Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-11 / 34. szám

4 • 1985. február 11. • PETŐFI NÉPE IÁ KONGRESSZUSI MUNKAVERSENY ÉLVONALÁBAN SAJTOPOSTA Két Varga egy brigádból A MÁV Kecskeméti Uzemfőnökségéhez nem kevesebb, mint harmincöt állomás és 369 kilométer vonalszakasz tar­tozik Nyársapáttól Kiskunfélegyházáig, Gyáltól, Fülöp- szállástól, Lakitelektől Kecskemétig, Tószegtől Kiskunfélegy­házáig és természetesen a keskeny nyoipközű vonalak. A szolgálati helyeken 38 forgalmi kereskedelmi és műszaki brigád dolgozik, s közülük 35 nevezett be a felszabadulási, kongresszusi munkaversenybe.-— Nincs miért szégyenkez­nünk — mondta Petrák Mihály, a kecskeméti üzemfőnökség ve­zetője. — A munkaverseny fél­idejéig a szolgálta ti helyeken 520 ezer tonna árut adtak fel, amely 99,1 százalékos teljesítménynek felel meg. Ehhez az kellett, hogy a brigádok valamennyi tagja gyorsítsa a kocsifordulót, azaz az Iparvágányokról „begyűjtse” a kocsikat, s az üres vagonokat kiállítsa a megrendelőknek. % t . A jól szervezett kocsigazdái - kodásra jellemző, hogy a forgal­mi brigádok eddig 214115 ko­csit indítottak el. A becsületes helytállást, a jó munkaszerve­zést bizonyítja, hogy a kocsi­tartózkodási idő — amely állo­másonként és kocsinként vál­tozhat — 14,4 óráról átlagosan 13,6 órára csökkent. —- A személyszállításban — folytatta az üzemfőnökség veze­tője — a korábbi csökkenés a múlt év közepén megállt, sőt kisebb mértékű emelkedés ta­pasztalható. A munkaverseny el­ső szakaszában 33,7 millió forin­tos tervet 3 millióval túlszár­nyaltuk. Kétségtelenül hozzájá­rult ehhez a menetrendszerűség, a MÁV dolgozóinak alkalmazko­dó képessége, a szolgáltatások színvonalának emelése, s termé­szetesen a kedvezmények alkal­mazása. Aligha lelhetne tervteljesítés­ről. munkaversenyről beszélni a műszakiak, a karbantartók, a ja­vítók nélkül.. A javítást Kecs­keméten a fűtőház brigádjai végzik, s nagyon eredményesen. 181 Diesel-mozdonyon tervezték a középjavítást, s 213 gépen vé­gezték el a munkát. A masinisz­ták Is kitettek magukért, mert, üzemanyagból 6,5 millllió forint frtékűt takarítottak meg, igaz,"' jól jártak, mert az ez után járó 380 ezer forint 80 százalékát ők vehették fel... • Varga Gábor: — A jő szerve­zés, a kollektív szellem az ered­mények titka. Az üzemfőnökség egyik legki­válóbb munkahelyi kollektívája a kiskunfélegyházi vasútállomá­son dolgozik. A tizenöt forgalmi szolgálattevőt, fuvarlevél-kezelőt, kocsirendezőt, váltókezelőt tömö­rítő Kossuth szocialista brigád még 1968-ban alakult, — A múlt évben — mondta Varga Gábor forgalmi szolgálat­tevő, a brigád vezetője — el­nyertük a Közlekedési Miniszté­rium Kiváló, az azt megelőző három évben pedig a MÁV Ki­váló Brigádja címet. Jómagam csak másfél évtizede vagyok vasutas, s hat éve a brigád tag­ja... Eredményeink a jó szer­vezésben, a kollektív szellemben gyökereznek. Egy hónap alatt a kocsigazdálkodásban szinte min­dent kipróbáltunk. Soron kívül kiállítottuk az érkező vagonokat a TÜZÉP-re,' az ipartelepekre. Szolgálaton kívül, társadalmi munkában nyolc személykocsit ’ takarítottunk ki, információs szolgálatot vállaltunk a jobb utastájékoztatás érdekében, s több mint száz munkaórát for­• Varga Ilona: — A munkaver­seny-vetélkedőnek tétje van! • dítottunk peron tisztításra, az ál­lomásépület takarítására, a Il-es számú őrhely . festósére-mázolá- sára. — Legnagyobb gondunk — vette át a szót a brigád egyik tagja, Varga Ilona, aki csupán névrokona a .brigádvezetőnek,, s egy éve forgalmi szolgálattevő—, hogy a 'brigád három turnusban dolgozik, s a társadalmi munkát külön-külön végezzük el, nem tudjuk koncentrálni az erőnket A téli időszakot a szakmai fel­készülésre, a tájékozódásra'hasz­náljuk fel. A munkaverseny ugyanis vetélkedővel zárul, amelynek nem is akármilyen tétje. van. Az üzemegységi első helyezett négytagú csapat min­den tagija 5 ezer forintot kap. Az országos döntő első csapatá­nak tagijai 30—30 ezer, a máso­dik 25—25 ezer forinto-jutalmat kapnak, s a szolgálati hely 20— 30 milliós fejlesztési lehetősé­get. .. Szurkolunk a Kossuth brigád­nak. Gémes Gábor TŐKEHÚS CSOMAGOLVA — SZÁLLÍTÁS KONTÉNERBEN Mélyhűtés, tárolás—2000-ig Ma már nálunk is szokássá vált, hogy a háziasszonyok jónéhány napra, esetleg hetekre megvásárolják a főzéshez szükséges húst zöld­séget és egyéb élelmiszereket, megszabadulva ezzel a mindennapos sorbanállástól. A mélyhűtött áru ugyanis sokáig megtartja frisses­ségét, fogyaszthatóságát. A hűtőlánc kiépítettség! foka sok mindent elárul, például az élel­mezés kulturáltságát, korszerűségét. Nem új dolog: a mai gazdasági verseny megköveteli az országoktól az áruk jobb minőségben történő •tóállítását, tárolását, értékesítését. jáz Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság már tíz évvel ezelőtt készített egy koncepciót. A hűtőlánc rendszerének fejlesztése cím­mel, amely több népgazdasági ágazat területére 1990-ig meghatározta • feladatokat. Ezt a koncepciót később felülvizsgálták és módosí­tották. Miért? ' — A válasz ma máir kézenfekvő — -mondja dr. Sánta Istvánná fő­osztályvezető. — Amikor a terve­zet elkészült, még nem számol­hattunk a világgazdaságban be­következett recesszió hazánkat érintő hatásaival. A változások, a gazdaságunkra nehezedő terhek szükségessé teszik, hogy tanul­mányunk segítse legalább 2000-ig előrevetítve, alkalmazkodnak az új fejlődési pálya követelményeihez a hazai hűtőlánc fejlődését, kor­szerűsítését, a működtetésében érdekelt szakterületek dolgozói­nak munkáját. Az Országos Terv­hivatal hosszú távú koncepciója szerint a kill- és belföldi fogyasz­tás, s az éhhez kapcsolódó gyors- fagyasztott árutermelés 2060-ig várhatóan jelentősen nő. Ebből adódik, hogy növelni kell a mély- hőmérsékletű tárolótereket. A tá­rolótér-növelés részben rekonst­rukciók, részben új, univerzális hűtőházak építésével valósítható meg. — A hús és tejtermékek hűtése elengedhetetlen a kereskedelem­ben. Elegendőek-e a hűtési kapa­citások? — A jelenleg rendelkezésre ál­ló kapacitások sajnos nem fede­zik a felmerülő1 igényeket, és a meglevőknek csak egy része ne­vezhető korszerűnek. Elképzelése­ink szerint — miután a meglevő húsüzemek fele sem rendelkezik fagyasztókapacitással és mély­hűtő-tárolóval — a húsiparban a napi gyorsfagyasztó-kapacitást ötszörösére, a mélyülőmérséklefcű •tárolókapacitást pedig öt és fél­szeresére kell növelni. A gazda­ságosság szempontjából a tároló­terek jobb kihasználása is fontos feladat. Ezért az ezredfordulóig jó lenne elérni, hogy a tárolt tő­kehús megfelelő bontásban, egy- ség csomagolásban, a továbbfeldol- gozásra szánt húsok pedig cson­tozva, osztályozva és csomagolva kerüljenek fagyasztásra, tárolás­ra. A tejiparban alapvető felté­tel a tej gyors lehűtése, ezért a tejbegyűjtő állomásokat gépi hű­téssel kell ellátni, és mintegy két­szeresére növelni a tejfeldolgozó­üzemek hűtőkapacitását. — Mi a helyzet a gyümölcs és zöldség tárolásával? — Itt sem jobb a helyzet, sőt még rosszabb. Ebinek több oka van. Egy részt az, hogy a felépült tárolók műszaki színvonala nem megfelelő. Másrészt a megépült tárolóknak csak közel 20 százalé­ka alkalmas a technológiai köve­telményekét kielégítő tárolásra, a természetes elhasználódás, a kar­bantartások elmulasztása és egye­bek miatt. De folytathatjuk a sort. Az exportárak alakulása és a belföldi kereskedelem nem teszi érdekeltté a termelőket a zöldség és gyümölcsök hűtött.tárolásában. Ezért aztán a termények jelen­tős mennyisége vész kárba, vagy csak nagy veszteséggel tárolha­tó. — Mit lehet tenni? — A termesztés technológiai fejlesztése mellett a hűtőtároló­hálózat bővítése elengedhetetlen. Mindenképpen hasznosítani ''kell a legfejlettebb külföldi tárolóépí­tési, méretezési, üzemeltetési ta­pasztalaitokat. Nem lenne haszon­talan megoldás, ha az egyes hű­tőtárolókat „fagyos”, úgynevezett firegoili tárolóvá lehetne átalakí­tani. Ezekben sokfajta csomagolt fagyasztott áru .tárolására nyílna lehetőség a friss termékek kifo­gyása után-. — Hogyan lehet megvalósítani ezeket a fejlesztési elképzelése­ket? — A rekonstrukcióra szoruló tárolók felújítása túlnyomó rész­ben hazai erővel megvalósítható. Csak egyes automatikák és szi- . getelőanyagok beszerzésénél, van szükség tőkés importra. Mindeze­ken kívül osZtályozógépek és anyagmozgató berendezések fej­lesztése is szükséges. —• Nem elég a terméket előál­lítani, tárolni, de el is kell juttat­ni a vevőhöz, a boltokba, és per­sze a távoli országokba is. Szál­lítási tevékenységűink nem éppen erős oldalunk. — Ez így van. Az évi milliárdos nagyságú veszteségek jó része ab­ból adódik, hogy nem elégséges a hűtött termékek szállításához szükséges eszközök mennyisége és műszaki teljesítménye. A leg­több ágazatban a hűtőlánc a szállítás folyamatában szakad meg. A szállításban a jövőben is a közutaknak és a vasútoknak lesz •meghatározó szerepe. Minden­képpen gyorsítani kell a közúti szállítás fejlesztését, különösen a hús és a tejtermékek romlásá­nak megakadályozása érdekében. Nagy lehetőséget kínálnak a hű­tőkonténerek is, ezért ezeknek a gyártását minél előbb meg kell kezdeni. A vasúti szállítás főként az ÜNTERFRIGO-hálózat része­ként működik. A hűtött, vagonok számát — az anyagi helyzettől függően — 8—10 százalékkal sze­retnénk az ezredfordulóig bővíte­ni. A beszélgetés pillanatában még csak koncepciókról, egy tanul­mányról. volt szó. Ám ha elcsé­pelt is, igaz: egy ten.’ csak akkor éri el Igazi célját, ha jnegvalósí- S tásáént tesznek is valamit aZ érintett szervek, vállalatok, íl. r V Sz. J. Sárban-vízben, itt is, ott is... Talán furcsának tűnik, de igaz:> vannak emberek, akik szinte má­niákusain örülnek a fagynak, vagy éppen a tavaszi-nyári-őszi száraz­ságnak. Mégpedig jobb | híján, mert ha gyakorta hull a csapa-? dék, akkor óhatatlanul kínos helyzetbe kerülnek. Mint ami­lyenben már az idén is részük volt — hóolvadás után — a na­pokban hozzánk fordult olva­sóinknak. LAJOSMIZSÉRÖL... ... Hörosög Gábor küldte a döb­benetes látványé 'képet, mely az Arany János utcát ábrázolja, ahol több mint húsz család él. A helyszínen járva tapasztal tűk, néhol csaknem térdig lehe­tett gázolni a sárban-vízben. Ezt a kényelmetlenséget muszáj' vál­lalniuk az onnan óvodába, isko­lába, munkahelyre, boltba járók­nak. A panaszos az utcabeliek nevé­ben kérdezi tőlünk: e feltételek közepette hogy lehet közlekedni emberhez méltóan? Mi érdemi választ nem tudunk adni. De az a gyanúnk, a he­lyi tanács sem. Merthogy adós ezzel, meg az intézkedésével ta­valy október eleje óta, amikor is az érintett családok levélben kér­ték az útviszonyok megjavítását, amelyhez felajánlották a társa­dalmi munkájukat is. Tudjuk, hogy a tervszerűen gaz­dagodó, szépülő, városiasodé La­josról zsén sem • lehet mostanság számolatlanul költeni a fejlesztés forintjait, mégis az a vélemé­nyünk: a fotónkon megörökített utca a nagyközség szégyene. La­kói érdekében sürgősen tenni kell valamit! KATONATELEPRŐL... ... dr.. Szegedi Sándor közölte velünk, hogy siók száz család küszködik a lajosmizseihez ha­sonló gondokkal. Ezzel kapcsola­tosan megtudtuk még, hogy a mostoha körülmények főleg azért háborítják fel az érintetteket, mert valamennyien eleget tettek a közműfejlesztési hozzájárulási kötelezettségüknek. A megyeszékhely központjától mindössze pár kilométernyire van Katonatelep, melyet február óta a helyi járatú buszközlekedés is összekapcsol a várossal. Ez a fo­lyamát bizonyára folytatódik az idén is — például a legforgalma­sabb útvonalak' portalanításával, kiépítésével! KECSKEMÉTRŐL... .,. a Rónai utcaiak adták tud­tunkra — 24 aláirásos levélben —, hogy a csapadékos idő a fene­ketlen sárral jár együtt a sző­kébb 'környezetükben. Sőt, ha hirtelen jön' az eső, a víz nem­csak az újonnan épült pincéiket önti el, hanem a régi házak ud­varait is. Olvasóink tisztában vannak azzal; hogy a végleges út­építésrenincp pénze a tanácsnak, nem értik azonban, miért ellen­zi az ideiglenes megoldást, te­hát a teriiletfeltöltést és a vízel­vezető csatorna kialakítását. Tegyük hozzá, ez utóbbit ml sem értjük! , Mennyit ér 11 ezer kiló vashulladék? Köztudott, hogy a népgazdaság számára jelentős megtakarítást eredményez a vashulladékok fel- dologzása, újbóli hasznostiása. Sínnek érdekében a Hazafias Népfront indított akciót legu­tóbb, amelyhez csatlakozott a du- navecsea nagyközségi népfront- bizottóág is. A lakosság széles körének be* vonásával sikerült''felderíteni és összegyűjteni az üzemek raktá­raiban. udvarain, az útmenti ár. kokban, s a magánházakban rozs­dásodó ' vastárgyakat. Ezek egy részét tavaly november 5-én. a többit pedig ugyanazon hónap 26-^n adták át a dumavecseiek a solfi MÉH-telepen. Ahol az össz­súlyt több mint 11 ezer kilóban állapították meg. az érte fize­tendő összeget pedig 11600 fo­rintban. A Kerekegyháza. Kölcsey u. 7. szám alatt lakó Csörgő István szerkesztőségünkhöz küldött so­raiból kidérül, hogy a község egyre gyarapodik: mostanában például szilárd burkolatú úttal, valamint gázhálózattal. Mindez örömmel tölti él az embereket, akiknek, sajnos, jut az ürömből is. Erről így szól a levél: — A munkánkkal kapcsolato­san megállapított lakossági hoz­zájárulás körül sok a nézetették rés. Vannak olyan vélemények, hogy irreálisan nagy összeggel terheltek meg. bennünket, mások meg arról beszélnek, hogy aki csak a kötelezően előírt pépzt fi* zeti be. az egyáltalán nem köthet rá a kiépített gázvezetékre. Sze­retnénk végre pontosan tudni, melyik jogszabály tartalmazza az út- és közműfejlesztési hozzájá­rulás tudnivalóit és hogyan? Az éoítésügyi és városfejlesz­tési. valamint a pénzügyminiszter 18/1983. (X. 16.) ÉVM—PM szá. mú együttes rendelete — meeie- lent a Tanácsok Közlönye 1983. évi 21-es számában — foglalko* zik az út- és közműiéilesztéssel. Eszerint az állami szervek pénz- és más anyagi esaíközeiből. Illető­leg részben azok felhasználásával végzett útépítés, valamint, köz­művesítés költségének eey részét át kell hárítani közvetlenül a kiépített út mellett, illetve a közművel ellátott területen fekvő, és a hálózatba 'bekapcsolható építési telkek tulajdonosaira. A hozzájárulás legmagasabb mértéke szilárd burkolatú köz­út és gázvezeték kiépítésekor * 8600. illetve 5600 forint. Ennek alánján.. s a tényleges létesítési költség ismeretében a helyi ta. nács szakigazeatási szerve álla- pftia meg a lakosság .által fize­tendő összeget. Ebbe természete, sert be kell számítani az érdekelt , tulajdonosok önkéntes, befizeté- seit és az általuk téliesített tár­sadalmi munka értékét. Fontos meaieevezni. hogy e hozzáiárulás csak akkor követelhető ha az út már használható, a közmű pedig megvalósult. ■A lakosok a kivetésről szóló határozat jogerőre emelkedését A megállapodás értelmében a MÉH-nek számlára kell átutal­nia a hulladékért járó pénzt, ám e kötelességének teljesítésével nem nagyon siet. Ügyannyira nem — informálta lapunkat Maier Imre. a népfroint dunavecsei el­nöke —, hogy az ellenértékét máig nem kapta meg a nagy­község. A gyűjtésben legtevé­kenyebben közreműködők is egyelőre e munkájuk céltalan­ságáról beszélnek, s azt latolgat­ják. többé -nem pazarolják az idejűiket ilyesféle dolgokra.-■• Mi sem tudjuk, miért késik a pénz átutalása, de egyetértünk a •mind általánosabb véleménnyel: a MÉH Vállalat feledékenysége egyáltalán nem ösztönöz a jövő­beni hasonló gyűjtési akció meg­szervezésére és lebonyolítására! követően, s legkésőbb hat hóna­pon belül kötelesek eleget tenni befizetési kötelezettségüiknék. E határidő túllépése késedelmi ka­matot von maga után. Persze mód van arra. hogy a rászorulók — szerényebb jövedelmű családok, sokgyermekesek, nyugdíjasok — kérelmük alapján részletfizetési kedvezményben részesüljenek, melynék végső 'határideje öt év. Ilyenkor nem növekszik kamat­tal az összeg. Kivételes méltány­lást érdemlő esetben részletfize­tési előírás nélkül kaphat kamat­mentes fizetési haladékot a ké­relmező. Remélj», hogy e soraink ré­vén tisztázódott olvasónk előtt minden fontos, a hozzájárulással összefüggően felmerült kérdés. Ha mégsem, a további részletekről kérjen felvilágosítást a megyei tanács építési osztályától. 'Néhány héttel ezelőtt közölt» a Sajitóposto rovatunkban a bács­almási Kálmán József panaszát arról, hogy csak poros szehet vá­sárolhatott a helyi TÜZÉP-tele­pen. Sorainkra levélben válaszolt az Alföldi Tüzelöszer- és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat. Közlésé­ből ezeket tudtuk meg: Olvasónk mecseki brikettet vett, mely rakodógép segítségé­vel került a szállítójárműre, s e művelet egyben a rostálást is je-? lentette. Egyébként a Magyar Szabvány világosan előírja, hogy. az egy­ségnyi mennyiségű brikettnek a 6 százaléka, a szénfajtáiknak pe­dig a 20 százaléka tartalmazhat port és törmeléket. Az ettől való eltérés esetén árengedményt kap a vevő, mégpedig annyiszor 10 ÜZENJÜK K. j.-nének, Kecskemétre: A váro­si tanács igazgatási osztályán arról tájékoztattak bennünket, bogy a nyugdíjasok házába bériéül csak olyan nyugállományú, Illetve nyugdí­jas korú személy jelölhető ki, aki­nek birtokában állami lakás van, és e jogviszonyáról lemond a lakással rendelkező szerv javára. Miután ön­nek magántulajdonú a háza, az elő­zőekben említett lehetőséggel nem élhet. De számíthat egyéb megoldás­ra, például oly módon, hogy csere- partner révén költözik modem la. kasba. Cserelakás-ügyekkel az In­gatlankezelő vállalat szakrészlege u foglalkozik a megyeszékhelyen. Janovics Gézának, Kiskőrösre: Az érvényes jogszabály szerint a me­zőgazdasági munkával élethivatássze­rűen nem foglalkozó személy is meg­szerezheti a 3000 négyzetméternél ki­sebb külterületi föld tulajdonjogát. Az ehhez szükséges engedélyt azon­ban csak akkor adja meg a földhi­vatal, ha a szóban forgó területet hosszú távon (15—20 év) nem haszno­sítja nagyüzem, vagy ha az eladást a magánszemély szociális és egyéb körülményei (idős kor, betegség, ala­csony jövedelem stb.) Indokolják. Fontos tudni, hogy a zártkerti főid­ből bárki vásárolhat magának maxi­mum 6000 négyzetmétert. Schremm Rudolfnak, Kiskunfélegy­házára : Ha ön személyvonatra szóló •bérlettel utazott express zen, termé­szetes. hogy meg kellett fizetnie , a viteldíj-többletet. Hogy az miért 75 forint a Félegyháza és Kecskemét közötti 20 kilométeres szakaszon, ar­ra csak a MÁV illetékesei adhatnak érdemi választ. Ami pedig a szerel­vények gyakori késését illeti, annak döntő oka az említett időszakban > rendkívül hideg időjárás volt. Tóth Imrénének, Tompára: A tör­vényes öröklés rendje értelmében • hagyatéki vagyont az örökhagyó gyer­mekei örökllk, mégpedig fejenként egyenlő mértékben. Ha az örökhagyó halálakor valamelyik gyermek már nem él. helyére az unokái kerülnek, s ugyanez az elv érvényesül a déd. unokák, meg az ükunokák esetében. A házastárs csak a leszármazők hiá­nyában örököl. Varga Bálintnak, Katonatelepre: Közreadjuk Ismételt tapasztalatát, mi­szerint néhány kecskeméti helyi já­ratú autóbuszon nem teljesen zár­hatók az ablakok, a becsukott ajtó­kon pedig tenyérnyi szélességűek a rések. Igaza van abban, hogy az Ilyen járművek különösen most, a nagy hidegben túlságosan huzatosak, kö­vetkezésképp veszélyeztetik az egész­séget. E hibák kijavítására ezúton hívjuk fel a Volán Vállalat figyelmét. százalékos összegben, ahányszor 10 százalékkal több a por az en­gedélyezett mértékhez viszonyít­va. Persze vannak, akik megvá­sárolják a poros szeneit Is, mert hasznosíthatják a fűtőberendezé­seikben, mások azonban ragasz­kodnak a rostáláshoz, melyre le­hetőség van. Az ezzel kapcsola­tos pluszköltségre az ár mérsék­lése a fedezet. Szerkeszti: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. * Telefon: 2*7-611 Mit kell tudni az út- és közmű­fejlesztési hozzájárulásról? CIKKÜNK NYOMÁN Rostálják a szenet

Next

/
Thumbnails
Contents