Petőfi Népe, 1985. február (40. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-07 / 31. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1985. február 7. A-SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÉLETÉBŐL ff* Élelmiszeripari berendezések cseréje Tejeskonténer, virsli műanyagban A KGST-tagországok és a Szovjetunió közötti hús- és tejipari együttműködés sokoldalúan segíti a szovjet élelmi- szerprogram teljesítését. A szovjet szakemberek például az NDK-beli partnerekkel közösen keresik azokat a korszerű megoldásokat, amelyek szerint a természetes hideget élelmiszeripari célokra hasznosíthatják. A bolgár szakemberekkel a palackos tej szállítására alkalmas konténereknek, a csehszlovák féllel a virsli műanyag csomagolásának gazdaságos gyártási lehetőségeit keresik. Magyarországgal a desz- szertek és a tejsavó csomagolóberendezéseiről folytatnak megbeszéléseket. ' A Szovjetunióban rövidesen megkezdik a szarvasmarha szalagszerű feldolgozását csehszlovák és szovjet berendezésekkel. Bolgár, magyar és román közreműködéssel újfajta fehérjega^dag tejtermékek gyártását készítik elő. Az NDK-val közösen az élelmiszeripari termékek szállítását korszerűsítik, bolgár partnerekkel pedig újfajta csomagoló-: anyagok gyártását kezdik meg. A Szovjetunió növeli vásárlásait a KGST-országok élelmiszeripari gépeiből. Így 1985- ben már 2,5-szer annyi élelmiszeripari berendezést szerez be a szocialista partnerektől, mint négy évvel ezelőtt. Példakép: Opole és Poznan AKIKEN SOK MÚLIK A brigádvezető HOBBIJA A MUNKÁJA Tillmann József né betanított munkásként dolgozik a Rubin Ruházati Vállalatnál Kalocsán. Már hallom is a kérdést: Mi az a sok, ami egy (papíron) szakképzetlen múnkásasz- szonyon múlhat? Nos, közhely, hogy akkor jutunk előbbre, ha feladatait ki-ki a legjobb tudása szerint oldja meg. Vannak persze kevésbé fontos posztok, de egy szocialistabri- gád-vezetőé, aki egy egész üzemcsarnok hangulatának meghatározó egyénisége — nem ilyen. Tillmann József né huszonkét éve dolgozik ugyanabban a gyárban, s időközben megismerte szinte valamennyi munkaművélet csínját-bínját. Pillanatok alatt, át tud váltani egyik termékről a másikra,' legyen az bármilyen méretű ruha vagy blúz, ing vagy szoknya. Erre a képességére nagy szükség van a divat és a piac változó körülményei között, hiszen mindig azt kell gyártani, ami a legjobb áron eladható. Különösen a tőkés vásárló igényel széles választékot, viszonylag kis darabszám mellett. Hozzá hasonló jó szakember sok van a vállalatnál, ő azonban a hosszú évek során kivívott — nagy tapasztalatából adódó — tekintélyével kulcsszerepet játszik olyan problémák megoldásában, amiket manapság a közgazdászok a termelési folyamatban „emberi tényező” néven emlegetnek. Tanítványai vannak, szakmunkásokká lett generációk nőttek Ifel a keze alatt. Nem csoda hát, ha hallgatnak rá. Példamutatásával mozgósítani tudja kolléganőit szokatlan feladatokra is, emellett élen jár a társadalmi munkában. Reggel hat óra után tíz perccel már japán varrógépe mellett ül és készül a napi feladatokra. Amikor felkerestem, gallérfelvarrással foglalkozott, de lehetett volna ez elejebeállítás, kézelővarrás, (dísztűzés, vagy éppen aljaszegés is. — Most éppen nyugatnémet exportra dolgozunk — mondta. — Nagyon kell ügyelnünk a minőségre, mert igen szigorú az átvevő. — Milyen alapanyagból készül, amin most dolgozik? — Az anyagot a megrendelő hozta. Lágyabb, könnyebben kezelhető, mint az itthon kapható, pedig az lenne jó, ha hazai anyagiból készülő saját modelleket tudnánk értékesíteni. Ez csak bérmunka. * . ... - ..... . ■ yy . «, — Hogy érzi magát a varrógépek között. — Gyermekkoromban a filmhíradóban láttam először varrógépet. Nagyon .megtetszett, az volt az álmom, hogy valamikor én is ilyenen dolgozhassak. Sajnos, tanulásra nem volt módom, de később pótolhattam. Sokat köszönhetek a vállalatnak, különösen. a házépítéshez kapott kölcsönnek örültem. Havi átlagban hétezer körül jön össze, de kell is ennyi a mai árak mellett. Van egy fiam és egy lányoím!, s már egy unokám is. — Szívesen járma ilyen ruhákban, mint amilyenek itt készülnek? — Igen, hozzá is juthatunk. Az udvaron van a vállalati dolgozók részére egy butik, ott lehet vásárolni. — A családnak szokott-e varrni? — Mivel mindig varrónő szerettem volna lenni, így érthetőr hogy- ez a kedvenc időtöltésem. Női szabóra, varrónőre nem költjük a pénzt. Bálái F. István A SZÖVETKEZETESÍTÉS SOKSZÍNŰSÉGE* IV. Élenjáró módszerek meghonosítása . j»' Lengyelországban. harmincöt évvel ezelőtt alakult meg az első mezőgazdasági termelőszövetkezet. Ezt követően az itt addig ismeretien falusi gazdálkodási fórma nagy lendülettel kezdett fejlődni. Kezdetben, elsősorban Közép- és Kelet-Lengyélországban azok a parasztok döntöttek a közös gazdálkodás mellett, akik hozzájutottak végre az áhított földhöz s rövidesen belátták, hogy nem képesek önálló gazdaságokat vezetni. Egészen .másképpen jöttek létre a termelőszövetkezetek Nyugat- és Délniyugat-Lengyel- országban, ahol legnagyobbrészt fennmaradtak az egykori földbirtokok épületei és termelőeszközei. Poznan és Opole vidékén elsőrendűen felszerelt és vezetett termelőszövetkezetek alakultak, amelyek biztosították tagjaik jólétét és a társadalombiztosításból fakadó előnyöket: gyermek- nevelési szabadságot, üdülést, csoportos kirándulásokat, s legalábbis az év egy részében a 8—10 órás munkanapot. ■A lengyelországi termelőszövetkezetek 35 .éves történetéből egy másik következtetés is levonható: létezésük szorosan ösz- szefügg a falu szellemi és anyagi szintjével. Ahol ez a színvonal nem kielégítő, ott vagy egyáltalán nincs termelőszövetkezet, vagy olyan, gyengék, mint a környék leggyengébb egyéni gazdaságai. Éppen Poznan és Opole vidéke, valamint a tengermellék szolgál ellenpéldával. Itt a termelőszövetkezetek szintje nem marad el a környék legjobb egyéni és állami gazdaságaitól, sok esetben felül is 'múlják azokat.. Ezeken a helyeken gyümölcsöző együttműködés kezd kialakulni a kollektív és az egyéni gazdaságok között. Az egyéni gazda, aki a legközelebbi termelőszövetkezetnek a rendes felvásárlási áraknál magasabb áron adja el a csirkét, nyulat, tojást, gyümölcsöt és zöldséget, érdekelt lesz a termelőszövetkezet fennállásában, hiszen a téesztől állandó jelleggel takarmányt, göngyöleget, Bulgária gyorsütemű iparosításával mind nagyabb súlyt kapott a közlekedés fejlesztése. Ezt a célt szolgálja az épülő, összesen mintegy 1100 kilométer hosz- szú autópálya-hálózat. Ez talán egy derékszögű háromszöghöz hasonlítható, amelynek egyik ■csúcsa a bolgár—jugoszláv határon, a másik kettő a Fekéte- tenger partján nyugszik. A háromszög 400 kilométeres szára Kalotina határállomástól indul és Szófián, Plovdivon keresztül éri el Burgasz kikötővárost. Az autópálya átszeli a felső-tráikdai síkságot. ezért át Trákia elnevezést kapta. A háromszög rövidebbik szára körülbelül 100 kilométer hosszan a két legnagyobb bolgár tengeri kikötőt, Várnát és Burgaszt köti össze. A háromszög átfogójának, a Szófiától Várnáig húzódó, körülbelül 420 kilométeres útszakasznak a tervezők a * Hemusz nevet adták, mivel keresztezi a Balkán-hegységet, amelyet az ókorban Hemusnak nevezték. A Trákia-vonal közepe táján ágazik el még. egy autópálya, ez megközelítőleg a Marica folyását követi, s a nevét is innen kapta. A főúthálózat egy részét már használják. Szófiától Plovdivig körülbelül 150 kilométeren már pl új Trákia autópályán lehet utazni. A Hemusz is bekapcsolódott a forgalomba, a Várna—Dev- nya szakasz (27 kilométer) régen elkészült, § hamarosan befejezik a Szófia.és Fraveski Hanove kötenyészanyagot kap. Erre jó példa a Zduny termelőszövetkezet, amelyet különösen vonzóvá tesz az emberek szemében a jól működő önkormányzat. A Lengyel- országiban bevezetett gazdaság} reform, valamint az 1984 nyarától érvényes úij szövetkezeti törvény éppen ezt, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önkormányzatának erősítését szolgálja. A termelőszövetkezetek IX. országos kongresszusa kijelölte az utat, amelyen a termelőszövetkezetek a legeredményesebben haladhatnak. A fő feladat a saját takarmány- és gabonatermelés megfelelő emelése, amely megteremti a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát. És itt van még egy másik, egész Lengyelország mezőgazdaság-politikája szempont- * jából nagy fontosságú feladat. Az országban sok a rossz, gyenge minőségű talaj, amelyet senki sem akar megművelni, mert a jó zötti részt is (45 kilométer). Ep az egész autópálya-hálózat legkényesebb szakasza — az út átmetszi a Balkán-hegységet, így az építés itt rendkívül nehéz, és hét-nyolcszor drágább, mint a sík vidékeken. A hegyekben ösz- szesen több mint 5 kilométer hosszú alagutat fúrtak, és körülbelül 8 kilométeren hidakat állítanak fel. A Trákia autópályán Szabványösszehangolás A KGST-tag államok és Finnország közötti kapcsolatokat erősítette, hogy az utóbbi alig egy évtizedben 78 két- és többoldalú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési megállapodást kötötték. A magyar vállalatok és szervezetek 41 együttműködési szerződés megvalósításában vesznek részt, s így a finn partnerekkel kötött megállapodások számát tekintve a Szovjetunió után Magyar- ország áll a második helyen. A legújabb megállapodások között különösen jelentős a baromfi- és sertéstelepekhez szükséges berendezések tervezésében és építésében, valamint a festékek és a kis tételben szükséges vegyi termékek fejlesztésében és előállításában kialakult kooperáció. Az újabb műszaki-tudományos együttműködési szerződések egyebek között kiterjednek a faipari technológiák, az épülethőszigetelés és az élelmiszergyártás korszerűsítésére, a termékek minőségelemzési rendszerének fejlesztésére, ösz- szehangolják a KGST-or- szágok és Finnország szabványait is. A szocialista közösség országainak részesedése Finnország külkereskedelmében megközelíti a 30 százalékos arányt, s ezen belül a szovjet—finn árucsere áll az első helyen. minőségű, magasabb kategóriába sorolt talajok megművelése könnyebb és biztosabb hasznot jelent. E sok ezer hektárnyi Igen rossz, homokos, száraz földet is meg kell azonban művelni. Ezt a feladatot is csak a termelőszövetkezetek vállalhatják, mert jobban fel vannak szerelve az egyéni parasztgazdaságoknál Andrzej ZalewsU Épülő bolgár autópályák halad majd keresztül a transzeurópai főiút egy része is, amely Gdansktól, Varsón, Pozsonyon, Budapesten, Szófián és Isztambulon át* Teheránig húzódok. A huszonhárom kilométeres Vitinja- Pravec szakasz a legmagasabb pontján szeli át a Balkán-hegységet. Az útszakaszból 7500 méter a völgyhíd — szám szerint 17. Impozáns a Bebres viadukt. A megye mezőgazdaságának és ezen belül a szőlő- és gyümölcs- termelés szocialista átszervezésének meghatározó forrása az elvi, politikai egység volt. Ennek megvalósításáért le kellett küzdeni mind a baloldali, mind pedig a jobboldali nézeteket. A három lépcső mellett Egyes elvtársaink úgy nyilatkoztak: „a párt az egyéni parasztságot támogatja, túl jól megy a dolguk, ezért -nem lehet őket a szövetkezetekbe szervezni”. Kimondva vagy . kimondatlanul e nézetek képviselői megszorításokat vártak, azaz a régi hibás agrár- és szövetkezetpolitika folytatását. Súlyos szemléletbeli torzuláshoz vezetett a megye tényleges helyzetének a nem kellő ismerete. Sokan nyilatkoztak úgy: „A megye százezer kataszt- rális hold szőlő és harmincezer katasztrális hold zöldség termelése, e belterjes kultúrák nagy aránya lehetetlenné teszik vagy legalábbis hosszú időre kinyújtják a mezőgazdaság átszervezését Bács-Kiskunban. Ez kétségkívül gondot okozott, de nem adhatott felmentést számunkra az ebből fakadó problémák megoldása alól. Annál is inkább, mert több állami gazdaság, de néhány szövetkezet is, mint például az izsáki Petőfi Tsz vagy a csátaljai Üj Tavasz Tsz, de más szövetkezetek is tanúsították már ebben az időben, hogy lehet szőlő- és. gyümölcstermesztést a nagyüzemekben folytatni és jobb eredményeket is lehet elérni, mint a kisüzemi gazdaságokban általában. A probléma tehát úgy állt előttünk, hogy a hagyományos szántóföldi termelés helyett mielőbb át kell venni az élenjáró szövetkezetek magasabb jövedelmet hozó módszereit, s ennek érdekében mindenekelőtt a fekete földű járásokban, majd pedig a homoki járások szántóföldi művelést folytató területein mező- gazdasági . termelőszövetkezetet kell létrehozni, csak ezt követően láttuk célszerűnek a szőlő- és gyümölcstermelő területek nagyüzemi átszervezését. A megyei pártbizottság tehát a három lépcsős átszervezés és a területi adottságoknak megfelelő szövetkezeti formák .megvalósítását képviselte. • Részletek a szerző „A szövetkezetesítés Rács-Kiskunban” című tanulmányából. Nem zökkenőmentesen A szakszövetkezetek létrehozásának gondolata rövid idő alatt szimpatikussá vált az érdekelt szőlősgazdák körében. A többi közt azért is, mert számos köz- tiszteletben álló személy karolta fel e mozgalmat, a sokak közül: Budai Lajos Soltszent Imréről, dry- Szőke János Récéiről, Weinhardt János Soltvadkertről. Solts zentimrén például Budai Lajos vezetésével minden külső agitáció nélkül szervezték át az egész községet szakszövetkezetté. Az átszervezés természetesen nem volt zökkenőmentes. Solt- vadkert például a megyei párt- bizottság terveiben úgy szerepelt, hogy majd szakszövetkezeti községgé kell átszervezni. A megyei pártbizottság első titkárának távollétében — miivel a környéken jól ...haladt a szervezés — a megyei pártbizottság egy másik vezetőjének jóváhagyásával felkészültek', hogy a közelgő hétfői napon megkezdik Soltvad kerten is a mezőgazdasági szövetkezetekbe való beszervezést. A megyei első titkár, hazajövet, értesülve az elgondolásról, utasítást adott az előkészületek megszüntetésére, érvényesítve a megyei' pártbizottság érvényben levő határozatát. A kalocsai járás paprikatermelő szövetkezetei munkaszervezésével és jövedelemelosztásával kapcsolatban a megyei pártbizottság állásifoglalása az volt, hogy az anyagi érdekeltség biztosítására, a családi művelést és a 60—40 százalékos jövedelemelosztási rendszert kell alkalmazni. Egyik nap a járás e szövet- ' kezeteiből küldöttség kereste fél a megyei pártbizottságot a járási pártibizottság első titkárának kíséretében. A delegáció tagjai elmondották, hogy ők a megyei pártbizottság állásfoglalásának megfelelőéi) ' döntöttek a művelés és a jövedelemelosztás kérdésében, ám a járási pártbizott-' ság. a hagyományod közös művelést és a munkaegység szerinti elosztást szorgalmazta. Ezt a járási pártbizottság első titkára ez alkalommal is megerősítette. E nagyon kínos szituációban a megyei pártbizottság határozatának szereztünk ismét érvényt. Segítség a megyéitek v IBács-Kiskun megye mezőgazdaságának fejlesztési tervét a Központi (Bizottság Titkársága hagyta jóvá. Az anyagi és tárgyi feltételekről a határozat értelmében a második ötéves tervben gondoskodtak. Igen nagy segítséget nyújtottak a megye számára1 közvetlenül is a párt és a kormány vezetői. Kádár János, az MSZMP első /titkára mind az átszervezés, mind pedig a megszilárdítás időszakában több alkalommal járt a megyében. Rendszeresen részt vett a megyei rendezvényeken és látogatta megyénket Marosán György és Fehér Lajos. A megyei vezető szervek ülésein több alkalommal részt vett Foak Jenő. Gyakran látogatott meg bennünket és segítette munkánkat Dobi István, Kállaii Gyula, és Apró Antal. A homoki gazdálkodás korszerűsítésében különösen jelentőséggel bírt a második ötéves terv során létesített 25 ezer kh nagyüzemi szőlő, és 20 ezer kh nagyüzemi gyümölcsültetvény, amely az ország új ültetvényeinek egy- hanmadáft' jelentette. Kiemelkedő szerepe Volt az új nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvények és termelési módok kialakításában és az egész telepítési program elősegítésében Fejes Sándor Kossuth-díjasnak, a MÉM kertészeti főosztályvezetőjének. Nagyra értékeltük Mészöly Gyula Kossutih-díjas akadémikus és a Duna'—Tisza közi Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársainak tevékenységét. Mészöly Gyula számos új zöldségfajtáit állított elő és a paradicsomtermelés általános ' ‘korszerűsítésében végzett óriási munkát, Bauer Ferenc a heterozis rozs, Kiss Árpád pedig a tátikáié nemesítésében ért el sikereket. Az új fajták, valamint az új termelési módok elterjesztésében és a szőlőművelés korszerűsítésében Horváth Sándor, majd pedig Szegedi Sándor, a Szőlészeti Kutatóintézet igazgatói, és munkatársaik közreműködésével születtek szép eredmények. A megye mezőgazdaságának szerkezeti adottságai és távlati feladatainak megismerésében alapvető munkát végzett a Magyar Tudományos Akadémia Erdei Ferenc által vezetett üzemtan! intézete, szoros együttműkö. désben a megyei párt- és tanácsi szervekkel, valamint a Duna— Tisza közi Kutató Intézet közgazdasági osztályával.'Ez az osztály készítette el a megye minden járására kiterjedő, községhatáros méretű felmérésiét az adott falu termelési szerkezetéről és a fejlesztés lehetőségeiről, melyeket többségében jól hasznosítottak • szövetkezetek is a saját terveik kidolgozása során. Dr. Molnár Frigyes (Folytatjuk.) • Tavaszi munkák az opolei vajdaságban.
