Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-15 / 62. szám

1985. március 15. • PETŐFI NÉPE • 5

NEVE: JELSZÓVÁ VÁLT

Petőfi és a munkásmozgalom

A munkáspártok akkor voltak a legerősebbek, amikor megtalálták a nemzeti és az internacionalista érdekek egységét, amikor vállalták legértékesebb nemzeti hagyományaikat.

Történelmi elmaradottságunkból, gazdasági, társadalmi létünk fejletlenségéből következően nálunk gyakorta forradalmár frók, költők hirdethették, mondták ki a korparancsot.

Mivel egy nép történelmi emlékei mindig tartósan befolyásolják a tömegek politikai gondolkodás- módját, érthető, hogy már az alakuló szakegyletek forradalmi hagyományokat mondhattak magukénak. „A 48-as esztendőre, Petőfire, az igazi proletárköltő dalaira mindenütt emlékeznek és ezeket „szentségnek tekintik", olvasható az egyik legkorábbi hazai munkásmozgalom-történetben.

' A haza és haladás gondolatát Petőfi Sándor kép-' viselte a legkövetkezetesebben a polgári demokratikus átalakulásért és a nemzeti függetlenségért harcoló forradalomban. A radikális és baloldali demokrata már a múlt század végén jelképpé vált.

Évtizedig zászlós programnak tekintették a társadalom, a politikai rendszer gyökeres átalakítását sürgető verseit.

„Mert győzni fogsz, dicső respublica,

Bár vessen ég és föld eléd gátot,

Miként egy új, de szent Napoleon Elfoglalod majd a kerek világot."

Bokányi Dezső is őt idézte 1899-ben a fővárosi munkások választójogot követelő nagygyűlésén: „Még kér a nép, / Most adjatok neki”. A szervezett dolgozók Petőfi szavaival mondták ki, amiről ők nem beszélhettek. A költő neve mozgósító fogalommá nemesedett.

A szociáldemokrata párt kongresszusi jelentéseiben mindig szóltak Petőfi szobrának megkoszorúzásáról, életművének tüntető ünnepléséről.

„Hazaflságának örököse a proletariátus” hirdette a Népszava 1899. március 17-én. „A munkásság megmarad továbbra is hazafinak; nem abban az értelemben, amint a smokk-lelkek azt képzelik; hanem megmarad hazafinak abban az értelemben, amelyben eddig is az volt; abban az értelemben, amelyben Petőfi is az volt". Így válaszoltak a szóla- mos hazaifyaknak. A .társadalmi haladásért küzdők hivatkozhatnak a költőre — bizonyította a lap —, mert már Petőfi leírté: nincs haza ott,'hol jog nincs.

Halálának ötvenedik évfordulóján szerveztek először felvonulást. A költő forradalmi nézeteit a ma- gyarkodó álhazafiak szemébe vágó gyűlés végén százan és százan énekelték a Marseillaise-t. A Petőfi emlékével foglalkozó vezércikk miatt az ügyészség betiltotta és elkoboztatta a Népszava 1899. július 31-i számát. Másnap a lap szerkesztősége éles hangnemben megbélyegezte az eljárást, amely szerintük leleplezte az uralkodó rétegek Petőfi-kultuszának valóságtartalmát. Rá hivatkoztak: a Nemzeti dal alkotója a sajtószabadságot tekintette minden nép- jog közül a legfontosabbnak. „Hiába minden szép és jó beszéd, / Ha meg nem fogjátok az elejét,/Ha a kezdetnél el nem kezditek... / Sajtószabadságot szerezzetek. Sajtószabadságot, csak ezt ide! / Ez oly' nagy, oly nagy, oly mindenható ige”

A nyolcadik szociáldemokrata pártkongresszus is megemlékezett az 1901. márcus 17-1 ünnepségről. „7000 elvtársunk vonult Petőfi "Sándor, az egyetlen nagy forradalmi költő szobrához. Ugyanaznap este Petőfi Sándor, Marx Károly és Frankel Leó emlékezetére jól sikerült emlékünnepséget rendeztek."

A munkásmozgalom erősödését tudatja a Népszava 1902. április 3-án megjelent tudósítása. „10000 munkás vonult Petőfi szobrához. A munkások ünnepe lassanként teljesen háttérbe szorítja a polgári pártok ünnepélyeit, mert hangzatos szólamaik dacára sem tudnak olyanokat toborozni, akik oly értelemben ünnepelnék a március 15-ét, mint azt a polgári pártok akarják."

Egy évvel később már 30 000 munkás részvételével tartották meg „az igazi népszabadságért küzdő harcosok emlékünnepségét.”

A következő évben már 25 000 dolgozó tüntetett március 15-én. „A polgárság hamis ünnepélye egyre veszít jelentőségéből, a munkásság szabadságünnepe egyre hatalmasabb lesz”, ekként összegezte a tanulságokat ia Népszava 1904. március 31-i szá• Vincémé Katzief (1823—1882) A pesti diákok a nép követeléseit ismertetik című, korabeli litográfiája.

mában. Először számoltak be vidéki Petőfi-ünnep- ségekről.

A szobor megkoszorúzását 1905-ben összekapcsolták az általános választójog éltetésével. Hiába próbálta megfélemlíteni a dolgozókat Andrássy mi* niszter a szakegyletek betiltásának kilátásba helyezésével. „Impozáns tüntetéssel” válaszoltak Andráissy fenyegetéseire. „Elvtársaink világossá tették, hogy a jogokból kirekesztett nép immár nem elégszik meg a szóbeli tiltakozással... A nép fel fogja dúlni a kiváltságosok várát." Mintha Petőfit hallanók!

A Népszava lelkesen tudósított a Galilei Kör 1909-es szabadságünnepéről. Kétezer egyetemista, főiskolás hallgatta a forradalmi eszméket népszerűsítő műsort. Petőfi számos költeményét.

Természetes volt a Világ cikkírója számára, hogy „az új Magyarország első napján”, az 1918. október 31-én, a győztes őszirózsás forradalom győzelmét-követően — amikor Budapest központ jában- géppuskás századok jöttek, tüzérek mennek — az Éljen a köztársaság feliratok mellett Petőfi egyik sokszorosított forradalmi verse borította a falakat.

Az öntudatos kecskeméti dolgozók a Kecskeméti Munkás, majd a Magyar Alföld hasábjain többször hivatkoztak Petőfi példájára. Az 1909-ben szervezett Petőfi munkásszínjátszó társaság időszerű társadalmi kérdéseket megvilágító jeleneteket, színműveket is bemutatott. Feljegyezték, hogy — például — 1912 áprilisában rendezett Kedélyes délutánon elszavalták Petőfi Sándor A nép nevében című költeményét.

Megalapozottan állapíthatták meg a költő születésének 150. évfordulójára kiadott Irányelvekben: „Petőfi Sándort ünnepelve eszmei és erkölcsi szolidaritást vállalunk mindazokkal a régebbi ünneplőkkel és ünnepségekkel, akiknek állásfoglalása és amelyeknek személyisége az igazi Petőfi idézését a magyar nép felszabadításáért vívott harc ügyével kapcsolta össze. Tisztelettel emlékezünk a magyar munkásmozgalom kezdeteinek Petőfi-ünnepségeire, a magyar agrár-proletár mozgalmak tiszteletadására.”

Heltai Nándor

(29.) Pontban nyolc órakor megcsörrent a telefon. Szorosan Ben Hartley mellé álltam, pisztolyom csövét a mellérg szegezvén. Fájdalmas arccal nyúlt a telefon után. Amikor felemelte, a fülemet én is a kagylóhoz szorítottam.

— Sikerült. Hartley? — kérdezte a női hang.

— Igen — válaszolta Hartley. — M'nden a legnagyobb rendben ment.

— Jól vám. Látja, okos fiú maga. Hartley — közölte még a nő, aztán megszakadt a vonal.

A hangot azonnal felismertem, de nem.akartam hinni a fülemnek.

— Nem. ez lehetetlen — motyogtam magamban, és le kellett ülnöm, hogy el ne vágódiak.

Aztán lassan megvilágosodott előttem minden. .

Ben Hartleyt elvlttem a városi kórházba. Az orvosnak megmutattam a rendőriftazolyányomat, és megkértem, hogy másnap délig különös tekintettel vigyázzanak á madárkára.

Aztán yisszahajtottam .a szállodáiba. de mondanom se kell, hogy nem tudtam lehunyni a szemem egész éjszaka.

•

Másnap puceba vágtam magam, és délelőtt tíz órakor 'benyitottam a kapitány szobájába.

A kapitány megdöbbenve nézett rám.

— Mr. Wittgen. maga úgy néz ki. mintha két napja le sem hunyta volna a szemét.

— Van benne valami — válaszoltam. és stukkeremet rendőrigazolványommal együtt az asztalára tettem. — Azt hiszem, lezárhatjuk a Thomson-ügyet.

— Gratulálok — állt fel az íróasztal mellől, s egy mosoly kíséretében megkérdezte: — Mikor sikerült elkapnia?

■— Néhány perc múlva, kapitány — mondtam. Nem kis erőfeszítésembe került, hogy nyitva tudtam tartani a szemem. — Idehívtam Brook hadnagyot. Brad-« leyt. Ruth Neilt. és Max feleségét. Lilit.

— Ennyien lennének a dologban? — kérdezte elhűlve.

.Néhány iperc múlva együtt volt a kis társaság. Miután helyet foglaltak a tágas irodában, elégedetten végighordoztam rajtuk a tekintetemet, és megszólaltam: — Először is elnézést kérek mindenkitől. amiért idefárasztottam magukat, de gondolom, mindnyájukat érdekli a Thomson-ügy ...

Bradley idegesen harákolt néhányat. a többiek egykedvűen nézték a padlót. Aztán Lili kétségbeesetten nézett rám. de nem vettem róla tudomást. Halk. megnyugtató hangon folytattam: — Már-már azt hittem, holtponton van az ügy, és dolgomvégezetlenül m-egszég vénül ten térek vissza Silver Citybe. amikor ekv szerencsés véletlen feltette az i (betűre a pontot: ugyanis tegnap délután meg akartak ölni.

Brook hadnagy lassú mozdulattal a belső zsebe felé nyúlt.

— Hadnagy, ha lehet, most ne nyúlikáljon sehova! — néztem rá szigorúan, mire Brook abbahagyta a mozdulatot, és idegességében a homlokát kezdte törölgetni.

Vártam néhány másodpercet a csönd álomként nehezedett a szobára. Egész testemmel.a kapitány felé fordultam, és az arcába néztem.

— Kapitány úr. vádolom kábítószer-kereskedésért. Max Harvey

A kaméliás hölgy

Minden premier előtt kizöldül a remény. Az élményre, a jó szórákozásra vágyók örülnek a legpairányűjbb biztató hírnek. Érthető az érdeklődés: fiatal rendezőt kértek flöl az ifjú Alexandre Dumas '"’híres szomorújátékának rendezésére. A főszerepet egy — kívánjuk — szép pálya kezdetén álló végzős főiskolai hallgató alakítja

Hegyi Árpád Jutocsa rendező munkásságát ismerik a szakmabeliek, de olvasóink többsége keveset tud róla.

— Tudtommal négy esztendeje kapott diplomát a Színművészeti Főiskolán.

— Igen, azóta több színháznál dolgoztam. Zalaegerszegen, Veszprémben, Miskolcon rendeztem. Foglalkoztatott a rádió is.

— Kár tagadni: sokan úgy vélik, a romantikus, érzelmes, szívszorongató történetek fölött eljárt az idő. Jól meggondolta a darabválasztást?

— Ügy gondolom a mai nézők számára sem lehet közömbös Gauthier Marguerite sorsa. A lázas,, beteg, ideges nő, aki rengeteget költ, aki a szerelemből él, de még sohasem volt szerelmes, de kívül tud maradni — hiszen erkölcstelen — a társadalom érzelmi rendszerén — egy- szercsak hibázik, egy pillanatra olyan szeretne lenni, mint mások, és ezt nem tűri a morális, az erkölcsös viliág; a kaméliás hölgy, ez a gyönyörű, csodás tünemény, aki annyit szolgálta mások gyönyörét és hiúságát, szerelmi kínok között felperzse- lődik. Fellobban és nincs többé.

— Igazán izgalmas, feszült ez a romantikus történet, de van-e általánosítható tanulsága ahogyan szokták mondani: üzenete?

— Egy szabad élet harca saját jogaiért, a jóság és a kedv küzdelme a létért, erről szól a színdarab, és ezért áll közel hozzánk.

— Miként fogadták a színészek A kaméliás hölgy bemutatásának hírét?

— Olyan a darab szövete, ami átélt, szenvedélyes játékra ingerel, ami magával ragadhatja a pillanatnyilag kissé színházidegen kecskeméti nézőt is. A romantika — ha hiteles — hatásos. Mi hatásos romantikus előadást akarunk produkálni. Újszerű előadást akarunk, kosztümös istiljá.

• Sztárek Andrea

tékot, kicsit operai, kicsit operett- világot, és mindenekelőtt mégis tiszta drámaiságot, szenvedélyességét Egy jó színházi premiert.

— Miért Sztárek Andreára bízta a főszerepet?

— Négy éve figyelem a főiskolán. Erős tehetség, és olyan érzékeny, izgalmasan vibráló alkat, amilyen talán a híres kurtizán lehetett, aki nagyon szeretett, nagyon szenvedett és rövid ideig nagyon boldog volt.

Az ifjú, dekoratív megjelenésű művésznő nem először jár Kecskeméten. Kire is emlékeztetnek mély tüzű, nagy fekete szemei?

• Hegyi Árpád Jutocsa

— ezen töprengtem, amikor bemutatták.

— Édesanyám, Angyal Mária évekig itt volt rendező. Természetesen én ás kötődtem ehhez a világhoz, és természetesen a Színművészeti Főiskolára jelentkeztem. Harmadszorra vettek föl. Eddig kisebb feladatokat kaptám a Vígszínházban, játszottam vizsgaelőadásokon.

— Jutalomjátéknak mondják a szépasszony szerepét. Olyan nehéz. amennyire hálásnak látszik. Gesztusaival, formáival idézni kell azt a kort, amelyben játszódik, de ezek a mozdulatok, magatartások, reagálások napjainkban az ellentétes hatást érik el, ha nem találja meg a kellő mértéket, arányokat a művész.

— Bevallom,- nem töprengtem' ezeken a szerintem látszólagos ellentmondásokon. A színpadi környezet, az adott világot reálisan ábrázoló játéktér, a kosztüm eleve meghatározza mozgásomat. Fontos kellék például a legyező, ami lehetőséget ad sok-4 féle játékra. De a magam igazságát is mondom, amikor GautkS- er asszony szavait hallják majd a nézők.

Az előadás főbb szerepeit az említetteken kívül Vándorfi László, Major Pál, Csendes László, M. Horváth József, Kiss Jenő, Fábó Györgyi alakítja. A jelmezeket Zeke Edit tervezte. Bemutató: ma este.

H. N.

IÁTÓL A KECSKEMÉTI GALÉRIÁBAN

Dénes Zsófia

ts kora • Dénes Zsófia-"T\

Dénes Zsófia — 100. születésnapja alkalmából — ajándékozási szerződést kötött Bács-Kiskun megye Tanácsával. E szerint kéziratait, saját műveit, könyvtárának, használati és dísztárgyainak egy részét, valamint szerzői jogdíjainak ötven százalékát megyénknek ajándékozza.

Felvetődik a kérdés: mi késztette a neves írónőt erre a gesz- (Féner Tamás

tusra. Elsősorban az, hogy jól felvétele)

tudja, Bács-Kiskunban sokat áldoznak a művészetpártolásra.

Jó kapcsolatai vannak a kecskeméti Petőfi Nyomdával, ahol több

eltüntetéséért, valamint Angela Bretall és Ursula With haláláért!

— Mit beszél? — kérdezte elhűlve. Fölállt. Szikár, árkos arcában megrándult egy ideg. Visz. szaült, és ujjait egy dosszién pihentette.

— Mr. Thomson, vége a játéknak — közöltem keményen.

A kapitány szúrósan végigmért.

— Hagyja ezt az ostoba tréfát!

— Ha megengedik, bebizonyítom a vádakat — fordultam a társaság felé. — S ha netán tévednék, nyugodtan helyesbíthet Thomson úr mintegy két éve tűnt fel a városban, közvetlenül azután, amikor Bradley ügyosztálya hidegre tette Bullard-t, a kábítószerkirályt. Thomsonnak si. került átvennie Bullard szerepét de hogy valójában ki is lakozott a Thomson név mögött, senki sem tudta. A rendőrségnek persze kötelessége volt megindítania a nyomozást, s a kapitány, alias Thomson, legjobb emberét, Max Har- vey-t bízta meg a feladattal, hogy a gyanú legkisebb látszatát is elterelje magáról, annak ellenére, hogy a legnagyobb biztonságban érezte magát. Lehet, hogy tévedek, Mr. Thomson, de szerintem Max megbízásával vétette az első hibát... Talán, mert mindenkit alábecsült. Max valóban sokáig nem tudott mit kezdeni az üggyel. Egészen addig, amíg meg nem gyilkolták Angela Bretallt. A táncosnőnek valóban semmihez sem volt köze, mindössze annyi történt, hogy véletlenül kihallgatott egy telefonbeszélgetést Ben Hartley, a Lótusz bár pincére, és Thomson megbízottja között. Angela hiába esküdött meg, hogy hallgatni fog, Thomson nem bízott meg benne; így azután Ben Hart- ley-nek el kellett tennie láb alól.

(Befejező rész következik.)

művét ős nyomtatták. Meghatotta az, hogy Sitit fedezték föl újra Farkas István festőművészt, akihez annak idején szoros szálak fűzték Párizsban. De említhetnénk, férje Szalatnyai József festőművész Kodály-portréjált, amely ugyancsak egy kapocs Kecskemét és az írónő között, és a megyeszékhelyen munkálkodó Orosz László irodalomtörténészt, az Ady-bib- liográfia egyik szerzőjét. Ilyen meggondolások után. — nem lévén örökösük — jött létre az ajándékozási szerződés.

A megyei tanács a Katona József Múzeumot bízta meg az irodalomtörténeti anyag gondozásával és bemutatásával. A Katona József Emlékház átépítése után a gyűjtemény ott kap majd végső otthont. Addig — mától május 5-ig' — a Kecskeméti Galéria időszaki kiállításán láthatók az írónő ajándékai. A kiállítás a Dénes Zsófia és kora címet viseli, vagyis más, mint amit a születésnap alkalmából a Gorkij Könyvtárban rendeztek.

A kecskeméti bemutató rendezői megpróbálják érzékeltetni azokat a kapcsolatokat is, amelyeket az írónő a korszak művészeivel,

progresszív szellemiségével kialakított. Freud, Rilke, Galimber- ti Sándor, Szabó Ervin, Kassák Lajos, Bortnyik Sándor — hogy csak példákat említsünk — leveleivel, képeivel, dedikált könyveivel találkozhatnak a látogatók. A tárlókban más érdekességek mellett láthatók az írónő kitüntetései, 1919-ben kiadott brosúrája — a Nő a kommunista társadalomban —, amit Szabó Ervin útmutatásai alapján a Közoktatásügyi Népbiztosság megbízásából írt, s Erdei Ferenc eredeti levelei. A kiállítás a családi fényképekkel kezdődik, s a századik születésnapra kapott táviratokkal, levelekkel — az életút méltatásával — zárul. Nemcsak Dénes Zsófia munkásságával ismerkedhetünk tehát, hanem azzal a századdal Is, amit végigélt, miközben levelezett, barátkozott, s amit egy érző, értő ember szemével látott, s amit mi megörököltünk tőle.

A kiállítás órakor nyílik lériában.

1 délután négy Kecskeméti GaH. K. E.

• Könyvtárának és dísztárgyainak egy része — ezúttal a méti Galéria polcain. (Straszer András felvétele)

Kecske1