Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

család 1 otthon - szabad idő az orvos szemével Ismét a parodontológiáról újdonságok ^ ° a ,,Jarmergyárból Érdeklődéssel olvastam a paro- dontológiáról február' 15-én meg­jelent írást dr. Hanti Géza tollá­ból. örvendetes, hogy a szerkesz­tőség olyan szakterülettel foglal­kozik amelynek tárgya sokak előtt ismeretlen: A párádontológla a fogágy be­tegségek — köznyelv szerint: íny- sorvadás — gyógyításával foglal­kozik. A fogágybetegség népbe­tegség. amit ‘bizonyít, hogy szinte valamennyi harminc év feletti lakost érint. Kezdett formája már a 12—18 évesek mintegy nyolcvan százalékánál is fellel­hető. A korai forma még köny- n.yen gyógyítható, közepesen elő­rehaladott stádiumban legtöbb esetben megállapítható a gyulla­dás. az ezt követő csontpusztulás. Ideiében elkezdett ‘kezelés esetén nem lazul ki a fog. nem .kell el­távolítani. Mindezek ellenére je­lenleg már töibb fog vész el fog­ágvbetegség mint fogszuvasodás miatt. Sajnos, kevesen keresik fel időben a szakrendelést pana­szaikkal. A fogágybetegség a fog tartó­szöveteit károsítja. Többféle for­mája ismeretes. Egyes esetekben a.fognyak válik szabaddá mivel az ínyszél lehúzódik, más esetben az inyszél nem tapad a' fognya­kon. .tasakossá válik. Ezek a ta- sakok állandóan fertőződnek, kró­nikus gyulladás alakul ki. melv időközben az ínyről az állcsont fogmedrére terjed és azt elpusz­títja. Ennek következtében a fo­gak kilazulnak. A gyógyítás módszerei állan­dóan szélesednek. Bizonyos kór­formákban. illetve stádiumokban a oarodontális műtétek kiváló eredményt hoznak. A kezelés ki­egészíthető gyógyszeres beavat­kozással is. Természetesen min­denféle terápiánál szükséges a beteg közreműködése a jó száj­higiénia megteremtése és fenn­tartása által. A parodontológus feladatai kö­zé tartozik továbbá a szájnyálka- hár.tva megbetegedéseinek gyó­gyítása. illetve belgyógyászati be­tegségek diagnosztizálása a száj- tünetek alapján. Egyes vérképző- szervi. illetve bőr- vagy egyéb belgyógyászati megbetegedések­nél a száitünetek előbb jelennek meg így ezek alapján meg lehet állapítani a betegséget. A megyei parodontológiai ren­delés felszereltsége magas szintű. A betegek korszerű gyógyítása érdekében a rendelés állandó kapcsolatot tart a klinikákkal. A megyei parodontológiai ren­delésre fogszakorvosok utalhat­nak be betegeket Kecskemétről. Illetve Bács-Kiskun megyéből. Dr. Ferber Paula a megyei parodontológiai szakrendelés vezetője Üjabb termékkel bővíti hazai kínálatát is a Buda-Fllax Len­fonó és Szövőipari Vállalat. A tervekhez kedvező indítást adott 'a tavalyi rekord lenter­més, ami lehetővé teszi a szö- vőfomaltermelés növelését, és az import csökkentését A hazai piacon a Trapper, a Weekend és a Safari sportruhá- kon kívül az itt konfekcionált Lee Cooper márkájú farmer és kordbársony nadrágok iránt nőtt meg a kereslet A kordbársony- nadrágok előállítását az idén öt­szörösére növelik. A nadrágok hatféle színben, férfi és 'ka­masz méretben, az év második felétől pedig már női méretben, és több fazonban is készülnek. A Lee Cooper vászonnadrágok­ból az idén 250 ezer kerül a bol­tokba, s újdonságként megjele­nik a kamasz- és a férfifarmer­ing is. Bundás csirkefalat, füstölt baromfiáruk HORGÁSZOKNAK A rádió Napközben cí­mű népszerű adása a közel­múltban „körberágta” a csirkecsontot, azaz: a ba­romfitermékek kínálatá­val és fogyasztásával fog­lalkozott. Az ország külön­böző részéből érkezett hoz­zászólásokból kiderült, nem minden vásárló elégedett a baromfiipar áruválaszté­kával, s néha a minőséggel sem. Pedig — mint köztu­dott — a húsfélék közül a legkeresettebb és viszony­lag olcsó termékről van szó. Mi a Kecskeméti Ba­romfifeldolgozó Vállalat­hoz kopogtattunk be azzal a kérdéssel: hogyan segí­tik a korszerű táplálkozást, milyen árukínálattal áll­nak elsősorban a megye lakosságának rendelkezé­sére? Gerhardt Antalné keres­kedelmi osztályvezető el­mondta, hogy az Utóbbi idő­ben számos olcsó termék­kel jelentkeztek a piacon. Ilyenek a Hírős-család tag­jai: baromfipárizsi, annak sajtos változata és a ba­romfivirsli. „Kecskeméti” néven forgalomba kerülő áruik: a páros kolbász, a felvágott és a mortadella. Mindezek önmagukban is és egy kis ötlettel többfé­leképpen fogyaszthatok. Még az első félévben új félkészterméket is gyárta­nak. A panír és panír nél­küli, 50 grammos húspogá­csák hamburgerként is, fel­tétnek is kiválóak. A fok­hagymás, paradicsomos íze­sítésű és diétázóknak ke­vésbé fűszerezett termékek félig sült, de lefagyasztott áruként, bundás csirkefa­lat, illetve csirkefalat né­ven kerülnek forgalomba. Forró olajban, vagy zsír­ban 4—5 perces átsütés után tálalhatók. • Választékbővítésre szán­ják a füstölt baromfiáru­kat. Készítenek csontos és csont nélküli libamellet, -combot, félbevágott csir­két és pulykacombot. Április közepétől az olcsó termékek skálája — a liba- zsiradék és aprólékáruk mellett — a pecsenyeka­csával bővül. A közeljövőben két új felvágottal is jelentkezik a vállalat. A KERMI jó mi­nősítést adott a liba-, ki­válót pedig a pulykahús­ból készült felvágottaknak. A fentieket hallgatva, s látva — némelyik árut megkóstolva — hisszük, hogy a fogyasztók egy kö­vetkező Napközben-adás- ban elégedetten nyilatkoz­nak a kecskeméti baromfi- ipari termékekről. Termé­szetesen ide kívánkozik a megjegyzés: sok múlik a kereskedelem „tálalásán” is. Ugyanis kereskedelmi politikánk egyik legjelen­tősebb tényezője a lakosság vásárlóerejéhez igazodó, árszínvonalában is diffe­renciált árukínálat megte­remtése. A gyártó — ese­tünkben — már megtette a magáét. P. S. Környezetvédelmi napok A Magyar Országos Horgász Szövetség március utolsó szombatját országos környezetvédelmi nap­pá nyilvánította. A megye horgászegyesületei már megkezdték az előkészületeket, s többségük csat­lakozik a MOHOSZ felhívásához. A megyei intéző bizottság vízterületei közül a Kiskunsági-csator­nán március 30-án, szombaton a kunszentmiklósi hídnál, a homoki hídnál és a Kígyósi csárdánál várják a segítőkész horgászokat ásóval, lapáttal, ge- reblyével. A szikrai Holt-Tiszán, a tŐserdei hídnál, illetve a kecskeméti Hírős HE horgásztanyájánál lesz a gyülekező. A fülöpházi Vörös Csillag HE április 6-án teszi tisztába vízberületének környezetét. Reggel 8 órára a Kígyósi csárdánál várják a horgászokat. NAPTÁR Március 15-től 16-ig közepes, 18-tól 24-ig jó fo­gást jelez a horgásznaptár. „ „ . ............ .... r sj A rftTlw, 'S* — fonnom jioiösül ,ásj.í u íJl n. liUXiilu . Jljygg ilötefl ílsltefíl JÍOiCÍ ; Kokárda „Keblemre tűzlek ismét Sráca jelvény, Szivemnek réc alvó zzereimeie .. Jókai Mór Az 1S48-1 kokárda című verséből Idézünk, Folytatás a vízszin­tes 1. és függőleges lé. számú so­rokban. VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze (zárt betűk: £. Y, Ü. ö). 14. Kő­telező. is. Felkutat. 17. Lakóépület névelővel. 19. Dohányzókellék. 29. Igevégződés. 22. Szigetlakó nép. 23. .. . baba, japán film címe. 23. Morze- hang. 29. Szovjet repülőgép-típus. 27. Szükséges. 29. Egyenirányító.' 31. Ősi pengetöhangszer. 33. Korszak. 34. Ko­ra tavasszal nyíló erdei növény. 36. Még előbbre. 37. Nóta egynemű be­tűi. 38. ... avion (légipostával). 39. Női név. 4)1. Rangjelző szócska. 42. Hibát ejt. 44. Becézett női név. 43. Kiejtett betű. 46. Incselkedően kacér. 49. Jugoszláv város a Fiumei-öbölnél. 50. Némáin síel! SÍ. A függőleges 6. számú betűi keverve! S3. Minden té­len. S3. Esz betűi keverve! 58. Szoros a Shetland-szigeteknél. 58. Hátrafelé megy. 39. Érzékszerv. 60. Keresztül. 61. Igekötö. 63. Rag, -nak párja. 64. Római 501. 65. RF. 66. Spanyol női név. 68. Becézett női név. 76. Idegen égitest, körül keringő műhold. 73. Mindent kivesz. FÜGGŐLEGES: l. Magyar film cí­me, ,2. Intéző,Bizottság. 3.... mode. 4. Semmi latinul. 5. Vadászkutya. 6. Légnemű anyag. 7. Fordított kettős- betű. 8. Ajak egynemű betűi. 9. Mo­sogatószer-mátka. 10. Női név. 11. Ázsiai állam. 12. Község Szabolcs- Szatmár megyében. 13. Részben agi­lis! 16. Az idézet befejező része (zárt betűk: M, L. M, N, E). 18. Várpalotá­hoz csatolt helyiség. 21. Háztáji mun­ka. 23. Olaj idegen szóval. 24. Érzel­mes jelenet. 26. Motortndító (német eredetű szó). 28. Szolmlzációs hang. 29. Német névelő. 30. Régi úrmérték. 32. Balek egynemű betűi. 34. Tlsztl- iskolás. 35. Női név. 38. Lábápolószer. M. Papagájfajta. 43. Kártyaletét. 47. Magot hint. 48. Int. 49. Ezen a he­lyen. 92. Talmi. 54. Tolna megyei köz­ség. 55. Kettősbetű. 57. Korunk nagy gondolkodója. 59. Panasz. 62. Balti nép. 64. . . ,-durr. 66. Becézett női név. 67. Kiejtett német betű. 68. Le­vant hajtás a ruhán. 69. Lám. 71. Az Ed agák költőjének névjele. 72. Kozmosz fordítva. 73. Üres kád! 74. Kirgiz város. F. I. Beküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 18. számú sorok megfej­tése. Az elmúflt héten közölt keresztrejt­vény helyes megfejtéséért könyvutal­ványt nyertek: Keszthelyi Pál, Máti- teike; Papp Gésa, Kecskemét; Fű­rész József, Szabadszállás; Poesal Antalné, Kiskunfélegyháza. A március 8-1 rejtvény helye* meg­fejtése: Olvasó munkás; Cslrketol- vaj; Vizhordó fiú; Íjász; Pányvavető; Olvasó lányok; Ülő nő. FÁZUNK TÁJA KISTERMELŐKNEK AJÁN Bagolylepke a zöldségeken I. A nagyüzemi és a házikerti zöldségtermesztésnek legje­lentősebb kártevői a bagolylepkék lárvái. Soktápnövényű károsítókról van szó, amelyek szinte minden termesztett zöldségnövényt megtámadhatnak. Lombszinten károsítanak többek között a fiatal vetési bagolylepke, a káposzta­bagolylepke, a somkóró-bagolylepke, a gammabagolylepke és a c-foltos bagolylepke, talajszinten pedig az idősebb ve­tési bagolylepke és a vetési fésűsbagolylepke hernyói. A vetési bagolylepke lárvája (amelyet más néven „mocskos- pajor”-nak, vagy „porkukac”- nak is hívunk) fiatal korában az alsó leveleken hámozgat, majd szabálytalan szélű lyukakat, ka­réjokat rág. Az idősebb lárva a talajban vagy közvetlenül a ta­lajszintnél levő húsos növényi ré­szeken ejt mély, gödrös berágá- sokat. Előszeretettel rágja a fiatal növények gyökérnyaki részeit, ami miatt a növénykék gyakran maguktól, vagy a szél hatására kidőlnek, elpusztulnak. A telje­sen kifejlett hernyó 4—5 centi­méter hosszú, csupasz, szürkés­barna színű, zsírfényű lárva. Fő­leg a kötöttebb, gyomos, szerves­anyagban gazdag területeken vé­gez komoly pusztítást. Csak éjjel rág. Nappal a talajrögök között a növények töveinél pihen. A lep­ke sárgásbarna, feketésbarna szí­nű, kiterjesztett szárnyakkal 35— 45 milliméter széles. Évente két nemzedéke van. A teljesen kifej­lett lárva a talajban 10—20 cen­timéter mélyen telel át. Az átte­lelt nemzedék lepkéi május kö­zepén rajzanak. A második lep­kerajzás július elején kezdődik es szeptemberig is eltarthat. Ezek­nek a lepkéknek a hernyói a gyo­mokon, az őszi vetéseken, vagy az évelő pillangósokon fejlőd­nek. A káposzta-bagolylepke her­nyói a növények leveleit eleinte hámozgatják, később az érközö­ket teljesen kirágják. Az idős lárvák táplálkozásuk közben az egész levéllemezt elpusztítják és csak a vastagabb ereket hagyják meg. A karfiol- és káposztafeje­ket mélyen berágják, ürülékük­kel szennyezik. (Az ürülék és a nedvesség hatására gyakran rot­hadásnak indulnak a fejek.) A hernyó kifejlődve 40—50 millimé­ter hosszú, nagyon változatos szí­nű, zöld, barna vagy egészen fe- ketés árnyalatú lehet. Oldalán egy széles sárgás sáv húzódik vé­gig. A lepke sötétbarnás-szürke színű, kifeszített szárnyakkal 4—5 centiméter széles. Két nemzedé­ke van évente. A lepkék először májusban, másodszor július vé­gén, augusztus elején rajzanak. A telet báb állapotban a talaj­ban tölti. A somkóró-bagolylepke her­nyói június—júliusban, illetve au­gusztusban károsítanak. A lárvák a növényeken alulról felfelé ha­ladva eleinte hámozgatnak, lyug- gatnak, majd tarrágást végeznek. Az idős hernyók, elsősorban a vi­rágokat, zsenge terméseket fo­gyasztják el. A kifejlett hernyó 35—40 milliméteres, barnássár­ga fejű, teste szürkészöld. Há­tán több keskeny világosabb és sötétebb hosszanti csík látható. A lepke kiterjesztett szárnyakkal 3—4 centiméteres. Elülső szárnyai sárgásbarnák, zöldes árnyalattal, széles, hullámos szélű, ferde ha­rántsávval. Évente két nemzedé­ke fejlődik. Az első lepkerajzás május közepétől, a második jú­lius közepétől figyelhető meg. A telet báb alakban tölti néhány centiméter mélyen a talajban. Érdemes-e uborkát termeszteni? Az uborka egyike a legrégeb­ben és legnagyobb területen ter­mesztett zöldségnövényeinknek. A felvásárló vállalatok mégis úgy tapasztalják, hogy termőterülete — az időjárástól függetlenül is — akár 30—40 százalékos éven­kénti ingadozást mutat. Ez ked­vezőtlenül befolyásolja a hazad fogyasztást, az ipari feldolgozást és a friss-exportot. A megoldáshoz elsősorban a termelés biztonságát szükséges hovelni. A kereskedelmi vállala­tok jótékony hatást tudnak gya­korolni a termesztésre, garantált áraikkal és a biztonságos átvé­tellel. A fóliás termesz tő berendezések több mint 90 százaléka a háztá­ji gazdaságokban van. mégsem szűkíthető le csak. a kistermelés­re az érdekeltség biztosítása. A primőr uborka legnagyobb részét hazánkba vásároljuk meg, az évenkénti 42 kilogrammos ubor­kafogyasztás tíz százaléka szár­mazik primőrből A megtermelt u'barfka csupán 1—2 százaléka ke­rti frissen exportra. Tavaly ösz- szesen 39 tonna fólia alatt termett uborkát szállítottak a tőkés pia­cokra. ami alig fele volt az előző időszakokénak. örvendetes jelenség azonban, hogy a szabadföldi uborka ha­gyományos termőterületein — Kecskemét és Kalocsa környékén — a háztájik alapvető jövede­lemforrása lett ez a növény. Az értékesítés csúcsidőszakban nem mondható zökkenőmentesnek. A terméé kisebbik része kerül csak a fogyasztók asztalára frissen, 60—70 százalékát a konzervgyá­rakban és hűtőházaikban dolgoz­zák fel. A friss uborkából a tő­kés piacokon 7—10 ezer tonna jelenik meg. A ‘háztáji termelők egy része szívesen termeli az uborkát ex­portra. A szállítási előírásokat jól ismerik és betartják. Export­ra csak a világos héjszínű, hol­land fajtákat lehet szállítani. Ki­záró ok lehet, ha az uborka üve­ges, keserű, sérült, sárga, görbe vagy foltos. A felmérések szerint az idei friss ipari uborka exportját je­lentősen lehetne növelni. L. T. összeállította: Gál Eszter Hogy mindig legyen vágnivaló... A baromfitenyésztés alapvető tudnivalói közé tartozik, hogy a vágnivaló csirkét legfeljebb nyolc­hetes korig érdemes tartani. A túltartott csirke elzsírosodik, csontjai megvastagodnak. Csak pusztítják a takarmányt, de alig szednek magukra további deká­kat. Az a háziasszony cselekszik okosan, aki tavasszal nem egy­szerre vásárol mondjuk száz le­vágásra szánt csirkét, hanem két- háromhetes időközönként szerez be kisebb csoportokat. Tavasztól őszig, akár szűk kamrácskában, akár ketrecben nevelik a csirkét, az előzetes takarításon kívül csu­pán almozni, s hűvös Idő esetén — infralámpával — melegíteni szükséges. Egy négyzetméternyi területen 20—22 tartható, s egyet­len etető- és itatóvályú elegendő számukra. Ha nincs aki napközben több­ször is megetesse őket, és gyor­sítani akarjuk fejlődésüket, akkor a táp a legalkalmasabb takar­mány. Három hétig az indító-, az­után a nevelőtáp való a csirké­nek. Előttük állhat, nem kell at­tól tartani, hogy megromlik. Ar­ra azonban törekedjünk, hogy egy-kétnaponként „üresre egyék” a vályút, a takarmánykeverék lisztes részét is fogyasszák el. Ha ezt nem tudjuk kivárni, akkor a vályú alján levő maradékot ke­verjük a frissen adotthoz. Azt azonban feltétlenül kerüljük, hogy mindig a maradékra öntsük a frisset. Akik a mérsékeltebb növeke­déssel is megelégszenek, csak fe­lerészben etessék a tápot, az ele- ség másik fele legyen darakeve­rék. A búza, kukorica, árpa da­rája vegyesen, jó kiegészítője vagy éppen helyettesítője lehet a tápnak. Ha vegyes darát fogyaszt a csirke, akkor különösen fon­tos, hogy vitaminkészítményt vagy zöldet is kapjon. Zöldlucer­na, csibehúr, salátalevél, kerti zöldség csirkének való hulladér kai, licium és akácfalevél mind kitűnő vitamin- és fehérjeforrás. Sok festékanyagot tartalmaznak, akik tehát szeretik a sárgabőrű csirkét, etessenek zöldet is. A nem tápot etetők jól teszik, ha fehérjében gazdag eleséggeí egészítik ki a csirkék daráját, öreg tojás, aludttej, húshulladék főzötten, aprítva, a dara közé ke­verve szintén etethető. A vágásra szánt csirkének ho­mályos nevelőhelyre van szüksé­ge. Elegendő annyi fény, hogy az élelmet és a vizet megtalálja. A hústermelő állat — a csirke is — gyenge fényben eszik, pihen, al­szik, a felvett takarmányt test­súlyának gyarapítására, nem pe­dig mozgásra használja fel. • Két-háromhetenként vásároljunk kisebb naposcslbecsoportokat, így egész nyáron lesz vágnivaló súlyú állatunk. a IHH YBH ■ VHv ‘I I NÖVÉNYEK A LAKÁSBAN' A kroton A kroton, vagy másik nevén a csodacserje — a kertészeti hib­ridek összefoglaló neve: Codiae- um hartulanum — tartása próbá­ra teszi a legügyesebb amatőr kertészeket, őshazájában Kelet- India trópusain és a Szunda-szi- geten csierjeként él. Levelei vál­tozatos alakúak, színezésűk külö­nösen fitgyefliemre méltó, a zöld, a sárgabronz, a narancs, a rózsa­szín és a piros minden árnya­latában diszlenek. A' fiatal cse­repes növények a kertészetekben a melegházak feltűnő szépségű tagjai. A lakásban azonban nem tartósak, mert az állandó mele­gen túl meglehetősen magas pá­ratartalmat ds igényelnek. Ettől függetlenül sokáig szép dísze a lakásnak, ha ügyelünk arra, hogy 20 Celsius fok körüli hőmérsékletű helyre kerüljön. Fontos, hogy a napfény Is érje, de ajánlatos a nyári Időszakban közvetlen hatását árnyékolással csökkenteni. Növelhetjük környe­zetében a páratartalmat, ha a leveleket azonos hőfokú — tehát nem csapvizzel — permetezzük. Eme a célra legjobb a forralt, vagy az esővíz, mert így nem képződik a leveleken mészlera- kódás. Jó tanács: ne árnyékoljuk erő­sen, mert az akadályozza a levél szép színének kialakuláséit. Aki ezek után is szívesen bajlódik vele, annak ajánlható, hogy a nagyra hőtt növényt felére vág­ja vissza. A cserépben maradt rész bokrosán elágazik, a levá­gott darabot pedig melegben egy pohár vízben gyökerezteithetjük. A kroton egyébként a kutyiatej- félék családjába tartoaük, s mint ilyen, törésfelületén nedvet ereszt, amely az érzékenybőrűeknél ne­hezen gyógyuló kiütést okozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents