Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 13, Ismeretségtől a szerződéskötésig PINCEGAZDASÁGBÓL — KOMBINÁT ' Elismerés az alföldi borvidéknek Bizonyára kevesen tudják, hogy létezik Kecskeméten — a környéken működő vállalatok, gyárak, gyáregységek -műszaki vezetőit tömörítő — főmérnökök tanácsa.' A testület általában ha- vonta-kéthavonta ülésezik, ami alatt persze nem valamiféle szigorú napirend szerinti tanácskozást, hanem kötetlen beszélgetést, szakmái tapasztalatcserét kell érteni. A szervezet bajai példa alapján jött létre. Az ötlet a városi pártbizottságé volt, a létrehozás munkája pedig a megyei tanács ipari osztályára és a Gépipari Tudományos Egyesület kecskeméti területi szervezetére hárult, még, 1980- ban: Az ipari ágazathoz tartozó vállalatok főmérnökei szívesen csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az összejöveteleken rendszeresen ott találhatjuk a MEZŐGÉP, a Fémmunkás, a Zománc- és Kádgyár, a SZíM, a BRG, az MMG és más cégek helyi műszaki vezetőit, de még az Április 4. Gépipari Művek főmérnöke is átlátogat Kiskunfélegyházáról. Szerepel a programban különféle aktuális műszaki, gazdaság- irányítási témák megvitatása, s kölcsönösen végiglátogatták már egymás üzemeit. Látóhatáruk Kecskemét környékénél messzebb húzódik, voltak már vendégségben a Szerszámgópiipari Művek esztergomi marógépgyárában is. ök magúik ugyancsak szívesen látnak összejöveteleiken különböző előadókat, akik főileg a gazdaságpolitika, a szabályozórendszer időszerű kérdéseiről számolnak be. Az egyéni ismeretek bővítésén túl mi a testület működésének közvetlen gyakorlati haszna? Molnár József, az MMG-gyár műszaki főmérnöke, a szervezet — mandátumának lejártával — leköszönő elnöke és Kerek Ta• A főmérnökök tanácsának egyik összejövetelén. más, a Reszelőgyár főmérnöke, az 1985. évre megválasztott új elnök, közösen adtak választ a kérdésre. — A munkakapcsolatokban is nagyon fontos a személyes jó,ismeretség. Egymáson keresztül megismerjük a többi vállalat munkáját, eredményeit és gondjait. Ezt közvetlenül is hasznosítani tud juk, hiszen akkor kérhetjük hatékonyan a másik támogatását, ha tisztában vagyunk annak lehetőségeivel. — Született már itt közvetlen termelési kooperáció is, de az esetenkénti kisegítés a gyakori. Az itteni kapcsolatok eredménye például, hogy a SZIM az Alumíniumipari Szövetkezetnél tanulmányozhatta a csőhúzás technológiáját, aminek következménye várhatóan szerződéskötés lesz. Az említett szövetkezetnek a Reszelőgyár speciális sorjázó- reszelőket készített rövid határidőre. Az MMG-nek a Reszelőgyár segített bizonyos hőkezelési feladatok megoldásában, az előbbi pedig forgácsolókapacitásával járuil hozzá partnere feladatainak megoldásához. Nagyon sok közvetlen, kézzelfogható és pénzben mérhető haszna van tehát az együttműködésnek. A városi pártbizottság felkérésére tanulmányoztuk és jelentésben foglaltuk össze a gépkarbantartás helyzetét a Kecskemét környéki üzemekben. — Idei első félévi elképzeléseink között szerepel, hogy megismerkedünk a félegyházi Április 4. Gépipari Művek munkájával, különös tekintettel a leány- vállalatok tevékenységére. Figyelemmel kísérjük a vállalati tanácsok megalakulásának tapasztalatait és bővítjük ismereteinket a személyi számítógépek alkalmazásáról. Bálái F. István JÓ HÍR A LAKÁSÉPÍTŐKNEK Gázbetongyár Helyükre kerültek a technológiai berendezések, szerelik a trafóházat is a Halmajugrán épülő Mátra Gázbetongyár- ban. A jelek szerint semmi akadálya nem lesz annak, hogy május végéig elkészüljön az építőanyagipari ágazat legnagyobb beruházása, és júniusban induljon az üzempróba. Az építés költsége — előzetes számítások szerint — megközelíti a kétmilliárd forintot. A gyár teljes termelésére 1987-től lehet számítani, amikor is 563 000 köbméter gázbetonblokk hagyja el a gyártócsarnokot. Ez a mennyiség 15 600, egyenként száz négyzetméter alapterületű családi ház külső falaihoz elegendő. Nem kell vakolni Magáról a gázbetonblokkról többször írtak az újságok, valószínűleg tudott: pernyéből készül. A technológiai eljárás pedig ismert hazáinkban, mert a Köny- nyűbeton- és Szigetelőanyag-ipari Vállalat, a KOSZIG kazincbarcikai gyárában huszonkét éve alkalmazzák. Ez ideig 120 000 lakás épült Magyarországon ezzel a sajátos falazóelemmel. De a hal- majugrai gyárban más, a megszokottól némileg eltérő gyártás valósul meg. Érdemes össze- v hasonlítani a két gyárat. A kazincbarcikai üzem 180 000 köbméter gáabetonibk>kk előállítására volt képes az indulást követően. Több rekonstrukció után most 400 000 köbmétert gyárt évente. Halmajugra — úgy mondják — a legmagasabb európai színvonalat tudhatja magáénak, számítógéppel vezérelt, automatizált üzem lesz. A visontai Gagarin Hőerőmű közelében épül, az alapanyag, a pernye kéznél lesz. A technológiai berendezéseket a nyugatnémet Hebel cég szállítja, amely nemcsak a gépsorok zavartalan működéséért, hanem a végtermék minőségéért is garanciát vállalt. Szinte ismeretlen a hazai iparban ez a fajta szemlélet. A Hebel cég gyáraiból hárommillió köbméter gázbetonelem kerül a piacra, tervezőintézete, laboratóriuma van, tapasztalatokban tehát bővelkednek. Garai György, az ÉVM osztály- vezetője, minisztériumi tanácsos a gázbetonelem előnyeit sorolja. Az'elemek méretpontosak, maximum ± 2 milliméter eltérés lesz közöttük. .Nem kell vakolni, mindössze simítóréteget igényel, s a fai máris 'tapétázható, kívülről pedig színező vakolattal lehet változatossá, egyedivé tenni. Érdekessége nliég, hogy a kötőanyag nem. habarcs lesz, hanem speciális ragasztó, ami viszont -rendkívül pontos, lelkiismeretes munkát igényel. Legnagyobb előnyének Garaii György azt tartja, hogy az elemek hőszigetelők.- s ennek következtében energiát takarítanak meg az építtetőknek. Emiatt olcsóbb lesz gázbetonblókkal építeni, mlint mondjuk Poroton-tég- lával. Egy köbméter gázbetonelem előreláthatólag 1250,— forintba kerül, valamivel olcsóbb, mint a Thenmoton-tégla. Jóllehet, a Mátra Gázbetongyár még nem készült el, a majdani dolgozók közül sokan már helyükön vannak. Kinevezték a gyár- és a műszaki vezetőt, megalakult a műszaki és a termelési osztály. Munkájuk a próbaüzem indításáig is bőven van. Próbaüzem júniusban A megállapodások értelmében 1985, június 3-án indítják a próbaüzemet. Az építők közül többen jelezték, szívesen maradnak Halmajiugrán átadás után is, de már mint a gyár termelő munkásai. A kvalifikáltabb beosztásúakat Nyugat-Németországba küldik márciusiban, a Hebel cég vállalta felkészítésüket. Csaknem hatvan ember Kazincbarcikán ismerkedik a technológiai folyamatokkal. A KÖSZIG deviza- mentes együttműködést szeretne létrehozni egy NDK-beli, gázbe- tonblokkot gyártó vállalattal. Már a próbaüzem alatt gyártott elemeket is piacra .dobja a KÖSZIG, októbertől pedig megkezdődik a termelés, így ebben az évben 70 000 köbméter új típusú falazóblokkot vásárolhatnak meg a lakásépítők. De a hagyományostól eltérő módon kell / belőle lakást, házat építeni. Éppen emiatt a vállalat mindent megtesz azért, hogy széles körben ismertté váljon termékük, s vele az építkezési mód. Speciális szerszámok, típustervek Iffy László, műszaki igazgató- helyettes elmondta: több Cikket jelentettek meg szaklapokban. Huszonkét előadásból álló sorozatot szerveztek, ötöt már megtartottak, szakembereknek, tervezőknek- A Hebel cég filmet /adott a 'KÖSZIG-nek, amelyből megtudható, hogy miként kell könnyen és jól gázbetonból lá- kást építeni, de a vállalat is szeretne ismeretterjesztő filmet készíttetni. Áprilisban kerül forgalomba az a kézikönyv, amelyből a fogások, az illesztések és egyéb tudnivalók jól elsajátíthatók. A sajátos építési módon kívül speciális kéziszerszámokat is igényel a gázbetonelem. Egyedi fűrészt, gumikalapácsot, a ragasztó felviteléhez fogazott kanalat. Ezek gyártását már megrendelte a vállalát, júniusra elkészülnek, és minden bizonnyal a TÜZÉP-telepeken árusítják azokat. Tárgyalások kezdődtek a ragasztóanyagokról is. A tervben egy mintabolt nyitása is szerepel, továbbá egy mintaház felépítése. Ezek után talán mondani sem kell, a hagyományos tervek nem jók a gázbetonházak- hoz, a tervezők négy típusterven dolgoznak, családi házhoz és sor- ■ házhoz készítenek kiviteli terveket, amelyek a közeljövőben már kaphatók lesznek. A Volán vállalta, hogy a hal- majugrai gyár termelésének csaknem harminc százalékát a vevő címére szállítja. A Mátra Gázbetongyár termékeivel jelentősen csökken a falazóblokkhiány Magyarországon. H. T. • Bővült a Márka üdítőitalválaszték. Dokumentum értékű feljegyzések, iratok szerint a XIII., illetve a XIV. században Kecskemét és környéke, tekinthető a homoki szőlőtermesztés központjának. A szőlő és egyéb gyümölcsök, illetve az ezekből készített italok tették messzeföldön híressé a várost. A szőlészet, borászat legnagyobb hazai egyéniségei kísérleteztek e vidéken és állítottak elő új fajtákat. Azt tartják: homokon a legnagyobb jövedelmet, hasznot a szőlő- termesztés hozza, viszont a termelés biztonsága gyenge, ezenkívül a hagyományos, speciális homoki fajták minősége sem tartozik a kiemelkedők közé. Napjainkban változott a helyzet. Az alföldi borvidéken olyan körzetek alakultak ki, ahol a szőlő és a bor már önálló fajta jegyekkel bír, a termésbiztonság és minőség pedig lényegesen jobb a korábbiaknál. A változás óriási a gyalogművelésű ültetvényektől a magaskordonokig, a kispin- céázetektől a borkombinátokig. A megye legnagyobb borászati üzeme a Közép-magyarországi Pincegazdaság, amelynek új neve Kecskeméti Borászati Kombinát. A megyében valamennyi tájkörzetben, sőt Pest megyében is régóta működik pincészete, felvásárló-, feldolgozóüzeme. Mindez' jelzi nagy jelentőségét is a megye szőlő-borkultúrájában, amelynek fejlődésében szerepe ma is meghatározó. A kombinát vezérigazgatója Borsody Miklós, akivel helyzetükről beszélgettünk. — Miként foglalható össze az elmúlt öt év munkája? — Törekvésünk az volt, hogy fokozatosan, nagy hullámzások nélkül, kiegyensúlyozottan fejlődjünk és gazdálkodásunk színvonala is javuljon. Ennék érdekében kezdtünk nagyfokú integrációs tevékenységbe. A pincészeteink körzetében levő gazdaságokkal együttműködéseket kötöttünk és valamennyi termelési szektornak segítséget nyújtottunk a szőlő termeléséhez. Elsősorban a palackos italok értékesítését növeltük, legfőképpen a szocialista exportot. A tröszt megszűnésével pincegazdaságunk élt a nagyobb önállóssággal. A hozzánk került gyáregységeket — esetenként korszerűsítések után — úgy vontuk a termelésbe, hogy a korábbiaknál ezeken a helyeken is nagyobb lett a jövedelmezőség. — Kezdjük a legfontosabbál az alapanyaggal. Milyen módszerek tették lehetővé a biztonságos és folyamatos termelést az évről évre megfelelő mennyiségű ‘ szőlő felvásárlását? — A teljes kapacitásunk működtetéséhez szükséges alapanyag 95 százalékát hosszú lejáratú szerződések szerint vesszük át. Integrátori tevékenységünk mintegy. 28 ezer hektárra terjed ki — elsősorban Bács-Kiskun megyében —, ami az ország szőlőtermő területének tizennyolc százaléka. Partnereinkkel három típusú szerződést kötöttünk. Á társasági együttműködésben közös anyagi érdekeltséget alakítottunk ki huszonnégy szövetkezettel a szőlő- termesztésre. a -feldolgozásra és . a -forgalmazásra. Ily módon az alapanyag negyven százalékát vásároljuk meg, a további harminc százalékot nyereségérdekeltségen alapuló együttműködés keretében 23 szövetkezettől vesszük át. Az előbbinél lazább 1 együttműködés, amelyben a végtermékből származó nyereség alakulásában érdekeltek partnereink, öt-tíz évre szóló termékértékesítési szerződéseket kötöttünk 850 kistermelővel. Mivel működési‘területünkön fellendült a szakcsoportos telepítés és a részesművelés, a jövőben nagyobb segítséget akarunk nyújtani) <a. szőlőtermelésbe bekapcsolódó embereknek. Egyebek között díjtalanul adunk eszközöket, valamint szaktanácsadással, ideiglenes felvásárlótelepek létesítésével is segítjük munkájukat.' — A nagyüzemi szőlőtelepítésben is részt vállalnak? — A múlt év végéig 1612 hektár szőlőültetvény telepítésében vettünk részt, ami azt jelenti, hogy tíz szövetkezetnél százmillió forinttal járulunk hozzá a telepítésekhez. Ezeken az ültetvényeken a legjobb fajtákat telepítettük, amelyek 10—12 tonna termésre képesek hektáronként, ugyanakkor minőségi bort adók, vagy a pezsgőgyártás alapanyagai. Vállalatunknál önálló osztály működik, amely a kooperációs telepítések tervdokumentációját is elkészíti, valamint pályázat benyújtásához, a tereprendezéshez ad segítséget. Az efféle szőlőtelepítést folytatni szeretnénk a szükséges és indokolt rotáció mértékéig. — Miként módosult a termelési szerkezet? — A piaci igényekhez alkalmazkodva változtattuk és bővítettük termékszerkezetünket. Előtérbe került a palackos bor értékesítése. amely/ 1980-hoz képest ötven százalékkal nőtt, ebből export- szállításunkat megtízszereztük. Új s azóta megkedvelt minőségi borokat vezettünk be a hazai és külföldi piacokon. Nemrég kezd- tük meg a .Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel együttműködve ag Amperla pezsgő gyártását, valamint gyümölcsvermuthokat és új üdítőitalokat készítünk. Ez utóbbiak között említem a Hamvas családot, amelybe rostos, szénsavmentes gyümölcs-ivólé- vek tartoznak, a Márka üdítőkből pedig az új izűeket — mint a Mangó és a Maracuja — a múlt évtől forgalmazzuk. — Az első portugál—magyar közös vállalat létrehozása is a vállalathoz kötődik. — Hozzánk tartozik az egyetlen hazai parafagyártó üzem. Mivel az alapanyagot eddig is a portugál Amorim-cégtől vásároltuk, velük közös vállalatot alapítottunk. Ennek létrehozásában legnagyobb érdeme a Lignimpex Külkereskedelmi Vállalatnak van, amely ugyancsak tag. Közös beruházásban elkészült az új üzem Verésegyházán, ahová a ‘teljes műszaki-technikai ’ .felszerelést a portugál cég szállította. Az itteni termeléssel a minőségi borpalackozáshoz szükséges parafadugóból el tudunk látni minden hazai megrendelőt, s terveink szerint majd exportálunk is, úgy. ahogy egyéb műszaki parafából és lakást díszítő tárgyakból is. — Mi a vállalati stratégia: vagyis a kombináttá válással feladataik miként módosulnak? — Megvallom, ha a régi formában folytatjuk tovább tevékenységünket, akkor is ugyanezt tesszük, mint most. Ugyanis a minőségi előrelépést és a konvertálható árualap növelését kívánja meg tőlünk a vállalati és népgazdasági érdek, amelyeket egyetlen vállalati formában sem lehet szem elől téveszteni. Mindehhez természetesen hozzáértem: örülünk annak, hogy a legmagasabb gazdálkodási kategóriába tartozhatunk, ami a megye szőlő-bor kultúrájának az elismerése is. Ez kötelez bennünket arra, hogy a rendelkezésünkre bocsátott újabb lehetőségekkel élve, még nagyobb léptekkel haladjunk, és valósítsuk meg terveinket. Csabai István Fáznak-e a fák? A fák a természetes elterjedésük területén megszokott téli hideget jól bírják, s az átlagosnál hidegebb időszakiban is rendszerint csak hajtásaik vége, s bőrszövetük és a háncsuk — foltokban — fagy el. Az egészséges növények és növényi részek nagyjában környezetüknek á hőmérsékletére hűlnek le (legfeljebb a fatest belső része védettebb), mégsem, károsodnak számottevően, mert már a nyár derekától, ijúnius végétől, július élettani és biokémiai változások vezetükben különféle szövettani, életani és biokémiai változások mennek végbe. Hossznövekedésük megszűnik, hajtásaik el- fásodnak, s a vastagsági növekedésükben is minőségi változás áll be. Télen még az örökzöldek élet- folyamatai is lelassulnak, jobbára az elraktározott keményítőt, fehérjét és olajat bontják el, s használják fel életük fenntartására. Fagytűrésükben főleg a keményítőnek van szerepe, mert 'azt egyszerű cukrokká lebontva a sejtnedv töményebb lesz, s ezért jóval alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg, mint ha hí- gaibb volna. Ám a sejtnedv a cukor miatt nemcsak töményebb lesz, hanem a kémhatása is megváltozik: a cukoroldat ugyanis semleges kémhatású, s az ilyen oldatnak alacsonyabb a fagyáspontja, mint az azonos töménységű, de savas kémhatásúnak. A sejtnedvnek ezt a változását a karbonsavaknak és az aminosa- vaknak a mennyiségi és minőségi változása is segíti. A karbonsavak ősszel elbomlanak, az aminosavak közül pedig a semleges, illetőleg a bázisos kémha- tásúak jutnak fölénybe. Ez, s még más, a fagyállóságot növelő élettani változások gyorsan és híven követik a hőmérséklet változását. Ebből arra következtethetünk, hogy a fák a természetes elterjedésük területén jellemző hidegben; valóban nem „fáznak”. Tavasszal, a nedvkerlngés megindulása után persze már késziQ_ letlenül éri őket az esetleges elkésett fagy.
