Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

1985. február 9. • PETŐFI NÉPE • S | BANKRENDSZER ÉS HITELPOLITIKA 1985-BEN Középpontban az egyensúly NÉGY ÉVTIZED SODRÁBAN Híven a meggyőződéshez Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi törvényt ez év január 1-ével módosították. Nemcsak a költ­ségvetés és a jegybank kapcsolatának, de a pénzin­tézeti rendszernek is új szerepe van a konszerűsí- tett gazdasági mechanizmusban. A Magyar Nemzeti Bank, minit jegybank a népgazdasági tervvel össz­hangban alakítja a pénz- és hitelpolitikát, és ezen keresztül érvényesíti a pénz vásárlóerejének meg­óvásához fűződő népgazdasági érdekeket. A jegy­banki'tevékenység mellett más bankműveleteket is végez, történetesen vezeti a gazdálkodó szervek számláit, betéteket gyűjt, hiteleket nyújt gazdálkodó szervezeteknek, továbbá külföldi gazdasági kapcso­latokkal összefüggésben bankműveleteket végez. Szervezeti egységben A jegybank mellett működő bankok és szakosított pénzintézetek rendelkezésükre állnak a gazdálkodó szervezeteknek, tanácsoknak és a bel- és külföldi természetes és jogi személyeknek. Jelenleg a Ma­gyar Nemzeti Bank keretein belül működő jegy- banki és kereskedelmi (hitel) banki funkciók lehe­tővé teszik, hogy egy szervezeti egységen belül el­különülten működjön ez a két. a bankrendszer lé­nyegét meghatározó funkció. A hitelezéssel össze­függő üzleti banki feladatokat, ezen túlmenően a bankhálózat ilyen jellegű tevékenységének üzletpo­litikai irányítását a Magyar Nemzeti Bank Ipari és Szolgáltatási, valamint az Agrár és 'Kereskedelmi Hitelt őintézet e látja el. A megyei igazgatóságok a bank területi szervei, melyek az érvényés jogszabályok és 'belső utasitá- . 'sok alapján jegybanki és üzleti banki. feladatokat látnak el. Gyakorolják a jegybank átruházott jó­gáit a számlavezetés, a tájékoztatás, a devizagazdál­kodás, a^ emisszió és a jegybanki ellenőrzés terü­letein. Végrehajtják a Ihitelfőintézetek üzletpolitikai előírásait és a rendelkezésükre bocsátott hitelpénz­zel a hitelpolitika területi megvalósítását a leg­eredményesebben látják el. A gazdálkodó szervek számlái vezetésének és hi­teleik ügyintézésének az új bankrendszerben nem kell feltétlenül ugyanazon helyen történni, a pénz­forgalom bonyolítása a számlatulajdonos számára legkényelmesebben megközelíthető helyen legyen. Ezzel szemben a hitelintézés a megyén belül, vagy a hitelfőintézet működési körében másutt is tör­ténhet. Ez utóbbi esetben a gázdálkodó szervről in­formációt az alapszámla-vezető hely bankegysége ad. A bankrendszer átalakítása — azzal hogy a Ma­gyar Nemzeti Bankon belül kezdetét vette a két funkció szétválasztása, az üzleti jellegű szakosított pénzintézetek és bankok létrehozása — lényegében ' megtörtént. Kedvező elbírálás Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy a bank hitel- politikája miben változott 1985-ben-Célunk, . vál­tozatlanul'a külső és a belső egyensúly .javítása, a forint vásárlóerejének védelme, és olyan, -követel­mények támasztása, amelyek a jövedelmező gazdál­kodásra, a gazdaságtalan tevékenység visszaszorí­tására, a jövedelmek ésszerű felhasználására ösztö­nöznek. Továbbra is törekedni fogunk a szelektív hitelezési gyakorlatra. Ennek következtében igen jó eséllyel számíthatnak hitelforrásra az átlagosnál jobban jövedelmező, a külgazdasági törekvéseket alátámasztó exportfejlesztő, azt szinten tartó, im- portmegtakarító, valamint az ezek háttériparát se- - gítő fejlesztések. Hasonlóan kedvező elbírálásban részesülhetnek az anyag- és energiamegtakarító beruházások, a tech­nológia korszerűsítését szolgáló fejlesztések, a hul­ladék- és' másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó beruházások, a világbanki programok, a la; kosság jobb ellátását szolgáló fejlesztések. Gazdálkodó szerveink számoljanak azzál. hogy nemcsak a belső, hanem a külső piac szorító hatá­sára is csak olyan fejlesztési elképzeléseiket tud­juk hitellel kielégíteni, amelyek nemcsak jól meg­alapozottak és kellően előkészítettek, hanem gyor­san kivitelezhetők. Kívánatos ez annál is inkább, mert a törlesztés kezdete a hitelfolyósítás • évével kezdődik. Gyakorlati változások Szeretném bemutatni azokat a lényeges változá­sokat, melyek ez évben a hitelpolitikában bekövet­keztek: Ez évtől kezdve az amortizáció központosítása a gazdálkodás minden területén megszűnt. Az így keletkezett vállalati többletforrások 50 százalékát hiteltartozások csökkentésére kell fordítani. A gaz­dálkodó szervek működjenek együtt a finanszírozó bankszervekkel. a többletforrások rendezésében. A hitelbírálati szempontok között — bár a .bank a fejlesztés előrelátható jövedelmezőségét ezután is vizsgálja1 — nem lesz előírva jövedelmezőségi kö­vetelmény. Viszont sokkal nagyobb- súlyt kap az eladósodottság mértékének, a- hitelvisszafizetési ké­pességnek a vizsgálata. Az MNB hitelfőintézetei, a hitelnyújtáson túlme­nően, alapjuttatással is részt vehetnek a fejleszté­sek finanszírozásában. A forgóeszköz-finanszírozásban a vállalatok kö­zötti rugalmasabb üzleti kapcsolat kialakítása ér­dekében lehetővé válik az egymás közötti hitelezés szabadabb kibontakoztatása. Megszűnik az a meg­kötés, hogy kereskedelmi hitelt csak szabad fejlesz­tési alapból lehet nyújtani. A kereskedelmi hitelek forrási lehet minden jogszabályba nem ütköző mó­don szerzett pénzforrás, tehát bankhitel is. A fizetésre kötelezett tartozásának elismerésére fizetési ígérvényt (váltót) bocsáthat ki. Ez forgat­ható és a finanszírozó banknál leszámoltatható. Ha . viszont a gazdálkodó szervezet olyan Vállalatnak vagy szövetkezetnek nyújt kereskedelmi hitelt — vagy 'fogad el tőle váltót — amely nem hitelképes, a hitelnyújtás kockázatát magának kell vállalnia és számolnia kell azzal, hogy az ilyen hitelnyújtás refinanszírozását a bank megtagadja, illetve a meg­vásárlásra felkínált váltót nem veszi meg. A kereskedelmi hitelnyújtás biztonsága megköve­teli, hogy a gazdálkodó szervek üzleti partnereik gazdasági tevékenységéről, hitelképességéről meg­felelő információhoz jussanak. A bankszervek az információszolgáltatást megszervezik. A kifogástalan hitelképességű vállalatnak — éven­te megkötött hitelszerződés alapján — folyószámla- hitelt lehet nyújtani. Ezeken a területeken felesle­gessé válik az úgynevezett likviditási hitel igény- bevétele, és minden bizonnyal a munkabénhitelé is. A készletek' tartós növekedése esetén a bank olyan mértékben eltekint a sajáterő-fedezet egészének vagy 50 százalékának megkövetelésétől, amilyen mértékben ezzel alaphiány kerülhető el. Hatékonyabb célokra Továbbra sem nyújthhtó hitel a 36 hónapnál hosz- szabb kivitelezési idejű beruházások finanszírozá­sára — kivéve a folyamatos üzéihélés mellett meg- ' valósuló rekonstrukciós jellegű beruházásokat —, valamint irodaházak, székházak és építési korláto­zás alá eső létesítmények építésére. Nem nyújtunk rövid lejáratú hitelt a tartós for­góeszköz-növekmény és túlzott készletezés finan­szírozására, minőségi okok vagy egyéb értékesítési nehézségek miatt tartósan raktárra történő terme­lésre, indokolatlan devizaigényt támasztó termelés elősegítésére, összességében az idei hitelellátási lehetőség nem lesz bővebb az előző évinél, de mindent el kell kö­vetnünk, hogy a kölcsönvett forintokat előnyösebb, hatékonyabb célokra fordítsuk, mint eddig. Rövid ismertetőmben csak a leglényegesebbnek ítélt hitelpolitikai célokra és változásokra hívtam fel a figyelmet. A változásokkal kapcsolatban, mint például a kereskedelmi hitel, váltó, folyószámlahi­tel bevezetése, a váltó leszámítolása stb. az érdek­lődőknek bankszerveink készséggel adnak tanácsot és felvilágosítást. Szendrey Sándor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója EXPORT A VASKÚTI BÁCSKÁTÓL • • Ösztönzik a házinyúltartást Élénkül ■ a 'külföldi kereslet a nyúl iránt. Az exportárualap nö­velésére ia Terimpex Nyúltermé- lési és Külkereskedelmi Társa­ság kedvezményekkel ösztönzi a termelőket a házinyúltartásra,- hogy más. a nyúl értékesítésében részt vevő vállalatokkal együtt, teljesíteni tudja a nyúlexportból éz évre tervezett 29 millió dol­láros bevételt. , A társaság kedvezmények egész sorával igyekszik fellendí­teni a termelést. Elsősorban a .kistermelők jöhetnék számítás­ba, mivel a házinyúl döntő több­ségét a háztáji' gazdaságokban tartják. Tavaly a társaság 33 ezer tenyésznyulat biztosított díjmen­tesen, s az idén további 30 ezer anyanyúl és bák ingyenes, illet­ve mérsékelt áfú kihelyezését szervezi meg.' Ennek eredménye­ként különösein Baranyá'és Vas megyében vállalkoznak ismét sokan a nyúltartásra. Vérfrissí- ' tésré Angliából tenyészállatokat is vásárolt a társaság, amellyel • az állomány feljavítását, a gaz­daságosság fokozását érhetik el. Emelik a felvásárlási árat is, Február 1 -tőd júniusig a fehér élő nyúl kilogrammjáért 51 he­lyett garantáltain 52 forintot, a másodosztályú nyúl kilójáért 32 helyett 35 forintot fizetnek. Miután az élő nyúlnál maga­sabb árat fizetnek ikülföil'dön a feldolgozottért, a társaság igyek­szik minél több vágptt állatot értékesítem. Tagjai közül egye­bek között a baji Gerecse Tsz, .a Környei Mezőgazdasági Kom­A Szabolcs megyei Raka mázon született 1927-ben. Édesapja al­kalmi munkás volt, édesanyja a dohánygyáriban dolgozott, s a ki-" lene gyermek eltartása iszonyú­an nehéz volt. Az öreg Molnár — aki 1917—18-ban részt vett a fia­tal szovjet állam védelmében, s 1919-ben vöröskatonaként harcolt, — nem nyugodott bele sorsába* Ha ő nem vitte semmire, lega­lább gyermekei boldoguljanak, s Gézáit — amint az elvégezte a hat elemit — beadta a szatócshoz inasnak. Nagy dolog volt az ak­koriban. Amikor 1943-ban segéd lett Molnár Gézából, már tudta segíteni a szűkölködő családot. Az 1945-ös esztendő megváltoztatta az életét. Erről így emlékezik: — A községben 1944 novembe­rében megalakult a Magyar Kom­munista Párt szervezete. Nyom­ban bekapcsolódtam if júsági szer­vezetének munkájába, s beléptem a pártba. Négy hónap múlva a Debrecenben megalakult Ideigle­nes Nemzeti Kormány felhívá­sára önként bevonultam a de­mokratikus hadseregbe. A 6. had­osztály 18. gyalogezrede április elején bevagonírozott, s elindul­tunk Ausztriáiba. Graz térségé­ben a szovjet katonákkal közösen részt vettünk elszakadt német csoportok felszámolásában. Fia­tal voltam, tele lelkesedéssel. To­vábbi hadműveletekre nem ke­rült sor. A háború véget ért, má­jus közepén már Veszprémvar- sányban biztosítottuk a vasutat, mezőgazdasági munkát végez­tünk, segítettünk a lerombolt há­zak újjáépítésében. A tél kezdetén Molnár Géza hónvédet átvezényelték a 3. ha­tárvadász zászlóaljhoz Salgótar­jánba. A fiatal kommunista ka­tonát pártiskolára küldték, s az ott tanultakat jói hasznosította az akkori politikai 'küzdelmekben. A demokratikus hadseregből 1947. december 31-én szereit le. — Garára, számomra idegen községbe indultam, ugyanis édes­apám itt kapott földet. A politi­kai munka számomra nélkülöz­hetetlen volt. Rövidesen tagja let­tem a párt ve zetősógnek, majd megválasztottak a község EPOSZ- szervezete titkárának. Három ke­mény év telt el a mozgalmi mun­kában, s beiskoláztak egy tanfo­lyamra. Qsztályelsőként végez­tem, s ezért Kecskemétre, á me­gyei kereskedelmi igazgatóságra küldtek, ahol kineveztek sze­mélyzeti előadónak. A személyze­ti munka kísért végig egész éle­temen ... Üjalbb iskola, tanfo­lyam, s a megyei tanács ’kereske­delmi osztályán, lettem személy­zeti főelőadó. Magam kértem, hogy 1960-ban hejyezzehek át a vendéglátó vállalathoz, s azóta itt dolgozom személyzetisként. Molnár Gézát — aki tartalékos­ként mindmáig megmarádit köz­katonának — 1956-ban szólította a kötelesség, fegyvert kellett ra­gadnia. Az ellenforradalom alatt tizennegyed magával védte a me­gyei tanács épületét. Az akkor teljesen logikus volt, hogy belép­jen a munkásőrségbe, amelynek ma is akitív tagja. — Nemcsak a személyzeti, de a pártmunka is életem részévé vált. Amióta a vendéglátó válla­latnál dolgozom, minden alka­lommal' beválasztottak a párt- a laps zenvezet vezetőségébe. Negy­ven éve vagyok a párt tagja, s igyekeztem mindig lépést tarta­ni a fejlődéssel. Elvégeztem a marxista—leninista esti egyetem szakosító tagozatát, s még ma is szívesen járok propagandistaként előadásokat tartani. Munkámat elismerték, megkaptam a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz és eztisit fokozatát, kétszer kap­tam meg a Kiváló Munkásőr ki­tüntetést, tulajdonosa vagyok a Munka Érdemrendnek, a Felsza­badulási Jubileumi Emlékérem­nek, s háromszor kaptam meg a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Két évem van a nyugdíjig, ennek el­lenére nem érzem öregnek ma­gam. Tartalmas, küzdelmes volt, s ma is az az életem, mert azt tettem, ami a meggyőződésem volt... Gémes Gábor NAGYVÁLLALATOK GAZDÁLKODÁSA Mérlegen a DUTÉP A Bács-Kiskun megyei nagyvállalatok, ipari, mezőgazda­sági nagyüzemek, gazdasági, pénzügyi tevékenységével fog- ialkozó sorozatunkban ezúttal a DUTÉP Vállalatot kerestük fel. Most is arra voltunk kiváncsiak, milyen volt 1984 és mik a feladatok az idén? binát, és a vaskúti Bácska Tsz rendezkedett be vágásra. E he­lyekről jelenleg hetente össze­sen 180 tonna vágott nyulat szál­lítanak Olaszországba, Belgium­ba és Svájcba. A Duna—Tisza közi Állami Építőipari Vállalat 1984-ben kezd­te meg az építőipari export ke­retében a munkát külföldön, ék­kor lépett ki a nemzetközi piac­ra. Idehaza elkészült tavaly az energiatakarékos terméket elő­állító ablakgyár Kecskeméten, s változatlanul nagy volt az érdek­lődés, élénk a kereslet a távfűtő- vezetékek, kompenzátorok iránt. Viszont, mindezekkel együtt is igaz, hogy a vállalat — történe­tében először — veszteséggel zár­ta az elmúlt évet. Mégpedig nem is kevéssel. A DUTÉP vezetői három alap­vető okra vezetik vissáa a gondo­kat. Először is a vállalat az el­múlt esztendőkben a magyar épí­tőipar átlagánál jóval iratenzi- vefbb fejlődésen ment keresztül, s az ország második legnagyobb építőipari vállalatává nőtte ki magát. Eközben felhalmozódtak az eszközök, viszont a forgóala­pot nem tudták kellőképpen fej­leszteni. A forgási sebesség növe­lésével pótolták, amit lehetett, de rendszeresen forgóalaphitelt kel­lett felvenni. 1984-!ben aztán a for­góalap szűkössége a korábbinál erőteljesebben éreztette hatását. Az új ablakgyár az indulás esz­tendejében a tervezett bevételnek csupán egyharmadát hozta, s nagy veszteségek keletkeztek a külföl­di munkáknál, mivel az építő­anyag-ellátási problémák miatt a termeléssel nem tudtak felfutni a kívánt szintre. Tehát a terhek megsokasodtak, s ezeket együtt -már nem bírta el cég, különösen, hogy a pénzügyi vizsgálatok tanúsága szerint a belföldi termelés jövedelmezősége is romlott. Éppen a várható vesz­teség miatt vált szükségessé és ' esedékessé a DUTÉP pénzügyi szanálása, amely természetesen nem a vállalat felszámolását, ha­nem a gazdálkodás talpraáilítását jelenti — központi beavatkozás- ' sál. A folytatásról, a végrehajtan­dó programról várhatóan majd a kormány Gazdasági Bizottsága dönt. Előzetes elképzelések már vannak, mégpedig alapvetően két­félék. Egyik lehetséges változat szerint leválna a külföldi részleg, amely önálló export-fővállalko­zásban' folytathatná a munkát. Létrejöhetne egy külön elem- és alapanyaggyártó-üzem, amelyik kiszolgálná a megye építőiparát, társ-építős zenvezeteit, s alakulna egy kivitelező cég, ez az adott technológiának megfelelően épí­tene, és megoldaná a házgyári pa­nelépületek felújítását is. A vállalat vezetői szerint — a jelenlegi szervezeti keretek meg­tartása mellett — a dolgokat egy­két év alatt helyre lehet hozni, de éppen a külföldi munkák miatt szükséges az állami beavatkozás. Mint mondták, most már kialakult az exportvállalkozásokon dolgozó ütőképes csapat. Erre az eszten­dőre, sőt a jövő év közepéig le van kötve a házgyár teljes ter­melése, s az idei lakástervet is tel­jesítik. Az ablakgyár kapacitása nincs még kihasználva, annak helyzete 1986 közepére stabilizá­lódhat. Mindez azt is jelenti, hogy a DUTÉP-nél van munka bőven. A vezetők, a kollektíva tagjai készék arra is, hogy a nehéz helyzetből talpraállítsák a vál­lalatot. Erre utal, hogy a tavaly decemberi és az idei februári je­lentés szerint az állományban le­vő termelő fizikai dolgozók lét­száma állandó. A fentiek — ahogy írtuk is — egyelőre csak elképzelések, a döntésre, ami természetesen ezektől eltérő is lehet, még vár­ni kell. Az 1984-es veszteség tény, s bármilyen megoldás is születik, nem kevés erőfeszítés — egyebek: között a piaci feltételekhez, kül­ső körülményekhez való rugal­mas alkalmazkodás, az egységek nagyobb • önállóságának megte- * remtése, érdekeltségének jelen­tős növelése, a felelősségi rend­szer szigorúbb meghatározása —■ szükséges a gazdálkodás megszi­lárdításához, hogy a DUTÉP új­ra a régi önmaga legyen. Váczi Tamás RÁDIÓJEGYZET A létezés művészete • A vaskút! Bácska Termelőszövetkezet korszerűsített vágóhídjának Jelentékeny szerepe van a nyúlexportban (Archív felvétel) Hallatlanul ' érdekes témák ke­rültek boncasztalra a keddi Vi- lágablak című rádióműsorbanjA pedagógia dilemmái. Pszicho­lógus, pedagógiai kutató, író és szociológus mondott véleményt Nonn Vera szerkesztő-műsorve­zető mikrofonja előtt. — Az iskolának lényegében nincs más célja, mint hogy a gyereket megtanítsa a létezés művészetére — nyilatkozta Var­ga Csaba szociológus. — De meg tud-e felelni ennek? Mindenhol azt tapasztalom, hogy ezt a célt föl sem vállalja. A nevelési cé­lok elhangzanak, le is írják a pedagógusok, csak éppen nem teljesítik az órákon... A saját szaktárgyukat így vagy úgy el­mondják, és kész. Pedig a leg­több gyerek tele van feszültség­gel, gonddal, megválaszolatlan kérdésekkel. Az iskola azonban ilyesmivel nein tud törődni. Így nem jön létre az az értelmes kölcsönhatás, ami a tanuló saját belső világa,' konfliktusai és a megszerzett tudás között ideális esetben létrejöhetne. Emellett megmaradt a régi tantárgyi struktúra, amely nem teszi' lehe­tővé a gyereknek, hogy a létezés művészetéhez megkapja a szük­séges információkat... Ebben a furcsa nevelési válságban alakul lei az a helyzet, hogy lényegé­ben az iskola is tele van szoron­gással, fel nem oldott feszültség­gel, amelyet a magyar pedagó­gia a begyakorolt, kidolgozott módszerekkel tulajdonképpen in­kább elfojt, mint megold... Hasonlóan érdekesek voltak Mihály Ottó, az Országos Peda­gógiai Intézet Iskolakutatási és Fejlesztési Központja vezetőié-, nek megállapításai. Egyebek mel­lett elmondta, 'hogy tapasztala­tok szerint sok esetben maguk a pedagógusok sincsenek tisztában .azzal, "milyen magatartásmintá­kat, milyen erkölcsi normákat kellene követtetniük a gyerek­kel. A magyar társadalom .ma olyan változáson megy keresztül, amelyben új karrierlehetőségek ■jelennek meg.;. Alapvető di­lemmája- a pedagógiának, hogy a társadalomba való beilleszkedés, a szükséges magatartásnormák elajátítása és az egyéniség ki­munkálása, már nem alkot ter­mészetes összhangot. Konkrétan mindez mit jelent? Azt, hogy az iskola például a műveltségi értékeket, a perma­nens tanulás fontosságát állítja előtérbe, ugyanakkor a társada­lomban, a mindennapi életben kialakultak azok a minták, ame­lyek más emberi, tulajdonságo­kat, cselekedeteket tartanak el­sődlegesnek a különböző karrie­rekhez. Például a pénzszerzéshez. S ennek gyökerei egy másik tár­sadalmi ellentmondáisba kapasz­kodnak: a műveltség, a megszer­zett -tudás szintje nem arányos a ' jövedelemmel. Tehát van egy társadalmi követelmény az isko­lával szemben — a marxista vi­lágnézet, a sokoldalúan képzett szocialista embereszmény kiala­kítása — és van egy társadalmi tapasztalat — az anyagias szem­lélet terjedése, a kevésbé kvali­fikált rétegek milliói —, s ezek jócskán ellentmondanak egymás­nak, az ebből adódó értékválasz­tása dilemma pedig áthatja egész oktatásunk rendszerét A mindennapi tapasztalatok, a családi példa, a szülők^ változó szemlélete a műveltség, a tudás mértékéit illetően, ugyancsak gyakran ütközik az oktatási ás nevelési .célokkal. Nemrég az egyik Kecskemét környéki 'kis település .iskolájának igazgatója keserűen mesélte: „A szülők szemlélete is jócskán megválto­zott az utóbbi időben. Azt mond­ja nekem a minap az egyik, hogy minek tanuljon tovább az' ő fia? Neki négy általánosa van, de hatalmas házat épített, két kocsi áll a bejáratánál. S az igazgató úr — mármint én — mire vitte ötvenegynéhány év alatt a fene nagy tudásával? És a legszomo­rúbb,' hogy ebben a tekintetben tényleg igaza van...” A keddi rádióműsorból egyér­telműen kitűnt, hogy a pedagó­gia dilemmái az iskolánál na­gyobb közösség; a társadalom visszásságaiból fakadnak. Vagyis felszámolásukhoz nem valószínű, hogy elegendők az új oktatási kísérletek, reformelképzelések. Az iskolák kapuin kívül is meg i kell változnia jó néhány dologi nak. Koloh Elek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents