Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-20 / 66. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 20.

SZOCIALISTA BRIGÁDOK A BAJAI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINÁTBAN

Magasabb termésátlag, kisebb költséggel

Mátéházi vállalások

Bács-Kiskun megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági üzeméről, a Bajai Mezőgazdasági Kombinátról el lebet mondani, hogy az utóbbi két esztendőben nagyot lépett előre. 1982-ben nagyon kis nyereséggel, a vártnál lényegesen alacsonyabb hatékonyságú termelés után zárták az évet. Azóta a gazdaság, ha nem is látványos, de dinamikájában sokat ígérő fejlődésnek Indult. Számokban: 1982-ben a BKR eredményét is magában foglaló nyereség 21 millió forint volt, tavaly — már a külön „kasszára" dolgozó kukoricatermelésl rendszer nélkül — 52 millió 813 ezer forintos eredményt mondhatott magáénak a kombinát.

Az emberi tényezőről, ami ebben nem is kis szerepet játszott, Galántai Ferenccel, a munkaügyi főosztály vezetőjével beszélgettünk.

— A fejlődés nagyon fontos segítője, meghatározója lett — mondta elöljáróban. — Nagy szavak és frázispuffogtatás nélkül: ésszerűen sikerül összekapcsolnunk a munkahelyi versenymozgalomban a vállalat és az egyén érdekeit. Az egyéni érdekeltség megteremtésével mindeki „sebességet váltott”. Tavaly például négymillió 137 ezer forintot fizettünk ki mozgóbérként. Ezt a pénzt nem itt a központban, hanem a közvetlen munkairányítók osztották szét.

Mint megtudtam, a szocialista brigádok tagsága — ezerkétszáz fő — alkotja a kombinát törzsgárdáját. 1982 óta kétszázharminoan váltak meg a nagyüzemtől.

— Ésszerűsítés történt — mondta erről Galántai Ferenc, — akinek a munkáját társai is el tudták végezni, feleslegessé vált, máshová ment dolgozni.

Mondták, erről mi nem tehetünk. Elromlott a sertéstelep hígtrágyáját öntözéssel hasznosító berendezés, így víz híján keveset fizetett a fű. Pedig jól megdolgoztunk érte.

Vuity István, a növénytermesztő Táncsics Mihály brigád tagja. Ok vállalták, hogy 1984-hez képest 5 százalékkal növelik a gabona átlagtermését. Mit tehet ezért egy „faros”? Így nevezik azokat, akik vetéskor a gép működését vigyázzák.

— Vetéskor az a feladatom, hogy a tábla széléről figyeljem a gépet. A traktoros a műszerén csak azt látja, hogy forog-e a magtovábbító tengelye. Azt már nem tudja, hogy minden barázdába jut-e szem. Ezért vagyak én ott. Azt nem tudom pontosan, hogy hány kilóval lenne kevesebb a hektáronkénti termés, ha egy sor kimaradna. Sok kicsi sokra megy, ezért érdemes jobban odafigyelni. Az ősszel 1026 hektár vetésekor csak 300 méteren kellett újból fordulni, mert elsőre elszakádt a lánc.

A „nagygépesek" szocialista brigádja a Dózsa

• Mátyus Vilmos

• Vuity István

• Bibity Tibor

A negyvenhárom szocialista brigád tagsága maradt, s lett — idézem a főosztályvezetőt — különösebb tőkebefektetés nélkül jobb termelőerő.

A szocialista brigádok által a XIII. pártkongresz- szus és hazánk felszabadulása 40. évfordulójának tiszteletére meghirdetett munkaversenyről készített kimutatásokban Vladár Gyula központi versenyfelelős segített eligazodni.

— Nehéz ennek a pénznek — mondta —, a 9,7 millió forintnak a helyét a mérlegben meghatározni. Ennyi a vállalások forintösszege. Ekkora tételben nem növeli az eredményt, de azt mondhatom, hogy pozitív előjellel beépül a nyereségbe. A hozamnövelésen, a költségmegtakarításon túl mindenképpen szót érdemel a társadalmi munka is, hiszen gazdaságunk tizenkilenc Baja környéki községben érdekelt. Ismerve a tanácsok szűkös anyagi helyzetét, mindenhol örömmel fogadják a társadalmi munkásokat.

A Kossuth Lajos traktorosbrigád tagsága a mátéházi üzemegységben felajánlotta, hogy a kiselejtezett ültetvényterület művelésbe vonásával növeli a minőségi árunövényt termő terület nagyságát. A 23. éve traktor nyergében ülő Mátyus Vilmos elmondta:

— A kiselejtezett öreg szőlőt megszántottuk. A helyén intenzív gyep lesz, a szénát a szarvasmarhákkal fogják etetni. Ide először fűmagot vetettünk. Én személy szerint a tavalyi termést keveslem.

György. Felajánlották, hogy a növénytermelés költségeinek csökkentése érdekében 470 hektáron végeznek szántás nélküli talajelőkészítést. Bibity Tibor, aki egy 245 lóerős Rába-Steigerrel járja a határt, így idézte fel az őszi munkát:

— Az előző években nem fektettek erre a talajművelési módra különösebb hangsúlyt. Pedig így sok üzemanyagot lehet megtakarítani. A szántáskor amellett, hogy lassabban haladunk, a gázpedált is tövig kell nyomni. Ezenkívül az eke után még az ilyen erős gép is, mint az enyém, elkapar a homokon, ha vetőgépet húz. Nem úgy, ha előtte csak tárcsáztunk. Igaz, jobban oda kell figyelni, mert több a felszínen maradt szárzúzalék, ami eltömítheti a vetőelemeket. De mégis megéri nagyobbra nyitni a szemünket...

Egy-egy nagyüzem életében — a Bajai Mezőgazdasági Kombinátéban is — ezek az események csak aprócska epizódok. Mégis, ahogy Vuity István fogalmazott: sok kicsi sokra megy. Vagyis a jobb eredmények eléréséhez két út vezet: az egyik a biológiai lehetőségeket mind jobban megközelítő átlagok elérése, a másik pedig a költségek további csökkentése. Az utóbbinál nagy segítség az a gyakran „forintosítható” erő, amelyet a jól szervezett versenymozgalom jelent.

Czauner Péter

' KÖZGAZDASÁGI KISLEXIKON

A több ezernyi, több-kevesebb gyakorisággal előforduló szakkifejezés közül napjainkban az olvasó leginkább az egymáshoz egyre erőteljesebben kötődő nemzetgazdaságok kapcsolatait jellemző fogalmakkal találkozik. Ezekből állítottunk össze egy csokorra valót.

ADÓSSÁGOK, ÁTÜTEMEZÉSEK: Az elmúlt évtizedek kétszeri nyersanyag- és olajárrobbanása, á tőkés gazdaságok tartós recessziója felborította a világ számos országának kivitele illetve behozatala közötti egyensúlyt, ami tartós eladósodáshoz vezetett. A világ országainak mintegy 800 milliárd dollárt kitevő adóssága a vissza nem fizetett, tartós fejlesztési vagy kereskedelmi célú hitelek több éves halmozódása révén keletkezett. E hiteleket az adós országok rövid (egy évnél rövidebb), középtávú (1—5 (év közötti) visszafizetési időre, vagy hosszú távra (5 év után esedékes törlesztésre) vették föl. Amennyiben az esedékes tartozások aránya meghalad egy bizonyos tűrési határt, az adós bevételeiből képtelen tartozásai visszafizetésére, adósságai átütemezésére kényszerül.

Ennek a tűrési határnak a mutatószámaként használatos adósságszolgálati ráta, amely az adott időszakban esedékes hiteltörlesztések és a kamatok együttes összegét veti egybe az adott ország azonos időszakban kitermelt exportbevételeivel és valuta- tartalékaival — vagyis a jelzőszám azt mutatja, milyen megterhelést ró az adósra a felvett hitelek törlesztése. A nemzetközi irodalomban 20—40 százalékos értéket tartanak elfogadhatónak, persze nem egymagában, ennek alapján alkotnak véleményt az országok megbízhatóságáról, hitelképességéről. A hitelképesség, más szóval a likviditás megítélése rendszerint igen széles skálán mozog, annyi bizonyos, hogy az adósok igyekeznek elkerülni a legVilággazdaság

rosszabbat, a tartozások későbbre halasztását, átütemezését.

VÁLSÁGIPARÁGAK: A gyors alkalmazkodásra, dinamikus megújulásra képtelennek mutatkozó iparágak. Az elhúzódó ..recesszió tartós kereslethiányt idéz elő az adott iparág gyártmányai iránt, amely még a konjunktúra felfelé ívelő szakaszában is tartós marad. A válságiparágak tehát nem a konjunktúra adott állapota szerint kapják ezt a megkülönböztető minősítést, hanem mert az iparág életgörbéje végleg a leszálló ágazatába jutott. Egyes kohászati, kőolaj-vegyészeti, textil-, és ruházati ipari, , hagyományos gépgyártó ágazatok tartoznak ebbe a kategóriába. Számos szocialista ország tőkés országokba irányuló kivitelének tekintélyes részét a válságiparágakba sorolható termelők szállítják — és szenvedik el a piac korlátáit. A fejlett tőkés országok közül többen kereskedelmi korlátokkal védelmezik saját válságiparukat, még többen viszont a legfejlettebb technikának nyújtanak helyet azzal, hogy a válságiparban meglévő kapacitásokat a fejlődő országokba helyezik át.

KÜLKERESKEDELMI CSEREARÁNYOK: A nemzetközi kereskedelem legfontosabb mutatószáma, ki- ■ fejezi, hogy adott időszakban egy korábbi, bázis- időszakhoz képest hogyan változott az (egységnyi) import megszerzéséhez szükséges export árszínvonala. Kedvező esetben a mutató nagyobb mint 1, vagyis javul az adott ország kereskedelmi helyzete, mert a vevők többet fizettek (nem fizettek annyival kevesebbet) az exportált árukért, mint ameny- nyivel többet kellett az import beszerzésére költést

TULAJDONOSI SZEMLÉLETTEL

Fémmunkás-feladatok Halason

A munkaidőt úgy kell kihasználni, hogy az év első napjától az utolsóig annak minden órájában termék, érték szülessen, egyenletes mértékben. Mindezt inkább feltételes módban kellene mondani, hiszen köztudomású, hogy a népgazdaság mindeddig kiküszöbölhetetlen problémája az ütemtelenség, a vállalatok többsége ezzel küszködik. Nagyon fontos az első negyedév „megfogása”, ha ez sikerül, nincs elmaradás, a hátra maradó hónapokban könnyebb a terv időarányos részeit megvalósítani.

— A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában hogyan indult 1985? — kérdezem dr. Van Lajos megbízott igaizgatótói.

— Rosszul. A készleteinikban az úgynevezett befejezetlen állományt például még a múlt évben leltározhattuk volna, de csak január másodikén csináltuk ezt meg. Időt vesztettünk. A daraboló, előkészítő üzemnek dolgozni kellett volna a lendületes indulás érdekében decemberiben a két ünnep (közt is, sajnos, ezt sem tudtuk megoldani. A nagy értékű gépeket^ a festő- berendezéseket meg a panelokba szigetelő habot előállító gépet még a múlt év végén kellett volna karbantartani, de ez sem akkor történt meg, s ez is kiesést okozott.

— Egyébként milyen volt az esztendő előkészítése?

— A feladatokat munkahelyi tanácskozásokon ‘beszéltük meg a dolgozókkal. Ezek nagyon hasznosak voltak. Az emberek hozzászólásaikban rámutattak egy sor hibára. Felvetették a kellő szervezettség hiányát, s hogy közvetlen a vezetés. Az őszinte, segíteni akaró kritikának mi örülünk. Több szociálpolitikai, munkásellátási gond is felszínre került. Ha a munkahelyi tanácskozások tanulságait összesítjük, s következtetünk a bajok eredetére, akkor oda jutunk el, hogy az emberek egy részéből, nem kis részéből, (hiányzik hálunk a tulajdonosi érzés, szemlélet, továbbá hogy ez ideig nem töltötte be szerepét kellőképpen

sem a termelési folyamatba beépített, sem pedig a vezetői ellenőrzés.

— Ezek a gyengeségek miben nyilvánulnak meg?

— A fegyelem sok kívánnivalót hagy maiga után, gondolok itt a munka pontos időben való elkezdésére és befejezésére. Irányítási gonddal is küzdünk, az üzemek közti együttműködést nem tudtuk még megnyugtatóan megszervezni. Éhben közrejátszik, hagy aiz előkészítő kapacitás kisebb a szükségesnél. A belső gyengeségeinket külső körülmények tovább erősítették, a nekünk történő szállítások üteme nincs összhangban az igényeinkkel, a szolgáltatások akadoznak. Abban, hogy az első hónapban elmaradtunk a tervezett árbevételtől, létszámhiány is közrejátszott. Az korántsem nyugtat meg bennünket, hogy az idei év eleji teljesítményünk jobb a múlt év azonos időszakáénál. Az

1985-ös feladatokhoz mérten kevés, amit elértünk.

— Hogyan próbálják jobbítani a helyzetet?

— Minden fórumot felhasználunk arra, hogy tudatosítsuk a kollektívában a belső hiányosságainkat, melyek megszüntetésére minden irányítási eszközt felhasználunk. Néhány átszervezést már végrehajtottunk, s továbbiak is folyamatban vannak. Kidolgoztuk belső ösztönzőrendszerünket. amely a havi tervek megvalósításában teszi érdekeltté az embereket. Jellemzője, hogy az egyes területek nagyobb mozgóbérösszeget kapnak, ha az egész gyár haivi terve is teljesül, nem csupán az övék. Tehát arra ösztönözzük a dolgozóikat, hogy ne csupán a saját, szőkébb érdekeiket tartsák szem előtt, hanem távolabbra tekintve az egész gyárét, hiszen a kettő nem választható külön.

— Tehát a jobb munka elnyeri jutalmát, de mi van a fegyelmezetlenekkel?

— Mindenben következetesek akarunk lenni. A nagyobb teljesítményt több keresettel ismerjük el, viszont a munkabeli gondatlanságot is a súlyának megfelelően kezeljük, ami nem marad következmény nélkül. Sajnos, ezt az áltaHánosságban a dolgozók által is elfogadott, sőt követelt szemléletet nem köny- nyű érvényre juttatni, mert a konkrét esetekben olykor ellenzéssel találkozunk.

— A legutóbbi üzemi párttaggyűléseken milyen nézetek kaptak hangot a gyári teendőkről?

— Kertelés nélküli véleményeket hallottunk, akár csak a a munkahelyi tanácskozásokon, örültünk a kritikus szemléletnek, s bizonyára nem hiába várjuk a feladatok megoldásában való aktív részvételt sem a hátralevő időszakban.

— Milyen főbb megrendeléseken dolgoznak most?

' — A Magyar Hajó- és Daru- gyárnak konténer-alapkereteket, a Jászberényi Hűtőgépgyárnak vasszerkezeteket gyártunk, most készül egy tornacsarnok szerkezete Halasra, úgynevezett mobil hűtőkamrákon is dolgozunk, és még több feladatunk van. Várhatóan exportmunkánk is lesz az idén. Ha a negyedéves tervünket sikerül megvalósítani, az tá- gabb értelemben Is előrelépést jelént a gyár életében — mondja dr. Ván Lajos.

A. Tóth Sándor

9 Acéltermékeket rakodnak a halasi gyár udvarán.

Űj olajkutak a Kaspi-tengeren

ni. Ilyen esetben a kereskedelmi mérleg többletéhez hozzájárul tehát a kedvező áralakulás: nem kell annyi terméket exportálni a behozatal fenntartása érdekében, hiszen a keresett exportcikkeket, jó, növekvő árral ismeri el a piac.. Az elmúlt években az új technológiát megtestesítő gyártmányok, és exportőrök számára alakultak kedvezőbben az árviszonyok, nyomott árak jellemezték viszont számos nyersanyag és mezőgazdasági termény piacát. Ez az oka annak, hogy az elmúlt években a legtöbb fejlődő ország és több szocialista ország külkereskedelmi cserearánya romlott...

ECU, SDR: Magánforgalomba nem keiéit „pénzek", amelyek azonban egyre nagyobb teret nyernek a nemzetközi hitelforgalom és a nemzetközi átutalások lebonyolításában. A Közös Piac tagországai 1978-ban hozták létre a nyugat-európai pénzügyi rendszert, amely az ECU-t használja pénzként, elszámolási egységként. A tagországok ma már a dollár után ECU-ban veszik'fel a legtöbb hitelt. A közös piaci tagországok valutái súlyozott számtani átlagából állítanak össze valutakosarat, így alakítják ki az ECU árfolyamát. Az SDR a Nemzetközi Valutaalap mesterséges pénze: a pénzügyi intézet tagországai használják elszámolási eszközként. A tagországok SDR-ben kifejezett befizetésük, kvótájuk alapján vehetnek föl hiteleket, a kvóta mintegy kétszeresének megfelelő összeget. Mjvel a mesterséges pénzeket több valuta árfolyama alapján értékelik, így azok csak tompítottan érzékelik a valutapiacok viharos változásait,' ezzel csökkent a pénzintézeteknek, bankoknak a dollár kiszámíthatatlan árfolyamváltozása miatti kockázata, nagyobb biztonsággal tervezhetnek, kalkulálhatnak.

M. J.

(Folytatjuk.)

Tengeri fúrás, mellyel 3500 méter mélységben hatalmas gázrétegeket tártak fel, azt bizonyította, hogy a Kaspi-tengeren lévő ismert „Április 28-a” elnevezésű kőolaj- és földgázlelőhely határai elmosódnak és sokkal messzebbre kerülnek, mint ez- idáig gondolták. Jelenleg ezen a perspektivikus területen, amely százméteres vízréteg alatt fekszik, egy acél emelvény szerelését fejezik be, amelyről még további 24 fúrólyukat fúrnak a tengerbe lefelé. Képünkön a viborgl hajógyárban készülnek az úszó fúrótornyok.

f

9