Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. március 2. MEZŐGÉPGYÁRTÁS, ATOMENERGETIKA, SZÉNHIDROGÉN-BÁNYÁSZAT, ELEKTRONIKA-EXPORT Emelkedett a műszaki színvonal a megye iparában Bács-Kiskun megye arculatára hagyományosan a mező- gazdaság véste a legmélyebb barázdákat, jelenleg az aktív keresőknek több mint fele ipari munkás., Ez nem napjainkra alakult így ki, a munkásosztály számaránya már öt évvel ezelőtt is meghaladta a parasztság és értelmiség együttes létszámát. Indokolt tehát, hogy most, amikori a megyei pártértekezlet az élet minden terülétén részletesen elemzi szűkebb hazánk elmúlt ötéves fejlődését, külön is tekintsünk vissza néhány sorban a kulcsfontosságú népgazdasági ágazat közelmúltban elért eredményeire és gondjaira. A MINISZTERTANÁCS NAPIRENDJÉN_________ A zöldség- és gyümölcsellátás javításáért A tartalékokra támaszkodva Az ipair előtt a VI. ötéves terv során Bács-Kiskun megyében is ugyanazok a fő feladatok álltak és általak, mint az ország bármelyik más körzetében. A nép- gazdasági egyensúly fenntartása érdekében — a termékszerkezet korszerűsítésével — fokozni kellett .az exportképességet, növelni a munka szervezettségét és a hatékonyságát, javítani a termékek minőségét. Mindezt a tartalékok feltárásával, a korábbinál szűkösebb fejlesztési lehetőségek mellett, elsősorban a jövedelmezőséget szem előtt tartva, takarékoskodva anyaggal és energiával. Megyénk sajátos helyzetéből adódban — miszerint a legtöbb ipari cégünk központja területünkön kívül van (volt) — öt évvel ezelőtt az- is megfogalmazódott. hogy „a vállalatok és szövetkezetek nagyobb öntevékenységgel törekedjenek a tartós termelési kapcsolatok kialakítására’’, s hogy „elő kell segíteni a piaci változásokra érzékenyebb és gazdaságosan működtethető önálló vállalatok szervezését.” Természeti adottságaink és az ismert igények miatt az is érthető, hogy alapvető fontosságú volt a szénhidrogén-bányászat beruházásainak tervszerű üzembe állítása, és zavartalan kitermelés feltételeinek biztosítása. A felsoroltak teljes körű átfogó érékelése nem az újságíró feladata, s meg is haladná egy cikk szokásos terjedelmét. Nem árt azonban, hia emlékeztetjük az olvasót néhány olyan tényre, amely a megye iparának fejlődését bizonyítja, noha a növekedés üteme mérséklődött, és a termelés összességében némileg elmaradt a tervezettől. Előrelépés a nagyoknál Elsőként azt említhetjük, hogy egy sereg megyei gyárunk kiérdemelte önálló vállalattá szerveződését. Ezután egyi'kük sem bújhat a- fővárosi központ védőszárnyai alá, hanem önállóan, saját termékeikkel, saját kockázatukra kell megjelenniük a piacon. Ez lehetőséget ad az alkotó energiák fokozott kibontakoztatására, ugyanakkor az eddiginél nagyobb felelősséget is jelent. A folyamat napjainkban is tart, s erősíti a megye ipart jellegzetességeit. Az iparunkban kiemelkedő szerepet játszó, most önállóvá lett kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál — melynek a megye más területein is vannak érdekeltségei — tovább korszerűsödött a termelés; szemestermény- tárolóiklkal nemzetközi összehasonlításban sem vallanak szégyent. A szintén szervezeti korszerűsítést végrehajtó kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Müveken keresztül helyet kapott iparunkban az atomenergetikai gépgyártás. A pakSi 'erőműhöz és szovjet megrendelésre készülnek ioncserélő-tartályok. Nem ez • az egyetlen üzemünk azonban, amely korszerű műszaki színvonalú termékekkel besegít az atomerőmű építésébe. Az MMG Automatika Művek kecskeméti gyára elektronikus vezérlőberendezéseket készít a paksi beruházáshoz. Az elmúlt időszakban épült ki a Kőbányai Köny- nyűfémmű kecskeméti pigmentüzemében az alumíniumihulladék feldolgozásának vertikuma, bizonyítva, hogy olcsó alapanyagból és kevés dolgozóval is el lehet érni igen magas dollárbevételt. A könnyűiparban is találhatunk példákat az eredményes gazdálkodásra, a modern technológia alkalmazására. A szintén most önállósult kalocsai Rubin Ruházati Vállalat befejezte azt a korszerűsítést, melynek során megvalósította a VEIT típusú anyagmozgatási rendszert. Ennek segítségével számottevően nőtt a termelékenység, javult a tőkés export gazdaságossága. Bács-Kiskun megye iparában, külön fejezetet képvisel a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kiskunsági üzeme. Itt hozzák felszínre a hazánkban termelt kőolaj 15 százalékát, s innen kerül az országos hálózatba a honi eredetű 'földgáz egyhato- da. Az 'iparág népgazdasági ,súA fentebb kiragadott pozitív példák mellett nem hagyhatjuk szó nélkül., azokat a gondokat sem, amelyek a megye iparában — az országos helyzethez hasonlóan — jelen vannak. Nem halad la kívánatos ütemben a termelési és termékszerkezet korszerűsítése. Ennek — az anyagi lehetőségek szűkös voltán túl — vannak még szubjektív, érdekeltségi okai is. Energiagazdálkodásunkra — sajnos —, nem az abszolút megtakarítás, hanem a kőolajnak földgázzal történő felcserélése volt a jellemző. A könnyűipari tőkés exportban — a hazai alapanyagok gyengébb minősége miatt — még mindig • Elszállításra váró atomerőművi berendezések a kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek üzemcsarnokában, (Somos László felvétele) lyának megfelelően fejlődtek a kitermelés feltételei, a Kiskunhalason elkészült létesítmények által. Az üzem eredményesen tesz eleget az országos energia- mérleg egyensúlyi követelményeiből adódó feladatainak. A szövetkezeti ipar megtartotta azt. a jelentős szerepet, amit a megyében korábban is betöltött. Itt állítják elő ipari termelésünk egytizedét. Ebben a szektorban, elsősorban a szolgáltatások fejlesztésére, megjelentek az új vállalkozási formák is. jelentős hányadot képvisel a bérmunkái, ami rontja a kivitel jövedelmezőséget. Vannak különösen alacsony' hatékonyságú vállalatainak, s nem maradtunk ki a hazai gyakorlatban fehér hollónak számító jogutód nélküli felszámolás procedúrájából sem (iGV). A teljes összegzést és a végső következtetések levonását az illetékesek végzik el. Annyi azonban bizonyos, TTogy a VI. ötéves terv fő célkitűzéseinek elérésében — miszerint, eddig elért eredményeink megtartásán fáradoztunk — jelentős szerepe volt a megye iparának is. Bálái F, István Az élelmiszervásárlásra fordított pénz 8—9 százalékát költi a lakosság a zöldség-gyümölcsfélék beszerzésére. Valamennyien tudjuk, hogy e termékek ára és kínálata igencsak befolyásolja a lakosság hangulatát és közérzetét. Az évenként átlagosan megtermelt 5 millió tonna körüli burgonya-, zöldség- és gyümölcsmennyiségből mintegy 3,3 millió tonna értékesül áruként. A zöldségfélék, és a burgonya szántóföldi vetésterülete évék óta folyamatosan, a gyümölcsösök területe második éve hirtelen csökkent. Szérepet kapott ebben a tudatosan elhatározott, központi intézkedéssel is elősegített termelésszabályozás, a nemzetközi piáéi igényekhez való jobb igazodás, közrejátszott ugyanakkor a nagyüzemi termelés visszaszorulása, az érdekeltség romlása is. Csökkent a vetésterület A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stagnált; illetve visszaesett. ■'Ennek okaként az átlaghozamok lassú növekedése, a termés időjárástól függő erős ingadozása, egy-egy cikkből a túlkínálat termelői kedvet rontó hatása említhető. A kisgazdasági termelés bővült ugyan, ám nem annyira, hogy képes lett volna ellensúlyozni a nagyüzemek elmaradását. Az sem változtatott ezen, hogy bővült ä kisgazdaságok által is igénybe vehető vetőmag- és szaporítóanyag-kínálat, kis tételben is hozzáférhetővé váltak a műtrágyák, egyéb növényvédő szerek, s beszerezhetők a kisgépek és berendezések is. Mindezek eredménye, hogy jelenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyümölcs csaknem felét a kisgazdaságok állítják elő. A kialakult munkamegosztás szerint a' nagybani felhasználók, felvásárlók — főként a tartósítóipari és az exportőrök — döntően a nagyüzemekből szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss.ifogyasztásra..,jutó áruk 70 százaléka viszont a kisgazdaságokból származik. A nyugodt, kiegyensúlyozott lakossági ellátás biztosítása, valamint a tartósítóipar és az export igényeinek kielégítése hosszú távra érvényes intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kül- és belpiaci igényeknek megfelelően alakuljon a termékkínálat. Bővíteni keli a kínálatot Kiemelt figyelmet érdemelnek a meghatározó termékek: a paradicsom, az étkezési és a fűszer- paprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli káposzta, a vöröshagyma, a gyökérzöldség, a burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bogyós gyümölcsök. Nyilvánvaló, hogy a komplexen gépesíthető termékek növekvő részét a nagyüzemekben célszerű előállítani. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy számos termék megfelelő kínálata csak a kisgazdasági termelés szintentartásával, illetve bővítésével érhető el. A termelési rendszereknek, a termeltető kereskedelmi szervezeteknek, az ÁFÉSZ-eknek és ' a ZÖLDÉRT-eknek egyaránt javí- taniok kell termelésszervező te- 1 vékenységüket. Bőven van feladatuk a termelés eddiginél jobb műszaki-anyagi megalapozásában, az érdekeltség javításában, s — alkalmasint — a kockázat csökkentése terén is. Érezhetően javítaná a kínálatot, ha — élve a korábbi kezdeményezés lehetőségével — a feldolgozóipar árualapjának részleges átirányításával részt vállalna a friss piaci igények kielégítésében, a piac szabályozásában, és a felesleges készletek felvásárlásában. A szerződések rangja Általános tapasztalat, hogy a többcsatornás forgalmazási rendszer szélesítése az ellátásbeli eredmények mellett új ellentmondásokat hozott felszínre. Gyengült a piac szervezettsége, a termékek értékesítési biztonsága, és megingott a szerződések tekintélye. .Kétségtelen eredmény az áru útjának rövidülése a szocialista kereskedelemben — a ZÖLDÉRT-ek egymás közti forgalma egyhar- madára csökkent —, ám az áru útját hosszabbít°, indokolatlan árnövekedést okozó lánckereskedelem is kialakult esetenként. Több fórumon is elhangzott már, hogy — elsősorban áruhiány esetén — a kereskedelemben nem reális piaci viszonyok érvényesülnék, s a termelői, és fogyasztói árak. között néha indokolatlan különbségek keletkeznek: A közérdek védelme érdekében mindenékfelett az értékesítési fegyelem erősítése, a kötelezettség teljesítéséhez fűződő érdekeltség jávítása, a jogi következmények szigorítása a cél. Lényeges, hogy a szocialista, kereskedelmi szervezetek árualapjaik zömét a lakosság fogyasztása szempontjából alapvető zöldség-gyüipölcs termékekből szerződéssel alapozzák meg. G. R. Az országos gondok ismérveit hordozva Szovjet közlekedési újdonságok Moszkvics—2141 Megkezdődött a Moszkvics Autógyár rekonstrukciója. A gyár felújítása után, 1986-ban elkezdik a kisfogyasztású Moszkvics— 2141 típusú személygépkocsik sorozatgyártását. Éz lesz az első szovjet elsőkerék-meghajtású autó. Az új Moszkvics utastere tágasabb lesz, s így kényelmesebben fémek majd el az ülések is. A belső burkolathoz, az ülések bevonásához tartós és tetszetős műanyagot, illetve műbőrt használnak. A gyár műszaki felújításához NDK automata préssort. csehszlovák automatizált raktározó berendezéseket használnak fel. Lengyelország is szállít néhánv üzemi berendezést. A Moszkvics Autógyárban a teljes műszaki felújítás programjának megfelelően már működnek a hazai gyártmányú, programvezérléses esztergapadok és megjelentek az első robotok is. Trolibuszexport A trolibusz reneszánszát éli. Üzemeltetése ugyanis 5—8 százalékkal olcsóbb, mint az autóbuszoké. emellett nem szennyezi a levegőt, a forgalomban pedig szinte zajtalan. Jelenleg a Szovjetunió 120 városában közlekedtetnek trolibuszokat. A gépoarx évente kétezer újabb járművel gyarapszik. A szovjet gyártmányú trolibuszok egyre keresettebbek külföldön is. Az ENERGOMASH- EXPORT külkereskedelmi vállalat eddig mintegy ezer trolibuszt exportált. Szovjet trolibuszok kö zlekedn ek Lengyelországban. Magyarországon, Jugőszláviában. Tavaly Görögország 132, Kolumbia pedig 125 trolibuszt vásárolt a Szovjetuniótól, legutóbb vevőként jelenltkezett Argentína is. Wmm ' Biztonságosabb hajózás „Okean—C’’ tökéletesített rádiólokációs rendszerrel szerelik fel a szovjet hajókat. A berendezés számítógép-rendszere több mint ötven szembejövő hajó ma. nővéréit képes elemezni, ezzel a legnehezebb navigációs körülmények között is kizárt az összeütközés lehetősége. A hajózási kommunikációs rendszerek korszerűsítése hosszú távú programjának részeként az ..Okean—C” biztonsági navigációs rendszerrel az összes szovjet tengeri bajót ellátják. A hajózás biztonsága érdekében a Szovjetunió részt vesz ^.z Inmarsat nemzetközi műholdrendszerben is. A rendszerhez kapcsolódva a fekete-tengerparti Odesz- szában már megépült a némzet. közi műholdas híradástechnikai hálózat központja. Nemsokára működésbe lép egy másik központ is a Távol-Kelet déli részén, a nahodkai kikötőben, A műholdas hírközlés szolgálatait I egyre több óceánjáró. napjainkban elsősorban a nagy raksúly,ú dízel- haiók. a Mosszoviet gázszállító, a Mihail Lermontov én a Sota Rusztaveli személyszállító veszi igényibe. Az első metró Szibériában Szibéria első metrója énül No- voszibirszkben. A városi földalatti vasút építése itt nem kevés nehézségbe ütközik. Az egyik az. hogy Novoszihirszk egyelőre az egyetlen olyan metróépítő város, ahol az évi átlaghőmérséklet nulla fok alatt van. Az építkezés ettől! függetlenül gyors ütemben halad. A' leendő metró első cölöpjét 1979. májusában verték le, 1)985. végére pedig mjlr átadják a novoszibirszki metró öt állomásból álló első szakaszát. HÁZUNK TÁJA Jótanácsok a tél végi metszéshez Gyümölcsfáink termőfelülete az évek során fokozatosan a korona külső részére húzódik, ezért ritkítanunk kell. A ritkítás legfőbb célja, hogy a korona belseje és az oldalágak is elegendő napfényt kapjanak, és az ott képződött gyümölcsök is jól fejlődjenek. Fontos, hogy ne csipegessük a fát, inkább jól megfontolva, egy-egy ágat vágjuk ki tőből ! Általános irányelvünk legyen, hogy a fölfelé törő koronát oldalirányba nyissuk meg, húzzuk szét. Célszerű, ha a koronát egy központi tengelyre, és három vagy négy, egymástól közel azonos távolságra levő oldalsó vázágra építjük, és az ágak ritkítását ennek megfelelően végezzük. A vessszőket és á vékonyabb gallyakat metszőollóval távolítsuk el. A klasszikus ollótípus vágószerkezete két részből áll: a támasztó- és a vágópengéből. Csak az utóbbit élezzük! Az almástermésűeket télen is metszhetjük, ha • a hőmérséklet mínusz öt foknál nem alacsonyabb, ez az idő pedig reméljük, közeledik. Áz őszi- és kajszibarack metszését azonban lehetőleg a pirosbimbós állapotra időzítsük, mert ez az időszak az ágpusztulást előidéző kórokozók fertőzésének, már sokkal kevésbé kedvez, mint a tél vége és a kora tavasz. Gyümölcstermő bokraink rendbetételének fontos feltétele a letermett, beteg, sű- rűsítő és elöregedett termőrészek eltávolítása. A feketeribiszke-bokrok termőképességét a világos színű termővesszők aránya határozza meg. Azok a bokrok, amelyek sötét színű,'felkopaszodott ágakból állnak, .termést alig adnak. A ritkítás során ezeket a sötét árnyalatú négyéves részeket •maradéktalanul el kell távolítanunk. Ezután a bodron már csak egyéves vesszők, kétéves termőgallyak és hároméves termőágak maradnak. Ha még mindig sűrű a bokor, akkor ezeket is ritkítsuk meg úgy, hogy arányuk egyenlő, azaz harmadnyi legyen. A pirosribiszke-bokrokat a feketeribiszkéhez hasonlóan ritkítsuk. Ez esetben azonban csak az ötéves részeket távolítsuk el maradéktalanul, az egy—négyéves részeket pedig arányosan ritkítsuk. # Koronaalakítás után ilyen az almacsemete. MÉG NEM KÉSŐ! Gyümölcsfáink, díszfáink, cserjéink nyugalmi állapotában időszerű elvégezni az ápolási; tisztogatási munkákat. ’ A jól látható, áttelelő károsítok vegyszerek igénybevétele nélkül pusztíthatok el ilyenkor. Joggal lehetünk kiváncsiak arra, hogy gyümölcsfáink rügyei .miként teleltek át. Ezt úgy tudhatjuk meg, hogy a fák koronájának különböző részeiből egészséges vesszőket vágunk le, ezeket vízzel; lett edényben, fűtőit szobában helyezzük el. A rügyek néhány nap. alatt megduzzadnak és az egészségesekből virágok fakadnak, E hajtatás tapasztalatait jól hasznosíthatjuk a metszés idején. A vermelőben, pincében, tárolóban elhelyezett terményeinket rendszeresen ellenőrizzük. A beteg egyedeket mindenkor távolítsuk eL Virágos növényeink gumói r- dália-, kánná-, gladlólusz- és begónia-gumók , — fagymentes, mérsékelten száraz, szellős helyen telelnek jég .Szükség ‘ szerint szellőztessük vagy öntözzük a takaró homokot. Legalább hetenként locsoljuk meg az aszpidisztrát, babérfát, leandert, muskátlit és a vízmedence növényeit. Vöröshagyma a külpiacon A vöröshagyma hazai fogyasztói kereslete és az ipari feldolgozás igénye eléggé pontosan felmérhető és tervezhető, az exportpiacok kialakult csatornáinak befogadóképessége is elég nagy biztonsággal megbecsülhető. A múllt évben mégis voltak a vöröshagyma kereskedelmi forgalmában zökkenők, melyek kedvezőtlenül hatottak a termelőkre. ' Az idei első negyedévben azonban megélénkült a hagyma exportja, aminek nem mindeh termelő tud megfelelni. Sokan ugyanis a kemény tél miatt szüneteltették az áru előkészítését. Ahol a tárolást optimális hőfokon végezték, ott a vöröshagyma lényegesen hosszabb ideig megfelel a friss export követelményeinek. A nyolcvanas években eddig igen változó volt a vöröshagyma exportja, esetenként 3000—4000 tonnás ingadozásit mutattak a kiszállított évenkénti meny- nyiségek. A hazai árualapok hiányán a termesztési kedv fellendülése javíthat. Az idén remélhetően sikerül elérni a vöröshagymaexport stabilitását, ami jórészt a termelőd és a forgalmazói érdekek eddiginél jobb egyeztetésének köszönhető. összeállította: Gál Eszter
