Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

V mmmmx,,., ä ß, t .. f,. ÖT ESZTENDŐ EREDMÉNYEI BAJÁN ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN A SZERVEZETLENSÉG HATÁRÁN 1985. február 13. • PETŐFI NÉPE • S m Mediterrán télre készültek? Számvetés előtt A Párt Központi Bizottságának döntése, ámely- lyel összehívta a XIII. kongresszust, nagy -érdeklő­dést váltott ki Baja és vonzáskörzete kommunis­tái és pártonkíviili lakossága körében. Erre a nagy eseményre készülünk a megye déli szögletében, amikor (elmérjük, hogy miképpen valósultak meg a XII. kongresszus és az azt megelőző pártértekez­let határozatai, miképpen segítettük elő a terme­lőerők fejlesztését, az életkörülmények javítását. A vizsgálódás során megállapíthatjuk, hogy az el­múlt öt évben feladatainkat aktív politikai, gaz­dasági munkával teljesítettük.. Nem tagadjuk a sikertelenségeket, de nem hallgatjuk el a mintegy százezer főnyi lakosság, a dolgozó kollektívák ál­tal elért eredményeket sem. VisszateklnVe már ér­zékelhető, hogy az 1980-as pártértekezleten kitű­zött reális feladatok végrehajtása jól szolgálta a fejlődést. Abban a nagy versenyben, amely a külső és belső körülmények folytonos változásával kiala­kult, jó teljesítményekkel, emberi humánummal, az erkölcsi, politikai elkötelezettséggel sikerült meg­felelni. Évente 11 milliárd Baja a terület történelmi köz­pontja, kedvező földrajzi adott­ságokkal. A város és környékének termelési szerkezete a pánt sze­lektív iparfejlesztési, következe­tes agrárpolitikájának eredmé­nyeképpen az eLmúlt negyedszá­zad során jelentősen fejlődött. Ma már évente il milliárd forintot meghaladó termelési értéket állít elő az iparban és a mezőgazda­ságban foglalkoztatott 36 ezer dolgozó. A városban és a környé­ken 29 ipari, építőipari, élelmi- szeripari üzem, ipari szövetkezet, 18 mezőgazdasági termelőszövet­kezet, 2 mezőgazdasági kombinát, több megyére kiterjedő erdő-, il­letve vízgazdálkodási vállalat dol­gozik. A határozatoknak megfelelően, a VI. ötéves terv végrehajtása so­rán erősödtek a gazdasági haté­konyságot, a nemzetközi verseny- képességet, a termelés- és gyárt- mányszerkezet korszerűségét nö­velő folyamatok. Az értékalkotó munkában elsősorban az adott­ságoknak és a termelési hagyo­mányoknak jobban megfelelő ágazatok súlya növekedett. Fel­gyorsult a gazdaságtalan termé­kek gyártásának visszaszorítása, az élő- és holtmunkával való gaz­dálkodód korszerűsítése, az erő­források takarékosabb felhaszná­lása, az energiaracionalizálási program megvalósítása. A gazda­sági adottságokhoz igazodó egy­ségek kezdték meg munkájukat. Az elmúlt időszakban is jellemző volt a munkaerőhiány annak el­lenére, hogy tervszerűbbé tudtuk tenni a munkaerő mozgását. Módosult a termékszerkezet ■Az állami és a szövetkezeti ipar évente 3—3,5 százalékkal nö­velte termelését, amely csaknem teljes egészében a termelékeny­ség növekedéséből származ'k. Az anyagi lehetőségek figyelembevé­telével a termelőegységek igye­keznek korszerűsíteni gépparkju­kat, új technológiák kerültek be­vezetésre, amelyeknek hatékon> működtetéséhez szükséges volt a műszaki értelmiség erőteljesebb mozgósítása. Jelentős eredmények születtek a termékkorszerűsítés­ben. A korábban veszteséges Fi­nomposztó Vállalat termelése megszilárdult, termékszerkezete bővült, s marketingtevékenysé­gének fejlődése révén eredmé­nyeket értek el a külpiacom Különböző stílusirányzatú bú­toraival a tőkés országokban is piacképes a Bácska jBútoripari Vállalat, illetve a Bajai Lakbe­rendező-, Építő és Vasipari Szö­vetkezet. A járműprogramhoz kö­tődő nagyarányú termékszerke­zet váltást hajtott végre a Kismo­tor- és Gépgyár 5. számú bajai •gyára, valamint a Ganz Villamos- sági Művek bajai készülékgyára. Folyamatos gond az ipari üze­mek műszaki és j közgazdasági szakemberellátása, illetve a meg­levőik szellemi erejének hatéko­nyabb kiaknázása. Az állami és szövetkezeti építőipar‘a jó szín­vonalon megvalósított beruhá­zások mellett — igazodva a köve­telményekhez — bővitette felújí­tási tevékenységét. A városban és környékén működő 15 'építő­ipari szervezet munkájának ‘terv­szerűbbé, szervezettebbé tétele érdekében közös érdekeltségen alapuló vállalkozási formák ki­alakításét kezdték meg. Fejlődő élelmiszer-előállítás A mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelésben jelentős ered­mények születtek. A mezőgazda­sági terület legnagyobb részét a kálászosok, a kukorica és az ipa­ri növények foglalják el. Búzá­ból 5.J7, kukoricából 8,3 tonna termést értek el ai mezőgazdasági kombinátok és a termelőszövet­kezetek. Az eredményekben dön­tő szerepe van a folyamatosan javuló, egyre, magasabb szintet elérő technológiának, az intenzív gabonatermesztési programokba való bekapcsolódásnak, a különbö­ző termelési rendszereknek. Az állattenyésztésiben is kedve» zőek az eredmények. Folyamato­san nő a sertésállomány, amely az' évi 10—15 százalékos növekmé­nyével az idén eléri a 400 ezer darabot. Ez biztos alapanyagbázi­sa a tervidőszakban létrehdzott BÁCSHŰS közös vállalatnak, amely 26 termelőszövetkezet és a mezőgazdasági kombinát össze­fogásával, anyagi hozzájárulásá­val valósult meg. Az elmúlt idő­szakban jelentősen növelte kapa­citását — ma már 2400 yagonos — a Magyar Hűtőipari Vállalat bajai gyára, s 120 ezer lite^ tej feldolgozását végzi a felújított bácsbokodi tejüzem. A gondok között szerepel a termelés, az ér­tékesítés és a feldolgozás össz­hangjának a jelenleginél maga­sabb szinten való megteremtése. Egyre többet saját erőből A város hagyományosan élénk kereskedelme tovább bővült, fej­lődött a szövetkezeti kereskede­lem, az új működési és érdekelt­ségi formák érezhetően javítot­ták a város ellátását. A községek egy részénél a kereskedelmi há­lózat bővült, viszont vannak te­lepülések, ahol szerényebbek az eredmények. A vendéglátást, az idegenforgalom lehetőségeit gya­rapította a 90 ágyas Sugovica Szálloda, valamint a meglevő kemping bővítése. A megye és a város politikai, állami, vezetői je­lentős erőfeszítéseket tették a közlekedés és hírközlés Színvo­nalának javítása érdekében. Az úthálózat fejlesztésében széles kö­rű lakossági, társadalmi összefo­gással járdákat, szilárd burkolatú utakat építettünk. A posta két­ezer állomásos konténerközpont telepítésével javította a.telefon­szolgáltatást, de az még mindig elmarad a követelményektől. A lakásépítés kiemelt társadal­mi és politikai feladat, ezért te­vékenységünk középpontjában áll. A tervidőszakban a városban és a környéken 1920 lakás felépí­tését tűztük ki célul. Ebből majd­nem mind megvalósult, 87 száza­léka magánerőből. Kiépült a kis­kunhalasi földgázmezőkről a vá­rost és több községet. is , ellátó gázvezeték. Ezzel megoldódott a város tüzelőenergia-ellátásának gondja. Az utcai gázvezetékek építését kismértékű állami támo­gatás meUett a lakosság vállalta magára. A feszítő igények kieíé- gítése érdekében megalakult . a szenny ví zcsatornamű-társulat. Befejeződött a város és kör­nyéke egészségügyi ellátásának szervezeti módosítása, megkezdő­dött e terület népességét szolgáló 1100 ágyas kórház rekonstrukció­ja. Korszerűsödött az egészség- ügyi | hírszolgálat, új mentőállo-: mást adtak átrTársadalmi össze-? fogás eredményeként 95 gazdál- kodóy egység támogatásával fel­épült az üzemegészségügyi szak­rendelő. Ugyancsak társadalmi összefogással, jobb életkörülmé­nyeket teremtettünk a bácSborsó- di öregek otthonában. Javult az óvodai ellátás színvonala, növe­kedett az iskolai tan termék .szá­ma, és egy felújított műemlék­épületiben folytatódhat a zeneok­tatás. Rekonstrukció alatt áll a bajai zsinagóga, amelyben a vá­rosi könyvtárat helyezzük el. Hu­szonnégyezer uszodaépítő egye­sületi tag hozzájárulásával fel­épült a bajai sportuszoda, a sport - horgász-egyesület tagjai pedig öntevékenyen alakították ki a központi telephelyet. Új formák, nagyobb önállóság A megyében elsőnek a bajai vá­rosi, illetve járási pártbizottság egyesült. A közigazgatás átszer- vezése'nem okozott a pártbizott­ság munkájában különösebb ne­hézséget. A mintegy 100 ezres lakóterü­let politikai irányítása folyamatos megújulást, politikai érzékenysé­get és új módszereket igényel. A pártbizottság elvégezte a felada­tok szükség szerinti újrafogalma­zását, erősítette a területben való gondolkodást. Ezért olyan kérdé­sek kerültek a testületi ülések napirendjére — az ipari és mező- gazdasági üzemek párt- és gazda­sági vezetőinek együttműködése, az értelmiségiek helyzete, a nem­zetiségi politika megvalósítása —j amelyek ezt a folyamatot segítet­ték. Folyamatosan korszerűsödött a munkakapcsolat a politikai ap­parátus, a pártszervek és párt- szervezetek között. Ez egyben biztosítéka a politikai munka .igényekhez igazodó elvégzésé­nek, az információ megfelelő áramlásának. Rendszeresek a tit­kári, rószti'tkári értekezletek, a reszortfelelősök tanácskozásai, ahol sor kerül a pártmunka aktuá­lis feladatainak meghatározására, a határozatok egységes értelme­zésének, végrehajtásának megvi­tatására. Növekedett az alapszer­vezetek önállósága, s a tudatos kádermunka következtében a tit­károk, a testületek tagjai döntő többsége feladatát jól értő, felké­szült, elkötelezett kommunista. A pártszervek és szervezetek -segí­tésére az instruktorí feladat ellá­tását társadalmasították, instruk­tor i csoportokat hoztunk létre. A párt XIII. kongresszusára a szükséges előkészületeket meg­tettük. Ügy érezzük, hogy a vá­ros és környéke politikai, gazda­sági fejlődése feljogosít bennün­ket arra, hogy a? elért eredmé­nyek,'a végzeti’ munka alapján nyugodt lelkiismerettel adhas­sunk számot a mintegy 5600 kom- - munis tát képviselő pár tértek ez- latünk küldötteinek az elmúlt öt évről. Papp György a városi pártbizotság első i titkára Sok, úgynevezett hóértekezle­ten hallgattam végig a már una­lomig elkoptatott slogent: „Fel­készültünk a téűlre!” Ám olyan­kor, amikor kissé komolyabb — de nem rendkívüli, s Magyaror­szágon normálisnak! mondható —, tél kezdődik, 'felötlik ben­nem: milyen télre is készültek? Talán mediterránra? Ugyanis az előzetes kijelentések, fogadkozá­sok erre engednék következtetni. Mondik Lászlóval. a megyei ta­nács közlekedési osztályának ve­zetőjével a megoldatlan hóelta­karításról beszélgettünk. — Általánosan az a helyzet — olvasta fel a KM Közúti Igazga­tóság kecskeméti koordinációs üzemmérnökségiének telexét —, hogy a főutak burkolata havas, jeges. Ez nagyjából igaz/ de he­lyileg óriási különbségek vannak — mondta az osztályvezető. — Hétfőn végigjártuk az E—5-ös főútvonalat. Kecskemétről délre fekete volt -a pálya, Kecskemét felett, az északi részen, a fagy­zugos helyeken viszont 2—3 ki­lométer hosszúságban jég/pálya borította az utat. Nyilvánvaló, itt hamarabb, a . fagy beállta előtt kellene sózni, mert utána már felesleges. Az 54-es út a kecskeméti szakaszmérnökség te­rületén rendkívül nossz, váltakozó minőségű, Kiskőrös térségében jó volt. Rendkívül nagy gondot okoz, hogy a KM Közúti Igaz­gatóság csak a főutakra koncent­rál, míg az alsóbbrendű utakat teljesen elhanyagolja, amelyeken összefüggő jégpálya alakúit ki. Ezeket még nem xis szórják, vagy esetleg csak a kanyarok­ban, veszélyes helyeken. A KM Közúti Igazgatóság kecskeméti koordinációs .. üzem­mérnökségénél — de úgy tűnik az egész ágazatban — a túlzott takarékosság jegyében készülnek fel nem a rendkívüli, hanem az enyhe télre. Ez szemléletbeli probléma! A már az elviselhe- letlenség határát súroló takaré­kosságot érvényesítik, amikor sózni kellene, de várnak, hátha enyhül az idő, nem 'lesz hava­zás, s talán a forgalom szétta­possa a burkolatra hullott csa­padékot. A nem kellő felkészü­lésről ezeket mondta Mondik László: — A koordinációs üzemmér­nökség. a szakaszmérnökségek nem, biztosi tarnak kellő: meranyi- “SóSü riSáHeágépét,'1 TIóéRét, | af fel­készüléskor nem képeznék olyan tartalékot, ámelyhez szükség- esetén hozzá liehet jnyútni. Ezt is a túlzott takarékosságra vezetem vissza, ugyanis ezekért a gépe­kért bizonyos készenléte díjat kellene fizetni, s ezt inkább • Általiban ez Jellemző az utakra. megtakarítják. Tavaly kifogást emeltünk ez ellen, s az idén már ■azt jelezték, lekötötték a gépe­ket, de miint kiderült, ez nem igaz. A városi utakkal is baj van. A kommunális üzemek mindenütt a felkészülésiről adtak számot, ami szintén nem látszik meg, hiszen ' a városokban az autó- buszöblök és megállóhelyek ugyanolyan síkosak és csúszósak, mint korábban, de hasonlóan ve­szélyesek a forgalomirányító jelzőlámpák, kanyarok, gyalog- átkelőhelyek előtti útszakaszok Ezek az üzemek sem készültek fel kellőiképpen, nem kötöttek szerződést közös gazdaságokkal a gépek , biztosítása céljából. Hétfőn délután Mondik László megbeszélést folytatott Pogány Károllyal, a KM Közúti Igazgató­ság kecskeméti koordinációs üzemmérnökségének vezetőjével. A tárgyalás során az osztályve­zető megállapította: — Az üzemmérnökségeknél nem áll kellő mennyiségű gép ren­delkezésre. A hóeltakarítási te­rület elosztásán is változtatni kell. Egy útvonalat egy üzem­mérnökség kezeljen, s az útvo-' nal azonos minőségű legyen. Példa erre, hogy a kecskeméti üzemmérnökség kezelésébe sok főútvonal" tartozik. Az 5-ös, a 441-es, a 44-es, a 451^es, az 52-es és az 54-es, és hozzájuk kapcso­lódó alsóbbrendű utak. A solti üzemmérnökségnek csupán két főútvonal egy-egy szakaszán kell dolgoznia, az 51-esen és az 52- es en. Így előfordul, hogy az 52-es út jobb, mint az-5-ös. Ezért kell arányosain elosztani az út­hálózatot. A fagyzugos helyeken el kell végezni az alásózást, még mielőtt a csapadék lefagyna, mert ez nem pazarlás. Megálla­pítottuk a megbeszélés során azt is, hogy az üzemmérnökség gép­parkja jórészt elavult, sók a meghibásodás, a gépeket ki kel­lene cserélni. Nagyobb összhan­got kellene teremteni az igazga­tóságok között is, főleg a főút­vonalak takarítása céljából. Na­gyon jelentős gond, hogy a köz­úti igazgatóság átszervezése után Szeged közvetlenül irányítja Bács-Kiskun megye szakaszmér­nökségeit. de ugyanakkor irányít a koordinációs üzemmérnökség is. Ez súlyos zavarokat okoz. A Bács-Kiskunban kialakult, havazás utáni úthelyzethez alig­ha kell kommentár. A gondokat, a nehézségeket^ látják az ezért felelősök, a szakaszmérnökségek, a kecskeméti koordinációs üzem­mérnökség, sőt, a Szegedi Közúti Igazgatóság is. Miért nem javí­tanak mégis ezen a tarthatatlan helyzeten? Egyrészt azért, mert eltúlozzák a takarékoskodást, s akad némi szervezetlenség, oly­kor hanyagság is! Lehet, hogy egy-egy mediterrán jellegű, vagy enyhe, s egy kissé keményebb tél a Közlekedési Minisztérium aiágaza tárnak megtakarítást ered­ményez, de a népgazdaság más ágazatainak jelentős károkat okoz. Ám nincs olyan számla, ahol ezt vezetni lehetne... Gémes Gábor GYŰJTÉS, SZENVEDÉLY, HAGYOMÁNYTEREMTÉS A bácsalmási múzeumalapító (PARÁNYI ELŐZMÉNY.) Nemrégiben a megyei parancs­nok munkatársai jelenlétében meghitt ünnepség keretében adott át jutalmat, kitüntetést Patocskay Sándor nyugdíjas tűzoltó főhadnagynak. Ez az egyébként rokonszenves tény, esemény önmagában nem érdemel nagyobb figyelmet; hi­szen hasonló naponta előfordul. Ám, ami mögötte van, az annál inkább. (ÉLETRAJZ DIÓHÉJBAN.) Sanyi bácsi 1910-ben született Bácsalmáson, kisiparos család gyermekeként. Ahogyan ő mond­ja: kovácsmesterek ivadéka volt. Dédapjáig visszamenő­leg minden valamire való őse ezt a szép, ősi szakmát űzte. (őr­zi még nagyapja úgynevezett ván- dorkönyvét.)" Elvégezte a négy polgárit, majd inasnak ment. Jel­képesnek mondható, hogy édes­apja már akkor tűzoltó alpa- ranicsnok volt Sándor bácsi — akkor még persze Sanyika — először az apja műhelyében dol­gozott, ám ebbe hamar beleszólt a betegsége. Tisztviselő lett a községházán. Jött aztán a hábo­rú, öt kerek esztendőn át nem láthatta a feleségét. De előzőleg kinevezték az önkéntes tűzoltó egylet parancsnokának. Ettől kezdve — hazatérése után — a mai napig ez a hivatás adott ér­telmet életének. (ÉLETE LEGFŐBB ÉRTELME.) „Tűzoltónak: lenni: hivatás" — mondotta ■beszélgetésünk legele­jén. És hozzátette: „Látja, én het­venöt esztendős létemre is' en­nek a nagyszerű hivatásnak élek!” S elmondja aztán Sanyi bácsi, hogy miután államosítot­ták a tűzoltóságot, ő attól kezd­ve főhivatású lett. És nem bánta \ meg. Fiatalon, alig több, mint har­mincévesen ő a tűzoltó testület titkára, 1 egyben mint segédfel­ügyelő dolgozott. Közben tanult, ■tanfolyamokat végzett — így lett 1949-iben Bácsalmás kinevezett tűzoltó parancsnoka. (ÖSZTÖNÖSEN KEZDŐDŐ KU­TATÁSOK.) Aki ma látja ennek a szenvedélyes lokálpatriótának a gyűjteményét — mely egyre in­kább megérdemlik múzeumi jel­zőt —, az nem győz csodálkozni., ■Miféle különös akarat, szenve­dély, elhivatottság volt szükséges ahhoz, hogy a mai látogató — a bácsalmási tűzoltó parancsnoksá­gon és Sanyi bácsi lakásán — egyre csak ámuljon és csodál­kozzon? Erre ő ezt mondja: „Nem tudatosan, ösztönösen kezdtem el gyűjteni. Azzal lát­tam neki még a negyvenes évek végén, hogy a megnyert okleve­leket bekeretez tettem. A többi már szinte magától jött! (ÉS MIT REJT A GYŰJTE­MÉNY?) A2 okleveleket említet­tük. Ezekhez jöttek aztán a fény­képek, egyenruhák, ruhadiszek, csatok, kitüntetések! És a kü­lönféle sportversenyek eredmé­nyeit igazoló serlegek, ^ismerő papírok. És nézzük tovább; van a gyűjteményben - jegyzőkönyv, meghívó, munkaterv, plakát, mindenfajta érme, sok száz ér­dekes fotó, beszédes tagkönyv, igazolvány. Soroljuk? Legfeljebb azt említjük még, hogy itt látha­tó az ötven esztendővel ezelőtti őrsparancsnok egykori baltája, és egy kéthangú síp a húszas évek közepéről. És ezer és ezer oldal­nyi egyibegyűjtött forrásanyag, történelmi dokumentum. Vala­mennyi a nagyszerű bácsalmási gyűjtő értékét, rangját, tekinté­lyét növeli előttünk. És nyilván az utánunk jövő nemzedékek előtt is. * Varga Mihály A Finomposztó termelése megszilárdult. • Egy 1969-es csávolyi verseny után, a győztes csapattal. (A másc dik sorban középen^ Patocskay Sándor J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents