Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-12 / 35. szám
/ 1985. február 12. •/ PETŐFI NÉPE • I A KÖZSÉGEK ÖNÁLLÓSÁGÁT TISZTELETBEN TARTJU K Változások Tiszakécskén „A VI. ötéves terv megvalósítása során a településfejlesztési munkában kiemelten kell kezelni a lakossági szolgáltató ágazatok bővítését. Ezen belül fejleszteni kell a kereskedelmi hálózatot, a községet átfogó ABC-prog- ram megvalósításával, melyet a lakosság részéről segítsen elő folyamatos társadalmi munkavégzés.” (Résziéit az 1980-ban megtartott nagyközségi pártértekezlet határozatából.) Az öt évvel ezelőtt megtartott pártértekezletünk óta a nagyközség gazdasági, társadalmi és politikai irányításában lényeges változások következtek be. Az MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i határozatában intézkedett a járások megszüntetéséről, a területi párt-, állami és társadalmi irányítás továbbfejlesztéséről. Ennek megfelelően 1984. január elsejétől Tiszakécske városi joggal és vonzáskörzettel rendelkező nagyközséggé lépett elő. Az új vonzáskörzet kialakításával egyidejűleg sajátos feladatok jelentkeztek. A városi jogú nagyközségi pártbizottság irányító munkájában a társadalmi, gazdasági fejlődés követelményeit figyelembe véve, sí községek önállóságát tiszteletben tartva, a járási irányításban jól bevált módszerek átvételével, a'korábbi tapasztalatok felhasználásával, a folyamatosság érvényesítésével igyekezfett megteremteni a célkitűzések elérésének feltételeit. ", Az országos ütemet meghaladva Ipari üzemeinkben a VI. ötéves ■terv során 111,5 millió forint értékű fejlesztésre került sor. Ezek közül a legjelentősebbek,a VEGY- ÉPSZER-nél, a Budapesti Likőripari Vállalat Gyáregységénél és a MEZŐGÉP Vállalatnál valósultak meg. Az' iparági szerkezet kedvező. Üzemeink legfontosabb törekvése az volt, hogy termékeiket a korábbiaknál jobb minőségben állítsák elő. Erre építve fokozták jövedelmezőségüket és .hozzájárultak a teljes foglalkoztatottság megvalósításához. Árbevételük az országos növekedési ütemet meghaladva, négy év alatt 32,3 százalékkal nőtt. Az üzemek sikeres gazdálkodásának egyik fő forrása a termék- szerkezet tudatos és célszerű változása volt. A MEZŐGÉP Vállalat tiszakécske! gyárálban például fokozatosan meghonosodott az élelmiszeripari gépgyártás. Első próbálkozásai a korábbi profilhoz tartozó eszközök felhasználásával kezdődtek, s a jól átgondolt műszaki, szervezési tevékenység sikerét hozták. A jelentős beruházások eredményeként korszerű az élelmiszeripari gépgyár- tás Ä VEGYÉPSZER Vállalatnál sikeresen honosították meg az atamerőművi biztonsági berendezések gyártását. A magas szintű műszaki követelmények a hagyományostól eltérő technológiák alkalmazását tették szükségessé. .-Automata és félautomata berendezések készítik a hegesztési varratokat, a vizsgálatokhoz jól felszerelt laboratórium áll rendelkezésre. Az ipari üzemek önállóságának mértéke különböző. A bedolgozó jellegű tevékenységtől az önelszámoló egységig minden forma megtalálható. A lehetőségek adottak,' a feltételek pedig érettek a nagybbb önállósággal történő gazdálkodáshoz. , Az egyéni érdekeltség is fontos A térség mezőgazdasági termelése a VI. ötéves terv időszakában a középtávú tervnek megfelelően fejlődött. Erősödtek a szövetkezetek szocialista vonásai, javult az irányítás színvonala, szélesedett a tagság részvétele a közügyekiben, nőtt a tagok körében a politikai döntések iránti bizalom. ■ A tervidőszak alatt a gazdálkodás hatékonyságának javítása és az erőforrások jobb kihasználása érdekében további , koneentráció- 1 ra került sor. A Béke és Szabadság Tsz, valamint a Tiszagyöngye Tsz egyesült és az Űj Élet Termelőszövetkezetet megvásárolták. A .termelőszövetkezetek és az állami gazdaság tevékenységében tovább fejlődtek az egyéni érdekeltségen alapuló tevékenységi formák. Például a tiszakécs- kei Béke és Szabadság Tsz, és a lakiteleki Szikra Tsz szakcsoportos szőlőtelepítése, a lászlófalvi termelőszövetkezetben az állatállomány tagi kihelyezése, az állami gazdaságban a zöldségtermesztés illetményföldi koordinálása'. v A mezőgazdasági üzemek részéről az összefogás lehetőségei megújultak, a térségi szemléletben való gondolkodásmód került előtérbe, amely a gépi segítségen kívül új törekvésekben jelentkezik. Ilyen például az agrokémiai központ kialakítása, térségi öntözési és meliorációs terv napirendre tűzése. Évente 900 millió Közös gazdaságainkban jelentős szerepet töltenek be a melléküzemágak; egyebeik között megtalálható a téglagyár, gumi- és műanyagüzem, lakatosüzem mellett az elektronikai és textilipari tevékenység is. A térség élelmiszeripari tevékenységében - legjelentősebb a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság borászati és gyümölcslé-fel- dolgozó üzeme, mely az Olympos KFT-vel együtt évente 900 millió forint értékű flakonos és üveges .terméket állít elő. Községeinkben a kereskedelemmel foglalkozó szervezetek megfelelő szintű alapellátást biztosítottak a lakosság részére. A kereskedelmi áruellátáson belül azonban egyes cikkekből nem tudták kielégíteni a folyamatos igényeket. Az építési anyagok közül a kínálatnál nagyobb. igény jelentkezett falazóanyagokból, tetőfedő anyagokból, nyílászárókból és betontermékekből. A földgázprogram intenzív végrehajtása komoly erőpróba elé állította a kereskedelmet, a bekötésekkel egyldöben nagyobb igény jelentkezett csövekből, kazánokból, konvektorokból és radiátorokból, mint amit a kereskedelem biztosítani tudott. A VI. ötéves terv időszakában 21 millió forint értékű beruházással növekedett a kereskedelmi hálózat. Tiszakécskén napjainkig három nagy -alapterületű ABC-t adtak át. A tiszakécskei fejlesztésekkel egyidőben a társközségekben az UNIVER ÁFÉSZ is korszerűsítette üzlethálózatát. Űj mentőállomás Az egészségügyi alapellátás ja-’ vitása érdekében a tanácsok folyamatosan igyekezték biztosítani a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Egyre inkább terjed az a helyes szemlélet, hogy az orvos nem a betegséget, hanem a beteg embert gyógyítja, és ebben meghatározó a beteg' szociális környezete is. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a szűrési gondozás. Jól szervezett ügyeleti szolgálat látja el a rászoruló betegeket a körzetközpontban, s ezt gépkocsi és URH-rádiórendszer segíti. A gyors és hatékony segítségnyújtást elősegíti az új mentőállomás, amely 1983-ban készült el. Jelentősen fejlődött az idős, egyedül élő emberekről való szociális gondoskodás színvonala, bővültek azok formái. Az öregek napközi otthona jói működik Lakiteleken és Tiszakécskén. A nagyközségben megvalósítottuk az öregek panzióját is. Bővültek az iskolák A közoktatás több területén jelentős volt a fejlődés, megfelelően javultak az Oktatás személyi és tárgyi feltételei. A térségben az általános Iskolai tanulók száma 2445. A feszítő létszámnövekedés indokolta az elmúlt időszak fejlesztéseit. Lászlófalván négy, Nyárlőrinoen két, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Általános Iskolában négy új tantermet vehettek birtokba a tanulók. Lakiteleken az pktatási intézmények fűtését korszerűsítették. Lászlóífalva és Tiszakécske iskoláiban felszámolták a váltakozó tanítási rendet. Tiszakécskén a gyógypedagógiai nevelést igénylő tanulók külön épületben kaptak helyet, ahal az említett tanulókon kívül rendszeres logopédiai kezelés megszervezésével segítik a beszédhibás gyermekek közösségbe való beilleszkedését. A zene iránt érdeklődő, tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására jelentős társadal- mdmunka-ráfordítással önálló zeneiskolát hoztak létre. Térségünkben a kulturális élet a gazdasági-lehetőségekkel összhangban fejlődött. Négy művelődési otthoniban 33 amatőr közösség dolgozik 918 taggal. A néphagyományokhoz való ragaszkodást, a települések kultúrájának megőrzését tűzték ki célul a népi együttesek. Kiemelkedő eredményt ért el a lakiteleki és a tiszakécskei citerazenékar, jó szakmai színvonalon működik a nyár- lőrinci énekkar. Tiszukécslkén a Oiterabarátok Körének országos központja van kialakulóben. Elmondhatjuk, hogy a városi jogú nagyközségi pártbizottság irányító munkájával, a párttagok és jiártonkiivüH lakosság együttműködésével a meglevő nehézségek ellenére, megvalósultak a XII. kongresszus és a községi pártértekezlet határozataiban megfogalmazott feladatok. Tóth Sándor a városi jogú nagyközségi pártbizottság ebő titkára E gy alig ezer- kétszáz lelket számláló falu a kiskunsági Homokhátságon, ahol a lakosság kétharmada a település környéki tanyákon él... — Jórészt fejkendős néni- kék, kucsmás, bajszos bácsi- kák népesítették he a fülöp- házi művelődési ház nagytermét, a napokban tartott falugyűlésen, amelyet ez alkalommal egybekötöttek az UNIVER ÁFÉSZ területi bizottságának évi közgyűlésével. A helyi tanács elnöke, Pesti Józsefeié számolt be a település- fejlesztés elmúlt esztendei sikereiről, gondjairól az úttörők rövid ünnepi műsorát követően. Egyebek mellett elmondta, hogy a Hazafias Népfront helyi aktivistáinak jóvoltából, eredményes parkosítási, fásítási akciókat bonyolítottak le tavaly is Fülqphá- zán. Az egy főre eső társadalmi munkák értéke meghaladta az 1000 forintot. Tovább javultak a település iskolájában a személyi feltételek, s elkezdődtek a bővítési munkák: hamarosan két űj tanteremmel bővült az iskola öreg épülete, s az építkezésihez- már eddig is sok falubeli nyújtott segítő kezet. Társadalmi összefogással készül a napközis óvoda' zsibongója is. A telefon körüli gondok nagyrészt megoldódtak, miután Fülöpházát az elmúlt évben bekapcsolták a kecskeméti crossbar központba. Az egészségügy javítása érdekében GB-rá- diót szereltek fel, s így közvetlen kapcsolatot tarthat a falu a megyeszékhely mentőállomásával, kórházával. Régi és igen nagy gondja a településnek az ivóvíz. A víztorony alapozását már elkezdték, s a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével- megoldódik ez a probléma is. Ehhez azonban kérik a falu vezetői a lakosság megértő támogatását, segítségét. Hasonlóképpen a gázvezeték-hálózat kiépítéséhez, ami ugyancsak a település „álmainak” egyike. A közlekedés javítása érdekében többször tárgyaltak a község vezetői az illetékes Volánnal — ahogy azt a falugyűlésen megtudtuk —, de megállapodásra a mai napig nem sikerült jutniuk. A tanácselnöknő beszámolója után az UNIVER ÁFÉSZ területi intéző bizottságának elnöke, Antal Mbhálymé beszélt az elmúlt évi munkáról, s az idei feladatokról, majd igen sokan felszólaltak. Az elhangzott vélemények, megjegyzések közül néhányat az alábbi képriportban közlünk. Fotó: Tóth Sándor Szöveg: Koloh Elek • Gubicza Tiborné tanácsi dolgozó: „A felújítás alatt lévő bolt és vendéglő másfél millióért épül. Abhoz képest, bogy eléggé ízléstelennek látszik, ez rengeteg pénz.. • Benkó Zoltán, az Gszak-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat igazgatója: „Megépítjük önöknek az egészséges ivóvízhálózatot, ha megszavazzák, s támogatnak bennünket ... Azt is ígérhetem, hogy Fülöpháza iskolásainak — ha igénylik — úszótanfolyamot szervezünk a kecskeméti uszodába, önköltségi áron. Vállalatunk buszt, úszómestert biztosít.. • Szarka Balázs, az UNIVER ÁFÉSZ elnökének válaszaiból: ,A bolt és a vendéglő tetőzete azért olyan, amilyen, mert más födémet nem bírnának el a régi falak... Ha elkészülnek a kivitelezők a felújítással, az üzlet hűtőpulttal és, egyéb szükséges berendezéssel is el lesz látva, a romlandó élelmiszerek -tárolására. Akkor lehet majd kapni tejet is egész nap... A mozgóbolt sajnos valóban szűkös lehetőségekkel van megáldva, de ígérem, igyekszünk javítani üzemeltetését ...” • Gubicza József nyugdíjai: „Miért van az kérem tisztelettel bogy sok esetben reggel tíz órakor már nem lehet kapni a boltban tejet meg kenyeret?...” • Bartos Jánosné, az óvoda vezetője: „135 főre főzünk naponta a napközinkben. A konyhán dolgozó asszonyoknak sók hektó vizet kell vödrökkel cipelniük a kútról, a főzéshez, mosogatáshoz ...” mmmsm NAGYVÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSA ____________________ Mé rlegen a kecskeméti MEZŐGÉP Milyen volt '1984, és mik a feladatok az idén? — .tettük fel a kérdést a megyei nagyvállalatok pénzügyi, gazdasági. helyzetével foglalkozó sorozatunkban ezúttal a kecskeméti MEZŐGÉP Vállalatnál. A szabályozóváltozások, áremelkedések ellenére a vállalati nyereség — ha lassan is — évről évre növekszik — tájékoztatott dr. Kuczik István igazgató, aki elmondta azt is, hogy a MEZÖ- GÉP-nél visszafelé számolnak. Abból indulnak ki, hogy á pénzügyi kötelezettségek teljesítésére: hitelvisszafizetésre, valamint' a dolgozók jövedelmének a munkával arányos emelésére mintegy háromszázmillió forint nyereség szükséges. Ez a kecskeméti MEZÖGÉP-nél hozzávetőlegesen kétmilliárdos termeléssel éghető el. Ezért ennek megfelelően kell a gazdálkodást tervezni, szervezni. 1984 januárjában azonban még •az évi munka csaknem egynegyedére nem volt érvényes szerződés. Tárgyalták azonban jó néhány partnerrel, s a piac ismeretében az első negyedév végén biztatóbbnak látták a helyzetet. A gabona- silók készítésére kiírt világbanki pályázat elnyerése pedig a termelési kapacitások lekötését jelentette. Ez utóbbinál érdemes megemlíteni a munka egymást követő fázisait is. A pályázat meghirdetése: február; ajánlatok leadása: április; értesítés a nyerésről: július; szerződéskötés: augusztus; késztermék-szállítás: december. Végül is tavaly a 2,3 milliárd forintot meghaladta az árbevétel, megkétszerezték a tőkés eladást, 110 százalékra teljesítették a szocialista exportot. Csökkent viszont a belföldi értékesítés, ami a mezőgazdasági gépek és alkatrészek iránti kereslet visszaesésé^ vei magyarázható. Az elmúlt év egyik fontos feladata volt az ajánlati munka színvonalának emelése, s a külkereskedelmi tevékenység személyi és szervezeti, tárgyi feltételeinek megteremtése. A MEZŐGÉP pénzgazdálkodását kielégítőnek minősítették a pénzügyi szakemberek. Ehhez tudni kell, hogy az előző esztendőkben is ez volt talán a vállalatnál a legexiponáltabb terület. Tavaly pedig különösen. 'Magyarázatul az igazgató elmondta, hogy a fővállalkozás és az egyedi gépgyártás szerepe, s árbevétele is növekszik, és mindkettő nagyobb készleteket 'köt le. Pénzigényes /bl felkészülés az egyre gyakrabban kiirt — á igen rövid határidőket megszabó — hazai és külföldi pályázatokra is. Mivel a készletgyarapodást a forgási sebesség növelésével és a termelés ütemességének fokozásával nem tudták kellőképpen ellensúlyozni, ezért meglehetősen, nagy hitelek felvételére 'kényszerültek. Ez egyúttal feladatot is ad 1985-re és az elkövetkező esztendőikre, mert intézkedési tervet készítették a hiteligényesség csökkentésére. A vállalat íl >i termelési kapacitása még nincs, teljesen lekötve, mintegy 15—20 százaléka szabad. De — megítélésük szerint — pozícióik jobbak, mint egy éve voltak. Előrehaladott üzleti tárgyalásokat folytatnak, ismerik a termék- és kapacitáspiacot, és változatlanul készek az azonnali munkára. Vagyis újra próbára teszik alkalmazkodóképességüket, amelynek kifejlesztése nélkül a jövőben nem lehet talpon maradni a versenyben. Váczi Tamás-Vizsgálják a' vetőmagvak életerejét A kukoricavetések előkészítéseként vetőmág életerő-vizsgálatokat végeznek Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutató Intézetében, hogy megállapítsák, miként reagál a mag a mostoha körülményekre, többek köpött a vetést megelőző hűvös, nedves 1 időjárásra. A vizsgálatokat a Növénytermesztési és Minősítési Intézet, valamint a martonvásári intézmény szakemberei által kidolgozott gyors, és viszonylag egyszerű eljárással végzik. A magvakat a laboratóriumban az április eleji időjárásnak megfele- ' lő környezeti hatásoknak teszik ki. a csíráztatják, majd a kifejlődött csíra nagysága alapján döntenek arról, hogy a vizsgált alapanyag vetése milyen időpontban történjék: az erőteljesen növekvő. nagy életerejű magvakat -korai. a gyengébben fejlődőket pedig késői vetésre ajánlják A vizsgálatnál a legkisebb életerőt tanúsító vetőmagvakat csak silókukorica, vagy csalamádé vetésére lehet alkalmazni. Az életerő-vizsgálatok azért jelentősek, mert ha vetéskor figyelmen kívül hagyják a magnak ezt a tulajdonságát, a hozamok 15—20 százalékkal is csökkenhetnek. A martonvásári intézet nyújtotta tesztelési lehetősé^ get elsősorban a termelési rendszerek, s a búza-, illetve a kukoricatermesztés .élvonalába tartozó gazdaságok használják ki, ezekben a hetekben is ők adják a legtöbb munkát az életerő-vizsgálatokat végző szakembereknek. Falugyűlés Fülöpházán
