Petőfi Népe, 1985. március (40. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
/ 1985. március 2. • PETŐFI NÉPE # 8 KÉT SZÁMVETÉS KÖZÖTT KÜLDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLETRE Öt év, ötkép Az elmúlt öt esztendő alatt is sok új értékkel gazdagodtunk szűkebb hazánkban, Bács-Kiskun megyében. A fejlesztések természetesen nemcsak egy-egy közösség, munkahelyi kollektíva, vagy telépülés lakosságának érdekeit szolgálják, hanem lehetővé teszik valamennyiünk életfeltételeinek javítását, mindennapjaink biztonságát. • 1980 végén adták át rendeltetésének Kecskeméten a 680 ágyas új megyei kórházat. A 932 millió forintos beruházás az egészségügyi ellátás fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű volt. A kisebb-nagyobb településeken több új. üzem, gyár, csarnok, műhely .kezdte meg a termelést. Tovább korszerűsödtek a már meglevő munkahelyek berendezései. Infrastruktúránkról sajnos, még most sem mondhatjuk el. hogy kielégíti igényeinket, de ^ itt is előrelépés történt. Az öt évvel ezelőtti megyei pártértékezlet, illetve a XII. kongresszus óta a még meglevő problémák ellenére nálunk is javult egyebek között a postai" szolgáltatás, az egészségügyi ellátás, a közlekedés. És természetesen nem hagyható ki e visszapillantásból -az sem, hogy több ezer család új otthonba költözött, több ezren áttérhettek a gázfűtésre. Az is kényelmünket szolgálja, hogy nem kell kilométereket cipelni tömött szatyrainkat az áruháztól hazáig, mert otthonunk közelében bevásárolhatunk. Sorolhatnánk tovább fejlődésünket azzal is, hogy a latyakos időben nem süppedünk bokáig a sárba, sok helyütt ugyanis új út, járda épült. Pillantsunk a képekre, amelyek azt mutatják be olvasóinknak, • A legutóbbi megyei pártértekezlet határozata egyebek között a következők megvalósítását tartotta fontosnak: „A postaszolgáltatás és hírközlésben a szükségletek kielégítése folyamatos fejlesztést igényel...” 1981-ben a folyamatos fejlesztés egyik jelentős állomásához érkeztünk: megnyílt a lakosság előtt a 414 millió forintos költséggel kialakított kecskeméti új postaépület ajtaja. # „Kiemelten kell fejleszteni a kőolaj- és földgázkitermelést.” — határozták el az öt évvel ezelőtti pártértekezleten. 1983-ban készült el Kiskunhalas térségében a kőolaj- és földgáztermelés fejlesztését szolgáló egyik legnagyobb termelő beruházás. 1 milliárd 581 millió forintos költséggel alakították ki e térségben a kőolaj- és földgázipar új létesítményeit. • Azzal is foglalkozott az öt évvel ezelőtti megyei pártértekezlet határozata, hogy szükség van egyebek között a hűtőiparban az elmaradt vagy megkésett fejlesztésekre. Az elhatározást követően 1982-ben befejeződött a Bajai Hűtőház 672 millió forintos rekonstrukciója. • Mint azt a korábbi pártértekezlet dokumentuma hangsúlyozta, a Kereskedelemnek tovább kell javítania a vásárlási feltételeket. Ennek az elvárásnak Kunszentmiklóson egyebek között úgy tettek eleget, hogy jelentős társadalmi összefogással felépítették a Kiskunsági Áruházát. A több mint tízmillió forint értékű árut kínáló üzletházat 1984-ben adták át. Tárnái—Tóth Bari István Kiskunmajsáról Fiatal elnök az 1983-ban megújított Kiskunmajsai Cipőipari Szövetkezet élén. Egyike a község küldötteinek a megyei pártértekezleten. Hozza' az „otthoni” emberek gondját, örömét, de természetesen elsősorban a szövetkezeti iparban dolgozók érdekeit képviseli. — A település gazdasági életének egyik biztos pontja a Cipőipari Szövetkezet. Az itt dolgozó csaknem kétszáz embpr — szerénytelenség nélkül mondhatom — erkölcsi elismerést hozott a majsaiaknak. Példánk mutatja, hogy mennyire érdemes volt az üzem megújulását szorgalmazni, hiszen míg 1978-ban 40'millió forint volt a termelési értékünk, tavaly már elértük a 160 milliót. Az utánpótlásról is gondoskodunk, két tanműhelyünkben 28 fiatalt képezünk. Most, hogy a termeléshez szükséges feltételeket megteremtettük, sort keríthetünk a szociális ellátás jobbítására is. Belátható időn belül elkészül a szövetkezet melegkonyhás étkezdéje, amely rendezvényeinknek is teret ad. Összejöveteleinkre dolgozóink családtagjait is meghívjuk, hogy még inkább közösséggé formálhassuk „csapatunkat”. Már több millió forint értékű társadalmi munkával járultunk hozzá Kiskunmajsa szépítéséhez, fejlesztéséhez, segítettünk a gázvezeték- és útépítésben, a piactér kialakításában. Természetesen nemcsak mi, a cipősök vet- - tűk ki részünket a munkákból. Közösségi összefogással szépült a helytörténeti múzeum és a strand. A gazdasági egységek közti jó kapcsolat, egymás segítése az egész közösségnek hasznára válik. Mindannyiunk munkáját tükrözi, hogy Kiskunmajsa 1983-ban megkapta előző évi településfejlesztési munkájáért a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nemzeti zászlaját. Mindezt annak ellenére sikerült elérnünk, hogy az embereket sokszor nem könnyű mozgósítani. Az üzemekben letöltött munkaidő után a házkörüli állattartás, zöldségtermesztés köti le a munkaerőt. Ennek természetesen nagy a jelentősége a jövedelemkiegészítésben. Feltételeit azonban nemcsak megteremteni, de megtartani is szükséges a háztartásokat könnyítő szolgáltatások színvonalának emelésével éppúgy, mint az érdekeltség fenntartásával. G. E. TELJESÍTETTÉK VÁLLALÁSAIKAT A BRIGÁDOK Bővülő választék baromfitermékekből Huszonöt nap nyereség A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat — amelynek éves árbevétele az utóbbi időben hárommilliárd forint körül mozog — a megye legjelentősebb exportszállítója: értékesítése mintegy kétharmad részben külföldre irányul. A nemzetközi piac tavaly sem kényeztette a baromfitermelőket, -feldolgozókat, s azok az eredmények, amelyekről a napokban a szocialista brigádvezetők tanácskozásán hallottak a résztvevők, rugalmas alkalmazkodást, sőt áldozatokat is megköveteltek a vállalati közösségektől. __i • Az Export — amelynek tagjai képünkön dolgoznak — tavaly a Vállalat Kiváló Brigádja címet érdemelte ki. A múlt esztendei gazdálkodásról Gulyás Gyula gazdasági igazgató tájékoztatta a 46 -szocialista brigád képviselőit, különös hangsúlyt helyezve a költségek és a nyereség, a , személyi jövedelem, valamint a jövőt alapozó fejlesztési lehetőségek összefüggésére. Elmondta, hogy 1984-ben kevesebb nyersanyagot dolgoztak fel, mint 1983-ban, viszont ezt ellensúlyozták a munkaigényesebb, darabolt termékek arányának növelésével. A jelentős exporthányad szintén kedvezően hatott az eredményre, s így sikerült teljesíteni a 140 millió forintos nyereségtervet. Igen lényeges, hogy javult a vállalat munkaerő-megtartó képessége. Ebben a kereseti lehetőségeknek, a műszaki fejlődésnek és a jó munkahelyi légkörnek egyaránt szerepe volt. A hangulatot javítja, hogy az idén is fizetnek nyereségrészesedést, huszonöt napi átlagkeresetet vihetnek haza a dolgozók. A nehéz feltételek mellett kiharcolt tisztes eredmény elérésében oroszlánrészük volt a szocia- ■ lista brigádoknak — tűnt ki Mihó Mihályné munkaverseny-fele- lős beszámolójából. Tavaly már korszerűsített szabályok szerint szervezték a kongresszusi és fel- szabadulási versenyt: három alkalommal értékelték a vállalások teljesítését, s három alkalommal jutalmazták a kollektívákat, ösz- szesen több mint egymillió forintot fizettek ki e címen a brigádoknak, amelyek a termelésben, műszaki, számviteli és egyéb feladatok elvégzésén kívül ledolgoztak húszezer órát társadalmi munkában, s mintegy tízezer órát a kommunista műszakokban. Harmincegy elfogadott újítással járultak hozzá a hatékonyság javításához. A baromfifeldolgozó kollektívák közül az Export, a műszakiak közül pedig a Május 1. érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja címet 1984-ben a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Számos kis közösség kapta meg az arany-, az ezüst- vagy a bronzjelvényt. Az idei feladatokról dr. Tobak István vezérigazgató beszélt a brigádvezetők tanácskozásán. Hangsúlyozta, hogy piaci pozícióikat csakis igényesen elkészített, színvonalas termékekkel őrizhetik meg, illetve javíthatják. Nagyon lényegesek a jó partneri kapcsolatok, a több buktatót rejtő gazdasági környezethez igazodó lépések. A vállalati termelésben, gazdálkodásban erősíteni kell a nyereségnövelő szemléletet. Magasabb színvonalú irányítás mellett gyakoribbá és konkrétabbá kell tenni az önelszámoló egységek elszámoltatását. Ebben az évben mintegy 12 százalékkal tervezik növelni a feldolgozást. Ennek érdekében a baromfihúst termelő üzemrészekben az eddigi egy nyújtott helyett két műszakot vezetnek bé. Az áruféleségek feldolgozottsági fokát minden baromfitermék esetében növelik. Folytatódik a műszaki fejlesztés, a töltelékárut előállító üzem konzervgyártó kapacitással egészül ki. Előkészítik egy új víziszárnyas csarnok felépítését is. A vállalat jobban akar élni önálló export jogával, belföldön pedig kutatja a közvetlen kereskedés útjait a jövedelmezőség javítása érdekében. A. Tóth Sándor Március 1-től gyermekgondozási díj i MIT KfeLL TUDNI? A gyermeket vállaló családok fokozott támogatása jut kifejezésre, 1985. március 1-től a gyermekgondozási díj (gyed) bevezetésével. Az veheti igénybe, aki a szülést megelőző két éven belül* legalább 270 napi olyan munka- viszonyban; ipari szövetkezeti tagsági viszonyban töltött biztosítási idővel rendelkezik, melyben munkaideje a törvényes munkaidő felét elérte, vagy bedolgozóként biztosított volt. Igénybe veheti továbbá az a mezőgazdasági szövetkezeti tag is, aki a szülést megelőző két éven belül legalább 90 napon át részt vett a közös munkában. További,feltétel, hogy az igénylő a szülési szabadság lejárta után fizetés nélküli szabadságot vegyen igénybe, ha munkaviszonyban áll vagy szövetkezetben dolgozik. Örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő is igényelheti, ha a fenti feltételekkel rendelkezik a gyermek gondozásba vételének napján. Aki gyermekgqndozási segélyre nem jogosult, az gyermekgondozási díjra sem szerezhet jogosultságot (például: 1 kisiparos, magánkereskedő, segítő családtag, ügyvédi—jogtanácsosi— gazdasági munkaközösség tagja stb.). A gyermekgondozási díj összege az egyéni keresethez, mértéke pedig a táppénzhez igazodik,' s a gyermekgondozási segélynél lényegesen magasabb szintű „ellátás. A szülési szabadság idejére folyósított terhességi-gyermekágyi segélynek, adnak hiányában a táppénz alapját képező naptári napi • átlagkeresetnek a 75 százaléka akkor, ha az igénylő rendelkezik két évi — megszakítás nélküli — biztosítási idővel. Két évnél rövidebb, de a szülést megelőző két éven, belül legalább 270 napi biztosítási idő esetén a gyermekgondozási díj mértéke 65 százalékos. Napi összege néni lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (1985^ évben 2250 forintnak) a harmincad részénél, és nem lehet több ennek a kétszeresénél. (1985-ben napi 75 forintnál kevesebb, napi 150 forintnál több nem lehet.) Akinek a szülési szabadság idejére járó 100 százalékos terhességi-gyermekágyi segély napi összege kevesebb 75 forintnál, annak a gyermekgondozási díj "napi összege azonos a terhességigyermekágyi segély napi összegével. Ebben az esetben tehát napi 75 forintnál kevesebb is lehet. Minden naptári napra jár, de nem jár arra az időre, amely alatt az igénylő — .több jogviszony esetén — bármely jogviszonyban munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött \ kereső tevékenységet folytat; arra az időtartamra, amely alatt külföldön tartózkodik, előzetes letartóztatásban, szigorított őrizetben van, szabadságvesztés büntetését ■tölti. Havonta utólag kell folyósítani, a folyósítás idejére nem jár a havi 310 forint általános bérpótlék, illetőleg a havi 290 forint jövedelempótlék. Igényelni a munkáltatónál kell, s ha ott van társadalombiztosítási kifizetőhely, onnan folyósítják, ha nincs, yakkor a munkáltató telephelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) folyósítja. 1985. március 1-től a jogosult- sági feltételekkel rendelkező anya és egyedülálló apa veheti igényV be a gyermek egyéves koráig. Igényelheti az is, akinek a gyermeke 1985. március 1-ig az első életévét még nem töltötte be, tehát az is, aki a szülési szabadság lejárta után visszament dolgozni, és az is, aki gyermekgondozási segélyt vett igénybe. Ebben az esetben a gyermekgondozási segély folyósítását beszüntetik, majd a gyermek első életévének betöltése után vissza lehet kérni a gyermekgondozási segélyt. Előfordulhat' az is, hogy a' gyermekgondozási segély összege (több gyermek vagy alacsony kereset esetén) magasabb a gyermekgondozási díj összegénél. Ezért ar jogosult választhat a díj és a segély között. Akinek a gyermeke beteg a szülési szabadság lejártának időpontjában, az a gyermek első életévének betöltéséig igénybe veheti a gyerpnekápolási táppénzt, ha á jogosultság feltételeivel rendelkezik. Hangsúlyozni kell, hogy csak beteg gyerrúek ápolása címén és csak addig lehet igényelni gyermekápolási táppénzt, _ amíg a gyermek beteg és ápolásra szorul. Tehát ha az első életév betöltése előtt meggyógyul, akkor csak a gyermek gyógyulásáig lehet gyermekápolási táppénzt igénybe venni, azt követően lehet kérni a gyermekgondozási díjat az első életév betöltéséig. Vagyis: csak az a jogosult veheti igénybe a gyermekgondozási díj helyett a gyermek egy éves koráig a gyermekápolási táppénzt, akinek a gyermeke egy éves koráig ápolásra szoruló beteg. Aki a szülési szabadság lejárta után a gyermekgondozási díjat veszi igénybe, az a gyermek egy éves kora előtt a gyermekgondozási díj folyósítását gyermekápolási táppénz igénybevétele miatt nem szakíthatja meg. Aki pedig a gyermekgondozási díj folyósítását munkábaállás céljából szakítja meg és gyermeke azt követően lesz beteg, az igénybe veheti a táppénzt gyermeke egy éves koráig. A gyermekgondozási díjban részesülő köteles három napon belül a folyósító szervhez bejelenteni, ha munkába lép, hatósági engedélyhez kötött kereső tevékenységét megkezdi, külföldre távozik, ,a gyermek a háztartásból (gondozásából) kikerül. Ádám Leventéné a megyei társadalombiztosítási igazgatóság osztályvezetője hogy az elmúlt években hol, mivel gyarapodtunk.
