Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 14. AKIKEN SOK MÚLIK AZ EREDMÉNYEK ZÁLOGA: A KÖLTSÉGEK CSÖKKENTÉSE A mérnök művezető A kiskunfélegyházi Április 4. Gépipari Művek darabolóműhelyének művezetője Bari László gépészmérnök. Számos fórumon elmondták és leírták már, hogy milyen tartalékok szabadulhatnak fel a termelés szervezettségének javításával. A félegyházi gépgyárban a körültekintően előkészített, hatékony munkavégzés egyik előfeltétele, hogy a darabolóműhely pontosan, jó minőségben teljesítse feladatait. A különféle atomerőművi berendezések, nyomásálló tartályok rendszerint a hegesztés művelete után nyerik el végső formájukat- A hegesztéshez, illetve az 'azt megelőző forgácsoláshoz az alapanyagot időben méretre kell szabni, hogy a folyamatos termelésben ne legyen fennakadás. Sok múlik tehát azon, aki ezt a tevékenységet irányítja. Ez másutt is így -van, mi ebben a különös, ami az egészet a sajtó nyilvánosságára érdemesíti? — kérdezhetné valaki. Az Április 4. Gépipari Művek — a megye egyik legnagyobb gyára — sokféle nagy értékű berendezést gyárt, de egy-egy faitá/ból keveset. A darabolóműhely munkáját ezért a művezető programozza, ami a közvetlen termelésirányításon túl rendkívül nagy szakértelmet kíván.. A sokfélé termék több száz alkatrészből áll össze. Ezek mindegyikének ismerete mellett arra is oda kell figyelni. hogv olyan sorrendben készüljenek, ahogy azt a további technológia megkívánja. Egy rossz intézkedés több milliós termeléskiesést okozhat, a jó meglátás pedig hasonló többleteredménnyel járhat. Nem véletlen, hogy a vállalat vezetősége a darabolóműhelyt előkészítő üzemmé kívánja fejleszteni, aminek élére a jelenlegi művezetőt szemelték ki. Bari László feladatait tetézi, hogy ebben az üzemben edényfenék-siajtoló gép is lesz. ami egy gépkölcsönzési szerződés keretében kerül Félegyházára. A hazánkban -egyedülálló berendezés működésbe állí-, tásában vomóly feladat vár a mérnök-művezetődé'5 — A Borsod meevei iparvidékről kerültem a Kiskunságba. Felsőnvárádon születtem. Miskolcon végeztem el a Bláthv' Ottó Villamosenergia-i-oari Technikumot és a Nehézipari Műszáki Egyetem vegyipari gépész szakát. Már diákként megházasodtam. kellett a pénz ezért tanulmányi szerződés* kötöttem az akkor még Vegyipari Gépgyárral. A hegesztéstechnikai osztályon kötöttem ki mert itt tudtam legjobban hasznosítani az elektromos szakirányú ismereteimet is. A térmelésirányításban azonban jobban lehet keresni, ezért a hegesztők művezetője lettem. — Az iparvidék szülötte hogy- boldogult a kiskunsági dolgozókkal? — Számomra egy pillanatig sem volt szokatlan a munkáskörnyezet. Édesapám bányász, ő megtanított a kétkezi munka tiszteletére. Majdnem beadtam a felmondásomat — ez 1978-ban volt —. amikor láttam, hogy itt a dolgozók fizetése milyen alacsony. Kiváló szakemberek 29— 25 éves gyakorlattal 3500 forint körül kerestek, ami már akkor sem volt nagy pénz. Az iparvidéken ennél jóval magasabbak voltak a bérek. — Hogyan folytatódott a pályafutása? — Később termelési osztályvezető lettem. A vállalat átszervezése (leány- vállalat kialakulása) miatt egopban mindenki visszalépett egyet, a r^pgletrari' így vagyok' most kiemelt művezető. — Megtalálta-e a számítását Kiskunfélegyházán? — Igen. Hét évvel ezelőtt 2800 forinttal kezdtem, most 7200 az alapfizetésem. Ez a fejlődés azonban nem jellemző a fiatal műszakiakra. különösen azokra nem, akik a szorosan vett mérnöki munkát végzik. Szívem ’szerint én is azt csinálnám. Mivel hegesztő szakmérnök is vagyok. nagyon, sok megoldandó feladatot látok a hegesztéstechnológiában. Mint már mondtam, a pénz miatt vállaltam ezt a munkát. Ennek is megvan persze a szépsége, jó érezni az emberek bizalmát. Mégis, egy igazi mérnök számára az a legnagyobb öröm. ha műszaki gondolatát látja megvalósulni úgy. hogy azt mindenki elismeri és azt mondja: ilyen ötlet kellene még nagyon sok. — Ez a szenvedélye ezek szerint kielégítetlenül marad? — Azt nem mondtam. A jelenlegi feladatomnak is van sok szép műszaki tartatnia. mint például az új fenéksaitodó üzembe állítása. Ezenkívül tagja vagyok egy független gazdasági munkaközösségnek, ahol tervezéssel foglalkozunk. — Nem sok szabad ideje lehet. — Valóban nincs sok. Szakszervezeti főbizalminak is megválasztottak, és részt veszek egy nvolclaká- sos társasház építésében, amit nagyrészt ^iá|kezi|lea csinálunk. ^.^Nagyon sokat köszönhetek' a feleségemnek. hogy mindezekre jusson időm. Szeretem a kispályás focit, és remélem, hogy módom lesz maid arra. hogy a családommal sokat kiránduljak. Bálái F. István JUGOSZLÁVIA Szélerőmű-hálózat Macedóniában Hústermelés a legelőn A korábbi években, exportunk lendületes fejlődésének időszakában gyakran találkoztunk azzal a közhiedelemmel, hógy az élő állatok és húsok kivitele 'szinte korlátlanul bővíthető. Az elmúlt esztendőt rácáfolt erre. Az árualap ugyanis megvolt, ám az értékesítés nem volt könnyebb, mint a külkereskedelem más területén. Az árak rendkívül alacsonyak. Az export mennyiségének növelése nehéz feladat, mert a kereslet a legjobb esetben is csak stagnál. A kínálat a hagyományos felvevő piacainkon viszont bőséges. A külkereskedők és a szállítók között erős a vetélkedés minden centért, sőt éppenséggel a piacon maradásért. A vágómarha- és a marhahúsexport azonban továbbra is nélkülözhetetlen valutatermelő ágazata mezőgazdaságunknak, különösen Bács-KiskUnban, ahol jelentős, legelőterületet hasznosítanak így. Idén is sok a tennivaló, hiszen külföldről nem éppen megnyugtató hírek érkeznek. A Közös Piac tagállamaiban tovább növekszik a hústermelés, hiszen a tejkvóta (egyfajta tejprémium) megszűnése után sok tejelő tehenet levágnak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a néhány évvel ezelőtt még csak importőrként ismert Közös Piac ma a világ egyre nagyobb részében eladóként is jelentkezik. Szűkebb hazánkban, a Dunai—Tisza közén, Bács- Kiskunban, már régi hagyománya van a legeltető, rjdeg Szarvasmarha-tartásnak. A következetesen végrehajtott fajtapolitika meghozta az eredményt: az idei szokatlan hideget is veszteség nélkül .átvészelte az állomány. Közeleg a február vége, ilyenkor jönnek világra az idei borjak. Komáromi Ernővel, a Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat tenyésztési ágazatvezetőjével beszélgettünk az i 1985-ös kilátásokról. Megtudtam, hogy 28 mezőgazdasági nagyüzemben tartanak hús- marhát, ' számszerint 11 ezernél nagyobb tehénlétszámmal. A fajtaösszetételre jellemző, hogy legtöbb, az összes állomány mintegy 46 százaléka a magyartarka. A tisztavérű állatok további fajtasorrendje:, Hereford, Cnarolais, magyarszürke. A gazdaságokban összesen mintegy négyezerkilencszáz keresztezett tehenet tartanak. A legelőre alapozott .szarvas- marhatartás aligha lenne kifizetődő, ha nem kapnának állami .támogatást. A borjankénti ötezer forint kiutalását azonban szigorú feltételekhez kötik. Az évenkénti szaporulatnak legalább 85 százalékosnak kell lenni. A borjúelhullás pedig nem érheti el a 8 százalékot. Mindez megfelelő gondoskodást, jó tenyésztői munkát kíván. A Kecskeméti Állattenyésztő Vállalat 27 megyei üzemmel áll szerződéses kapcsolatban. Ellenőrzik az állatok fejlődését, elvégzik a törzskönyvezést is. A tenyésztői munkához szaktanácsot adnak. Többek között ennek az eredménye, hogy a borjak 14—16 hónap alatt érik el az 550—570 ^ilografnntös átadási súlyt; íaóbólsyúM in . A.rnegye^ágómarháinakzQOTe.úgyneüezett.jó hústermelő, ami növeli külpiaci esélyeinket. Különösen jó munkáit végezlek az elmúlt években a városföldi Dózsa Tsz szakemberei. A megyehatáron túl is ismerik a Kiskunhalasi Állami Gazdaság Hereford és Limousin tenyészállományát. Az Izsáki Állami Gazdaságban pedig tovább folytatják a jó hústermelő keresztezést. Példájukon tanulva sokat léphet előre az ágazat, csak javítani kell a szaporodásbiológián. Csökkentve az elhullási veszteséget, hövelve a melléktermékek felhasználását, máris megszilárdulhat a húsmarhatartás pozíciója. Cz. P, Macedónia 20 éves energiamérlegének összeállításában jelentős helyet kaipott a szélenergia kiaknázásának a lehetősége. A terv fő szószólója dr. Trpe Gruevszki, a Feltalálók Országos Szövetségének elnöke csaknem három évtizeden át foglalkozott a macedóniai szélviszonyok tanulmányozásával. Vizsgálatai során megállapította, hogy a terület különösen alkalmas a szélerőművi hálózat kiépítésére. Itt valamennyi hegygerincre telepíthető szélerőmű. Gruevszki szerint a szélenergia felhasználására a legalkalmasabb terület a Var- dar folyó völgyének Kumanovo és Gev- gelija közötti 160 kilométer hosázú és mintegy 30 kilométer széles szakasza. A megjelölt helyen lehetőség van 2040, egyenként 1,5 megawattos erőmű létrehozására. A szélerőművek rendszerbe kötve csaknem 4200 órát üzemelhetnének évente, ami kielégítő, ha tudjuk, hogy a hőerőművek ugyan 5500 órát működnek, de az általuk termelt energia 15 százalékát saját szükségletükre használják föl. Természetesen a kettőt össze sem lehet hasonlítani, hiszen a szélerőműveknek csak a telepítése és a rendszeres karbantartása kerül pénzbe. Az áramot tulajdonképpen ingyen szolgáltatják, s a levegőt sem szennyezik. Sőt, lehetőség van arra is, hogy szélcsend idején napenergiával működtethessék a szélerőművek áramfejlesztőit Macedóniában várhatóan már a közeljövőben megépítik az első kísérleti szél- erőművet. Az áramfejlesztőket a szabadkai Sever üzemben készítik el, s az építési munkákra a szkopjei EMO-cég vállalkozik. • A lajosmlz.se! Béke Szakszövetkezetben mir évekkel ezelőtt érdekes kísérletbe kezdtek. A Nyugaton keresett magyartarkát keresztezték a mostoha körülményekkel is dacolú magyarszürkével. (Méhesi Éva felvétele.) „CINKÓK, CSETTIKÉIM! GYERTEK HAMAR!” A madarak meghálálják a gondoskodást Észre sem vesszük, olyan természetes. hogy tavaszi, vagy éppen őszi kirándulásainkhoz, hozzátartozik az énekesmadarak dala. trillázása. Télen megfeledkezünk róluk? Vannak, akik nem. Sok óvodás és kisdobos tesz ilyenkor az etetőkbe eledelt, de például a Kecskeméti Kertészeti Főiskola botanikuskertjében is rendszeresen feltöltik az ^etetőket madárcsemegével. Az önkéntes madárvédők száma sem kevés. Egyikőjük Szalai Károly. Tőserdei hétvégi házának ke'rtjében egymást érik a mindig telt (!) madáretetők, s a körülöttük cikázó sárgamellényes cinkék, bíbordolmátnyos vörösbegyek, tarka harkályok, fekete- rigck é^ szürke tollú verebek. — Már biztos várnak —'jegyzi meg a nyugdíjas Szalai Károly, aki tizennégy év óta minden télen heti 3—4 alkalommal meglátogatja a madarait. — Sohasem jön üres kézzel? — Nem. Vettem a boltban három kilogramm nyers szalonnát, meg van egy kis tepertő, most azt hoztam ki. Egy-egy alkalommal 8—10 kilogramm napraforgót rakok az etetőkbe, és ugyanennyi szalonnát. íaggyús Bust teszek ki lécekre kötözve az ágak közé. öt kilogramm almát pedig a feketerigóknak tálalok fel rendszeresen. Ezt vagy hómentes betonra, vagy a fák ágaira, esetleg a kerítésre szúrom fel. Vannak, akik csak madzagon függesztik ki a szalonnát. Hiába a jószándék, a madarak így csak kínlódnak vele. Támaszték kell, amiről csipegetni tudják. Egy háztartásban nagyon sok hulladék keletkezik, amit a madarak szívesen elfogyasztanának, de nem szabad kirakni a romlott ételmaradékot —* feledkezett bele Károly, bácsi a magyarázatba. Majd gondolt egyet, és kiment a kertbe a fák közé, hívni ja madaraikat: — „Cincóik! Csettikéim! Gyertek hamar!” A madargk pedig ágról ágra szállva közeledtek Károly bácsihoz. (Kipróbáltam. az én hangomra megriadtak.)! — Egy alkalommal több mint húsz kilogramm eleséget tálal fel. Mindez sokba kerül... I — Eléggé, bár az UNIVER ÁFÉSZ vágóhídjárói Sápok húst a kényszervágásból és a Madár- védő Egyesület is segít. Az ismerősök, rokonok is hoznak né-. ha ezt-azt, most például tepertőt kaptam. — A madarakkal hogy kezdődött a barátság? — Egyszer a postaládába cinkék költöztek. Vigyáztunk rájuk és ők itt nevelték föl a fiókáikat. Később társaik akadtak, s mi etettük mindegyiket. Nyáron az egyik kis madár a kezemből evett. A veranda beépített üvegén azért van függöny, mert ha észreveszik, hogy bent vagyok, hozzám akarnak repülni, és ne- kivágódnak az üvegnek. A közelmúltban az. egyik annyira el- szédült, hogy fél percig simogattam, mire magához tért. Nyáron is jönnek, üdvözölnek, csipegetnek keveset, aztán tovasuhannak. Ezek után biztosan hem lepődik meg, ha azt mondom: Az utóbbi években nem is találtam kukacos álmát« őszibarackot, mózsiát: faggyús hús az ebéd. vagy összerágott levelet.. Rovarok ellen nem is permetezek. No lám, olyan az élet, mint a mesében: .jó tett helyébe jót várj... Vagyis, aki segít a madaraknak átvészelni a hideg, havas napokát, az egész éviben számíthat barátságukra, segítségükre. L. Szabó László Irányjelző Hidegben a volán mögött ■ x , m A hőmérséklet csökkenése közvetlenül hat a gépjárművezetők teljesítőképességére. Orvosi vizsgálatok bizonyították, hogy a huzamosabb i hideg idő hatására csökken az agysejtek teljesítőképessége, mivel mérséklődik az oxigén-anyagcserefolyamat. Márpedig a volán mögött vagy a motorkerékpár nyergében ülő vezetőnek percenként átlagosan 40 döntést kelil hoznia és 30 cselekvést kell végrehajtania a közúti forgalomban. A hidegnek a gépjárművezetőkre gyakorolt hatásával 'kapcsolatos kísérletek eredményei a kutató orvosokat és pszichológusokat is meglepték. Kiderült ugyanis, hogy már a hőmérséklet viszonylag csékélyehb csökkenése is a látás élességének ráállásához és a látótér beszűküléséhez vezethet. Ezenkívül megnyúlik a reakcióidő, vagyis annak az időnek a hossza, amely az úton felbukkanó akadály észlelése és a fékezés megkezdése között telik el. Tartósabb utazáskor a szervezet hőháztartásá- ban bekövetkezett változás az izmok vérellátásában is változásokat idéz elő. Ha a gépjárművezetőnek hirtelen fékeznie kell, az izmok nem engedelmeskednek elég gyorsan és ez veszélyes következményekkel járhat.' Mit tehetünk? Az orvosok azt tanácsolják a motorvezetőknek, hogy ősszel és télen, ha vezetnek, mindig védjék a fejüket és főleg a homlokukat - a hidegtől. A kísérleteik bebizonyították, hogy a homlökagyi rész erős lehűlése könnyen okoz kieséseket az észlelésiben, a gondolkodásban. Azok az autóvezetők — és itt főleg a tehergépkocsi- és munkagép-vezetőkre gondolunk —, akiknek a járműve nincs megfelelően fűtve, jól teszik, ha a hosszabb téli utakra termoszban valamilyen forró italt — tejet, kávét, teát — visznek magukkal, hogy megfelelően falmelegedhessenek. Ugyanezt a célt szolgálhatják az óránként, kétóráriként tartott néhány perces pihenők is, -melyek atett erőteljes szabadgyakorlatokkal felfrissíthetik a vérkeringésüket, így biztosítva az agy megfelelő oxigénellátását. Itt kell szólnunk az utastér — tehergépkocsiknál a vezetőfülke — megfelelő fűtéséről is. Bár a. fűtőszerkezetet sokan elsősorban kényelmi berendezésként tartják számon, jelentős a biztonsági szerepe is. Többek között azért is, mert a vezető komfortérzete, kényelme a biztonságos vezetés egyik feltétele. Felsőkabát nélkül kényelmesebben lehet vezetni, de csökken a biztonsági öv védőhatása is, ha valaki télikabátban csatolja azt magára. A hideg idő gyakran okoz meglepetést a kocsifűtésnél. Előfordul, hogy már a fűtés kapcsolóját sem sikerül nyitott helyzetbe állítani. Az ok többnyire az, hogy az élzárószelep elrozsdásodott. Különösen akkor fordul ez elő, ha a hűtőközeg nem speciális hűtőfolyadék volt, hanem víz. A szelep általában nem javítható, tehát cserélni kell. Hasonló a helyzet a hibás termosztáttal is, amely ugyancsak okozhat fűtési elégtelenséget. Amennyiben ala- csönyabb hűtőfolyadék-hőmérsékletnél nem zár le, a motor túl- <hűl, és ezzel csökken a fűtés ha-. tásfoka is. Kiszerelt termosztát esetében sem lehet hatásos fűtésre számítani, eltekintve attól, hogy hiánya a motor élettartamát is befolyásolja. Előfordulhat, hogy az említett hibák egyike sem áll fenn, a fűtés mégis gyenge. Ez többnyire a motor túlhűtését jelzi. Ezért már a fagypont körüli hőmérsékletnél ajánlatos' hűtőtakarót alkalmazni, amely gyorsítja a motor fölmelegedését, és javítja a fűtés hatásfokát is. A garázst nem pótolja Mipden télen kitör a pánik a „csillaggarázs”-tulajdonosok körében. A különféle autóvédő-ta- karókért, kocsipelerinekért, autókapucnikért, az autót egészen vagy félig befedő különböző „ponyvagarázsokért” inváziót indítanak az autósok. ■ Aggódásuk nem alaptalan, hiszen hosszú távon az időjárás viszontagságaitól elsősorban a kocsi karosszériájának lakkozása, a levegővel, csapadékkal közvetlenül érintkező felülete károsodik. Bízhatunk-e a gépkocsikat védő takarókban? Ezek alapanyaga ma már polietilén. polivinilklorid (PVC) és más, ezekkel rokon származék. Az egyes részek ösz- szeillesztése ragasztás, illetve varrás helyett jóval praktikusabb hegesztéssel oldható meg. Ezzel teljesen vízátnemeresztő anyaghoz, termékhez, illetve varratokhoz lehet jutni. A fóliák ezenkívül a légnedvességgel szemben is ellen- állóak. Még a legsűrűbben szőtt, impregnált vitorlavászon is átengedi a vizet, á' műanyagfólia ellenben nem. A gyakorlat, a tapasztalat, valamint az ez irányú, kutatómunka nyomán — együttműködve a lakkiparral — a gépkocsitakarók fokozatosan tökéletesebbé váltak, a behegésztett gumibevonatok a takarókat széllel szemben ellenállóvá tették. A takarókon kiképzett szellőzőnyílások hozzájárulnak ahhoz, hogy alattuk természetes levegőcirkuláció jöhessen létre és ezzel a légnedvesség kondenzációját, kicsapódását csökkentsék. A fólia alapanyagát továbbfejlesztették, hő- és fagyállóságát.'valamint az ultraibolyasugarakkal szembeni ellenállóké- pesiségét fokozták, s ezzel a fóliaalapanyag használati értékét növelték. E tekintetben egy további lépést jelentett a nedvességtaszító szövetek betoldása, amelyek kétoldali műanyag bevonatukkal a vitorlavászon és az új plasztikfólia előnyeit egyesítették. Az a szó, hogy garázspótló, talán túlzás. De az autótakarók valóban valamelyes védelmet nyújtanak, kiegészítik a karosszéria felületére felvitt viasszerű réteget, és azt tartósítják. Eltekintve a takarók lakkvédő szerepétől, meg is könnyítik — különösen ősszel és télen — az autósok életét. Az az autós, aki máskor Hideg őszi és téli napokon a szélvédőkre és az ablakokra ráfagyott jeget kénytelen volt induláskor lekaparni, bizonyosan szívesebben vállalja a gépkocsitakaró le- és felhúzásával járó kis fáradságot. Ebben a tekintetben különösen az úgynevezett autókapucnik a praktikusak, amelyek csupán a tetőrészre húzhatók és ezzel a szélvédőket. valamint az ablakokat óvják meg az eljegesedéstől, illetve más időjárási viszontagságoktól. , Jó lenne, ha az autós az autóról a takarót levéve, célszerűen és biztonságosan elhelyezhetné valahová. Mert, hová tegyük a nedves vagy a havas takarót, amikor levettük az autóról? — Pillanatnyilag ez a legnagyobb kérdés az autótakaró ponyvák használatával kapcsolatban. ü
