevezett — versenyen 17, egyenként háromfős csapat vett részt: 12 a gépész szakmában állt rajthoz, 5 pedig a mezőgazdasági gépek szerelésében bizonyította elméleti és gyakorlati tudását. A bíráló bizottság tagjai elégedetten nyugtázták: jól felkészült, érdeklődő, sokoldalúan képzett diákok találkoztak Kiskunhalason. Az országos versenyt megelőző három írásbeli forduló feladatait valamennyi mezőgazdasági szakközépiskola sok-sok diákja megoldotta, közülük a legjobbak kerültek be a halasi döntőbe. Az itt sikeresen szereplők csábító ajánlatot kaptak a vetélkedő egyik fő szervezőjétől, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem képviselőjétől: ha hűek maradnak a pályához — s a gödöllői egyetemen szándékoznak továbbtanulni —, a felvételin beszámítják a versenyen elért eredményeket. (Ez eddig csak a negyedikes diákok versenyén volt hagyomány, ahonnan a szakma legkiválóbb tanulói felvételi nélkül jutottak be az egyetemre.) A gépészek közül a Karcagi Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai oldották meg legeredményesebben az írásbeli, gyakorlati és szóbeli feladatokat. Második helyen a csornai Csukás Zoltán Mezőgazdasági Szakközép- iskola tanulói végeztek, a nagy- kanizsai Cserháti Sándor Mezőgazdasági Szakközépiskola triója a harmadik helyet szerezte meg. A mezőgazdasági gépszerelők versenyén a házigazdák, a kiskunhalasi II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulói voltak a legjobbak. A második helyezést a berettyóújfalui Zalka Máté Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola, a harmadik díjat pedig a mezőtúri Dózsa György Mezőgazdasági Gépészeti Szakközépiskola diákjai vitték haza. Képriportunk a vetélkedő leglátványosabb részének, a gyakorlati versenynek néhány izgalmas pillanatát idézi fel. Sz. K. (Méhest Éva felvételei) • A gépészek egyike megadott rajz alapján alkatrészt készít. «• MTZ 50-es traktor fékrendsze- ® A zsűri folyamatában végigkísért minden mun- rét javítja a két halasi versenyző, kamozzanatot. • „Húzd meg jobban, menjen a munka!” Nem kell biztatás — itt mindenki húzza... Ismét vízzel telítődtek a tocsogók, az utóbbi évek aszályától kiszáradt szikes tavak Bács-Kis- kunban, ahol éled a madárvilág. A Kiskunsági Nemzeti Park madárszállásaira érkeznek a költöző és az itt költő vízimadarak. A széki lillék, a piroslábú cankók, a tőkés récék már keresik fészkelőhelyüket a számukra talpon hagyott nádasokban. A frissen zöldellő búzamezőkön. pedig feltűntek a vetési ludak. NAPKÖZBEN Áreltérítők A KONZUM Kereskedelmi Vállalat bajai üzleteiben március elején, egy héten át 1 ■ forinttal drágábban árusították a kézzel dagasztott, tájjellegű kenyeret A korábbi tizenkettő helyett 13 forintért adták kilogrammját. — Miért? — Mert a szóban forgó kenyér a maximált árformába tartózik, és tizenhárom forint a felső határ, amennyiért forgalomba hozhatjuk. Áreltérítéssel lehet élhá. Erre módot ad a vállalati önállóság — válaszol Bessenyi István, a KONZUM Kereskedelmi Vállalat igazgatója. — Lehet és kell: nem ugyanaz. A kenyérnél maradva, elkerülhetetlen volt az áremelés? — Akkor úgy ítéltük meg, hogy igen. A kenyeret a Bajai Sütőipari Vállalattól 11 forint 70 fillérért vásárcljuir. Mi aZ a 30 fillér, ami eddig „bejött” egy kilogramm, kézi dagasztású kenyér bolti árából? Egy forint 30 különbözet viszont már elfogadhah- tóbb. Így számítja a legtöbb forgalmazó. — Tehát a KONZUM Kereskedelmi Vállalat is? — Nem mi kezdtük. Mások már jóval előttünk áttértek az összetételében «gyártási technológiájában a 7,60- astól eltérő, tájjellegű kenyér' maximális fogyasztói árára. Vannak olyan helyiségek, ahol a sütőipar erre veszi az irányt. A magánkereskedelemben a 13 forintos ár az ilyenfajta kenyérért teljesen megszokott. — A vállalat, ezek szerint, csak mintegy zárni akarta a sort a maximált árforma nyújtotta keretek között. Vajon a tanácsnak volt erről tudomása? Tájékoztatták? — Nincs bejelentési kötelezettségünk ármódosításkor. Bár, utólag elismerem, nem ártott volna velük, a tanács vezetőivel is tisztázni ennek az áremelésnek az időszerűségét. nem értett egyet a most áremeléssel. Végül is mi 1 fent, hogy egy hét „próbái után visszatértek a maxin 13 forintos árról 12-re? — Azóta belát*«»- * —-wiiv, Hogy gondőltabban kellett v< cselekedni. Számunkra es legfőbb tanulság. (A szerfc.) Átgondoltad nagyobb felelősséggel, his a vásárlók túlnyomó töbt ge nem a Napóleon-kon] vagy az aranyékszerek, nem az alapvető napi — i külözhetetlen — élelmisze árának a változására éi kény. K. A.
