Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-14 / 37. szám
1985. február 14. • PETŐFI NÉPE • 3 HATSZÁZ CSALÁD KAP TÁMOGATÁST 1985-BEN SZALKSZENTMÁRTONI PROGRAM %. ÁZ EZREDFORDULÓIG A hároméves lakáshoz jutási program megyei célkitűzéseiről, végrehajtásáról már többször adtunk tájékoztatást lapunk olvasóinak, a megye lakosságának. A program első esztendeje lezárult. Milyen eredményeket hozott, és mi várható 1985- ben, mi a következő évek feladata, lehetősége? E kérdésekről beszélgettünk Sándor Bélával, ^ megyei tanács osztályvezetőjével, a lakás-« ügyi munkabizottság titkárával. — Az eddigi támogatási és elosztási formáktól merőben eltérő a hároméves lakáshoz jutási program. Foglalja össze bevezetésének indokait és új vonásait! — Az elosztható tanácsi bér:- és tanácsi értékesítésű lakások számának csökkenése, a lakásárak gyors növekedése elsősorban az alacsony jövedelmű gyermekes családok és a fiatal házasok lakáshoz jutásának feltételeit nehezíti. A lakásigénylők nagyobb része pedig ebbe a katégóriába tartozik. Ez szükségessé tette, hogy tényleges megoldást jelentő programot dolgozzunk ki a lakáshoz jutás esélykülönbségeinek csökkentésére, az igényjogosult, családok támogatására úgy, hogy lehetőleg három évén belül, számukra elviselhető tehervállalás mellett, lakáshoz jussanak. A lakásügyi munkabizottság feladata azért is újszerű, ment nem „eloszt”, vagy „elutasít”, hanem megoldást keres, támogatást nyújt. — Hogyan láttak munkához? — A korábbi gyakorlattól eltérően. A helyi tanácsok aktív közreműködése, segítsége szükséges a rászorulók lakásigényének ki-, elégi léséhez: Ezért minden családdal egyénileg .kell foglalkozni, megismerni ‘igényét, lehetőségeit, saját anyagi erejét, a munkáltatói támogatás várható nagyságát, a tanácsi támogatás szükségességét, a tervezhető lakásmegoldást, első lakás juttatásának lehetősé-' gét. Az igényjogosult családok életkörülményeinek ilyen feltárása, megismerése lényegesen több munkát, törődést igényel, mint ahogy ezt a lakásigények hivatali elbírálásánál, az ehhez kapcsolódó környezettanulmányok végzésénél eddig megszokták. — At tudják . venni ezt a szemléletet a tanácsok illetékesei? — Meggyőződésem, hogy igen! Erre számos jó példát ismerünk a megyében. De találkozunk még a mechanikus szemlélettel is. Ez , ebben a munkában nem vezethet eredményre., Ezért olyan emberékkel, tanácsi dolgozókkal és társadalmi aktívákkal kell erősíteni a helyzetfeltárást végző, . egyedi megoldást kereső munkatársakat, akik képesek túllépni a hivatalnoki szemlélet korlátain. A sok jó példa közül szeretném kiemelni a bajai, a kalocsai és a kisA hároméves lakásjuttatási program Bács-Kiskunban körösi városi tanács munkáját. A programban szereplő családok lakásigényét — a tanácsi bérlakásokra várók egy részének kivételével — 1986 végéig ki tudják elégíteni. Egyes családoknál további átirányítást, is javasolnak saját lakásépítésre vagy -vásárlásra. A városi jogú nagyközségek közül Bácsalmás és Tiszakécske az 1984 elején nyilvántartott jogos igényeket az év folyamán kielégítette. De a támogatás lehetőségének ismeretében új igények jelentkeztek. Ezek felmérése itt is folyamatosan halad. — Ezzel már rá is tértünk a program első évének teljesítésére... — 1984 részben a , felkészülés esztendeje volt, de már eredményekről is beszámolhatunk. A tanácsi bérlakásra jogosult alacsony jövedelmű gyermekes családok és fiatal házasok közül — tanácsi külön támogatás mellett — 19 család lakásépítést, 320 család lakásvásárlást vállalt. E családok részére a helyi tanácsok 26,4 millió forint visáza nem térítendő külön támogatást, illetve kamatmentes hitelt juttattak. A megyei tanács 20 millió forinttal járult hozzá a helyi > programok végrehajtásához. Ezt a helyi tanácsok azonos összeggel egészítik ki. Ebből eddig 6,4 millió forintot használtak fel, a fennmaradó rész az 1985. évi támogatási alapot növeli. — Mik az általános tapasztalatok? — Az eddigiek alapján elmondhatjuk, hogy a tanácsi külön tá- mogatás lehetősége, tényleges juttatása kedvező • visszhangot váltott ki az érdekeltek körében. A támogatás a lakásépítőknél és -vásárlóknál a „saját erőt” növeli, kiegészíti eddigi. megtakarításaikat. A helyi tanácsok ezzel párhuzamosan olcsó telekjuttatással is támogatták az igényjogosultakat. A vállalati (lakásépítési és -vásárlási kölcsönt eddig csak részben sikerült összehangolni a tanácsi külön támogatás•sal. Ebben az előkészítő munka eddigi fogyatékosságának is szerepe van. A munkáltatók többsége csak éves kötelezettséget tud vállalni a . források bizonytalansága miatt. Ez gátolja a hároméves program szélesebb körű megalapozását, a lakáshoz jutás garantálását. — Mivel számolhatunk 1985-ben? — Elsősorban a program további. teljes körű folytatásával, az eddigi tapasztalatok hasznosításával. Az első félévben be kell fejezni az „elbeszélgetéseket” — a körülmények és a lehetőségek konkrét számba vételét — miniden igényjogosult családnál. Ebben Kecskeméten és Kiskunfélegyházán van még lemaradás, amit sürgősen pótolni kell. Már ismerjük, hogy a helyi tanácsok 1985-ben 65 millió forint külön támogatási kerettel rendelkeznek, központi, illetve megyei erőforrásból. Ebből: 25 millió vissza nem térítendő támogatás. 40 millió forint kamatmentes hitel. Ezt saját alapokból még kiegészíthetik a tanácsok. A helyi támogatás formáját, módját, összegét a tanácsok saját hatáskörben, testületi döntés alapján határozzák meg. Ez lehet telekjuttatás, vagy pénzbeli támogatás — visszafizetési kötelezettség nélkül, illetve kamatmentes tanácsi kölcsön. — Hány családot érint — Azzal számolunk, hogy a •endelkezésre álló összegből mintegy 600 igényjogosult család kaprát 50—150 ezer forint tanácsi uilön támogatást. Tavaly a taná- ísí bérlakásra jogosultak közül 1985-re 51 család Vállalt lakásépítést, 381 pedig lakásvásárlást. \ rendelkezésre álló támogatási tlapokból elsősorban az ő igényűiét fogják kielégíteni a helyi ta- íácsok. Erre az első negyedév so- ■áa minden érintett településen ior kerül. Az 1985-ös felmérések ilapján az év végéig ipég 150— ’00 család kaphat tanácsi támogatást. A további igényjogosultak 986-ban vagy ezt követően szá- nolfiatnak hasonló juttatással, tá- nogatással. Taríácsi bér- és ta- lácsi értékesítésű lakást 366 gényjogosult család kap 1985-ben. Szék egy része első lakás. Ebből - megfelelő előtakarékosság vál- alása mellett — garantált tovább- énést biztosítanak a tanácsok. — Mikorra várható, hogy minden igénylő lakáshoz jut? . — Elsősorban azt kell látni, hogy a tanácsok hároméves programban az 1984. január 1-én nyilvántartott és a tanácsi bérlakásra jogosult gyermekes családok, valamint á fiatál házasok esetében vállalták a lakáshoz jutás feltételeinek javítását, ennek külön támogatását. Az eddigi felmérések, a már megadott, illetve tervezett támogatások alapján azzal számolunk, Hogy 1986 vegéig 1200—1400 igényjogosult család lakásépítését vagy -vásárlását tudjuk segíteni, illetve megoldani. A tanácsi bérlakásra jogosultak közül 774 család kaphat lakáskiutalást, összességében a hároméves program során mintegy kétezer család lakásproblémájának megoldásával lehet számolni. Ez az igényjogosultak mintegy 75—80 százaléka. A további családok lakásmegoldása 1986 után várható. Számukat növelik az 1984 után és ma is folyamatosan jelentkező új lakásigénylök. Tehát reálisan azt tűzhetjük ki célul — és ezt őszintén meg kell mondani minden érdekeltnek —, hogy a lakásigényt mintegy négyéves átfutási idővel lehet kielégíteni. Ezért a következő években még nagyobb szerepe lesz a sajáterős lakásépítésnek és -vásárlásnak. Váczl Tamás CSAPDA A FÁCÁNOKNAK Az orvvadász „A vadász ül hosszú, méla lesben. vár felajzott nyílra gyors vadat’’. Az orvvadász is majdnem ugyanezt teszi, bár őt csupán az ingyen zsákmáAyszerzés lehetősége vezeti, s helyzete sem ennyire költői. A januári hideg napok a vadakat, köztük a fácá. nokat emberközelbe terelték, ahol a szárnyasok remélhettek valami ennivalót. így megjelentek a jánoshalmi Kecskés-tanyán is, hogy belakmározzanak a fiatal gazda „jószívűen’’ szétterített kukoricájából. Csakhogy Kecskést László nem azért volt bőkezű az állatokhoz. hogy azok baj nélkül átvészeljék a telet, ö inkább a saját tányérjában szerette volna a fácánokat látni sülve vagy főve. Eszkábált Ä hát egy fakeretet,* melynek közepét dróthálóval töltötte ki. Tetejére néhány téglát is rakott, hogy kellő súlya legyen a tákolmánynak,' amikor a mit sem sejtő vadra zuhan. Majd egyik végét a hóba nyomta, a másikat pedig feltámasztotta egy bottal, amihez jiosszú spárgát kötött. Az eleséget pedig az egyszerű szerkezet alá S7,órta, aztán egy1 fa mögé húzódva várta, nLy jelentkezzenek az éhes szárnyasok. Ha egy-egy fácánt elkapott, újra felállította a csapdát, s várt tovább türelmesen. Csakhogy ja-' nuár 13-án délután négy óra körül a színes tollú madarakkal együtt jött egy vadőr, akinek már messziről feltűnt, mi történik a Kecskés-tanyán. Köszönésére Kecskést László alig válaszolt, viszont amikor a személyi igazolványát kérte tőle. már elöntötte a pulykaméreg, s keresetlen szavakkal visszaküldte a vadőrt oda, ahonnan jött. Az, látva a fiatalember dühét, valóban elindult visszafelé, hogy az egyik közeli tanyából (ahol van telefon) hívja a rendőrséget. Közben Kecskésinek átvillant az agyán, mi mindennel járhat, ha a vadőr értesíti a rendőröket. Ismerte már belüjről is a börtönt. 1982-ben szabadult lopás miatt kapott büntetéséből. Meg kellett valahogy akadályozni a telefonálást, így a fiatalember elszánta magát. Futásnak eredve a tanyaudvar szélén elkapta a vadőrt, s dulakodás közben annak szolgálati golyós lőfegyverét kicsavarta a kezéből, majd a férfit két esetben arcul ütötte. A puska nélkül maradt hivatásos vadász kihasználva a pillanatot, hogy Kecskési mindkét keze foglalt. futni kezdett, s a közeli tanyát elérve fölhívta a rendőrséget. Kihallgatásakor az orvvadász arra hivatkozott hogy ■ a vadőr ráfogta a lőfegyvert, ö ettől úgy megijedt, hogy nem látott más kiutat a -kutyaszorítóból, mint megtámadni a szembenállót. A helyszíni szemlén és a történtek rekonstruálásakor viszont kidé. rült. hogy ez a védekezés elfogadhatatlan. A hóban talált nyomok nem igazolták a fiatalember vallomását. sem azt. hogy a békés szándékú. vadász meggyőzésének ez volt az egyetlen módszere. A 27 éves, egyébként, alkalmi munkák vállalásából élő Kecskési Lászlónak lesz ideje azon meditálni, hogy mi lett volna a helyes viselkedés a vadőrrel. Jelenleg közfeladatot ellátó személy .elleni erőszak bűntettének a vádjával várja, hogy a bíróság ítéle. tét hozzon ügyében. 'V ’ ■ ' T. B. Sportcsarnok, uszoda, vízmű Nemrégen a falugyűlés, rövidesen pedig a tanács végrehajtó bizottsága előtt számol(t) be Aranyi János szalikszentmár.toni tanácselnök arról, mit végeztek el az 1984-re kitűzött feladatokból, és mit terveznek 1985-re. Ezekről kérdeztük mi is a fiatal tanácsi szakembert... — Megszakítás nélkül folytatódtak az intézmények mindegyikére kiterjedő felújítási munkálatok — mondotta bevezetőként Aranyi János. — Először az általános iskola épületeiben indult meg a rekonstrukció. A folyamatos munkát megkönnyítette, hogy már volt hová átköltöztetni a diákokat: a túlzsúfoltság négy új tanterem átadásával megszűnt, sikerült melegítőkonyhát kialakítani az újtelepi iskolában, korszerűsítettük a gyógypedagógiai iskolát és az óvoda felújítására is jutott valami. — Több alkalommal is szóba hozták a fogorvosi szakrendelés ügyét. Megoldották-é a problémát? — Orvos már van, és a termelőszövetkezet segítségével a rendelő is elkészült. A berendezését Kunszentmiifclósról kapjuk, ott ugyanis hamarosan átadják az új körzeti rendelőintézetet, ahol minden műszer, eszköz új lesz, és a régit nekünk adják. — Láthatóan jó kézben van a kétéves parkerdő, amit a Kiskun• A műemléki épületegyüttest, a község főterén új díszkapuval egészítették ki. minden mozzanatát követi, és tanácsaival már eddig is többször segített. — Tehát biztosra lehet venni a sportcsarnok felépítését? — Igen, sőt négy tanterem, két klub és laboratórium is kapcsolódik majd a sportcsarnokhoz, illetve a / tanmedencéhez. Nagyon ötletes építészeti megoldások jellemzik az eddig elkészült részleteket: szerfás tetőzet, boltívek ... A beruházás költsége a jelenlegi számítások szerint megközelíti a negyvenmillió forintot. A munkák előkészítése 1985-ben megkezdődik. A létesítmény egységeit nem egyszerre adjuk át, így a kiadásaink sem együtt jelentkeznek. - . — Ez az ezredvég építkezése Szalkszentmártonban ? — Nem, vagy inkább: nemcsak ez. Régi gond, hogy nincs megt felelő mennyiségű és minőségű ivóvizünk, ezért még tavaly megkezdtük egy nagy teljesítményű vízmű építési munkáinak előkészítését. Jogos a türelmetlenség: jó víz nélkül még a ■ legkorszerűbben felszerelt házban sert], érezheti jól magát az ember. Részvényesei leszünk a több település ellátását is megoldó kistérségi vízműnek. Ha csak rajtunk múlna, már holnap megkezdődhetne az építkezés. — Lesz akkor munkájuk bőven ... — Lesz, de nem félünk tőle, Szaíkszentmárton lakossága so- sem sajnált időt, fáradságot, pénzt áldozni azért, hogy faluja szebb, komfortosabb legyen. Minket pedig azért választanak, hogy — az erőket összpontosítva — segítsünk a tervek megvalósításában. F. P. J. sági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság segítségével létesítettek a művelődési ház mellett. — Köszönet illeti ezért az általános iskolásokat, akik nem feledkeztek meg ígéretükről. Nemcsak elültették, de gondozzák is a szépen fejlődő csemetéket. Rövidesen megkezdjük egy KRESZ- park kialakítását és arborétumunk is lesz: a tájon nem őshonos fákkal, cserjékkel. A lakosság önkéntes hozzájárulásával 1984-ben három kilométerrel gyarapodott a villanyhálózat, és az utak minőségének megőrzéséhez szükséges vízelvezető árkok is öt kilométerrel hosszabbak már, mint egy évvel ezelőtt. — Nemrégen sportcsarnok és uszoda építésének programját vázolta föl a tanácsülésen.. Hogy áll ez a terv ma? . — Már a dunaújvárosi tervezők foglalkoznak az elképzeléssel. Az intézménynek műemléki környezetben, a múzeum, az iskola és ä művelődési ház határolta területen lenne helye. A Műemléki Felügyelőség a munka • Szakképzett pedagógusok letelepítését segítette, hogy megépültek az új szolgálati lakások. Szaíkszentmárton! krónika: 1982: új művelődési ház 1983: felújított ABC-áruház 1984: iparciikküzlet, négytantermes iskola, pedagóguslakások, díszkapu a művelődési 'ház álé. —Balesetveszélyes mérőműszer Az Állami Energetikai és Ener- giabiztonságtechnikai Felügyelet állásfoglalása alapján a KERMI megtiltotta a Ganz Műszer Művek UNIV—ID típusú univerzális mérőműszerének árusítását. Az áramerősség, a feszültség és az ellenállás mérésére alkalmas műszer ugyanis típushiba miatt balesetveszélyes, használata áramütést okozhat. A KERMI felhívja a forgalmazó kereskedelmi vállalatok figyelmét, hogy a balesetveszélyes mérőműszer árusítását haladéktalanul szüntessék meg, s akik eddig vásároltak a hibás 'készülékből, azokat a termék újbóli megvizs- gáltatása nélkül kártalanítsák. (MTI) Gyógylábbelik A szolgáltatás színvonalának javítására az Elit Ortopéd Cipőipari Szövetkezet bővíti javító- hálózatát. Üjabban fővárosi gyorsjavító cipőszalónunkban is vállalják ortopéd lábbelik javítását, és ugyanezt a szolgáltatást bevezetik abban az öt vidéki nagyvárosban is, ahol eddig csak az új gyógycipök megrendelését és kiadását végezték. Az utóbbi időben megnőtt az ortopéd cipők javítása iránti igény, mert az orvosi vényre kap- ható lábbelik elkészítési díja 1983- ban jelentősen megemelkedett. Ezt figyelembe véve már tavaly •több mint másfél millió forint értékben végzett javítást a ^zövet-, kezet. Az idén ez várhatóan 2 millió fölé emelkedik. Ilyen nagy igényt a szövetkezet csak úgy képes kielégíteni, hogy bővíti kapacitását. Mivel a speciális szakképzettséget igénylő cipőjavítást viszonylag kevés szakember ismeri,' a szövetkezet szolgáltató szakcsoportja erre specializálta magát, s ha az igények megkívánják, munkaidőn túl is vállalnak javítást. Emellett a szövetkezet az ország egyik legnagyobb ortopédcipő-gyártója. Évente mintegy 30 ezer pár gyógylábbelit készít. A Pártélet februári számáról A Pórtélét februári számában két írás is foglalkozik megyei tapasztalatokkal. Bar- ta Alajos, a Heves megyei pártbizottság első titkára a megyei pártértekezletek eredményeit elemzi, Lukács János, a Baranya megyei párt- bizottság első titkára pedig összegezi a helyi kádermunka tapasztalatait. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára áttekinti a népfront széles körű tevékenységét, és értékeli a kommunistáknak a népfrontmozgalomban játszott szerepét. Külpolitikai szerepvállalásunk értékelésében előfordulnak túlzások, tévedések. Ez teszi időszerűvé Kovács László írását, amely megvilágítja a magyar külpolitika fő céljait, törekvéseit. Vajda Péter arra a kérdésre keresi a választ: lehet-e 1985-öt olyan esztendővé tenni, amelynek végeztével majd arról beszélhetünk, hogy a nemzetközi életben újból az enyhülés elemei erősödnek, és a konfrontáció elemei szorulnak vissza? A piac szerepének megítélése a mi viszonyaink között az egyik legvitatottabb elméleti kérdés, de mint működő rendszer is az ellentmondások, gondok sokaságát jelzi nap mint nap. Medgyesi Péter ezzel összefüggésben a verseny és a piac néhány kérdéséről ír. A gazdaságpolitikai célok elérését segítő egyik lényeges eszköz, tényező az ár. Szikszai Béla betekintést nyújt az árrendszer további módosítására vonatkozó elgondolásokba, az ár és a gazdasági egyensúly összefüggéseibe. A társadalmi egyenlőtlenség minden fajtája érzékenyen érinti az embereket, de különös érzékenység mutatkozik a jövedelmi egyenlőtlenségekkel szemben. Falusné Szikra Katalin- feltárja a magyarországi jövedelemmegoszlás szerkezetét. Pál Lénárd a szellemi munka megbecsülésével foglalkozik, és a többi között rámutat: a technológiai korszerűsítésekre, a technikaváltások előkészítésére kell felhasználnunk mobilizálható erőforrásainkat. Folytatódik az 1984. augusztus—szeptemberi számban indított vita a vállalati párt- irányítás kérdéseiről. A szerkesztőség ezúttal Salz Péter hozzászólását közli. (KS) Új hazai növényvédő szer Kísérleti üzem építését kezdték meg a Nehézvegyipari Kutató Intézet új növényvédő szere, a Ne. Vifosz gyártására." A Nevifosz a toxikológiai, biológiai és hatástani vizsgálatok, valamint a szűkebb körű üzemi kísérletek során jól vizsgázott. Kiválóan alkalmasnak bizonyult a termesztett növényeket károsító rovarok pusztítására, a cukorrépa-. takarmányrépa-, kender-, len-, repce-, lucerna-, borsó- £• gyümölcskultúrák védelmére egyaránt. Ugyanakkor megkíméli a méheket, s elterjedése jelentősen csökkentheti a rovarölőszer-im. portot.
